Főmenü megnyitása

Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény

A közismert nevén Arany János Múzeum tájmúzeum Nagykőrösön, a Ceglédi út 19. szám alatt. Állandó kiállításain Arany János nagykőrösi éveinek dokumentumai mellett a várostörténet és a helyi néprajz emlékanyagát tárja a látogatók elé. A Múzeum fenntartója 2013. január 1. óta Nagykőrös város önkormányzata, az intézmény a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ tagintézményeként működik Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény néven.[1]

Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény
AJ-muzeum4.jpg
Elhelyezkedés Nagykőrös
Magyarország
Alapítva 1950
Elhelyezkedése
Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény (Bács-Kiskun megye)
Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény
Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
é. sz. 47° 02′ 28″, k. h. 19° 47′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 28″, k. h. 19° 47′ 09″
Az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény témájú médiaállományokat.
A múzeum állandó kiállításának részlete

TörténeteSzerkesztés

ElőzményeiSzerkesztés

Arany János nagykőrösi tanítóskodásának emlékeit, műveinek, leveleinek kéziratait 1910-ben kezdték rendszeresen gyűjteni és azokat a gimnázium épületében helyezték el. A Városi Múzeum alapjait dr. Dezső Kázmér polgármester vetette meg 1928-ban, aki alapítványt tett és a város számára felajánlotta könyvtárát, valamint régiség- és növénygyűjteményét. A gyűjteményeket a nyilvánosság elől elzárva őrizték, mivel önálló kiállítóhely ekkor még nem állt rendelkezésre.

1950 és 1972 közöttSzerkesztés

A városi múzeumot ténylegesen 1950-ben hozták létre. Tőle függetlenül 1957-ben, a nagykőrösi Arany János Gimnázium fennállásának 400. évfordulóján Arany János Emlékmúzeum is létesült. A múzeum igazgatója Balanyi Béla volt, aki egyidejűleg 1950 és 1953 között a Kecskeméti Állami Levéltár levéltárosa, majd 1953 és 1973 között a Bács-Kiskun Megyei Levéltár igazgatója is volt.

1972 utánSzerkesztés

A városi múzeum élére 1972-ben főállású vezetőt neveztek ki, két évvel később a két múzeumot egyesítették, az Arany-emlékmúzeum anyaga is a városi múzeum épületében kapott helyet. A gyűjtemények válogatott anyagát egyesítő állandó kiállítást 1978-ban nyitották meg a nagyközönség előtt. Ezután a Múzeum a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának szervezeti keretei között működött. Az intézmény fenntartója 2013. január 1. óta Nagykőrös város önkormányzata, az intézmény a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ tagintézményeként működik Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény néven.

 
A múzeumépület a szoborcsoporttal

ÉpületeSzerkesztés

Nagykőrösön a Ceglédi út 19. sz. alatt található. A Múzeum épülete egykor huszárkaszárnya volt, 1836-1838 között épült klasszicista stílusban. A mainál jóval nagyobb, több épületből álló létesítmény falai között az 1848-49. évi szabadságharc idején honvéd huszárezredek állomásoztak. Utána közel száz évig méntelepnek használták. 1945 után az épületegyüttes feleslegesnek bizonyult. Amikor 1950-ben a múzeumi gyűjteményt is itt helyezték el, több épületrészt – köztük egy 200 m-es istállót – lebontottak. 1992-ben alapítványt hoztak létre a múzeum céljaira és az egykori huszárkaszárnya részbeni helyreállítására. A főépület előtt állították fel az ún. Nagy Tanárikar szoborcsoportot. Varga Imre szobrászművész alkotása azoknak a kőrösi gimnáziumi tanároknak állít emléket, akik közül heten – köztük természetesen Arany János – akadémikusok lettek.

Gyűjtemények, kiállításokSzerkesztés

 
Szárazmalom makettje

A múzeum gyűjteményei közül kiemelkedő a régészeti, a néprajzi és az irodalomtörténeti gyűjtemény, az utóbbi legértékesebb részét természetesen az Arany-kéziratok képezik. A régészeti leletek egyik híres darabja az avar kori fejedelmi kard, mely az állandó kiállítás egyik ékessége. A protestáns temetőkből származó kopjafákból álló népművészeti gyűjtemény az állandó kiállítás egy különálló részén, a hátsó folyosón látható. A gyűjteményeket szakkönyvtár és fotótár egészíti ki.

Az állandó kiállítás Nagykőrös és közvetlen környékének régészeti, történeti, néprajzi és irodalomtörténeti emlékeit, dokumentumait mutatja be. A honfoglalás utáni évszázadokból származó eszközök, ékszerek legszebb darabja a Ludas környéki templomromból előkerült aranyozott körmeneti kereszt. A török hódoltság idején Kőrös talpon tudott maradni, és azt követően az alföldi település fokozatosan mezővárossá alakult.

A 18–19. századból származnak a földművelés helyi mesteremberek által készített szerszámai, a kertgazdálkodás különféle kiállított eszközei. A város nagy hagyományú református főgimnáziumának tanára volt kilenc éven át (18511860) Arany János, külön vitrinekben láthatók itteni tartózkodásának emlékei, kéziratai, kis dolgozószobája és más relikviái. A kiállítás a 20. század nagy történelmi változásainak helyi dokumentumaival záródik.

Gyártörténeti időszaki kiállításSzerkesztés

2008. május elején a múzeumban „Volt egyszer egy konzervgyár Nagykőrösön…“ címmel új kiállítás nyílt, mely az egykor nagyhírű, 2007-ben végleg bezárt kőrösi gyár történetét mutatja be. Az első teremben a 111 évig fennállt gyár első fél évszázadának, a második teremben az 1945 utáni időszak emlékei láthatók. A Gschwindt-féle szeszfőzdéből kinőtt gyár sok kőrösi család számára jelentett biztos megélhetést, az 1970-es évektől pedig már az ország egyik vezető konzervgyára volt. 1969-ben a gyár történetének dokumentálására saját múzeumot létesített, ennek részeként elkészítették a termelő berendezések makettjeit is. A gyár megszűnésekor a makettekkel együtt a teljes gyártörténeti anyagot az Arany János Múzeum vette át. Az egy éven át nyitva tartó kiállítás ebből a gyűjteményből ad válogatást.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Archivált másolat. [2015. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 28.)

ForrásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény témájú médiaállományokat.

További információkSzerkesztés