Főmenü megnyitása

Kövesdi Wenzel Gusztáv (Luckau, Szászország, 1812. január 19.Budapest, 1891. november 20.) jogtudós, egyetemi tanár, történetíró, az MTA tagja. Talán legjelentősebb műve az Árpádkori Új Okmánytár című forráskiadványsorozat.

Wenzel Gusztáv
Wenzel Gusztáv portréja a Vasárnapi Ujságban
Wenzel Gusztáv portréja a Vasárnapi Ujságban
Életrajzi adatok
Született1812. január 19.
Elhunyt1891. november 20. (79 évesen)
Budapest
Ismeretes mint történetíró
Nemzetiség magyar
Házastárs 1.f. Feszl Alojzia[1]
2.f. Brunner Adél (1836-1889)[2]
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Jelentős munkái Egyetemes európai jogtörténet
A Wikimédia Commons tartalmaz Wenzel Gusztáv témájú médiaállományokat.
Wenzel Gusztáv portréja

ÉletpályájaSzerkesztés

Alsó-Luzsicában (Niederlausitz) született, ahol atyja akkor a Napóleon ellen viselt háborúban mint huszárkapitány állomásozott. Tanulmányait a milanói katonaiskolában kezdette és a veronai gimnáziumban folytatta, majd Salzburgba került, végül a veszprémi és váci gimnáziumban fejezte be középiskolai tanulmányait. A jogot Bécsben és Pest-Budán hallgatta. 1836-ban jogi doktor lett; ekkor adta ki első értekezését Dissertatio inauguralis juridica de fontibus iuris privati Hungarici et theses e scientiis iuridicis ac politicis, Pestini.

Elvállalta József nádor fiának, Sándor királyi hercegnek a tanítását, azonban a herceg még ugyanabban az évben meghalt. Wenzel Gusztáv ezután a pesti tudományegyetemen a bölcsészeti, majd 1838-ban a jogi karnál nyert helyettes tanári minőségben alkalmazást. A következő évben Bécsben a Theresianumban a magyar ifjak magyar jogi tanára és prokurátora lett. Innen a szabadságharc után a pesti egyetemre került és 1850-ben a magánjog és bányajog rendes tanárává nevezték ki. 1861-ben a magyar magánjog tanítását fogadta el s tanította 1889-ig. A Magyar Tudományos Akadémia 1846. szeptember 18-án levelező tagjává választotta, akkor, midőn még alig írt egyebet, mint az 1843-ban kiadott magyarázó szöveget a Geiger Nepomuk János magyar történelmi tárgyú képeihez, mely Bécsben magyar és német nyelven jelent meg; de aki felkutatta a legelrejtettebb forrásmunkákat, levéltárakat s búvárkodott, folyamatosan kereste az összeköttetést a külföld legjelesebb tudósaival. 1866-ban a pesti egyetem rektora, 1868-ban királyi tanácsos lett. A Magyar Történelmi Társulat másodelnöke s a délszláv történeti társulat tagja, 1879. május 12-én ünnepelte negyvenéves tanári jubileumát. Ekkor I. Ferenc József magyar király kövesdi előnévvel nemességet adományozott neki, az egyetemtől pedig a díszoklevelet kapott. 1889-ben történt nyugdíjaztatása alkalmával a király a főrendiház örökös tagjává nevezte ki.

Dédunokája idősebb. dr. Bertényi Iván történész.

EmlékezeteSzerkesztés

Emlékbeszédet Vécsey Tamás tartott felette az Akadémián. (Emlékbeszédek VIII. kötet 5 füzet).

MűveiSzerkesztés

Számos tanulmánya jelent meg a Magyar Történelmi Emlékekben, a Magyar Történelmi Tárban, a Magyar Tudományos Akadémia társadalmi tárgyú értekezéseiben, a Történelmi Értekezések között, az Akadémiai Értesítőben, az akadémia Évkönyvében, az Archaeologiai Értesítőben, a Századokban, valamint a Magyar orvosok és természetvizsgálók XII. nagygyűlésének munkálatai közt.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 68. kötet - 296 - 299. oldal
  2. familysearch.org Wenzelné Brunner Adél gyászjelentése

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

  •   Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap