Főmenü megnyitása

Kövesdi Wenzel Gusztáv (Lukau,[3] Szászország, 1812. január 19.Budapest, 1891. november 20.) jogtudós, egyetemi tanár, történetíró, az MTA tagja.

Wenzel Gusztáv
Wenzel Gusztáv portréja a Vasárnapi Ujságban
Wenzel Gusztáv portréja a Vasárnapi Ujságban
Életrajzi adatok
Született1812. január 19.
Elhunyt1891. november 20. (79 évesen)
Budapest
Ismeretes mint történetíró
Nemzetiség magyar
Házastárs 1.f. Feszl Alojzia[1]
2.f. Brunner Adél (1836-1889)[2]
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Jelentős munkái Egyetemes európai jogtörténet
A Wikimédia Commons tartalmaz Wenzel Gusztáv témájú médiaállományokat.
Wenzel Gusztáv portréja

ÉletpályájaSzerkesztés

Alsó-Luzsicában született, ahol atyja akkor a Napóleon ellen viselt háborúban mint huszárkapitány állomásozott. Tanulmányait a milanói katonaiskolában kezdette és a veronai gimnáziumban folytatta, majd Salzburgba került, végül a veszprémi és váci gimnáziumban fejezte be középiskolai tanulmányait. A jogot Bécsben és Pest-Budán hallgatta. 1836-ban jogi doktor lett; ekkor adta ki első értekezését Dissertatio inauguralis juridica de fontibus iuris privati Hungarici et theses e scientiis iuridicis ac politicis, Pestini.

Elvállalta József nádor fiának, Sándor királyi hercegnek a tanítását, azonban a herceg még ugyanabban az évben meghalt. Wenzel Gusztáv ezután a pesti tudományegyetemen a bölcsészeti, majd 1838-ban a jogi karnál nyert helyettes tanári minőségben alkalmazást. A következő évben Bécsben a Theresianumban a magyar ifjak magyar jogi tanára és prokurátora lett. Innen a szabadságharc után a pesti egyetemre került és 1850-ben a magánjog és bányajog rendes tanárává nevezték ki. 1861-ben a magyar magánjog tanítását fogadta el s tanította 1889-ig. A Magyar Tudományos Akadémia 1846. szeptember 18-án levelező tagjává választotta, akkor, midőn még alig írt egyebet, mint az 1843-ban kiadott magyarázó szöveget a Geiger Nepomuk János magyar történelmi tárgyú képeihez, mely Bécsben magyar és német nyelven jelent meg; de aki felkutatta a legelrejtettebb forrásmunkákat, levéltárakat s búvárkodott, folyamatosan kereste az összeköttetést a külföld legjelesebb tudósaival. 1866-ban a pesti egyetem rektora, 1868-ban királyi tanácsos lett. A Magyar Történelmi Társulat másodelnöke s a délszláv történeti társulat tagja, 1879. május 12-én ünnepelte negyvenéves tanári jubileumát. Ekkor I. Ferenc József magyar király kövesdi előnévvel nemességet adományozott neki, az egyetemtől pedig a díszoklevelet kapott. 1889-ben történt nyugdíjaztatása alkalmával a király a főrendiház örökös tagjává nevezte ki.

Dédunokája idősebb. dr. Bertényi Iván történész.

EmlékezeteSzerkesztés

Emlékbeszédet Vécsey Tamás tartott felette az Akadémián. (Emlékbeszédek VIII. kötet 5 füzet).

MűveiSzerkesztés

Számos tanulmánya jelent meg a Magyar Történelmi Emlékekben, a Magyar Történelmi Tárban, a Magyar Tudományos Akadémia társadalmi tárgyú értekezéseiben, a Történelmi Értekezések között, az Akadémiai Értesítőben, az akadémia Évkönyvében, az Archaeologiai Értesítőben, a Századokban, valamint a Magyar orvosok és természetvizsgálók XII. nagygyűlésének munkálatai közt.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 68. kötet - 296 - 299. oldal
  2. familysearch.org Wenzelné Brunner Adél gyászjelentése
  3. Talán Luckau, amely most Brandenburg államban van.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

  •   Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap