Főmenü megnyitása

Malatin Antal (Gödöllő, 1822. február 28.[1]Kalocsa, 1905. október 6.) nyomdász, Kalocsa második nyomdájának egyik megalapítója.

Malatin Antal
Született 1822. február 28.
Gödöllő
Elhunyt 1905. október 6. (83 évesen)
Kalocsa
Nemzetisége magyar
Foglalkozása nyomdász

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Malatin Mátyás és Majer Terézia gyermekeként született. Pesten a piaristáknál járt gimnáziumba, majd 1833. november 1-jétől a Landerer nyomdában volt szedőtanonc. 1835-ben került a nyomdába Holmeyer Ferenc, Malatin későbbi üzlettársa. Miután felszabadult, külföldi vándorútra indult. 1841-ben tért vissza Pestre, ahol szedőként a Landerer nyomdában helyezkedett el. Szoros barátság kötötte Kossuth Lajoshoz, aki a Landerer nyomda épületében lakott. Malatin keze alól került ki Kossuth Lajos Pesti Hírlap című időszakija, valamint a Frankenburg Adolf által szerkesztett Életképek. 1848. március 15-én, a sajtó felszabadításakor Malatin Antal szedte ki harmadmagával, Holmeyer Ferenc irányításával, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Követte a kormányt 1849 januárjában Debrecenbe, május végén vissza Pestre, majd 1849. július 1-jén Szegedre. Szedőként közreműködött 1849. augusztus 11-én Kossuth Lajos lemondó nyilatkozatának kinyomtatásában. Haynau haditörvényszék elé állíttatta, de felmentették. A Landerer nyomdában dolgozott a szabadságharc bukását követően is. 1856. december 15-én önállósult Landerertől. 1857. április 17-én megállapodott Holmeyer Ferenccel, hogy Kalocsán a Fő utcán létesítenek egy nyomdát, amelyet később a Malom utcában levő emeletes épületbe költöztettek. 1882 nyarán megszüntették az üzletközösséget. Holmeyer Ferenc tulajdonában maradt a Malom utcai ház a nyomdával, Malatin Antal pedig új nyomdát alapított, amely 1898-ig állt fenn. Amikor Malatin 1898 januárjában nyugalomba vonult, a nyomdáját eladta Holmeyer Ferenc vejének, Werner Ferencnek. Werner ezt a nyomdát összevonta az apósától örökölt Úri (ma Hunyadi) utcai nyomdával.

EmlékezeteSzerkesztés

  • Malatin Antal síremléke a kalocsai temetőben található.
  • 1948. február 17-én Kalocsán az Ipartestület előtti Szent János teret Malatin térnek, a Hunyadi utca végén lévő Szent György teret Holmeyer térnek nevezték el (az utóbbinak a nevét 1971-ben Obermayer térre változtatták.) A Malatin tér ma is megvan.
  • 1948 márciusában a kalocsai Ipartestület nagytermének falán elhelyezték a két kalocsai nyomdász alábbi szövegű, közös emléktábláját:

Legyen béke, szabadság és egyetértés!
Malatin Antal Holmeyer Ferenc
1820-1905 1823-1889
Negyvennyolc idusán Malatin s Holmeyer, a társ,
ők szedték a szabad sajtónak első kiadását.
Centenárjukat hálával őrzi e márvány.
A magyar nyomdai munkásság
Kalocsa és járása iparosai
Kalocsa város közönsége

JegyzetekSzerkesztés

  1. Gödöllői róm. kat. keresztelési anyakönyv, 1822. év, február hó.

IrodalomSzerkesztés

  • Kalocsa történeti kronológiája. Összeáll. Asbóth Miklós. Nagy Lajos Városi Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény.
  • A kalocsai könyvnyomtatás története 1765-1950. A Viski Károly Múzeum időszaki kiállítása 1995. máj. 30. - dec. 31. Rend. Romsics Imre.
  • Malatin Antal kalocsai nyomdász életéből. In: Kalocsai Néplap. 1905. okt. 15. 2-3. p.
  • Tímár Kálmán: 1848 két nyomdászhőse. In: Kalocsa és Járása. 1948. febr. 28. 1. p. Tímár Kálmán: Kossuth Lajos és Malatin Antal. In: Kalocsa és Járása. 1948. jan. 31. 4. p.
  • Utcanév-kutatások. Összeáll. Asbóth Miklós. Nagy Lajos Városi Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény.
  • V. I.: A legöregebb élő magyar nyomdász. In: Kalocsai Néplap. 1901. jan. 27. 6. p.

ForrásSzerkesztés