Wesselényi Miklós (újságíró)

(1911–1980) író, újságíró

Wesselényi Miklós, (Kolozsvár, 1911. március 17.Budapest, 1980. május 14.) magyar újságíró, író. Wesselényi Miklós (1796-1850) dédunokája, Fedor Ágnes író, újságíró férje.

ÉletpályájaSzerkesztés

Bárói családba született. 1936-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori oklevelet, 1937-ben a párizsi École des Sciences Politiques-on politikatudományi oklevelet szerzett. 1938 és 1939 között a Pesti Napló, 1939-1944-ben a Magyar Nemzet munkatársa, majd külpolitikai rovatvezetője volt. Magyarország német megszállása után kénytelen volt bujkálni. 1945-től ismét a Magyar Nemzet munkatársa, továbbá Zsolt Béla mellett társszerkesztője volt a Haladás című hetilapnak. 1946-1947 folyamán a párizsi magyar nagykövetség sajtóattaséjaként dolgozott. Tagja volt a párizsi békeszerződést előkészítő bizottságnak. 1947-től Az ő kezdeményezésére alakult meg 1947-ben a Magyar Külügyi Intézet, amelynek igazgatója lett. Egyben a Magyar Külügyi Társaság titkárának tisztét is betöltötte. A Rajk-perrel összefüggásben mindkét tisztségéből leváltották. 1951-1953-ban az OSZK, 1953-1957-ben az MTA Történettudományi Intézetének munkatársaként dolgozott. 1957 és 1959 között az Esti Hírlap főmunkatársa, majd 1959-től nyugalomba vonulásáig a Budapester Rundschau munkatársa, majd helyettes főszerkesztője. Nyugdíjba vonulása után a Magyarország című hetilap állandó külső munkatársa volt.

Wesselényi Miklósnak része volt abban, hogy a Szent Korona visszakerült Magyarországra.

Főbb műveiSzerkesztés

  • A Harmadik Birodalom keletkezése (Bp., 1936);
  • Osztály és osztályharc (Bp., 1939); Keresztmetszet (gondolatok, tanulmányok, Bp., 1942);
  • Félúton… (elb., Bp., 1943);
  • Atlantiszi harangszó (tanulmányok, Bp., 1946);
  • A Harmadik Birodalom bukása (Bp., 1947)

ForrásSzerkesztés

Magyar életrajzi lexikon