Fedor Ágnes

író, újságíró, grafikus, keramikus, szobrász
Ez a szócikk Fedor Ágnesről szól. Nem tévesztendő össze a Fodor Ágnes nevű személyekkel!

Fedor Ágnes (Orosháza, 1909. december 31.Budapest, 1990. december 24.), születési neve: Fischer Eszter Terézia, második házassága révén: Wesselényi Miklósné, magyar írónő, újságíró, grafikus, szobrász, keramikus, báró Wesselényi Miklós újságíró özvegye.

Fedor Ágnes
Élete
Születési név Fischer Eszter Terézia
Született 1909. december 31.
Orosháza, Magyarország
Elhunyt 1990. december 24. (80 évesen)
Budapest, Magyarország
Sírhely Farkasréti temető
Nemzetiség magyar
Szülei Fischer Sándor
Bauer Ilona
Házastársa 1. Grosser Jenő, az Orosházi Takarékpénztár vezérigazgatója (h. 1929–1932)
2. br. Wesselényi Miklós (1911–1980) újságíró (h. 1945–1980)
Gyermekei Geszti (Grosser) Pál újságíró (1930–1988)
Pályafutása
Fontosabb művei Özvegy menyasszonyok
Különös karnevál
Sárga nárcisz
Irodalmi díjai MÚOSZ Aranytoll (1983)

ÉleteSzerkesztés

1909. december 31-én született Orosházán. Édesapja Fischer Sándor földhaszonbérlő, édesanyja Bauer Ilona.[1] Egy nővére volt.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szülei házasságkötési bejegyzése a hódmezővásárhelyi polgári házassági akv. 303/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 9.)
  2. Megemlékezés a magyar sajtó napja alkalmából” (magyar nyelven). Békés Megyei Népújság, 1983. december 7., szerda. 38 (288), 1. o. (Hozzáférés ideje: 2017. április 14.)  

ForrásokSzerkesztés

  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  • Bárdos, Zsuzsa. Az irodalmi hagyományok megőrzése és közkinccsé tétele: Fedor Ágnes, In: Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról – Irodalomismertető dolgozatok Békésből = Ando György (szerk.): A Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (magyar nyelven), Békéscsaba: Munkácsy Mihály Múzeum, 24–25. o. (2014). Hozzáférés ideje: 2017. április 14. 
  • Bárdos, Zsuzsa. A Különös karnevál szerzője, Fedor Ágnes, In: Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról – Irodalomismertető dolgozatok Békésből = Ando György (szerk.): A Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (magyar nyelven), Békéscsaba: Munkácsy Mihály Múzeum, 95–110. o. (2014). Hozzáférés ideje: 2017. április 14. 
  • Kozák, Péter: Fedor Ágnes (magyar nyelven). Névpont. (Hozzáférés: 2017. április 14.)
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  

Válogatott műveiSzerkesztés

Verses és prózai könyveiSzerkesztés

  • Négy gyerek meg egy oroszlán; rajz Gábor Éva; Aurora, Bp., 1943
  • Sárga nárcisz. Egy marék vers. 1939-1945; Magyar Téka, Bp., 1945
  • Különös karnevál. Regény; Magyar Téka, Bp., 1947
  • Fedor Ágnes–Radó Zsuzsa: Nincs mit felvennem! Az öltözködés illemtana; Magyar Téka, Bp., 1947
  • Fedor Ágnes–Tóth Eszter: Béke-mesejátékok. Gyermekszínjátszók és bábosok részére; Országos Béketanács, Bp., 1951
  • Állatóvoda; Szépirodalmi, Bp., 1956
  • A primadonna feltámadása. Regény; Budapesti Lapnyomda, Bp., 1957 (Vasárnapi regények)
  • Fedor Ágnes–Kovács Judit–Osvát Katalin: Vidám illemtan, kezdőknek és haladóknak 12 leckében; Móra, Bp., 1958
  • Fedor Ágnes–Kovács Judit–Osvát Katalin: Vidám illemtan, kezdőknek és haladóknak 12 leckében; 2., jav., bőv. kiad.; Móra, Bp., 1965
  • Karola és kora. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1972
  • Három dáma rámában. Kisregények; Szépirodalmi, Bp., 1980
  • Életveszélyes nagymamakép; Szépirodalmi, Bp., 1985

További információkSzerkesztés