Fedor Ágnes
(1909-1990) magyar író, újságíró, grafikus, keramikus, szobrász
- Ez a szócikk Fedor Ágnesről szól. Nem tévesztendő össze a Fodor Ágnes nevű személyekkel!
Fedor Ágnes (Orosháza, 1909. december 31. – Budapest, 1990. december 24.), születési neve: Fischer Eszter Terézia, második házassága révén: Wesselényi Miklósné, magyar írónő, újságíró, grafikus, szobrász, keramikus, báró Wesselényi Miklós újságíró özvegye.
Fedor Ágnes | |
Élete | |
Születési név | Fischer Eszter Terézia |
Született | 1909. december 31. Orosháza, Magyarország |
Elhunyt | 1990. december 24. (80 évesen) Budapest, Magyarország |
Sírhely | Farkasréti temető |
Nemzetiség | magyar |
Szülei | Fischer Sándor Bauer Ilona |
Házastársa | 1. Grosser Jenő, az Orosházi Takarékpénztár vezérigazgatója (h. 1929–1932) 2. br. Wesselényi Miklós (1911–1980) újságíró (h. 1945–1980) |
Gyermekei | Geszti (Grosser) Pál újságíró (1930–1988) |
Pályafutása | |
Fontosabb művei | Özvegy menyasszonyok Különös karnevál Sárga nárcisz |
Irodalmi díjai | MÚOSZ Aranytoll (1983) |
Életpályája
szerkesztésÉdesapja Fischer Sándor földhaszonbérlő, édesanyja Bauer Ilona.[1] Egy nővére volt.
Válogatott művei
szerkesztésVerses és prózai könyvei
szerkesztés- Özvegy menyasszonyok (Gertler Viktor azonos címmel készített filmet 1964-ben: Özvegy menyasszonyok)
- Négy gyerek meg egy oroszlán; rajz Gábor Éva; Aurora, Bp., 1943
- Sárga nárcisz. Egy marék vers. 1939-1945; Magyar Téka, Bp., 1945
- Különös karnevál. Regény; Magyar Téka, Bp., 1947
- Fedor Ágnes–Radó Zsuzsa: Nincs mit felvennem! Az öltözködés illemtana; Magyar Téka, Bp., 1947
- Fedor Ágnes–Tóth Eszter: Béke-mesejátékok. Gyermekszínjátszók és bábosok részére; Országos Béketanács, Bp., 1951
- Állatóvoda; Szépirodalmi, Bp., 1956
- A primadonna feltámadása. Regény; Budapesti Lapnyomda, Bp., 1957 (Vasárnapi regények)
- Fedor Ágnes–Kovács Judit–Osvát Katalin: Vidám illemtan, kezdőknek és haladóknak 12 leckében; Móra, Bp., 1958
- Fedor Ágnes–Kovács Judit–Osvát Katalin: Vidám illemtan, kezdőknek és haladóknak 12 leckében; 2., jav., bőv. kiad.; Móra, Bp., 1965
- Karola és kora. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1972
- Három dáma rámában. Kisregények; Szépirodalmi, Bp., 1980
- Életveszélyes nagymamakép; Szépirodalmi, Bp., 1985
Díjai, elismerései
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a hódmezővásárhelyi polgári házassági akv. 303/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 9.)
- ↑ „Megemlékezés a magyar sajtó napja alkalmából” (magyar nyelven). Békés Megyei Népújság, 1983. december 7., szerda. 38 (288), 1. o. (Hozzáférés: 2017. április 14.)
Források
szerkesztés- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Bárdos, Zsuzsa. Az irodalmi hagyományok megőrzése és közkinccsé tétele: Fedor Ágnes, In: Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról – Irodalomismertető dolgozatok Békésből = Ando György (szerk.): A Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (magyar nyelven), Békéscsaba: Munkácsy Mihály Múzeum, 24–25. o. (2014). Hozzáférés ideje: 2017. április 14.
- Bárdos, Zsuzsa. A Különös karnevál szerzője, Fedor Ágnes, In: Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról – Irodalomismertető dolgozatok Békésből = Ando György (szerk.): A Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (magyar nyelven), Békéscsaba: Munkácsy Mihály Múzeum, 95–110. o. (2014). Hozzáférés ideje: 2017. április 14.
- Kozák, Péter: Fedor Ágnes (magyar nyelven). Névpont. (Hozzáférés: 2017. április 14.)
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Fedor Ágnes az IMDb-n
- Fedor Ágnes a PORT.hu-n (magyarul)