Ghyczy Géza
(1837–1896) magyar közgazdász, mérnök, egyetemi tanár, királyi tanácsos
Ghyczy Géza, ghiczi, assa- és ablanczkürthi (Tata, 1837. május 2. – Budapest, 1896. augusztus 15.) mérnök, műegyetemi tanár, közgazdasági szakíró, Ghyczy Ignác és Laszlovszky Borbála fia.
| Ghyczy Géza | |
| Született | 1837. május 2. Tata |
| Elhunyt | 1896. augusztus 15. (59 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | mérnök, egyetemi tanár, közgazdasági szakíró |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
Tanult szülővárosában, majd Pesten a bölcsészkaron doktori, Bécsben pedig mérnöki oklevelet kapott. 1860-1876-ig József főhercegnél jogigazgató volt. Ezután műegyetemi tanár lett, mely állását 1885-ben a budapesti kereskedelmi akadémia igazgatóságával cserélte fel. 1887-től tagja volt a tanárvizsgáló bizottságnak, 1890–91-ben egyik alelnöke a közoktatási tanácsnak.
Főbb műve szerkesztés
- A kamatláb meghatározása a járadékszámításban (Bp., 1890).
Források szerkesztés
- Bokor József (szerk.). Ghyczy, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
