Főmenü megnyitása

Roskovics Ignác (festő)

festőművész

Roskovics Ignác, ifjabb (Szalók, 1854. szeptember 28.Budapest, 1915. november 28.) magyar egyházi és zsánerfestő, az ún. müncheni realizmus jellegzetes képviselője, Roskovics Ignác nagyprépost fia.

Roskovics Ignác
Roskovics Ignác, ifj. (1854–1915)
Roskovics Ignác, ifj. (1854–1915)
Született

Szalók
Elhunyt

Budapest
Foglalkozása festőművész
A Wikimédia Commons tartalmaz Roskovics Ignác témájú médiaállományokat.
Roskovics Ignác

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

1875-től a Mintarajziskolában tanult. Tud-e váltani? című képét növendék korában mutatta be a Képzőművészeti Társulat az 1880. évi téli kiállításán. Tanulmányainak folytatására 1880-ban Münchenbe ment, de csak fél évet töltött az akadémián, azután önálló műtermet bérelt és másfél évig dolgozott a bajor fővárosban, közben-közben hazalátogatva. Ez idő alatt készítette A szentlélek eljövetele című vallásos képét, amely az 1882. évi budapesti téli kiállításon általános figyelmet keltett és Roskovicsot egy csapásra a legismertebb magyar vallásos festők közé emelte. A következő év kiállításán szintén vallásos képpel szerepelt: Szent Józsefet festette meg a Jézus gyermekkel. Ez a műve oltárkép a lévai kegyesrendiek templomában. Ezután áttért a zsánerfestészetre (Igyék már kelmed! Acél, kova, tapló: Extra passzió; Pipacs; A rózsámnak; Csak neked! Olyan nincs). 1885-ben alkotott Pici piros alma című festménye több kitüntetésben részesült és másolatok útján a legismertebb magyar festmények egyikévé vált a maga idejében. Derűs hangulatú életképeket és vallásos kompozíciókat festett. Folytatta vallásos témáit is: így született Csekonics Endre gróf megrendelésére Nepomuki Szent Jánosa (1885) és így festett három évvel később hét freskóképet és három oltárképet a szinai (Zemplén vármegye) templom számára. Több díjat kapott, 1900-ban a kis állami aranyérmet nyerte, 1888-ban festette a szinnai templom freskóit. Falképei vannak még a józsefvárosi templomban és a kecskeméti nagytemplomban. 1893-ban megfestette a radnai oltárképet: Mária üdvözletét s freskókkal díszítette (1894-95) a budapesti józsefvárosi templomot. Ebben a templomban a négy evangélistán kívül a Szentháromság, Szent József álma, Szent József halála és Szent József megdicsőülése című nagy szabású freskók láthatók tőle. Népszerűségét azonban nem ezeknek, hanem későbbi életképeinek (Hátha innánk! A gourmand és Kóstolja, de édes!) köszönhette. Könyveket is illusztrált, különösen sokat rajzolt az Osztrák-magyar monarchia című képes vállalkozás számára.

EmlékezeteSzerkesztés

1918-ban a Műcsarnok hagyatéki kiállítást rendezett műveiből.

IrodalomSzerkesztés

  • A tovarisovai oltárkép (Egyházműv. L. 1881)
  • Roskovics Ignác (Művészet, 1916.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven), 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. RKDartists. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Web umenia. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Artnet. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés