Roskovics Ignác (festő)

festőművész

Roskovics Ignác, ifjabb (Szalók, 1854. szeptember 28.Budapest, 1915. november 29.)[4][5] magyar egyházi és zsánerfestő, az ún. müncheni realizmus jellegzetes képviselője, Roskovics Ignác nagyprépost fia.

Roskovics Ignác
Roskovics Ignác, ifj. (1854–1915)
Roskovics Ignác, ifj. (1854–1915)
Született 1854. szeptember 28.[1][2][3]
Szalók
Elhunyt 1915. november 29. (61 évesen)
Budapest
Foglalkozása festőművész
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Roskovics Ignác témájú médiaállományokat.
Roskovics Ignác

ÉletpályájaSzerkesztés

Roskovics Ignác és Gulovics Rozália fia. 1875-től a Mintarajziskolában tanult. Tud-e váltani? című képét növendék korában mutatta be a Képzőművészeti Társulat az 1880. évi téli kiállításán. Tanulmányainak folytatására 1880-ban Münchenbe ment, de csak fél évet töltött az akadémián, azután önálló műtermet bérelt és másfél évig dolgozott a bajor fővárosban, közben-közben hazalátogatva. Ez idő alatt készítette A szentlélek eljövetele című vallásos képét, amely az 1882. évi budapesti téli kiállításon általános figyelmet keltett és Roskovicsot egy csapásra a legismertebb magyar vallásos festők közé emelte. A következő év kiállításán szintén vallásos képpel szerepelt: Szent Józsefet festette meg a Jézus gyermekkel. Ez a műve oltárkép a lévai kegyesrendiek templomában. Ezután áttért a zsánerfestészetre (Igyék már kelmed! Acél, kova, tapló: Extra passzió; Pipacs; A rózsámnak; Csak neked! Olyan nincs). 1885-ben alkotott Pici piros alma című festménye több kitüntetésben részesült és másolatok útján a legismertebb magyar festmények egyikévé vált a maga idejében. Derűs hangulatú életképeket és vallásos kompozíciókat festett. Folytatta vallásos témáit is: így született Csekonics Endre gróf megrendelésére Nepomuki Szent Jánosa (1885) és így festett három évvel később hét freskóképet és három oltárképet a szinnai (Zemplén vármegye) templom számára. Több díjat kapott, 1900-ban a kis állami aranyérmet nyerte, 1888-ban festette a szinnai templom freskóit. Falképei vannak még a józsefvárosi templomban és a kecskeméti nagytemplomban. 1893-ban megfestette a radnai oltárképet: Mária üdvözletét s freskókkal díszítette (1894-95) a budapesti józsefvárosi templomot. Ebben a templomban a négy evangélistán kívül a Szentháromság, Szent József álma, Szent József halála és Szent József megdicsőülése című nagy szabású freskók láthatók tőle. Népszerűségét azonban nem ezeknek, hanem későbbi életképeinek (Hátha innánk! A gourmand és Kóstolja, de édes!) köszönhette. Könyveket is illusztrált, különösen sokat rajzolt az Osztrák-magyar monarchia című képes vállalkozás számára.

Felesége Schütz Alojzia Erzsébet volt, akivel halála előtt másfél évvel, 1914. február 21-én Budapesten kötött házasságot.[6]

EmlékezeteSzerkesztés

1918-ban a Műcsarnok hagyatéki kiállítást rendezett műveiből.

IrodalomSzerkesztés

  • A tovarisovai oltárkép (Egyházműv. L. 1881)
  • Roskovics Ignác (Művészet, 1916.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven), 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. RKDartists. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Catalog of the German National Library, 1079672435, 2020. május 30.
  4. Halotti bejegyzése a Budapest X. kerületi polgári halotti akv. 1203/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  5. A gyászjelentésében november 28-a, a halotti akv-i bejegyzésében november 29-e szerepel elhalálozási idejeként.
  6. Házasságkötési bejegyzése a Budapest X. kerületi polgári házassági akv. 53/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 6.)

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés