Vesztfáliai Királyság

német államalakulat (1807–1813)

A Vesztfáliai Királyság (németül Königreich Westphalen, franciául Royaume de Westphalie) egy rövid életű királyság volt 1807 és 1813 között.

Vesztfáliai Királyság
megszűnt
Königreich Westphalen
Royaume de Westphalie
18071813
A Vesztfáliai Királyság címere
A Vesztfáliai Királyság címere
A Vesztfáliai Királyság zászlaja
A Vesztfáliai Királyság zászlaja
A Vesztfáliai Királyság helyzete a Rajnai Szövetségen belül (1812)
A Vesztfáliai Királyság helyzete a Rajnai Szövetségen belül (1812)
Általános adatok
Fővárosa Kassel
Terület1807–1809: 37 883
1810: 63 652 km²
1811–1813: 45 427 km²
Népesség1809: 1 950 724 fő
1810: 2 600 000 fő
1812: 2 065 970 fő fő
Hivatalos nyelvek francia, német
Vallás evangélikus, katolikus
Pénznem vesztfáliai frank
Kormányzat
Államforma alkotmányos monarchia
Uralkodó Jérôme Bonaparte
Dinasztia Bonaparte-ház
ElődállamUtódállam
 Braunschweig-Lüneburgi VálasztófejedelemségHannoveri Királyság 
 Hesseni-Kasseli TartománygrófságHesseni Választófejedelemség 
 Braunschweig-Wolfenbüttel HercegségPorosz Királyság 
Braunschweig-Wolfenbüttel Hercegség 
A Wikimédia Commons tartalmaz Vesztfáliai Királyság témájú médiaállományokat.

ElőzményeiSzerkesztés

Jérôme Bonaparte 1803. december 24-én feleségül vette Elisabeth Pattersont, akit 1805-ben áthozott Európába. Bár feleségét Napóleon kiutasította a Francia Császárság területéről, Jérôme az országban maradt, és átvette egy kisebb hajóraj parancsnokságát a Földközi-tengeren.

Ezután részt vett az 1806-os hadjáratban. Egy császári dekrétum érvénytelenítette a Pattersonnal kötött házasságát. A császár ezután Württembergi Katalin Friderika királyi hercegnőt, I. Frigyes württembergi király leányát adta feleségül Jérôme-hoz, és megtette Vesztfália királyának. Az 1812-es oroszországi hadjáratban Jérôme nem tudta végrehajtani a rábízott parancsnoki feladatot, így visszarendelték a németországi Kasselbe.

TörténeteSzerkesztés

I. Napóleon francia császár alapította 1807. augusztus 18-án kelt rendeletével. Miután a tilsiti béke az Elbától balra fekvő porosz tartományokat kezébe adta, a császár ezek egy részéből, továbbá Kur-Hessen, Hannover és Braunschweig területéből megalapította a Vesztfáliai Királyságot, amelyet mint a francia császárság fiókországát, legifjabb öccsének, Jérôme Bonaparténak, Jeromosnak adományozott. Az új királyság területe 38 100 km²-t tett ki, a lakosság pedig 1 946 343 főre rúgott. Az új király, aki Kasselban, illetőleg a wilhelmshöhei kastélyában székelt, adott ugyan holmi alkotmányt az országnak, amelynek a tulajdonképpeni ura azonban a bátyja maradt, Jérôme-nak teljesítenie kellett az ő parancsait. 1810 márciusában Napóleon majdnem egész Hannovert hozzácsatolta a királysághoz, de 1811-ben megint elkülönítette attól. Ettől fogva a Vesztfáliai Királyság területe 45 427 km²-re, lakóinak száma 2 056 973 főre rúgott. Az 1812. évi orosz háború küszöbén Jérôme személyesen vezette a hadsereget Napóleon táborába, aki azonban annyira haragudott öccsére, hogy hazaküldte őt. Seregét azonban, 24 000 embert, magával vitte Oroszországba, hol azok szinte mind meghaltak. Erre Jeromos Napóleon parancsára új sereget (12 000 embert) toborzott, és ezekkel 1813-ban Szászországba sietett, ahol azonban azok nagyobb része átpártolt a szövetségesekhez. Jérôme erre Kasselba vonult vissza, ahonnan 1813. október 1-jén Alekszandr Csernisov orosz tábornok és kozákjai elől menekülnie kellett. A Vesztfáliai Királyság szinte kardcsapás nélkül esett a szövetségesek kezébe, és Jérôme hatalma összedőlt.

KövetkezményeiSzerkesztés

1813-ban, amikor Napóleon rendszere megbukott Németországban, Jérôme visszatért Franciaországba. Amit a múzeumokból és a kincstárból magával vihetett, azt elvitte. Országát többé nem látta viszont.

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés