Zwickau

város Németországban

Zwickau város Németországban, Szászországban.

Zwickau
Zwickau Hauptmarkt Panorama.jpg
Zwickau címere
Zwickau címere
Zwickau zászlaja
Zwickau zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Szászország
Kerület Chemnitz
Járás szabad város
Polgármester Pia Findeiß (SPD)
Irányítószám 08001–08066
Körzethívószám 0375
Rendszám Z
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség87 194 fő (2022. okt. 31.)[1]
Népsűrűség2100 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság440 m
Terület102,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zwickau (Németország)
Zwickau
Zwickau
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 43′, k. h. 12° 29′Koordináták: é. sz. 50° 43′, k. h. 12° 29′
Zwickau (Szászország)
Zwickau
Zwickau
Pozíció Szászország térképén
Elhelyezkedése szabad város térképén
Elhelyezkedése szabad város térképén
Zwickau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zwickau témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

FekvéseSzerkesztés

A Mulde folyó partján, Lipcsétől délre található.

TörténeteSzerkesztés

A mai Nyugat-Szászországban a 6. századig német törzsek éltek. A 7. században a szorbok telepedtek le itt. A 10. században a szorbokat leigázta I. Henrik német király. A város nevének eredete valószínűleg a szorb Świkawa szóra vezethető vissza.

A települést első ízben 1118-ban említi I. Dietrich von Haumburg érsek Zcwickaw néven, de nem egy konkrét településként, hanem egy szláv területként. Ebben az időben Bertha von Groitzsch kezdeményezésére templomot építettek Mária tiszteletére.

1212-ben Zwickau városi jogokat kapott. 1232-ben a ferences rendi szerzetesek kolostort építettek maguknak. 1290-ben Zwickau birodalmi város. 1273-ban alakult meg a városi tanács, és 1297-től választanak polgármestert a városban.

A régió bányászata 1316-ban indult meg I. Frigyes meisseni őrgróf rendeletére. A bányákból ezüstöt és rezet termeltek ki. 1295-ben kezdték el építeni a vízvezető árkot és a városfalat. 1328-ban egy tűzvész miatt a város nagyobbik része, köztük a Mária-templom és a Katalin-templom is leégett. A városi jogot 1348-ban rögzítették a Codex Statutorum Zviccaviensium okmányban.

1403-ban ismét tűz pusztított a városban. I. Vilmos meisseni őrgróf (1343–1407) 7 éven át elengedte az adókat, hogy a lakosok újra fel tudják építeni városukat. A husziták 1430-ban sikeresen elfoglalták a várost és felégették a környező falvakat.

GazdaságSzerkesztés

Gazdasága (textilipar, bányászat) már a 16. században fejlett volt. A 20. század elején. Újabban a VEB Sachsenring, a Trabant autók gyára tette a város nevét ismertté. Kőszénbányászat, vasúti gépgyártás. Konfekcióipar.

KözigazgatásSzerkesztés

Zwickaut 5 kerület alkotja: Közép, Kelet, Nyugat, Észak és Dél. A kerületeket városrészekre osztották:

 
Kerületek és városrészek
  • Közép kerület (11–15):
    Belváros (11), Közép-Észak (12), Közép-Nyugat (13), Közép-Dél (14), Északi előváros (15)
  • Kelet kerület (21–28):
    Gebiet Äußere Dresdner Straße/Pöhlauer Straße (21), Eckersbach település (22), Pöhlau (23), Auerbach (24), Eckersbacher Höhe (E 5/1) (25), Eckersbacher Höhe (E 5/2 und E 5/3) (26),
    Eckersbacher Höhe (E 1 bis E 4) (27), Gebiet Talstraße/Trillerberg (28)
  • Észak kerület (31–39):
    Pölbitz (31), Weißenborn (32), Niederhohndorf (33), Hartmannsdorf (34), Oberrothenbach¹ (35),
    Mosel¹ (36), Crossen¹ (37), Schneppendorf (38), Schlunzig¹ (39)
  • Nyugat kerület (41–44):
    Gebiet Reichenbacher Straße und Freiheitssiedlung (41), Marienthal Ost (42), Marienthal West (43), Brand (44)
  • Dél kerület (51–59):
    Bockwa (51), Oberhohndorf (52), Schedewitz (53), Niederplanitz (54), Neuplanitz (55), Hüttelsgrün (56), Oberplanitz (57), Rottmannsdorf¹ (58), Cainsdorf¹ (59)

¹ Helység is

VárosbővítésSzerkesztés

A városhoz a következő településeket csatolták:

  • 1895. január 1.: Pölbitz
  • 1902. október 1. Marienthal
  • 1905. január 1. Eckersbach
  • 1922. január 1. Weißenborn
  • 1923. január 1. Schedewitz
  • 1939. április 1. Brand és Bockwa
  • 1944. január 1. Oberhohndorf és Planitz
  • 1953. február 1. Auerbach, Pöhlau és Niederhohndorf
  • 1993. július 1. Hartmannsdorf
  • 1996. április 1. Rottmannsdorf
  • 1996. október 1. Crossen
  • 1999. január 1. Cainsdorf, Mosel, Oberrothenbach és Schlunzig

LátnivalókSzerkesztés

Zwickauban születettSzerkesztés

Zwickauban éltSzerkesztés

TestvértelepülésekSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Erich Keyser (Hrsg.): Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte. Band II Mitteldeutschland – Im Auftrag der Konferenz der landesgeschichtlichen Kommissionen Deutschlands mit der Unterstützung des Deutschen Gemeindetages, Stuttgart 1941
  • Günter Meier: Geschichte der Stadt Zwickau. Wartberg-Verlag, Gudensberg-Gleichen 2002, ISBN 3-8313-1238-9
  • Jürgen Härdler, Wolfgang Göhler, Winni Kettner: Persönlichkeiten & Kostbarkeiten der Stadt Zwickau. Zschiesche, Wilkau-Haßlau 2002, ISBN 3-9808512-0-6
  • Günter Meier: Rundgang durch das alte Zwickau. Wartberg-Verlag, Gudensberg-Gleichen 2001, ISBN 3-86134-573-0
  • Jürgen Härdler, Rainer Hertting-Thomasius: Bauwerke in Zwickau: eine Baustilfibel mit stadtbaugeschichtlicher Einführung. Förster und Borries, Zwickau 2000, ISBN 3-00-006206-8
  • Norbert Peschke: Zwickau: alte Bilder erzählen. Sutton, Erfurt 1997, ISBN 3-89702-012-2
  • Michael Löffler, Norbert Peschke: Chronik der Stadt Zwickau. Förster und Borries. Zwickau 1993, ISBN 3-929354-07-1

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Bevölkerung des Freistaates Sachsen jeweils am Monatsende ausgewählter Berichtsmonate nach Gemeinden. Statistical Office of the Federal State of Saxony. (Hozzáférés: 2023. február 18.)

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés