Zwickau

	Zwickau
; Zwickau címere	; Zwickau zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Szászország
Kerület	Chemnitz
Járás	szabad város
Polgármester	Pia Findeiß (SPD)
Irányítószám	08001–08066
Körzethívószám	0375
Rendszám	Z
Testvérvárosok	Lista Dortmund; Jablonec nad Nisou; Zaanstad;
	Népesség
Teljes népesség	86 592 fő (2021. dec. 31.)
Népsűrűség	2100 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	440 m
Terület	102,54 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Zwickau Pozíció Németország térképén
	é. sz. 50° 43′, k. h. 12° 29′Koordináták: é. sz. 50° 43′, k. h. 12° 29′
	Zwickau Pozíció Szászország térképén
	Elhelyezkedése szabad város térképén
	Zwickau weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zwickau témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Zwickau város Németországban, Szászországban. Közel 90 ezer fő lakosával Szászország negyedik legnagyobb városa és a tartomány DNy-i részének regionális központja.

Fekvése Szerkesztés

A Mulde folyó partján, Lipcsétől délre található.

A mai Nyugat-Szászországban a 6. századig német törzsek éltek. A 7. században a szorbok telepedtek le itt. A 10. században a szorbokat leigázta I. Henrik német király. A város nevének eredete valószínűleg a szorb Świkawa szóra vezethető vissza.

A települést első ízben 1118-ban említi I. Dietrich von Haumburg érsek Zcwickaw néven, de nem egy konkrét településként, hanem egy szláv területként. Ebben az időben Bertha von Groitzsch kezdeményezésére templomot építettek Mária tiszteletére.

1212-ben Zwickau városi jogokat kapott. 1232-ben a ferences rendi szerzetesek kolostort építettek maguknak. 1290-ben Zwickau birodalmi város. 1273-ban alakult meg a városi tanács, és 1297-től választanak polgármestert a városban.

A régió bányászata 1316-ban indult meg I. Frigyes meisseni őrgróf rendeletére. A bányákból ezüstöt és rezet termeltek ki. 1295-ben kezdték el építeni a vízvezető árkot és a városfalat. 1328-ban egy tűzvész miatt a város nagyobbik része, köztük a Mária-templom és a Katalin-templom is leégett. A városi jogot 1348-ban rögzítették a Codex Statutorum Zviccaviensium okmányban.

1403-ban ismét tűz pusztított a városban. I. Vilmos meisseni őrgróf (1343–1407) 7 éven át elengedte az adókat, hogy a lakosok újra fel tudják építeni városukat. A husziták 1430-ban sikeresen elfoglalták a várost és felégették a környező falvakat.

Az Érchegységben található ezüstérc-lelőhelyek miatt a 15-16. században jelentősen fejlődött és a vidék fontos gazdasági és kulturális központjává nőtte ki magát.

Az 1525-ös német anabaptista mozgalom innen indult a „zwickaui próféták” ihletésére.^[2] Wittenberg után ez lett a második város Európában, amely csatlakozott az evangélikus reformációhoz.

A város súlyosan sérült a 17. századi harmincéves háború során.

20-21. század Szerkesztés

1945. április 17-én amerikai csapatok vonultak be a városba. 1945. június 30-án átadták Zwickaut a szovjet Vörös Hadseregnek.

1960-ban súlyos bányabaleset történt. Robbanás történt a „Karl Marx” kőszéngyárban, 123 bányász életét vesztette.

A 21. században jelentős munkaadó a Volkswagen konszern gyára.

Gazdaság Szerkesztés

Gazdasága (textilipar, bányászat) már a 16. században fejlett volt.

A német autóipar egyik bölcsője. A zwickaui autógyártás több mint száz éves hagyománya a 20. század elején kezdődött a Horch (1904) és az Audi (1909/1910) gyárak megalapításával, amelyeket az Auto Union vett át az 1930-as és 1940-es években, majd az NDK-ban a Sachsenring folytatta a hagyományt, a Trabant autók gyártásával. Ma a Volkswagennek van itt gyára.

Kőszénbányászat, vasúti gépgyártás. Konfekcióipar.

Közigazgatás Szerkesztés

Zwickaut 5 kerület alkotja: Közép, Kelet, Nyugat, Észak és Dél. A kerületeket városrészekre osztották:

Kerületek és városrészek

Közép kerület (11–15):
Belváros (11), Közép-Észak (12), Közép-Nyugat (13), Közép-Dél (14), Északi előváros (15)
Kelet kerület (21–28):
Gebiet Äußere Dresdner Straße/Pöhlauer Straße (21), Eckersbach település (22), Pöhlau (23), Auerbach (24), Eckersbacher Höhe (E 5/1) (25), Eckersbacher Höhe (E 5/2 und E 5/3) (26),
Eckersbacher Höhe (E 1 bis E 4) (27), Gebiet Talstraße/Trillerberg (28)
Észak kerület (31–39):
Pölbitz (31), Weißenborn (32), Niederhohndorf (33), Hartmannsdorf (34), Oberrothenbach¹ (35),
Mosel¹ (36), Crossen¹ (37), Schneppendorf (38), Schlunzig¹ (39)
Nyugat kerület (41–44):
Gebiet Reichenbacher Straße und Freiheitssiedlung (41), Marienthal Ost (42), Marienthal West (43), Brand (44)
Dél kerület (51–59):
Bockwa (51), Oberhohndorf (52), Schedewitz (53), Niederplanitz (54), Neuplanitz (55), Hüttelsgrün (56), Oberplanitz (57), Rottmannsdorf¹ (58), Cainsdorf¹ (59)

¹ Helység is

Városbővítés Szerkesztés

A városhoz a következő településeket csatolták:

1895. január 1.: Pölbitz
1902. október 1. Marienthal
1905. január 1. Eckersbach
1922. január 1. Weißenborn
1923. január 1. Schedewitz
1939. április 1. Brand és Bockwa
1944. január 1. Oberhohndorf és Planitz
1953. február 1. Auerbach, Pöhlau és Niederhohndorf
1993. július 1. Hartmannsdorf
1996. április 1. Rottmannsdorf
1996. október 1. Crossen
1999. január 1. Cainsdorf, Mosel, Oberrothenbach és Schlunzig

Látnivalók Szerkesztés

Robert Schumann szülőháza
15. századi székesegyház

Zwickauban született Szerkesztés

Robert Schumann (1810 – 1856)
Hans Chilian (1885–1939 után)

Zwickauban élt Szerkesztés

Testvértelepülések Szerkesztés

Irodalom Szerkesztés

Erich Keyser (Hrsg.): Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte. Band II Mitteldeutschland – Im Auftrag der Konferenz der landesgeschichtlichen Kommissionen Deutschlands mit der Unterstützung des Deutschen Gemeindetages, Stuttgart 1941
Günter Meier: Geschichte der Stadt Zwickau. Wartberg-Verlag, Gudensberg-Gleichen 2002, ISBN 3-8313-1238-9
Jürgen Härdler, Wolfgang Göhler, Winni Kettner: Persönlichkeiten & Kostbarkeiten der Stadt Zwickau. Zschiesche, Wilkau-Haßlau 2002, ISBN 3-9808512-0-6
Günter Meier: Rundgang durch das alte Zwickau. Wartberg-Verlag, Gudensberg-Gleichen 2001, ISBN 3-86134-573-0
Jürgen Härdler, Rainer Hertting-Thomasius: Bauwerke in Zwickau: eine Baustilfibel mit stadtbaugeschichtlicher Einführung. Förster und Borries, Zwickau 2000, ISBN 3-00-006206-8
Norbert Peschke: Zwickau: alte Bilder erzählen. Sutton, Erfurt 1997, ISBN 3-89702-012-2
Michael Löffler, Norbert Peschke: Chronik der Stadt Zwickau. Förster und Borries. Zwickau 1993, ISBN 3-929354-07-1

Hivatkozások Szerkesztés

↑ register of German municipalities (4th quarter 2022) (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. január 12. (Hozzáférés: 2023. február 12.)
↑ Chisholm, Hugh , szerk. (1911). " Zwickau ". Encyclopædia Britannica . Vol. 28 (11. kiadás). Cambridge University Press. p. 1061.

További információk Szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés

Ipari Örökségek Európai Útvonala

Németország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[7f68dba737140df45dda00c5b75c7a934cc92c24-1] register of German municipalities (4th quarter 2022) (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. január 12. (Hozzáférés: 2023. február 12.)

[2] Chisholm, Hugh , szerk. (1911). " Zwickau ". Encyclopædia Britannica . Vol. 28 (11. kiadás). Cambridge University Press. p. 1061.

[1]

[2]