O. Nagy Gábor

(1915–1973) magyar nyelvész, tanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. november 9.

O. Nagy Gábor, teljes családnevén Otrokocsi Nagy Gábor (Debrecen, 1915. június 6.Budapest, 1973. május 4.) magyar nyelvész, tanár, a nyelvtudományok kandidátusa (1966). Főleg frazeológiai kutatásai, szólásmagyarázatai, szótörténeti tárgyú cikkei, valamint a szótárírás és a jelentéstan elméleti kérdéseit taglaló tanulmányai jelentősek.

O. Nagy Gábor
Született1915. június 6.[1][2]
Debrecen
Elhunyt1973. május 4. (57 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásanyelvész
IskoláiDebreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem (–1937)
Halál okaközúti baleset
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

A debreceni egyetem magyar–német szakán 1937-ben doktorált, középiskolai tanári oklevelet szerzett (1938). 1939-ben kinevezték a debreceni egyetem magyar irodalomtörténeti intézetébe fizetés nélküli tanársegédnek. 1940 tavaszától másfél éven át Hódmezővásárhelyen, majd a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában tanított. 1952. áprilisától haláláig az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársaként, illetve osztályvezetőjeként dolgozott. 1968-ban három hónapig vendégelőadó volt a göttingai egyetemen.

Autóbaleset áldozata lett.

Főbb művei

szerkesztés
  • A magyar irodalmi gótika problematikájához (Debrecen, 1939)
  • Hozzászólás Országh László A magyar szókészlet szótári feldolgozásának kérdései c. előadásához (MTA I. Oszt. Közl., 1954)
  • A jövevényszólások kérdéséhez (Magy. Nyelvőr, 1955)
  • A szinonimák világa (in: Magyar nyelvhelyesség, szerk. Deme László és Köves Béla, Bp., 1957)
  • Mi fán terem? (Bp., 1957)
  • Egy új magyar szólás- és közmondásgyűjteményről (Magy. Nyelvőr, 1964)
  • Részletek egy szólásmagyarázó szótárból (Magy. Nyelvőr, 1965)
  • Magyar szólások és közmondások (Bp., 1966)
  • A lexikográfia viszonya a lexikológiához (Magy. Nyelv, 1969)
  • A magyar nyelv értelmező szótára (I–VII., Bp., 1959–1962, egyik szerkesztője)
  • Magyar szinonimaszótár (Bp., 1978; posztumusz mű, Ruzsiczky Éva fejezte be)
  1. a b VIAF-azonosító. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b BnF-források (francia nyelven)

További információk

szerkesztés
  • Tamás Lajos–Szathmári István: Búcsú O. N. G.-tól (Magy. Nyelv, 1973);
  • Kovalovszky MiklósLőrincze Lajos: O. N. G. 1915–1973 (Magy. Nyelvőr, 1973);
  • Martinkó András: O. N. G. (Irod. tört. Közl., 1973).