Beszédes József
Beszédes József (Magyarkanizsa, 1787. február 12. – Dunaföldvár, 1852. február 28.) vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
| Beszédes József | |
 | |
| A Vasárnapi Ujság illusztrációja (1866) | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1787. február 12. Magyarkanizsa |
| Elhunyt | 1852. február 28. (65 évesen) Dunaföldvár |
| Ismeretes mint | mérnök |
| Nemzetiség | magyar |
| Gyermekek | Beszédes Kálmán |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Mérnöki Intézet |
| Pályafutása | |
| Jelentős munkái | a fehér-körösi Nádor-malomcsatorna |
| Akadémiai tagság | Magyar Tudományos Akadémia levelező tag |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Beszédes József témájú médiaállományokat. | |
Életpályája szerkesztés
Apja földműves volt, és bár írni-olvasni nem tudott, tizenegy éven át a város bírójának választották. Fia a helyi normál (elemi) iskolát szülővárosában kezdte, majd a 2–3. osztályokat 1800-ben Szegeden, külön vizsgákkal fejezte be. Ezután a gimnázium alsó három osztályát 1800 és 1803 között a Dugonics András Piarista Gimnázium (Szeged) szegedi piaristáknál, a felső kettőt 1804–1805 között Temesváron, szintén a piaristáknál végezte. Ekkor édesanyja kívánságára papnövendék lett, filozófiát tanult Egerben, de egy év múlva elbocsátását kérte a csanádi püspöktől. Tanulmányait 1806-tól a pesti egyetemen fejezte be, ahol filozófiát, majd mezőgazdasági és mérnöki tudományokat tanult.
1811. április 11-án tette le utolsó egyetemi vizsgáját, de már 1810-től a Sárvíz szabályozásán dolgozott, és a magyarországi folyószabályozások egyik legjelentősebb szakemberévé vált. Megszervezte a reformkor nagy vízügyi átalakítási munkálatait. Vasúti mérnökként is működött, a linz-budweisi lóvasút és a Magyar Középponti Vasút építésében is részt vett.
Kidolgozta egy Kolozsvártól Grazig hajózható csatorna építésének tervét. 1827–1828-ban a linz-budweisi vasút megbízásából vízrendezési munkálatokat végzett. Széchenyi Istvánnal elhajózott a Dunán Galacig, és onnan Konstantinápolyba. 1836-ban a Helytartótanácshoz beterjesztette a Sebes-Körös és a Berettyó mocsarainak kiszárítására vonatkozó elképzeléseit. Széchenyi István kezdeményezésére az országgyűlés 1840-ben törvényt hozott a Beszédes által elképzelt Duna–Tisza-csatorna építéséről. Bár a kivitelezésre egy részvénytársaság alakult, a tervet ért támadások miatt a tőke megvonta támogatását, így a csatorna építése lekerült a napirendről.
Sokat tett a magyar nyelvű műszaki irodalom megalapozásáért. Beszédes Kálmán festőművész apja. Dunaföldváron temették el.
Vízrendezési munkái szerkesztés
- vízrendezési munkálatok Tolna, Veszprém, Komárom, Pozsony és Nyitra vármegyékben (1814–1816).
- a Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozása, beleértve a folyóvölgyeket (1816–1825),
- a Duna szabályozása, egységes árvédelmi töltések építése a Baja és Báta közötti szakaszon (1820–1825 között). A korában páratlan méretű munka 120 000 hold ármentesítését biztosította, s a Sárköz gazdasági felemelkedésének alapjává vált.
- vízrendezés Ausztriában a linz-budweisi vasútvonal kitűzésével összefüggésben,
- a fehér-körösi Nádor-malomcsatorna (Arad vármegyében) mint az első, kizárólag ipari célú csatorna létesítése.
Meg nem valósult tervei szerkesztés
Emlékezete szerkesztés
- Nevét viseli a dunaföldvári Beszédes József híd
- Nevét viseli a Beszédes József Általános Iskola Siófokon és Dunaföldváron.[1]
- Róla nevezték el a Beszédes József Múzeumot Siófokon
- Nevét viseli a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont
- Nevét viseli a bajai Víztudományi Kar (NKE) Beszédes József Kollégiuma (kifejezetten vízügyi képzéssel foglalkozik)
- Székesfehérvárott, Palotavárosban tér viseli nevét
- Mellszobra Szarvason 1970-től (Seregi József alkotása) és Magyarkanizsán a róla elnevezett utca végén levő téren
- Emlékére 1993-ban szobrot állítottak Dunaföldvár központi terén (Kliegl Sándor alkotása).[2]
- Életpályájáról a Vasárnapi Ujság 1866-ban hosszú méltatást közölt (17. sz.)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Beszédes József Általános Iskola honlapja. [2014. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 27.)
- ↑ szerk.: Töttős Gábor: Dunaföldvár története az őskortól napjainkig. Dunaföldvár: Part–Oldalak Kulturális Egylet, 243. o. (2002). ISBN 963-00-9434-7
Források szerkesztés
- B. P: Beszédes József. Budapesti Hírlap, (1894. szeptember 12.)
- Fejér László: Beszédes József maga által leírt élete. Vízügyi Közlemények, 4. sz. (1987) 604–618. o.
- Sablon:CiteWeb
- Beszédes József. História - Tudósnaptár (Hozzáférés: 2011. október 15.)
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 203–204. o.