Beszédes József

Beszédes József (Magyarkanizsa, 1787. február 12. – Dunaföldvár, 1852. február 28.) vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Beszédes József
A Vasárnapi Ujság illusztrációja (1866)
Életrajzi adatok
Született	1787. február 12. Magyarkanizsa
Elhunyt	1852. február 28. (65 évesen) Dunaföldvár
Ismeretes mint	mérnök
Nemzetiség	magyar
Gyermekek	Beszédes Kálmán
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Mérnöki Intézet
Pályafutása
Jelentős munkái	a fehér-körösi Nádor-malomcsatorna
Akadémiai tagság	Magyar Tudományos Akadémia levelező tag
A Wikimédia Commons tartalmaz Beszédes József témájú médiaállományokat.

Beszédes József szobra Siófokon (Vígh Tamás alkotása – 1963)

Életpályája

Beszédes Kálmán festőművész apja. Tanulmányait Egerben és Pesten a Mérnöki Intézetben végezte. 1813-ban szerzett oklevelet. Kidolgozta egy Kolozsvártól Grazig hajózható csatorna építésének tervét. 1836-ban a Helytartótanácshoz beterjesztette a Sebes-Körös és a Berettyó mocsarainak kiszárítására vonatkozó elképzeléseit. 1827–1828-ban a linz-budweisi vasút megbízásából vízrendezési munkálatokat végzett. Széchenyi Istvánnal elhajózott a Dunán Galacig, és onnan Konstantinápolyba. Megszervezte a reformkor nagy vízügyi átalakítási munkálatait. Széchenyi István kezdeményezésére az országgyűlés 1840-ben törvényt hozott a Beszédes által elképzelt Duna–Tisza-csatorna építéséről. Bár a kivitelezésre egy részvénytársaság alakult, a tervet ért támadások miatt a tőke megvonta támogatását, így a csatorna építése lekerült a napirendről.
Beszédes vasúti mérnökként is működött, a linz-budweisi lóvasút és a Magyar Középponti Vasút építésében is részt vett.

Sokat tett a magyar nyelvű műszaki irodalom megalapozásáért.

Dunaföldváron temették el.

Vízrendezési munkái

Szobra Dunaföldváron

• vízrendezési munkálatok Tolna, Veszprém, Komárom, Pozsony és Nyitra vármegyékben (1814–1816).
• a Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozása, beleértve a folyóvölgyeket (1816–1825),
• a Duna szabályozása, egységes árvédelmi töltések építése a Baja és Báta közötti szakaszon (1820–1825 között). A korában páratlan méretű munka 120 000 hold ármentesítését biztosította, s a Sárköz gazdasági felemelkedésének alapjává vált.
• vízrendezés Ausztriában a linz-budweisi vasútvonal kitűzésével összefüggésben,
• a fehér-körösi Nádor-malomcsatorna (Arad vármegyében) mint az első, kizárólag ipari célú csatorna létesítése.

Meg nem valósult tervei

• Elsőként vetette fel az Al-Duna-szabályozás gondolatát;
• egy mély bevágású, több célú Duna–Tisza-csatorna terve;
• a Balaton vízszínének leszállítására,
• a Fertő és a Hanság vízrendezésére vonatkozó terve;
• a Felső-Tisza-völgy árvédelmét szolgáló kerecsen-komorói átmetszés terve.

Emlékezete

• Nevét viseli a dunaföldvári Beszédes József híd
• Nevét viseli a Beszédes József Általános Iskola Siófokon és Dunaföldváron.
• Róla nevezték el a Beszédes József Múzeumot Siófokon
• Nevét viseli a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont
• Nevét viseli a bajai Eötvös József Főiskola Beszédes József Kollégiuma (vízügyi képzéssel is foglalkozik)
• Székesfehérvárott, Palotavárosban tér viseli nevét
• Mellszobra Szarvason 1970-től (Seregi József alkotása) és Magyarkanizsán a róla elnevezett utca végén levő téren
• Emlékére 1993-ban szobrot állítottak Dunaföldvár központi terén (Kliegl Sándor alkotása).
• Életpályájáról a Vasárnapi Ujság 1866-ban hosszú méltatást közölt (17. sz.)

Források

• Beszédes József (magyar nyelven). Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2012. február 6.)
• Beszédes József. História - Tudósnaptár. (Hozzáférés: 2011. október 15.)
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 203–204. o.