Beszédes József

(1787–1852) magyar vízépítő mérnök, az MTA levelező tagja
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 4.

Beszédes József (Magyarkanizsa, 1787. február 12.Dunaföldvár, 1852. február 28.) vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Beszédes József
A Vasárnapi Ujság illusztrációja (1866)
A Vasárnapi Ujság illusztrációja (1866)
Életrajzi adatok
Született1787. február 12.
Magyarkanizsa
Elhunyt1852. február 28. (65 évesen)
Dunaföldvár
Ismeretes mintmérnök
Nemzetiségmagyar
GyermekekBeszédes Kálmán
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Mérnöki Intézet
Pályafutása
Jelentős munkáia fehér-körösi Nádor-malomcsatorna
Akadémiai tagságMagyar Tudományos Akadémia levelező tag
A Wikimédia Commons tartalmaz Beszédes József témájú médiaállományokat.
Beszédes József szobra Siófokon (Vígh Tamás alkotása – 1963)

Életpályája

szerkesztés

Apja földműves volt, és bár írni-olvasni nem tudott, tizenegy éven át a város bírójának választották. Fia a helyi normál (elemi) iskolát szülővárosában kezdte, majd a 2–3. osztályokat 1800-ben Szegeden, külön vizsgákkal fejezte be. Ezután a gimnázium alsó három osztályát 1800 és 1803 között a Dugonics András Piarista Gimnázium (Szeged) szegedi piaristáknál, a felső kettőt 1804–1805 között Temesváron, szintén a piaristáknál végezte. Ekkor édesanyja kívánságára papnövendék lett, filozófiát tanult Egerben, de egy év múlva elbocsátását kérte a csanádi püspöktől. Tanulmányait 1806-tól a pesti egyetemen fejezte be, ahol filozófiát, majd mezőgazdasági és mérnöki tudományokat tanult.

1811. április 11-án tette le utolsó egyetemi vizsgáját, de már 1810-től a Sárvíz szabályozásán dolgozott, és a magyarországi folyószabályozások egyik legjelentősebb szakemberévé vált. Megszervezte a reformkor nagy vízügyi átalakítási munkálatait. Vasúti mérnökként is működött, a linz-budweisi lóvasút és a Magyar Középponti Vasút építésében is részt vett.

Kidolgozta egy Kolozsvártól Grazig hajózható csatorna építésének tervét. 1827–1828-ban a linz-budweisi vasút megbízásából vízrendezési munkálatokat végzett. Széchenyi Istvánnal elhajózott a Dunán Galacig, és onnan Konstantinápolyba. 1836-ban a Helytartótanácshoz beterjesztette a Sebes-Körös és a Berettyó mocsarainak kiszárítására vonatkozó elképzeléseit. Széchenyi István kezdeményezésére az országgyűlés 1840-ben törvényt hozott a Beszédes által elképzelt Duna–Tisza-csatorna építéséről. Bár a kivitelezésre egy részvénytársaság alakult, a tervet ért támadások miatt a tőke megvonta támogatását, így a csatorna építése lekerült a napirendről.

Sokat tett a magyar nyelvű műszaki irodalom megalapozásáért. Beszédes Kálmán festőművész apja. Dunaföldváron temették el.

Vízrendezési munkái

szerkesztés
 
Szobra Dunaföldváron
  • vízrendezési munkálatok Tolna, Veszprém, Komárom, Pozsony és Nyitra vármegyékben (1814–1816).
  • a Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozása, beleértve a folyóvölgyeket (1816–1825),
  • a Duna szabályozása, egységes árvédelmi töltések építése a Baja és Báta közötti szakaszon (1820–1825 között). A korában páratlan méretű munka 120 000 hold ármentesítését biztosította, s a Sárköz gazdasági felemelkedésének alapjává vált.
  • vízrendezés Ausztriában a linz-budweisi vasútvonal kitűzésével összefüggésben,
  • a fehér-körösi Nádor-malomcsatorna (Arad vármegyében) mint az első, kizárólag ipari célú csatorna létesítése.

Meg nem valósult tervei

szerkesztés
  • Elsőként vetette fel az Al-Duna-szabályozás gondolatát;
  • egy mély bevágású, több célú Duna–Tisza-csatorna terve;
  • a Balaton vízszínének leszállítására,
  • a Fertő és a Hanság vízrendezésére vonatkozó terve;
  • a Felső-Tisza-völgy árvédelmét szolgáló kerecsen-komorói átmetszés terve.

Emlékezete

szerkesztés
  1. Beszédes József Általános Iskola honlapja. [2014. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 27.)
  2. szerk.: Töttős Gábor: Dunaföldvár története az őskortól napjainkig. Dunaföldvár: Part–Oldalak Kulturális Egylet, 243. o. (2002). ISBN 963-00-9434-7