Argosz (település)

Argosz (újgörögül: Árgosz) város a Peloponnészosz-félsziget északkeleti részén, Görögországban, Argolísz megyében.

Argosz
Közigazgatás
Ország	Görögország
Irányítószám	212 31 - 212 32
Körzethívószám	2751
Népesség
Teljes népesség	8966 fő (1861) 9861 fő (1879) 9814 fő (1889) 9980 fő (1896) 8828 fő (1907) 9038 fő (1920) 10 504 fő (1928) 12 098 fő (1940) 13 163 fő (1951) 16 712 fő (1961) 18 890 fő (1971) 20 702 fő (1981) 21 983 fő (1991) 21 467 fő (2021) 24 630 fő (2001) 22 209 fő (2011)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
é. sz. 37° 38′ 00″, k. h. 22° 43′ 45″37.633333333333, 22.729166666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Argosz témájú médiaállományokat.

Argosz látképe az ókori színház felől

Történelme

A korai bronzkor óta lakott település i. e. 1300–1200 körül jelentős görög város volt, Pheidón király uralma alatt (i. e. 7. század) a félsziget vezető városállamává vált, egészen Spárta megerősödéséig. I. e. 669-ben Hüsziánál az argoszi sereg legyőzte a spártaiakat, de i. e. 550-ben és i. e. 494-ben már Spárta győzött. Argosz az i. e. 461-es és i. e. 420-as háborúban Athén szövetségese volt Spárta ellenében. i. e. 392-ben Argosz föderációra lépett Korinthosszal. Thébai hanyatlása után Spárta ismét az argosziak ellen fordult, ekkor II. Philipposz makedón király segítségével szerezték vissza nyugati tartományukat, Künuriát.

i. e. 229-ben Argosz belépett az akháj szövetségbe és annak központja lett. Két rövid időszakra (i. e. 225 és i. e. 196-ban) Spárta megszállta, de ezután i. sz. 267-ig független maradt. Ekkor rövid időre a gótok szállták meg, de a Bizánci Birodalom alatt ismét virágzott a város. Jelentősége a frank Akhíai fejedelemség idején csökkent, mert az új székhely Nauolia lett.

Az Oszmán Birodalom 1397-ben és 1500-ban elfoglalta és a második megszállásnál kiirtotta a lakosságot, és albánokat telepített be. A görög szabadságharc idején a szabad országgyűlés Argoszban ült össze.

Ma a város a környező síkság zöldség- és gyümölcstermesztésének központja, lakossága körülbelül 25 000 fő.

Források

• Britannica Hungarica 1912 - ISBN 978 963 09 6796 9