Főmenü megnyitása

Török nevek átirata vagy nem átirata

Áthozva a kiemelőműhely próbájából:

Most, hogy újra átolvastam a török függetlenségi háború szócikket, észrevettem, hogy egyes neveknél az angol írásmód szerint bevált formát alkalmaztam, pl İsmet pasa esetében. Eszembe jutott viszont, hogy abban az időben még nem írtak latin betűvel, így elvileg magyaros átírás szerint kellene ezeket a neveket írni, tehát İsmet pasa az Iszmet pasa, Ali Fuat Cebesoy is Ali Fuat Dzsebeszoj lenne ebben az esetben, Kazım Karabekirből Kazim Karabekir, Fevzi Çakmakból Fevzi Csakmak és így tovább. Mert pl. emlékszem, hogy a Musztafa Kemal Atatürk vitalapján volt erről egy vita, hogy nem Mustafa, hanem Musztafa kell hogy legyen... Szerintetek írjam át a török neveket magyaros írással tekintettel arra, hogy akkor még nem így írták a nevüket, ahogy ma (hanem arab betűkkel)? – Timiş Nuvola apps package favorite.svg Rüstü...Evil Eye.svg üzcsi 2008. július 5., 11:54 (CEST)

megjegyzés: Flesch István: Atatürk és kora illetve A Török Köztársaság története című könyveiben a nevek magyar átírássla szerepelnek. – Timiş Nuvola apps package favorite.svg Rüstü...Evil Eye.svg üzcsi 2008. július 5., 11:59 (CEST)

Szerintem nyugodtan kezelhetjük a török nyolcvanéves latin betűs írásmódját az arab betűs török írás átírásának, mint saját invenciót. Ugyanezt tesszük a pinjin (kínai) és a latinica (szerb) esetében is pölö. Ettől függetlenül lehetnek hagyományosan rögzült írásmódú nevek, mint Atatürké meg a szultánoké, de ez megint névhasználati, és nem helyesírási kérdés. Pasztilla 2008. július 5., 12:03 (CEST)

Értem, tehát azt javaslod, hogy Atatürk nevén kívül a többi maradjon török betűkkel? – Timiş Nuvola apps package favorite.svg Rüstü...Evil Eye.svg üzcsi 2008. július 5., 12:04 (CEST)
Nem pontosan. Inkább azt javasolnám, hogy ne csináljunk semmi különöset, csak használjuk, amink már van. Első körben bízzuk magunkat a latin betűs törökre, valamint az AkH-ra és az OH-ra (Atatürk meg Szkander bég meg Isztambul például benne vannak emlékeim szerint), és persze elképzelhető, hogy második körben még ezek felett is lesznek kivételek, ha kellően adatolható történeti stb. szakirodalomban a rögzült magyaros írásforma (pl. Szmirna İzmir helyett). Pasztilla 2008. július 5., 12:08 (CEST)
Nem támogatnám. A történeti irodalom kizárólag magyaros alakokat hoz, aminek érhető oka pl. a könnyebbség (İ, ı, ğ nem éppen gyakori itthon), ill. a modern török írás más latin ábécékhez képesti nehezebb értelmezhetőségei magyar szempontból (pl. a c = dzs, ill. a g/ğ meg i/ı párok). Amellett az arab betűs oszmán török meg az atatürkizált török nem éppen egyértelmű megfeleltetésekkel dolgozik, ld. [1], úgyhogy személy szerint inkább amondó volnék, hogy Atatürk előtt magyaros alakokat használjunk (ha vannak). Azt pedig Timivel is megbeszéltük még rég, hogy a latintörök még csak nem is konzekvens... Valahol az őskorban, Çatal Hüyük környékén volt ez :) A legjobb persze az lenne, ha vóna konzekvens magyaros osmanliátírásunk. – شهاب الويكي ArabianBarnstar.gif مجلس الحكمة 2008. július 5., 16:07 (CEST)

Tehát akkor létrehozunk egy 347. sorszámú kivételt? :-) Hogy mi mihez képest következetes, és mihez képest nem az, ebben az esetben nem áll módomban megítélni, csak azt tudom, hogy van egy latin betűs nyelv, amelyről most megpróbáljuk kitalálni, hogy írjuk át a tulajdonneveit. Pasztilla 2008. július 5., 20:16 (CEST)

A gond az ezzel, hogy amikor a török függ. háború zajlott, ezeket a neveket még arab betűkkel írták... És valóban, a magyar történeti irodalomban átírva szereplenek, lásd az általam említett két könyvet például. – Timiş Nuvola apps package favorite.svg Rüstü...Evil Eye.svg üzcsi 2008. július 5., 20:20 (CEST)
Értem. Flesch könyvei valóban napjainkban íródtak, de filológiailag megalapozott történeti szakirodalomnak azért nem nevezném. Kurta utánjárással úgy látom, újságíró, aki az MTI tudósítójaként többször járt Törökországban. Bizonyára tiszteletreméltóan sokat tud a törökökről és a történelmükről, de filológiai szempontból számomra egyáltalán nem meggyőző vélelmezett kiejtéseket követő módon írni a török neveket. Persze előfeltételezek, és helytelenül teszem, úgyhogy inkább megkérdezem: mit ír Flesch a könyveiben az általa használt átírás módszertanáról? Ha semmit, különösen felejtős az ügy, mert akkor vélhetően oda sem figyelt rá. (Hasonló tapasztalataim vannak albántémák kapcsán, nagyon-nagyon sok tényt tudó és összeszedő emberek még ebben az évtizedben is oldottan használják az Enver Hodzsa meg a Mehmet Sehu alakot, sokan, de ettől még nem tartom üdvözítő alaknak.) Itthon csak népszerűsítő történelmi könyveim és lexikonok vannak török témában, de Kemál Atatürk alakot egyiknél sem látok, Flesch egyik könyvének címe pedig így hozza atyácska nevét.
Más, még Mathaera reflektálva. Nem értem, hogy lehet következetlen az az írásrendszer, amit maguk a törökök használnak. Senki nem mondta, hogy minden helyesírásnak kiejtéskövetőnek kell lennie vagy minden nyelvre és írásrendszerére közelítően ugyanazokat a szempontokat kellene érvényesítenünk, úgy értem, ha adott valami, miért kell túlbonyolítanunk? Pasztilla 2008. július 5., 20:52 (CEST)
Attól, hogy lefektetnek szabályokat, még lehetnek következetlenségek. A török írás fiatal írás, és ebből következően néha eléggé eltérően szoktak doglokat írni. magát atatürk nevét kell csak megnézni példának :) Hol Kamal, hol Kemal. Catal Hüyük-öt török honlapok hozzák Catal Höyüknek, Catalhüyüknek, Catalhöyünek... egyes magánhangzók és mássalhangzók a törökben ma is felcserélődnek néha, különképen a szóvégi p-b és t-d. Sertab Erener nevét újságban láttam Sertap-nak írva. És ezt nem csak a személynevekkel művelik. nekünk ez fura lehet, de mi már jó párszáz éve latin betűkkel írunk,a törökök viszont csupán kb. 80 éve. Meglepődnél, ha tudnád pl. hogy az újszülöttek anyakönyvezése még az 1980-as években sem volt bevett gyakorlat Törökországban. Van olyan ismerősöm, akinek nem tudják a születésnapját, mert nem írták fel a kórházban, egy másiknak meg három évvel későbbi dátum szerepel a szeméályigazolványában mint születési dátum, mert csak akkor jelentették be a születését a szülei az önkormányzatnál... Ezeket azért mondom el, hogy lásd, igenis lehet egy nyelv következetlen, ha a használói - történelmi okokból kifolyólag - azok. Ne felejtsük el, hogy cirka 80 évvel ezelőtt a török lakosság 90%-a írástudatlan volt még. Ez egy "friss" nyelv, akárhogy is vesszük, hisz már nem sok köze van az oszmán-törökhöz. És ami új, az sokszor pontatlan és következetlen is. A szabályok ellenére is. – Timiş Nuvola apps package favorite.svg Rüstü...Evil Eye.svg üzcsi 2008. július 5., 21:06 (CEST)

Drága Timiş, pontosan erre gondoltam. Ezen az alapon mennyire véled következetesnek magát az angol írásgyakorlatot?, de egyébként a fentieket is ismerem az albánok kapcsán, náluk is csereszabatos például a ç-q meg ilyenek, sőt, magyar nyelvű szövegekben is találkozhatsz Balassi Bálint nevével legalább háromféle alakváltozatban (ad analogiam Çatal Hüyük, plusz az angolt ugye nem kell felhoznom? :-), ettől függetlenül azonban valamiféle normatív helyesírás-szerűség létezik a legtöbb nyelvben. A török wiki is biztosan él valamely rendezőelvvel, aminek mentén szócikkeik a tr:Çatalhöyük, a tr:Mustafa Kemal Atatürk helyekre keveredtek, vagy ha mégsem, hát török helyesírás csak van? Pasztilla 2008. július 5., 21:20 (CEST)

Persze, a leggyakrabban használt írásformát alkalmazzák. :) Ez alapján nálunk az Iszmet pasa lenne İsmet pasa helyett, mint ahogy Musztafa Kemal sem Mustafa Kemal nálunk. – Timiş Nuvola apps package favorite.svg Rüstü...Evil Eye.svg üzcsi 2008. július 5., 21:37 (CEST)
Tehát nincs helyesírás vagy helyesírási ajánlás? Egyébként én még mindig nem értem ezt a nálunkat. A Fleisch-féle irodalmon kívül biztosan van más is... A Magyar nagylexikon egyébként a Mustafa Kemal alakot hozza. Pasztilla 2008. július 6., 12:45 (CEST)
A többi irodalom tekintetében Mathae az illetékes, mint töriszakos, és ő fentebb már kifejtette a véleményét ez ügyben. – Timiş Nuvola apps package favorite.svg Rüstü...Evil Eye.svg üzcsi 2008. július 6., 12:49 (CEST)
Timiş, nem hiszem el, hogy tényleg nem értesz.
Mathae a véleményét valóban kifejtette, de filológiai szempontú forrást nem hozott, amire egyébként semmi szükségünk sincs. Ha adott a WP:HELYES meg a WP:ÁTÍR, és adott egy latin betűs török nyelv, saját helyesírási szabvánnyal, akkor mi itt a fingot kalapáljuk, de nagyon bőszen. Ugyan többszöri kérdésre sem kaptam választ arra nézvést, van-e török helyesírás, így hát kicsit utánanéztem, és jelentem, van (lásd lentebb). Ez hát a sztenderd: a török ma hogy írja + egyes alakok esetében mit mond az Akadémiai és az OH.
Ha magyar nyelvű szakirodalomban fonetikusnak nevezett formák szerepelnek, meg kell nézni, milyen szempontok szerint alakították ki az egyes szerzők a különféle névalakokat. Ha egy mondatot sem szánnak erre, könyvük filológiai szempontból megérett a sarokba hajításra (arra sem kaptam választ, Flesch foglalkozik-e ezzel egyáltalán?). Az, hogy valamiféle fonetikusnak feltételezett alakok keringenek a magyar szakirodalomban minden magyarázat és szabványosítási kísérlet nélkül, az lótúrót sem ér. Érthetőbben: ha nincs átírási sztenderd, csak van Musztafa Kemál, meg van Iszmet és Izmet, az komoly embernek semmi, mert átírás csak sztenderdben létezik, amit aztán esetileg bátran alkalmazhatunk az egyes nevekre. Ha nincs ilyen sztenderd, akár csak ötmondatnyi is bármelyik általatok ismert forrásban, hogy fogjuk ehhez a nem létező szabványhoz igazítani az újonnan felmerült neveket? Abból, hogy a mai török Mustafa Kemal alakot Flesch Musztafa Kemál formában írja, hogyan találjam ki, hogy egy esetleges Zenel Skanderoğlu neve átírásban hogyan festene?
Körbenéztem egyébként a books.google.com-on. Ligeti Lajos (aki azért kicsit ott volt a szeren filológiai vonalon is, akármennyire divat ma, negyven évvel később lesajnálni), 1971-ben ezt írja a Studia Turcica jegyzetei közt: „The titles of the chronicles, the personal names and place-names are written according to the latest Turkish orthography.” Ligeti is úgy vélte, a törökök által lefektetett helyesírás sztenderdként kezelhető, és ha akkor volt, hát most is van, és akkor már tényleg nincs kérdés. Pasztilla 2008. július 6., 13:12 (CEST)

Most láttam, mi megy a [[WP:AÜ]-n, Timiş. Ne vegyed úgy kérlek, mintha b*szkolódnék veled, a fentiek a stílus(talanság)omból fakadnak. Pasztilla 2008. július 6., 13:16 (CEST)

Fleschnél nincs utalás a névátírások mikéntjére. Viszont Katus László történelemprofesszor és Dávid Géza, az ELTE török tanszékének vezetője lektorálta. Hogy ők emnnyire tudnak a névátírási szokásokról, azt nem tudom :) Török helyesírás van persze, de a nevek helyesírásával nem foglalkozik, mert .... nincs miért :) Nálunk van hagyományos Széchenyi meg Kossuth, meg Weöres, és ezekre egy szép szabály, de nem minden nyelvben van ez így. A törökben pláne, hisz csak nemrég óta írnak latin betűvel, és a vezetéknevek jobbára hasraütve születtek, mert hogy oszmán időkben egyszerűen nem volt vezetéknév. Átíráshoz lehet a magyar-török ábécé összevető táblázatát haszn álni, de hangsúlyozom csak azoknál kellene, amelyeket annó még arab betűvel írtak. Nem tudom ki az a Zenel Skanderoglu, a google semmit se talált rá, de ha mai személy,a kkor nem kell átírni a nevét, oszmán meg nem lehet, mert nem volt vezetéknév akkor még :) Nekem mindegy, felőlem maradhat, ahogy van, én csak véleményt kértem, erre vita lett belőle :) Ha többség szerint maradjon török betűkkel, maradjon. – Timiş Nuvola apps package favorite.svg Rüstü...Evil Eye.svg üzcsi 2008. július 6., 19:40 (CEST)

Kínai város

Sziasztok! Valaki tudna segíteni, hogy ezt a városnevet hogyan kellene magyarosan leírni: Shijiazhuang? – Tomeczek Coat of arms of Poland.png Słucham! 2008. július 7., 17:23 (CEST)

A Földrajzi világatlasz szerint: Sicsiacsuang. Filmfan vita 2008. július 7., 17:29 (CEST)

Köszönöm szépen! – Tomeczek Coat of arms of Poland.png Słucham! 2008. július 7., 17:34 (CEST)

WP:KÍNAI szerint is. - CFC vita 2008. július 7., 17:59 (CEST)

Azt néztem, de kicsit nehezen igazodtam ki rajta. – Tomeczek Coat of arms of Poland.png Słucham! 2008. július 7., 18:07 (CEST)

Van ez a link az irányelv alján, automatizált magyarító. – Winston vita 2008. július 7., 20:22 (CEST)
A Qomolangma-t nem írja át..., pedig a Csomolungma pinjin alakja ez... És a chiang-ból cseang-ot "fordít". Ejnye-bejnye, ez hibás! - Gaja  2008. július 8., 00:52 (CEST)
cherynek jelezd, rég nem foglalkozott már a kínai átíróval. - CFC vita 2008. július 8., 06:53 (CEST)
A Csomolungma pinyines alakja ez: Zhumulangma. A pinyinben olyan szótag, hogy chiang, nincs.
chery 2008. július 8., 17:50 (CEST)
Jó, akkor nem hibás, de én eddig csak Qomolangma alakban láttam. Visszavonom a beszólásom. - Gaja  2008. július 9., 11:43 (CEST)

Szuper, köszi. – Tomeczek Coat of arms of Poland.png Słucham! 2008. július 7., 20:38 (CEST)

Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Magyar–török háború (1521–26)

Kiemelt szavazásra tettem ki a Magyar–török háború (1521–26) szócikkemet egyből, mivel megszűnt a referálás a wikipédián. Referálás helyett inkább itt a kocsmfalon kérek további véleményt róla. Kérlek írjatok, ha bármi véleményetek, vagy fenntartásotok van ezzel kapcsolatban! [törölt kép] Doncsecz Töj njaš spor. 2008. július 8., 21:56 (CEST)

Fehér Klára-díj

Áthozva a Fehér Klára Irodalmi díj vitalapjáról:

A cím helyesírása kérdéses. A megadott külső linken pl. (szerintem helyesen) irodalmi díj szerepel, valamint a Fehér Klára-díj, amely a legjobban kereshető változat lenne és még nyelvtanilag is helyesebb.
Ajánlom tehát az átnevezést a Fehér Klára-díjra.--Linkoman vita 2008. június 30., 13:20 (CEST)

Szerintem is jobb volna úgy, de ez nem oldja meg a problémát, hogy a cikkben hogy szerepeljen, illetve akkor, ha a teljes név mégiscsak „Fehér Klára irodalmi díj”. Tud valaki közelebbit esetleg a hivatalos névről? – Winston vita 2008. július 10., 13:23 (CEST)

XY Bajnokok Ligája

Talán az UEFA Bajnokok Ligája az egyetlen olyan labdarúgótorna, amelynek helyesírására nem került egyértelmű magyarázat és én hiába kerestem, nem találtam semmit.

Szóval, mi a helyes? Az alapelv több helyen sérül, mivel évenként megrendezésre kerülő, nem intézményszerű és a neve ellenére nem ligarendszerű tornáról van szó. Különírva márcsak azért helytelen – szerintem – mivel UEFA-féle kupáról van szó, és ez vonzza a kötőjelet. (ld. UEFA-kupa)

  • UEFA Bajnokok Ligája (külön nagybetűkkel)
  • UEFA-Bajnokok Ligája (nagybetűvel, kötőjellel, mivel UEFA-féle Bajnokok Ligája)
  • UEFA-bajnokok ligája (kötőjellel, kisbetűvel, mivel a Bajnokok Ligája nem intézményszerű)
  • egyéb

No, azt hiszem, az egész magyar labdarúgó-társadalmat megrendendítő kérdésről vagyon szó, ezért konkrét magyarázattal kellene lefeketetni a végleges állapotot. - CFC vita 2008. július 16., 08:40 (CEST)

Itt felvetődik még egy lehetőség: Európai Bajnokok Ligája (azt nem tudom, hogy hol kell kisbetű, kötőjel, stb.). Mert az UEFA előtag ugye arra utal, hogy európai, pl.: a CAF Bajnokok Ligáját Afrikai Bajnokok Ligájának is szokták nevezni (a CAF az Afrikai Labdarúgó-szövetség rövidítése). Szóval a kontinens neve legyen az előtag, ami megkülönbözteti az európait, az afrikait, az ázsiait és az óceániait (Dél-Amerikában Libertadores-kupa, Észak-Amerikában Bajnokok Kupája van), vagy a szövetség nevének rövidítését használjuk (UEFA, CAF, AFC, OFC)? – Warmuz ¤ vita 2008. július 16., 09:32 (CEST)

Loxodroma vagy loxodróma?

Bináris ide 2008. július 4., 17:37 (CEST)

Egyértelműen a nyúlás jelölése lenne indokolt, sajnos az OH-idegenben nincs benne, nyomozásaim vegyes használatot mutatnak. Újrafertőzésről lehet szó a rövid alak esetében, a nyúlás valószínűsége 80% ;) • BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2008. július 20., 01:42 (CEST)

Szócikk cím helyesírása

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Kérlek, helyesírási szempontból nézzetek ár a Burma japán megszállás alatt 1943-1944. szócikk címére: Kötőjel, pont, évszámokat zárójelbe (vagy sem?), ilyesmi. Akela vita 2008. július 17., 10:52 (CEST)

Chery ránézett. Bináris ide 2008. július 19., 23:04 (CEST)

Zengővárkonyi Madonna

Kicsi vagy nagy? Hajlok arra, hogy itt a madonna köznév, mivel egy szobortípust jelöl. Bináris ide 2008. július 19., 23:01 (CEST)

Nagyon hajlanék a kicsire, mert mintha tényleg köznevesülne, de például a murányi Vénusz, aki szintén csak metaforikus Vénusz, az OH szerint nagy. De ha hiszel nekem, a köznevesülés megtörtént. ;) • BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2008. július 20., 01:32 (CEST)

Akkor tehát nagy? Bináris ide 2008. július 20., 08:03 (CEST)

Álljunk meg egy szóra! :-) Ha Bennó „mintháját” nem számítjuk, ezt ki mondja, hogy a madonna köznév valóban jelölhet egyfajta szobortípust és többes számban nagyon is dicséretes dolog köznevesülten a dunántúli madonnák stílusjegyeiről értekezni? Lehet, hogy így van, de én erről nem tudok, és továbbra is Madonna-szobrokról értekeznék. A fenti előfordulásokban nagyon is egyedi személyekről/lényekről/átlényegülésekről készült egyedi alkotások nevéről van szó. Nem látom okát, miért ne volna tulajdonnév. Szerintem helyesen zengővárkonyi Madonna (lásd willendorfi Vénusz), bár biztosan vannak, akik a Zengővárkonyi Madonna alakot pártolnák (lásd Naumburgi mester példáján). By the way, a Madonna egyetlen köznevesüléséről van tudoásom: tonnamadonna (tankaranka testvérhúga ő). Pasztilla 2008. július 20., 08:14 (CEST)

Javítottam Pasztilla változata szerint, aztán akinek nem tetszik, majd átírja. Már épp kezdtem belegabalyodni az eszmefuttatásba, és ráadásul máris többet foglalkoztunk ezzel a cikkel, mint a szerzője. :-( Bináris ide 2008. július 20., 08:43 (CEST)

Azért bizonytalanodtam el, mert míg a murányi Vénusz egyértelműen előreható (ironikus) azonosítás egy képzettel, a madonnákok hátrafelé hatnak, anyaistennőkre és istenanyákra. De ha már a willendorfi Vénuszt? A cikkben most nagy. • BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2008. július 20., 14:32 (CEST)

Papi/írusz

Üdv. A papí/iruszt milyen í-vel kell írni.Majdnem ugyanannyi utalás van mind a két lehetőségre O.pal222 vita 2008. július 20., 02:11 (CEST)

A helyesírási szótár szerint rövid i. Bináris ide 2008. július 20., 08:02 (CEST)

Csata neve

A vaslui csata cikket szerintem vaslui-i csatának kellene hívni, mivel a név végén az i-t j-nek kell ejteni. Várom a hozzáértők szíves véleményét. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2008. július 20., 17:57 (CEST)

A jelenlegi állás szerint a kiejtést követi az efféle szerkezetek írásmódja, azaz mivel szóban sem ejtünk kettőzött i-t, marad: Helsinki → helsinki, Budakeszi → budakeszi. Pasztilla 2008. július 20., 18:20 (CEST)
És akkor most megyek szégyenkezni :-( Elsőnek úgy olvastam, hogy a név végi i-t i-nek ejtik. Pasztilla 2008. július 20., 18:21 (CEST)
Há nemtom. Ha j-nek ejtik, akkor első körben arra gondolnék, hogy írásban vasluii, bármilyen hülyén is néz ez ki (kötőjel nélkül, mert nem hangérték nélküli ez az -i). Viszont nem vagyok annak eldöntésében illetékes, hogy az -ui minősülhet-e bonyolultabb (értsd: a magyarban nem megszokott) betűkapcsolatnak, és csak azért ejtődik j-nek az i, mert előtte u van. Ha így van, akkor lehet kötőjelezni. Mit szólsz a vaszlói alakhoz? :-) Pasztilla 2008. július 20., 18:30 (CEST)
na nee... kellett nekem megkérdezni – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2008. július 20., 18:36 (CEST)

Djerba vagy Dzserba?

A szócikk címe Djerba, a magyar kiejtés szerinti Dzserba csak áítirányítás, bár szerintem (arabus szó lévén) fordítva kellene, hogy legyen. Akela vita 2008. július 21., 13:11 (CEST)

Az ügyben a szócikk vitalapján folyik kis eszmecsere, kérlek oda írjatok. Akela vita 2008. július 21., 13:55 (CEST)

Kategória:Ufó-vallás

Ufó-vallás. Ez így helyes? Nekem egy kicsit fura. Csak kérdezem a helyesírók véleményét. – Timish Evil Eye.svg levélboksz 2008. július 21., 18:01 (CEST)

Semmiképp sem indokolt a kiskötőjelezés: ufóvallás. • BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2008. július 21., 22:13 (CEST)

Szilárd hulladéklerakó telep

Na ezt a szót, hogy írjuk le? Kötőjel, vessző, esetleg pont. – Baráti üdvözlettel: Madura mate Email vitázz B 2008. július 23., 10:41 (CEST)

A term.tech., ami benne rejlik: szilárd hulladék. Tehát az előbb külön, aztán egyben biztosan hibás. Én azt mondanám, szilárdhulladék-lerakó telep.
De meg kell jegyeznem, hogy én hulladéklerakó-telep formát használnék. A szilárd teljesen felesleges, ugyanis ellentéte, a folyékony hulladék (gy.k. szennyvíz) nem lerakótelepre kerül. Lsd:Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Balkány (másodszor)
Egyébként az írásmódom csak spekuláció, nem tudom mi a helyes, csak a probléma strukturálásában próbáltam segíteni a kifejezés tartalmának pontosításával.
Peyerk vita 2008. július 23., 10:47 (CEST)
A levezetés jó, a mozgószabály miatt lesz a szilárd hulladék lerakásából szilárdhulladék-lerakás és mivel ebből képzünk kvázi többszörös összetételű melléknévi igenevet, a jelzett főnév különírandó: szilárdhulladék-lerakó telep. A hulladéklerakó telep is külön írandó, ugyanúgy a többszörös összetétel miatt (lásd kutatóintézet, de rákkutató intézet analógiája). Pasztilla 2008. július 23., 10:53 (CEST)

Köszönöm a segítséget. – Baráti üdvözlettel: Madura mate Email vitázz B 2008. július 23., 10:59 (CEST)

Georges Bizet

Hogyan ragozzuk? Bizet-t vagy Bizet-et? Mamirendelő 2008. július 24., 10:05 (CEST)

A közelítő kiejtés [bizé], azaz a szó végi t néma, a toldalékok tehát kötőjellel kapcsolódnak e kötőhang nélkül. Pasztilla 2008. július 24., 11:01 (CEST)

Linkpirosítás nagyüzemben

Tisztelettel kérem érintett szerkesztőtársaimat, ne pirosítsátok vissza az egyszer már fáradságos munkával kéken tartott névlinkeket a a különféle Habsburg-Lotatringiai személyek szócikkeiben. Ez a tömeges linkpirosodás három forrásból származik (rövid helyett hosszú kötőjel, Lothar- helyett Lotar-, és a feleslegesnek ítélt keresztnevek mechanikus lehúzása). Nem ezek a javítások okozzák a problémát, hanem: AZ ÁTJAVÍTOTT NÉVLINKEK EREDETIJEIT KÉRLEK, NE TÖRÖLJÉTEK, CSAK AZUTÁN, HA MINDEN RÁJUK MUTATÓ LINKET MÁR KIJAVÍTOTTATOK. Nem túlságosan lélekemelő (sőt kifejezetten dühítő) szórakozás a szócikkekben sok munkával egységesre javított, valaha kék, most megint pirosló, sehová sem mutató linkek megváltoztatott eredetijeit összekeresgélni, és összes előfordulásaikat megint javítgatni. Hálás szívvel köszönném, ha csak azon címeket törölnétek, amelyre már nem mutat semmi. Akela vita 2008. július 21., 16:34 (CEST)

Mutatnál példát? A lotaringiai javítócsomagot én csináltam bottal, de egyrészt szándékaim szerint a linkeket is módosítottam, másrészt nem töröltem az átnevezett cikkeket, hanem meghagytam átirányításnak. Ha ilyet tapasztalsz, akkor máskor ne bosszankodj, hanem keress fel egy botgazdát a botgazdák üzenőfalán, hogy javítsa ki. :-) Samat üzenetrögzítő 2008. július 21., 16:41 (CEST)

Törölni csak adminisztrátorok tudnak, akiknek remélhetőleg a vérükben van, hogy ellenőrizzék a "mi hivatkozik erre" linket törlés előtt. Ha nem teszik, az nagy hiba. Már csak azt nem értem, hogy kerül ez a téma a helyesírási kocsmafalra. Bináris ide 2008. július 21., 17:37 (CEST)

A Lothar- Lotar- váltás elégge határozottan idevág, és külön formai kocsmalap híján a kötőjelkérdés itteni illetékessége sem tűnik kardinális tévedésnek.
És mindig lelkesítő, ahogyan képesek vagyunk a problémák velejéhez nyúlni. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. július 21., 17:43 (CEST)

Kukkants bele legutóbbi szerkesztéseimbe (a szerkesztési összefoglalóban utaltam a „kékítésre”). Igazából ez már csak egy kisebb csomag, mert a nagyját – zokszó nélkül – jópár hete egy nagyobb hullámban javítgattam vissza. Még a saját userlapomra lévő referencia-linkek egy része is piros lett akkor. Ez a része már rég lefutott a közreműködéseim látható listájáról, nem is emlékszem, melyik volt, olyan sok volt (jelenleg június 25-ig látok vissza, annál biztosan korábban történt). Most csak pár lap jött elő: Habsburg–Lotaringiai Erzsébet Franciska főhercegnőre és Habsburg–Lotaringiai József Károly Lajos főhercegre mutató összes hivatkozást kellett összekeresni és kékíteni. A pontos okot nem látom át, azt kezdem gyanítani, hogy ezekkel a szócikkekkel mind a három javítás egyszerre történt: Kötőjel + h-tlanítás + keresztnév-levágás (Ez a „nincsdruszája-elég a kevesebb keresztnév” nevű népi sport). Itt most valami olyasmi állhatott elő, hogy a javítások (kötőjel + h-tlanítás) mellett valahogyan visszajött a korábban kihúzott harmadik keresztnév? (Most eszembe jutott: Mária Terézia többnevű leányainak sorozatával, pl. Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő stb. tettem ugyanezt június 23 körül). Üdv. Akela vita 2008. július 21., 17:54 (CEST)

Jognyilatkozat: Kérésem NEM a javítások JOGOSSÁGÁVAL, csak a kijavított eredeti redirectek körültekintőbb törlésével függ össze!!!!! Akela vita 2008. július 21., 17:54 (CEST)

Szerintem ez félreértés. Bottal végig lett javítva minden, előfordulás és hivatkozás egyaránt. A linka kkor lesz megint piros, ha visszajavítja valaki a helytelen alakra. Pasztilla 2008. július 21., 17:53 (CEST)

Azért írtam ide, mert nem tudtam, ki(k)re tartozhat. Természetesen tegyük át oda, ahová illendő. Akela vita 2008. július 21., 17:57 (CEST)

Akela: a keresztnevek törléséhez remélem, hogy semmi közöm. Laptörlés sem száraz a lelkemen emlékeim szerint. A szerkesztésekkel kapcsolatban azonban lehet, hogy nem voltam teljesen körültekintő, mert a sokszáz cikk többszöri szerkesztése és átnevezése után a végére elvesztettem a fonalat. Terveztem is, hogy ellenőrzöm, amint megjelenik a következő adatbázis, de több mint 1 hónapja nem készítettek újat. Ha meglesz, végignézem a cikkeket. Samat üzenetrögzítő 2008. július 21., 19:59 (CEST)

Kutatásaim során nekem most úgy tűnik, nagyjából a következő történhetett (ez máskor is megtörténhet, ezért próbálom kibogozni): (1) Első szócikk-cím (mondjuk) három keresztnév, rövid kötőjel, th írásmód. (2) Névrövidítés: Marad két (vagy csak egy) keresztnév, többi nem változik (marad rövid kötjel+ th). Az eredeti cím átirányítássá lett. (Megj.: a többi szócikk teli van az eredetire mutató linkekkel). (3) A "Habsburg-Lotharingiai" címek átírása hosszú kötőjelre + t-írásmódra. Természetszerűleg csak az érvényes (egy-két keresztneves) címek kapnak hosszú kötjel+t-s változatot. Az háromneves változatok csak rövid kötőjellel, th-val léteznek, átirányítanak a (2) művelettel módított, egy-két keresztneves, rövid kötjeles, th-s változatra, amelyek továbbirányítanak a (3) művelettel létrehozott egy-két keresztneves, hosszú kötőjeles, T-s változatra. (Három keresztneves, hosszú kötjeles, t-s változat nem létezik). Eddig nincs baj. (4) A szócikkek szövegében a "Habsburg-Lotharingiai" linkek átírása rövid kötőjelről hosszúra, TH-ról T-re. Na, (szerintem) itt jött a zűr: Az eredeti, három keresztneves linkek hosszú kötőjellel és T-írásmóddal innentől kezdve nem mutatnak sehová (bepirosodnak), mert három keresztneves, hosszú kötőjeles, t-s írású link-célok nem léteznek. Asszem ezt hívják dupla átirányításnak, ami valóban felszámolandó). Mivel az immár "hibás helyesírású, szükségtelen" dupla átirányítás valóban nem mutat sehová (a piros linkre nem mutathat) tehát a dupla átirányított szabályosan törölhető..!
Nem biztos, hogy ez történt, de valami hasonló lehetett. Azért gondolom ezt, mert közben elkezdtem a rendcsinálást a Habsburg-Tescheni, Habsburg-Toscanai, Habsburg-Estei szócikkek linkjei között, és közben az a gyanúm támadt, hogy most pont azt csinálom, ami a Habsburg-Lotaringiai cikkeknél történhetett: névrövidítés + bot-művelet egymást követően (a harmadik lépés, az átirányítások törlése itt, ezeknél elmaradt).
Na, a hosszú fejtegetésem célja és értelme hangsúlyozottan nem a dolgozó szerkesztők izélgetése (hiszen semmilyen értelmetlen, vagy szükségtelen lépés nem történt), hanem a (remélem helyesen) kibogozott információ közreadása, hátha valaki hasznos tapasztalatot talál benne. Üdv: Akela vita 2008. július 25., 15:01 (CEST)

Gachal (vagy Eölvedy) család

Fenti szócikk helyesen van így? Mi a nyelvhelyességi, ill. szócikkelnevezési gyakorlat ilyen esetekre? Cassandro George Cross Malta.svg Vallettai ħelyőrség 2008. július 26., 17:33 (CEST)

Ne bonyolítsuk túl. Legyen Gachal család, a másik pedig redirekt. Pasztilla 2008. július 26., 18:39 (CEST)
Linkoman már szerkesztett bátran :-) Pasztilla 2008. július 26., 18:40 (CEST)

1930–1940-es évek vagy 1930-as–1940-es évek?

Bevallom, nekem ez régi dilemmám, de sehol nem találtam rá megoldást, és most eszembe jutott, megkérdezem, ki mit gondol róla. Írásban igyekszünk követni az élőszóban is használt formát, jeleket, toldalékokat, minden ilyesfélét, ennek egyik szép példája az 1-jén. Ez gilt. Namármost, ha élőszóban azt mondjuk, hogy „az ezerkilencszázharmincas-negyvenes években” vagy „az ezernyolcszáznegyvennyolcas-negyvenkilences szabadságharc”, akkor miért nem képezzük le az egészet írásban, úgy ahogy van, és miért spóroljuk le az első -s képzőt kötőhangostul? Ahogy én látom, írásban illene „az 1930-as–40-es években”, illetve „az 1848-as–49-es szabadságharc” alakokat használni. Ehhez képest én ezzel soha és sehol nem találkoztam (saját feljegyzéseimen kívül). Tessék megnyilatkozni, figyelembe véve, hogy nekem ez érzékeny fixa ideám, és amúgy is utálatos alak vagyok. Pasztilla 2008. július 26., 23:30 (CEST)

Én a másodikra tippelek, mert a kifejezés két évtizedet akar felölelni, az első pedig inkább az 1930 és 40 közöttiekre vonatkozhatna, mivel a nagykötőjel a -tól/-ig viszony helyét jelzi. Bináris ide 2008. július 26., 23:32 (CEST)

Civilszervezetek vagy civil szervezetek?

Találtam egy olyan kategóriát, hogy Kategória:Magyarországi civilszervezetek. Eddig mindig külön, „civil szervezet(ek)” formában láttam, de ugye magyarhonban sokszor rögzül a hibás forma. Ezért a helyesírási potentátjaink véleményét és helyesírási törvénykönyveik paragrafusait szeretném kikérni, hogy melyik is a helyes forma. Cassandro George Cross Malta.svg Vallettai ħelyőrség 2008. július 28., 02:10 (CEST)

OH. 557a szerint egybe: civilszervezet. • BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2008. július 28., 02:44 (CEST)

Akkor megint a rögzült rossz alak esetével állunk szemben... Cassandro George Cross Malta.svg Vallettai ħelyőrség 2008. július 28., 02:51 (CEST)

Szerintem névben egybe, jelzőként külön, van szócikk ugyanezzel a címmel, ott külön van O.pal222 vita

Érdekes, mert a fehér helyesírási szótár szerint külön van. Pedig lapozás közben én is az egy szóba írásra tippeltem. Szerintem ugyanis:

  • civil szervezet = polgári szervezet, vagy nem katonai szervezet, megkülönbözteti a fegyveres szervezetektől
  • civilszervezet = civileknek a szervezete (birtokviszony) – valószínűleg erre gondolunk inkább, amikor a szót használjuk.

Bináris ide 2008. július 28., 09:44 (CEST)

Abban a jelentésében, amire Cass rákérdezett, egybeírandó. Elvileg volna ugyan értelme a civil szervezet jelzős szerkezetnek, de csak abban a jelentésben, hogy nem katonai szervezet, és a használata eléggé ritka... • BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2008. július 28., 11:23 (CEST)

Egyházmegyék, két városnévvel

A második városnév kis vagy nagybetűvel íródik-é az Esztergom–budapesti főegyházmegye, Szeged-Csanádi egyházmegye és hasonló nevekben? (Lásd: Egyházmegye). Akela vita 2008. július 25., 13:17 (CEST)

Én látok párhuzamot a Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő (lásd négy bekezdéssel feljebb) és a Esztergom–Budapesti főegyházmegye elnevezések között. Ez alapján nagybetűvel kellene (meg nagykötővel, meg kis f-el). Samat üzenetrögzítő 2008. július 25., 13:42 (CEST)

Pedig ne!!! :-) A Habsburg–Lotaringiai esetében két jelöletlen tulajdonnév összekapcsolódásáról van szó (a Habsburg- és a Lotaringiai-ház összeolvadásáról, a kettő viszonyáról), a végén lévő -i ne csapjon be, az már az eredeti Lotaringiai-ház esetében is ott volt. Ha viszont két tulajdonnevet összekapcsolok, és az egész szerkezethez csapom hozzá az -i-t máris lehet kisbetűzni: Esztergom + Budapest = Esztergom–Budapest, de Esztergom–Budapest + i = esztergom–budapesti főút. A főegyházmegyékkel azonban mint kvázi-közigazgatási fogalmakkal a megyékhez hasonlóan járunk el: nagybetűvel kezdődnek, ezért lesz Esztergom–budapesti főegyházmegye. Pasztilla 2008. július 25., 15:18 (CEST)
Forrás itt. A Rk. egyházban lassan őrölnek a malmok, de alaposan, és ők ezt a verziót izzadták ki: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. S ez nem elírás, következetesen így írják az összes egyházigazgatási egység nevét, pl. az Esperességeket is. , Bár elég megdöbbentő, szerintem ennek van relevanciája. – Peyerk vita 2008. július 25., 15:39 (CEST)

Tartok tőle, hogy ez az eset nem tartozik az egyházi helyesírás hatáskörébe (ellenben mondjuk az eucharisztia írásával), az egyházmegyék a megyék analógiájára írandók, Pasztilla mint fent. Két város kiskötőjeles összekapcsolására elképzelni se tudok érvényes helyesírási argumentációt. • BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2008. július 28., 11:24 (CEST)

Sztem itt nem a kiskötőjel a kérdés, azt önhatalmúlag (haladó autokratikus módon) átírhatjuk hosszú kötőjelre. Szetm az egyetlen igazi kérdés a második városnév (megyenév) kis vagy nagybetűs írásmódja. Akela vita 2008. július 28., 11:56 (CEST)

Helyesírási szempontból az sem kérdés, miután az Esztergom–Budapest + -i = esztergom–budapesti saját jogon összetételnek minősül, nagybetűzéskor értelemszerűen csak az e lesz verzál. Még keresem rá az analógiát, de a földrajzinév-bizottságnak a természetvédelmi területek neveit fixáló 2004-es állásfoglalásban, egyéb földrajzi nevek környékén bizonnyal találok egyet. Pasztilla 2008. július 28., 17:09 (CEST)
Hülye OH. A rizikó nélküli szeged–csanádi megyés püspök alakot bezzeg felvették... Pasztilla 2008. július 28., 17:14 (CEST)
Mivel teljesen idevágó szabálypont nincs, végiglapoztam 50 oldalt az OH-ban. Ellenem szól minden: Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút, Balatonfüred–Csopaki borvidék. Dögöljek meg, ha értem, mitől lesz a második tag is nagybetűs. Horribile dictu kiskötőjeles megoldásoknál vegyes az eljárás, az -i képző hol így, hol úgy hat a tagok kezdőbetűire: Bécs-Schwechati repülőtér, Berlin-Schönefeldi repülőtér, Budapest-Ferihegyi repülőtér, de nagyon helyesen: Bosznia-hercegovinai Köztársaság. OFF: Na, a repülőterek írásmódját végképp nem tudnám helyesírási szempontból indokolni, de innen nézve nagyon úgy tűnik, hogy az OH szerkesztői szerint: Szeged–Csanádi főegyházmegye, maradjunk tehát ennél. A háttérben azért kérdezősködöm, hogy ha szeged–csanádi és budapest-ferihegyi a helyes alak (AkH 177b), akkor miért lesz minden tag nagy kezdőbetűs, és miért nem lesz mégsem Bosznia-Hercegovina esetében.. Pasztilla 2008. július 28., 18:35 (CEST)
Off Kiss-Rigó püspök úr imádna benneteket azért a fő- előtagért :-)
A r.k. egyházban használt hivatalos forma a "Szeged-Csanádi Egyházmegye". Nagy E. Ez is érdekes.
Peyerk vita 2008. július 28., 21:11 (CEST)

Nem állíthatnánk teljesen nyugodt lelkiismerettel, hogy a határok kristálytiszták a szakhelyesírások körébe sorolt és a sztenderd szabályok eldöntötte területek között, az elv mindenesetre nagyjából az, hogy ott élvez elsőbbséget a szakhelyesírás (és ott is csak argumentálva, célirányos publikációk alapján! – tehát nem a gyakorlat, hanem mondjuk a Kémiai elemek helyesírása szakkiadvány), ahol az AkH. és értelmezései külön hivatkozik rá (az OH. például az orvosira, a kémiaira, a biológiaira és a csillagászatira). Ez utóbbiak is értelemszerűen csak a sajátosan szakterületükre jellemző fogalmak helyesírásában illetékesek, így az egyházi helyesírás (a kat. egyh.-nak van is külön egyházi helyesírással foglalkozó hivatalos kiadványa) például a fentebb hivatkozott eucharisztia (katolikus) írásmódja esetében. Az egyházi helyesírás nyilván írhat elő belső használatra, amit csak óhajt, az egyházmegyék viszont a helyesírás felől tekintve sima és sokféle szervezetben létező intézménytípus megjelenési formái, nem igényelnek a sztenderdtől eltérő kezelést, ahogyan a vizügyi igazgatóságok és a kistérségi megbízotti hivatalok sem, tehát csak valahogyan be kell illeszteni őket a rendszerbe. Ezen fáradozik Pasztilla. ;) • BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2008. július 28., 21:17 (CEST)

Nem irigylem. Egyébként kicsit hasonló probléma, hogy a járások nevének kis/nagy betűje az elmúlt 100 évben nem stabil: Körmendi j. / körmendi j.
Az egyik ugye tulajdonnévként tekinti, a másik viszont egyszerűen a Körmend székhelyű járásként. Csakhogy 1950 előtt voltak "saját nevű" járások: Völgységi, Irottkői stb., de ezek is mindig -i képzősek voltak. Vajon itt mi a helyes? (Tekintettel arra is, hogy a járások már csak történelmi összefüggésben merülnek fel, legalábbis itthon.)
Peyerk vita 2008. július 28., 21:42 (CEST)

A közigazgatási egységek neveit egyértelműen nagybetűsként rendeli kezelni az AkH és OH: Körmendi járás, Völgységi járás. Pasztilla 2008. július 29., 11:25 (CEST)

Labdarúgókupa, vagy labdarúgó kupa

A fentebbi kérdéssel hasonlatos probléma, szintén kategória-elnevezés helyesírási hibájáról vagyon szó.

Véleményem szerint olyan kupa, amelyet a labdarúgócsapatoknak írnak ki, tehát egybe kell írni. A labdarúgó-kupa ilyenformán semmiképp sem helyes a tagolási szabály alapján, mivel hattagú. OH erre mit mond? (Hasonló, mint a labdarúgótorna kérdése, amit hosszas kutakodás után sikerült kiderítenem, hogy egybeírandó) - CFC Sportmédia 2008. július 29., 11:20 (CEST)

Teljességgel igazad vagyon: labdarúgókupa. Egybeírandó, ugyanazért, mint a labdarúgótorna vagy a labdarúgó-bajnokság. Pasztilla 2008. július 29., 11:23 (CEST)

Köszönöm Pasztilla, ez gyors volt :-) - CFC Sportmédia 2008. július 29., 11:25 (CEST)

Nade labdarúgó-magyarkupa? Funny...– Burumbátor zöldposztós csatatér 2008. július 29., 12:05 (CEST)
Nade az tisztázott, hogy a magyar kupa utótagként a mozgószabály miatt egybeírandó. A műhely vitalapján ki is fejtettem. A labdarúgó előtag a jégkorong, kézilabda, kosárlabda stb kupák miatt alakult ki. - CFC Sportmédia 2008. július 29., 12:09 (CEST)
A „magyar” középső helye tuti? – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. július 29., 12:13 (CEST)
Szerintem sem sérül az értelmezés egy magyar labdarúgókupa megoldással. Arról nem is beszélve, hogy magyarosabbnak tűnik. Pasztilla 2008. július 29., 12:17 (CEST)
Mindkét megoldás helyes, irányelv még úgysincs kész, úh még most lehet rajta toldozni. A szaksajtó rosszul Magyar Kupának hívja mindenhol, ehhez képest már akadémiai szinten mozog a helyesírás :) Csinálunk róla egy gyors szavazást, a második verzió nekem is jobban tetszik (csak nem jutott eszembe ez a megoldás). Az átirányítások pedig 2 perc alatt megvannak, javítással együtt.

De amúgy tényleg nyelvtanilag úgy helyes, hogy labdarúgó-magyarkupa, csak a szemnek furcsa. - CFC Sportmédia 2008. július 29., 12:22 (CEST)

szerintem a Magyar Kupa az a díj neve (minden tagja nagybetű) a labdarúgókupa az meg a versenysorozaté...– Burumbátor zöldposztós csatatér 2008. július 29., 12:31 (CEST)
CFC azon agyal, hogy hogyan lehetne egy név alatt összefoglalni a sokféle néven nevezett, de mindenkor Magyarországon lebonyolított labdarúgókupákat. (Ha jól látom a mesterkedését ... :) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. július 29., 12:36 (CEST)
Ezen már nagyon régóta. :-) Amúgy többfelől megközelítve is bebizonyosodott az, hogy a magyar kupa sem nem díj, sem nem intézményes, évenként ismétlődő rendezvény, azaz csupa kisbetűs (Értsd: az MLSZ által kiírt kupáért folyó verseny, ami így elveszíti intézményes jellegét). A végén OH adta meg a pirospontot, ők is kisbetűssel írják. Amikor itt feltettem a kérdést, akkor hallottam először a mozgószabályról: magyarkupa-döntő kapcsán (Pasztilla írta). - CFC Sportmédia 2008. július 29., 12:42 (CEST)

A magyar kupa épp úgy nem tulajdonnév, mint a világbajnokság, a megyei selejtező vagy az olimpia. Mielőtt újrakezdenénk, előzmények itt. Pasztilla 2008. július 29., 12:50 (CEST)

Igen, erre gondoltam én is. De jó, hogy Bennó válasza fölött átsiklottam és ott van a BL-es kérdésemre a válasz is (hogy a bajnokok ligája is csupa kisbetű, kötőjellel...)

Komolyan, lassan 20 kérdésnél járok itt, de mindig kiderül valami új (ami mára kezd értelemszerű is lenni). - CFC Sportmédia 2008. július 29., 12:53 (CEST)

Mondjuk hívhatták egy-egy időben a magyar labdarúgókupát fantáziadúsan éppen pont Magyar Kupának is, csak erről nem árt dokument. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. július 29., 12:57 (CEST)
Hivatalos álláspontja nincsen, de megemlíteni meglehet a szócikkben. - CFC Sportmédia 2008. július 29., 12:58 (CEST)
Beszéljünk már másról: milyen az idő arrafelé? :) – Burumbátor zöldposztós csatatér 2008. július 29., 13:07 (CEST)
[2]Tomeczek Coat of arms of Poland.png Słucham! 2008. július 29., 13:08 (CEST)
(Fene gondolta, hogy Biskek ennyire angol kultúrbefolyás alá került, hogy ott is az időjárás az ismerkedő-, terelő- és mentőtéma ... :) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. július 29., 13:16 (CEST) )

Lakiteleki vagy lakitelki?

Kaptam ma egy üzenetet, ahol kérték, hogy kategorizáljam be a lakiteleki találkozó szócikket (igaz, azt már megtette más). A kérdésem: valóban lakiteleki és nem lakitelki? Utóbbi verzióval találkoztam gyakrabban (aztán persze megint lehet, hogy a rosszul rögzült alakról van szó). Cassandro George Cross Malta.svg Vallettai ħelyőrség 2008. július 29., 19:01 (CEST)

Az OH. nagyon megengedő (986a): lakiteleki (~ lakitelki), azaz ugyan a maguk résziről az elsőt részesítenék előnyben, a másik is gilt. ;) • BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2008. július 29., 19:06 (CEST)

Akkor jól értem, hogy gyakorlatilag tökmindegy? Cassandro George Cross Malta.svg Vallettai ħelyőrség 2008. július 29., 19:09 (CEST)
Jól. • BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2008. július 29., 22:27 (CEST)
Jah, mint a nyíregyházai meg a nyíregyházi. – Timish Evil Eye.svg levélboksz 2008. július 29., 19:10 (CEST)

Szerintem most Bennó dezinformált. Egyfelől ez nem feltétlenül helyesírási, hanem nyelvhasználati kérdés. A helyesírás a beszélt nyelvi sztenderdet igyekszik lekövetni, ahol az egyéb szabályok felrúgása nélkül megtehető, ezért adja meg opciós, végeredményben nem helytelen alaknak is például az egyébként aggályos státusz alakot a kifogástalan státussal szemben. (Mert ki használja ma már a státust?) Ami ezt a lakiteleki kérdést illeti, hagyományosan és a nyelvhasználók nagy többségének gyakorlata szerint kiesnek az utolsó hangzók képzősítéskor, különösen jellemző ez birtokos szerkezetek esetében (pl. -háza => -házi), azaz ahogy az sem helyesírási kérdés, hogy egy településnév után helymegjelöléskor -ban/-ben vagy -on/-en/-ön kerül, hanem a helyi úzus szabja meg (Öttevényen vagy Öttevényben vagyunk? El tudja ezt dönteni, aki sosem volt Öttevényen? :-), úgy ez sem, bátran használható a lakitelki, hiszen használjuk is. Amennyiben viszont szigorúan helyesírási szempontból lett feltéve a kérdés, Bennó ellen kell menjek: a példatárak lehetnek megengedőek ugyan, de az akadémiai helyesírás egyik fontos alapelve ezekben az esetekben az alapforma visszakövethetősége, azaz hogy az olvasó tudja, a lakiteleki találkozóra Lakiteleken és nem Lakitelken került sor, és ne essen zavarba, hogy a veresegyházi asszonykórus otthona Veresegyház vagy Veresegyháza (sokan hisznek Veresegyházát, pont e miatt a hangzókiesés miatt). Ha minden igaz, az új szabályzat ebbe az irányba fog elmenni, a visszakövethetőség oltárán áldozzák be például Helsinkit is: Helsinki + i = helsinkii (a ma helyes helsinki helyett). A harmadik szempont a szerkesztésé, az egységességé. Szóval e három fényében illene kitalálni, hogy nyíregyházi vagy nyíregyházai (ez ügyben pl. érdekes az OH eljárása), lakitelki vagy lakiteleki. Pasztilla 2008. július 30., 06:56 (CEST)

Én azelőtt neveztem vissza Cassandro átnevezését, mielőtt ezt olvastam, de most már mégjobban meg vagyok arról győződve, hogy jól tettem. Az egységesség miatt nekünk a helyesírásilag pontos (és nem a megengedett, elnézett) alakot kell szócikkcímben alkalmaznunk. Nemrég volt szó a szeghalmi-> szeghalomi változatról, és biztos lesz még ilyen. Javaslom tehát a helyes alakot, és a szócikk első sorában egyszer le lehetne írni, hogy "..., gyakran lakitelki találkozó,..." vagy ilyesmi. – Burumbátor zöldposztós csatatér 2008. július 30., 07:24 (CEST)

Ennél csak egy durvább van, amikor Lezsák Sándor száján kicsúszik a Lakitelken forma (második e nélkül), azaz a rövidült alak a kiesett hangzóval visszaszármazik az alapalakra, mintha Lakitelk volna a település neve. :-) Pasztilla 2008. július 30., 08:06 (CEST)

Lezsák Sándor száján kicsúszhat, hiszen ott lakik már régóta és biztos jobban tudja, mint te. Node a Népszabadság című pártharsona is így fogalmaz a cikk címben Ulticsata LakitelkenDencey vita 2008. július 30., 09:03 (CEST)
És nem durva? Vagy pontosan mi a kifogásod lényege? (Egyébként pedig ne, ne csússzon ki, ha már költő, vannak felelősségei is, úgy gondolnám, ahogy a Népszabadság szerkesztőinek is lennének.) Pasztilla 2008. július 30., 09:11 (CEST)

A Pasztillának mindenben igaza van, különösen, ha kétezer karaktert ír, mert különben lukat fog beszélni a hasunkba, úgyhogy tessék csak elfogadni. ;) • BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2008. július 30., 09:18 (CEST)

Pasztilla információcsorbulási érve teljesen butaság. A nyelv eleve is csak jelöl, a szavaknak nem kell tökéletes körülírást adniuk arról, amit jelentenek, pláne, hogy ez lehetetlen is. A szetenderdizálásnak nem az az értelme, hogy pontosítunk a nyelven, vagy vigyázunk, hogy az információ, kifejezőképesség ne csorbuljon. A magyar úgy mondja, hogy "lakitelki", Lezsáknak nem kicsúszott a száján. Az pedig, hogy költő, csak erősít a szituáción: ő gazdagabb nyelvet beszél mint te :) Ugyanez a veresegyházira is. A szócikkben ki lehet dumálni, hogy a kórus Veresegyházán székel, innen a neve. (Az más kérdés, amikor azt mondják, hogy "mileneum", ez már a "bót", "lakiteeki", "aakotmány" kategória.)
Szóval kivételesen azt kell mondanom, hogy szerintem kivételesen Bennónak van igaza.
Dencey meg fejezze be az említett orgánum minősítgetését. Én se mondom, hogy a Nagyar Memzet című nyomdai termék. Az ilyen nyelvhasználat mélyíti el a politikai ellentéteket a wikipén. Mér kell kiírni a homlokodra, hogy "én jobbos vagyok és útálom a komcsitat, ide üssetek balosok!"? Mozo vita 2008. július 30., 10:22 (CEST)

Mozo, ha már butának minősíted a mondandómat, legalább annyit tégy meg, hogy körültekintően olvasd el, amit írtam. Veresegyházzal például az a helyzet, hogy a település neve Veresegyház, és nem Veresegyháza, azzal, hogy Veresegyházának feltételezted magad is, éppen azt igazoltad, hogy meglehetősen ambivalens és bizonytalanságkeltő a véghangzókezelésünk ezekben az esetekben. És nem a lakitelki alakkal volt bajom (arra azt írtam, így mondjuk, és még azt, hogy az AkH szellemében üdvösebb a lakiteleki), hanem a Lakitelken alakkal, arra mondtam, hogy kicsúszott Lezsák száján. Egyébként minden rendben. :-) Pasztilla 2008. július 30., 11:56 (CEST)

Frissített javítócsomag

Hátha valakit érdekel (Pasztillát például biztosan, mert benne van Vietnam is :-D): jelentősen továbbfejlesztettem és áttekinthetőbbé tettem a pywikibothoz használható helyesírási javítókészletet. Ez csak az általános javítócsomag, a speciális feladatokat külön célszerű megoldani. A botom épp most gyűjtögeti egy allapon a hibás cikkek címét, reggelig biztosan ellesz vele, ahogy tapasztaltam. A GFDL erre is érvényes, lehet koppintani. :-) Kicsit törtem ugyan a fejem, hogyan hagyhatnám ki az összes narutós-született feleséges-hatodrendű énekeses cikket a javításból, de aztán pedagógiai célzattal letettem a megkülönböztetésről, hátha ezeknek a szerzőit meg olvasóit is meg lehet érinteni egy kicsit. :-) Fejlesztéseket lehet javasolni, de az elfogadásukról teljesen önkényesen és antidemokratikusan döntök, hatékonysági szempontok alapján. Már csak azt szeretném elérni, hogy az URL-eket valahogyan kihagyja, hogy kevesebb hamis találatom legyen, de ez nehéz dió... Bináris ide 2008. július 29., 22:26 (CEST)

Éppen pár napja kezdtem el egy ilyet én is awb-hez. Az enwikihez ugyanis elég szép lista van, gondoltam honosítom. Ezért is volt a felhívás, hogy segítsetek automatikusan javítható hibákat gyűjteni. Samat üzenetrögzítő 2008. július 29., 22:53 (CEST)
Megnézegettem a listákat, és nagyon jók. Sok munka lehetett megcsinálni...én meg majd jól ellopom :) Igazából a folytatásra szeretnélek biztatni (bíztat --> biztat), bár tudom, hogy nem hálás feladat. Cserébe előbb-utóbb megcsinálom awb-hez is. Samat üzenetrögzítő 2008. július 30., 00:22 (CEST)
Nézd meg a fixes.py-n belül a grammar-de kivételes részét, ott látod, hogyan hagyhatod ki a linkeket. – Dami reci 2008. július 29., 22:39 (CEST)
Nézem, nézem, most töltöttem le a legfrissebbet, de ott sem látok általános megoldást. De legalább kiderült, hogy az inside-ot hogy lehet használni. Vagy arra gondolsz, hogy ezeknek az inside-oknak a mintájára írjak egy saját kivételt? Bináris ide 2008. július 29., 23:27 (CEST)
Ha csak a hivatkozásokat akarod kihagyni, akkor a javítási lista végére:
'exceptions': {
            'inside-tags': [
                'hyperlink',    
            ],
}
perszer érdemes lehet a többi inside-tags átvétele is, a title (ha tényleg ki akarod hagyni a Sz. feleségeket), inside (regexhez), és a text-contains. A text-contains és az inside közti különbséget nem tudom, de ha eddig megvoltál nélküle, eztán sem fogod hiányoni.– Dami reci 2008. július 29., 23:37 (CEST)

Nagyon köszönöm, máris megérte beírni ide! Én is most kezdtem kapisgálni ezt a dolgot, csak én azt hittem, hogy az inside-tag a tagekre vonatkozik. :-) Voltaképpen ez a bot tele van ilyen undokumentált fícsörökkel, amiket ki lehet hámozni valahogy mások munkáiból – tehát a linkeket afféle virtuális tagként kezeli. A text-contains talán olyan lehet, ahol csak a közelében van. Bináris ide 2008. július 30., 00:00 (CEST)

A dokumentáció a replace.py-be és a wikipedia.py replaceExcept classjába vannak elrejtve. Ezek alapján a text-contains elvileg az egész szócikket kihagyja, ha a szövegében szerepel a megadott kivétel; az inside csak akkor hagy ki, ha a megadott kivétel a megváltoztatandó szövegrészen belül szerepel . Az inside-tags lehet: hyperlink (hivatkozás), comment (megjegyzés), includeonly, math, noinclude, nowiki, pre, source (a source tagek közti szövegek kihagyására, hogy a programkód mintákba ne nyúljon az ember), timeline (idősorok, és az azokhoz tartozó programozás), startspace (szóközzel kezdődő sorok), table (táblázatok, wikis és html kódos is), template (szócikkbe illesztett sablonokat hagyja békén), gallery, link (belső wikilink, interwiki, kategória és képek kiszűrésére, mindet egyben). – Dami reci 2008. július 30., 00:22 (CEST)

Hú, zseni vagy! De akkor mi a különbség a text-contains és az excepttext között? Kicsit gyanús, mert a text-containsre a németben sic! a példa, és ha valahol van egy sic!, akkor az egész cikket javítatlanul hagyná? Bináris ide 2008. július 30., 00:32 (CEST)
Az, hogy az előbbit a fixes.py-ben adhatod meg, és "megjegyződik" az adott feladathoz, míg az utóbbit a replace.py futtatásakor adhatod meg (akár használod a fixes.py-t akár bármi mást cserélsz). Hasonlóan van két mód a címek kihagyására. Ha egy szövegben sic! van biztonságosabb kihagyni az egész szöveget és kézzel átnézni, mint abban bízni, hogy a sic pont a javítandó szó mellett szerepel(mert ha nem ott szerepel, akkor nem tudod elkapni a kivételt az inside-dal). Ha kézzel javítassz, akkor is egy hosszabb idézetnél nem biztos, hogy rögtön látszik, hogy idézetről van szó, aminek meg lett hagyva az eredeti helyesírása (nem tudom, hogy ez a gyakorlatban előfordul-e). – Dami reci 2008. július 30., 00:39 (CEST)

Fantasztikus! A hyperlink szépen működik! Máris megkétszereződött a cserék hatékonysága. :-) A template nem, de lehet, hogy egy frissítés azon is segítene. Azzal úgyis kevesebb gond van. Bináris ide 2008. július 30., 00:55 (CEST)

Lehet hogy a frissítés segít, de lehet hogy csak rossz a regex... mindenesetre a legújabb változatban már van egy olyan inside-tags is, hogy header (ami a szakaszcímek kihagyására van), bár nem hiszem hogy sok hasznát vennéd. – Dami reci 2008. július 30., 01:04 (CEST)

A szakaszcímeket ugyanúgy kell javítani. Viszont lényegében megoldottam az interwikik problémáját is:

'exceptions': {
    'inside-tags': [
       'hyperlink', #lehetne elvileg template is, de talán frissíteni kellene hozzá
     ],
     'inside': [
        r'\[\[[\w\-]{2,12}:.*?\]\]', #Ez közelítőleg lefedi az interwikiket. A zh-classical 12 karakter.
     ],

Bár ennek a Bruce Willis: A kölyök link is áldozatul esne, de szerencsére csak a link, nem a szócikk. :-)) Bináris ide 2008. július 30., 01:32 (CEST)

Esetleg a sablonokra is készíthetsz hasonló regexp kivételt (hátha neked sikerül), ott még a klasszikus kínai karakterszámával sem kell bíbelődnöd elvileg. Amit még érdemes lehet kivételnek adni, az pl. az idézet sablon és reinkarnációi, és a ref-ek (aminek a tartalma vagy 1) sablon 2) hivatkozás 3) idézet 4) valami megjegyzés, amiben lehet elírás :().– Dami reci 2008. július 30., 01:38 (CEST)
Érdemes lehet még azokat a szócikkeket is óvatosan kezelni, amiknek a címe a helyesírási kommandó szerint nem úgy van, mint ahogy azt a névadói hiszik: tehát azokat a cikkeket, amik a {{rögzültrossz}}(?)t tartalmazzák. – Dami reci 2008. július 30., 01:40 (CEST)

A refeket nem lehet kizárni, sok bennük a helyesírási hibás szöveg (tapasztalat); az idézetsablon jó ötlet, de sajnos az idézetek igen kis részét fedi le. Másrészt az idézetek is lehetnek hibásak, ha nem eredetiek, hanem más nyelvről vannak fordítva. Kennedy például nem követett el hibákat a magyar nyelvben, tehát az ilyenek még idézetben is javítandók. A sablon elvben egyszerű ezek után. Viszont, mivel ma este különösen zseniális hangulatban vagyok, rájöttem, hogy a kínaiak kínai karakterekkel írnak! Mi pedig a magyar szövegeket javítjuk. Tehát kicsi az esélye egy kínai iw javításának, vagyis le lehetne menni 12-ről mondjuk 8-ra a kettőspont előtti karakterekben. Bináris ide 2008. július 30., 01:54 (CEST)

Ez eszméletlen, már 15 órája olvassa a dumpot, talált >4000 hibás szócikket. Máskor 11 óra alatt lefut. Eszméletlen mennyiségű kisérlet, vizi és videóklip van a Wikipédiában. Bináris ide 2008. július 30., 10:19 (CEST)

Hogyan mondjuk politikailag korrektül egy magyar lexikonban, hogy néger?

Mi a jelenlegi politikailag korrekt kifejezés a négerre? Követjük az amerikai trendet az afro-amerikaival, vagy annak használata egyfajta amerikanizmus lenne? Mi a fekete, színesbőrű jelenlegi pozíciója stilisztikailag?– Dami reci 2008. július 30., 19:28 (CEST)

Szerintem magyarul nem sértő a néger, de már többen abban a hiszemben vannak, hogy az. Legsemlegesebb azt mondani rájuk, hogy feketék. A színesbőrűben benne vannak az ázsiaiak, indiánok stb. is. ~ Alensha Fiore 01.svg Halál a bölényekre! 2008. július 30., 20:18 (CEST)

Hát, politikai korrektségről fogalmam nincs, de szerintem a magyar néger szó még nem abban a regiszterben tartózkodik, amit pejoratívnak nevezhetnénk, függ persze a kontextustól is. (A nigger szó használatáról ugyanezt nem mondhatnók el.) Emellett a néger és az afroamerikai nem szinonim fogalmak, mert a pesti néger nem afroamerikai. Ha ennek van valami jelentősége, a Magyar nagylexikonnak van négerek szócikke. Ott ezt írják: „Mivel a néger elnevezésben a hátrányos megkülönböztetést érzékelik napjainkban, a feketék, fekete bőrűek, afroamerikaiak kifejezést használják a sajtóbn, a tudományos közéletben.” Pasztilla 2008. július 30., 20:22 (CEST)

Politikailag korrektül sehogy, azt a marhaságot hagyjuk csak meg az angolszászoknak. Szerintem a néger és a fekete is megfelelő, bár már nálunk is hallani hisztis hangokat. :-) Ha valaki tart tőlük, akkor inkább a fekete. Bináris ide 2008. július 30., 21:10 (CEST)

Nálunk Magyarországon afro-európai néger emberek vannak inkább. Úgy tudom számukra a legsértőbb, ha lepákózzák őket– Dencey vita 2008. július 30., 21:26 (CEST)

Hát ez a kérdés döbbenetesen releváns, mondhatom. Ám, hogyan mondjuk politikailag korrektül, hogy "cigánybűnözés"? Asszem ennek az idézőjeles kifejezésnek a láttán sokan elfordítják a fejüket (kivéve például a fenti viccelődő kolléga), mondván: "na jó innen megyek, nekem ez a hajcihő nem kell!" Na, vágjátok milyen durva lehet egy PC probléma? Mozo vita 2008. július 30., 23:46 (CEST)

PAN

Hogy kell vajon a PAN-t írni? Poli(akril-nitril), poliakrilnitril, poliakril-nitril? SyP 2008. július 31., 11:26 (CEST)

Na ez például a kémiai helyesírás körébe tartoznék, csak tippelni tudok egyéb leletek alapján: az OH. (1196a) a következő poli- előtagú, tö9bbszörösen összetetteket akat sorolja fel: poliizoprén, polipropilén, a PVC viszont poli(vinil-klorid). Hm. Itt szándékos a zárójel? akrilaldehid. • BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2008. július 31., 14:50 (CEST)

Ne tippeljünk, főleg ne kémiai ismeretek nékül. Meg kell nézni a Kémiai helyesírási szótárban, az a tuti. A zárójel biztos szándékos, mert nem mindegy, hogy vinil-kloridból képződnek polimerek, vagy a polivinilhez csatlakozik a klorid, ugye. Bináris ide 2008. július 31., 17:12 (CEST)

A kémiai helyesírás szerint poliakrilnitril, míg van mondjuk poli(akril-amid). Pasztilla 2008. július 31., 19:19 (CEST)

Átírás

Új kuncsaft - csak szakértőknek ... :)) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. július 31., 21:18 (CEST)

Azt hiszem, elég hamar fény derült a tényekre: a srácnak elképzelése sincs arról, hogy melyik országban milyen módon írnak, és azt hogy kellene átírni. Remélem értelmes magyarázatot adtam arra, hogy miért használjuk népnevelési célzattal a helyes alakot. - CFC Sportmédia 2008. július 31., 21:50 (CEST)

Vendvidék v. Vend-vidék

Kedves Szerkesztők! Lehet, hogykésőbb probléma adódhat a Vendvidék írásmódja miatt, mert gyakran a kötőjeles változatott használják némely irodalomban és pár helyen, az interneten. Véleményem szerint az eddig megszokott Vendvidék alakot kell használni. Mi a ti véleményetek? [törölt kép] Doncsecz Töj njaš spor. 2008. augusztus 1., 08:09 (CEST)

Amit én gondolok: A vidék ugyan földrajzi köznév jellegű utótag, és mint ilyen, kötőjellel kapcsolódna az előtaghoz, azonban mint évszázados hagyományokban rögzült tájnév egybeírandó, hasonlóan a szintén nem a földrajzi nevek sztenderdjét követő Matyóföld (*Matyó-föld), Palócföld (*Palóc-föld), Muraköz (*Mura-köz), Kisalföld (*Kis-alföld), Nagykunság (*Nagy-Kunság), Tiszahát (*Tisza-hát) alakokhoz. A baj viszont az, hogy A földrajzi nevek helyesírásának 4.5 pontja felsorolja ezeket az egybeírandó tájneveket, de a Vendvidék nem szerepel köztük, szigorúan bötü szerént tehát a józan ész ellenére Vend-vidék a helyes alak. Döntsön, akinek van kedve hozzá. Pasztilla 2008. augusztus 1., 09:15 (CEST)

Én inkább maradok a hagyományos írásmód mellett a Vendvidék. Egyébként itt több szócikk alkalmazza a hagyományos írásmódot, mint a Muraköz, Muravidék, Csallóköz, etc. [törölt kép] Doncsecz Töj njaš spor. 2008. augusztus 1., 10:06 (CEST)

Félreértések elkerülése végett: azt hittem, kérdezni jössz, ezért feleltem. A monológgá silányult feleletemből kiderülhet, hogy a Muraköz szabályos egybeírva, azaz nem támogat az egybeírt Vendvidék használatában. Pasztilla 2008. augusztus 1., 13:23 (CEST)
Én ezzel csak azt akartam elkerülni, nehogy próbléma alakuljon ki a nevek körül, mert én az egybeírt változatott támogatom, s előtte látni akartam, ki miként vélekedik ebben. Ha a többség nem fogadná el az egybeírt formát, akkor valószínűleg hosszabb lenne vita. [törölt kép] Doncsecz Töj njaš spor. 2008. augusztus 1., 14:37 (CEST)

Eredményhirdetés

Habár a használt replace.py nem alkalmas minden javítás külön összeszámlálására, de szemmércével mérve azt látom, hogy a Wikipédián legtöbbször rosszul írt szó toronymagasan a videoklip. (Videóklip, videóklipp.) Mögötte sok versenyző tolong nagyjából egyforma súllyal, de a videokliphez képest a bokorban sincsenek. :-) Bináris ide 2008. augusztus 1., 18:16 (CEST)

Nem csodálkozom, én is hoszzú ó-val írnám automatikusan. ;-) Annyi mindent magyarosítunk, ezt vajon miért nem? A videot/ót önmagában hogy írják? Mert ugye videózik az ember, de bekapcsolja a videot? – Icône étoile d'or à cinq branches.svg Zimmy mondj el mindent 2008. augusztus 1., 19:09 (CEST)

Engem őszintén meglep, lett volna néhány sokkal ragaszkodóbb típushibám a toplistára (a háborúban résztvevő, kultúrális stb.). Zimmynek: a zavart az okozza az írásmódban, hogy a videó szó önmagában is meghonosodott mint a képmagnó szinonimája. A képmagnóhoz kapcsolódó összetételekben tehát hosszú ó: videószerelő, videó-távirányító, videótartó falikar stb. Minden más esetben, ahol csak a latin video- / kép-, képi előtag jelenik meg, marad a rövid o: videotechnika, videokamera, videojáték, videoklip. Pasztilla 2008. augusztus 1., 19:33 (CEST)

A résztvevő nincs benne a javítócsomagomban, és nem is lesz, ugyanis mind a két alakra van példa. Na most ha egy szócikkben van tizenkét hiba és egy fals találat, akkor vagy nem javítom a tizenkettőt se, vagy megnyomom az igent, és utána kézzel kell visszajavítani, ami elromlott. Ez az összetett javítócsomag hátránya (te tudod, csak a többieknek mondom, hogy szócikkenként egy igen/nem választás van). Ezért a résztvevőre külön fixet javasolnék, amiben csak ez van benne. A kulturális benne van, és nagyon messze van a videokliptől. A második sorban egyébként az i és í olykor teljesen ötletszerű keverése áll. Van, hogy egy cikkben ugyanannyi i-t kell í-re javítani, mint í-t i-re. :-) Nyilván van egy kiválasztási effektus is a mérésemben, mivel tapasztalati alapon gyűjtögettem össze a javítanivalókat, felhasználva a te alapkészletedet. De szerintem a leggyakrabban elrontott szavak nagyjából benne vannak már.

Korábban külön javítottam a dátumokat, ott pedig meglepetésemre nem a pont hiánya, hanem éppen a felesleges pont (január 2.-án) dominált. Bináris ide 2008. augusztus 1., 19:44 (CEST)

Ja és a többszáz, többezer, többmillió annyira gyakori, hogy külön futtattam rá a javítást, mert ez még automatikusan is elmegy. :-) Bináris ide 2008. augusztus 1., 19:49 (CEST)

AkH12 (ill. don B) strikes back

Nesztek, reformhelyesírás.

chery 2008. augusztus 4., 06:50 (CEST)

„Mind a mértékegységet, mind a jelét szóköz választja el az előtte levő számtól [...] Kivétel a fok jele, akár 90°derékszögről, akár 20°C hőmérsékletről van szó.”

Eddig a 20 °C-ot szóközzel írtam és javítottam mindenhol :( SyP 2008. augusztus 4., 08:14 (CEST)

Akár Pasztilla is írhatta volna, olyan szép cikk. Vagy én :) Samat üzenetrögzítő 2008. augusztus 4., 10:06 (CEST)

A Népszabadság-cikkből: "A társadalomnak akkor sem kell újratanulnia a helyesírást, ha megjelenik az MHSZ 12. kiadása" – ezt aláírom, biztos így van. Csak annak a kisebbségnek, aki egyszer már megtanulta. :-) Bináris ide 2008. augusztus 4., 10:27 (CEST)

20 °C: olyat tudunk csinálni, hogy az AkH11-et és az OH-t mondjuk ki a Wikipédiában követendőnek?

chery 2008. augusztus 4., 16:42 (CEST)

Nem kell előre pánikolni, az AkH. 12 még nincs elfogadva, éppenséggel donB cikke is inkább reklámot kíván csinálni a még egyáltalán nem lezajlott vitának a változtatás előkészítése körül. Ha viszont az AkH. módosul, a wiki azt (többek között érvényes irányelvének megfelelően) követni fogja minden ízében, máris lehet előre gyászolni. ;) • BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2008. augusztus 4., 17:06 (CEST)

Átirányításjavító

Van ugye nekünk néhány napja egy új aranyos automatikus duplaátirányítás-javítónk, és ugye a huwikiben adjunk neki magyar nevet. Azt viszont nem tudom, hogy a fenti név kötőjellel vagy kötőjel nélkül írandó-e. – dani 2008. augusztus 4., 13:49 (CEST)

Tippem: átirányításjavító és duplaátirányítás-javító, ahogy írtad. Samat üzenetrögzítő 2008. augusztus 4., 13:57 (CEST)

Nekem úgy tűnik, hogy doesn't work. - CFC Sportmédia 2008. augusztus 4., 14:13 (CEST)

De, valamit csinált már. Lehet, hogy nem fut folyamatosan? Átirányítás-javító (vita | szerk. | törölt szerk. | log | blokk log | jogok | blokk | statisztika | CentralAuth) Bináris ide 2008. augusztus 4., 14:19 (CEST)

Legyen Redirektor úr! Bináris ide 2008. augusztus 4., 14:21 (CEST)

Azt hittem ez egy helyesírási kérdés. De a Redirektor Úr tényleg elég vicces :) Samat üzenetrögzítő 2008. augusztus 4., 14:33 (CEST)

És találó, a francba is... Miért ne lehetne egy ilyen robotnak találó, humoros neve, ami mellesleg kifejezi a lényeget? :) – Burumbátor zöldposztós csatatér 2008. augusztus 4., 14:43 (CEST)
Miért ne? Mi döntjük el :) – dani 2008. augusztus 4., 15:34 (CEST)

Egyébként fut folyamatosan, mert nem bot, hanem a szoftver része. Most Átirányításjavító (vita | szerk. | törölt szerk. | log | blokk log | jogok | blokk | statisztika | CentralAuth), korábban meg Redirect fixer (vita | szerk. | törölt szerk. | log | blokk log | jogok | blokk | statisztika | CentralAuth) (az eredeti) és Átirányítás-javító (vita | szerk. | törölt szerk. | log | blokk log | jogok | blokk | statisztika | CentralAuth) néven működött. – dani 2008. augusztus 4., 15:37 (CEST)

Török Riviéra

Nagy, avagy kisbetű? – Timish Evil Eye.svg levélboksz 2008. július 31., 17:00 (CEST)

Ez egy földrajzi név vagy olyan közhasználatú elnevezés, mint a magyar tenger? Ha utóbbi, akkor a török riviéra. A Cartographia-világatlasz nem ismer sem Török Riviéra, sem törökországi Riviéra földrajzi nevet. Pasztilla 2008. július 31., 19:17 (CEST)
nem földrajzi név, a turizmusban használják a délnyugati partvidék elnevezésére. Köszi. – Timish Evil Eye.svg levélboksz 2008. július 31., 20:21 (CEST)
A Franciaországban található riviérát francia riviérának nevezik. Ezek szerint a török riviéra a helyes. Krisztián üzenet 2008. augusztus 6., 15:10 (CEST)

CheatSheet

Kedves Kommandó! Lefordítottam a meta:Cheatsheetet ide: User:Bdamokos/Cheatsheet. Mielőtt véglegesíthető ki kellene javítani benne a hibákat. Kérlek vessétek be magatokat, köszi, – Dami reci 2008. augusztus 1., 23:53 (CEST)

A szöveg jónak tűnik. Az aláírásnál viszont a két kötőjel nem tartozik bele a jelentésbe, ott lehetne bármi más is. – Icône étoile d'or à cinq branches.svg Zimmy mondj el mindent 2008. augusztus 4., 21:49 (CEST)
Köszi, hogy átnézted! – Dami vita 2008. augusztus 4., 23:15 (CEST)

Ezen a héten

"115 éve, 1893. augusztus 6-án avatták fel I. György görög király és Olga királyné a korinthoszi földszorost átmetsző, Gerster Béla által tervezett csatornát (Korinthoszi-csatorna)..."

Nem avatta fel/avatta föl?– Petrobolos vita 2008. augusztus 5., 17:30 (CEST)

De. - Vadaro vita 2008. augusztus 5., 21:03 (CEST)
Akkor majd csak kijavítja valaki.– Petrobolos vita 2008. augusztus 5., 21:18 (CEST)

Dobozutca

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

A Formula–1-gyes szócikkekben, boxutca, bokszutca, dobozutca vagy valami más, ami fán terem? ~ Boro » vita 2008. augusztus 5., 21:39 (CEST)

Szerintem bokszutca. Vagy legyen csak pit :) – Opa Wiki notes.png vitalap 2008. augusztus 5., 22:20 (CEST)

Az bizony boxutca, nem verekszenek benne!

A "boksz/box" hangalakú szónak legalább két elkülöníthető jelentése van, és ez szinte már nem is helyesírási, hanem szóhasználati kérdés (álláspontom szerint, mondanák az ügyvédek). Az a szokás alakult ki, hogy az ökölvívással kapcsolatos szavak a boksz szótőből képződnek, míg a rekesz/doboz stb. jellegű jelentések a boxból. Ezeket mindenki így is használja, még sosem láttam ksz-szel. Jelen eseben a második jelentésről van szó, mert a boxutcában vannak az autók rekeszei.

Megnéztem a fehér helyesírási szótárt: ott a box nem szerepel, talán mert nem fogadták el a magyarban használatos szóként, a boksznál viszont csak az ökölvívással kapcsolatos jelentések szerepelnek, vagyis a szótár készítői sem állítják, hogy a boxutcát ennek mintájára kellene írni. Ennek a két észrevételnek nagyon is megfelel, hogy a boxot a magyarban is használt, de még be nem illeszkedett angol szónak tekintsük. A bokszutca meg különben is überortopédan néz ki. :-) Szerintem. Bináris ide 2008. augusztus 6., 06:52 (CEST)

***Vigyázzba áll, azt mondja hogy: Kösz-ööööö-nöm! ~ Boro » vita 2008. augusztus 6., 12:56 (CEST)

Hammond orgona

Ha a fenti hangszer feltalálójáról, Laurens Hammondról kapta nevét, az így tulajdonnév, tehát kötőjellel írandó? Csak mert soha sehol nem láttam még kötőjellel. – Opa Wiki notes.png vitalap 2008. augusztus 5., 22:19 (CEST)

Pedig kötőjeles. Hacsak valaki nem hoz ellenérvet :) Samat üzenetrögzítő 2008. augusztus 5., 22:55 (CEST)

Tuti, hogy kötőjeles. - CFC Sportmédia 2008. augusztus 5., 23:02 (CEST)

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!
Opa Wiki notes.png vitalap 2008. augusztus 6., 00:59 (CEST)
Az Arany-lövés mintájára. Amikor Arany lelőtte Tell Vilmos fejéről a labdát... – Burumbátor zöldposztós csatatér 2008. augusztus 6., 13:17 (CEST)
 :-DDD Bináris ide 2008. augusztus 6., 14:53 (CEST)

CONCACAF-olimpiai selejtezőtorna

Felmerült a kérdés, hogy a szakaszcímben írt összetétel helyes-e. Az olimpiai selejtezőtorna szerintem biztos, hogy különíródik, mivel nem olimpiai-féle selejtezőtornáról van szó, azonban a szövetséget már komplikáltabb a tornához kapcsolni. CONCACAF-féle olimpiai selejtezőtorna, így nem érvényesül a mozgószabály.

Jól gondoltam? - CFC Sportmédia 2008. augusztus 6., 07:54 (CEST)

CONCACAF(-zónabeli) olimpiai selejtezőtorna. Nincs kötőjel. – Winston vita 2008. augusztus 6., 13:02 (CEST)

Átírandó sablonok

Elkezdtem átnevezni a Világbajnokságok játékoskereteinek sablonjai kategóriában lévő sablonokat. Kb. 95%-a kész is van, de akadt pár olyan, melyekkel nem sikerült "megbírkóznom". Mivel hülyeséget nem akarok csinálni, nyelvtani érzékem meg nincs akkora, hogy értelmezni is tudjam az ide vonatkozó szabályokat, ezért kérnék segítséget az alábbi sablonokhoz. Megtenné valaki, hogy a nyilak után begépeli a megfelelő, nyelvileg helyes változatot? (Annyit tudok, hogy a nemzetiség általában kisbetűs vagyis majdnem mindig -, és a vb keret valójában vb-keret, azaz kötőjeles, kis v-vel.)

A segítséget előre is köszönöm.

Üdv: Warmuz ¤ vita 2008. augusztus 6., 17:56 (CEST)

A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje

Ez így frankó? – Bináris ide 2008. augusztus 7., 09:22 (CEST)

Ilyen formában szerepel az „1. számú melléklet 1991. évi XXXI. törvényhez” 3§ (6)-ban.– Dami vita 2008. augusztus 7., 13:32 (CEST)

Hevenyészett fordítás

Egy magyarul tudó kerestetik, hogy leellenőrizze a Tudakozóbeli válaszomat: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2008-08-08#Patriarchátus, patriárka!

WikiThanks.pngKarmelaposta 2008. augusztus 8., 22:52 (CEST)

elektronikus levélcím

Mi ennek a helyes rövid alakja? e-mail cím, e-mailcím, emailcím, email cím... Samat üzenetrögzítő 2008. augusztus 15., 01:33 (CEST)

OH-oldalszámot most nem tudok hozzá, de e-mail cím. Az e-mail az egy idegen kötejeles szó, aminek a kötőjelébe nem akar belekavarni a mozgószabály, ezért simán különírjuk. Vagy valami ilyesmi.

chery 2008. augusztus 15., 03:03 (CEST)

Köszi! Samat üzenetrögzítő 2008. augusztus 15., 10:19 (CEST)

Csak megkérdezem: email-cím (és a többi névvariáció) hibás? Mert akkor a nem kevés előfordulását javítani kell mindenhol. Samat üzenetrögzítő 2008. augusztus 15., 11:15 (CEST)

Jó kérdés, angolban már újabban elhagyják a kötőjelet, és a legújabb tankönyvek és szótárak egy része is már emailként hozza. a Websters szerint az email előfordulása 69% [3], míg az e-mail-é 44% [4]. Ennek alapján szerintem a magyar helyesírás is változni fog, nem? Ha már idegen szó... – Timish Evil Eye.svg levélboksz 2008. augusztus 15., 11:33 (CEST)
Egyébként elég vegyes a kép az angolban, az Economist, a The Times, Nat. Geographic, az AP hírügynökség az amerikai kormányzati kiadóhivatal és a Microsoft műszaki kiadványokhoz készült útmutatójában e-mailt hoz, a Guardian, Google (Gmail), Yahoo emailt. A szótárak közül amiket meg tudtam nézni az Oxford emailt, a Merriam-Webster e-mailt használ.– Dami vita 2008. augusztus 15., 13:37 (CEST)

Az e-mail cím különírása kivételes; csak a kötőjeles idegen szó miatt van, normálisan egybeíródna. Ha az email alakot használnánk (amit a szabályozók tudtommal az ettől teljesen független email zománcféleség neve miatt vetettek el), ahhoz egybeírva kapcsolódna a cím. Az elektronikus levélnek a címe viszont szerintem elektronikuslevél-cím, mert a cím nem elektronikus, csak a levél. (Bár szerintem nem kéne ezt erőltetni semmilyen írásmóddal.) Többiek? Ádám 2008. augusztus 15., 11:47 (CEST)

KiWi díj

Az erről szóló Wikipédia-lap címe jelenleg Wikipédia:Kiváló Wikipédista díj. Azt szeretném kérdezni, hogy ez jól van-e így írva vagy esetleg kötőjellel kellene írni: Kiváló Wikipédista-díj? – Xnull vita 2008. augusztus 16., 20:32 (CEST)

Elsőre a Szocialista Munkáért érdemérmet találtam, mint hasonló szerkezetű nevet. A „Kiváló Wikipédista-díj” akkor lenne jó, ha egy Wikipédista nevű személyről lenne elnevezve, és még kiváló is lenne (mármint a díj). Szerintem. De van még a Magyar Népköztársaság Állami Díja, Főnix díj, Gundel művészeti díj, Sánta Kutya díj, Súgó Csiga díj, Prima Primissima díj, stb. Dojcsár József Writing.png üzenet 2008. augusztus 16., 22:37 (CEST)

Jamaica vagy Jamaika?

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Kis felüdülésképpen a következő eset (amiről már valószínűleg volt szó): melyik alak a helyes? Mit mond erről az AkH, ill. az OH? Előbbi ugye a hivatalos, utóbbi a magyarosított forma. Cassandro George Cross Malta.svg Vallettai ħelyőrség 2008. augusztus 16., 23:06 (CEST)

Természetesen az első, tehát a Jamaica és a Jamaika redirekt. (Elárulom, hogy számos ország esetén sem OH, sem Külügy hivatalos változat nem érhető el jelenleg.)
A lexikon komolyságát fokozza, ha kétség esetén mindennek a hivatalos nevét tesszük meg a szócikk címének.
Csakhogy nincs mindig kétség ott, ahol ti vitatkoztok.
Ugyanis ha Csehország egész történelméről szól a cikk, fel sem merülhet, hogy a címe inkább Cseh Köztársaság legyen, ami a mai hivatalos. Viszont ha Csehország 1998 és 2008 közötti történelméről szól egy szócikk, elvileg semmi sem szól a Cseh Köztársaság kifejezés használata ellen.--Linkoman vita 2008. augusztus 16., 23:16 (CEST)
A redirekt miatt seperc alatt ugyanúgy megtalálható.

OH. 862b: Jamaica, jamaicai Jamaica a jamaicaiaké. Vigyor BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2008. augusztus 16., 23:18 (CEST)

Köszönöm mindkettőtöknek a választ! Cassandro George Cross Malta.svg Vallettai ħelyőrség 2008. augusztus 16., 23:22 (CEST)

mellesleg Szedlacsekné csókolja szájon azt, aki miatt eddig Jamaikaként szerepelt, mert pont pár napja gyorsan szükségem volt arra, hogy tudjam a helyesírását, és a WP-ben néztem utána. >:-( ~ Alensha Fiore 01.svg hö? 2008. augusztus 17., 00:35 (CEST)

Itt minden közös, még a csók is ... :) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. augusztus 17., 00:44 (CEST)

Átírások

Összeszedtem azokat az átírási irányelveket, amelyeket talán érdemes lenne megcsinálni. Amennyiben tudtok többről, vagy rossz rövidítést adtam, esetleg már szükségtelen az átírás, javítsatok bele nyugodtan. Cassandro George Cross Malta.svg Vallettai ħelyőrség 2008. augusztus 17., 01:43 (CEST)

Szervét vs. Kálvin

Ha Miguel Serveto Szervét Mihály néven szerepel (szerintem helyesen), akkor a magyar nevén nem kevésbé ismert Kálvin János miért Jean Calvin? (Luther Mártont most fel sem vetem). Akela vita 2008. augusztus 15., 18:32 (CEST)

A WP:NÉV elég egyértelmű: A dolgok és személyek elnevezésére a legelterjedtebb magyar kifejezést használd, hacsak az nem ütközik más dolgok vagy személyek nevével.HuckFinn vita 2008. augusztus 15., 18:36 (CEST)

Hát éppen ez az! Kérdezzünk meg ezer (vagy akárhány) jó magyart, tudja-e ki volt zsán kálven? Én tudom, te is tudod, de gyanítom, erős kisebbségben leszünk. Vagy nézhetnénk ugyannyi magyar nyelvű forrást (Google magyar nyelvű találatok 29900 / 767)? Akela vita 2008. augusztus 15., 20:28 (CEST)

Átnevezés. Egy klikk. Na jó, ha a Kálvin János most redir erre, akkor több. :) – Timish Evil Eye.svg levélboksz 2008. augusztus 15., 20:34 (CEST)
Redir. Több:-). – Lily15Cross Alcantara.svg üzenet 2008. augusztus 15., 20:36 (CEST)
Mind a kálvint, mind a mártont áthelyezni a magyar nevére. Szerencsétlen Martin Luther ráadásul teljesen összekeverhető a Martin Luther Kinggel, de még egy disgamb sincs a tetején. – Burrows vita 2008. augusztus 15., 20:36 (CEST)

Volt egy olyan érzésem, hogy... és valóban: Az eredeti KJ-ról egy szerkesztőkolléga nevezte át:-). – Lily15Cross Alcantara.svg üzenet 2008. augusztus 15., 20:39 (CEST)

Menj lottózni VigyorBurrows vita 2008. augusztus 15., 20:40 (CEST)
Megint csak kettesem lenne. Vagy hármasom. Azt meg már unom :-). – Lily15Cross Alcantara.svg üzenet 2008. augusztus 15., 20:48 (CEST)

Egyetertek Linkoman atnevezesevel, mert szemelyek elnevezesekor nem kellene visszamennunk az archaizmusokig, ha Kalvin es Luther meg nem is az, de akkor hol huzzuk meg a hatart? Zsul Vern is irany vissza Verne Gyulara? Szerintem a Kalvin Janos forma nem egy 21. szazadi lexikonba valo, kulonosen ahol csak az uralkodoneveket illetoen van effele magyaritasi egyezmenyunk. Hasonlo pelda Nagy Sandore, most szep, szabatos, lexikonszeru formaban szerepel, Calvin mar nem. Pasztilla 2008. augusztus 15., 20:45 (CEST)

átnevezve. Azért ezek az ismertebb alakok Pasztilla, lássuk be, a nagyközönség 99%-ának lövése sincs jean Calvin-ől, de ha azt mondon Kálvin János, akkor "jaaaaaaaaaaaa, hogy az" :) – Timish Evil Eye.svg levélboksz 2008. augusztus 15., 20:49 (CEST)
A nagykozonseg 99%-anak lovese sincs Mobutu Sese Sekorol. Akkor ezert nincs szocikkunk rola? :-) Pasztilla 2008. augusztus 15., 21:02 (CEST)
Sese Seko Mobuturól sincs, viszont egyes kaposvári polgárok még ma is mászkáló utca néven tisztelik a pillanatnyilag grőf Apponyi Albert táblával álcázott közterületet. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. augusztus 15., 21:09 (CEST)
Vigyázz, mert ott két irányelv ütközött, és azok között gondolkodtunk. De hogy őszinte legyek, nekem okozott pár mp-es fejtörést rájönnöm, ki az a zsán kálven. Pedig illene tudnom((. – Lily15Cross Alcantara.svg üzenet 2008. augusztus 15., 20:51 (CEST)
Na és Engels Frigyes? Meg Marx Károly? (Forrásom nincs, de a huszadik században azért őket is fölemlegették elég sűrűn és eléggé magyarul ahhoz, hogy aki rájuk ismer, az inkább ilyenformán ismer rájuk. A vernegyulázás rámsütésének megelőzeseképpen mondom: az múló kordivat volt, eme kettő viszont rávert a divatra még vagy ötven évet.)
Úgyhogy egyetértve az általános eredetinév-használattal, gondosan mérlegelt egyedi felmentéseket is adnék. Például erre az öt gondolkodó férfiúra. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. augusztus 15., 20:55 (CEST)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) Sok helyutt elmondtam mar, amig nem fuggetlen, targyszeru adatbazisokkal dolgozunk, addig nem tudom, ki illetekes itt kozulunk es Google-hasznalok kozul eldonteni, mi az un. ismertebb. Ezt a kriteriumot alap nelkul kezelhetetlennek tartom. Masreszt nagyon sok minden van nem az un. ismertebb, hanem a lexikonszeru, azaz kelloen megalapozott kriterummal alatamasztott helyen, eleg a koztudatban helytelen alakban bevonult, ezert ismertebb, nalunk helyesen szereplo szocikkcimekre (ez esetekben kriterium az AkH es az OH). Kalvin Janos neve Jean Calvin volt, a kulfoldiek eseteben az uralkodokat kiveve nem tudok rola, hogz a valamikori es ma ismert magyar alakokat szabatosabb volna hasznalni. Pelda erre May/Marx Karoly, Verne Gyula. Pasztilla 2008. augusztus 15., 20:57 (CEST)

MINEK VAN VITALAP, HA A VÉLEMÉNYEKET BE SEM VÁRVA, VALAKI ÖNKÉNYESEN ELDÖNTI A VITÁT?
Azért, mert a magyarosan nevezett osztrák főhercegeken edzett Akela felvetette ezt a kérdést, tán nem kellett volna rögtön nekiesni a két szócikknek.
Eddig ugyanis Jean Calvin elérhető volt a Kálvin János redirektről és a Martin Luther a Luther Mártonról.
A különbség valóban az, amit itt "aha-effektusként" ír Lily15, nevezetesen, hogy nem magyarok esetében illik tudatosítani egy lexikonban, hogy nem magyar személyről van szó, vagyis a szócikk címében ez látható marad.
Most már nem ez a helyzet.
A kérdés persze alapvetően ízléskérdés. A 20. század hajnalán még a magyar nép esküdt ellenségeit is magyarul

hozták a lexikonok.

Az eljárás viszont, hogy vita bevárása nélkül lépett valaki, se nem elegáns, se nem szerkesztőbarát.--Linkoman vita 2008. augusztus 15., 21:02 (CEST)

A kérdés alapvetően nem ízlés, hanem irányelv kérdése. Ha az ízlésünk a népszerű magyarítás felé húz, akkor sztálinjózsefezünk (és feszt áskálódunk, átmozgatunk és népszavazunk, hogy mi a „legelterjedtebb” ... ), ha 21. századi lexikont akarunk írni, akkor meg Vissza Joszifhoz.

Az irányelvünk - most - Józsefre áll. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. augusztus 15., 21:32 (CEST)

Irányelveinket viszont alighanem ízlésünk határozza meg (illetve azoké, akik az elfogadáskor jelen voltak). Ha tehát ellentét van irányelv és jelenlegi (köz)ízlés között (ezt fel kellene deríteni), akkor az összhangba hozásuk megoldható, nemde? – Tomeczek Coat of arms of Poland.png Słucham! 2008. augusztus 15., 21:55 (CEST)

Pár lépést valóban kihagytam a levezetésből, elnézést. Az irányelveinket valóban az épp jelenlevő ízléseink formálják, és én egyre többet kétkedem, hogy ez tényleg olyan jó-e nekünk, mint ahogy hinni szeretnénk. A Tgr által ajánlott szócikkben ez valahogy így áll: There is something a little weird about having some 100 active users determine, to some extent, the "knowledge landscape" of generations to come.Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. augusztus 15., 22:01 (CEST)

Hát, a felvetés valóban nem kevéssé elgondolkodtató. De mi lenne az alternatíva erre a rendszerre? Kőbe véssük a már meglévő irányelveket, vagy nem használunk irányelveket? Vagy? – Tomeczek Coat of arms of Poland.png Słucham! 2008. augusztus 15., 22:09 (CEST)

Annak ellenére, hogy fogalmam sincs, ki az a Jean Calvin, mégis Pasztilla-féle véleménnyel értek egyet. Ha egyszer semmi köze Magyarországhoz, és magyar nevet sosem használt, akkor mi miért kereszteljük át? Mert minden tankönyvben így szerepel? A Kálvin János átirányításról minden iskolás el fog jutni a cikkig. (Mikor lesz már az Eduárdok után Gyalogos Bokor Györgyünk? Még egy lépéssel továbblépve Gyalogos Földműves Bokor :D) Samat üzenetrögzítő 2008. augusztus 16., 21:16 (CEST)

Ugye nem állok távol a valóságtól, ha azt mondom, hogy a református teológia és vallás nem a te asztalod? :-) Amúgy meg Bokor György Sétáló, ugyanis az is a keresztneve. Mellesleg ezektől a magyarításoktól én is herótot kapok. Ha valaki francia/svájci, kasztíliai, bajor, szász, luxemburgi, máltai, stb. volt, akkor használjuk azt a nevét. Hogy is mondta Bertrand Russell (más források szerint Anatole France): A hülyeség akkor is hülyeség marad, ha ötmillióan állítják azt. Cassandro George Cross Malta.svg Vallettai ħelyőrség 2008. augusztus 16., 21:22 (CEST)
Attól még néha megnézhetem, hogy mi van azon az asztalon, nem? A Gyalogos Földműves Bokor meg igenis ilyen sorrendben helyes, mert a végén kell álljon a főnév, és előtte a jelzők és határozók, amik rá vonatkoznak. Idővel persze lehet, hogy ez is köznevesül, és akkor már csak a gyalogos földműves bokorról fognak írni. Nullextra kiváló kérdéseiben meg az a jó, hogy a válaszadás jogát mindig meghagyja a szerkesztőtársaknak. Samat üzenetrögzítő 2008. augusztus 16., 21:47 (CEST)
Ne izélj velem ... Világosan leírtam: főszabályként anyanéven, vagy hogyhívják az önelnevezést, és ritka kivételezésként a mélyen beivódottat magyarul. Jan Hus lenne a míveltség útja? Szerintem fordítva: pont abból világlik ki, hogy tudjuk a fickó valós szerepét a magyar szellemtörténetben, hogy milyen néven mutogatjuk.
Nem kell fölizgulni: nincsenek olyan elviselhetetlenül sokan a magyar szellemtörténeten tartós nyomot hagyott külországiak ... – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. augusztus 16., 22:03 (CEST)
Ha ez az elv a gyakorlatban működőképes, akkor szuper. Csak félek tőle, hogy a 20. század első felében felcseperedő, az 1950–80-as időszakban felcseperedő, és az 1990-es években felcseperedő szerkesztőtársba esetenként más elnevezések ivódtak be. Samat üzenetrögzítő 2008. augusztus 16., 22:11 (CEST)
Ha pedig ehhez hozzávesszük a míveltségi és érdeklődésbeli különbségeket, szinte biztos, hogy mindenki mindent más néven ismer. Samat üzenetrögzítő 2008. augusztus 16., 22:14 (CEST)
Míveltségileg rosszabb, konfliktusilag viszont éppezért jobb a helyzet: az itt fölemlegetett urakat néhányan ismerik több néven, többen egy néven, és rengetegen semelyiken se. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. augusztus 16., 22:21 (CEST)
Közülünk személyesen pl. valószínűleg csak Kercsmár Teréz ismeri őket. Esetleg még ő sem! :) Samat üzenetrögzítő 2008. augusztus 16., 22:27 (CEST)
Szerkesztett az utóbbi három hónapban ez a szül. Kercsmár? Akkor meg mit számít, kit ismer, kit nem: nincs beleszólása ilyen horderejű ügyekbe!! :)) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. augusztus 16., 22:35 (CEST)
Tudom, én vagyok a h... tudatlan így tíz óa után, de ki az a Gyalogos Földműves Bokor? Vagy ki? – Lily15Cross Alcantara.svg üzenet 2008. augusztus 16., 22:18 (CEST)
George W. Bush :-) Samat üzenetrögzítő 2008. augusztus 16., 22:21 (CEST)
Tényleg én vagyok.... :-)Lily15Cross Alcantara.svg üzenet 2008. augusztus 16., 22:28 (CEST)
Kíváncsi vagyok, mikor jelenik meg a bevezetőben ez: George W. Bush (közismert magyar nevén Bokor Gy. György)... majd nem sokkal később átszerkesztjük: Bokor Gy. György (eredeti nevén George W. Bush)... Samat üzenetrögzítő 2008. augusztus 16., 22:36 (CEST)
Még mindig jobb, mint a Kennedy Klotyó Fahrenheit. VigyorLily15Cross Alcantara.svg üzenet 2008. augusztus 16., 22:40 (CEST)
ONLYWRITE? :) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. augusztus 16., 21:23 (CEST)
Idézet Pasztilla vitalapjáról:
Érdemes belenézni az interwikikbe: a reformátorok nevét elöl-hátul megcifrázva találod, a francia író viszont Jules marad azokon a nyelveken, ahol Kálvinból John, Johannes, Jan, Juan vagy Giovanni lesz. (Na jó: a spanyol nyelvűn kitört a Julio, de náluk többtucat ország gyermekei ölik egymást az elnevezéseken, és valószínűnek látom, hogy jóval több közülük az amerikai, mint az európai.) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. augusztus 16., 09:31 (CEST)
De Kasztrióta György kapcsán is elgondolkoztató, hogy éltében vajon hányan nevezték így. Oszt most mégis.
Bónusz: Morus Tamás. (Mérnem Mórusz??) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. augusztus 16., 21:30 (CEST)
A latin alak terjedt el a magyarban. Mielőtt megkédeznéd: Nem tudom, miért!!:-)Lily15Cross Alcantara.svg üzenet 2008. augusztus 16., 22:14 (CEST)
Mer' egyszer a Pasztilla így írta le, és mindenki hitt abban, hogy ő alaposan utánanézett :) Samat üzenetrögzítő 2008. augusztus 16., 22:17 (CEST)
Csak röviden, afelett érzett örömömben, hogy a szerkesztőablak alatt megtaláltam a magyar karaktereket (viszont marha korulmenyes hasznalni oket). Szoval Nullextra es Samat urak termeszetesen csak viccelnek, Gjërg Kastriotinak a kesobb a papa altal is elismert vilagutlevelebe ugyanis 1443 novemberenek vegen bekerult ket valtozas, egyfelol, hogy az iszlam nevet leteszi, s ismet felveszi a Georgius Castriota nevet, masfelol, hogy a munkaltatoja is megvaltozott, miszerint o most mar Rex Albanorum es mas egyebfele principis. Ily modon jar neki az uralkodoi nevek attributuma, itt a wikin is, neveyetesen, hogy magyarusul van. (Valamint miert nem lehet a szerkesztoablak alatti karaktereket a szerkosszefoglaloba is beszurni, csak kopipeszttel?) Pasztilla 2008. augusztus 17., 21:48 (CEST)

Legyen a régi magyar név átirányítás a „rendesre” (tehát Kálvin János a Jean Calvinra). Így a 99%-nál is működni fog a keresés, és még talán meg is jegyzik az illető eredeti nevét, ha látják a lap tetején. Dojcsár József Writing.png üzenet 2008. augusztus 16., 22:25 (CEST)

Én úgy gondolom, mindenkit tiszteljünk meg azzal, hogy úgy írjuk a nevét, ahogy ő maga írta. Janus Pannoniusból se lett Pannóniai János, pedig ő ráadásul tényleg magyar volt. (Nyilvánvaló kivétel persze a nem latin betűs nevek, amíg meg nem oldódik például, hogy lapcímben lehessen hieroglifa :D) A cikkek meg kezdődhetnének így:

Jean Calvin (magyarul gyakran Kálvin János) stb. ~ Alensha Fiore 01.svg hö? 2008. augusztus 16., 22:42 (CEST)

Zsán Kálven. Lásd: Nikolausz Kopernikuszra. Ha a másik lexikonnak megfelelt, nekünk is jó lesz :) – User:AlenshaNullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. augusztus 17., 00:05 (CEST)

Az OH hozzászólása

Pasztilla kollégával szemben az OH. mintha megengedőbb lenne, és ismerné a kivételes és maradványként megmaradt eseteket, és történetesen a vitában forgók néhánya is ott van:

„A személyneveket [az uralkodók – királyok, császárok, hercegek, pápák stb. kivételével] az eredeti sorrendben és írásmóddal írjuk. Korábban szokásban volt a személynevek lefordítása kisebb-nagyobb mértékben, mára ez divatjamúlttá vált. Ennek az írásmódnak a maradványai az Engels Frigyes, Husz János, Kálvin János, Kolumbusz Kristóf, Luther Márton, Marx Károly, May Károly, Verne Gyula az eredeti Friedrich Engels, Jan Hus, Jean Calvin, Cristóbal Colón, Martin Luther, Karl Marx, Karl May, Jules Verne névformák helyett.

OH. 243. o.

Tehát mintha óvatosabbak volnának a dologgal, itt semmi perdöntő nincs kimondva, csak érezhető egy megengedő jelleg az ennek az írásmódnak a maradványa kezdetű passzusban. Mármost viszont a szótári részben ez áll: Kálvin János (franciául: Jean Calvin). Akinek a redirt zölddel mutatja, ellenőrizheti, hogy mi milyen következetesek vagyunk e tárgyban. ;) Magam részirül azt mondanám, hogy az OH. által felsorolt kivételekkel lehetnénk megengedők, ezek valóban ebben a formában az ismertebbek, és ez szempont a WP:NÉV elvei szerint is, de akkor se dől össze a világ, ha ezekről a legismertebb alakokról redir mutat az illető által leginkább használt névformára, amit az egyszerűség kedvéért "eredetinek" mond az OH. (Mert speciel hogy ne legyen annyira egyszerű, amilyennek kinéz, Calvint a legtöbb kortárs Johannes Calvinusként ismerte persze, nem a franciás alakjában...) BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2008. augusztus 16., 22:38 (CEST)

Teljes következetességről persze ne is álmodjunk, elég lehet viszont alapnak az a névanyag, ami az OH.-ban szerepel. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2008. augusztus 16., 22:42 (CEST)

Ok, akkor legyünk konzekvensek: Nagybócsai Sárközy Miklós, Shakespeare Vilmos (futott ő egy ideig így), Sztálin József (ez is ment), Mussolini Benedek (így is hallottam már) és Groza Péter. Tényleg, azok, akik 1920 előtt magyar állampolgárok (de nem magyar nemzetiségűek) voltak, aztán másmilyenek lettek, azokkal mi lesz? Cassandro George Cross Malta.svg Vallettai ħelyőrség 2008. augusztus 16., 22:49 (CEST)
Aranyom, az idétlen tréfákat és az amatőr indulatokat tessék ajtón kívül hagyni, ez itt egy komoly hely, szakmai jelleggel. Olvasd csak el, amit írtam, és mutasd meg, szerepel-e a kivételek között Sztálin József, vagy szerepel-e így az OH. szótári részében. Azután visszatérünk a kérdésre. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2008. augusztus 16., 22:53 (CEST)
Ezzel az „indulattal” csak rá akartam mutatni arra, amit valóban írtál, hogy konzekvens gyakorlat nem igazán lehetséges. Tudom, hogy személyes vélemények itt nem számítanak semmit, de az Engels Frigyes és a Verne Gyula formáktól agyvérzést kapok, mellesleg szerintem félrevezető is. Nem egyszer kellett tanítványaimat kijavítanom (egy ideig tartottam történelemből felkészítőket), hogy Verne bizony francia volt és magyar felmenőkről nem volt hír. Kora újkori neveknél persze más lehet a helyzet (a latin „művésznév” kedvelt használata), de 19. századi személyeknél már nem látok nagy indokot a magyarosított forma megtartásánál. Mellesleg a felsorolás nem poénkodás volt, mert sokáig valóban létezett pl. Groza Péter rakpart Budapesten, ill. a Shakespeare Vilmos is elterjedt volt. Cassandro George Cross Malta.svg Vallettai ħelyőrség 2008. augusztus 16., 23:01 (CEST)
Na jó, akkor visszarendelem a hóhérokat. ;) Leszámítva az indulatot: csúsztattál is, Sztálin et. ugyanis nem abban a korban élt, amikor ez a névformálás szokásban volt. Ami pedig a szokásokat illeti: kár agyvérzést kapni tőlük, nem "logikusabb" a mai se, aki a nyelvhasználattól logikát vár, hadd őszüljön meg. Ami szép benne, az az idioszinkrázia, amivel az élet sokszínűségére reflektál, nem pedig a matematikai logika. ;) BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2008. augusztus 16., 23:24 (CEST)
A magyarításnak a 20. század második felében is volt ám keletje. Tehát a 19. százados megjegyzésem természetesen a 20. századiakra is vonatkozik. Azt valóban elismerem, hogy a Sztálin József és a Mussolini Benedek alak valóban ritkaság volt (Sarkozy-t meg a magyar elődei miatt vettem be), de pl. a többieknél ez működött még a 20. század mélyében is (l. Groza Péter rakpart vagy Marx Károly Közgadaságtudományi Egyetem). Lehet, hogy nem helyes a végkövetkeztetés, de esetleg lehetne egy időhatárt húzni, hogy miképp menjen ez. <off>Újabb személyes vélemény: kicsit emlékeztet (bár tudom, hogy nem teljesen ráhúzható) az enwikis teniszműhely döntésére, miszerint a keresettebb alak lesz a szócikk neve, l. en:Agnes Szavay (amit szerencsére azóta úgy tűnik megváltoztattak)</off>. Cassandro George Cross Malta.svg Vallettai ħelyőrség 2008. augusztus 16., 23:33 (CEST)
Ez lesz.Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. augusztus 16., 22:53 (CEST)
Köszönöm. Cassandro George Cross Malta.svg Vallettai ħelyőrség 2008. augusztus 16., 23:04 (CEST)
Márcsak azért is, mert sok ásatag fószernek nemegyszer volt a népnemzetiből kivakarózván latin művészneve is, amit aztán sokkal szívesebben használt.
Valamint kihagytuk az edigi purparléból az egyházi elnevezéseket (egyházatyák, boldogok, szentek), ami megintcsak vakaródzós terület. Iñigo López de Loyola, pölö. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. augusztus 16., 22:51 (CEST)

Jajám, ezér mondám, hogy teljes következetesség majdnem kizárva. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2008. augusztus 16., 22:53 (CEST)

Szóval rendszer nincs (nem is lesz), csak rendetlenség. Samat üzenetrögzítő 2008. augusztus 16., 23:00 (CEST)

Nono ... Rendszer ez, csak nem monomániás (fűnyírós amerikai, gleichschaltolós német vagy tuskó bolsi rendszer ... ): van szilárd alapelve, de ismeri a történetiséget is. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. augusztus 16., 23:05 (CEST)

Puskin Sándor, az orosz nép nagy költője — áll a Puskin u. és a Rákóczi út sarkán az emléktáblán. Őt se hagyjuk ki a buliból! – Tomeczek Coat of arms of Poland.png Słucham! 2008. augusztus 16., 23:29 (CEST)

[5]Tomeczek Coat of arms of Poland.png Słucham! 2008. augusztus 16., 23:40 (CEST)
Példa mindenre akad. Azér szokás súlyozni az előfordulások számával, időtartamával, helyével.
Már ahol szokás. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. augusztus 16., 23:37 (CEST)

OH-listára

Basire Izsák | Beriszló Péter | Brémai Ádám | Cillei Ulrik | Comenius | Crusius Tamás Tódor | Drabik Miklós | Esztei Ipoly | Gubecz Máté | Jiskra János | Kempis Tamás | Lipót Vilmos bádeni őrgróf | Olmützi Ágoston | Zsizska János stb. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. augusztus 17., 08:42 (CEST)

Béza TódorNullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. augusztus 17., 09:03 (CEST)

Ebből sztem a bádeni őrgróf az uralkodói nevek mintájára magyarul, ő lekerülhet a kivétellistáról. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2008. augusztus 17., 21:55 (CEST)

Bádeni őrgrófság = egy a sokszáz germán szuverénből? Gyanakodtam, de nem eléggé ... :(( – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. augusztus 17., 22:00 (CEST)