Főmenü megnyitása

Ausztráliai nép

A most járőrözött Wagyl cikkben olvastam a "Noongar nép" nevét - vajon helyes ez az írásmód? Trevor vita 2015. február 4., 15:09 (CET)

Nem. Mint minden népnevet, ezt is kisbetűvel kell írni. --Malatinszky vita 2015. február 4., 15:33 (CET)

A kisbetű nyilvánvaló; a két o miatt kérdeztem, ami talán az angolból jön. A kengurut nem írjuk két o-val. Trevor vita 2015. február 5., 09:17 (CET)

Az Ausztráliai nyelvek cikkben szó van a pama-nyungan nyelvcsaládról, aminek az egyik tagja a nyungar nyelv. Oliv0 vita 2015. február 5., 10:16 (CET)

Páros mérkőzés vagy párosmérkőzés?

A páros mérkőzés szócikkben szerintem téves az a következtetés, illetve állítás, hogy – például az Osiris helyesírási szótár szerint is – említett, és helyesnek tartott két szóba írt "páros mérkőzés" fogalma ugyanúgy érvényes a tenisz páros mérkőzésekre (ahol egy csapatot egy pár alkot, ezért "páros"), és szemben ezzel például a sakkra, ahol a "párosmérkőzés" fogalma egészen mást takar. A szócikk azon mondata, hogy "a körmérkőzéssel és a csapatbajnoksággal szemben olyan mérkőzéssorozatot jelent, ahol két versenyző (vagy csapat) játszik egymással több mérkőzést az elsőbbség eldöntése érdekében" tartalmilag a "párosmérkőzés" (egybeírva), és nem a "páros mérkőzés" fogalmát fedi le. Az, hogy erre a mérkőzéstípusra is érvényes lenne a különírás szabálya, egyetlen helyesírási szótárban sem szerepel. Feltételezhetően a szerkesztők csak a tenisz, illetve más olyan sportágak "páros mérkőzéseire" gondoltak csak, ahol egy csapatban valóban párban vannak. A sajtó sakkal foglalkozó írásaiban és a szaksajtóban is következetesen egybeírják a "párosmérkőzés" szót, ha sakkról van szó.

A sakkvilágbajnokságokkal foglalkozó szócikkeimben következetesen "párosmérkőzést" használok, és egy szerkesztő kollégám újabban következetesen kijavítja azt két szóra. Engem a dolog nem zavar, mert számomra a kérdés a tartalom szempontjából lényegtelen, de örülnék annak, ha valaki hiteles forrást tudna adni arra vonatkozóan, hogy melyik a helyes alak? Pontosabban, hogy a sakk "párosmérkőzések" és a tenisz "páros mérkőzések" különböző jelentései esetén is ugyanazt a (két szóba írt) alakot kell használni. Ha van ilyen forrás, akkor ezentúl én is átállok a különírásos alakra. --Dodi123 vita 2015. február 1., 15:33 (CET)

Szerintem abból, hogy két ilyen eltérő jelentése van, nem következik, hogy az egyiket egybe kellene írni. Az érvelésed egyébként eléggé önmagába harapó kígyó, mert hogy mi az, hogy "tartalmilag" az egybeírt formának felel meg? Ezt állítod, de ezt hozod fel bizonyítékként is. Na de majd a nyelvészek, én csak okoskodok...--hhgygy óhaj, sóhaj, panasz? 2015. február 4., 15:56 (CET)

A megfogalmazásom valóban nem volt a legszerencsésebb. A lényeg az, hogy az egyik esetben párban levő, egy "csapatot" alkotó személyek űzik a sportot, például páros műkorcsolyázás, páros műúszás, vagy éppen páros teniszmérkőzés – a másik esetben egymással szemben álló felek küzdenek. A sakk esetében nem létezik olyan, hogy "páros sakkmérkőzés", hiszen nem jellemző az, hogy két-két személy játszik egy sakkpartit. (Régen volt ilyen, de azt is tanácskozási játszmának nevezték.) Ellenben nagyon gyakori a "sakk párosmérkőzés", ahol két egymás ellen küzdő fél több játszmát játszik egymás ellen. Nem tudom jobban megmagyarázni. A "párosság" iránya tér el, amely minőségileg különböző dolgokra utal. Egy párhuzamos példa jutott eszembe: nem ugyanazt jelenti a vörösfenyő és a vörös fenyő (amely esetleg a ráöntött festéktől lett vörös). --Dodi123 vita 2015. február 8., 13:22 (CET)

Sportlaikusként én úgy érteném, hogy a párosmérkőzés a párosok mérkőzése, ennek a birtokviszonynak tömörebb írásmódja, tehát ilyenkor a résztvevők vannak párosan; míg a különírt formánál a mérkőzések páros számára utalnak valami módon. Persze az egyes sportágaknál sajátos jelentés is kialakulhatott. --Karmela posta 2015. február 8., 17:02 (CET)

Kérdéses szócikkcímek

Összegyűlt néhány:

Morgóhal-félék: szerintem egybe (5 szótag, 3 szó)

Backus–Naur forma: (kicsivel fentebb) a Shine–Dalgarno szekvencia mintájára szerintem Backus–Naur-forma, de mint ott a linkszínekből látszik, még arról sem sikerült meggyőznöm a szerktársat.

Numerikus képességek autizmus spektrum zavarban: nem értek hozzá, de a szócikk vitalapján felsoroltam pár lehetséges változatot.

Pannonhalmi Bencés Főapátság: az e-nyelv.hu szerint (http://www.e-nyelv.hu/2010-09-30/pannonhalmi-foapatsag/) a hivatalos név Pannonhalmi Főapátság (s akkor jogos a nagybetű), vagy pedig kisbetűsen: pannonhalmi bencés apátság.

Előre is köszönöm a véleményeket, --Vépi vita 2015. február 5., 10:46 (CET)

Jól írtad: Backus–Naur-forma a helyes (két különböző személyről kapta a nevét). Wikizoli vita 2015. február 5., 11:45 (CET)

Még van: Tandemugrás és Tandem sakk. Melyik helyes?--Vépi vita 2015. február 8., 06:18 (CET)

Én a Béres Cseppet is megkérdőjelezem. Gyógyszernév, és nem márka. Wikizoli vita 2015. február 8., 09:43 (CET)

Orosz nevű szigetek magyar neve

Az a problémám, hogy az Antarktisz közelében van néhány sziget, aminek orosz neve van. De az orosz neveket máshogy írják át angolra, mint mi, és nem tudom eldönteni, hogy ilyenkor a magyar orosz átírást kell követni, vagy az angolt. Külön nehezíti a helyzetet, hogy a Cartographia világatlaszában is az angolos írás szerepel. Például: oroszul Vosztok a neve a szigetnek, (persze cirill betűkkel) ez magyarul is Vosztok, de angolul Vostok, és a világatlaszban is Vostok-sziget a neve. Vagy ott van a Zavodovszkij-sziget, ami angolul Zavodovski, vagy az Annyenkov, ami angolul Annenkov. Ez a két sziget olyan pici, hogy a világatlaszban nincs is benne. Egy-két találat van rájuk a gugliban, de szerintem azok nem mérvadóak. A forrásom viszont, amiből dolgozok a magyaros írásmódot használja, igaz, 1961-ből való. Szóval a kérdés az, hogy hogyan kell ezeknek a szigeteknek a nevét írni magyarul? Magyarosan vagy angolosan? Mi van, ha frissebb forrás az angolos írást hozza? Alkérdés: ha egy sziget nevének van magyar jelentése, (pl. Candlemas/Gyertyaszentelő), akkor azt le kell-e fordítani magyarra? Az említett régi forrásom lefordítja. - Tündi vita 2015. február 1., 08:43 (CET)

Nem az enyém a mérvadó vélemény, de ennyi álljon itt. A szigeteket nem angol ajkúak nevezték el, akik hirtelen felindulásokban orosz neveket adtak volna a szigeteknek, hanem az Antarktiszon dolgozó orosz kutatók nevezték el őket, saját anyanyelvükön, saját fogalmaikat használva. Ez tehát az oroszból magyarra való átírást támogatja, irreleváns, hogy a későbbiekben milyen forrás milyen átírással említi. Azon szigetek nevét, amelyiknek van értelme, szerintem le kell fordítani, bár itt több megközelítés van. Ha azonban már van egy forrás, ami szakmailag releváns, és az lefordította, akkor legalább zárójelben megemlíteném a sziget neve után a fordítást is. --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2015. február 1., 09:01 (CET)

Nekem is ez a véleményem. :-) - Tündi vita 2015. február 1., 09:25 (CET)
Én egy cirill betűs térképből indulnék ki. Sziget, vagy ember – egyremegy. Az orosz tulajdonnevekre vonatkozó szabály a mérvadó. OsvátA Palackposta 2015. február 1., 10:20 (CET)
Én is kiindulnék abból, ha lenne. De nincs. :-) - Tündi vita 2015. február 1., 10:25 (CET)
Itt van egy a Commonsban: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Antarctic-Overview-Map.tif OsvátA Palackposta 2015. február 1., 10:59 (CET)
Hé, ez bolgár!!! --Peyerk vita 2015. február 1., 11:03 (CET)
Hé, ez bosszantó! Az ember csak néz, de nem lát. OsvátA Palackposta 2015. február 1., 15:00 (CET)

Hogyne lenne :) Van akadémiai szabályzat is erről, azt használjuk az oroszországi földrajzi nevekre vonatkozóan is. Úgy látom, az orosz WP-n megvannak a cikkeik, az eredeti írásalakot nyugodtan lehet onnan venni. --Peyerk vita 2015. február 1., 10:58 (CET)

Az 1992 kiadású Világtlaszban ilyen nevű szigetet nem találtam, de Vosztok-hegyet, Mologyozsnaját stb. igen. --Vadaro vita 2015. február 3., 20:50 (CET)

Alaszkában (ami, ugye, 1867-ig orosz birtok volt) van egy csomó orosz eredetű földrajzi név. Például van egy Chichagof Island, amit egy Csicsagov (Василий Яковлевич Чичагов) nevű orosz admirálisról neveztek el, még az orosz időkben. Azt a szigetet azért mi gondolom Chichagof-szigetnek nevezzük (akkor is ha az admirálist Csicsagovnak írjuk), mert míg az admirális orosz, a sziget azért mégiscsak amerikai.

Az antarktiszi szigetek, gondolom, felségterületen kívüliek, ezért ott valószínűleg valóban az oroszból való átírás a helyes, csak arra akarok rámutatni, hogy a dolog nem olyan egyszerű, hogy ha egy helyet oroszok neveztek el akkor oroszosan írjuk a nevét. --Malatinszky vita 2015. február 3., 21:09 (CET)

Van valami egyezmény, amely Antarktisz területét virtuálisan felosztja a kutatást végző országok között, kvázi szektorokra, és a szektoron belül, ugye, az adott hatalom regnál. De nem tudom pontosan, és nem is tudom most megnézni. --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2015. február 3., 21:19 (CET)

Vannak ilyen területi követelések, de tudtommal az Antarktiszról szóló egyezmény éppen hogy tilt minden ilyesmit. – Winston vita 2015. február 10., 14:41 (CET)

Karmelita ~ Kármelita

A Karmelita templom (Győr) szócikk vitalapján feltettem ezt a kérdést, de @Karmela jogosan figyelmeztetett, hogy errefelé nagyobb a forgalom, ezért (fél év késéssel) itt is megemlítem.

Tehát: a fentemlített szócikk tűnik az egyetlennek, amelynek címében az a-s alak szerepel, a többi idevágó szócikk az á-s változatot használja (Kármelita bazilika (Keszthely), Kármelita kápolna (Miskolc), Kármelhegyi Boldogasszony kármelita templom és rendház (Budapest), a Kármeliták esetében pedig ide van átirányítás a Karmelita és a Karmeliták alakról). Ugyanakkor a keresés a szócikkszövegekben 146 találatot ad a karmelita és 84-et a kármelita formára, tehát itt meg fordított a preferencia. A kategóriák között Kategória:Kármelita apácák, de Kategória:Karmelita szerzetesek szerepel, szóval virágzik minden virág, Ávilai Szent Teréz szócikke alján például rögtön egymás mellett...

Jónak gondolnék egy egységesítést (a szócikkcímek esetében vállalkozom is rá, beleértve a nyilván szükséges átirányítások elkészítését is az alternatív alakról – a szócikkek belsejében való rendrakás már inkább botnak való feladatnak tűnik...), de előbb felteszem az alapkérdést, hogy egyáltalán milyen irányban történjen? a->á vagy á->a? Ragold vita 2015. február 10., 00:31 (CET)

A helyesírás.mta.hu Helyes-e így? szolgálata szerint „kármelita”: ismeretlen / Javaslatok: karmelita. A Magyar etimológiai nagyszótár szerint karmelita és „A palesztinai Karmel hegyére utal”. Oliv0 vita 2015. február 10., 07:31 (CET)
Tudom, hogy nem oszt és nem szoroz, de anyám a becézetlen formát (Karmela) hol úgy ejtette ki, hogy: „'Karméla”, hol meg így: „Kárm'é:la” (a hangsúlyt a felülvesszővel jeleztem, a nyújtást kettősponttal), a becézett formákban viszont mindig „a” hangot ejtett és elől hangsúlyozta. A hegy neve nála ilyennek hangzott: „Kármel”. Nagyanyám meg így szólított: „'Karmella”.
Csak úgy mesélem, ez természetesen nem játszik szerepet a kérdés eldöntésében, ahhoz mindenesetre adalék arról, hogy a kiejtésben is ingadozás van, nem csak az írásmódban.
Alapművünk, az OH mit mond?
--Karmela posta 2015. február 10., 11:12 (CET)

OH 890. o: karmelita, Karmel-hegy (Karmelen). Az ingadozást egyébként a Karmel-hegy okozhatja, aminek elterjedt ejtése és írása a régies Kármel-hegy. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. február 10., 12:48 (CET)

És a nevemre mit mond? Karmela vagy Kármela vagy Karméla vagy Kárméla? --Karmela posta 2015. február 10., 13:40 (CET)

Vegyük észre, hogy a Kármel -> karmelita rövidülés szabályos hangváltozás; ugyanarra a sémára megy, mint a húsz -> huszita, a rí -> Rita vagy éppen az ammónia -> ammonita Vigyor --Malatinszky vita 2015. február 10., 15:16 (CET)

A Karmela név nincs az OH-ban, csak a Kármen. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. február 10., 17:19 (CET)

Ostor

Megoldva, kész, ok, stb. Megoldva--Sphenodon vita 2015. február 10., 23:56 (CET)

Sziasztok! Abban szeretném segítségeteket kérni, hogy az Ostor szócikk címét szeretném egyértelműsíteni, mivel létrejött az Ostor (sejtszervecske) szócikk. Szerintem a főjelentés nem játszik, mivel a sejtszervecske már masszívan a középiskolás tananyag része, így valamilyen egyértelműsítő szócskát keresek a terelőeszköz, hajtóeszköz, parancsolóeszköz(?), használati tárgy(?) ostor mellé, de nem igazán találtam eddig. Az egyszerűbb „eszköz” szócska nekem valahogy’ nem tetszik, mert semmitmondónak tűnik, de lehet, hogy ti rendben találjátok, s akkor könnyebben megbékélek vele. :) Mit gondoltok erről? Köszönettel: --Sphenodon vita 2015. február 10., 12:32 (CET)

Nekem semmi bajom nem lenne az eszközzel. Nem semmitmondó, mert elárulja, hogy egy tárgy, ellentétben a másik ostorral. Felesleges lenne hosszabb és bonyolultabb meghatározás. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. február 10., 12:45 (CET)

Köszönöm, LA! Azt hiszem, akkor bevetem az „eszközt” az átnevezésnél, mert nem érkezett tiltakozás. :) --Sphenodon vita 2015. február 10., 21:42 (CET)

cognac-i / cognaci és noyon-i/noyoni

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaAkela vita 2015. február 11., 19:33 (CET)

Cognac-i liga vagy cognaci liga legyen-e? Két vitában is felvetődött már: 2011-ben itt és 2013-ban itt, de utólag visszaolvasva, pont erre a kérdésre nem jött reakció, más kérdések mellett elsikkadt. Szóvég ejtése K, nem C, szerintem tehát kötőjeles cognac-i, medic-i, armagnac-i, stb. (A kis kezdőbetű stimmel, arról döntöttek a fenti archivált viták). Kérek mértékadó véleményeket. Üdv. Akela vita 2015. február 10., 14:57 (CET)

Kötőjel nélkül kell írni: cognaci. Attól, hogy a szó utolsó hangja ([k]) nem egyezik a betű szerinti magyar kiejtéssel ([c]), sem néma hang, sem bonyolult betűkapcsolat nincs a szó végén, ami indokolttá tenné a kötőjeles írásmódot. Vö. toulouse-lautreci (c ↔ k), traianusi (s ↔ sz) stb. ✮ Einstein2 vitalap 2015. február 10., 15:11 (CET)

Igen, ezt akartam én is írni. A véghangzó nem néma, a k-nak ejtett c nem szokatlan a magyarban. Nemcsak a cognaci, hanem az armagnaci is. Az OH-ban egyébként nincs benne. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. február 10., 15:12 (CET)

Cognaci, medoci ugyanúgy, mint pozsareváci, galați kikötő (vagy galaci), gradaci, bogatići és poreči? (kiejtések ki, ci, tyi, csi). Akela vita 2015. február 10., 19:32 (CET)

Most már üldözöttnek érzem magam. Noyoni békeszerződés is egybe? Ott nem ejtjük a szó végi orrhangú francia n-t. Vagy igen? Mert ha igen, akkor lyoni és nem lyon-i...? Akela vita 2015. február 10., 19:37 (CET)

Ez időről időre felmerül. A magyar kiejtés a mérvadó, nem a francia, márpedig a magyarban nem létezik az a nazális o, ami a franciában a Noyon ill. a Lyon végén van. Magyarul ezeknek az ejtése 'nojon' illetve 'lion'. Ennek megfelelően, a helyes írásmód a noyoni és a lyoni. Malatinszky vita 2015. február 10., 20:07 (CET)
A helyesíráson nem változtat de csak mint érdekesség: Noyon a magyar '-on' kiejtéssel 'nuájon' (itt oy = oi 'uá' + egyben i 'j'). Oliv0 vita 2015. február 10., 20:25 (CET)

Galați kiejtése gálác (magyarul Galacnak is szokták írni és ejteni), így galați-i vagy galaci. Wikizoli vita 2015. február 10., 19:42 (CET)

Vanek úr szerint galaci (révkapitány) :D --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. február 10., 20:15 (CET)

Meghajolok a tudomány igazsága előtt. Kiköltözöm egy remetebarlangba, ahol nincs írásbeliség. --Akela vita 2015. február 11., 16:35 (CET)

Nagy-Medve-tó

A Nagy-Medve-tó szócikken belül több eltérő írásmódra bukkantam a tavat illetően. A neten található említések is szinte mind különbözőek helyesírási szempontból. Mit javasoltok, hogyan egységesítsük az írásmódját? Részemről a Nagy Medve-tó alakot érzem helyesnek. - nyiffi Dasyatis brevicaudata.jpgüzenj! 2015. február 15., 17:07 (CET)

A Cartographia Világatlaszában és az OH-ban is Nagy-Medve-tó. --Pagony foxhole 2015. február 15., 17:17 (CET)

Pont ezt akartam írni én is. - Tündi vita 2015. február 15., 17:23 (CET)

Javítottam a cikkben. - Tündi vita 2015. február 15., 17:26 (CET)

Köszönöm, hogy utánanéztetek! :) - nyiffi Dasyatis brevicaudata.jpgüzenj! 2015. február 15., 17:57 (CET)

Túl azon, hogy így van az OH-ban, mi az a helyesírási elv vagy szabály, ami kötőjelet tesz a Nagy és a Medve közé? Malatinszky vita 2015. február 16., 16:27 (CET)

AkH.11 177. szerintem, vagyis olyan Medve-tó, ami ráadásul nagy, nem pedig olyan tó, ami nagy medvétől kapta a nevét. Oliv0 vita 2015. február 16., 16:55 (CET)
Grand lac de l'Ours. --Pagony foxhole 2015. február 16., 17:02 (CET)
Igen, nem jutott eszembe de a francia neve világossá teszi, hogy a tó és nem a medve a nagy. Oliv0 vita 2015. február 16., 17:23 (CET)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után)

Laikus magyarázatkísérlet: a „Nagy Medve-tó” a többi „Medve-tótól” való megkülönböztetésül viseli a „Nagy” nevet is, míg a „Nagy-Medve-tó” a csillagképre utalhat. Talált vagy süllyedt? --Karmela posta 2015. február 16., 16:58 (CET) Ó, már látom, hogy süllyedt. Enwiki: „The name originated from the words "Satudene" in Denesuline meaning “grizzly bear water people.” The Sahtu Dene people are named after the lake. Grizzly Bear Mountain on the shore of the lake also comes from Denesuline, meaning, “bear large hill.”[1][2]” --Karmela posta 2015. február 16., 17:13 (CET)

@Karmela: A földrajzi nevek helyesírási logikája szerint pont fordítva van: a „Nagy-Medve-tó” a többi „Medve-tótól” való megkülönböztetésül viseli a „Nagy” előtagot (3.12). Úgyhogy az enwiki értelmezése alapján elég fura, hogy így írjuk. Pasztilla vita 2015. február 17., 08:56 (CET)

Ajjaj. Érdekes lenne kipuhatolni, hogy más, hozzám hasonlóan helyesírás-laikusok melyik értelmezésre tippelnének. --Karmela posta 2015. február 17., 10:40 (CET)

Szerintem a Holt-Tisza, Nagy-New York az analógia. --Pagony foxhole 2015. február 17., 09:25 (CET)

Igen, az a 3.12-es pont, de éppen ezt nem értem. Kötőjellel akkor járul az előtag a szerkezethez, ha már egy adott földrajzi név megkülönböztető előtaggal bővül (New York a Naggyal, Tisza a Holttal), de a fenti angol szöveget én úgy értelmezem, hogy nem egy Medve-tótól különböztetünk meg a Nagy előtaggal, hanem az etimológia maga a Nagy Medve, amiről a tó el van nevezve, azaz minimum Nagy Medve-tó illeszkedne a helyesírási logikába. Pasztilla vita 2015. február 17., 10:17 (CET)

Ennek ellentmond a francia neve. hhgygy óhaj, sóhaj, panasz? 2015. február 17., 11:29 (CET)

Az angol cikkben lévő eredetmagyarázat szerint a medve a nagy és nem a tó (bár kétségtelenül az is az). Az, hogy a franciák jól vagy rosszul fordították-e le, megint egy másik kérdés, ezt innen szerintem elég nehéz lesz eldönteni. Egy „chipewyan”-angol vagy „chipewyan”-francia szótár biztos sokat tudna ebben segíteni. :-) --Puskás Zoli vita 2015. február 17., 12:04 (CET)

A fenti, a cikkben megadott ucalgary.ca forrás szerint a helyi indián nyelven valóban „nagymedve” vagyis grizzly medve szó található a hegynévben és a törzsnévben, viszont angolul másképp, „nagy tó”-nak értelmezte már 1801-ben Alexander Mackenzie és majd 1910-ben a Geographical Board of Canada, és ezért lehetett a tó a nagy franciául és más nyelveken: az interwikik szerint Großer Bärensee, Gran Lago del Oso, Iso Karhujärvi, Wielkie Jezioro Niedźwiedzie, stb. Oliv0 vita 2015. február 17., 16:05 (CET)

Szökőár - cunami

Ezt a cunamit hamar lerendezte valaki, hiába mondták mások, hogy a szökőár tulajdonképpen teljesen lefedné, mint új jelentést. Ahogy nézem, valaki ragaszkodik/ragaszkodott ahhoz, hogy a szökőár az a "különlegesen magas dagály"-nak felel meg, csakhogy itt két probléma is van: 1. A Magyar értelmező szótár szerint ez a szökőár régies jelentése. Most akkor a régiesből csinálunk definíciót egy modern enciklopédiában? 2. Másrészt most pont itt van kicsivel feljebb a Magelhaes-Magellán probléma, hogy megint az elitnek írjuk a Wikipédiát, mondván, hogy "szakszerűnek", "tudományosnak" kell lenni. Tehát hiába van a legtöbb ember fejében az, hogy a cunami=szökőár (illetve, esetleg fogalma sincs, mi az a cunami), mi akkor is megmutatjuk, hogy a cunami az cunami, a szökőár pedig _kizárólag_ a Nap és a Hold együtállása miatti legmagasabb dagály. (Mindez onnan jön, hogy a Radetzky-induló szócikkben is át lett javítva a hivatkozás a 2004-es indiai szökőárról ... cunamira.)hhgygy óhaj, sóhaj, panasz? 2015. február 16., 09:40 (CET)

[3]b_jonas 2015. február 16., 09:52 (CET)

A tudományos világban sem tűnik ördögtől valónak a magyar elnevezés használata. Lásd itt. --Puskás Zoli vita 2015. február 16., 10:36 (CET)

Symbol question.svg kérdés Ez a „hiába mondták mások, hogy a szökőár tulajdonképpen teljesen lefedné” pontosan hol történt? --Puskás Zoli vita 2015. február 16., 10:40 (CET)

itt hhgygy óhaj, sóhaj, panasz? 2015. február 16., 16:18 (CET)

Arra már nem emlékszem, hol történt, de magára az eseményre igen. Nem nagyon szóltam bele, de nekem is furcsa volt, hogy a szökőár csak a dagályt jelentené. Egyébként is a japán eredetű (legalábbis úgy sejtem, de mindegy) szó helyett a magyar megfelelő használatát preferálnám, legfeljebb egyértelműsíteni kell, vagy egy cikkben leírni mindkét szökőárjelenséget. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. február 16., 10:55 (CET)

Ha hegy omlik a duzzasztott tóba, a tó vize átugrik a völgyzárógáton és tíz perc alatt elsöpör a völgyben egy egész várost, lesz 2500 halott, sztem az is szőkőár. (Ha nam az, akkor mi?) Egyébként a cunami is földmozgás által előidézett gyors és magas dagályhullám. Akela vita 2015. február 16., 23:06 (CET)

A cunami tengerfenéki földmozgás által kiváltott szökőár. --Pagony foxhole 2015. február 17., 01:14 (CET)

Tudomásom szerint ez egy japán eredetű szó, ami (szerintem) valamelyik késő újkori japáni vagy délnyugat-ázsiai szökőár kapcsán jött be a nemzetközi nyelvezetbe. Nem tudom, egy euro-atlanti térségben (reméljük, nem) bekövetkező szökőárat is cunáminak kellene-e / lehetne-e nevezni? Pl. az ókori Szantorin pusztulásáról én csak csak szökőárként, szeizmikus árhullámként olvastam, mert a cunámi szó csak sokkal-sokkal később jelent meg. Én magam csak a délnyugat-ázsiai világban bekövetkező szökőárakat nevezném cunáminak, általánosan nem. (Ahogy pl. a nagy vihar-fajtáknak is vannak regionális elnevezéseik, pl. Amerikában hurrikán, Ázsiában tájfun, fizikailag ugyanaz). Akela vita 2015. február 17., 07:31 (CET)

A magyar katasztrófavédelem szinonimaként kezeli a szökőárt és a cunamit. Malatinszky vita 2015. február 17., 07:47 (CET)

Azért ezt csak fenntartással használjátok autentikus forrásként. Egyértelműen egy amerikai szöveg magyar fordítása, ahol a fordító adottnak vette, hogy az eredeti szövegben található "tsunami" kifejezés magyar fordítása a szökőár. Az is kiderül, hogy Magyarországon nem lehetséges cunami kialakulása, viszont "flash flood" igen, ez azonban hatásában más, kezelésében más megközelítést igényel. --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2015. február 17., 08:48 (CET)

Fonogram-díjkiosztó

22 szócikk címében szerepel ez a kifejezés. Mivel a Fonogram díj két szó, ez így helytelen (OH 228. o.). Javasolom a (2014-es) Fonogram díj átadása alakot, ha más is úgy gondolja. --Vépi vita 2015. február 19., 13:47 (CET)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) Symbol opinion vote.svg megjegyzés Őszintén nem értem, hogy mitől két szó... mivel az a Fonogram Bizottság díja, eredeti nevén az Arany Zsiráf díj, majd "Fonogram - Magyar Zenei Díj" (ez is fura már ami a csupa nagybetűt illeti(?)) rövidült erre a megnevezésre, ami szerintem ebben a formában kötőjeles kéne legyen... nem? (leírás, bár itt is külön írják, ami még nem jelent semmit: http://www.fonogram.hu/a-dijrol ) Fauvirt vita 2015. február 19., 13:58 (CET) meggondoltam... a MAHASZ által felkért 11 tagú Fonogram Bizottság szavazatai alapján kiosztott... vagyis "Fonogram" épp olyan, mint az "Arany Zsiráf"... így pedig:

Vépi+1 (esetleg MAHASZ díjkiosztó is helyes lehet,bár lehet, kevesebben jönnek rá, miről van szó). Fauvirt vita 2015. február 19., 14:10 (CET)

Ha jól sejtem, nem a díj kapta a nevét a bizottságról, hanem fordítva. Hogy miért két szó, megindokolja a szócikk átnevezője, a laptörténetből kiolvasható (OH. 226. o. mint a Főnix díj). --Vépi vita 2015. február 19., 14:04 (CET)
igen-igen, közben megvan a dolog... ;o) Fauvirt vita 2015. február 19., 14:10 (CET)

UEFA ifjúsági liga

Sziasztok! Szeretnélek megkérdezni bennetek, hogy az angol UEFA Youth League magyar megfelelőjét hogyan kellene helyesen írni? A nemzetisport.hu oldalon a magyarra fordított alak az UEFA Ifjúsági Liga [4], de egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy szükséges nagybetűzni. Köszönettel: --Sphenodon vita 2015. február 21., 00:35 (CET)

Aktuális nevek

Hogyan kell átírni az új görög elnök, illetve az idei Arany Medve díjas iráni rendező nevét? --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. február 21., 10:27 (CET)

A görög Prokópisz Pavlópulosz. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. február 21., 16:12 (CET)

Európa földrajza

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaInupiat4212Igloo icon.svgIgloo 2015. március 3., 18:01 (CET)

Sziasztok! Ide jó a kiskötőjel, vagy nagykötőjel kéne? Inupiat4212Igloo icon.svgIgloo 2015. március 1., 18:40 (CET)

Oda gondolatjel kell, amely tipográfiailag megegyezik a nagykötőjellel. – Matthew (vitalap) 2015. március 1., 20:12 (CET)
Köszi, akkor kijavítom. Inupiat4212Igloo icon.svgIgloo 2015. március 3., 18:01 (CET)

Egyházak

Szeretném megkérdezni, hogy melyik alak a helyes, a nagybetűs vagy a kisbetűs? Magyar katolikus egyház ill. Magyarországi Református Egyház? --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. február 26., 12:24 (CET)

Ezt @Bennó: már leírta valahol, a katolikus és talán az ortodox egyházat a WP:BÜ-n is, az evangélikusokról itt a helyesírási kocsmafalon esett szó, a reformátusokra nem emlékszem. Nem ártana összefoglalni valami praktikus helyen (WP:NÉV?), mert mindig újra előkerül a kérdés. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. február 26., 12:40 (CET)

Archív. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. február 26., 15:41 (CET)

Akkor eszerint a magyarországi református egyházat kisbetűsíteni kellene? --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. február 26., 19:37 (CET)

A cikkek elején - gondolom a korábbi hasonló viták miatt is - világosan rögzítve van a különbség. Az egyik hivatalos elnevezése egy szervezetnek, a másik meg nemhivatalos összefoglaló elnevezése valamiknek, amik egy nagyobb valami részei. Peyerk vita 2015. március 4., 11:16 (CET)

Nagykötőjel

Kérném segítségeteket néhány linkre a nagykötőjel használatára vonatkozó korábbi megegyezésekre, irányelvekre stb. Most írtam egy cikket Magyar–Kínai Baráti Társaság címmel nagykötőjellel, de a szövegben ugye előfordul a magyar-kínai kapcsolatok stb. kifejezés is, és bizonytalan vagyok a nagy- illetve kiskötőjel használatában. (Szerintem a célszerű mindenütt a kiskötőjel lenne, de úgy rémlik, hogy ez nem ilyen egyszerű nálunk.)--Szilas vita 2015. március 1., 16:59 (CET)

Ellenkezőleg, a magyar–kínai kapcsolatokat is nagykötővel kell írni. :) --Pagony foxhole 2015. március 1., 17:02 (CET)

Nagykötőjelhez nagyító kell :-). OsvátA Palackposta 2015. március 1., 17:05 (CET)

@Szilas, itt találsz linkeket az AkH-beli szabályokra: Tipográfia#Magyar írásjelek, és ezeket is érdemes megnézni: Nagykötőjel, Kötőjel (magyar helyesírás). Ha címben fordul elő valamelyik, akkor átirányítások is kellenek a rossz formákról (rosszredirrel ellátva). --Karmela posta 2015. március 1., 17:24 (CET)

Köszönöm szépen az infót.--Szilas vita 2015. március 1., 17:57 (CET)

A magam parasztbarkács sorvezetője szerint a kiskötőjel használata tulajdonképpen elég korlátozott, tkp. szavak, lexikai egységek integráns része. Tulajdonnévi/köznévi tagot tartalmazó szóösszetételeken (Kossuth-szakáll), hat szótagot és három összetételi tagot meghaladó összetételeken (közterület-felügyelet), speciális toldalékolási eseteken (New York-i, Justine-t) és persze az elválasztáson kivül eléggé elvétve használandó. Észre kell venni, hogy ezekben az esetekben a kiskötőjel effektive a szó, lexéma stb. részeként funkcionál, ahogy irtam. A nagykötőnek viszont van egy olyan tulajdonsága, hogy két szó, kifejezés stb. alkalmi kapcsolatát jelöli. Kinai–magyar szó nincs, a kinai és a magyar szó alkalmi kapcsolatáról van szó (ugyanigy matematika–fizika szak, persze az AkH. és az OH. ezt agyonszofisztikálja mindenféle fölösleges magyarázatokkal, hogy két nép kapcsolatát kifejező bladibladibla). Igazság szerint az olyan szerkezeteket is nagykötőjelezni kellene, hogy pl. Ujguria kulturális–gazdasági kapcsolatai, de ez még sajnálatosan nem része az irásgyakorlatunknak. Pasztilla vita 2015. március 4., 11:59 (CET)

Fesztiválok

Mi az a különbség a cannes-i fesztivál és az Eurovíziós Dalfesztivál között, aminek következtében az egyiket kisbetűvel, a másikat naggyal írjuk? --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. március 2., 18:28 (CET)

Az OH-ban mindkettő kisbetűs. A rendezvényekről szóló fejtegetés pedig bevallottan nem tud egyértelmű szabályokat megfogalmazni (140. o.): az intézményesült rendezvényekről, úgy emlékszem, már itt is esett szó. --Vépi vita 2015. március 4., 06:18 (CET)

Graz vagy Grác

Mivel Pomme de Terre 2 (vita | szerk. | törölt szerk. | log | blokk log | jogok | blokk | statisztika | CentralAuth) folyamatosan átírja a szócikkben, jó lenne eldönteni, hogy melyik alakot használjuk. Az enyelv szerint a két alak felcserélhető, "A németes forma újabban gyakrabban fordul elő: Graz, toldalékolása: Grazban, grazi. (MHSz. 192.) Mindkettő nyugodtan használható, egy íráson belül persze csak az egyik javasolható." A további szerkháborút és visszaállításokat megelőzendő döntse el a közösség, hogy mely alakot részesítjük előnyben a szócikkekben, a döntést pedig linkeljük ki a vitalapra. Köszönettel. Xiaolong Chinese black dragon.svg Üzenő 2015. március 4., 11:20 (CET)

Szerintem valóban használható mindkettő, annak ellenére, hogy én amellett teszem le a voksomat, hogy aminek van magyar neve, annak a magyar nevét kell használni. (Nem kérek a Kappanhágó-féle replikákból, előre közlöm.) Cikken belül legyen egységes. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. március 4., 11:44 (CET)

Sziasztok!

Előzmény: A Google Maps magyar felületén a külföldi helységnevek is magyarul jelennek meg.

Az említett térkép itt van: https://maps.google.hu/maps?q=Gr%C3%A1c,+Ausztria&output=classic&dg=ntvo Ennél aktuálisabb és gyakrabban használt magyar nyelvű térkép nincsen.

Ami a helyesírás szabályait illeti, ez ezt moindja: http://mek.oszk.hu/01500/01547/01547.pdf 61 oldal:

"208. Latin betűs írásrendszerű országok, külföldi területek, határainkon kívüli hegyek, vizek, helységek stb. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország, Ausztrália, Hispánia, Itália, Svájc; Alsó-Ausztria, Burgundia, Moldva, Szicília; Sziklás-hegység, Alpok, Kordillerák, Vezúv; Csendes-óceán, Szent Lőrinc-folyó, Elba, Odera, Rajna, Temze; Bécs, Eperjes, Nagyvárad, Szabadka, Isztambul, Koppenhága, Krakkó, Nápoly, Párizs; stb. A földrajztudomány, a könyvtárügy, a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció), az idegenforgalom, a postai forgalom területén, továbbá a térképeken – főleg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: Wien, Prešov, Oradea, Subotica, Ýstanbul, København, Kraków, Napoli, Paris stb."

Ebben a témában született egy cikk még 2005-ben: a Könyvtári Figyelőben A magyar földrajzinév-használat címmel: http://ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2005/4/farago.html

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a nyelv állandóan változik. A nyelvhasználók szokásaitól függően lesz gyakoribb vagy ritkább egy forma. A Wikipédia ebből a szempontból jelentős befolyással bír. Ezért javaslom, hogy ahol lehetséges, használjuk a magyar megnevezést. Tegyünk azért, hogy ne veszenek ki korábbi kifejezések.


Még két érv a Grác szó használata mellett:

- http://www.gracimagyarujsag.at/ Ez a Grácban és környékén élő magyarok lapja. Érdekes módon nem a Graz alakot használják.

-Stájerország hivatalos oldalán szintén a Grác alak van használatban: http://www.steiermark.at/cms/ziel/1542/UNG/ vagy: http://www.steiermark.at/cms/beitrag/10044252/1899/

Üdv: Pomme de Terre – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Pomme de Terre 2 (vitalap | szerkesztései)

@Pomme de Terre 2: A citált Steiermark oldal sem következetes, mert hol ezt, hol azt használja, pl: Graz mint vezérlőpult. Hogy magyar nyelvű helyi újság mit preferál, az az ő dolguk, nem mérvadó. Az idézett helyesírási szabály nem említi Grazot, és ez még nem jelenti azt, hogy minden települést, aminek van magyar neve a magyar nevén kell emlegetni egy enciklopédiában. Lásd még pl. Nándorfehérvárt, aminek a Belgrád alakja a hivatalos magyarul, és nem a magyar Fehérvár/Nándorfehérvár. Kérlek, hogy az üzeneteidet írd alá a szerkesztőablak balról 3. ceruza gombjával, hogy követni lehessen. Köszönöm! Xiaolong Chinese black dragon.svg Üzenő 2015. március 4., 13:22 (CET)

Hát, szerintem ez is maradjon csak olyan, mint az „i.e.” és a „Kr. e.”, mert hogy én azt hogy „Grác” többé nem fogom leírni. Nem gondolom, hogy ez olyan név lenne, mint pl. a „Bécs”. És basszus a Google Mapson is át kellett állítani a nyelvet, hogy ne ez jelenjen meg... Ááááá! - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2015. március 4., 12:23 (CET)

A Grác az olyan, mint a Verne Gyula meg a Gorbacsov Mihály. OsvátA Palackposta 2015. március 4., 13:38 (CET)

És az Amszterdam akkor miért nem hibás? Ja, hogy azt "már megszoktuk"? Gyurika vita 2015. március 4., 13:42 (CET)
Az a helyzet, hogy ebben nem mi döntünk, hanem az (írott) nyelv. Van Nápoly is, Velence is és Róma is magyarul, Dzsenova, Montekaszinó, Kalábria meg nincsen. OsvátA Palackposta 2015. március 4., 14:13 (CET)
Meg volt Göttinga, Wittenberga, Lejda.... Gyurika vita 2015. március 4., 14:15 (CET)

Az Oszták–Magyar Monarchia jelentősebb településeinek van magyar neve. Ezek történelmileg létező, igazolható magyar nevek. Miért ne lehetne használni. Legyen opcionális (bár azt is túlzásnak érzem, de elfogadom, hogy vannak, akik szerint ciki magyar neveket használni, és várom már, mikor lesz Párizsból Paris), de egy cikken belül egységes. Én egyébként Nándorfehérvárt is minden további nélkül használnám, mivel a Belgrád ennek a fordítása (ti. eredetileg minden Fehérvár csak simán Fehérvár volt.) – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. március 4., 13:46 (CET)

Ha opcionális is l kell dönteni, hogy mi legyen magában a szócikkben (a címéről nem is beszélve). Ha a Graz címen található, ne kezdődjön már úgy a szócikk, hogy Grác egy település Ausztriában. És ne legyen az infoboxban Grác ha egyszer a szócikk címe meg nem ez az alak. Xiaolong Chinese black dragon.svg Üzenő 2015. március 4., 15:16 (CET)
Ez részben ismét a Magalhaes (vagy mi a szösz)/Magellán probléma, ami kb. egy hete függőben maradt. Este mindenképpen megpróbálok valami javaslattervezetet rittyenteni belőle, hogy ne egyenként kelljen minden ilyet megvitatni. --Puskás Zoli vita 2015. március 4., 15:25 (CET)

Ez szerencsére nem annyira bonyolult. A Földrajzinév-bizottság 71/662. (2010.VI.21.) FNB. Áf. állásfoglalása szól a kérdésről, mely az érettségi vizsga követelményeihez tartozó nevek nyelvileg és helyesírásilag helyes formáját rögzíti.

Eszerint a helyes alak: Graz.

Mielőtt valaki rágódni kezdene ezen, tudni kell, hogy a bizottságnak jogszabályi felhatalmazása van az efféle kérdések eldöntésére, és mivel mi az érettségizett olvasónak írunk, ezért az érettségihez előírt névhasználat tökéletesen megfelel a számunkra.

Megjegyzem, ugyanott Dnyepropetrovszk és Donyeck is van.

Peyerk vita 2015. március 4., 16:01 (CET)

Az FNB-ről már számtalanszor megállapítottuk, hogy következetlen. Legyen felőlem Graz a lap címe, de miért ne lehetne a Grác alakot egyébként használni? Még jó, hogy nem lett Varsóból is Warsawa. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. március 4., 16:50 (CET)

:-) Warszawa :-) OA

Az FNB-től kitellne. Vigyor – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. március 4., 17:14 (CET)
Itt most elsősorban a szócikk címéről és a szócikk tartalmáról van szó. Felőlem ha az Ausztria történelme szócikkben vagy bármhol máshol valaki Grácnak hivatkozza, hát tegye. Azt kell eldönteni, hogy a szócikkben magában melyik alak legyen. Merthogy új szerkesztőtársunk átírta a Graz című szócikkben az összes Graz alakot Grácra. Xiaolong Chinese black dragon.svg Üzenő 2015. március 4., 16:57 (CET)

Az helytelen eljárás, hogy a cikk címével ellentétes legyen a névhasználat cikken belül. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. március 4., 17:14 (CET)

Ez a kérdés bennem is rendszeresen felmerül, mivel legalább havi rendszerességgel elmegyek mellette. A Google Maps és pl. az OpenStreetMap adatokon alapuló Maps.Me térképalkalmazás is a Grác alakot használja, ha magyarra van állítva a felület nyelve. Az OH. a Graz alakot hozza. A 8-as úton Székesfehérvár és a határ között legalább egy tucatszor szerepel a Grác–Graz alak közlekedési táblákon (nem emlékszem, milyen sorrendben). Én támogatnám a magyar alak használatát, ha már van. Kíváncsi lennék @Pasztilla: véleményére is, érdemes lenne meghallgatni. Samat üzenetrögzítő 2015. március 4., 20:42 (CET)

@Samat:, megtisztelő, de én ebben nem tudok erős véleményt formálni. Csupán teljesen szubjektív alapon számomra a Grác pont olyan látszatmagyarító, régieskedő írásmód, mint mondjuk a Noviszád meg a Bratyiszlava volt hatvan éve. Ezek azok a fajta magyarítások, amelyek igazából nem szervítik a városnevet magyarrá, hiszen nincs az eredeti városnévtől eltérő magyaros alak (mint mondjuk Belgrád, Varsó, Koppenhága, Lisszabon, Hága vagy Párizs esetében), pusztán az írásmódot igazítják a kiejtéshez (amely az eredeti és a magyar nyelvben is ugyanaz). Igen, ilyen szempontból számomra például Amszterdam és Bázel is világéletemben problémás volt, sosem értettem a miértjét, miért írjuk őket így, és ha már, miért nem lett Oszló, Stokholm, Münhen és a többi. Szóval van ez a szubjektív vonal, hogy ezek nekem álmagyarítások, és ebben az esetben számomra könnyű és magától értetődő elfogadni a helyesírási ajánlásokat (Graz). Pasztilla vita 2015. március 5., 10:29 (CET)

A közlekedési tábláról jut eszembe mondjuk a szlovén táblázás (Budimpešt). Egyetlen más népnek sincs semmi skrupulusa abban, hogy ha a saját nyelvükön létezik egy földrajzi név, akkor azt használják. Nem csak a fővárosokat, ahogy pl. a horvát wikin Budimpešta van, hanem másokat, mint mondjuk Pečuh (Pécs), Vesprim, stb. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. március 4., 20:57 (CET)

Én biztos valami másik dimenzióban élek, de azt, hogy Grác ma láttam életemben először így leírva. Vigyor Pedig a 8-as úton is jártam már párszor, mondjuk az tény, hogy az útbaigazító táblákat nem nézem. Amúgy nincsenek ellenérzéseim a magyar nevek használatával (Magellánt is leírom simán így ;-)Gonosz), de ha nem lett volna mellette a Graz alak, én bizony rá nem jöttem volna miről is lehet szó. --Puskás Zoli vita 2015. március 4., 22:37 (CET)

Szerintem Graz a helyes. (És Magellán). Ízlések és pofonok...hhgygy óhaj, sóhaj, panasz? 2015. március 4., 23:13 (CET)

Ez nem helyesírási kérdés. Osztrákul Graz, magyarul Grác. Én eddig sohase láttam Grácnak leírva, de elfogadom, hogy magyarul így van (és így is lehet írni). Göttingennek is szeretem a magyar nevét: Göttinga. És – horribile dictu – tetszik Ilyvó is (Lemberg, Lvov, Lviv). Wikizoli vita 2015. március 4., 23:41 (CET)

Őszintén szólva én Wroclawot is Boroszlónak írnám, de az már az elérhetetlen kategória... Ami meg a földrajzi és személyneveket illeti, ne nagyon keverjük őket össze. A személynevek esetén az a trend, hogy egyre inkább az eredeti neveket használjuk, a földrajzi neveket viszont nem. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. március 5., 00:25 (CET)

Sziasztok!

A szócikken belüli koherens névhasználattal teljesen egyetértek. Én sem szeretném, hogy vegyesen legyen a kettő. Ezért inkább létre kellene hozni egy Grác szócikket a Graz helyett.

Normális esetben minden nép, ha van saját megnevezése egy földrajzi fogalomra, akkor azt használja. A román Wikipédia például semmi kivetnivalót nem talál nem csak a Județul Békés, Bichișciaba, Giula, de a Solnoca http://ro.wikipedia.org/wiki/Solnoca megnevezésben sem. A szolvák wiki is pl. http://sk.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9ke%C5%A1sk%C3%A1_%C4%8Caba kifejezést használja.

De visszatérve Grácra, a szlovén Wikipédia gyakorlata mérvadó lehetne, mert szlovének is élnek a városban és ők sem a német változatot használják. http://sl.wikipedia.org/wiki/Gradec

A csehek szintén a saját nevüket használják: http://cs.wikipedia.org/wiki/%C5%A0t%C3%BDrsk%C3%BD_Hradec

Ezek után szerintem nem kellene idegenkedni a magyar településnevek használatától. Ráadásul Grác esetében most is élnek magyarok a városban, így az ő névhasználatukat sem kellene ignorálni, mint ahogy korábban Teemeah írta.

Üdv. Pomme de Terre :)

--Pomme de Terre 2 vita 2015. március 5., 00:43 (CET)

1) Nagyon fontos észrevenni, hogy itt bizony helyesírási kérdésről van szó, és nem nyelvhasználatiról. Magyarul ugyanis a város neve mindenképpen úgy hangzik, hogy 'grác', a kérdés csak az, hogy ezt hogyan írjuk le.

2) A helyesírásra és a földrajzi nevekre vonatkozó legfrissebb és leghivatalosabb források egyöntetűen a Graz alakot határozzák meg, tehát a kérdés az, eltérünk-e ebben az esetben az általános elveinktől, és mégis más írásmódot választunk-e. Erre van lehetőség is meg számos példa is, de külön döntenünk kell róla.

3) Szerintem lingvicizmus az az érvelés, mely szerint a Graz nem magyar, és helyette a magyar Grác a helyes(ebb). Én kicsit neheztelek azérta feltételezésért, hogy ne tudnék magyarul, vagy ne ismerném a magyar földrajzi neveket. Aki ismer, tudja, hogy ez fel se merülhet; kérem, hogy aki nem ismer, ne is vessen fel ilyesmit.

Egyébként fentebb írta valaki, hogy ő ugyan soha nem látta leírva, hogy Grác, de elfogadja, hogy ez a magyar elnevezés. Különös ellentmondás. Ez az érv akkor állna meg, ha egyik változatot se látta volna valaki leírva. Csakhogy itt nem erről van szó.

4) Valakinek végig kellene bogarásznia a Földrajzinév-bizottság újabb határozatait, mert simán lehet, hogy módosították a 2010-es álláspontjukat (illetve álláspontot); nekem erre utal, hogy KRESZ-táblákon is előfordul a Grác forma.

Peyerk vita 2015. március 5., 07:02 (CET)

Válasz a 4. pontra: 2014. márciusi az utolsó ülés jegyzőkönyve amit találtam, addig nem született újabb döntés ami szerint Grác lenne a helyes alak. --Puskás Zoli vita 2015. március 5., 21:44 (CET)

Úgy is megközelíthető a kérdés, hogy létezik-e magyaros alakja Graznak? Ha és amennyiben létezik, akarjuk-e használni? Nomármost a létezéséről nem lehet vitázni a közlekedési táblák alapján (sem), következésképp az az egy kérdés marad, hogy elfogadjuk-e bevett és hagyományos magyar változatnak. Ha igen, annak alapján eltérhetünk az OH-tól és az FNB-től is. Egyébként az OH szerint Graz (759. o.) – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. március 5., 09:01 (CET)

@Peyerk: Kicsit leegyszerűsítetted az általam leírtakat: azt írtam, hogy soha nem láttam leírva a Grác alakot, és azt, hogy nem érzem alapvetően cikinek a magyar nevek használatát (ez utóbbi tulajdonképpen válasz volt egy korábbi általánosító megjegyzésre). A konkrét kérdésben valójában nem is foglaltam állást, mindössze annyit írtam, hogy a Grác nekem önmagában nem mondott volna semmit, de akkor most megteszem. Az mondjuk nyilvánvaló, hogy ha ez a helyes magyar alak a jelenleg érvényes helyesírási szabályok szerint, akkor egy elemmel bővülni fog a „sokak által nem értett néven nevezett dolgok és személyek a Wikipédián” kategória :-), és ez ellen igazából tenni nem tudnék, így jobb híján kénytelen lennék elfogadni. Azt viszont durván erőltetettnek érezném, ha ad hoc módon eltérnénk a szabályoktól, és akkor is Grácot írnánk, ha a helyesírási szabályok szerint a Graz forma a helyes. --Puskás Zoli vita 2015. március 5., 09:25 (CET)

Mint már volt szó róla, a helyesírási szabályok változnak. Általában követik az ad hoc módon kialakuló köznyelvi állapotot. A kérdés inkább az, hogy kialakult-e az az állapot, ami ezt indoklná, vagy létezett-e valaha. Jelenleg az ismert FNB és az OH a Graz alakot támogatja. A történelmi világatlasz sem ismeri egyáltalán a Grác alakot, pedig teszem azt Zágráb néhol Gréc, és Brünn is van benne (nálunk a jóisten se tudja, milyen okból Brno). A földrajzi világatlasz sem ismeri Grácot. Szóval bár én a magyaros alakot támogatnám, ami nyilvánvalóan létezik, mégis e pillanatban valami történelmi hagyományt kellene felmutatni ahhoz, hogy azt használjuk, ez esetben nem lenne ad hoc a használata. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. március 5., 09:39 (CET)

@Laszlovszky András: Egyáltalán nem az a kérdés, létezik-e a Grác alak, hiszen nyilvánvalóan létezik. Az már kérdés, hogy ez "magyaros"-e, viszont erre vonatkozóan írtam fentebb, hogy ez lingvicizmus, hiszen a Graz is magyaros, sőt, a helyesírási források következetesen ezt adják meg magyar helyesírás szerinti írásmódnak. Úgy tűnik, a Grác írásforma egy elavult helyesírási változat. Van ilyen rengeteg, elég csak a 20-as és 30-as évek magyar kiadású világatlaszait böngészgetni.

@Puskás Zoli: Elnézést, azt hittem, a két állításnak van köze egymáshoz. Ha egymástól függetlenül nem láttál még Grácot és nem tartod cikinek a magyar nevek használatát, de nem állítod, hogy a Grác a magyar név, azt értem, csak nekem nem segít a mérlegelésben.

Peyerk vita 2015. március 5., 11:02 (CET)

Kérdés, mitől tud elavulni az egyik, míg a másik nem. Főleg ha még a kiejtés is azonos, illetve a magyaros alak nem más, mint kiejtéskövető. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. március 5., 11:22 (CET)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után)

Én megértem a magyar nevekhez kötődő érzelmeket a külföldön élő magyar kisebsségeknél, de enciklopédiát nem érzelmi alapon írunk, elvileg. Mivel a magyar helyesírás két meghatározó "szerve", a FNB és az OH is a Graz alakot támogatja, szerintem semmilyen helyi újság, magyarra fordított tartományi weblap vagy elvétve előforduló tábla nem releváns a kérdés eldöntésében. Magyarán, szerintem az FNB+OH kombó nagyobb súlyt kell hogy nyomjon a latba elnevezési kérdésben, mint egy külföldön élő magyar közösség szóhasználati szokványa. Tehát az én voksom Graz. A szócikkben eddig is meg volt említve a Grác alak létezése, jól van ez így. Xiaolong Chinese black dragon.svg Üzenő 2015. március 5., 11:24 (CET)

Nekem a Muravárad alak tetszik jobban. - Csurla vita 2015. március 5., 18:09 (CET)

Ebből a névből az nem tiszta nekem, hogy a váracska jelentés magyarra fordítása (d = kicsinyítő képző), vagy Várad volt az eredeti magyar neve, amit a szlovének fordítottak Gradecre? – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. március 5., 18:24 (CET)

Hát ha valakinek azon a vidéken ősiség jogán nem kellett fordítgatnia, azok pont a szlovének. Sokkal valószínűbb, hogy eredetileg volt Gradec, és abból jön minden más. Pasztilla vita 2015. március 5., 19:03 (CET)

Mivel 955-ig magyar fennhatóság alatt volt a terület, semmi sem zárható ki. Amivel nem mondtam, hogy letettem a voksom a magyar eredet mellett. De végül is mindegy, a kérdés az, hogy a Gréc/Grác használható-e. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. március 5., 20:08 (CET)

Időnként elég fura dolgokat tudsz mondani. Nem kell nekünk "kizárogatni" semmit, vannak könyvek, amelyekből tudható, hogy a szlovénok (ősei) a 6. század óta ott vannak, a Földrajzi nevek etimológiai szótára szintén a R. szlovén Gradc elsőségéről ír. Például. Azt még lenyelem, hogy a Jupiter lakói magyarok, de Grazról ki ne találjuk már, hogy ősi magyar város, mert a kardomba szaladok. A 955 előtti magyar fennhatóságot is nehezen tudom értelmezni, és nem csak azért, mert a mai Graz a gyepűn túl terült el, de legfőképpen azért, mert a 955 előtti katonai dúláson kívül nem volt a kalandozásainkra jellemző, hogy közigazgatási rendszert építsünk ki a feldúlt vagy dúlás alatt álló területeken. Pasztilla vita 2015. március 6., 07:11 (CET)

Itt most nem mennék bele annak megvitatásába, hogy a szláv elterjedési elméletek mennyit érnek nyelvemlékek híján. :-) Az adott kérdést ugyanis egyáltalán nem befolyásolja. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. március 6., 08:28 (CET)

Na mert 955 (vagy akár 1455) előttről helynévi nyelvemlékek miriádjai igazolják a mai Graz területén a magyar közigazgatást. :-) Pasztilla vita 2015. március 6., 09:01 (CET)

Megmutatnád, hol állítottam ilyet? Vigyor – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. március 6., 09:19 (CET)

Csak a jegyzőkönyv kedvéért: szerintem is Graz és Magellán (keresztnév nélkül).Sierrahun vita 2015. március 6., 09:52 (CET)

Dobjuk ki végre az OH-t, ha úgyis szimpátiaalapon állandóan eltérünk tőle. Magam is támogattam néhány eltérést, de csak ha észérvekkel megalapozott eltérés, nem emocionális. Nekem a Grác és Magalhães páros lenne szimpatikus, mégis a Graz és Magalhães címhasználat mellett vagyok, mert egyelőre nem látom okát az OH-tól eltérésnek. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. március 6., 10:19 (CET)

La Tène kultúra

Nem vagyok benne egészen biztos, de mivel a La Tène kultúra egy településről lett elnevezve, nem kötőjellel kellene írni? --Hollófernyiges vita 2015. március 4., 13:12 (CET)

Ezt találtam: https://hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia:Kocsmafal_(nyelvi)/Archív112#Hallstatti_kultúra. Tehát kötőjeles (vagy pedig i-vel). --Vépi vita 2015. március 5., 09:20 (CET)

Igen, ez nem név, csak megnevezés, mégpedig egy típuslelőhely alapján. A kultúrának nem neve a La Tène. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. március 6., 13:45 (CET)

mazsorett-sport

Tisztelt szerkesztők! A témában felmerülő sportág és a ( hazai, nemzetközi) szakszövetségek nevei nem javíthatók. Alapító okiratokban, bírósági bejegyzésekben, sportági szabályzatokban rögzítettek abban a formában, ahogy az eredeti szócikkben közöltük! üdvözlettel: Balogh Adrienn vita 2015. március 6., 08:48 (CET)

A sportági szabályzatok nem írják felül a helyesírási szabályokat, egyedül a magyar intézménynevek, szervezetek elnevezései azok, ahol a hibás helyesírású alakot meg kell tartani ha az úgy került bejegyzésre, de általában ezekben az esetekben is jelezni szoktuk, hogy a magyar helyesírás szabályai szerint az elnevezés helytelen. Olyan nincs, hogy a Wikipédián valamit nem lehet helyesen írni, mert azok akik a témával foglalkoznak következetesen helytelenül írják le az adott fogalmat. Ennek épp fordítva kéne működnie. --Puskás Zoli vita 2015. március 6., 09:20 (CET)

Szerintem ha mindenütt így írják, hivatalos okiratokban is, akkor ezt így hívják, akkor is ha éppen nem felel meg tökéletesen a helyesírási bizottság aktuális álláspontjának. Az Akadémia lemeccselheti az országos szövetséggel, ha ők kiszedik a kötőjelet, akkor mi is átnevezzük a cikket. Nem muszáj az egyetlen normálisnak lenni, akivel mindenki szembejön az autópályán. --Hollófernyiges vita 2015. március 6., 13:27 (CET)

Fordítva ülsz a lovon. Attól, hogy Magyarország államadósság-kezelő szervét Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak hívják, az államadósság-kezelést még kötőjellel kell írni, és nem fogja az MTA azt mondani, hogy ezt az egy szót nem az általános szabályok szerint kell írni, hanem kivételesen másképp. Ha a mazsorettsportot az általános szabályok szerint egybe kell írni, akkor egybe kell írni. --Puskás Zoli vita 2015. március 6., 13:53 (CET)

Közben a kérdések rendeződtek, a szócikkek szerzőjének vitalapján olvasható módon. --Vépi vita 2015. március 6., 14:24 (CET)

Bázel

Sziasztok! en:Basel-Stadt és en:Basel-Landschaft svájci kantonoknak mi lenne a magyar megfelelője? Ez hivatalosnak látszik, bár valószínűleg a brüsszeli magyar fordítóiroda csinálta, amelyiknek nem ez lenne az első hibája és hülyén néz ki a Bázel város kanton. Esetleg Bázel-Város, vagy maradjunk a Basel-Stadt-nál? --Hollófernyiges vita 2015. március 6., 13:23 (CET)

„Augstot elhagyva már Baselland félkantonban járunk [...] A másik félkanton, Basel város határát a Birs folyó mellett [...] lépjük át [...]” (Fajth Tibor: Svájc. 2. átd. kiad. Panoráma, 1973.) --Sir Morosus vita 2015. március 6., 13:39 (CET)

Szerintem Bázel város (fél)kanton és Bázel-vidék (fél)kanton a két kanton neve. Peyerk vita 2015. március 7., 10:15 (CET)

Szabályos cím

A műemlék infoboxban tapasztalom például, hogy a szabályzatban (298. pont) nem szereplő formában írja a címeket, vagyis az irányítószámot előre, a városnév és a kerület közé vesszőt. Hagyjuk a csudába, mert sokan így írják? Voxfax vita 2015. március 6., 20:51 (CET)

Számomra a szereptévesztések egyike az, hogy a postai címzésmintát, és különösen a címelemek sorrendiségét beemelték az akadémiai helyesírásba, ahelyett, hogy mondjuk a postai címek valós helyesírási kérdéseivel foglalkoztak volna (többes házszámok, emelet római vagy arab szám stb.). A magam részéről nem foglalkoznék vele. Tiszta szerencse, hogy a telefonszámok írásmódjáról elfeledkeztek 1984-ben. Pasztilla vita 2015. március 7., 09:57 (CET)

Az AkH.11 298. kizárólag postai címzésekre vonatkozik. Az első két példa a borítékon szokásos többsoros forma, a többi pedig az egysoros változat. Semmi ok nincs kiterjeszteni és általános helyesírási szabálynak tekinteni ezt. Peyerk vita 2015. március 7., 10:20 (CET)

Nem kizárólag postai rendeltetési és lakáscímeknek értelmezem a 298-ast, és mivel a Szabályzatban máshol helycím ebben a formában nem szerepel, ezt kellene akadémikusnak tekintenünk. Különben az irányítószám eredeti funkciója éppen postai, nem tudom, mit keresne az elején. Persze, ha itt is az egyéni- vagy csoportízlés lesz a döntő, nem leszek meglepve. Voxfax vita 2015. március 7., 12:00 (CET)

Szerinted a címelemek, helymegjelölések (Baltimore, Maryland, USA), nacionálék (Tóth János /1930/ műszerész) stb. sorrendiségének miféle helyesírási vonatkozása van? Pasztilla vita 2015. március 7., 12:09 (CET)

Martinique-i vagy martinique-i

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaCsurla vita 2015. március 9., 17:47 (CET)

Sziasztok! Melyik alak a helyes: Martinique-i vagy martinique-i? - Csurla vita 2015. március 8., 08:52 (CET)

AKH 217 szerint: martinique-i. Akkor lenne nagy kezdőbetűvel, ha két szó lenne: New York-i. Wikizoli vita 2015. március 8., 09:32 (CET)

Köszönöm - Csurla vita 2015. március 9., 17:46 (CET)

Alany és állítmány

Több szócikkben is szerepel a következő mondat: A császári cím a négusz negaszt (királyok királya), illetőleg a haszege (az ország ura) voltak. Véleményem szerint a mondatban nem megfelelő az alany és az állítmány egyeztetése. Kérdéseim:

  • Mi a mondatban az alany és az állítmány?
  • Elfogadható-e a jelen alak a Wikipédiában? CsigabiSpiral jel.jpgitt a házam 2015. március 8., 17:55 (CET)

Az én szépérzékem egyes szám harmadik személyű igét (volt) várna, de én mondjuk nem vagy ok etalon... :-) - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2015. március 8., 18:12 (CET)

Vagy "cím volt", vagy "címek voltak". A felsorolásos módszer mindkettőt megengedi, de a számnak meg kell egyezni, vagy E3, vagy T3 mindkettő. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. március 8., 18:18 (CET)

Ráadásul szerintem az "illetőleg" más helyzetet teremt, mint az "és". Itt én csakis egyes számú állítmányt használnék. --Pagony foxhole 2015. március 8., 18:33 (CET)

Egyes szám kell! Wikizoli vita 2015. március 8., 19:09 (CET)

Az egyes szám nekem is szimpatikusabb, de őszintén szólva ha mindkét szó többes számú lenne, nem tűnne fel különösebben. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. március 8., 19:22 (CET)

Sosem voltam jó tanár, de azért próbálom elmagyarázni, hogy a nyelvérzékünk vészjelzése mellett érvek is legyenek.
Egyszerű mondatszerkesztésben adott az alany és a jó esetben pusztán igei állítmány. Alapvető kívánalom ilyenkor az alany és állítmány számbeli egyeztetése, és ez nem okozhat sok gondot. Peti fut. Petiék futnak. Egy kicsit bonyolódik a helyzet akkor, amikor több alanyról van szó, és azok mindegyike alakilag egyes számban áll: mondjuk "Peti és Feri" az alany. Ebben az esetben a magyar első körben alakilag egyeztet, azaz: "Peti és Feri elfutott". De ugyanígy helyes az értelmi egyeztetés is, azaz amikor az igei állítmány többesben áll, dacára az alanyok alaki egyes számának: "Peti és Feri elfutottak". Itt lehetnek egyéni stílus- és ízlésbeli meggondolásaink, nekem például az alaki egyeztetés tűnik szabatosabbnak, a magyar nyelv alakisága e tekintetben mintha erősebben hatna, például a minden, valamennyi, száz, sok stb. mennyiségjelzős alanyok továbbra is ellenállnak az igei állítmány értelmi többesének. Azaz mondhatjuk, hogy "Peti és Feri elfutottak", de olyat ember nem mond, hogy "minden férfi és nő elfutottak".
Van eggyel nehezebb helyzet, amikor nem elég, hogy több alanyunk van, de még az állítmány is összetett, azaz nem pusztán igei, hanem mint a te példádban: névszói-igei. Ilyenkor még több mindent kell számba vennünk. Példákon érzékeltetve:
  • "Julis és Maris lesz a feleségem" – "Julis és Maris" az alany, "feleségem lesz" a névszói-igei állítmány. Alakilag minden egyes számban áll, teljesen jó.
  • "Julis és Maris lesznek a feleségem" - noha az alany (Julis és Maris) egyes számú, értelmi többesbe tettük az állítmány igei részét, ami a fenti "Peti és Feri elfutottak" alapján rendben is van, de a névszói rész ("feleségem") maradt egyes számban. Nem jó ez senkinek sem, mindenki érzi, hogy a mondat rossz, nem elég az állítmány igei részét akár alakilag, akár értelmileg egyeztetni az alannyal, szabályként körvonalazódik, hogy az állítmány névszói részét is egyeztessük a szerkezet egészével, így:
  • "Julis és Maris lesznek a feleségeim". Helyreállt a rend.
Azaz míg a "Peti és Feri elfutottak" helyes lehet, névszói-igei állítmány esetében "A bűnös Peti és Feri voltak" vagy "Peti és Feri voltak a bűnös" nem jó, hiszen bár a "voltak" értelmileg egyeztetve van "Peti és Feri"-vel, a bűnössel se értelmileg, se alakilag nem egyezik. A jó megoldás tehát az, ha az igei rész akár értelmi, akár alaki szinten egyezik az alannyal és az állítmány névszói részével egyaránt: "A bűnösök Peti és Feri voltak" vagy "A bűnös Peti és Feri volt".
Mindezt csak azért írtam ide, mert a fenti példádban ott van mindez: alakilag egyes, de értelmileg többes névszócsoportok (négusz negaszt és haszege), alakilag és értelmileg egyes névszó (császári cím) és egy többes ige (voltak). Hagyjuk most, hogy mi az alany, mi az állítmány, mert akármelyik szócsoportot is jelöljük ki alanynak, a példád sehogy nem állja meg a helyét, hagynunk kellene ezeket a szavakat együtt lélegezni.
Ha mondatszerkezeti szempontból ebben az esetben azzal érvel valaki, hogy "a négusz negaszt és a haszege" az alany, akkor az alaki egyes ellenére az állítmány értelmi többese ("voltak") ugyebár elfogadható, csak feltevésem szerint az zavar bennünket, hogy ebben az esetben a "császári cím" egyes száma nem látszik egyezést mutatni semmivel. Ha másvalaki azt mondja, hogy a "császári cím" az alany, akkor pedig illene az állítmány igei részét azzal egyeztetni. A lényeg tényleg az volna, hogy teljesen mindegy, mi az alany, mi az állítmány, mondatelemzéstől függetlenül együtt lélegezzenek a szavak, és ne sértsék a nyelvérzékünket. Szerintem tehát:
A császári cím a négusz negaszt (királyok királya), illetőleg a haszege (az ország ura) volt vagy
A császári címek a négusz negaszt (királyok királya), illetőleg a haszege (az ország ura) voltak. Pasztilla vita 2015. március 8., 19:30 (CET)

Köszönöm, én ezt sose tudtam volna így megfogalmazni, de végül is az első blikkem ezek szerint megállja a helyét. Pont ezt akarta jelenteni a "cím volt" vagy "címek voltak" megállapításom. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. március 8., 19:51 (CET)

Ha még szabad kicsit filózni, ide tartozik még az is, hogy az "és", a "vagy" és az "illetve" (illetőleg) használata teljesen összekeveredett mára. Itt az illetőleg például jelentheti azt, hogy "különböző korszakokban", tehát mondjuk A korszakban a császár neve négusz negaszt, míg B korszakban a haszege volt. Ebben az esetben mindenképpen az egyes szám lenne indokolt.hhgygy óhaj, sóhaj, panasz? 2015. március 9., 21:07 (CET)

Von Willebrand és társai

Szeretném arra felhívni a figyelmeteket, hogy sok helyen, címben is találkoztam az idegen nemesi de, di, van, von névutó(?) keresztnév nélküli változatával, ahol kisbetűvel kezdték a nevet (pl. von Willebrand–Jürgens-szindróma). Ez, legalábbis a magyarban, helytelen volt eddig is [5]. A szakzsargon sem mindig veszi figyelembe, mivel más nyelvekben többnyire(?) nem így van. Voxfax vita 2015. március 13., 18:22 (CET)

Caribisch Nederland

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaGaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2015. március 14., 23:46 (CET)

Ahoj! A címben jelzett területegység nevét keresem magyarul. Hollandul Caribisch Nederland, angolul Caribbean Netherlands a neve. Van ennek valami hivatalos magyar elnevezése? Ha nincs, mi lehetne? Karib(i) Hollandia? Vagy az idegen cikkekben is említett BES-szigetek? Mondjuk szerintem ez utóbbi egy kicsit sután hangzik... Előre is köszönöm a segítségeteket! - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2015. március 14., 13:44 (CET)

Holland Királyság részét képező karib-tengeri szigetek -- [6] szerint. Ezekről a szigetekről van szó: Aruba, Bonaire, Curacao, Saba, Sint Eustatius, Sint Maarten. Ezek azok? Wikizoli vita 2015. március 14., 15:45 (CET)

Nem. Amiről szó van, az a Holland Antillák 2010-es felbomlásával keletkezett új adminisztrációs/politikai egység, amibe csak Bonaire, Saba és Sint Eustatius tartozik. Amit Te mondasz, azt angolul Dutch Caribbeannak hívják. A kettő nem ugyanaz, sajnos. Ezért is keresem a nevét. Egy időben Királyság-szigeteknek is hívták ezeket, de időközben a fentire módosították a hivatalos nevüket. - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2015. március 14., 16:01 (CET)

Amennyire utánanéztem, mivel viszonylag új és távoli dologról van szó, nincs bevett magyar neve. (A fent linkelt kormányhonlap is láthatóan küzd a kérdéssel, idézőjelben „B.E.S-szigetekről” beszél.) A Karibi Hollandiát javasolnám, szerintem ez adja vissza legjobban a hivatalos elnevezést. --Antissimo vita 2015. március 14., 21:44 (CET)

Köszönöm a megerősítést, időközben megcsináltam a cikket, és hozzá idomítottam a létező hivatkozásokat is! - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2015. március 14., 23:46 (CET)

Euróvíziós dalfesztivál

Elsüllyedt az archívumban, ezért újranyitom a kérdést: ha a cannes-i fesztivál kisbetűs, és az OH szótári részében ott van az eurovíziós dalfesztivál, akkor nálunk miért Eurovíziós Dalfesztivál? --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. március 14., 18:28 (CET)

Nem mindig követjük az OH-t, nekem is süllyedt már el ilyen irányú kérdésem, a megszokás nagy úr, meg (bizonyára) vannak fontosabb dolgok is. --Vépi vita 2015. március 14., 18:44 (CET)

Az OH-tól csak alapos indok esetén szoktunk eltérni; pont azt kérdezem, hogy van-e ilyen vagy kiírhatom a botgazdáknak javításra. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. március 14., 18:53 (CET)

Alapos indok, vagy pedig mert... csak. --Vépi vita 2015. március 14., 18:57 (CET)

A rossz használat nem indok. Nincs semmi indok. Szerintem, javítani kellene. Wikizoli vita 2015. március 14., 19:37 (CET)

Ez így igaz. Nem mindig követjük az OH-t, így ez is kivétel maradhatna. Rengeteg helyen így hivatkoznak rá, és a hivatalos magyarországi műsorsugárzó, az MTVA is így használja. Márpedig amikor az összes létező cikket átneveztétek (nem tudom, hogy ki, akinek nem inge, ne vegye magára) dalversenyről dalfesztiválra, akkor az volt az indok, hogy azért kell átnevezni, mert 2011 óta az MTVA is ezt az elnevezést használja. Hiába előtte dalverseny volt, hiába az angol fordítása a műsornak dalverseny. Át. Lett. Nevezve! Ennyi. Akkor most min is megy a diskurzus, kérem szépen? –[MrSilesian]VK 2015. március 14., 22:29 (CET)

A dalverseny / dalfesztivál nem helyesírási kérdés, ott lehet az indok, hogy így használják. A helyesírás esetében a helytelen alak MTVA általi használata szerintem nem érv. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. március 15., 07:49 (CET)

Ésmondjuk nem lehetne itt is használni a {{rögzültrossz}}(?) sablont? Én eddig mindenhol nagybetűsen találkoztam ezzel a névvel, tudom, hogy én vagyok a buta, de nem is tudom, hogy miért kisbetűs... - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2015. március 15., 12:55 (CET)

Ezt támogatnám. Ha át lenne nevezve az összes cikk nagybetűsről kisbetűsre, el sem tudnátok képzelni, mennyi munka lenne a zöld linkek eltávolításával. D97v vita 2015. március 15., 16:53 (CET)
A zöld linkeket bottal is lehet javítani; a javításhoz szükséges munkamennyiség pedig nem helyesírási érv. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. március 15., 17:05 (CET)

Ami indokolhatja a kisbetűs elnevezést, hogy mind a cannes-i fesztiválnak, mind az ESC-nek több elnevezése is volt fennállása során, azaz gyűjtőfogalomként is tekinthető a kisbetűs írásmód:

  1. Cannes: Festival du film, Festival international du film és Festival de Cannes.
  2. ESC: Grand Prix Eurovision de la Chanson (Européenne), Concours Eurovision de la Chanson (francia); Eurovision Song Contest Grand Prix, Eurovision Song Contest (angol).

Ami a különbséget esetleg magyarázhatja, hogy az ESC-nek 1968 (angol), ill. 1973 óta (francia) gyakorlatilag változatlan a neve, míg a cannes-i fesztiválnál 2002-ben volt a váltás a mostani névre. Tehát az ESC-n Magyarország akkor vett részt először, amikor már a mostani neve volt (úgy húsz éve), míg a cannes-i fesztivál esetében két elnevezés ismert volt itthon is (cannes-i nemzetközi filmfesztivál). Azaz, amíg a cannes-i fesztivál gyűjtőfogalomként szolgál, az ESC nem biztos. Azonban, hogy ez tényleg így van-e, bizonytalan vagyok. Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2015. március 15., 17:55 (CET)

szvsz azért, mert Cannes mint város is létezik, annak melléknévi alakja a cannes-i, de az eurovízió eleve fantázianév. Alensha 2015. március 15., 18:10 (CET)

@Cassandro, Alensha: A magyarázatodat alátámasztó szabály hol található az AkH-ban? Azt kellene eldönteni, hogy az euroviziós fesztivál mitől "intézményszerűbb" mint a cannes-i, illetve azt, hogy van-e okunk az OH-ban tételesen feltüntetett alaktól eltérni. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. március 15., 19:03 (CET)

Most csak egy lehetséges magyarázatot adtam, hogy miért térhet el a köznapi használata a két kifejezésnek. A helyességét egyáltalán nem kívántam bizonyítani. Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2015. március 16., 00:20 (CET)

Attól félek, ez megint olyan lesz mint nemrég a Tanu... Miért nem lehet rátenni a {{rögzültrossz}}(?) sablont, aztán kész, mindenki elégedett! Tudom, hogy itt az OH ellenében igaza senkinek nem lehet, de akkor sem értem, hogy miért kell ezeket most átnevezni, ha mindenhol ebben a formában használják (és igen, tudom, ez nem indok semmire)... - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2015. március 15., 19:42 (CET)

Ez afféle arany középút. Támogatom a rögzültrossz sablon elhelyezését. Az OH ellenében pedig tényleg senkinek nem lehet igaza. –[MrSilesian]VK 2015. március 16., 18:36 (CET)

Lucfenyő gúnár

Szervusztok!

A napokban valamilyen műsorban látottakon/hallottakon egy picit megdöbbentem azon, hogy egy nyolcmotoros repülőgépet Lucfenyő gúnárnak (Spruce Goose) neveztek. Ha ezt a nevet a gyár v. a megrendelő adta a gépnek, rendben van. Nekem az a fura, hogy a gépnek lehetne Csinos liba is a neve, ez már inkább repülős név, mert a pilóták előszeretettel adnak a gépeknek női/nőkre utaló neveket. Senkit nem akarok megsérteni, ha a gépnek valóban Lucfenyő gúnár a neve, akkor szégyenemben a lehető legmélyebbre ásom el magam. --Ronastudor a sznob 2015. március 15., 09:40 (CET)

Deine Sorgen möcht' ich haben tipikus esete :-)hhgygy óhaj, sóhaj, panasz? 2015. március 15., 10:59 (CET)
„Ich bin beteg”!,* ich spreche nicht Englisch! Ja, hogy ez német! Németül sem beszélek! (Itt mosoly van.) (*Drága Louis de Funès az Egy kis kiruccanás c. filmben…) Ne haragudj, hhgygy, egy szót sem tudok németül! --Ronastudor a sznob 2015. március 15., 11:16 (CET)
Szó szerint: "szeretném a te gondjaidat." Szabad fordításban: sose legyen ennél nagyobb bajod :-) hhgygy óhaj, sóhaj, panasz? 2015. március 16., 09:12 (CET)
Köszönöm, hhgygy, úgy legyen! Vigyor --Ronastudor a sznob 2015. március 16., 11:14 (CET)
Valóban csak részlet a Spruce Goose magyar fordítása a Hughes H–4 Hercules cikkben, de az angol wikinek a névre megadott forrása szerint ez eredetileg gúnynév, amiben a goose rész tényleg női névként „liba” lehet és a spruce arra utalt, hogy fából készült a szerkezet, tehát bőven elég az, hogy „fenyő”, nem szükséges a botanikai nemzetség pontos fordítása. Oliv0 vita 2015. március 15., 13:12 (CET)

Vagyis akkor fenyőliba. Esetleg falúd Vigyor – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. március 15., 13:15 (CET)

Köszönöm a válaszokat! (Veszítettem a csinos liba névvel.) --Ronastudor a sznob 2015. március 16., 08:19 (CET)

Vonósnégyesek elnevezései

Sziasztok! A Kossuth-díjasok listájának átnézése után feltűnt nekem a következő: van Bartók vonósnégyes és Tátrai-vonósnégyes szócikkünk. Kérdésem: melyik forma a helyes? Kötőjellel vagy kötőjel nélkül? Mivel mindkét vonósnégyes egy személyről van/volt elnevezve, nem igazán látom azt, hogy miért van külön írásmódjuk. Vagy számít az, hogy a Bartóknak a névadó sosem volt tagja? Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2015. március 15., 16:58 (CET)

Én arra tippelnék, hogy igen, mert a Tátrai-vonósnégyesről az ugrik be, hogy ez Tátrai vonósnégyese. Alensha 2015. március 15., 18:05 (CET)

OH 170. o.: A Tátrai-vonósnégyes a vezetője nevét viseli, ezért kötőjeles, a Bartók vonósnégyes felvett név, azért nem kötőjeles. --Vépi vita 2015. március 15., 19:08 (CET)

Köszönöm a választ. Ez akkor magyarázza az Illés-együttes és a Vujicsics együttes közötti különbséget is. Ehhez kapcsolódóan van egy újabb kérdésem: miért nagybetűs az Amadinda Ütőegyüttes neve? Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2015. március 16., 00:24 (CET)

A szócikk az együttes honlapja alapján volt átnevezve, ahol viszont valószínűleg figyelmetlenségből írták így. --Vépi vita 2015. március 16., 06:21 (CET)

Prix Stanislas Julien

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaTao Kai 陶凯 Jiangfengshanyue.gifvita 2015. március 17., 19:23 (CET)

Átvettem az angol wikipédiáról és magyarítottam a Prix Stanislas Julien szócikket, de azóta elbizonytalanodtam, hogy nem kellene-e átnevezni Stanislas Julien-díjra. Megköszönném a javaslataitokat.--Tao Kai 陶凯 Jiangfengshanyue.gifvita 2015. március 17., 10:47 (CET)

Szerintem: igen. Wikizoli vita 2015. március 17., 11:11 (CET)

De. Átirányításként viszont meghagynám. --Puskás Zoli vita 2015. március 17., 11:46 (CET)

A szócikk tartalma alapján inkább „Stanislas Julien-díjasok listája” jellegű címet javasolnék. Akela vita 2015. március 17., 12:12 (CET)

Köszönöm a segítséget. Átneveztem a szócikket.--Tao Kai 陶凯 Jiangfengshanyue.gifvita 2015. március 17., 19:23 (CET)

fekete komédia vagy feketekomédia?

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaFauvirt vita 2015. március 21., 19:05 (CET)

Melyik a helyes? Fauvirt vita 2015. március 21., 18:09 (CET)

Külön. (Fekete humor, fekete krónika.) --Pagony foxhole 2015. március 21., 18:47 (CET)

Köszönöm! Én is így gondoltam, csak megerősítést kerestem.:-) Fauvirt vita 2015. március 21., 19:05 (CET)

Georg Friedrich von Waldeck

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaGaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2015. március 23., 23:42 (CET)

Van egy olyan emberünk, hogy Georg Friedrich von Waldeck, gondolom, hivatalosan nem így hívjuk. Mi az ő helyes magyar neve? - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2015. március 21., 23:55 (CET)

Senki? :-) - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2015. március 23., 11:43 (CET)

Miből gondolod, hogy hivatalosan nem így hívjuk? – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. március 23., 12:27 (CET)

Hámer' valami uralkodóféle volt, azokat nem így szoktuk, hanem magyarítva. Nem értek hozzá, csak gondolom... - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2015. március 23., 16:48 (CET)

Ha a németalföldi főkapitányi címre gondolsz, az nem szuverén uralkodói státusz, úgyhogy a magyarításnak nem látom okát. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. március 23., 19:22 (CET)

Rendben, akkor nem bolygatom tovább, marad így. Köszönöm a közreműködésed! - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2015. március 23., 23:42 (CET)

Az operaház fantomja

Az adminüzenőről áthoztam ide, mert az adminbithez nem adnak helyesírási mindentudást. :-) --Puskás Zoli vita 2015. március 23., 18:19 (CET)

Én nem vagyok biztos abban, hogy nagy O és F kell ebbe a címbe, az utóbbi magában a cikkben is kicsi.--Puskás Zoli vita 2015. március 23., 17:31 (CET)

A pontos helyesírásukat illetőleg viszont megfogtál. Ezt nem tudom. -Rakás vita 2015. március 23., 17:50 (CET)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) Symbol opinion vote.svg megjegyzés Gaston Leroux regénye tuti kis o és f, ahogy Rupert Julian 1925-ös filmje is. :-) A többi filmnél (Arthur Lubin 1943-as filmdrámája, Dwight H. Little 1989-es horrorja és a Joel Schumacher 2004-es filmmusicalja) és a színházi előadások hol így, hol úgy szerepelnek... Fauvirt vita 2015. március 23., 17:59 (CET)

Itt volt róla szó: Wikipédia:Kocsmafal_(nyelvi)/Archív18#Az_Operaház_Fantomja:_biztos_kell_a_nagybetű? --Vépi vita 2015. március 23., 18:27 (CET)

Talán még egy kis plusz adalék: a könyv 2003-as kiadása... ennek előszavában elég egyértelmű, hogy bár a történet a párizsi Garnier Operában játszódik, annak fantomja egy operaházé, akit amúgy Fantomnak neveznek... tehát az alapmű kisbetűit én sem bolygatnám. Az, hogy az Andrew Lloyd Webberrel és Richard Stilgoeval fémjelzett musicalnél – ami elvileg itt most a fő kérdés – és az említett filmeknél ez változik-e és hogyan, az számomra rejtély (de most látom, hogy Galambos Attila fordította... megkérdezem és ha válaszolt, megírom)... egyébként még van balettelőadás (Libor Vaculik pl. nem az ALW zenét használta lásd) is a műből.;-) Fauvirt vita 2015. március 23., 19:36 (CET)

Ja igen... Galambos Attilán kívül még Urbán Mária is fordította (színpadra 1991-ben és hangjátéknak 1993-ban), de a Gounod, Bizet és Gluck zenéivel (http://www.szinhaz.net/pdf/1991_05.pdf ) Az Operaház fantomja címen. Fauvirt vita 2015. március 23., 20:37 (CET)

Megérkezett Galambos Attila válasza, amit engedélyével közzéteszek:

„A válasz egyszerű: senki nem tudja, hogy kéne írni.  

Valószínű a regénycím a helyes. Az Operaház Fantomja-ként az angol szokások átvétele miatt szokták emlegetni a darabot. 
Én teljesen más okból írtam ilyen formán, nagybetűvel a műsorfüzetben (amit a honlapra is feltettek). A darabbéli levélre
utaltam, ("aláírás O.F.") mintha ez Erik álneve lenne.  

A leggyakoribb írásmód mégis ez: Az Operaház fantomja. Hogy ebben mi a logika, azt ne kérdezd :) Az "Operaház" így, ebben
a formában tuti hogy nem lehet intézménynév. 

Szóval a lényeg, hogy nincs végső igazság.”

Közben megcsináltam az átnevezést és "feltöltöttem" az egyért-lapot, általam hitelesnek ítélt források alapján bánva a kis- és nagybetűkkel. Fauvirt vita 2015. március 23., 22:15 (CET)

Ennek aztán végképp nincs értelme, hogy az egyes címek között különbséget tegyünk; olvasó legyen a talpán, aki eligazodik közte. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. március 23., 23:52 (CET)

Ahhoz ragaszkodom, hogy az eredeti regény címe "Az operaház fantomja", az ALW-é pedig "Az Operaház Fantomja" (ez utóbbinak fent látod a magyarázatát, amit ha lesz időm foglalkozni azzal a szócikkel, bele is fogok írni - a Madách Színház azóta már csak archívban létező lapja alapján). A többit úgy cincáljátok, ahogy akarjátok. Én csak kigyűjtöttem, amit a magyar forrásokból tudtam... Fauvirt vita 2015. március 23., 23:59 (CET)

Szingapúri nevek

Sziasztok! Lee Kuan Yew/Li Kuan Ju halála kapcsán felmerült a bennem a következő kérdés: mivel Szingapúrban az angol is hivatalos nyelv és így a latin betűs írásmód is hivatalos az országban, kell-e egyáltalán átírni a szingapúri neveket? Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2015. március 23., 21:34 (CET)

Önmagában a latin betűs írás vagy az angol hivatalossága még nem döntő tényező, lehet pl. másodlagos nyelv vagy írásrendszer. Egyáltalán: a latin betűs átírás hivatalos státuszát nem arra szoktuk használni, hogy legyen "ürügy" a nem latin betűs írások átírásának mellőzésére. ;) Inkább akkor jön szóba, ha egy kultúra-nyelvterület valóban és elsődlegesen latin betűs írást használ. Szingapúrnak hivatalos nyelve a maláj, a tamil és a szingapúri mandarin is az angol mellett. Írást is ennek megfelelően használnak többfélét: a maláj latin betűs, a mandarin kínai, a tamil tamil betűt használ. Szerintem ebben az esetben, pláne ilyen egyértelműen besorolható neveknél célszerű az etnikumnak megfelelően járni el, példád egyértelműen kínai névforma, mandarinból kellene átírni. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2015. március 24., 14:38 (CET)

Ez egy logikus érvelés és hajlok is elfogadni, de egy kérdés ismét felmerült bennem: nem okozna valamiféle inkonzisztenciát három különböző forma használata? Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2015. március 24., 14:55 (CET)

Mindesetre akármi is lesz, a Li Kuan Jut nem tudom, hogy honnan szedte a szócikk írója, de egészen biztosan nem jó. Szingapúrban a mandarin kínai a hivatalos nyelv, ha az alapján írunk át, akkor Li Kuang-jao (és kötőjellel!). Xiaolong Chinese black dragon.svg Üzenő 2015. március 24., 14:43 (CET)

Ez bennem is felmerült, de a magyaros kínaiban nem vagyok jártas, így nem akartam okoskodni a szerzőnél. Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2015. március 24., 14:52 (CET)
Nem is kell járatosnak lenni, ezért van az automata átíró, ami az esetek 98%-ában pontosan ír át: u.hanami.hu/wp/ :) Xiaolong Chinese black dragon.svg Üzenő 2015. március 24., 15:14 (CET)
Azóta már átnevezték. :-) Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2015. március 24., 16:34 (CET)