Főmenü megnyitása

Zika-vírus

Ha a Zika nevű erdőről kapta a nevét, nem nagy Z-vel írandó? (Különösen vigyázni kellene, hogyan írjuk, hiszen most épül be a nyelvbe, sokan fogják követni az itt használt írásmódot.) Köszönöm, – Vépi vita 2016. február 1., 10:30 (CET)

Analóg helyzet: az ebola. Ezt találtam róla: http://www.e-nyelv.hu/2014-09-03/ebola-jarvany-ebolajarvany/. Az OH-ban viszont Ebola-vírus. – Vépi vita 2016. február 1., 10:44 (CET)

Szerintem nagy betűvel kell írni, így, hogy Zika-vírus, mert a helynek ahonnan származik Zika a neve. Az Ebola-vírus azért írandó nagybetűvel, mert az Ebola folyóról kapta a nevét. Ha úgy lenne írva, hogy zikai vírus, akkor kellene kicsivel írni. Az OH az érvényes Heart-beat.gif Vadszederke' 2016. február 3., 20:55 (CET)

Megkérdeztem az MTA Nyelvtudományi Intézet nyelvi tanácsadó szolgálatát, válaszuk: „mivel a Zika - tudomásunk szerint - tulajdonnév, egyelőre az ennek megfelelő írásmódot javasoljuk: Zika-vírus”. Az „egyelőre” valószínűleg arra vonatkozik, amit fentebb az eboláról belinkeltem (ugyanis kérdésemben nekik is megemlítettem ezt), azaz amíg nem lesz köznév belőle. A szócikket már valamivel korábban ebben az irányban egységesítettem. – Vépi vita 2016. február 4., 11:16 (CET)

Lásd itt is: Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)#Vírusok nevének helyesírása. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. február 4., 11:36 (CET)

Eucharisztikus világkongresszus

A rendezvénynevek kis- és nagybetűzése már többször volt téma ezen a kocsmafalon, de sosem éreztem még, hogy világosan tisztáztuk volna a helyes írásmódot. Talán ezért is van, hogy a 2020-ra Budapestre tervezett nemzetközi katolikus találkozót látni Eucharisztikus világkongresszus, eucharisztikus világkongresszus és Eucharisztikus Világkongresszus alakban is. Melyik a jó?

Érintett cikkek: {{Kezdőlap aktualitásai}}(?), Eucharisztikus világkongresszus, 52. Eucharisztikus világkongresszus.

Korábbi vita: Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív95#Nemzetközösségi Játékok

Malatinszky vita 2016. február 1., 15:03 (CET)

Nem tudok újat mondani, ezért is hallgattam eddig (gondolom, más is így van vele): általában eucharisztikus világkongresszus, de 52. Eucharisztikus Világkongresszus. – Vépi vita 2016. február 2., 15:25 (CET)

Szerintem akárhányadik lehet, kisbetűs. Nem intézményszerűen működtetett, az AkH.11 146. elég egyértelműen fogalmaz: pl. nemzetközi orvoskongresszus. Magán az eucharisztián még lehetne vitázni, bár az is kisbetűs, de a belőle képzett melléknév mindenképp. Amíg nincs intézménye, addig csak ismétlődő rendezvény. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. február 4., 11:40 (CET)

A fentebb idézett megbeszélésnek ez volt a végszava: „a XX. Nemzetközösségi Játékok nagybetűs, de a nemzetközösségi játékok általában (cikkcímként is) kisbetűs”. Ez megfelel Vépi véleményének: általában eucharisztikus világkongresszus, de 52. Eucharisztikus Világkongresszus. A Szegedi Szabadtéri Játékok is ismétlődő rendezvény, mégis nagybetűs. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. február 4., 13:58 (CET)

Vagy inkább az én véleményem(et) felel meg (szűrtem le) az előzményeknek(ből). Ugyanis szerintem ez egy homályos szabályozás, mindig hagy helyet az (újra)értelmezésnek, ahogy azt az OH is írja a 221. oldalon (Az eseménynevek). Szóval úgy vélem, nem kellene túl nagy fontosságot tulajdonítani ennek a kérdéskörnek. – Vépi vita 2016. február 4., 14:06 (CET)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) A Szegedi Szabatéri Játékok pont benne van az AkH-ban példaként az intézményszerűen működő rendezvényekre. Bár a pápai bizottság talán alapot ad az intézményszerűségre. Az eucharisztikus világkongresszus cikkében még tucatnyi kis-nagybetű probléma van, kezdve a bevezető Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusával (szemben pont az említett nemzetközi orvoskongresszussal), vagy az Eucharisztia nagybetűzése. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. február 4., 14:09 (CET)

Kategória:Románia nemzeti parkjai

Nézegetem ezt a kategóriát: Kategória:Románia nemzeti parkjai. Itt Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park helyett Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park, Domogled-Cserna Nemzeti Park helyett Domogled–Cserna Nemzeti Park, Szemenik – Krassói-szurdok Nemzeti Park helyett Szemenik–Krassói-szurdok Nemzeti Park lenne a helyes változat szerintem. Figyeltem fentebb a Tól-ig viszony földrajzi nevekben témát, ha nagykötőjel helyett kiskötőjellel írnánk, azt is megértem, de tapadjon. De milyen lenne két kiskötőjel egy szóban? Vagyis mindenképp átnevezés szükséges, csak mire? – Vépi vita 2016. február 4., 15:40 (CET)

Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-vidék-Pfalz, egyforma kötőjelek, eltérő funkcióval. Trentino-Alto Adige, rövid kötőjellel, mintha „Trentino-Alto” jobban összetartozna, mint Alto Adige. Sajnos, ez az írásmód a szabályos. Akela vita 2016. február 4., 16:46 (CET)

Nincs semmi baj a két kötőjellel, az teljesen szabályos. A földrajzi neveknél a háromnál több tagból álló elnevezéseknél lehet elkezdeni egybeírásokkal bizonyos fokig csökkenteni a számukat.

Egyébként szerintem az írásjeleknek nem feladata, hogy teljes körű eligazítást nyújtsanak az ilyen összetett elnevezések belső viszonyairól, etimológiájáról. Éppen Ezért elvileg sem tartom hibásnak a szabályzatnak ezt a megoldását. Sőt, szerintem valójában abban a kevés esetben, amikor nagykötőjelet kell használni, igazából az is teljesen felesleges, nem ad hozzá semmit a név megértéséhez. (A nagykötőjel nélkül is tudható, hogy a cseh és a morva két népnév, az meg a fentiekben látható, hogy igazából teljesen felesleges és csak értelmezési vitát okoz az egyszerű mellérendelés és a "tól-ig" viszony megkülönböztetése.) De hát a szabály az szabály, még ha épp a etimologizáló törekvés miatt olyan feleslegesen bonyolult.

– Peyerk vita 2016. február 4., 21:47 (CET)

Átneveztem, kiskötőjellel. – Vépi vita 2016. február 8., 07:03 (CET)

Macedón nevek átírása

Sziasztok! Egy gyors kérdés: a macedón nevek átírására a WP:CIRILL vonatkozik ugye? Tehát nincs olyan, mint a szerbnél a latinica, ami gyakorlatilag a saját írás latin betűs átültetése? Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2016. február 6., 09:43 (CET)

A macedónoknál ilyen latinos írás nem volt (tudtommal), úgyhogy szerintem itt a WP:CIRILL érvényes. Én eddig azt használtam (pl. az Eurovíziós cikkeknél), és nem volt belőle vita. - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2016. február 6., 11:36 (CET)

Nem tudom, hogy mi a neve, de ha Macedóniában jársz autóval, akkor azt látod, hogy minden településnév cirill és átírt betűkkel is szerepel a táblákon, helységtáblákon stb., azaz valaminek lennie kell. Úgy vettem észre, a szerb átírásának konvencióit követik, azzal a kitétellel, hogy a ѓ a đ, és a ќ a ć. Biztos van nyoma a neten. Pasztilla 2016. február 6., 12:40 (CET)

en:Romanization_of_Macedonian: „A standardized system of transliteration is defined in ISO 9:1968; this system was also adopted by the Macedonian Academy of Arts and Sciences in 1970,[3] but it was withdrawn and replaced with the newer ISO 9:1995; and is taught in schools in the Republic of Macedonia.[4] It uses letters with diacritics ž, č, š for Cyrillic ж, ч, ш respectively (as for many other Slavic languages), and ǵ, ḱ for the special Macedonian letters ѓ, ќ. The palatalised consonants of Cyrillic љ, њ are rendered with digraphs lj, nj, and the voiced affricates of Cyrillic ѕ, џ with dz, dž respectively. A variant of this system, also defined in ISO 9, allows for digraphs rather than diacritics in more cases, using zh, ch, sh rather than ž, č, š for Cyrillic ж, ч, ш. Recently the Macedonian Academy of Arts and Sciences started using digraphs on its official website[5] and it's expected that the diacritic system will be withdrawn in the next update of the Macedonian orthography.[6]”. Pasztilla 2016. február 6., 12:46 (CET)

Azért vannak kiírva, hogy a turisták el tudják olvasni. Görögországban is ki vannak írva, mégsem azt használjuk.--Bencoke vita 2016. február 6., 15:41 (CET)

Gondoltam, hogy a helységnévtábla ugyanolyan hivatalos közigazgatási huncutság arrafelé, mint Közép-Európában. Pasztilla 2016. február 6., 19:18 (CET)

Ilyen van még pl. Bulgáriában is. Nagyon kevés olyan nem latin írású nyelv van, amire a saját használói nem dolgoztak volna ki átírást, de azt itt nem lehet használni, mert itt magyarosan KELL átírni mindent. Szerintem is logikusabb lenne a saját maguk által nemzetközileg is használt átírást használni mint a magyart, de nem itt. Úgyhogy marad a WP:CIRILL... - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2016. február 6., 22:05 (CET)

Ott vagyok elveszve, hogy akkor a szerbbel mi a helyzet? Ott miért latinicázunk mégis? A „szerbhorvát” örökség miatt? Pasztilla 2016. február 7., 16:58 (CET)

Itt van leírva, hogy miért: Szerb ábécé#A cirill és a latin írás viszonya. - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2016. február 7., 17:14 (CET)

Kevéssé cizelláltan erre gondoltam, hogy az erőltetett szerbhorvát kultúra végül valósággá lett. Pasztilla 2016. február 7., 17:46 (CET)

macedón dénár

Ez a dénár, ez így hogy? Miért pont ebben az esetben "magyarítjuk" középkorira, a többi esetben pedig maradunk a modern formánál? Pasztilla 2016. február 6., 22:39 (CET)

Szerintem azért mert a macedón neve is Македонски денар (makedonszki denar). - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2016. február 6., 23:14 (CET)

Ettől max denar lehetne. A dénár a magyarban történelmi fogalom, ez körülbelül olyan, mintha azt mondanánk: amerikai tallér vagy török garas. De nem is ez a lényeg, hanem hogy a modern pénzegység neve magyarul dinár. A korona és a líra eredetijei is elég változatosak csehül, norvégül, arabul stb., attól még magyarul egységes a nevük. Pasztilla 2016. február 6., 23:46 (CET)

A Magyar nagylexikon ban denar, a Cartographiában és az MNB-nél dinár. Pasztilla 2016. február 7., 08:39 (CET)

Szerintem denar. Egy ország olyan nevet ad a valutájának, amilyet akar, nem kell már egy létezőnek a nevét adnia. Ha Macedónia a денар nevet adta, akkor nekünk ehhez kell tartani magunkat.--Bencoke vita 2016. február 7., 15:07 (CET)

Nekem ezzel a megállapítással az a problémám, hogy a devizák teljes körére kiterjesztve nagyon világosan láthatjuk, hogy ez nagyon nincs így. A „macedón denar” előfordulással még az a szerencsénk, hogy a Cartographiát használhatnánk referenciapontként, viszont ha az elvedet teljes körűen érvényesíteni akarnánk, akkor az összes többi dinárt átírhatnánk az eredeti alakra (lírát, koronát, fontot, riált, rúpiát, frankot, ami csak tetszik), és mivel a „cseh korun” vagy az „egyiptomi dzsunaih” előfordulást nem leszünk képesek adatolni magyar szövegkörnyezetben, innentől fogva saját kutatás lenne az egész elv érvényesítése. Ezzel szemben arra próbáltam utalni, hogy a devizanevekben szemmel látható az a tendencia, hogy az etimológiailag azonos devizákat magyarul azonosan jelöljük (korona, font stb.), és ez jól adatolható, a „macedón dinár” esetében is adott az MNB és a Magyar nagylexikon . Pasztilla 2016. február 7., 16:57 (CET)

+1 Wikizoli vita 2016. február 7., 18:45 (CET)

Ez tényleg így van, lehet itt sem kéne kivételt tenni. Bár az is igaz, hogy íratlan szabályokat minek betartani.– Bencoke vita 2016. február 7., 20:26 (CET)

A mai főoldali cikkben a kép alatt a dínár hibás? Azt is érdemes lenne kijavítani és a Wikipédián található összes dínár alakot, ha rossz.– Bencoke vita 2016. február 7., 20:55 (CET)

Helyesírási példatárakban rövid i-vel szerepel valóban. (Én mondjuk hosszú í-vel ejtem, de az legyen az én nyomorom.) Pasztilla 2016. február 8., 07:21 (CET)

Háfez el-Aszad felesége

Kedves szerkesztők!

Anisa Makhlouf nevét Anisa Makhloufként érdemes írni a Halálozások 2016-ban vagy Anisza Mahlúfként, mint a Maher el-Aszadról vagy Anísze Mahlúfként, mint a Bassár el-Aszadról szóló szócikkben? Apród vita 2016. február 9., 23:53 (CET)

Anísze Mahlúf a helyes. Azért gondolom, mert a Bassár el-Aszad cikket még @Mathae: hozta létre és ő ebben a témában szaktekintély :-) (ezen felül a WP:ARAB szerint is ez lenne) . Ogodej Mal 0.png vitalap 2016. február 10., 00:12 (CET)

Köszönöm a segítséget. Kijavítottam ezeket. – Apród vita 2016. február 10., 13:38 (CET)

Lemberg

Lemberg, az ahogy nálunk szerepel szócikként Lviv.

Ebben a cikkben is csak Lembergként említik

"Romi 2014 április közepén tette le a katonai esküt. Legjobb barátját már májusban elküldték a frontra, ő azonban szerencsésebb volt, Lembergbe került továbbképzésre. Ha ez nincs, őt is Ilovajszkba vezénylik, ahol a harcokban több száz ukrán katona halt meg."

Gyakorlatilag az élő magyar beszédben senki sem használja a Lviv-et csak a Lemberg-et. - Csurla vita 2016. február 10., 10:57 (CET)

Földrajzinév-bizottság által meghonosodott névnek tekintett? Ha igen, akkor Lemberg, ha nem, akkor Lviv. Xia Üzenő 2016. február 10., 15:02 (CET)

Ki az a Földrajzinév-bizottság??? Az atyaúristen??? Már többször kiderült, hogy a saját korábbi döntésikkel sincsenek összhangban. Max. egy forrásnak jók, de annak is csak erős kritikával. - Csurla vita 2016. február 10., 15:13 (CET)

Persze azt csinálsz, amit akarsz, de nem tűnik viccesnek a kilátás, hogy ahányszor Lembergként látod majd említeni a várost, annyiszor felveted ezt itt :-( – Peyerk vita 2016. február 10., 17:40 (CET)

Én amondó vagyok, hogy az itt leírtak alapján teljesen jó cikkcímnek a Lviv, a hivatkozó cikkekben meg a korszaknak megfelelő. (Nekem például Lvov, azt kapásból tudom, hogy hol van. :-)) – Puskás Zoli vita 2016. február 10., 17:51 (CET)

Na Balázs Gézáról is megvan a véleményem. Elszaladt vele a ló. - Csurla vita 2016. február 10., 18:00 (CET)
Biztos Lembergbe vitte, hogy megmutassa neki, hogy a neve Львів. Amíg vissza nem jön, addig nyelvi kérdésekben csak rád hagyatkozom. Ma nem hallgattam, 19:25-kor már te érted tetten a szavakat a Kossuthon, vagy ez még felvételről ment? – Puskás Zoli vita 2016. február 10., 19:40 (CET)

Mert mi magyarok Lembergként használjuk. És ezerszer is felfogom hozni mint a kiejthetetlen és magyartalan Lviv-et. Nem viccnek szántam!- Csurla vita 2016. február 10., 17:56 (CET)

Ti magyarok Lembergnek, mi magyarok Lvovnak, tehát magyarul Lvivnek hívják. Vigyor – Puskás Zoli vita 2016. február 10., 18:03 (CET)

Pont az az érdekes, hogy az Ukrajnához tartozó kárpátaljai magyarok aztán következetesen Lembergnek hívják és nem az állami nyelven, ahogy itt a magyar wikipédián. - Csurla vita 2016. február 10., 18:34 (CET)

Első ránézésre a Lviv névalak tűnik indokoltnak, habár az 1991 előtti korszakokra vonatkozó használata súlyos anakronizmus. Maga a város csak 1944-el kezdődően vált ukrán többségűvé (jól ismert történelmi okok miatt). Megjegyzendő, hogy az oroszos helynévanyagot éppúgy ukránosították, mint a lengyelt, vö. Csernyigov/ Csernyihiv. --Rosszkornyifog vita 2016. február 10., 18:49 (CET)

Én már kifejtettem, hogy nekem akkor is Lemberg volt, amikor még Lvovnak tanították, meg most is, amikor Lvivvé vált. De úgy tűnik, egyre kevesebb településről hisszük el, hogy a magyarban létező neve (még ha a németből jött is) „honos” lenne. Én ezt túlzónak tartom, és talán hamarosan már Róma is Roma lesz. De vitázni ezen már nem fogok. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. február 10., 19:34 (CET)

Nekem is csak Lemberg marad. Ha már nem lehet Ilyvó (amely "rímel" Lvivre). Wikizoli vita 2016. február 10., 23:05 (CET)

Kazanyból meg hamarosan cirkogejzer lesz. SepulturaHalloween286.pngP's.box 2016. február 10., 19:48 (CET)

Lemberghez hasonló Csernovic/Czernowitz esete is, a magyar nyelvben bevett megnevezése helyett néhány szerkesztőtárs a Csernyivci alakot preferálta. Mind a német–jiddis Lemberg, mind a lengyel Lwów használata több évszázados kontinuitást mutat föl, míg a Lviv vagy a Csernyivci az utóbbi évtizedek nemzetépítésének a terméke. --Rosszkornyifog vita 2016. február 10., 20:13 (CET)

Súgó Csiga díj

Sziasztok! Ez nem kötőjeles, kellene hogy legyen? Súgó Csiga-díj. Lásd még Golden Globe-díj. Xia Üzenő 2016. február 10., 15:00 (CET)

Nem, akkor lenne az, ha tulajdonnévhez kapcsolódna. (A Csiga nem tudom, honnan jön, de önmagában nem tulajdonnév.) Az OH példái: Életfa díj, Főnix díj, Alaprajz díj. A Golden Globe márkanév. – Vépi vita 2016. február 10., 17:39 (CET)

Kínai név

Valaki ránézne Ceng Hszüe-lin nevére a Halálozások 2016-ban listában. Nem tudom, jól írták-e le a a nevét. – Apród vita 2016. február 12., 10:57 (CET)

A pinjin táblázat szerint jól van írva. - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2016. február 12., 19:09 (CET)
Köszönöm. – Apród vita 2016. február 13., 15:08 (CET)

Rhône

Főjelentés-kedvelők figyelem! :-) Kérdésem, hogy lehet-e a Rhône cikket, ami a folyóról szól főjelentésnek tekinteni a Rhône (megye) cikkel szemben, ami az egyértelműsítés szerint a megyéről szól. Szerintem nem, de azért megkérdezem a közösséget, nehogy az átnevezésem indulatokat keltsen... Előre is köszönöm a hozzászólásokat! - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2016. február 12., 19:06 (CET)

Káosz a közigazgatási és településnevek környékén

Egy nagy káosz uralkodik a közigazgatási és településnevek egyértelműsítésénél. A magyar megyéket kiírjuk (Komárom-Esztergom megye, de a franciákat pl. nem (Rhône (megye)), a svájci kantonokat megint igen (Vaud kanton). Mallorcán ilyen egyértelműsítések vannak: Ariany (Spanyolország), Inca (község), Selva (Baleár-szigetek). Németországról nem is beszélek, mert az totál káosz. Nem kellene ezzel kezdeni valamit? Mindezek mellett sokszor hiányoznak az egyértelműsítő lapok, szóval egy nagy katyvasz az egész... Kéne egy javítóversenyt szervezni erre, de előtte le kéne fektetni a szabályokat. - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2016. február 14., 00:15 (CET)

Én azóta visszafogottan, általában csak kérdésre foglalkozom terminológiai egységesítési kérdésekkel (akár ebben a tágabb értelemben is), amióta az olasz tartományokat magyarul megyének nevezzük, csak mert az egyetlen olasz-magyar nagyszótár szerzőjének épp így tartotta akkor a kedve. Mivel elég partikuláris szakterületről van szó, ezért általában azok kerülnek többségbe, akik az adott ország partikularitásában otthonosnak érzik magukat, belőlük ugyanis általában több van. Az, hogy itt a magyar nyelvhasználat, és konkrétan egy szakmai nyelvhasználat kérdéseiről van szó, általában elnyomódik. Nincs ezzel annyira nagy baj egyébként, gyakorlati nehézség szerintem nem nagyon származik belőle.

Persze, ha kicsit is komolyan vesszük magunkat, az durva hiba, hogy a cikkcímmel úgy teszünk, mintha az önálló Rhône tulajdonnév magyarul jelenthetné a megyét. Dehogy jelentheti, önállóan csakis a folyóra vonatkozhat. (A francia megyék nagy része egy vagy több folyóról van elnevezve.)

A zavarosnak tűnő egyértelműsítések viszont nem egyértelműen hibásak. A településeknél az a megállapodás, hogy az egyértelműsítésre alkalmas legtágabb területi egységgel egészítjük ki őket, ebből jönnek ki ilyen látszólagos következetlenségek.

– Peyerk vita 2016. február 14., 21:41 (CET)

Biztos van igazságod, de engem inkább azok zavarnak, amelyek olyanok, mint pl. Selva: van egy Selva, csak magában, és van Selva (Baleár-szigetek), egyértelműsítve, de ha már egyértelműsítve van, de nem a legtágabb (Spanyolország) szerint. Inca esetében pedig van egy INCA és egy Inca (község)... Ariany (Spanyolország)-ból pedig csak ez van... Egyértelműsítő lapok persze sehol sincsenek, ezen már nem is lepődök meg. A francia megyék szerintem sem jók így, ez ügyben majd még futok egy kört. Köszönöm a véleményed! - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2016. február 14., 23:08 (CET)

Ezek mind a "szócikkírás bottal" témakörbe vezetnek vissza...– Vadaro vita 2016. február 15., 13:55 (CET)
A francia megyék nem (azok 2010-es keltezésűek, legalább is amit néztem), a többi igen. De akkor most hagyjuk így? Legyen ilyen gányos, mert bottal lett írva? Azért – szeritem – ezeket is rendezni kellene... - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2016. február 15., 14:54 (CET)
Nem tudok válaszolni. Én elhatároztam, hogy a "botos" témával többé nem foglalkozom. – Vadaro vita 2016. február 15., 18:22 (CET)

3D-s nyomtatáshoz kapcsolódó fogalmak megnevezései

A cím nagyjából összefoglalja az aggodalmaim tárgyát. A kérdés a következő: az ehhez a témakörhöz kapcsolódó cikkek címét (és a cím által jelölt fogalmakat) nem lenne elegánsabb magyarosítani? Gondolok itt a filament-re első sorban, de tervezem mélyebben belevetni magam a kapcsolódó kifejezések cikkjeinek megszerkesztésébe. A segítséget előre is köszönöm! - Eltrek (vita) 2016. február 14., 19:35 (CEST)

Jó, hogy felvetetted itt ezt a kérdést.

A filament jól ismert angol szó, rost, műselyemszál, műszál értelemben.

Azt gondolom, hogy itt is egy műszálról van szó, tehát meglevő magyar szó helyesebb lenne címnek.

Csakhogy az utóbbi években egyre gyakrabban fordul elő, hogy aki először találkoznak egy szóval egy angol környezetben, egyszerűen le se fordítják a szót és hamarosan a laikusok úgy hiszik, hogy a lefordítatlan szó a megfelelő magyar kifejezés. Személy szerint az "egérpad" "félfordítást" idétlennek tartom, hiszen a pad nem jelentett addig kézalátétet, ám így terjedt el. Vagy másik példa: a grapefruit szót "gépfrujit"ként ejti sok magyar, bár nem ez az angol kiejtése - miközben a szerintem szellemes "citrancs" nem terjedt el széles körben.

Éppen ezért érdemes lenne megvizsgálni, hogy a magyar szaknyelvben hogyan terjedt el a kifejezés és ennek alapján dönteni. --– Linkoman vita 2016. február 15., 17:54 (CET)

Évfordulók kategóriái és sablonjai

@*feridiák, Witéz: és még sokan mások nagy szorgalommal elkészítettek egy adatbázist a különböző végződésű és számokkal osztható évfordulókról, eseményekről. Ezeknek a lapoknak ilyen nevei vannak, pl. Kategória:Évfordulók adatbázisa ('0, '5) vagy {{Évfordulók/'0, '5/01-01}}. Több mint 2000 ilyen lap van már, és a problémám az velük, hogy a szokványostól eltérő elnevezés miatt (aposztrófok, vesszők és zárójelek sora) teljesen ellehetetlenítik az adatbázis-elemzést (statisztikák és egyéb kimutatások, listák). Az sql-fájlokban az egyes rekordokat vessző választja el, a szöveges elemek két aposztróf között vannak. Gyakorlatilag csak ezekkel a cikkekkel van ez a probléma, és minden hónapban sok órányi (inkább napnyi) pluszmunkát okoznak nekem, így szeretném átnevezni őket, de mivel nagyon sok lapról van szó, olyan változatra nevezném át őket, amit megfelelőnek tartotok. Mit javasoltok? Samat üzenetrögzítő 2016. február 13., 12:19 (CET)

Gondolom, ennek az írógép-aposztrófnak ('05) van egy ilyen helyzetben használatos tipográfiailag helyes változata: nekem a ‘05 lenne logikusabb, de a szócikkben lévő megjegyzés szerint az OH. 2005-ös kiadásában ’05. Szerintem ez lenne a legjobb megoldás: nem változik alapjaiban a jelenlegi rendszer, de eltér az SQL által használt írógépes változattól. --Tacsipacsi vita 2016. február 13., 12:35 (CET)

Nagyon jó, köszönöm. Csak azt nem tudom, az általad berakott tipográfiai jelek melyike melyik az aposztróf#Hasonló_jelek cikk szerinti megnevezésekkel. Illetve nem sikerült rátalálnom elsőre az OH.-ban, hol is van erről szó. Megtaláltam a 298. oldal közepén; a 9-es formájú aposztrófot/hiányjelet javasolja. Ez az U+2019 kódú karakter? (És vajon melyik névre hallgat a táblázatban?) Samat üzenetrögzítő 2016. február 13., 13:21 (CET)

Az elsőt és a hatodikat másoltam ki. --Tacsipacsi vita 2016. február 13., 13:23 (CET)

A 6. (fordított aposztróf) használatát hol javasolja az OH.? Vagy hol olvastad ezt a megjegyzést? Samat üzenetrögzítő 2016. február 13., 13:33 (CET)

Elnézést, hamarabb kérdeztem, mint utánanéztem (megfelelő betűtípusra váltva jól látható a különbség, ennél, amit itt használunk, nem). Szóval a 6-os alakúra (ami a fordított aposztróf) írtad, hogy logikusabb lenne, de az OH. a 9-es alakút javasolja, ahogy ezt használod is az utolsó példában. Azt hiszem, értem :) Samat üzenetrögzítő 2016. február 13., 13:38 (CET)

@Samat: A Wikipédia:Évfordulók kincsestára/'0, '5/01-01-t és társait is átnevezed? Mert most vettem észre, hogy arról még itt nem volt szó, én meg átírtam a Pythonban… Persze vissza lehet írni, de akkor meg nem lesz egységes. --Tacsipacsi vita 2016. február 14., 01:14 (CET)

Persze, átnéztem mit kell változtatni. Az egész laprendszert megváltoztatom, beleértve a sablonokat, Wikipédia-névteres lapokat vagy a kezdőlapi automatikus sabloncserét is. Csak nem megy gyorsan, nagyon sok szerkesztésről van szó. Samat üzenetrögzítő 2016. február 14., 11:50 (CET)

@Tacsipacsi: van ötleted, miért szerepel a Wikipédia:Évfordulók/július lap az évfordulók adatbázisa (’0 és ’5) kategóriában? Valamelyik oda beillesztett sablonból származik a hiba, de melyikből? (Tudom, hogy ez a műszaki kocsmafalra illik, de legyen egyben a kérdéskör.) Samat üzenetrögzítő 2016. február 14., 14:32 (CET)

Ugyanez a probléma a Wikipédia:Évfordulók/május cikkel és az évfordulók adatbázisa (’4 és ’9) kategóriával. Samat üzenetrögzítő 2016. február 14., 15:36 (CET)
Mert a sablonok beillesztették. --Tacsipacsi vita 2016. február 15., 01:19 (CET)
Köszönöm szépen. Sejtettem, hogy ez lesz a dologban, csak nem néztem végig az összes lapot, vajon hol van. És csak azért most köszönöm meg, mert bot voltam, és úgy nem akartam szerkeszteni :) Samat üzenetrögzítő 2016. február 15., 16:57 (CET)
Nyugi, én sem. (Kinek van kedve végigkattintgatni háromszáz lapot?) A Speciális:Sablonok kibontása lapon beírtam a megfelelő adatokat, majd rákerestem Ctrl+F-fel a „Kategória” szóra. --Tacsipacsi vita 2016. február 15., 18:43 (CET)

@Samat, ezt a navboxot: {{Évfordulók/'1, '6}} és társait is javítod? Köszönöm. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. február 15., 21:52 (CET)

Persze, már ütemezve, folyamatban van. Köszi! Samat üzenetrögzítő 2016. február 15., 21:53 (CET)

A nagyját befejeztem (pontosabban egy órán belül befejezi a bot). Nem nyúltam az archívumokhoz és vitalapokhoz, szerkesztői lapokhoz és allapjaikhoz, kocsmafalakhoz (így ezeken piros linkek maradhattak/maradtak). Máshol elvileg átvezettem mindenhol a változásokat. A következő dump elkészülte után leellenőrzöm majd még egyszer. (Rlevente: ezt a p=, paramétert nem is ismertem, köszi :)) @Tacsipacsi: vajon miért aszimmetrikusak a {{Tennivalók a kezdőlapon/Link}} és a {{Tennivalók a kezdőlapon/Szöveg}} lapok (csak a ’0 és ’5 forma jelenik meg bennük)? Samat üzenetrögzítő 2016. február 15., 23:05 (CET)

Mert 2010-ben jött létre a rendszer, és bő négy év (2011–2014 és 2016. január-február) senkinek nem tűnt fel, hogy nem jók. :-) --Tacsipacsi vita 2016. február 15., 23:13 (CET)
  • A margóra: Kihasználom az alkalmat, hogy szem előtt vannak az évforduló-sablonok, ezért itt kérem: Elég sok munkával lettek feltöltve. Lehet olyan, ahol több anyag, több kép van, mint amennyi egy konkrét évfordulós napon kezdőlapra kimehet. És töltjük tovább is, időnként. Kérem a konkrét kezdőlap-évfordulók készre szerkesztőit: a "fölös" (adott napon fel nem használt, kezdőlapra nem került) sorokat és képeket ne töröljétek ki a sablonból, csak különítsétek ki, a noinclude-ok közé. Hacsak nem az a terv, hogy minden ötödik évben ugyanazt tesszük ki, ami öt évvel korábban azon a napon kint volt. Köszönöm. (ha szükséges, tegyétek külön alcímbe vagy más, célszerűbb vitalapra). Akela vita 2016. február 16., 16:43 (CET)

Eusebius

Már megint az uralkodói nevek magyarítása... Van Karl Eusebius liechtensteini herceg, őt hogy hívjuk magyarul? Károly Eusebius, Károly Euzébiusz vagy Károly Özséb? --Hollófernyiges vita 2016. február 17., 09:17 (CET)

Csehországi kerületek elnevezései

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaPasztilla 2016. január 24., 17:29 (CET)

függőben|Nem nagyon tudok a napokban foglalkozni az átmozgatásokkal, de jövök majd. [[Szerkesztővita:Pasztilla|Pasztilla]] 2016. január 16., 08:46 (CET)

Véleményem szerint a Csehország közigazgatása szócikkben, így a szócikknévtérben is szerepel néhány nevezéktanilag problémás elnevezés. Nincs recens nyomtatott forrásom arra, hogy saját szakállra kibogozzam, ezért itt vetem fel. Ha van bárkinek megbízható forrása ezekhez a dolgokhoz, azt köszönettel veszem.

  1. Az -i képzős kerületnevekkel, úgy gondolom, nem lehet gond (Plzeňi kerület, Karlovy Vary-i kerület stb.).
  2. Vysočina kerület: Nem -i képzős, de ezzel sem látok gondot, a cseh eredeti is támogatja ezt a megoldást, ahol ugyanúgy nem előrevetett jelző (kraj Vysočina vs Olomoucký kraj → Olomouci kerület).
  3. Dél-Morva kerület: na, ezzel már gond van. Helyesírásilag egyébként is Délmorva kerület lenne a megoldás, de ennél többről van szó, szerintem a Jihomoravský kraj helyes fordítása Dél-morvaországi kerület. Analógiaként adódik, hogy a Jihočeský kraj már Dél-csehországi kerületként és nem Délcseh vagy Dél-Cseh kerületként szerepel nálunk.
  4. Morva–sziléziai kerület: számomra ez a legproblémásabb a közigazgatási egységek nevei közül. A morva a magyarban melléknév, a Szilézia főnév, hasonló összetételű földrajzi neveket vagy kötőjellel kapcsolunk egymáshoz (Morva-Szilézia → Morva-sziléziai kerület) vagy ha nemzetre utal az előtag és államalakulatról van szó, különírunk (Morva Szilézia → Morva sziléziai kerület, nyilván ez csak elméleti), a nagykötőjel eleve rossz. De ez csak mellékvágány, hiszen szerintem nem valamiféle Morva-Sziléziáról van itt szó, hanem az egykori Észak-Morvaország és Cseh-Szilézia, két különálló területi fogalom összekapcsolásáról, azaz szerintem a helyes megoldás Morvaország–sziléziai kerület lenne. Adódhat persze értelmezésként, hogy nem morva és Szilézia, hanem eleve két melléknév, a morva és a sziléziai kapcsolódik egy szerkezetté, ebben az esetben persze a jelenlegi Morva–sziléziai kerület írásmód megfelelő.
  5. És a leghúzósabb: tuti biztos, hogy a kraj bevett fordítása, a cseh közigazgatáshoz kapcsolódóan, kerület? A Cartographia-világatlasz régiónak, a Magyar nagylexikon körzetnek fordítja.

Pasztilla 2016. január 12., 08:44 (CET)

Bocs, Pasztilla, beszámoztam ezeket, hogy könnyebb legyen hozzászólni. Malatinszky vita 2016. január 12., 21:21 (CET)

Szerintem az 1. és a 2. eléggé kézenfekvően jó úgy, ahogy van. Ami a harmadikat illeti, itt az a nehéz, hogy míg a magyarban létezik a csehországi/cseh illetve a morvaországi/morva különbség, addig csehül, úgy tűnik, mind a kettőre csak egy-egy szó van (český illeve moravský). Értelmileg viszont nekem a délcseh/délmorva egy kicsit idétlennek tűnik (van olyan, hogy délcseh ember?), úgyhogy amondó vagyok, hogy a Jihomoravský kraj legyen Dél-morvaországi kerület.

Ami a 4. pontot illeti, én is úgy gondolom, hogy a Morva-sziléziai kerület azt sugallja, hogy van egy Morva-Szilézia nevű terület, ami egy nagyobb, Sziléziának nevezett dolognak a morvákhoz tartozó része, szemben mondjuk Lengyel-Sziléziával, ami a régiónak a másik fele. Van ilyen? Ha nincs, akkor szerintem is a Morvaország–sziléziai kerület, esetleg a Morvaországi–sziléziai kerület lenne a nyerő.

Az 5. ponthoz érve nekem is fura ez a kerület, mert az számomra intuitíve kisebb egységet jelent. Az én szememben egy ilyen néhány megyényi egység inkább régió lenne. De erre lehet hogy van valami hivatalos EU-s fordítás, és ha van, azt @Peyerk: biztos ismeri. --Malatinszky vita 2016. január 12., 21:42 (CET)

1., 2. és 3.: egyetértek Pasztillával.

4.: Szerintem túl szigorúak vagytok, a vegyes összetétel nem eleve elfogadhatatlan. Alkottam magamnak pár fiktív elnevezést, és nem tűnik hibásnak a "(melléknév + tulajdonnév) + -i képző" megoldás. Ezt a fajta rövidítést szerintem lehet használni: "Francia-Belgiumi Birodalmi Kormányzóság", ahol az "ország" szót kispóroljuk. Az önmagában nem akadálya ennek a megoldásnak, hogy a melléknévből nem lehet egyértelműen visszakövetkeztetni az alkotó tagokra; valójában az összetett esetekben ritkán lehet hibátlanul visszakövetkeztetni. (Emlékezzünk csak arra, amikor szinte az egész szerkesztőség együtt sem volt képes megemészteni, hogy a "Mária asszony" lehet földrajzi név is :-))

Én azt mondom, a Morva-sziléziai kerület teljesen rendben van. Ehhez akár úgy is közelíthetünk, hogy két melléknév kapcsolódik össze, ha úgy szemléletesebb és elfogadhatóbb. A kötőjel viszont mindenképp sima, nem hosszú, az utóbbi ugyanis csak "tól-ig" viszonyban vagy népneveket kapcsoló esetben fordulhat elő földrajzi nevekben.

Ami a kraj-t illeti, az következetesen kerület magyarul. Csehszlovákiára vonatkozóan alakult ki ez a fordítás, az ottani magyar nyelvű használattal is összhangban, és mind a két utódállamra ezt használjuk. A "kerület" szónak "országrész" jelentésben való használata elég régi a magyar nyelvben, elég csak a kerületi tábla és a kerületi ülés elnevezésekre emlékezni, ahol a "kerület" Magyarország egy-egy negyedét jelentette (Dunántúl, Dunáninnen, Tiszáninnen, Tiszántúl). Egyébként a mai cseh kerületek nem több megyényiek, hanem a mi nagyobb megyéink méretének felelnek meg, de 1990 előtt nagyobban voltak (1960-90 között Prágán kívül 7 kerület volt, ma 13 van).

– Peyerk vita 2016. január 13., 09:40 (CET)

Az egyházkerületek esetében ma is él még ez a nagyobb földrajzi egységre kiterjedő értelmezés. – Dodi123 vita 2016. január 13., 12:20 (CET)

Ha valóban a kerület ezeknek az egységeknek a bevett fordítása, akkor maradjon persze úgy. Egy kapcsolódó kérdés: mi az eredete annak, hogy az orosz krajokat határterületnek fordítjuk? Az ország kellős közepén fekvő Krasznojarszki határterület esetében például eléggé bizarr ez az elnevezés. Malatinszky vita 2016. január 13., 15:31 (CET)

Az orosz край elsődleges jelentése 'perem, szél, határ' (olyan kifejezésekben is, mint a világ vége; poharat színültig tölt stb.). Földrajzi területre vonatkozóan 'távoli vidék', ezzel függ össze a bevett magyar fordítás. Előfordult és előfordul néhol a 'vidék' fordítás, ami talán szerencsésebb a jelenkori használat szempontjából, de nem ez a bevett megoldás.

A földrajzi tér érzékelése, felfogása elsősorban kulturális kérdés, például a Krasznojarszki határterületre még véletlenül se mondaná soha egyetlen orosz sem, hogy "az ország kellős közepén fekszik", bár pusztán a térképre pillantva, nem ismerve a tényleges viszonyokat talán lehetne mondani, hogy "épp csak egy kicsit van odébb, mint a közepe". (Persze az "épp csak egy kicsit" még a középponthoz képest is nagyobb távolságot jelenthet, mint ide Moszkva, függően a "középpont" meghatározásától is.)

A közigazgatási egységek elnevezése, főleg ha hosszú a történetük, hajlamos elszakadni az etimológiai gyökerektől. (Tulajdonképpen minden elnevezés hajlamos.) Bár történetileg pontosan követhető a край útja, a mai használatának nincs már látható köze a száz évvel ezelőttihez. A magyar megye vagy a járás esetén se gyakran jut eszünkbe, honnan is erednek. (Néha meg butaságokat tanítanak erről, de ez már másik történet.)

– Peyerk vita 2016. január 14., 09:18 (CET)

Köszönömn, Peyerk, ehhez képest fogom majd rendezni. Pasztilla 2016. január 16., 08:46 (CET)

A Dél-Morva kerületDél-morvaországi kerület és a Morva–sziléziai kerületMorva-sziléziai kerület átmozgatás, valamint a belső hivatkozások cseréje megtörtént. Pasztilla 2016. január 24., 17:31 (CET)

Mantua megye, Mantova város

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaAkela vita 2016. február 21., 09:33 (CET)

Mantua megye, fővárosa Mantova város. Jó így? Akela vita 2016. február 19., 22:21 (CET)

Szerintem nem, de biztos jön majd valaki, aki bebizonyítja, hogy már a honfoglaló magyarok is így hívták, akár csak Lemberget... :-) - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2016. február 20., 00:41 (CET)
Szerintem sem jó a Mantua megye; a közigazgatási egységek neve nem honosodik olyan könnyen, mert nem emlegetik őket olyan gyakran, mint a városokat. Jászvásárnak van hagyományos magyar neve, Iași megyének nincs. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2016. február 20., 07:44 (CET)
Egyetértek, admin lapon kérni fogom az átnevezés megfordítását Mantova megye szócikk-címre. (Asszem, ha van redir is, akkor én már nem tudom visszanevezni). A zölddé váló linkeket majd átírom. Akela vita 2016. február 20., 13:12 (CET)
Már meg is csináltam. Akkor nem tudod, ha a céllapon több szerkesztés is volt, ebben az esetben sikerült volna. – Burumbátor Súgd ide! 2016. február 20., 13:17 (CET)

>Köszönöm. A linkeket átírtam, WD-ben is. Akela vita 2016. február 21., 09:33 (CET)

Kumasi

Egy kérdésem lenneː hogyan melléknevesítjük a ghánai Kumasi várost? Esetleg Kumasi-i, kumasi, Kumasi [lakos], vagy másképp? Sajnos az idevágó szabályzatot soha nem tudtam. – Norden1990 2016. február 25., 19:20 (CET)

Ha a szóvégi i-t kiejtjük: kumasi. Ha nem, kumasi-i. – Vépi vita 2016. február 25., 19:26 (CET)

Köszönöm szépen.– Norden1990 2016. február 25., 19:42 (CET)

Aposztróf különböző nyelvekben

Sziasztok!

  1. Jól gondolom, hogy a magyar nyelvben a helyes tipográfia szerint az írógépes aposztróf (') helyett minden esetben a 9-es alakú aposztróf jelet () kell használni?
  2. Jól gondolom, hogy ez az angol, német, francia, olasz, spanyol, portugál stb. nyelvekben is így van?

Zavarba jöttem, amikor pl. ez a szócikk az angol Wikipédián is írógépes idézőjelet használt, és az eredeti albumborítókon is az van (míg az orosz, lengyel és szlovén változat a 9-es alakú aposztrófot használja). Az ilyen típusú szócikkeket átnevezhetem a helyes tipográfiának megfelelő névre (átirányítás létrehozásával)?

Samat üzenetrögzítő 2016. február 26., 21:36 (CET)

Az angol tipográfia használ 6-os alakút is kezdő belső idézőjelként, de amúgy igazad van. Az enwiki azonban tudatosan eltér a tipográfiai hagyománytól: en:WP:' és en:MOS:QUOTEMARKS. Szerintem rosszul teszik (a keresőt amúgy pont most fejlesztik). – Máté (vitalap) 2016. február 26., 21:50 (CET)

Köszi! Tudod esetleg, hogy a 6-os alakúra milyen szabály van? (Azt láttam, hogy a Hawaiʻi ezt használja, de akkor arra gondoltam, hogy ez biztos maradvány a helyi nyelvből.) Samat üzenetrögzítő 2016. február 26., 22:13 (CET)

Ha már szóba került előkapartam az Akadémiai Kiadó Tipográfia és helyesírás 30 nyelven című útmutatóját, és ahol hozza, ott a hiányjel mindig 9-es alakú, míg amikor idézőjelként használod, elég változatos a kép, pl.:

  • a magyarban két 9-es a harmadlagos idézőjel: ’–’ (ezt használja az angol nyelvű máltai szöveg a máltai szóra utaláshoz is)
  • az angolban, spanyolban és írben 6-os és 9-es a belső idézőjel: ‘–’
  • a csehben, németben és oroszban 6-os alakú a záró belső idézőjel ,–‘

Amit te találtál az nem 6-os alakú idézőjel (‘), hanem az ʻokina (ʻ), amely egy betű, és a polinéz nyelvekre jellemző. – Máté (vitalap) 2016. február 26., 22:21 (CET)

Köszönöm! Samat üzenetrögzítő 2016. február 26., 22:29 (CET)

Auschwitz vs. Auswitz

Mi mással tölthetné valaki jobban a vasárnap délelőttjét, mint a Wikipédián náci táborokat olvasgasson... A Bergen-belsen olvasgatása során tűnt a szemembe egy helyen a tudatos Auswitz írásmód (Aushwitz|Auswitz). Google nem adott határozott infót. Az egész vagy valami "holokamu" szintű rossz witznek tűnik, vagy esetleg lemaradtam volna valami nyelújításról. Aki nálam jobban ért a témához, nézzen már utána legyen szíves. Köszönöm. – Livvyfan vita 2016. február 28., 11:58 (CET)

@Livvyfan: Elírás lehet. Kijavítottam. --Pegy22 vita 2016. február 28., 12:07 (CET)
Köszönöm a javítást, én újabban inkább kerülöm a kényes témákat. Azért a helyes írásmódot véletlenül rosszra változtatni elég nehéz két szögletes zárójellel és függőleges vonallal: Aushwitz|Auswitz. – Livvyfan vita 2016. február 28., 12:36 (CET)

Eredetileg így volt [[Auschwitzi koncentrációs tábor|Auscwitz]]. Egyszerűen kimaradt a "h" betű. Könnyen megeshet bárkivel. ;-) – Pegy22 vita 2016. február 28., 12:42 (CET)

Így már érthető(bb). A Blikknél is véletlenül kifelejtették... Na mindegy, most jó és ez a lényeg. Még egyszer köszi. – Livvyfan vita 2016. február 28., 12:57 (CET)

Mozgalmárok

Tanácstalan vagyok az olyan személyek megfelelő egyértelműsítésével kapcsolatban, akik nem a klasszikus értelemben vett szakmai tevékenységük vagy hivatásuk miatt nevezetesek, hanem valamely politikai eseményben, mozgalomban való részvételük okán. Alapvetően két ilyenféle dologgal találkoztam tömegesen, mutatom a meglévő egyértelműsítések kavalkádját is:

Pasztilla 2016. február 28., 13:59 (CET)

Plusz még valami, különösen az ötvenhatosok esetében nem látom értelmét a civil foglalkozással való egyértelműsítésnek: Bán Róbert (rádióműszerész). Pasztilla 2016. február 28., 14:07 (CET)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés - Nagyra értékelem az egyértelműsítés terén való előrehaladást és további sok erőt és sok sikert kívánok.

A felhívott példák mutatják, hogy az egyértelműsítésre használható kifejezések egy része politikai-világnézeti állásfoglalást/meggyőződést tükröznek.

A "forradalmár" erre a legjobb példa. A Horthy-ellenforradalom ellenforradalomnak nevezte magát a Kádár-féle ellenforradalomban viszont "Forradalmi Munkás-Paraszt kormány" volt hatalmon.

Pasztilla javaslatával egyetértek.--Linkoman vita 2016. február 28., 14:20 (CET)

Ezekkel a mozgalmárokkal mindig probléma lesz. A végéről kezdve: természetesen a forradalom, mint valaminek a radikális megváltoztatása mindig szubjektív megítélésű volt, és az is marad. 1956 különösen nehéz ügy (remélem, nem azért, mert valaha is esélyes lenne újra ellenforradalmárnak nevezni őket, hanem), mert itt a reformkommunistáktól a liberális demokratákon keresztül a horthysta visszarendeződést kívánókig mindenki a felkelés mellett állt. Még ha valakit esetleg el is ítéltek az '56-os tevékenysége miatt, akkor sem biztos, hogy a szó szoros értelmében forradalmár lett volna. Az „1956-os felkelő” szerintem megfelelő lenne.

Nehezebb kérdés az első fele. Nincs ötletem, hogy az internacionaista polgárháborús Nagy Pált minek kéne nevezni. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. február 28., 15:48 (CET)

Ugyanúgy munkásmozgalmi alak, mint a többiek, teljesen feleslegesnek érzem a spanyol polgárháborús szerepét az egyértelműsítésbe kiemelni, amikor már két évtizede a munkásmozgalom "harcosa" volt. Pasztilla 2016. február 28., 18:48 (CET)

A Pasztilla által hozott Bán Róbert (rádióműszerész)-t (részben) én követtem el. Csak annyit jeleznék, hogy részemről semmi akadálya nincs az átnevezésnek, az én megoldásom mindössze „szükségmegoldás” volt. Legalábbis annak lett szánva. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2016. február 28., 16:13 (CET)

Mindenesetre átneveztem most, mert az 1956-os felkelőben eddig legalább három ember egyetért. Pasztilla 2016. február 28., 19:01 (CET)

Nagy Pált pedig én jegyzem, az internacionalista egyértelműsítést a munkásmozgalmi műhely listája alapján hoztam létre, nyugodtan átnevezhető, ha van jobb. Ha jól sejtem ez a lista pedig a munkásmozgalomtörténeti lexikonból van. Steinbrück Ottó Panaszfüzet 2016. február 28., 18:56 (CET)

Ezzel még várok, mert a munkásmozgalom résztvevőire vonatkozó közérthetőbb, egyszerűbb és pontosabb kitételt továbbra sem tudok. A Munkásmozgalomtörténeti lexikonban "bányamunkás, kommunista internacionalista harcos" körülírással szerepel Nagy Pál, a végső forrás valóban az lehet, csak a kontextus sikkadt el. Pasztilla 2016. február 28., 19:01 (CET)

Egyébként a példákat teljesen véletlenszerűen hoztam fel, nem volt szándékomban ujjal mutogatni senkire sem, nem is érzem úgy, hogy jó ürügy lenne ez az egész a blamára. Pasztilla 2016. február 28., 19:02 (CET)

Én egyáltalán nem vettem ujjal mutogatásnak. :-) Mindössze azért szóltam, mert láttam, hogy a témába került, és jelezni akartam, hogy részemről semmi akadálya a megfelelő névre való átnevezésnek. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2016. február 28., 19:07 (CET)


Európai Klubszövetség vs Európai klubszövetség

Érdeklődöm, történt valami változás az MTA helyesírásban?

Esetleg már egyesületek, egyesülések stb. nevét nem az intézménynevek mintájára írjuk?

Én látok némi különbséget, hogy a több európai klubszövetségről avagy egy konkrét Európai Klubszövetségről van szó.

Előre is köszönöm.--– Linkoman vita 2016. február 28., 21:10 (CET)

Szlatina

Mi legyen a horvátországi városról szóló szócikknek a címe? Egyszerűen csak Szlatina (ami most egy egyértelműsítő lapra vezet)? Egyébként az egyértelműsítő lapon is két különböző néven is szerepel ugyanez a város. Szlatina (Horvátország) ? Vagy Podravska Slatina, ami a jugoszláv időben volt a város neve? Vagy esetleg Szalatnok (amire több hivatkozás is van) ? --Holdkóros vita 2016. március 6., 22:41 (CET)

Vagy Szlatina (Verőce-Drávamente)? Vagy Slatina (Verőce-Drávamente)? --Holdkóros vita 2016. március 7., 17:29 (CET)

Őszintén? Én az egyszerű Szlatina alakot választanám, mivel jelenleg semmilyen más ilyen nevű község nincs. Ha jól tudom, irányelv, hogy a régi Magyarország területén lévő települések, mind magyar nevükön szerepelnek. Ha valóban ez volt a magyar neve, akkor ez legyen. Ha nem, akkor meg az, ami volt (Szalatnok talán...) Persze a cikkben felül lehet hivatkozni az egyértlapra, de ennyi elég. Így ez nem ütközik a Slatinákkal, mivel van benne betűeltérés. - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2016. március 7., 18:10 (CET)

Igen, szerintem is az lenne a legjobb. De van másik is. Igaz, vagy nem önálló községek (Slatina Svedruška), vagy a Kárpát-medencén kívüliek (Slatina (Olt megye)), vagy van 'egész', 'teljes' magyar nevük (Marosszlatina), (Aknaszlatina). --Holdkóros vita 2016. március 7., 21:23 (CET)
Látom, már átnevezésre került, de még azért hozzáfűzném, hogy a fentebb felsoroltak közül egyik sem „sz”-szel írt név, tehát valóban nincs hasonló. A Slatinákkal meg foglalkozzon a saját egyértelműsítő lapja... - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2016. március 10., 22:58 (CET)

Azonos írásképű vezetéknevek egyértelműsítése

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaXia Üzenő 2016. március 9., 11:04 (CET)

A korai vezetéknevek szócikkein dolgozom most, hogy már biztonságosan tudok érteni koreaiul szótárral, és beleütköztem abba a problémába, hogy van a 송 és a 성 vezetéknév, aminek mindkettőnek "Szong" a magyar átírása per WP:KOREAI. Tehát az a gondom, hogy hogyan kellene a két szócikket elnevezni. :-). @Oppashi: ötlete az, hogy legyen Szong (송) és Szong (성). Az angoloknál nincs ilyen gond, mert az egyik angolos átírása a Song, a másiké a Seong. WP:KOREAI alapján a szócikk címének magyaros átírással kell lennie. Azért teszem ezt ki megbeszélésre, mert emlékeim szerint nem nagyon volt még példa nem latin betűs egyértelműsítésre és nem akarok ebből a későbbiekben vitát. Köszönettel, Xia Üzenő 2016. március 7., 12:37 (CET)

Azért kifejtem itt az indokomat, hogy miért is javasoltam ezt. Tegyük fel, hogy az illető, aki rákeres a koreai nevekre, benne van a témában valamennyire (ismeri a koreai írást, a hangult annyira, hogy el tudja olvasni)
  1. Különbséget tud tenni a kettő név között, hisz látja, a 성 kiejtése (kb magyar a-val sz(h)ang) míg a 송 kiejtése csakugyan sz(h)ong.
  2. Meg tudja találni, melyik az, amelyikre kíváncsi.

Feltételezzük, hogy nem tud koreaiul, az írást sem ismeri. Megnézi mindkettőt úgyis. Egyértelműsítő lapon pedig fel lehetne tüntetni az angol átiratát mindkettőnek, biztos sok embernek segítene. Oppashi Sam-Taeguk.svg Mesélj csak 2016. március 7., 16:25 (CET)

Symbol oppose vote.svg ellenzem a nem latin karakteres cím(rész)eket. A magyar nyelvű wiki-t magyarul/magyarosan írjuk. Ezek alapján a nem latin betűs neveket írhatnánk eredeti írásukkal, aki ismeri az írást, annak nem okoz gondot, aki meg nem, az úgysem tud vele mit kezdeni... Mindig óriási ellenállás van a nem magyaros átírások ellen is, akkor miért maradna már az eredeti írású alak? Jelen esetben simán egy cikkben meg lehet oldani az egészet, cikken belül el lehet magyarázni, hogy mi van. Feles leges ezért egy laikust és tapasztalt wikist is elborzasztó egyértelműsítést használni. - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2016. március 7., 17:20 (CET)

Gaja +1. Az nem haszontalan, ha az egyértelműsítés ezerből több mint három embert igazít el. Ezeknek az embereknek a neve magyar átírásban azonos alakú, bőséggel elegendő egy Szong szócikk (bár az enwiki alapján sem egészen értem, mi értelme van egy uncommon vagy akár common family name-ről szócikket írni) vagy Szong (egyértelműsítő lap), ahol minden Szong elfér és lehet cizellálni az eredeti névalakokat, ha nagyon muszáj, és amire átirányításként mutathat Song, Seong, és ha nagyon muszáj. (Szerintem egyik se muszáj nagyon.) Pasztilla 2016. március 7., 18:45 (CET)

@Pasztilla, Gaja: "ahol minden Szong elfér". Hát ja, ha ez ilyen egyszerű lenne. De nem az. Nézd meg pl. a Pak (koreai név) oldalt és az abból származtatott Pak vezetéknevű koreai személyek listája oldalt (és ez még csak csonk, mert elfáradtam a bogarászásban)). Itt két külön eredetű vezetéknévről van szó, melynek története van, klánok kapcsolódnak hozzájuk és egyáltalán... Mintha egy lapon akarnád felsorolni a Kovácsokat meg a Kisseket és lapon írnál a Kovács klánok meg a Kiss klánok történetéről, pusztán azért, mertt a te néped betűkészletén azonosan kell leírni a kettőt... Pont olyan, mintha a Qing és a Jing dinaasztiának nem lenne külön szócikke, mert magyarosan mindkettő Csing. Hogy amúgy két tök különálló dolog, az lényegtelen ezek szerint.... Te a magyar vezetéknevekből indulsz ki, de ez egy másik kultúra, itt a vezetékneveknek jelentőségük van, történelmük, és mint ilyen, külön szócikkre érdemesek. Koreában nem hatezer vezetéknév van, mint nálunk, hanem összesen alig 250 néven osztozik 50 millió ember, és nem véletlenül. Ajánlom olvasgatásra a koreai névadás oldalt. Egy szó mint száz, nem tudom megoldani az egy szócikkben tárgyalást, mert ezek különálló nevek, attól, mert a magyar átírás nem 100%-ban kompatibilis az eredetivel, ez nemváltoztat azon, hogy a Seongok és a Songok nem egy klán, nem egy eredet és nem egyben kezelendőek! Xia Üzenő 2016. március 7., 19:47 (CET)
Nem fogom elolvasni, mert annyira nem érdekel. De ez továbbra is a magyar Wiki, tehát ne használjunk már idegen írásrendszerű karaktereket cikkcímben. Másrészt, ha meg nem ragaszkodnátok foggal-körömmel a magyaros átíráshoz, nem lenne ilyen probléma... Ettől függetlenül továbbra is fenntartom, hogy magyar vonatkozásból, magyar nyelvű cikként ez nem akkora probléma, hogy ne lehetne egy cikkben kezelni (már csak az átírásunk hiányosságai miatt is...) - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2016. március 7., 20:19 (CET)
@Gaja: ez a te véleményed, mert sejtésed sincs az adott kultúráról. Mi lenne, ha felvetném, hogy egy cikkben írjunk Kovács István (labdarúgó, 1915) meg Kovács István (labdarúgó, 1920) életéről, mert mindkettő Kovács István és mindkettő labdarúgó? Én értem, hogy neked nem fontos a koreai vezetéknevek története (engem meg nem érdekel egyik Kovács István labdarúgó se), de az enciklopádiába nem csak arról írunk dolgokat, ami téged érdekel és neked fontos. Ugyanúgy van létjogosultsága a Seong és a Song klánok történetének, mint a Kovács labdarúgóknak. Xia Üzenő 2016. március 8., 14:55 (CET)
@Teemeah: Ez így egy hülyeség, természetes, hogy konkrét személyeket nem fogunk egy kalap alá venni, egy cikkbe írni. A Te esetedben szó nincs erről, két (magyarul) azonos alakú gyűjtőfogalomról beszélünk. Teljesen irreleváns egy átlagos felhasználónak, akinek szintén nincs lövése az adott kultúra névadási szokásairól, és pont ezér lenne számára hasznos, hogy egybe látná az egészet, mikor belefutván olvasmányaiban valahol a Szong névbe, utánakeres, hogy mi is ez... Az a baj, hogy rengetegszer találkozom ezzel, hogy nem az olvasó szemével nézzük a dolgokat, aki pont azért jön ide, mert sejtése sincs az adott kultúráról', és rohadtul nem tud különbséget tenni Szong és Szong között... És erre egy egyértelműsítő lap sem segítség, mert abból sok információ nem derül ki... - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2016. március 10., 22:39 (CET)
Nem, az olvasó mindkét Szongot meg fogja találni, mert az egyértelműsítő lapra fog először eljutni, ha a magyar átírással keres, és ott pontosan látni fogja, hogy két külön névről van szó. Semmilyen más azonos alak esetén sem írunk közös cikket, csak mert a magyaros hangalak megegyezik. Csin-dinasztia (egyértelműsítő lap), például. Mindhárom kínai dinasztia. Mindhármat magyarosan Csinnek írjuk. Pontosan ugyanannyi értelme van a Szong vezetéknevekről egy cikket csinálni, mint a Csin-dinasztiákról.Xia Üzenő 2016. március 11., 00:38 (CET)

Szerintem sem kezelhető egyben, de az egyértelműsítés nem szokványos. Talán így lehetne:

Üdv, Csurla vita 2016. március 7., 19:58 (CET)
Igen, valami ilyesmire lenne szükség. Xia Üzenő 2016. március 7., 20:08 (CET)
A Csurla által javasolt lenne szerintem is a legmegfelelőbb a magyar wikiben. Az olyan magyar olvasónak, akit érdekel a téma, de nem ismeri a koreai írásjeleket, semmi különbséget nem jelent a Szong (송) és a Szong (성) alak. A Szong (Song, koreai név) és a Szong (Seong, koreai név) között azonban már neki is feltűnik a különbség. A szócikkben már feltüntethető, sőt meg is kell adni, a koreai írásjelekkel a nevet. Ezzel a koreai írást is ismerők számára is megadjuk a különbség felismerésének lehetőségét. – Dodi123 vita 2016. március 7., 21:18 (CET)
@Gaja: Azért azt tegyük hozzá, hogy a kétfajta Szongot (amelynek valójában két, teljesen különálló kiejtése van) egy kalap alá venni olyan, mint a magyar Novákokat és szláv drúszáikat. Sőt, talán rosszabb :-)Oppashi Sam-Taeguk.svg Mesélj csak 2016. március 7., 20:20 (CET)

Most erre mit mondjak? Nektek (akik ismerik a koreai hátterét) ez biztos óriási különbség, de egy mezei olvasónak (ebben az esetben akár engem is) ez roppantul nem érdekel. Ugyan az az alakja, tehát ugyanaz a név. Persze, a cikkből kiderülhet, hogy nem, de ezért nem kell két cikk. Mellesleg simán el tudom fogadni, hogy a Novák névről egyetlen cikk szóljon. Ha érdekel, elolvasom, és megtudom, hogy nem ugyanarról beszélünk (ha valóban nem). Persze úgysem foglak titeket meggyőzni, azt már látom, úgyhogy azt csináltok, amit akartok, csak szerintem kár ezt ide hozni, mert nem hiszem, hogy rajtatok kívül más érezné a különbséget. Legközelebb beszéljétek meg egymás közt, ha úgysem fogadjátok el más véleményét... :-) - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2016. március 7., 20:44 (CET)

@Gaja: azért, mert ha megkérdezés nélkül csináljuk, akkor utána jön majd a visítás meg az átnevezgetés, hogy "de ez nincs benne az egyértelműsítő irányelvben", meg "hogy képzelitek, hogy saját szakállra" és a többi. A Novák példa azért nem állja meg a helyét, mert a magyar Novák származhat a szláv Novakból, a Seong és a Song nem származik egymásból, nem rokonok. Ez két különálló szó, mint a (fa)levél meg a (postai)levél, aminek azonos az írásképe. A kiejtése nem azonos (nyilván ezért két külön betű a koreaiban), csak a magyar nyelvnek nincs olyan hangzója, ami a koreai ㅓ, ezért kénytelenek vagyunk a legközelebb esővel leírni, ami történetesen az o. Ettől nem lesz azonos a kettő. A megoldást keressük, az azonban nem a két név egy kalap alá vétele. Xia Üzenő 2016. március 7., 20:52 (CET)

Két egyértelműsítő lap nem lehet, ha ugyanaz a névalak magyarul: magyar olvasóknak szól az egyértelműsítés. Oliv0 vita 2016. március 7., 21:30 (CET)

Félreértitek. Nem egyértelműsítő lap kell, hanem egyértelműsítés. Egyértelműsítő lap egy lenne hozzá, de nem ez a lényeg. - Csurla vita 2016. március 7., 21:33 (CET)

@Oliv0: nem egyértelműsítő lapokról beszélünk, hanem szócikkek címéről. Mivel az írásképe azonos (Szong), nem lehet két ugyanolyan című szócikk. Kell mögé egy egyértelműsítő tag, de mi, ez itt a kérdés, ugyanis mindkettő koreai vezetéknév. Xia Üzenő 2016. március 7., 21:50 (CET)

Előrebocsájtom, nem ismerem a koreai nyelvet (sem;-). Én a Csurla javaslatát választanám, csak még egyszerűbben. Esszerint a szócikkek címei Szong (Song) illetve Szong (Seong) lennének. – Pegy22 vita 2016. március 8., 14:26 (CET)
@Pegy22: igen, ez talán járható út. Xia Üzenő 2016. március 8., 14:46 (CET)

Nos ismét a legegyszerűbb lenne a legjárhatóbb, a "koreai név" teljesen felesleges, mert mindegyik az, ezért Pegy22-vel egyetértek. Jobbat meg nem tudok mondani. Így legalább egyszerre benne van a magyaros és a mittoménmilyen átírás, mindenki megtalálja azt, amit ismer. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. március 8., 15:01 (CET)

Rendben, akkor Pegy22 javaslata alapján lesz a szócikk elnevezve. Köszönöm! Xia Üzenő 2016. március 9., 11:04 (CET)

„evopro” csupa kisbetűvel?

Sziasztok! Előállt egy fura helyzet, ami kettőnket is elbizonytalanított. Létrehoztam az első magyar elektromos meghajtású sorozatgyártott busz szócikkét, Modulo Medio Electric néven. Ekkor jött Rakás, és átnevezte a cikket EvoPro Modulo Medio Electric-re mivel a gyártó neve is kell bele. Szerintem ez eddig jogos, csak a helyesírásba csúszott egy kis hiba: Rakás egy sajtómegjelenés alapján nagy E-val és nagy P-vel írta a nevet, viszont az evopro nevű cégcsoport a nevét a honlapján csupa kisbetűvel írja, sőt a hivatalos cégjegyzékben is úgy szerepel.

Szerintetek:

  1. A cikk címe „evopro Modulo Medio Electric” kell hogy legyen – még akkor is, ha ez így igen hülyén fog kinézni?
  2. Vagy a cikk címét nagybetűvel írjuk („Evopro Modulo Medio Electric”) mivel az egy cím, a cikken belül viszont már a kisbetűs alaknak kell szerepelnie?

Kösz: Piraeus vita 2016. március 12., 23:24 (CET)

A név tipográfiai megjelenítését nem feltétlenül érzem lekövetendőnek. További kisbetűs tipográfiák: hvg, adidas, evian stb. Pasztilla 2016. március 12., 23:45 (CET)

Ugyanígy a verzál t sem szoktuk leképezi: CAMEL, NIKE helyett Camel, Nike. Pasztilla 2016. március 12., 23:50 (CET)

Akkor írjam Evopro-nak mindenhol? Piraeus vita 2016. március 12., 23:51 (CET)

Én így tennék, a levédett tipográfiai forma említésével, de ne hallgass csak rám. Jön majd más is. Pasztilla 2016. március 13., 00:03 (CET)

Egyetértek. – Vépi vita 2016. március 13., 07:04 (CET)

Köszönöm. Vártam egy pár napot, most már átnevezem a javaslatotokkal összhangban. Piraeus vita 2016. március 15., 13:32 (CET)

A spoiler jelentései

Szeretnék létrehozni egy Spoiler (egyértelműsítő lap)ot. Idetartozna a Spoiler (légterelő) és a Spoiler (poéngyilkosság) (a jelenlegi Spoiler). Megfelelő ez a két meghatározás? Köszönöm, – Vépi vita 2016. március 14., 12:54 (CET)

Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve

Azt hogy a Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve szócikkben a Pattantyús benne van, részben megértem, mert A Magyar bibliográfiák bibliográfiája is 1961-ben tartalmazta a Pattantyús szót a címben. Viszont úgy gyanítom, hogy a Gépész- Villamosmérnökök Kézikönyve szavakat viszont kisbetűvel kell írni. Jól gondolom? Apród vita 2016. március 11., 11:50 (CET)

Jól. Szerencsére a kötet borítóján és a címnegyedíven is verzálból írták (találtam képet róla), tehát arra sem lehet hivatkozni, hogy esetleg annak idején így adták ki. A Pattantyús meg a szerző. Esetleg lehetne A Pattantyús-féle Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve? Nem tudom, van ilyen szokás? – Vépi vita 2016. március 11., 12:02 (CET)

Pattantyús-féle Gépész- és villamosmérnökök kézikönyveként csak két helyen említették meg. Apród vita 2016. március 11., 13:16 (CET)

Attól még szimpatikus lehet. A szokást arra értettem, hogy a wikipédiában egy szócikk címében egy könyv szerzőjét Gipsz-féle megfogalmazással illessük (de nem találtam ilyet). – Vépi vita 2016. március 11., 13:22 (CET)

Az igazat bevallva, ugyanezen a néven (Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve) én sem találtam mást, csak ezt a kötetsorozatot, viszont a Széchényi Könyvtár is Pattantyús gépész- és villamosmérnökök kézikönyveként említi, pedig általában a cím után szokta tenni a szerzőnevet. Apród vita 2016. március 11., 13:50 (CET)

Itt tképpen nem szerző, hanem a szerk. biz. elnöke, mondhatni az ő neve viszi a könyvet. Van ilyen szokás. Nézd meg a borító tipografizálását. – Vépi vita 2016. március 11., 13:52 (CET)

Pattantyús-Ábrahám Géza nem a szerzője volt ennek a könyvsorozatnak, hanem tiszteletből róla nevezték el. Az a címe, hogy Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve, nincs olyan, hogy -féle. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. március 11., 14:00 (CET)

A helyesírása így leírva hibás, a borító pedig csupa verzál, nem mond semmit. – Vépi vita 2016. március 11., 14:10 (CET)

Igen, valószínűleg kisbetűvel helyes. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. március 11., 14:10 (CET)

Megegyezhetünk egy ilyenben: Pattantyús – Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve? – Vépi vita 2016. március 11., 14:14 (CET)

Haladunk :-). Már csak a Gépész-t kell eldönteni, hogy kis vagy nagybetűvel legyen írva a kezdőbetű a szóban ill. hogy legyen-e kötőjel a Gépész- vagy gépész- szó előtt vagy sem? (Köszönöm Rlevente eddigi segítségét). Apród vita 2016. március 11., 14:29 (CET)

Javasolnám: Pattantyús – Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve. A nagykötőjel jelzi, hogy nem szerzőről van szó.– SepulturaHalloween286.pngP's.box 2016. március 11., 16:42 (CET)

A címnegyedív alapján erősen úgy fest, hogy a Pattantyús a főcím (a gerinceken is csak ez szerepel), a Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve pedig az alcím. Hogy főcímet és alcímet hogy tagolunk (kettősponttal, gondolatjellel vagy ponttal), az erősen véleményes szokott lenni itt a Wikipédián, a címleírási szabvány midnenesetre a kettőspontot ajánlja. Pasztilla 2016. március 11., 17:43 (CET)

Még várok holnap estig, aztán hogyha nem lesz addig hozzászóló, akkor ''Pattantyús: Gépész- és villamosmérnökök kézikönyvet írok. Ha lesz hozzászóló, még tovább várok a holnap esténél. Apród vita 2016. március 13., 22:51 (CET)

Nem gondolom, hogy segítenék a megoldásban, de Pasztilla hozzászólásához csatlakozom. Magam is gépész lévén, annak idején ezt az alapművet csak Pattantyúsként emlegettük, hasonlóan az Omacht (Gépipari táblázatok), vagy Obádovics, Laricsev, Bronstejn stb. kézikönyvekhez. --Porrimaeszmecsere 2016. március 13., 23:09 (CET)

Átneveztem Pattantyús: Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve szócikkcímre. Apród vita 2016. március 18., 22:16 (CET)

Vlagyimir Akopjan, az örmény

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaGaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2016. március 17., 19:15 (CET)

Ezt az embert (Vlagyimir Akopjan (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) mi miért hívjuk így? Az emberkénk örmény, neve örményül Վլադիմիր Հակոբյան, amit én Vladimir Hakobjan-ként írnám át (a keleti rend szerint, mivel Örményországban él, sikereit örmény állampolgárként érte el). Viszont még a Szovjetunió idején született, oroszul Владимир Эдуардович Акопян (Vlagyimir Eduardovics Akopjan) a neve. A cikke azt írja: „Hazájában nevét Hakobjan (örményül Վլադիմիր Հակոբյան) alakban ismerik, de a nemzetközi irodalomban az orosz verzió átiratait használják.” A kérdésem, hogy ha a cikkek névadásánál gyakorlatilag nem foglalkozunk a nemzetközi szakirodalmakkal (lásd a híres Ramanujan-jelenséget), akkor itt vajh miért? Illeszkedve a wiki gyakorlatához az örmény névnek kéne a cikk címének lennie. Vélemények? - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2016. március 17., 16:51 (CET)

Nekem nincs kifogásom ellene. A német wiki is de:Wladimir Hakobjan néven szól róla, az angol en:Vladimir Akopianként. A magyar sakktémájú szaksajtóban az Akopjan alak terjedt el, de az ő cikkét kereső magyarok problémáját megoldja egy átirányítás a jelenlegi névalakról. A szócikket még 2008-ban hozták létre, akkor Vlagyimir Eduardovics Akopjan címen. Bár a Szovjetunióban született, vélhetően anyakönyvezése is az orosz alakú névvel történt, de ma már a nevének orosz alakban történő írása nemzeti érzelmeit sértené. (Volt hasonlóra precedens Paul Keres esetében is (lásd: Vita:Paul Keres), ahol egy észt szerkesztő még azt is szóvá tette, hogy egyáltalán miért tüntettük fel a név oroszos változatát is). – Dodi123 vita 2016. március 17., 17:30 (CET)

Örmény sakkozó, örmény bajnok. Ott is él. Természetesen a saját nyelve szerint kell elnevezni. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. március 17., 18:17 (CET)

Köszönöm a hozzászólásokat, akkor átnevezem. - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2016. március 17., 19:15 (CET)

Van még Olga Akopjan és Artur Akopjan is a szócikknévtérben. Pasztilla 2016. március 17., 19:59 (CET)

Olga Szergejevna Akopjan (leánykori nevén: Olga Szergejevna Levina) Volgográdban született orosz nemzetiségű kézilabdázó, és Oroszországban él. Férje Eduard Akopjan szintén Oroszországban él, a volgográdi kézilabdacsapat vezetője. Az ő esetében egyértelmű az oroszos írásmód. Artur Akopjan a Szovjetunió idejében Jerevánban született, és 1989-ig szovjet állampolgárként versenyzett. 1989-ben költözött az Amerikai Egyesült Államokba, és azóta ott edzősködik, az amerikai tornaválogatott edzője. Az ő nevét egyébként az angol wiki Akopyan formában írja. Szerintem az ő esetében is megmaradhat az oroszból származó Akopjan átírás. Mindkét érintett esetében csak említés van a magyar wikin, szócikk egyikőjükről sincs. – Dodi123 vita 2016. március 17., 20:41 (CET)

Ausztria-Magyarország: kis- vagy nagykötőjel?

Az OH. szótári részében Ausztria–Magyarország nagykötőjellel szerepel. Az Akh. és az Fnh. (Földrajzi nevek helyesírása) alapján nekem egyértelmű, hogy ha az Ausztria-Magyarország elnevezést földrajzi névként használjuk (tehát nem pl. focimeccs jelzőjeként), akkor kiskötőjellel kell írni. Analógia: Bosznia-Hercegovina vagy Baden-Württemberg.

A nagykötőjeles írásmódra háromféle magyarázatot tudok elképzelni.

  • 1. A valóban nagykötőjeles Osztrák–Magyar Monarchia írásmódja vonódott rá a rövid elnevezésre, amelyben azonban országnevek kapcsolódnak, nem pedig a nagykötőt indokolttá tevő népnevek.
  • 2. A kapcsolatot valamilyen megfontolás alapján "alkalminak" minősítette a szerző, nem pedig önálló földrajzi névnek tekinti ezt az alakot. Szerintem ez tévedés. (És nincs köze ahhoz az államelméleti problémához, hogy a Monarchia egy vagy két állam volt-e.)
  • 3. Nem valószínű, de lehetséges - és szívem szerint így értelmezném a helyzetet -, hogy nem a Monarchia rövid neveként, hanem a focimeccs jelzőként előforduló eset helyesírását rögzítette a szerző.

Mit tegyünk? Használjuk a nagykötőjeles alakot, rögzítsük az OH. hibái között a dolgot, vagy kövessük a 3. értelmezési lehetőséget?

– Peyerk vita 2016. március 20., 13:01 (CET)

A 3. eset azért nem valószínű, mert akkor nincs értelme uo. annak, hogy ausztria–magyarországi. (Meg persze miért pont ez a meccs?) – Vépi vita 2016. március 20., 18:36 (CET)

Senki többet? Én azt javaslom, rögzítsük az esetet az OH. hibái között.

Persze, a harmadikat én se gondolom valódi megfejtésnek, csak menekülési útvonalnak.

– Peyerk vita 2016. március 22., 09:41 (CET)

Brüsszel Fővárosi Régió

Nekem nagyon az az érzésem, hogy ezt magyarul kisbetűvel kell írni, azaz „Brüsszel fővárosi régió”. Vélemények?– Szilas vita 2016. március 22., 17:31 (CET)

Ez egészen nyilvánvaló, de soha nem tűnt fel. Jó hogy van aki lát is, nem csak néz :) – Peyerk vita 2016. március 22., 19:20 (CET)

Köszi, átneveztem.– Szilas vita 2016. március 23., 10:20 (CET)

Mohamed Elneni?

Arabról átírni jól tudó segítségét kérem: محمد ناصر السيد النني

Jelenleg ez a cikk címe: Mohamed El-Nenny. Köszönöm előre is! Pascal Z vita 2016. március 19., 14:03 (CET)

És ha ő megvan, kollégájára is kíváncsi lennék. Mohamed Salah (مـحمـد صـلاح‎). Ezt is köszönöm! Pascal Z vita 2016. március 19., 14:05 (CET)

@Pascal Z: Muhammad el-Nenni (a hosszú teljes név szerintem felesleges) és Muhammad Szallah. Az arabom nem tökéletes, de jobb, mint az angolos nevek. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. március 25., 22:26 (CET)

Görög átírás

Van egy újgörög átíróprogram, amely a görögországi Idomeni település újgörög nyelvű nevét Idoméni névre írja át. Melyik a helyes? Vagy tökmindegy? – 37.220.11.226 (vita) 2016. március 26., 17:31 (CET)

Az újgörögben a szabályzat szerint jelezzük a hangsúlyos szótagot. (Meg ne kérdezd miért, hiszen a magyar ékezetes betűk nem erre valók, és egyetlen más nyelv esetén se teszünk így, de ez van.) – Peyerk vita 2016. március 26., 18:55 (CET)

Átneveztem. Az újgörögöt egyszerűen így írjuk át a „népszerű” magyarossal. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. március 26., 20:05 (CET)

Nem latin betűs nevek átírása

A nem latin betűs nevekre vonatkozó átírási szabályt mindig kell követni? Nekem kicsit erőltetésnek tűnik ismeretlen földrajzni neveknél és az interneten rákeresve a magyar átírásra sokszor nulla találatot ad.--Bencoke vita 2016. március 25., 00:02 (CET)

Szóval semmiben se segíti az olvasót egy magyar átírás, ha még az interneten található magyar források is más átírást használnak.--Bencoke vita 2016. március 25., 00:02 (CET)

A magyar olvasót legalább abban segíti, hogy tudják, hogyan kell kiejteni. Ez egyébként sem erőltetés, hanem egyszerű szabály. Helyesírási szabály. És ahogy a Wikipédiát abszolút nem érdekli az internetes antihelyesírás-divat, úgy ez sem. Ha van nagyon elterjedt, hibás átírás, akkor arról átirányítást kell készíteni, és a dolog már meg is oldódott. Én a magam részéről nagyon nem támogatnám, ha a Wikipédia követné az internetes anglomán divatot. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. március 25., 09:42 (CET)

L.A.+1. Miért az angol, német vagy francia szerint kellene átírni, amikor egy adott nem latin írásjel adott hangértéket jelöl, aminek van magyar megfelelője? Egyébként már egyre több ismeretterjesztő könyv is áttért a magyar átírásokra, a régebbi angolos írásmódokról. Azzal pedig, hogy több Calcuttát találsz az interneten mint Kalkuttát (a Kolkatáról most nem is beszélek) természetes, és nincs azzal semmi baj. Ogodej Mal 0.png vitalap 2016. március 25., 10:12 (CET)

Egyetértek a válaszolókkal, de az a gyakorlati probléma mégiscsak fennáll, hogy ha csak egy cikken belüli említésről van szó, akkor az adott ritkán használt név tényleg totálisan beazonosíthatatlan lesz az olvasó számára. Az önálló cikkeknél megoldás az átirányítás és esetleg a cikkben elhelyezett magyarázat, de az egyszeri említésnél ezekre nincs mód.

Tehát természetesen kövessük a magyar helyesírást, de érdemes gondolkodni a probléma megoldásán. Nekem nincs rá ötletem, de nem szeretném ha elsüllyedne.

– Peyerk vita 2016. március 25., 11:48 (CET)

Arab földrajzi neveket akartam átírni, de valószínűleg el fogom rontani és biztos, hogy nem ad rá a google egy magyar találatot sem. Szerintem kicsit túlzás, lenézni azokat, akik ilyen téren nem egy hiányos helyesírási szabályzatot követnek.--Bencoke vita 2016. március 25., 13:08 (CET)

Senki nem néz le senkit azért, mert nem tudja olvasni, vagy a WP:ARAB szerint nem tudja átírni az arab karaktereket. Ilyenkor segítséget szokás kérni többnyire a helyesírás kocsmafalon, ahol általában van segítség. Ogodej Mal 0.png vitalap 2016. március 25., 13:41 (CET)
Még annyit, hogy arab, hindi, tamil, tibeti stb. stb. földrajzi nevek átírásához ott van a KNMH, ami nagyon jó alap, az átírási irányelvek nagy része is azon alapul. Hatalmas szószedet van mellette. Ogodej Mal 0.png vitalap 2016. március 25., 13:46 (CET)

A szócikk címe esetében LA-val értek egyet, ott a magyar átírás használata az általam is javasolt, és a bevezető mondatban zárójelben lehet utani a nemzetközileg ismert alakra. Ha csak a szócikk belsejében történik említés, akkor szerintem járható út lehet, hogy a szabályos magyar átírás mellé zárójelben odatesszük a nemzetközileg használt alakot is. – Dodi123 vita 2016. március 25., 13:13 (CET)

Pontosan, a bevezető mondatban fel lehet sorolni az összes olyan információt a címmel kapcsolatban, többek között a cím egyéb megnevezését, ami segíti a tájékoztatást. Ami a szövegközi említést illeti, egyszer elég megemlíteni a szövegben, akár refek között is szerintem. Ogodej Mal 0.png vitalap 2016. március 25., 13:41 (CET)

Kissé mellékvágány, de nekem angol-magyar fordításokban óriási segítséget jelent a magyar Wikipédia, mindig itt nézem meg a japán, kínai, arab stb földrajzi neveket vagy pl. az orosz személynevek átírását. Sokszor hőzöngenek a megrendelők, hogy miért így és miért nem angolosan, de én mindig arra hivatkozok, hogy magyarul ez a hivatalos és úgymond kötelező :-). (Legutóbb például a Rász el-Haima-i Emírséget kerestem itt meg, mert gondoltam, hogy nem Ras al-Khaimah a helyes). hhgygy óhaj, sóhaj, panasz? 2016. március 25., 18:57 (CET)

Ennek örülök. Így terjed a helyes út, mivel Bencőke véleményével ellentétben a helyesírási szabályzat e ponton egyáltalán nem hiányos, hanem teljesen egyértelmű és korrekt. Nem is értem, hogy miért kéne Ras al-Khaimahhoz ragaszkodni, amikor azt magyar ejtés szerint is le lehet írni. Ennek olyan evidenciának kéne lenni, hogy a helyesírási szabályzatba fel sem kellett volna venni. Aki arab (vagy bármilyen más) nevet akar átírni, mindig kérhet segítséget a megfelelő helyeken, szerencsére szinte minden írásrendszerben járatos valaki. Ha meg elrontja valaki az átírást, akkor sem harapja le senki a fejét. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. március 25., 19:03 (CET)

Nem ismerem a szabályzatot teljesen hibátlanul, de szerintem hiányos. Például nem adja meg, hogy több országon keresztül húzódó földrajzi helyeknél melyik ország melyik nyelvének melyik dialektusa szerint kell átírni. Meg azt se mondja meg a történelem folyán több nyelvet és több írásrendszert használó országoknál melyik a követendő. Azt meg nem értem mitől követi adott esetben a magyar kiejtést jobban valami, miközben a magyart is lehet többféleképpen ejteni.– Bencoke vita 2016. március 25., 22:51 (CET)
A szabályzat általában egyértelmű. Például a Hindukus több ország területét érinti, de mi a KNMH és a Cartographia szerint Hindukusnak írjuk és nem Hindu Kushnak, mivel ezek figyelembe veszik az esetleges honosodottságot is. Amik nincsenek benne ezekben az etalonnak tekinthető anyagokban, ott lehet a közvetlen átíráshoz fordulni. Ha kétségeid vannak, tedd fel a nyelvi kocsmafalra, előbb-utóbb érkezik válasz.Ogodej Mal 0.png vitalap 2016. március 26., 06:31 (CET)

Ugyanakkor az nem igaz, hogy a WP-ben merev álláspont alakult ki ez ügyben, sok amúgy átírandó nevet nem írunk át, és szerintem helyesen. Robi Sonkár sincs Wikipédián, csak Ravi Shankar. Egyúttal következetlenségek is vannak, így pl. Ruholláh Homeini de Ibn Khaldún Haldún helyett. Ogodej Mal 0.png vitalap 2016. március 25., 19:56 (CET)

Mondjuk Haldún-Khaldún esete éppen az, amikor a hagyományos vetekszik a jelenlegi átírási sztenderddel, de egyébként mind a kettő magyaros átírás, nem Khaldun, ami szóba se került. A ḫ hangot jelölő betűk átírása meg mindig problémás, jelenleg éppen h-nak kéne írni, sok más nyelvben kh-nak, de lásd például kazak vs kazah, vagy az óegyiptomi átírást, ahol szintén a régen ch-val átírt ḫ-kat jelenleg h-nak írják át (Khunáton-Echnaton-Ehnaton). – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. március 25., 22:09 (CET)

Én a ﺥ -re gondoltam ami a kh lenne, és csak magyarosan írjuk h-nak, tudományosan lehet ẖ/ ḫ / kh / ƈ, de magyarosan h. Végülis mindegy, arra akartam felhívni a figyelmet, hogy nem egységes. Ogodej Mal 0.png vitalap 2016. március 26., 06:31 (CET)

Az angol átíráson kívül létezik másmilyen is, én se arra gondoltam.– Bencoke vita 2016. március 25., 23:57 (CET)

Mégis milyen másmilyen? Netán spanyol, vagy török? Hacsak nem az IPA-ra gondolsz (amit senki se tud olvasni), vagy a „tudományos átírásokra”, amihez meg állandóan különleges karakterek kellenének. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. március 26., 12:26 (CET)

Mondjuk a kínaihoz pont van nemzeti átírás, a pinjin, amit mindenhol ugyanúgy írnak át – egy ideig itt is ez volt az etalon, sajnos ez megváltozott. Ezen kívül számos más nyelvnek is van nemzeti átírása, amit általában a helyi akadémia dolgozott ki. Na, ezeket például simán lehetne használni. Igen, használnak mellékjeleket, és? A francia, német, spanyol, portugál, török stb. is, mégis le tudjuk írni a szavaikat. És igen, a kiejtést nem adja meg, ellenben a magyar átírásnak is csak nagy vonalakban van köze az eredeti hangokhoz. Nemzetközi kutatáshoz a magyar átírás kb. 0 segítséget ad, mondjuk a mezei parasztnak jó, úgysem ismer más nyelvet, jó lesz neki a magyar is. Messzemenő következtetést nem kell ebből levonni, ez csak a saját véleményem, nem akarok vitát generálni, csak kikívánkozott. - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2016. március 26., 13:52 (CET)

Ja, és még egy: az ISO-nak is van egy átírásgyűjteménye, elvileg független, nem angolos. Ez is lehetne egy meggondolandó variáns... - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2016. március 26., 13:54 (CET)

Akkor marad az az érv, hogy egyfelől a helyesírási szabályzat szerint a magyaros alkalmazandó, másfelől pedig nem minden idegen írásmódnak vannak kidolgozott nemzetközi átírásai. De szerintem egyébként az ésszerűség is ezt kívánja meg, mivel a magyaros átírásokhoz természetesen nem kellenek idegen karakterek. Mind a cikkírást, mind a linkelést, mind a keresést elősegíti. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. március 26., 14:06 (CET)

@Gaja: Nyugodtan generálj vitát Vigyor. Az a gond a nemzeti átírásokkal, hogy azt is csak kevesen tudják olvasni. Ilyen pl. a tudományos átírás. Pl. az indiai írásokhoz kettő is van (+ az IPA), az egyik a IAST, a másik az ISO 15919, érdemes tanulmányozni összehasonlítva a kettőt. Az a gond, hogy például egy ilyen karakternél: ऋ/ृ az ISO szerint r̥̄ , IPA szerint riː vagy ru: helyzettől függően, IAST szerint ṛ, ezzel szemben a magyaros átírás megmondja, hogy ez pedig ri-nek ejtendő. Tehát nem kell külön tanulmány ahhoz, hogy hogyan is mondjuk ezt. Minden (legalábbis a legtöbb) nyelvnek megvannak a fonémái. Ha kiejtéskövető lenne minden esetben az átírás, és ezt mondjuk a Tamil Tudományos Akadémia írná elő, akkor az ő hangrendszerének megfelelő fonémákat is előírhatna, például olyanokat, amiket mi nem biztos hogy képezni tudunk (mondjuk azért erre gondolom vigyáznának, ezért inkább az angolhoz próbálnának igazodni). Érdemes ezekről beszélni, de azt azért látni kell, hogy a probléma kisebb mint elsőre látszik, hiszen ha a szócikk tartalmazza a lehetséges átírásokat (pl. tudományos, eredeti, angolos) akkor nagyobb gond nem lehet. Ha meg a magyarok beszélgetnek mondjuk यमुना, -ról, azaz Jamunáról, az angolok pedig Yamunáról, kit zavar ez? Ogodej Mal 0.png vitalap 2016. március 26., 14:36 (CET)

Ide rakok néhány átírandó földrajzi nevet.

https://de.wikipedia.org/wiki/Himyar

https://de.wikipedia.org/wiki/Ausan

https://de.wikipedia.org/wiki/Ramlat_es-Sayhad

Az első kettőnél fel van tüntetve a szó ódélarabul is, nem tudom melyiket kell használni.– Bencoke vita 2016. március 26., 15:37 (CET)

Két dolog (ez itt a reklám helye):

  • van nekünk egy {{Átírási infobox}}(?), amely tehermentesíteni tudja az első mondatot, ha túl sok az átírási lehetőség, és gyönyörűen összeszedi a különböző formákat (mondjuk a dablinkes része elég elavult, ahelyett ott a {{magyaros}}(?));
  • és a Wikidatán pont most jönnek létre a különböző átírási rendszerekhez a tulajdonságok (így a magyaroshoz is), szóval előbb-utóbb automatikusan is rendelkezésünkre fog állni jópár változat pl. pont az Átírási infobox kitöltésére.

Máté (vitalap) 2016. március 26., 16:32 (CET)

Ez jó lenne. Az arabnál például mindegy, hogy ódélarab, vagy középmarokkói, az esetleges kiejtési eltérések ellenére is egy arab betű egy magyar betűvel írandó át. A magánhangzósítás már nehezebb dolog. Ami az átírandókat illeti:

  1. Himjar. Egyrészt az irodalom többnyire ezt használja, másrészt DMG-vel is megadták, ami szintén segít.
  2. Auszan. Itt még az arab se nagyon segít...
  3. Ramlat asz-Szabatain.

Aki esetleg jobban képben van, nyugodtan javítson ki, mert nem vagyok éppen arabszakos. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. március 26., 16:42 (CET)

De az ódélarab ódélarab betűket használ és nem arab betűket.– Bencoke vita 2016. március 26., 19:14 (CET)

De miért kéne a ma létező Himjart ódélarabból átírni? – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. március 26., 20:02 (CET)

Mert nem a ma létező Himjarról van szó, hanem a Himjari Királyságról.– Bencoke vita 2016. március 26., 21:46 (CET)

Először is, az ódélarab átírása is Himjar (Ḥmyr), a királyság lakóit is himjaritáknak nevezik. Másfelől a térséggel foglalkozik magyar nyelvű irodalom is, így azokban is utána lehet nézni. De egyébként attól még nem kell ódélarabból átírni, mert ódélarab királyságról van szó, lásd az ókori Egyiptomot (helyi nyelven Kemt, Kemet), az Óperzsa Birodalmat (Hakhámanesijan), stb. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. március 26., 21:56 (CET)

Hogy lesz az ódélarabból Himjar? Lehetne az Hímjar vagy Himjár is. A Wikipédián például több helyen is Himjárnak írják. Azok szerintem szakirodalomból vannak.– Bencoke vita 2016. március 26., 22:14 (CET)

A mássalhangzóírások vokalizálása néha nehéz feladat. Ezért a kihalt nyelvek vagy nyelvjárások gyakorlatilag csak analógiás módszerrel közelíthetők meg. A mai arabban sincs ā a névben, így semmi sem indokolja az á-zást. A szót legfeljebb Himír alakban lehetne még átírni, aminek semmi hagyománya nincs. Legalábbis nem tudok róla. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. március 27., 09:32 (CEST)

Köszönöm szépen, akkor maradok annál.– Bencoke vita 2016. március 27., 13:25 (CEST)