Wikipédia:Koreai nevek átírása
Ezen az oldalon a Wikipédia egyik irányelvét olvashatod. Az itt leírtak minden szerkesztő számára követendőek, de fontosabb a józan ész, mint a szabály betűje, és előfordulhatnak indokolt kivételek is. Ha módosítani szeretnél rajta, kérd ki mások véleményét a vitalapján vagy a Kocsmafal megfelelő szekciójában! |
Átírás idegen írásrendszerű nyelvekből |
---|
A koreai nevek átírására sokféle rendszer volt használatban az utóbbi néhány évtizedben, ezért nincs egyszerű dolga annak, aki meg akarja állapítani egy név szabályos magyaros átírását. A Wikipédia a helyesírási irányelvben rögzített alapelveknek megfelelően az eredeti hangulos formát veszi alapul, átírási rendszerében az Osiris-féle Helyesírás ajánlásait[1] követi (ezek pedig végső soron a Keleti nevek magyar helyesírása című akadémiai kiadványra mennek vissza).[2]
A hangul a koreai nyelv fonetikus leírására használt rendszer. Több mint 500 éves múltra tekint vissza, de igazán bevetté csak az utóbbi száz évben, és különösen Korea japán megszállása után vált. A hangul kínai karakterekre emlékeztető egységei az egyes szótagok, amik az ábrázolt hangoknak megfelelő gyökökből épülnek fel.
Ha a közbülső gyök függőleges tengelyű (pl. ㅣ, i), a nyitógyök jobb oldalára, míg ha vízszintes (pl. ㅡ, u), a nyitógyök alá kerül. Ha mindkétféle elem előfordul benne (pl. ㅢ, i), körülöleli a nyitógyököt. Előfordulhat még zárógyök is a szótagban, ez mindig a másik két gyök alá kerül.
A koreai személynevek, a magyarhoz hasonlóan, családnév–utónév formájúak. A két szótagú család- és utóneveket egybeírjuk: 한덕수 – Han Dokszu, 김평일 – Kim Phjongil. Ez a kínai nevektől való elkülönítést is szolgálja, ahol ezeket kötőjellel kapcsoljuk: Szun Jat-szen.
Az átírási szabályoktól függetlenül írunk néhány más formában meghonosodott koreai szót és nevet: Phenjan, Kim Ir Szen, taekwondo stb.
Az átírandó cikkeket a {{koreaiátír}}
(?) sablonnal jelöljük meg, ami a Rossz koreai átírású cikkek kategóriába gyűjti őket.)
Gyöktáblázat
szerkesztésAz alábbi táblázat a szótagokban előforduló gyökök átiratát tekinti át (az Osiris-féle Helyesírás alapján).
|
|
Egyéb, az átíráshoz kapcsolódó szabályok
szerkesztés- Az /l/ írásjegy átírása a szóban elfoglalt helyzetétől függ:
- szó elején és két magánhangzó között az átírásban mindig /r/
- szó végén és nem orrhangú mássalhangzó előtt /l/
- Zöngés mássalhangzók (m, n, ng, l) és a magánhangzók után a /k/, /p/, /t/, /r/, /cs/ mássalhangzók zöngés megfelelői ejtendők (rendre: g, b, d, l, dzs) és az átírásban is ezt jelöljük.
- Régebbi szóösszetételekben, ahol a második tag kezdő írásjegye /i/ vagy /j/ és és az első tag végződése:
- magánhangzó, a két tag között /nn/-t ejtünk és az átírásban is jelezzük.
- mássalhangzó, a két tag között /n/-t ejtünk, vagy más mássalhangzót[4] és ezt is írjuk.
- Zárt szótag végén {lh}, {nh} betűkapcsolatok illetve /h/ után, ha /t/, /cs/, /k/ következik, a /h/ a mássalhangzó után kerül (pl. {lh}+/t/ → {lth}, /h/+/cs/ → {csh}
- {lk}, {lp}, {lph}, {lm} mássalhangzó-kapcsolódások esetén {lk} → /k/, {lp} és {lph} → p, {lm} → p átírásokat alkalmazzuk, bár egyes beszélők ezeket /l/-re egyszerűsítik.
- Az {nl} illetve {ln} kapcsolatból {ll} lesz.
- Mássalhangzó után az /l/ → /n/ lesz, amely az előtte álló zöngétlen mássalhangzót nazálissá teszi.
- /m/ és /n/ előtt a /p/, /t/, /k/ mássalhangzók /m/, /n/, /ng/ hangzókká módosulnak
- A labiális (b, p, ph, m) és a veláris (g, k, kh) mássalhangzók előtt álló /t/ és /n/ hasonul az ejtés helye szerint, azaz /t/ → /p/ vagy /k/, /n/ → /m/ vagy /ng/ lesz.
- A /z/ és /h/ írásjelek ejtése az /sz/ előtt /sz/, a /t/ a /cs/ és /csh/ előtt /cs/.
- Zárt szótag végén csak /p/, /t/, /k/, /m/, /n/, /ng/, /l/ állhat, a többi mássalhangzó és mássalhangzó-kapcsolódás ezekre változik, így például a szótag- ill. szóvégi /sz/, /cs/ és /csh/ mássalhangzók az írásban és az ejtésben is /t/-re változnak.
- A hasonulási szabályok egy szón belül érvényesek, kivéve a személynevek esetében, ahol a családi név és az utónév egy szónak számít, így a hasonulási és átírási szabályok a teljes névre érvényesek (annak ellenére, hogy külön írjuk őket).
- szóvégi ㄷ (d), ㅅ (sz), ㅈ (cs), ㅊ (csh), ㅌ (th), ㅎ (h) → t, kivéve, ha magánhangzó követi, olyankor az eredeti hangértéke számít: 꽃 kkot, de: 꽃을 (kocshul)
- szó végén 이 (i) előtt a ㅌ(th) és ㄷ (d/t) hangból ㅊ (csh) illetve ㅈ (dzs) lesz: 같이 kathi helyett kacshi[* 1], 굳이 kuti helyett kudzsi[* 2]
- szóvégi ㅍ → p, magánhangzó előtt rendesen ph
- szóvégi ㅋ → k, magánhangzó előtt rendesen kh
- ㄺ (lg), ㅄ (bsz), ㄵ (ncs), ㄶ (nh), ㄳ (ksz), ㄽ (lsz), ㄾ (lth), ㄼ (lb), ㅀ (lh) → az első betűt írjuk szó végén, kivéve, ha magánhangzó követi: 읽다 ilda, de 읽으세요 ilguszejo
- ㄻ (lm), ㄿ (lph) → a második betűt írjuk, kivéve, ha magánhangzó követi.
- ㄴ (n) és ㅁ (m):
- ㄱ (k), ㅋ (kh) + ㄴ/ㅁ: ㅇ (ng) → 막내 makne helyett mangne
- ㄷ (d), ㅅ (sz), ㅈ (cs), ㅊ (csh), ㅎ (h), ㅌ (th) + ㄴ/ㅁ: ㄴ (n) → 있는 issznun helyett innun
- ㅂ (b), ㅍ (ph) + ㄴ/ㅁ: ㅁ (m) → 갑니다 kapnida helyett kamnida
- ㄹ(l) + ㄴ(n) = hosszú ㄹ (l): 신라 Sinla helyett Silla
- ㅅ (sz), ㅆ (ssz) + 이 (i), illetve félhangzós magánhangzók (ㅛ (jo), ㅠ (ju), ㅑ (ja), stb), valamint ㅟ (ü) = s/ss → 시간 szigan helyett sigan
- ㄱ /k/ illetve /g/ + {j} félhangzós magánhangzók (ㅕ /jo/, ㅖ /je/, stb.) esetében az átírás {gj}; például: 가경전 [kagjongdzson][* 3]
- a ㄱ /k/ illetve /g/ + {w} félhangzós magánhangzók (ㅘ /va/, ㅙ /ve/, stb.) esetében az átírás {gv}; például: 불광 [pulgvang][* 4]
Mássalhangzó-átírási táblázat
szerkesztésHangul | ㄱ | ㄲ | ㄴ | ㄷ | ㄸ | ㄹ | ㅁ | ㅂ | ㅃ | ㅅ | ㅆ | ㅇ | ㅈ | ㅉ | ㅊ | ㅋ | ㅌ | ㅍ | ㅎ | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átírás | Szókezdő | g | kk | n | t | tt | r | m | p | pp | sz | ssz | - | cs | ccs | csh | kh | th | ph | h |
Szóvégi | k | k | n | t | - | l | m | p | - | t | t | ng | t | - | t | k | t | p | t |
következő kezdőgyök → | ㅇ | ㄱ | ㄴ | ㄷ | ㄹ | ㅁ | ㅂ | ㅅ | ㅈ | ㅊ | ㅋ | ㅌ | ㅍ | ㅎ | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
előző véggyök ↓ | k | n | t | r | m | p | sz | cs | csh | kh | th | ph | h | ||
ㄱ | k | g | kk | ngn | kt | ngn | ngm | kp | ksz | kcs | kcsh | kk | kth | kph | kh |
ㄴ | n | n | ng | nn | nd | ll | nm | nb | nsz | ndzs | ncsh | nkh | nth | nph | nh |
ㄷ | t | d | tk | nn | tt | nn | nm | tp | tsz | tcs | tcsh | tkh | tth | tph | th |
ㄹ | l | r | lg | ll | ld | ll | lm | lb | lsz | ldzs | lcsh | lkh | lth | lph | lh |
ㅁ | m | m | mg | mn | md | mn | mm | mb | msz | mdzs | mcsh | mkh | mth | mph | mh |
ㅂ | p | b | pg | mn | pd | mn | mm | pb | psz | pcs | pcsh | pkh | pth | pp | ph |
ㅅ | t | sz | tk | nn | tt | nn | nm | tp | tsz | tcs | tcsh | tkh | tth | tph | th |
ㅇ | ng | ng | ngg | ngn | ngd | ngn | ngm | ngb | ngsz | ngdzs | ngcsh | ngkh | ngth | ngph | ngh |
ㅈ | t | cs | tk | nn | tt | nn | nm | tp | tsz | tcs | tcsh | tkh | tth | tph | th |
ㅌ | th | th, csh | tk | nn | tt | nn | nm | tp | tsz | tcs | tcsh | tkh | tth | tph | thh |
ㅎ | h | h | kh | nn | th | nn | nm | ph | hsz | csh | tcsh | tkh | tth | tph | th |
Kivételek
szerkesztésAz átírási szabályok alól akadnak egyedi kivételek, például a 첫 cshot („első”) szóval kezdődő kifejezések: 첫사랑 cshotszarang[* 5] és nem csosszarang, 첫애인 cshodein és nem cshoszein. Ugyanilyen kivétel még például a 맛없다 madobtta[* 6], maszobtta helyett, vagy amikor az ㅅ (sz/s) birtokos kapcsolatban jelenik meg: 나뭇잎 namunip[* 7] („falevél”) és nem namusip.
A koreai nyelvbe latin írású nyelvből átkerült meghonosodott szavakat, mint pl. 아르바이트 (arubaithu; a német „arbeit”-ból) vagy 핸드폰 (henduphon; az angol „handphone”-ból) magyarosan írjuk át. A főképp műcímekben használt más nyelvű, koreai betűkészlettel írt szavakat eredeti, latin betűs alakjukban hagyjuk (pl. 킬미 힐미: Kill Me, Heal Me).[5]
A helyesírási keretirányelvet és a részszabályozásokat elfogadó szavazások jegyzőkönyvei
szerkesztés- Önálló helyesírási keretirányelvről (elfogadva: 2007. június 9.)
- A kínai és japán nevek egységes átírásáról (elfogadva: 2006. június 9.)
- Koreai átírási irányelv módosítása, 2013 (elfogadva: 2013. november 18.)
Használandó sablonok
szerkesztés{{magyaros|koreai}}
(?) – Az irányelvnek megfelelő, magyaros átírású szócikkeket jelölő sablon.{{hangugeo}}
(?) – A koreai nevek, szavak, kifejezések egységes feltüntetésére szolgáló sablon.{{RR és magyaros}}
(?) - A Revised Romanization és a magyaros átírás között gombnyomásra váltást jelölő sablon{{koreai}}
: ezzel a sablonnal lehet a váltást lehetővé tenni a szócikk szövegében előforduló koreai szavaknál
{{koreaiátír}}
(?) – A sablon jelzi, ha egy szócikkben nem megfelelő a koreai szavak átírása.
Lásd még
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ 259–261. Az OH. szerkesztői a KNMH.-t követik. A különféle átírási szisztémák hangjelölésbeli eltéréseit közlő táblázat a 260. oldalon található.
- ↑ Mártonfi Ferenc: A koreai nyelv = Keleti nevek magyar helyesírása, szerk. Ligeti Lajos, Budapest, Akadémiai, 1981, 483–498.
- ↑ a b c d e Zöngés mássalhangzók (m, n, ng, l) és a magánhangzók után a zöngés hang (2. pozícióban) ejtendő, és az átírásban is ezt jelöljük. → KNMH, 487. o.
- ↑ Egyéb szabályoktól függően
- ↑ Kocsmafali megbeszélés
További információk
szerkesztés- Koreai átírást segítő pindúr webes alkalmazás
- Hong's Hangul Conversion Tools – Korean Transliteration Tools
- Osváth Gábor: A koreai személynevek rendszere (PDF) – BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
- Koreai kiosztás beállítása és használata Windowson (angolul)