Főmenü megnyitása

Csirke-e a kakas?

Mike (csirke) szócikk egy kakasról szól. A többi Wiki is megoszlik, az általam ismert nyelvek közül csak a német és az orosz hívja kakasnak, a többi tyúknak v. csirkének. Jó így? Akela vita 2013. június 5., 15:44 (CEST)

Hát ha kakas, akkor tyúknak nehezen lehet nevezni. Csirke állapotú kakas viszont van. – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. június 5., 16:34 (CEST)

Szerintem nevezd át kakasra. Felnőtt volt a szerencsétlen. --Karmela posta 2013. június 5., 22:39 (CEST)

A csirke az a kicsinye a tyúknak meg a kakasnak. Nem tudom, egy öt és fél hónapos egyed még csirke-e vagy már kakas. Alensha 2013. június 5., 23:20 (CEST)

Lásd itt, a legalsó bejegyzést. Ez alapján egyértelműen (kakas) a helyes kiterjesztés. :) --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2013. június 6., 08:42 (CEST)

Több mint húsz tonnát nyomó űrhajó

A kezdőlap aktualitásai között szerepel egy hír egy űrhajóról, aminek több mint húsz tonna a tömege. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy a „több mint húsz tonnás űrhajó” vagy a „több mint húsztonnás űrhajó” írásmód a helyes (tehát egybeírandó-e itt a húsztonnás szó). Az világos, hogy ha az űrhajó tömege húsz tonna lenne, akkor helyes lenne a „húsztonnás űrhajó” alak, de itt szemantikailag másról van szó: az űrhajó szó előtt álló szavak logikailag nem úgy kapcsolódnak össze, hogy (több mint)+(húsztonnás), hanem úgy, hogy (több mint húsz)+(tonnás). Emiatt úgy gondolom, a húsz és a tonnás itt nem egybeírandók. Vélemények? --Malatinszky vita 2013. június 6., 20:10 (CEST)

Az AkH.11 119. pont foglalkozik ezzel (érdemes az AkH.11 117. pontot is elolvasni), de közben értem Malatinszky véleményét, s csak úgy tudom értelmezni a szabályalkotó elképzelését, hogy csak az számít, hogy mennyiségjelzős kapcsolat (számnév + melléknév). Háát, nem tudom, hogyan kellene írni. Máshogyan lehet fogalmazni? :) „az űrhajó tömege több mint húsz tonna”, „egy húsztonnás űrhajónál nagyobb tömegű űrhajó”, „tömege nagyobb mint egy húsztonnás űrhajóé”, „tömege meghaladja a húsz tonnát”, „több mint húsz tonna a tömege”. --Sphenodon vita 2013. június 6., 21:38 (CEST)

Szerintem a több nemcsak a húsz-hoz, hanem a húsztonnás-hoz is kapcsolódhat (’nehezebb, súlyosabb’ értelemben), tehát én úgy írnám: több mint húsztonnás. A több mint húsz tonnás ugyanis (elvileg) arra is érthető, hogy ’több mint húsz darab egytonnás’, és az utóbbi írásmód szerintem inkább erre a jelentésre van hagyományosan lefoglalva. Ádám 2013. június 7., 18:40 (CEST)

Egyetértek Ádámmal, de Bennót is idecsábíthatnánk. --Pagonyfoxhole 2013. június 7., 23:43 (CEST)

Karbon ellentételezés (offsetting)

Át kellene nevezni a Karbon ellentételezés (offsetting) szócikket a zárójel nélküli alakra; nem hiszem, hogy itt egyértelműsítésre van szükség. Megkérdezném azért, hogy a karbon-ellentételezés nem inkább kötőjeles? --Trevor vita 2013. június 7., 10:50 (CEST)

Nem a Szén-dioxid-kibocsátás, Szén-dioxid-visszasajtolás lenne a jó példa? Más kérdés, hogy az offset legyen ellentételezés, ellensúlyozás vagy valami más. Oliv0 vita 2013. június 7., 10:58 (CEST)

Színházi Adattár vagy Színházi adattár?

Kérnék állást foglalni abban a kérdésben, hogy melyik változat a helyes. A kérdésről idehozott megbeszélések:

A Színházi Adattár szócikk vitalapjáról:

Ez a csupa nagybetű? Bennó[[ Fájl:Pffffft-kalpagos.gif|22px]]iroda 2010. szeptember 29., 11:19 (CEST)

Erről már vitáztunk. A cím platformon is ebben a formában szerepel. – Kispadosvita 2010. szeptember 29., 13:25 (CEST)

Mint tudjuk, ez utóbbi az égvilágon semmit sem jelent. Úgy nem bánnám, ha legalább a Wikipédia-szerkesztők értelmesebb része lassan kezdené megérteni, hogy a helyesírás nem a népszokás leképezése, még kevésbé a népakaraté, hanem alapelvek érvényesítésével létrejött normarendszer, melynek szempontjából éppoly kevéssé számít, mit írnak a Színháztörténeti Intézet honlapjára, mint hogy van-e még tavalyi hó a Kilimandzsáró tetején. BennóPffffft-kalpagos.gifiroda 2010. szeptember 29., 13:33 (CEST)

A "Wikipédia-szerkesztők értelmesebb része" könnyen félreérthető. Én első nekifutásra félre is értettem. Bocs.
Egyébként az említett polémiában senkinek nem volt ötlete a téma rendezésére, ezért maradt a forrás platform helyesírása. Remélem előbb utóbb eljutok az említett intézetbe és akkor sok más mellett (például: képek átvétele) ezt is megbeszélem. Ezúttal is szívből üdvözlöm az értelmes szerzők kasztját. Üdv.! –Kispados vita 2010. szeptember 29., 20:03 (CEST)

Az "erről már vitáztunk" esetleg rám is vonatkozik, ezért idemásolom az erről szóló üzenetváltásunkat:

"- Biztos, hogy az "Adattár" nagy betű?
- A platform nevét a weblapjukon több helyen is látható formában vettem át. Nem volt okom kételkedni. Egyébként más -több szavas- címeknél is szoktam találkozni ezzel s helyesírással. Bennem is volt már kétség, de nem vagyok nyelvész ezért változtatás nélkül átveszem ezt a formát."

A megfogalmazásból ítélve mással is volt már vitád erről, de azt én nem ismerem. Egyébként Bennó megjegyzését én épp fordítva értem: "a szerkesztők értelmesebb részé"-ről írt. – Vadarovita 2010. szeptember 29., 21:31 (CEST)


Nekem semmi problémám azzal, hogy a helyesírási szabályok szerint módosítjuk a címet. A problémám azzal van, ha ezt követően jön valaki és visszajavít a forrás platformra hivatkozva. Volt már erre példa. Módosítás esetén 50-60 szócikk hivatkozását kellene, két helyen átírni. – Kispadosvita 2010. szeptember 30., 08:39 (CEST)

A Botgazdák üzenőfalának vonatkozó szakaszából:

A legtöbb színész, vagy egyéb színházi személy életrajzában megtalálható a következő linkelési forma aForrások szakaszban:

wikikóddal:

* [[Színházi Adattár]] [http://www.szinhaziadattar.hu/ ]

Ez a felesleges és indokolatlan belső linkelés a Források szakaszban megszüntetendő, azaz átváltandó a szokásos formára:

[http://www.szinhaziadattar.hu/ Színházi Adattár]

Indoklás, hogy egyrészt a szócikkek nem linktárak, másrészt a Színházi Adattár kifejezés a szócikkek szövegtörzsében belső hivatkozással minden esetben hivatkozásra kerültek, így a Források szakaszban ez nem indokolt, valamint a hivatkozási szokásoktól eltérő. A Források szakasz nem a belső szócikkekre való linkelésre van.

Mivel rengeteg szócikket érint ez a dolog, kérem egy botos megoldással helyretenni. A feladat nem igényel utánajárást, mert mindenhol csak az Adattár főlapjára mutató linkek szerepelnek.

Köszönettel! Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2013. január 20., 08:09 (CET)

Először tisztázni kellene, hogy az Adattár nagybetűs-e. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2013. január 20., 08:11 (CET)

A saját oldalukon nagybetűvel van kiírva. Gondolom, ez a hivatalos nevük. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2013. január 20., 08:15 (CET)

Nézd meg a Vita:Színházi Adattár lapot. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2013. január 20., 08:41 (CET)

Akkor alternatív javaslatként: Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet adattárában vagy ékezet nélkül. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2013. január 20., 08:48 (CET)


A Színházi Adattár egy önálló platform, saját névvel lett bevezetve és így lett internet szerte közismert. A nevét nem tartom szerencsésnek megváltoztatni.
Az én problémám itt és májusban a rendezvényneveknél is az volt, hogy az elfogadott szabályt csak az aktuális cikkeknél (Ld: 9. budapesti nemzetközi cirkuszfesztivál) érvényesítjük. Az adatbázis általános karbantartása nem történik meg, sőt a később született szócikkeknél sem alkalmazzuk következetesen.
Véleményem szerint tehát: Színházi Adattár vagy Színházi adattár. Névváltozás esetén (ma-már 50-60 helyett) 899 cikknél kell a hivatkozásokat javítani, a fő szövegrészben és a záró fejezetnél is, mindkét esetben más tartalommal. Figyelmes, körültekintő bottal a sorozatjavítás megoldható, mivel szerkesztő társaimmal egységes tartalmat rögzítettünk. Lehetnek kivételek, ezek száma azonban nem lehet több 5 százaléknál.
Kispados vita 2013. január 22., 17:40 (CET)
Kiegészítés!
A fent említett szám a bejelölt hivatkozásokat jelzi. Azt nem tudom megállapítani, hogy mennyi a hivatkozás nélküli előfordulás.
A szócikk átnevezések egyik legnagyobb problémája, hogy a korábbi nézettségi adatok elvesznek. Ez nem csak a wikipédia érdeklődő szerkesztői, hanem külső szakértő-elemzők számára is devalválja az adatbázis információs értékét. Ezt most általánosságban említettem, nincs köze ahhoz, hogy én ezzel a szócikkel komoly nézettségi elemzést végzek. A korábbi évek adatait rögzítettem.
--Kispados vita 2013. január 22., 19:37 (CET)

Január óta nincs hozzászólás, ugye archiválható? --Karmela posta 2013. június 9., 07:10 (CEST)

Skót szigetek

Szeretném rendezni a skóciai szigetek cikkeit, és a Skócia szigeteinek listája lapot. Az elnevezésekkel problémám van...

  1. Vannak olyan szigetek, amiknek ugyanaz a nevük, de más szigetcsoportban vannak, pl. Berneray - van a Barra-szigetcsoportban is, és az Uist-szigetcsoportban is ilyen nevű sziget...
  2. Vannak olyan szigetek, amelyek ütköznek más nem skót nevekkel, pl. Lunga - egyrészt skót sziget, másrészt a romániai Nyújtód román neve...

Hogyan lenne ezt célszerű elnevezni, egyértelműsíteni? Előre is köszönöm a hozzászólásokat! - Gaja   2013. február 13., 11:26 (CET)

Ötletek: Lunga -> Lunga (sziget), A Lunga román települést átnevezni Lunga (település)-re, és csinálni egy egyértelműsítő lapot, amire a sima Lunga mutat. A Bernerayhoz meg érdemes megnézni az enwiki egyértelműsítőt. Ott úgy van, hogy Berneray, North Uist, a másik meg nem is Berneray néven szerepel, hanem Barra Head név alatt. - Tündi vita 2013. február 13., 14:02 (CET)

A Lunga-féle az egyszerűbb, ott max egy egyértelműsítő lapot kell csinálni. Nekem inkább a másik csoporttal van bajom. Mégpedig az, hogy nálunk nincsenek ilyen vesszős egyértelműsítések, mi zárójelezünk csak... Úgyhogy ezeknél valószínűleg a szigetcsoport megy a zárójelbe, csak milyen formában? Pl. „Berneray (North Uist)” vagy „Berneray (North Uist-szigetcsoport)” legyen? Vagy valami más?

A másik az Isle of Lewis, ami Harrisszal együtt egyetlen sziget... Régen Lewis és Harris volt a cikk neve, nem igazán tudom, miért lett átnevezve, hiszen ez utóbbi jobban tükröz a helyzetet...

Na midegy, még rágózom egy kicsit rajta... - Gaja   2013. február 13., 14:22 (CET)

Szerintem a következő lenne a jó megoldás:
  • Berneray (Barra szigetcsoport) v. Berneray (Barra-szigetek) -> erre legyen redir a Berneray (Barra)
  • a sima "Barra" meg természetesen redir a Barra (egyértelműsítő lap)-ra
  • ugyanígy a másik Barra, csak North Uist-szigetekkel
  • a Lewis and Harris-t meg vissza kell csinálni, a két külön alak legyen redir a közösre.
Amúgy hajrá, a napokban javítottam pár ottani sziget koordinátáit, szóval érdekel a rendezés eredménye! :)
Winston vita 2013. február 16., 12:57 (CET)

Hamarosan nekilátok, egyelőre tervezési fázisban vagyok... :-) - Gaja   2013. február 18., 15:29 (CET)

Időközben felvetült még egy kérdés: mi legyen az olyan nevekkel, mint pl.: Fair Isle, Small Islands, stb. Ezeket lefordítjuk? - Gaja   2013. február 21., 12:30 (CET)

Hát van rá példa: Fülöp-szigetek, Húsvét-sziget, de Man sziget vagy Spratly szigetcsoport... :) --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2013. február 21., 12:35 (CET)

Bár ezt a világatlasz névmutatójának tüzetes vizsgálata nélkül nem merném határozottan kijelenteni, de azt hiszem a szigetek nevében a típusjelzést ("-sziget/-szigetek") valóban mindig lefordítjuk. – Winston vita 2013. február 21., 13:53 (CET)

Az rendben is lenne, de nem csak ez a gondom, hanem, hogy pl. a Small Islads-ból Small-szigetek vagy Kis-szigetek legyen-e? Hasonlóan a Fair Isle, itt ráadásul a fair több jelentésű is, csak ami úgy hirtelen eszembe jut: vásár, szőke, becsületes... Vajon mi lehet? Vagy hagyjuk meg eredetiben? Nem tudom, hogy van-e ezekről a szigetekről magyar szakirodalom... - Gaja   2013. február 21., 14:44 (CET)

A sziget szó lefordítható, de maga a név biztos nem, ha nem különösen ismert a magyar nevén. Oliv0 vita 2013. február 21., 15:11 (CET)

Felteszem, ezt az oldalt ismered. --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2013. február 21., 14:53 (CET)

Azért ezt nem minősíteném szakirodalomnak, különösen a helyesírást illetően. :) – Winston vita 2013. február 21., 15:06 (CET)
Na igen, ezt akartam mondani én is, ott pl. csak Fair Isle van... Na, mindegy, kigyűjtöm az ilyen neveket, aztán majd meglátjuk mi legyen velük... - Gaja   2013. február 21., 15:12 (CET)

Február óta nincs hozzászólás. Ugye archiválható? --Karmela posta 2013. június 9., 07:11 (CEST)

Dél-Korea adminisztratív egységeinek elnevezése

Tervbe vettem a tartományok és egyéb egységek megírását. Az alábbi problémám van:

en:Special cities of Korea és en:Administrative divisions of South Korea. Megint olyan egységek vannak, amik nálunk nem léteznek.

  • do - province - tartomány. Kérdés, hogy ezek milyen címen legyenek: pl: Kjonggi-do vagy Kjonggi tartomány? A Dél-Korea városai szócikkben egységesen -do. Ezzel csak annyi a gond, hogy némelyik tartománynál van észak-dél-nyugat stb, ez ebből a rendszerből nem derül ki: pl. Kjongszangnam-do az valójában Dél-Kjongszang (a -nam végződés = dél).
  • Special self-governing province - saját önkormányzattal rendelkező tartomány? (nem autonóm)
  • Seoul Special City - tartományi jogú városnak mondanám
  • Special self-governing city - lásd en:Sejong City bevezetője. Fogalmam sincs ez mi lehetne magyarul. A szócikket Szedzsong (település) néven tervezem létrehozni, de az adminisztratív megnevezése mégis kéne
  • county: megye
  • district: körzet
  • dong: kerület. Az angolban neighbourhoodnak van fordítva, de az nálunk városrész lehetne max, annak viszont nincs külön adminisztrációja, a dongnak viszont van (a legkisebb egység a districten belül). Ezért jónak látnám district: körzet, dong: kerület fordítást.
  • Eup (Town) - ???
  • Myeon (Township) - ???

Az utóbbi kettő annyira specifikus szerintem, hogy mehetne az eredeti nevén (magyaros átírásban up és mjon), a fő szócikkben körülírva, redirrel. Mit gondoltok? Teemeah Smiley green alien big eyes.svg 편지 2013. február 18., 12:38 (CET)

Special City - esetleg különleges közigazgatású város? Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2013. február 18., 12:43 (CET)

Senki másnak nincs véleménye? Én megcsinálom saját fejem után, de aztán ne tessenek panaszkodni, ha nem tetszik... :) Teemeah Smiley green alien big eyes.svg 편지 2013. február 20., 18:42 (CET)

A Dél-Korea közigazgatása cikkben ismertetett közigazgatási szintek immár tartalmi ismeretében javaslatokat tettem néhány közigazgatási szint magyar elnevezésére a cikk vitalapján. Szívesen venném mások véleményét is a kérdéskörben. – Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2013. március 20., 15:47 (CET)

Március óta nincs hozzászólás. Ugye archiválható? --Karmela posta 2013. június 9., 07:12 (CEST)

Bagratyion-hadművelet

Erről a témáról egy másik lapon (is) folyik megbeszélés.

A cikk ma átnevezésre került a kötőjel nélküli formáról Bagratyion-hadművelet névre. Ez pontosan fordított, mint amilyen utat a Barbarossa hadművelet bejárt. Azt szeretném megtudni, hogy a kettő közül most melyik a helyes (gyanítom egyszerre mindkettő nem lehet) és melyiket kell átnevezni, hogy a címek megfelelő összhangba kerüljenek? – Laci.d National Emblem of the Republic of China.svg vita 2013. február 18., 19:09 (CET)

Elvileg akár mind a kettő is helyes lehetne, ha különböző szerepűek lennénk: ti. ha az egyiknek köze lenne a személyhez, a másik meg csak el lenne nevezve róla. (Ld. Kepler-távcső kontra Kepler űrtávcső.) Itt mind a kettő csak elnevezve van a személyről, tehát egyformák. Valószínűleg a különírás a helyes, de most nem tudom biztosan, mert fáj a fejem. :-) Bináris ideWikidata Kelt: Wikipédia,  2013. február 18., 20:29 (CET)

Igen, külön. --Peyerk vita 2013. február 18., 22:12 (CET)

http://hu.wikisource.org/wiki/A_magyar_helyesírás_szabályai/A_tulajdonnevek_írása

168. Egy- vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatba (pl. Kossuth-szobor = Kossuth szobra, Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta stb.). Az ilyen összetételszerű alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Balassi-strófa, Ady-vers, Kossuth-díj, Petőfi-kultusz, Kodály-módszer, Celsius-fok, Sabin-cseppek, Bessenyei-kúria, Nádasdy-kastély; Konkoly-Thege-érem; Geiger–Müller-számlálócső, Hadrovics–Gáldi-szótár; Arany János-idézet, Bartók Béla-emlékév; stb. [Vö. 140. b), 169.]

Ha a Bagratyion-hadművelet kivétel, akkor miért az? – Sepultura vita 2013. február 19., 08:12 (CET)

140. Főneveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következőképpen kapcsolunk össze: a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek minőségjelzője, a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni, Dezső bácsi, Fazekas elvtárs; Kovács mérnök; a Nagy család, a Kalmár fiú; Zsiguli gépkocsi, Fabulon arckrém; stb. – Hasonló esetek: Julianus barát szobor, Kászim pasa bástya stb. (Vö. 167., 170.) Ez nem a kivétel. – Sepultura vita 2013. február 19., 08:24 (CET)

Ezt jól megbeszélted magaddal :-) --Peyerk vita 2013. február 19., 13:08 (CET)

Akkor most végülis melyik lesz a jó megoldás a kérdéses hadművelet(ek) elnevezésénél? – Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2013. február 24., 17:21 (CET)

Továbbra is külön, miképpen Sepultra is kispekulálta némi hangos gondolkodással :-) --Peyerk vita 2013. február 24., 18:39 (CET)

Ez nem a Mari néni esete, természetesen, hanem a jelöletlen összetételé. Az OH ezt a változatot hozza: Barbarossa-terv. --Pagonyfoxhole 2013. február 24., 18:50 (CET)

Ez nem a Mari néni esete, természetesen, inkább a fent már említett Kepler űrtávcső vagy az AkH. 140. pontjának példái közül a Zsiguli gépkocsi tartozik ide. A Kepler-távcső és a Kepler űrtávcső ellentétpárja egyértelművé teszi azok számára, akiknek analógiára van szükségük. A Bagratyion hadművelet az űrtávcső esete, Bagratyionról van elnevezve, a személyhez semmi köze.

Az AkH. 140. a) szabály tartozik ide, ugyanis a "Bagratyion hadművelet" kifejezés a "milyen hadművelet?" vagy a "melyik hadművelet?" kérdésre ad választ, tehát minden kétséget kizáróan a "Bagratyion" a "hadművelet" minőségjelzője. A "Bagratyion hadművelet" kifejezésre nem lehet más módon rákérdezni (mint például "kinek a hadművelete?"), ezért egyértelmű, hogy nem jelzetlen összetételről van szó.

Az OH. Barbarossa-terv megoldása rejtély, hiszen nem Barbarossa tervéről van szó. Miféle jelöletlen összetételként értelmezték?

--Peyerk vita 2013. február 24., 20:07 (CET)

[2]. --Pagonyfoxhole 2013. február 24., 20:55 (CET)

Most vettem csak észre, hogy fentebb "Barbarossa-terv" szerepel, nem "Barbarossa-hadművelet". Ezt én tudom úgy értelmezni, hogy "a Barbarossa terve", mivel a Barbarossa hadműveletet bizony lehet egyszerűen Barbarossának nevezni, nevezik is, az Adam78 által merésznek vélt módon. Lehet beszélni a Barbarossa lefolyásáról, a Barbarossa sikerélől, a Barbarossa következményeiről stb. Ha ez számít, akkor ez is inkább a különírás mellet szól.

Nem vagyok épp otthon. Van az OH-ban Barbarossa-hadművelet is?

--Peyerk vita 2013. február 24., 21:44 (CET)

Olvasd el cikk első mondatát és jegyzetét. --Pagonyfoxhole 2013. február 24., 21:50 (CET)

Elolvastam. Gondolom azt akartad mondani ezzel, hogy az OH-ban a "Barbarossa-terv" az a "Barbarossa-hadművelettel" azonos értelmű. Lehete, bár ebből ez nem egyértelmű.

A kérdés viszont maradt: milyen jelöletlen összetételről van szó akár a terv, akár a hadművelet esetében. És hogy

--Peyerk vita 2013. február 24., 23:05 (CET)

Van valami halovány esélye annak, hogy az összetételséget is magyarázni tudjuk (ez esetben a jelentése ilyesmi: 'Barbarossára emlékeztető, vele valamilyen összefüggésben álló terv'), de köztünk maradjon: szerintem is védhetetlen az OH. eljárása, ezeket az eseteket közönségesen elnevezésnek kéne tekinteni, a Lenkey század, a Bartók vonósnégyes és hasonlók mintájára. Ha valakinek van kedve, feltehetné a kérdést az OH. szerkesztőinek, vajh miért is kezelik összetételként a nevet. Valami oka csak van. (Az viszont nem stimmel, hogy a Bagratyion minőségjelző volna, de ez máshová vezet, szófaj- és mondattani területekre.) BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2013. február 24., 23:31 (CET)

Nagy honfitárs, aki keresztes hadjáratot vezet. Az ilyen terv-, illetve műveleti neveket nem véletlenül adják. --Pagonyfoxhole 2013. február 24., 23:38 (CET)

De nem az a baj, hogy miért Barbarossa, hanem hogy hol itt az összetételség. Ez az eset minden szempontból elnevezésnek tűnik. Vannak egyébként az AkH.-nak félig-meddig bevallott inkonzekvenciái, a rendszert csak bizonyos mértékig uralja logika. Gondoljatok hasonló esetként a Kossuth-díj típusára, ott is nehéz volna az összetételséget bizonyítani, az OH. egyik szerkesztője kérdésünkre ezt el is ismerte annak idején. De ott legalább rendszerszerű a kivétel, kiterjed egy egész típusra (a díjnevek írása nem utolsó sorban éppen ezért olyan nehezen áttekinthető), és akkor tudomásul lehet venni, hogy ez van, a magas akadémia ígyen rendelkezett, punktum. Aztán olyan is van, hogy bizonyos realitásokat nem hajlandó hivatalosan tudomásul venni a szisztéma, pl. a férfi esetében a főnévi és melléknévi alaki egybeesést, aztán ebből lesz a női fodrász jelzős szerkezet kontra férfifodrász összetétel mint nevezetes nonszensz. :) BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2013. február 24., 23:46 (CET)

Szerintem meg pl. a Kazinczy-verseny és a Barbarossa-terv ugyanaz a kategória. Emlékére, tiszteletére. --Pagonyfoxhole 2013. február 24., 23:58 (CET)

Lehet így értelmezni, nyilván, de én a Kazinczy-verseny típusban is az elnevezésre szavaznék. Éppen ez különbözteti meg a valós kapcsolatot a tiszteleti névtől (Tátrai-vonósnégyes kontra Bartók együttes), és összezavarja kicsit az olyan tisztább esetekkel, mint mondjuk a Kazinczy-érem (mert az őt ábrázolja). Szóval én nem vagyok meggyőzve. :) De világos, hogy ők így értik. Ezzel együtt a terv még tisztábban elnevezésinek tűnik, mint a verseny. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2013. február 25., 00:09 (CET)

Hoppá, tiszta szenilis vagyok, én ezt a kérdést már feltettem egyszer Mártonfinak (rumci néven szerepel): [3] Nos, a Barbarossa-terv, Kossuth-díj meglátásom szerint mezei tévedés (vö. Kaláka együttes vs. Sebő-együttes), de ez van, sőt nem is szándékozik megváltozni a 12. kiadásra. Ettől még a Wartburg gépkocsira és a Maripen tablettára nem érdemes kiterjeszteni. Ami egyszer már kötőjeles, tekintsük hagyományos, zárt listás kivételnek; ne tekintsük analógia alapjának.

A jelek szerint tehát Mártonfi OH.-szerk. Peyerkkel, velem (és Pasztillával) ért egyet ezügyben, de a végeredmény mégis az, hogy marad a kötőjel a norma szerint, és ez a típus is olyan kivételt képez, mint a díjnevek, dacára annak, hogy illogikus. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2013. február 25., 19:57 (CET)

Tettem rá egy függősablont, most fogalmazok egy általánosabb megközelítést, és szeretném oda átterelni ennek a problémának a megoldását is. Bináris ideWikidata Kelt: Wikipédia,  2013. február 26., 22:04 (CET)

Eldőlt e akkor ezzel, hogy kötőjeles vagy anélküli lesz e a hadművelet? – Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2013. április 3., 17:22 (CEST)

Április óta nincs hozzászólás. Ugye archiválható? --Karmela posta 2013. június 9., 07:13 (CEST)

Száhel, Száhel-öv, Száhel-övezet, éhségöv, Száhil öv

A Földrajzinév-bizottság határozata szerint egyszerűen „Száhel”, nálunk azonban a cikk címe Száhel-övezet. Maradjon így a cikk címe, vagy nevezzük át? Helyes Száhelt övként és övezetként is említeni, vagy csak az egyik helyes a kettő közül?

--Karmela posta 2013. március 13., 10:20 (CET)

A Száhel egy mesterséges megnevezés, nem földrajzi egység és nem is politikai, hanem az az övezet, ahol a Szahara terjeszkedik. A FNB ezt nyilván földrajzi névként fogta fel, de az az érzésem, hogy ebben nem kompetens, mert nem földrajzi névről van szó, hanem egy állandóan változó elhelyezkedésű és kiterjedésű szociológiai fogalomról. – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. március 13., 10:33 (CET)

Ha viszont ez nem földrajzi név, akkor elsőre nem látom a kötőjel okát: miért nem Száhel (száhel?) övezet? --Peyerk vita 2013. március 14., 10:20 (CET)

Az OH.-ban Száhil öv alakban található meg. ✮ Einstein2 vitalap 2013. március 14., 15:17 (CET)

Körülnézett már valaki a szakirodalomban és a sajtóban, hogy vajon inkább földrajzi vagy inkább szociológiai szövegkörnyezetben használják? --Karmela posta 2013. március 18., 15:51 (CET)

Mi is ezzel a helyzet? --Karmela posta 2013. június 9., 07:20 (CEST)

Midway-i csata > Midwayi csata

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaÁdám 2013. június 10., 12:35 (CEST)

Kíváncsi voltam, ki és miért nevezte át a szócikket kötőjelesre. Látom, hogy Pagony, és az alábbi indoklással:

  • OH 275. o.: kötőjel kell, ha az utolsó hangot a magyarban szokatlan betűegyüttes jelöli, pl. Macaulay-t, Thackeray-től stb.

Nos, Macaulay nevének egyszerűsített magyar átírása [mekóli] (OH. 1018.), Thackeray nevéé pedig [szeköri] (OH. 1384.), tehát e két esetben az ay betűkapcsolat egyaránt az [i] hangot jelöli, ami valóban szokatlan. Az -ay betűegyüttes azonban cseppet sem szokatlan abban az esetben, ha az [éj] hangkapcsolatot jelöli, ahogy például a Midway név esetében is. Az OH. 1065. így írja át: [midvéj-szigetek]. Ahogy a spray szónál, ha [szpréj]-nek vagy [spréj]-nek ejtjük, sprayjel lesz az írásmód (OH. 1277.), ugyanúgy a [midvéj] ejtésnél is az AkH.11 215. alapján egyszerűen egybeírjuk, tehát midwayi csata.

A sydney-i és hasonlók írásmódja terén egyébként még az MHSz. és az OH. is eltér, de ott is arról van szó, hogy nem szokványos az [i] hang jelölése (vagy ha úgy tetszik, az -ey betűkapcsolat ejtése). Nota bene, az MHSz. még ezt is egybeíratja (az OH. viszont nem, pont a rendhagyó kiejtés miatt). – De ezt csak mellékvágányt említem, hiszen a Midway kiejtése, ill. a kiejtése alapján várható írásmódja szabályszerű. Ádám 2013. június 4., 22:36 (CEST)

Kedves Ádám! Igazad van, de szerintem csak a példák tekintetében: megnéztem az OH-ban a Faraday bokrot, valóban, az is Faradayjel, faradayi. Azt azonban nem látom be, te és a szabályalkotók miért tekintitek a magyarban szokatlanabbnak az -ay/-i megfelelést, mint az -ay/-éjt. A magyar nyelv természetéből egyik sem következik. --Pagonyfoxhole 2013. június 4., 23:04 (CEST)

Egyetértek Pagonnyal, az éj épp úgy „szokatlan” a magyar nyelv szempontjából, mint az i. Lassan már eljutunk oda, hogy a Makkay nevet mekéjnek ejtjük? Ha már itt tartunk, az i még csak csak indokolható lenne... – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. június 5., 09:39 (CEST)

A magyarban van néhány -ay végű, angol eredetű szó, pl. spray, és a kiejtésük -éj, ilyen értelemben szokatlan az -i kiejtés. Ezért van talán, hogy az idézett OH. szerint az AkH.11 217. a)-ban és a Kötőjel (magyar helyesírás)#Kötőjel mindegyik toldalék előtt-ben leírt szabályban szokatlannak számít az -i kiejtés, de nem az -éj kiejtés. Oliv0 vita 2013. június 5., 10:21 (CEST)

Hát a sprayt lassan már írhatjuk magyarul is, annyira honosodott. De ez esetben spré lenne belőle. Én még nem nagyon hallottam a j-t is hozzáejteni (az sz-t meg általában s-nek ejtik). – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. június 5., 10:27 (CEST)

Az, hogy szokatlan a szóvégi „-ay” „-i”-ként ejtése az angolban, szerintem jogos lehet (bár nincs róla statisztikám): gondoljunk csak a „way”, „play”, „pray”, „say”, „day”, „gray”, „tray”, „spray”, „hay” stb. szavakra. Szívesen vennék ellenpéldákat – most hirtelenjében nem találtam –, nehogy rosszul higgyem. Én az angol „spray” szót angolul beszélve [szpréj]-nek, magyarul beszélve [spré]-nek ejtem, mert előbbit így tanultam angol órán és így láttam az angol szótárban, utóbbit így hallottam gyermekként, s így rögzült bennem. S ha az angolban ez a gyakoribb, akkor a magyar anyanyelvű ember is inkább ezt hallja, így számára az „i” ejtése lesz szokatlan. A kérdés ezek szerint az, hogy mi tekinthető szokatlannak a magyar nyelvben. Szokatlan-e Balzac nevében a „c”-t „k”-nak ejteni, vagy Hertz nevében a „tz”-t „c”-nek ejteni? (Ezek példa szerint az AkH-ban szokottnak és nem szokatlannak számítanak.) Ezeket nem azért írjuk/ejtjük így a magyarban, mert a franciában és a németben ezeket szokványosan így ejtik, ezért nekünk is ezt volt szokványos hallani? Csak hangosan gondolkodom és kérdezek, mert nem tudom a választ. --Sphenodon vita 2013. június 5., 11:41 (CEST)
Azért egy kiemelt cikknél illendő lett volna megvárni az átnevezéssel a vita végét. Ráadásul ez most címlapon szerepel. Ki kellene bírni bárminemű változtatást, a lekerülésig. Tambo vita 2013. június 5., 11:58 (CEST)

Pont most van a kezdőlapon? Hurrá. Mindenesetre egyelőre az OH-val indokolható a cím, bár még vitázhatunk rajta. Én azért azt mondom továbbra is, hogy tök mindegy, más nyelvekben mi az általános és mi nem az (főleg az angolban, ahol minden leírt betűnek legalább háromféle kiejtése lehet, a kombinációkról nem is beszélve). A magyarban az -ay betűkapcsolat nem szokatlan, személynevekben egyenesen gyakori. Ezeknek az ejtése -ai, tehát az -éj ejtés nem magyaros és nem megszokott, akármit állít az OH. – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. június 5., 12:32 (CEST)

Tambo: pontosan azért akartam a lehetőségekhez képest gyorsan cselekedni, mert a kezdőlapon volt/van a cikk, és mert biztos vagyok benne, hogy nem volt jó kötőjellel. (Szerintem illett volna a kezdőlapra kerülés előtt megvitatni ezeket, utánagondolni, utánajárni ezeknek, de hát jobb későn, mint soha.) A spray-nél jobb példa akkor nem ugrott be nekem (merthogy azt szerintem sem olyan gyakori j-vel ejteni), bár közben eszembe jutott a Broadway, amihez szintén kötőjel nélkül kapcsoljuk a ragokat (jóllehet azt is lehet [j] nélkül ejteni).

A Makkayhoz nem érdemes viszonyítani: a kiejtés értelemszerűen nem nyelvtől független dolog; a megszokottság mindig az adott nyelv alapvető írásmódjának fényében értendő. Ahogy fentebb is írták, az ay kiejtése [éj]-ként, illetve az [éj] írása ay-ként az angolban teljesen szabályszerű, kismillió példa van rá; ez a hang elsődleges írásmódja, illetve az írás elsődleges kiejtése. Nem a magyar nyelv természetéhez kell ezeket viszonyítani; ennek nem is lenne értelme. Sajnos a magyar helyesírás ismeretéhez jelenleg hozzátartozik a különféle idegen nyelvű betű-hang megfelelések ismerete is. Ádám 2013. június 5., 13:39 (CEST)

Hát ez önmagában is szomorú fejlemény. De még inkább, ha összevetem a fentebbi szakaszban említett canterburyi példával. Az y egymagában az angolban is i. Hogy még a betűkapcsolatot is figyelembe kell venni, nem csak az utolsó hangot, az már kissé túlzásnak tűnik nekem. Valójában az én szépérzékem szerint az y végződés az angolban és a magyarban is i-t jelent, ha meg nem, az már szokatlan. – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. június 5., 13:58 (CEST)

L. az AkH.11 215. utolsó bekezdését.

Az y-t kiragadni az ay betűkapcsolatból lényegében olyan, mintha az s-et vagy a z-t akarnánk kiragadni a zs-ből, l. még digráf. (Nem véletlen, hogy a cs, gy stb. a szabályzat szerint „kétjegyű betűk”, nem pedig két-két betű egymás után. És nem véletlen, hogy ezeket számos nyelvben el sem lehet választani, ezt a magyar Ljub-lja-na elválasztás és az IJssel-tó írásmód – meg sok más hasonló érdekes apróság is – tükrözi.) Ádám 2013. június 5., 15:07 (CEST)

A digráf tudtommal állandó jelleggel egy hangot jelölő kettősbetű (az angolban például az sh). Az angol ábécé nem ismeri az ay betűt (ellentétben az sh-val), a kiejtése is változó, még ha van is egy többségi ejtése, ezért nehezen tudom ezt olyan digráfnak tekinteni, ami a magyar helyesírást befolyásolhatja. A magyarban is vannak olyan hangok, amelyek egymás mellé kerülve módosítják/módosíthatják egymás kiejtését, de ettől még nem lesz kettősbetű belőlük írásban. – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. június 5., 16:37 (CEST)

Köszi, LA, értelek, s tanácstalanná váltam megint... De aztán ahogy' olvastam az újabb hozzászólásaitokat, az jutott eszembe, hogy akkor miért is nem az AkH.11 217. a) a mérvadó? Azt írja, hogy: „Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli, akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez”. Tehát, ha az utolsó kiejtett hangot egy, a magyar írásrendszerben szokatlan betűegyüttes jelöli, akkor a toldalékot kötőjellel kapcsoljuk. Mivel a „Midway” szóban az „ay” (kiejtése [éj]) a magyarban nem a szokványos betűkkel van írva (azaz nem úgy van írva, hogy Midvéj, hanem úgy van írva, hogy Midway, s mégsem [ai]-nak, hanem [éj]-nek ejtjük, pedig a magyarban megszokott szerint [ai]-nak kellene), ezért kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot. Vagy valami mellett elsiklottam megint? --Sphenodon vita 2013. június 5., 19:41 (CEST)

Hát én is azt mondom: írásrendszerünkben szokatlan – nem az angolban, hanem a miénkben. Itt meg az ay=éj mindenképpen szokatlan, akár tudunk angolul, akár nem. – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. június 5., 20:53 (CEST)

Ádám, nem ragoznám tovább, csak annyit, hogy írásrendszerünkben (tehát nem az angoléban) éppannyira szokatlan az -éj ejtéséhez az -ay betűegyüttes, mint az -i ejtéséhez. A szabály egyértelműen fogalmaz, a példatár pedig szétválik, nem tudni, miért. --Pagonyfoxhole 2013. június 5., 20:58 (CEST)

Az "illett volna" kitételedet, ha nekem szól, nem értem. Én tavaly december 4-én neveztem át. --Pagonyfoxhole 2013. június 5., 21:54 (CEST)
Ezt viszont kifejezetten rossz néven veszem: Sajnos a magyar helyesírás ismeretéhez jelenleg hozzátartozik a különféle idegen nyelvű betű-hang megfelelések ismerete is. Végzett anglistaként természetesen tisztában vagyok vele, hogyan kell ejteni a Thackeray, Macaulay stb. neveket, ezek triviális dolgok. (A nem egészen triviálisak az Anthony Powellnél, a Shrewsburynél, a Keighley-nél és egyebeknél kezdődnek.) --Pagonyfoxhole 2013. június 5., 22:23 (CEST)

Ezt azért valahogy meg kéne oldani. A javaslatom az, hogy ne az OH példatárának analógiái legyenek a minták (abban már találtunk sok-sok ellentmondást), hanem az AKH szelleme és szövege: a mi írásrendszerünk legyen az alapja e kérdés eldöntésének is. – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. június 7., 12:54 (CEST)

LAT: az angol ábécében ugyanúgy nincsen sh betű, ahogy ay betű sincsen; az utóbbi ugyanúgy digráf, mint az előbbi, l. Digraph (orthography): „Digraphs may also be composed of vowels” (és utána jön számos példa).

Pagony: elnézést kérek, hogy a fogalmazásommal megbántottalak. Amit írtam, azt tényleg szomorúnak tartom, de Tőled teljesen függetlenül: hogy magyarul helyesírni gyakorlatilag lehetetlen általános és szakmai célú helyesírási szótárak, kiejtési útmutató, földrajzi atlasz, enciklopédia és hasonlók nélkül. (Az enciklopédia azért kellhet, hogy értelmezzünk egy-egy kifejezést, hiszen sokszor ez is kell az egybeírás-különírás eldöntéséhez.)

Másrészt: a szabályzat szövegét sokféleképpen lehet értelmezni, de a hivatalos, mérvadó értelmezését akkor tudjuk meg, ha a szabályzatban és a helyesírási szótárban szereplő példákat tanulmányozzuk. Lehet, hogy itt (is) lehet következetlenséget találni, de azt hiszem, az AkH.11 215. számos példája (s ezek egybeírása) magáért beszél: businessből, cowboynak (! – kiemelés tőlem), horatiusi, greenwichi, wrocławi, toulouse-lautreci, karl-marx-stadti. Ugyanezt támasztja alá az AkH.11 216. b) is, pl. Andrićtyal, Balzackal, Bachhal, Greenwichcsel, Steinbeckkel, hertzcel. Ettől a fenti alapesettől vannak megkülönböztetve azok az esetek, amelyeket az AkH.11 217. a) említ, és ahol valóban szükséges a kötőjel. Remélem, a kérdést ezzel megoldottnak tekinthetjük. Ádám 2013. június 7., 18:28 (CEST)

Azért nekem ez még mindig nem világos teljesen. Nem igazán értem a szabály szellemiségét. Úgy tűnik, hogy a belinkelt oldalon az „ay” digráf az angolban, ezt értem is, és ugyanitt felsorolták az „ow”-t is. Ugyanakkor a példák között (AkH.11 217. a) Glasgow szóhoz miért kötőjellel kapcsolják a -ban ragot? Ez így számomra ellentmondás. --Sphenodon vita 2013. június 7., 18:55 (CEST)

Ott (217a) a „hangérték nélküli (ún. néma) betű” példája lehet a -w a Glasgow szóban. Oliv0 vita 2013. június 7., 19:20 (CEST)
Értem, köszönöm! --Sphenodon vita 2013. június 7., 19:45 (CEST)

Ha a cowboyos analógiát nézzük, akkor tényleg elfogadható, de nem az ay miatt, hanem az y=j miatt. Tehát nem azért, mert az ay=éj. A többi példa sem mond ellent annak, amit fentebb írtam, hogy a mi írásrendszerünk a mértékadó, mivel a magyartól nem idegen az s=sz, c=k, ch=cs, ch=h, tz=c. Az ay=éj viszont idegen. És semmi esetre se tudom elfogadni, hogy a magyar helyesírás ismeretéhez és alkalmazásához idegen nyelvek ismerete szükséges. Ez a fából vaskarika tipikus esete. Nem. A magyar helyesíráshoz magyarul kell tudni. – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. június 7., 19:26 (CEST)

A helyesírás egy szabványrendszer, norma, mint mondjuk az SI mértékegységrendszer. Valakik valamikor valamilyen alapon, valahogyan megállapítják, és attól fogva abban a formában érvényes (vö. „méter”: „az a távolság, amit a fény vákuumban megtesz a másodperc 1/299 792 458-ad része alatt”). Nincs arról szó, hogy teljes egészében logikus lenne: néhol az egyik elv kerekedik felül, néhol meg a másik. Sok mindenben vitatható, vitatják is (és gyakran több különböző álláspontot is alá lehet támasztani nyelvészeti érvekkel!), de ez a lényegen nem sokat változtat. Itt például abban van a következetlenség, hogy a kiejtett mássalhangzós végű betűkapcsolatokat (ay) másként kezeli a rendszer, mint a magánhangzót jelölőt (ow). C’est la vie.

Egyébként egy további példa, amit találtam (a Faraday és a Broadway mellett), a Hemingway, amelynek ragozott formái az OH. 804. oldala alapján Hemingwayjel, hemingwayi. Remélem, ez meggyőző mindenki számára a Midway ragozása terén, a szabályzat minden önkényessége és következetlensége dacára… Ádám 2013. június 7., 21:29 (CEST)

Bocs, de az teljes nonszensz, hogy a magyar helyesíráshoz bármiféle külföldiül tudni kelljen. Az egy dolog, hogy az angol szavak kiejtését nagyjából ismerik sokan. Persze már az AKH is ebbe az irányba mutat sajnos, de továbbra is: az -ay az írásrendszerünkben szokatlan betűegyüttes az -éj leírására. Csak akkor elfogadható az egybeírás, ha egyedül a szóvégi y indoklja. "Digráfként" nem. Vagyis ez esetben minden olyan y-végű angol szó kötőjel nélkül írandó, amelyben i vagy j az ejtése. – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. június 8., 14:39 (CEST)

Szerintem is nonszensz (pont erre írtam, hogy „sajnos”), de attól még így van. Hozzáteszem, hogy ez az idegen szavakra vonatkozik, és nyilván azért nevezzük ezeket idegen szavaknak, mert a magyartól eltérő normák vonatkoznak rájuk, többek közt kiejtés terén.

Ennek ráadásul csak egyik oka a szó végi hangzó kérdése. (Másik példa ugyanerre: szükséges tudnod, hogy a Smith angol név, ezért a benne lévő hangot [sz]-szel közelítjük, tehát ha -val/-vel ragot akarunk illeszteni hozzá, annak írásmódja Smithszel lesz, míg ha a Wörthi-tóról akarunk beszélni, ott már azt kell tudnunk, hogy német, így a th-t nem [sz]-hez hasonlóan ejtjük, hanem [t]-ként.)

A másik oka a hangrend. Honnan tudod például azt, hogy a Connecticut névhez -ban vagy -ben ragot illesszél, ha nem tudod, hogy mi a kiejtése? (A helyes válasz egyébként szerintem -ben, mivel kb. [könetiköt] a kiejtése, szakszerűbben: [kəˈnɛtɪkət].) Ajánlott irodalom: Nádasdy Ádám: Huron’s English Pronouncing Dictionary / Huron’s angol kiejtési kézikönyv. Itt egy kis kivonat belőle.

Amint az egyik cikkben említve is van, gyakran a szavak, nevek eredetét is tudnod kell a kiejtéshez! Hogyan máshogyan tudnád ugyanis kiejteni az alábbi két nevet: Puskin és Ruskin? Az első nyilván [puskin], a második viszont [rászkin]. Idegen szavakat, hiába latin betűsek, néha ki sem tudunk helyesen olvasni előismeretek nélkül, pedig ez előfeltétele annak, hogy ragokat illesszünk hozzájuk – részben a szó végi hangzó milyensége, részben a szó hangrendje miatt. (De ez a hagyományos magyar családnevek némelyikére is igaz: pl. Jósika, Cházár vagy Moholy-Nagy nevét sokan ejtik tévesen.) Ezekről nem szoktak gyakran beszélni, hogy ne riasszák el a kezdőket, a gyakorlatlanokat, de én titeket nagykorúnak tekintelek, akik előbb-utóbb meg tudják emészteni az ilyen sokkoló információkat is. Mosolygok rajta... Ádám 2013. június 8., 17:19 (CEST)

Ennél sokkal egyszerűbb lenne, ha a ragokat egyszerűen egybeírnánk minden esetben. A magyar ragasztó nyelv, ragasszon. Senkinek sem kötelessége tudni a kiejtéseket (teszem azt a búrt). Adott egy betűsor, amivel leírunk/leírnak egy szót, ehhez jön a rag, osztán punktum. Dehát sajnos nem ez az egyetlen következetlenség a helyesírásunkban. – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. június 8., 17:41 (CEST)

Egyértelműsítés: (színész) vs. (színésznő)

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaAz egyértelműsítésben a foglalkozásoknál helyes forma lehetőség szerint a "semleges" (-nő tag nélküli), kivétel, az a néhány eset, ahol az alapforma tesz női-férfi megkülönböztetést és így nincs más lehetőség (pl. masszőr/masszőz), vagy ha ezzel elkerülhető a további, évszámos egyértelműsítés. Kifejtést lásd alább. --Fauvirt vita 2013. június 10., 14:07 (CEST)

Bocs, hogy újra egyértelműsítéssel jövök, de látom, itt is egymás mellett alkalmazott a két mód, melyik a helyes gyakorlat? Kell/érdemes-e nemet "azonosítani" az egyértelműsítésnél, azzal a megfontolással, hogy bár nem sok, de vannak olyan szakmák, ahol nagyon nem szeretik, ha összekeverik, pl.: masszőr/masszőz..? Fauvirt vita 2013. június 7., 21:06 (CEST)

De jó, hogy kérdezek/előhozod, mert már én is találkoztam ezzel. Véleményem: szerintem abszolút nem kell, ez is az az eset, hogy nem a címszóban kell leírni a cikkalany teljes szinopszisát. Az egyértelműsítő lapon a címszó magyarázatához oda lehet írni a -nő névtagot, de a címszóba szerintem teljesen felesleges. Ezzel együtt láttam már olyat általam létrehozott egyértlapon, hogy egy másik szerktárs átírta a címszót -nő névtagúra, a hivatkozásokat meg nem javította. --Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2013. június 7., 21:17 (CEST)

Azért az óvónő, szülésznő esetében nem lenne ildomos elhagyni a nőt. Engem nem zavar, ha színész helyett színésznő van. --Wikizoli vita 2013. június 7., 21:32 (CEST)

Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a példádnak van semleges nemű (igaz hosszabb) megnevezése: óvodapedagógus. De tényleg csak zárójelben, hiszen jeleztem, hogy vannak olyan foglalkozások, ahol ilyen sincs... Fauvirt vita 2013. június 7., 21:39 (CEST) Ugyanakkor a konzekvencia azt követelné, hogy akkor az összes más szakma, ahol hozzátehető a -nő tag, is kiegészítésre kerüljön. A lényeg, hogy valahogy rögzítve legyen, akár így, akár úgy, a miheztartás és az idegtépő átnevezgetések - ami, ahogy Joey írja, sokszor magával vonja a linkek tisztázatlan ("elanyátlanodott") helyzetét - elkerülése végett... Fauvirt vita 2013. június 7., 22:20 (CEST)
Színésznő kategória sincs, csak színész. Ez mondjuk hülyeség, mert külön Nők kategória meg van, szóval akár lehetne is. :) (Férfiak mér' nincs, amúgy?) Teemeah KPop.png Üzenő 2013. június 7., 22:51 (CEST)
:-) Azon már amúgy sokszor gondolkodtam, hogy nem lehetne-e valahogy a kategóriákat és az egyért.fogalmakat "összehozni"... ;-) Fauvirt vita 2013. június 8., 00:24 (CEST)

Foglalkozásuk szerint ők színészek. Nincs is szükség a színész/színésznő megkülönböztetésre az azonos nevűek egyértelműsítésekor. --Karmela posta 2013. június 8., 16:36 (CEST)

Ehhez hozzácsapnám még a szinkronszínész és szinkronszínésznő egyérteket is, hogy szükség van-e ilyen jellegű egyértelműsítésre? Azoknál a színészeknél van használva itt-ott, akik csak a mikrofon előtt állnak, színpadon nem. --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2013. június 9., 01:27 (CEST)

Az egész problémát nem értem. Timi ráadásul azt mondja, nincs színésznő kategória. Hát ez mi: [4]? A PC anyanyelvén, az angol wikiben nyüzsögnek az actress kategóriák. Tulajdonképpen mi a kérdés itt? --Pagonyfoxhole 2013. június 9., 01:38 (CEST)

A magyarban többnyire nincs nem szerinti megkülönböztetés a foglalkozásoknál, és az a kérdés, hogy törekedjünk-e erre mégis a címekben a zárójelbe tett egyértelműsítő kiegészítéseknél az idegen minták nyomán. A legtöbb foglalkozásnál ez nem is lehetséges, vannak foglalkozások, ahol csak így megy, és a színész/nő az az eset, amikor lehetséges ugyan, de nem lenne muszáj, mert egy színésznő is színész. Szerintem lehetőleg ne bontsuk szét, örüljünk, hogy ilyen ritka emancipált nyelvünk van :) Ráadásul a címekben a zárójelbe tett egyértelműsítő kiegészítéseknél semmit sem ad hozzá az egyértelműsítéshez: akiknek a neve egyforma, azoknak a neme is.
Persze nagy ügyet sem érdemes belőle csinálni, ártani nem használ.
--Karmela posta 2013. június 9., 22:53 (CEST)
Csak apróban jegyzem meg, hogy bár egyetértek a fentiekkel, de az mondjuk nem igaz, hogy akiknek azonos a nevük, azoknak a nemük is azonos. A két olimpiai bajnok Jang Vej esetén már a foglalkozásuk (sportáguk) megoldja ugyan az egyértelműsítést, de azért az egyikük az férfi, a másik viszont nő, és ez az egyértlapon olvasható fogalommagyarázatban is szerepel a -nő névtaggal. --Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2013. június 10., 15:16 (CEST)
Kellő gyakorisággal fordul ez elő ahhoz, hogy rendszerszinten kelljen figyelembe venni, vagy ritka, egyedileg megoldható esetekről van szó? Gyakori, hogy a foglalkozásuk is azonos? --Karmela posta 2013. június 10., 15:27 (CEST)
Szerintem az már nem gyakori, bár én már találkoztam ugyanolyan nevű koreai gyeplabdázónővel és férfi gyeplabdázóval is az egyértelműsítési munkáim során. Fontos tudni, hogy a kínaiaknál, és főleg a koreaiaknál – néhány kivételtől eltekintve – egy leírt név önmagában még semmilyen információt nem hordoz arra vonatkozóan, hogy az illető férfi e vagy nő, ugyanis nincsenek férfi és női keresztneveik. E miatt (is) én mindig jelzem az egyértlapon a fogalommagyarázatban a -nő névtaggal, hogyha nőről van szó. De csak ott, a címszóba nem kell a -nő névtag! --Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2013. június 10., 16:37 (CEST)
Keresztnevük tényleg nem fejezi ki a nemüket, ui. nagyon kevés a keresztény az állami vallásüldözés miatt. Akinek Miki a személyneve, annál jobb odaírni, hogy nő.--Voxfax vita 2013. június 11., 13:23 (CEST)
A kérdés az, hogy egy enciklopédia címeként tényleg fontos-e... most hirtelen az jutott az eszembe, hogy mi van akkor, ha valaki - tételezzük fel egy Miki nevű - nő arról nevezetes, hogy aktivista... akkor mi a szitu? Épp erre való a bevezető, oda már bele lehet írni, hogy női aktivista. Nem hiszem, hogy a témára érdemes lenne további szavakat "pazarolni". :o) Fauvirt vita 2013. június 11., 14:06 (CEST)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után)

@Voxfax: A cikkbe persze hogy. De a címben csak akkor érdemes feltüntetni, ha van egy teljesen azonos nevű, azonos foglalkozású és azonos születési dátumú másik személy is, aki történetesen férfi. Itt mi most a címadás kérdését vesszük szemügyre.
--Karmela posta 2013. június 11., 14:08 (CEST)

Köszönöm a hozzászólásokat! Valóban azt hiszem - legalábbis az én fejemben - azt nehéz megtanulni, hogy az egyértelműsítés semmilyen módon sem kategória/kategorizálás, hanem egy segítség ahhoz, hogy eldönthessük, az adott névnek/megnevezésnek van-e még jelentése, a szótól függően a legnagyobb, általánosan alkalmazható halmazzal (alias emberek esetén a foglalkozás, majd az évszám - ami ugye még nem eldöntött, hogy egy (szül.) vagy kettő (szül-hal) -; települések esetén a helyszín; stb.), amin belül már „egyedi”.

@Karmela: bocs, hogy ezt mindig elfelejtem és köszönöm, hogy ilyen türelmesen tudsz mindig emlékeztetni rá! Fauvirt vita 2013. június 10., 14:07 (CEST)
@Fauvirt: Mosolygok rajta... --Karmela posta 2013. június 10., 15:31 (CEST)

Az imént találkoztam a Szató Miki szócikkel, aminek az első mondata ez: Szató Miki … japán színésznő. Szerencsére nem kell egyértelműsíteni. CsigabiSpiral jel.jpgitt a házam 2013. június 10., 19:35 (CEST)

Hm.. felmerült egy kérdés bennem... és ha orvosnő/doktornő lenne... vagy geológusnő, politikusnő, államtitkárnő? Egyre inkább azt hiszem, erre a problémára más megoldást kéne találni... Fauvirt vita 2013. június 10., 19:54 (CEST)

Amiben segíthetsz: Piros linkek a Földrajzinév-bizottság listáján

A Wikipédia:Helyesírás/Földrajzinév-bizottság 71/662. (2010. június 21.) a FNB állásfoglalását tartalmazza az érettségi vizsga követelményeihez tartozó névanyagról. A névanyagban számos piros link is van. A legtöbbjük más néven szerepelhet nálunk, és csak létre kell hozni az megfelelő átirányítást. Egyes esetekben hiányzó cikket fognak jelölni, gondolom. Bizonyára lesznek olyan esetek is, amikor a mi cikkünket érdemes átnevezni a FNB által ajánlott névre. Ideírom a listájukat, és ha egyértelmű az eset, akkor elég létrehozni a megfelelő átirányítást és máris zölddé lesz a link. Az egyes linkekhez fűzött megjegyzéseket közvetlenül alájuk lehet írni (egy kettősponttal bevezetve), az általánosakra pedig ott a #Megjegyzések a piros MNB megnevezések listájához szakasz. --Karmela posta 2013. június 5., 09:17 (CEST)

A piros MNB-megnevezések listája

kezdő hosszúsági kör
(a greenwichi délkör alternatívájaként)
greenwichi délkör
(a kezdő hosszúsági kör alternatívájaként)
Afrikai-lemez
Antarktiszi-lemez
Ausztrál–Indiai-lemez
Csendes-óceáni-lemez
Dél-amerikai-lemez
Észak-amerikai-lemez
Eurázsiai-lemez
Filippínó-lemez
Nazca-lemez
Kaledóniai-hegységrendszer
Variszkuszi-hegységrendszer
Variszkuszi hegységrendszer Symbol opinion vote.svg megjegyzés vajon melyik a helyes írásmód? --Sphenodon vita 2013. június 5., 20:28 (CEST)
Afrikai-árokrendszer
Afrikai-ősföld
Dél-afrikai-magasföld
Kelet-afrikai-magasföld
Teleki-vulkán
Symbol opinion vote.svg megjegyzés A helyesírásáról itt volt szó: Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív86#Teleki-vulkán vagy Teleki vulkán?, és itt esett szó róla: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2008-01-29#Teleki-vulkán. A lap létrehozását már megkísérelték, de sajnos csak a url=http://www.sulinet.hu/foci/teleki/teleki.html másolatáig futotta. --Karmela posta 2013. június 5., 16:45 (CEST)
Guyanai-hegyvidék
Kanadai-ősföld
Kordillerák
Labrador
Symbol opinion vote.svg megjegyzés nem a listaszerkesztő megjegyzése: itt az egyik szó a Labrador-félsziget lehet, mert Új-Fundland és Labrador szócikk már van. Ezt csak a lista átláthatósága miatt mondom, mert magából az egyértelműsítő lapból ki lehet következtetni. Apród vita 2013. június 5., 18:41 (CEST)
Mexikói-fennsík
Mississippi-alföld
Mt. Pelée
A cikkekben így említik: Mount Pelée, Mt. Pelée, Mont Pelée, Montagne Pelée, Montagne Pelee
Paraná-alföld
Antilla-tenger
(A Karib-tenger alternatívájaként)
La Plata
Río de la Plata, La Plata-folyó
Szt. Lőrinc-folyó
Szent Lőrinc-folyó
Ausztráliai-alföld
Nagy-Artézi-medence
Nyugat-ausztráliai-ősföld
Murray
Darling
Darling-folyó
Angara-ősföld
Van Angara-felföld, de a kettő nem azonos. Lásd a Megjegyzések-szakaszt. --Vadaro vita 2013. június 5., 21:22 (CEST)
Arab-ősföld
Mt. Everest
(a Csomolungma alternatívájaként) Mount Everest
Dekkán-ősföld
(a Dekkán-fennsík alternatívájaként)
Dél-kínai-hegyvidék
(a Kínai-ősföld alternatívájaként)
Kínai-ősföld
(a Dél-kínai-hegyvidék alternatívájaként)
Hindusztáni-alföld
Hindusztáni-félsziget
Indonéz-szigetvilág
Iráni-felföld
Japán-szigetek
Kaszpi-mélyföld
Kínai-alföld
Nyugat-szibériai-alföld
Még nincs ilyen cikkünk; előbb vagy utóbb (inkább utóbb) megírom, ha addig más nem. --Vadaro vita 2013. június 5., 20:44 (CEST)
Turáni-alföld
Uszty-Ilimszk
Balti-ősföld
Finn-tóvidék
Francia-középhegység
Holland-mélyföld
Kelet-európai-síkság
Londoni-medence
Skandináv-hegység
IJssel-tó
Dnyepropetrovszk
Dnyipropetrovszk
Donyeck (Oroszország)
Europoort
Dél- és délkelet-angliai iparvidék
Donyec-medence
Északkelet-angliai iparvidék
Északnyugat-oroszországi iparvidék
(a Szentpétervár környéki iparvidék alternatívájaként).
Oroszország gazdaságát az eddig meglévő szócikkek nem iparvidékek szerint, hanem gazdasági körzetek szerint vázolják fel (forrásokkal és a ru-wiki-vel azonosan). Az Északnyugati Gazdasági Körzet pl. - iparvidék is, de nem csak az, a kettő nem azonos. Ezért szerintem nem kellene átirányításokat létrehozni, és ez vonatkozik az alábbi néhány (orosz) iparvidékre is. --Vadaro vita 2013. június 5., 20:44 (CEST)
Szentpétervár környéki iparvidék
(az Északnyugat-oroszországi iparvidék alternatívájaként)
Flandriai iparvidék
Közép-angliai iparvidék
Moszkva környéki iparvidék
(a Központi iparvidék alternatívájaként)
Központi iparvidék
(a Moszkva környéki iparvidék alternatívájaként)
Van Központi Gazdasági Körzet, de nem kell átirányítás (lásd följebb.) --Vadaro vita 2013. június 5., 21:22 (CEST)
Olasz ipari háromszög
Randstad
Skót iparvidék
Uráli iparvidék
Van Uráli Gazdasági Körzet, de nem kell átirányítás (lásd följebb.) --Vadaro vita 2013. június 5., 21:22 (CEST)
Volgai iparvidék
Van Volgamenti Gazdasági Körzet , de nem kell átirányítás. --Vadaro vita 2013. június 5., 21:22 (CEST)
Kárpát-medencevidék
Kárpát-medence
Keleti-Alpok
Lengyel-alföld
Lengyel-középhegység
Lengyel-tóhátság
Morva-medence
Duna–Majna–Rajna vízi út
Rajna–Majna–Duna-csatorna
Német-középhegység
Symbol opinion vote.svg megjegyzés A szövegekben helyenként Német középhegység néven fordul elő.
Nyugati-Alpok
Román-alföld
Felső-Szilézia
Dunántúli-domb- és hegyvidék
Dunántúli-dombság + Mecsek
Nyugati-peremvidék
(a Nyugat-magyarországi-peremvidék alternatívájaként)
Borsodi-medence
Dráva menti síkság
(a Dráva-mellék alternatívájaként)
Dráva-mellék
(a Dráva menti síkság alternatívájaként)
Győri-medence
Somogyi-dombság
Szekszárdi-dombság
Tokaj–Eperjesi-hegység
Tokaji-hegység
Eperjes–Tokaji-hegység
Tolnai-dombság
szegedi Fehér-tó
Fehér-tó
Aggteleki- és Szlovák-karsztvidék
Aggteleki-karszt, ill. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai
Budapest Andrássy út
Andrássy út
budapesti Várnegyed
Budai várnegyed
pesti Duna-part
Tokaj-Hegyalja borvidéke
Tokaji borvidék

Megjegyzések a piros MNB-megnevezések listájához

Kezdő hosszúsági kör, greenwichi délkör

Ami a kezdő hosszúsági kört (greenwichi délkört) illeti, régi (németes) nevén nullmeridián szerepel. Amennyiben nem hoz fel valaki (szakmabeli) nyomós érvet annak megtartása mellett, javaslom átnevezni az FNB által megadott kezdő hosszúsági körre, oda átirányítva az alternatív megnevezéseket (greenwichi délkör, nullmeridián). (Az átnevezést és a linkek javítását elvégzem, s ki is egészítem a szócikket.) --Fekist vita 2013. június 5., 17:23 (CEST)

  • Abszolút Symbol support vote.svg támogatom a kezdő hosszúsági kör elnevezést! --Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2013. június 7., 13:43 (CEST)
  • Szintén Symbol support vote.svg támogatom a kezdő hosszúsági kör elnevezést szócikkcímnek, s támogatom azt is, hogy a szócikkben kerüljön megemlítésre a másik két név. --Sphenodon vita 2013. június 7., 23:22 (CEST)
  • Csatlakozom. Persze az átirányításokra is szükség lesz. --Karmela posta 2013. június 8., 21:54 (CEST)

Ősföld vs felföld, árok és árokrendszer

Legyünk óvatosak az ősföld-del! Bár nem vagyok "földrajzos", de úgy tudom, az "ősföld" nem azonos a "felföld"-del. Egy szakkönyv szerint pl. az Angara-felföld egy tájegység Közép-Szibériában, az Angara-ősföld (ősmasszívum) pedig szinte egész Közép-Szibéria szerkezeti alapja, amely akár néhány ezer méter mélyen húzódik és csak néhol bukkan felszínre; az Angara-felföld-ön pl. éppen nem. Azt már nem tudom, hogy pl. a Dekkán-fennsík, Arab-ősföld stb. esetében is ez a különbségtétel (terminológia) érvényes-e. --Vadaro vita 2013. június 5., 19:37 (CEST)

+1 Vadaro: az ősföld és felföld nem ugyanaz a fogalom. Az ősföld földtörténeti jellegű, a felföld pedig morfológiai jellegű. --Sphenodon vita 2013. június 5., 20:19 (CEST)

Ez eddig fel se tűnt. Valóban geológiai és földrajzi fogalmak keverése folyik. De amúgy az Mt. Everest se indokolható semmivel. A La Plata megint csak, mert úgyis egyértelműsíteni kell. Vagy La Plata (folyó) vagy Rio La Plata. Továbbá nincs Afrikai-árokrendszer. Van Kelet-afrikai-árok, amit ugyan lehet rendszernek tekinteni, de attól még minden geológus kelet-afrikaiként ismeri. – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. június 5., 20:32 (CEST)

+1 LA: Kelet-afrikai-árokrendszerről tanultam. Az Afrikai-árokrendszer elnevezés azt sugallja számomra, hogy az Afrikában levő összes tektonikai árok egy rendszerbe tartozik, holott ez egyáltalán nincs így. Vélhetően a Kelet-afrikai-árokrendszerre gondolnak az FNB-nél, amikor Afrikai-árokrendszert írnak. --Sphenodon vita 2013. június 5., 22:05 (CEST)

Duna–Majna–Rajna vízi út vs Rajna–Majna–Duna-csatorna

A Duna–Majna–Rajna vízi út és a Rajna–Majna–Duna-csatorna közül az előbbi a pontosabb, igaz? --Karmela posta 2013. június 6., 20:43 (CEST)

Attól tartok, hogy attól függ, ki honnan nézi. :D :(( . Az angol wikin en:Rhine–Main–Danube Canal (RMD), a német wikin de:Main-Donau-Kanal (MDK), és ismerik úgy is, hogy Rhein-Main-Donau-Kanal (RMD-Kanal). 1921-ben létrejött a Rhein-Main-Donau AG. A vízi út lehet, hogy szerencsésebb elnevezés, mert a Dunát, a Rajnát és a Majnát nem nevezném csatornának (habár sok helyen szabályozott a medrük). Nem tudom, hogy van-e és mi a hivatalos elnevezés. --Sphenodon vita 2013. június 6., 21:54 (CEST)
Ha azonban azt nézem, hogy ez a vízi út is tengereket köt össze, mint mondjuk a Szuezi-csatorna, akkor ebben az értelemben ez is „csatorna” két tenger között. --Sphenodon vita 2013. június 6., 22:14 (CEST)

A vízi útra és a csatornára vonatkozott a kérdésem, a sorrendről nincs véleményem. Azt javasolom, hogy a cikket nevezzük át a FNB által javasolt vízi útra, és a korábbi cikkcím legyen átirányítássá. Jó lesz így? (Sphenodon, javítottam nálad egy elütést, remélem nem veszed rossz néven.) --Karmela posta 2013. június 6., 22:53 (CEST)

Szerintem jó lesz úgy, ahogy' mondod. Köszi az elütés javítását! :) --Sphenodon vita 2013. június 6., 23:03 (CEST)
Ha ezt csináljuk, akkor még az is kérdés, hogy a belső hivatkozásokban ilyen javítás legyen-e:
  • [[Rajna–Majna–Duna-csatorna]] → [[Duna–Majna–Rajna vízi út]]
vagy inkább ilyen:
  • [[Rajna–Majna–Duna-csatorna]] → [[Duna–Majna–Rajna vízi út|Rajna–Majna–Duna-csatorna]]
--Karmela posta 2013. június 6., 23:10 (CEST)

Várj, kérlek. Mintha két kapcsolódó, de nem azonos dologról lenne szó. (Mindjárt folytatom).--Vadaro vita 2013. június 6., 23:10 (CEST)

A cikkünk így kezdődik: "A Rajna–Majna–Duna-csatorna a világ leghosszabb belvízi útja. Hossza 3483 km, a hozzá kapcsolódó folyószakaszokkal együtt 12 000 km. 1992. szeptember 25-én adták át." Ez zagyvaság. Ha a csatornáról szól a cikk, akkor az első két mondatot törölni kell. Ha a teljes vízi útról, akkor a harmadikat. Mivel nincs időm végigolvasni a cikket, így nem tudom eldönteni, melyikről szól. --Vadaro vita 2013. június 6., 23:19 (CEST)

Úgy gondolom, hogy az adott esetben a németek megnevezéseit kell előtérbe helyezni az angolokéval szemben. Az a német cikk, amivel a mi cikkünk össze van kötve, a Main-Donau-Kanal címet viseli, és az áll benne, hogy segítségével lehetővé vált az Északi-tengertől a Fekete-tengerig hajózni, és hogy ezt a teljes útvonalat „Europakanal”-nak (Európa-csatornának) nevezik. Az általa létrejött lehetőség miatt a „Main-Donau-Kanal”-t Rhein-Main-Donau-Kanalnak (Rajna–Majna–Duna-csatornának), röviden RMD-csatornának is nevezik. Helyi beceneve az elődjétől való megkülönböztetésül Neuer Kanal (Új csatorna). A hivatalos neve azonban Main-Donau-Kanal.
Ennek alapján úgy látom, hogy az „Europakanal” magyar megfelelője a „Duna–Majna–Rajna vízi út” , a „Main-Donau-Kanal”-t pedig vagy „Majna–Duna-csatornának”, vagy „Rajna–Majna–Duna-csatornának” kéne neveznünk. Szerintem a mesterségesen létrehozott szakasznak találóbb név lenne a német hivatalos névnek is megfelelő „Majna–Duna-csatorna”, csak nem tudom, hogy szokták-e ezt így a magyarban is használni.
A német cikk megkapta a Wikipedia:Lesenswerte Artikel minősítést, tehát úgy találták, hogy szakmai szempontból korrekt, forrásokkal kellően alá van támasztva, alapos és informatív.
A magyar cikket megnézve azt látom, hogy elsősorban az európát átszelő vízi út mesterségesen épült szakaszáról szól, csak annyiban a teljes vízi útról, hogy megépítése ennek érdekében történt. Tehát visszavonom azt a javaslatomat, hogy nevezzük át Duna–Majna–Rajna vízi úttá. Ha átnevezzük, akkor „Majna–Duna-csatorna” legyen, vagy pedig maradjon úgy, ahogyan van, Rajna–Majna–Duna-csatornaként.
--Karmela posta 2013. június 7., 08:15 (CEST)
Utóbbiként látom én is. Nem kell átnevezni. --Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2013. június 7., 13:50 (CEST)
Köszönöm a hozzászólásaitokat, mert így bennem is közben letisztultak dolgok ezzel kapcsolatban. Szívem szerint Majna–Duna-csatornának nevezném el így, mivel konkrétan a két folyó között épített csatornáról van szó (analógiaként lásd a tervezett Duna–Tisza-csatorna elnevezését is), s így könnyebb elkülöníteni az egésztől, amiben benne van a Rajna, a Majna, a Majna–Duna-csatorna és a Duna. Ráadásul Németországban, ahol a létesítmény leledzik, szintén elsődlegesen Main-Donau-Kanal néven létezik. --Sphenodon vita 2013. június 7., 14:48 (CEST)
Tegnap óta csak most ültem le a géphez. Nem olvastam végig a cikkünket, de Karmela összefoglalása alapos és meggyőző. Egyetértek azzal, hogy ne nevezzük át. --Vadaro vita 2013. június 7., 18:42 (CEST)
Arról mi a véleményetek, hogy létrehozok egy „Duna–Majna–Rajna vízi út” lapot, ami addig is átirányítássá tesszük a cikkre, amíg valakinek kedve szottyan a tengertől tengerig vezető vízi útról való önálló cikk megírására?
Sphenodon, a német hivatalos megnevezésnek jobban megfelel a Majna–Duna-csatorna, de vannak-e erre a magyar megnevezésre hivatkozható források is? Melyik megnevezés van az atlaszokban, a tankönyvekben, a lexikonokban, és hogyan szokták emlegetni a szakfolyóiratokban? Utána tud VALAKI nézni? Tehát most csak a zömében mesterségesen létrehozott szakaszról van szó, nem az Európát átszelő teljes vízi útról.
--Karmela posta 2013. június 8., 16:26 (CEST)
Megnéztem, mi van itthon. A legjobb lenne egy térképen megnézni, de az itthon levő középiskolás földrajzi atlaszban (Cartographia, 1992-es kiadás) a csatorna már meg van rajzolva, de nevet nem biggyesztettek mellé. Az alábbiak tankönyvekből származnak:
  • Duna–Majna–Rajna-csatorna
    • „A Rajna Európa legforgalmasabb belvízi hajóútja. Csatornázott, zsilipekkel hajózhatóvá tett mellékfolyóin (a Majnán, Neckaron) ugyancsak sok tömegárut fuvaroznak. A hazánk szempontjából is jelentős Duna–Majna–Rajna-csatornát 1992-ben avatták fel.” (Európa regionális földrajza: Németország I. In Probáld Ferenc – Ütőné Visi Judit: Földrajz 10: Regionális földrajz. 1. kidás. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. 2011. 66. o. ISBN 978-963-19-6930-6  )
    • „Duna–Majna–Rajna-csatorna 171 km-en” (Németország. In dr. Nárai Magda: Földanyai gondok: Földrajz: Középiskolai tananyagba illő környezetminőségi adatok. Budapest: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Rt. 1995. 91. o. ISBN 963 11 7274 0 Duna–Majna–Rajna-csatorna elnevezés a szövegben  )
    • „Európában fontos vízi út a Rajna és a Duna, illetve a Duna–Majna–Rajna-csatorna, Észak-Amerikában a Nagy-tavak és a Szent Lőrinc vízi út, Oroszország területén a Volga.” (A szolgáltatások gyorsan fejlődő ágazatai. In Jónás Ilona – Dr. Pál Viktor – Szöllősy László, Vízvári Albertné: Földrajz 10: A világ változó társadalmi-gazdasági képe. 8., átdolgozott kiadás. Szeged: Mozaik Kiadó. 2009. 77. o. ISBN 978 963 697 410 7  )
    • „Európa legjelentősebb vízi útja a Rajna, amely Hollandia és Belgium tengeri kikötőit köti össze Nyugat- és Dél-Németország, Kelet-Franciaország és Észak-Svájc ipari központjaival. A Duna, Európa második legnagyobb folyója az Alpok térségét kapcsolja össze a Fekete-tengerrel. A Majnát és a Dunát összekötő mesterséges csatornát, a Duna–Majna–Rajna-csatornát 1992-ben adták át. Ezzel a Rajna és a Duna között közvetlen hajózási kapcsolat alakult ki, s létrejött az európai kontinens összefüggő belvízi hajózási rendszere.” (dr. Bernek Ágnes – dr. Sárfalvi Béla: A közlekedés és az idegenforgalom. In dr. Bernek Ágnes – dr. Bora Gyula – dr. Nemerkényi Antal–dr. Sárfalvi Béla: Társadalomföldrajz: A középiskolák számára. 1., átdolgozott kiadás. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2005. 87. o. ISBN 963 19 5072 7  )
    • http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/tajtervezes-tajrendezes/ch03.html
    • „Duna–Majna–Rajna-csatorna, más néven Duna-csatorna vagy Európa-csatorna, németül Main–Donau-Kanal vagy Europa-Kanal, kereskedelmi vízi út Németország déli részén, Bajorország szövetségi államban (Bundesland). Befejezését 1992-re tervezték, 171 km hosszú, a Rajnát és a Majnát köti össze a Dunával” (Duna–Majna–Rajna-csatorna. In Halász György főszerk: Britannica Hungarica 5: David–Emberi. 15. kiadás. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 1996. 418. o. ISBN 963 7815 85 6  )
  • Majna–Duna-csatorna
  • Duna–Majna-csatorna
    • „Duna–Majna-csatorna, Duna-csatorna: kereskedelmi víziút Németország déli részén, Bajorország szövetségi államban. Hossza 171 km.” (Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 846–847. o. ISBN 963-85773-2-0   Symbol opinion vote.svg megjegyzés – s itt van külön szócikk a „Duna–Majna–Rajna hajózóút”-ról, tehát a Magyar Nagylexikon mindkettőről írt.)
  • Duna–Rajna–Majna-csatorna
    • „A megépült Duna–Rajna–Majna-csatorna kihasználása számunkra egyelőre csak elvi lehetőség, amíg nem javítjuk a vízi közlekedés hazai feltételeit.” (Gazdaságunk legsikeresebb ága: a szolgáltatás. In Jónás Ilona – Dr. Pál Viktor – Szöllősy László, Vízvári Albertné: Földrajz 10: A világ változó társadalmi-gazdasági képe. 8., átdolgozott kiadás. Szeged: Mozaik Kiadó. 2009. 175. o. ISBN 978 963 697 410 7  )
    • „Az ország folyói egyaránt utat nyitnak a Balti-tenger, az Északi-tenger, de a Duna–Rajna–Majna-csatornán keresztül a Fekete-tenger felé is.” (Nagyhatalom Európában: Németország. In Jónás Ilona – Dr. Kovács Lászlóné – Vízvári Albertné: Földrajz 8: Közép-Európa és Magyarország földrajza. 5., javított kiadás. Szeged: Mozaik Kiadó. 2008. 18. o. ISBN 978 963 697 434 3  )
    • http://www.dunamappacio.hu/tanulmanyok/dokaklara.pdf
--Sphenodon vita 2013. június 8., 18:27 (CEST)
Kiegészítettem én is néhány hivatkozással a listádat, és a cikk bevezetőjét, legalábbis remélem, kerekebbé tettem. A cikk további részét nem néztem meg tüzetesebben. Azért akad egy-két nyomós hivatkozás a Majna-Duna-csatorna érdekében. --Karmela posta 2013. június 8., 21:31 (CEST)
Hoztam információkat a Magyar Nagylexikonból és a Britannica Hungaricából. --Sphenodon vita 2013. június 12., 20:58 (CEST)
A sokféleség ellenére én továbbra is arra hajlok, hogy a 171 km hosszú csatornáról szóló szócikk címe legyen Majna–Duna-csatorna, korábban már kifejtettem, miért gondolom így, s ezek szerint vannak, akik hasonlóan gondolják. --Sphenodon vita 2013. június 12., 21:02 (CEST)

Roque kiejtése, ragozása

Jól mondom e magyarul a szakaszcímben szereplő sportágat, ha kb azt ejtem, hogy „rok”? Ha igen, akkor az ezt űző sportoló roque-ozó, illetve roque-játékos lesz? Egyértelműsítési címszóhoz kellene... --Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2013. június 12., 18:08 (CEST)

A roque a croquet (krokett) amerikai változata, az angol kiejtés /rəʊk/ és /ˈkrəʊkeɪ/, ami magyar hangokkal kb. rók és króké, vagyis ez a -que és -et „az utolsó kiejtett hangot [jelölő] betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese” (AkH.11 217. a)) és igen, kötőjel kell utána. Oliv0 vita 2013. június 12., 18:51 (CEST)
Ahogy' nézem az angol wikin en:Roque, az ejtése kb. „róuk”. S igen, én úgy látom, hogy az AkH.11 217. a) az érvényes az esetében (néma betű van a végén), s így kötőjellel kapcsolódnak hozzá a toldalékok. Az összetételre vonatkozóan a múltkor a könyvtári OH-ból (275–277. o.) kiírtam magamnak az erre vonatkozó állásfoglalást (mivel az AkH.-ban konkrétan nem találtam), s ebben is a előtag néma betűje miatt kötőjellel megy a játékos a roque után. Ezek alapján tehát úgy írandók, ahogy' írtad őket: roque-ozó, roque-játékos. --Sphenodon vita 2013. június 12., 19:07 (CEST)
Oh, amíg lassan szerkesztgettem, addig Oliv0 is leírta. :) --Sphenodon vita 2013. június 12., 19:09 (CEST)

kezdőlapi kérdés

Megoldva, kész, ok, stb. Megoldva✮ Einstein2 vitalap 2013. június 18., 19:42 (CEST)

Ma a kezdőlapon egyszerre szerepel a VII. Magyar Műszaki Értelmiség Napja és az V. Magyar feltalálók napja. Miért eltérő a nagybetű használata? --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2013. június 13., 15:25 (CEST)

Nem tudom. Azt találtam, hogy a AkH.11 146. és az AkH.11 191. érinti a témát. Az OH. nem tudom, hogyan foglal állást. Nem elhanyagolható tényező, hogy manapság angolszász hatásként divatos lett a nagy kezdőbetűzés, pedig a magyar helyesírás szerint a nagy kezdőbetűk használata nem mindig indokolt. --Sphenodon vita 2013. június 13., 17:29 (CEST)

Az ünnep- és eseménynevek kisbetűsek, tehát magyar műszaki értelmiség napja és magyar feltalálók napja. ✮ Einstein2 vitalap 2013. június 18., 19:41 (CEST)

Rosenberg házaspár

Megoldva, kész, ok, stb. Megoldva--Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2013. június 15., 12:48 (CEST)

Nemrég született meg a fenti cikk, engem kicsit zavar a kötőjel. 1991-ig a Hold utcát Rosenberg házaspár utcának hívták, így kötőjel nélkül. Ugyanakkor lehetséges a 168-as pont alkalmazása is, hiszen eléggé szoros az összetartozás. Mi a megoldás? --Kisregina vita 2013. június 15., 08:42 (CEST)

Szia, szerintem itt inkább az AkH.11 140. a) lehet a releváns, s emiatt különírást javaslok (lásd „a Nagy család” példáját). --Sphenodon vita 2013. június 15., 09:29 (CEST)
Illetve lásd még AkH.11 167. pontot is. --Sphenodon vita 2013. június 15., 09:33 (CEST)

A kérdést ki kellene terjeszteni a "család", "dinasztia" stb. összetételekre is, lásd: Latabár-színészdinasztia is. --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2013. június 15., 09:34 (CEST)

Megpróbálom összegezni a kérdéshez kapcsolódó szabályzatokat:
Az AkH.11 140. alapján ha egy tulajdonnév egy köznévnek minőségjelzője, akkor különírjuk a tulajdonnevet és a köznevet (pl. Zsiguli gépkocsi, Fabulon arckrém, Mariska néni, Dezső bácsi, Kovács mérnök, a Nagy család, a Kalmár fiú). Az AkH.11 167. alapján ha a tulajdonnév személynév (akár egy- akár többelemű) és egy köznév minőségjelzője, akkor a személynevet és a köznevet különírjuk (pl. Istvány király, Bánk bán, Julianus barát, Kászim pasa, Zsófi néni, Noszty fiú, Kovács államtitkár, Somogyi Béláné főelőadó). Ha egy kisebb-nagyobb embercsoport egy felvett vagy kapott személynevet (vagy más tulajdonnevet, sőt fantázianevet) visel, akkor az AkH.11 167. szerint ezt a tulajdonnevet különírjuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszótól (pl. Benedek család, Csák nemzetség, Előre brigád, Nyék törzs, Radnóti őrs, Zalka Máté lövészezred). Az AkH.11 168. azonban azt mondja, hogy az uralkodóházat jelentő „ház”, „család” és „dinasztia” szót kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez (pl. Árpád-ház, Anjou-ház, Habsburg-ház, Bourbon-család, Tudor-dinasztia), s ugyanígy kötőjeles a kapcsolódás, ha a kisebb-nagyobb embercsoport az őt vezető személyről van elnevezve (pl. Szemere-kormány, Szent Benedek-rend, Lenkey-század, Aranyosi-brigád).
Ezekből én azt következtetem, hogy a Latabár színészdinasztia különírva helyes. --Sphenodon vita 2013. június 15., 10:50 (CEST)

Különírandó. --Pagonyfoxhole 2013. június 15., 10:57 (CEST)

Átneveztem. --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2013. június 15., 12:48 (CEST)

Kleopátra

Kérnék valaki, akinek van helyesírási tótumfaktuma, nézze meg a példatárban ezt a nevet. Ugyanis a Κλεοπάτρα átírása Kleopatra. A magyar keresztnév és az újgörög átírás Kleopátra. Azonban még ha benne is van a példatárban, akkor is el kéne gondolkodni, hogy a helyesen átírt ógörög névalak különböztesse meg a történelmi személyeket a magyar keresztnévtől. – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. június 19., 11:17 (CEST)

Mindegyikben Kleopátra, nyilván rögzültnek tekintik. --Pagonyfoxhole 2013. június 19., 11:26 (CEST)

Rögzült is keresztnévként. A kérdés akkor az, hogy legyen-e a mi belső szabályunk szerint átírva és térjünk el az ajánlástól (szigorúan csak az ókori személyeknél), vagy mindegyikhez külön odaírjam, hogy mi lenne a helyes átírása? – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. június 19., 11:34 (CEST)

Nem tudom, van-e rendszerünk, de a Hannibalnál már egyszer eltértünk. --Pagonyfoxhole 2013. június 19., 11:41 (CEST)

A Hamilkar Barkasz viszont öszvérnek tűnik. --Pagonyfoxhole 2013. június 19., 11:43 (CEST)

Ezekről korábban már beszéltünk. Az a baj, hogy a punból átveendő nevekről gyakorlatilag nem találni saját nyelvű átírást, így ott azt nem tudtuk alkalmazni. Viszont Kleopatra görög, amihez van ó- és újgörög útmutatónk is. – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. június 19., 11:46 (CEST)

Kézenfekvő lenne latinos alakot használni, annál is inkább, mert még a föníciai forma végén sincs sz: Hamilcar Barca. A Hannibal is latinos alak. --Pagonyfoxhole 2013. június 19., 11:51 (CEST)

Mondjuk épp Hannibal és Hamilkar esetében van föníciai alak, de elég furcsa lenne a Haníbál és Hamelkart Barkh alak. Itt a korábbi megbeszélés. Én is Bennó az eredeti alak mellett voltunk/vagyunk, de akkor ilyenek lesznek, mint Karthago=Karthadsat. – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. június 19., 12:21 (CEST)

Kínai személynevek átírása

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaSphenodon vita 2013. június 23., 12:08 (CEST)

Hogyan írjuk át en:Wu Zhengyi botanikus nevét? Vu Cseng-ji? S ha három „szóból” áll a neve egy kínai embernek, akkor az utolsó kettőt mindig kötőjel választja el egymástól (pl. Mao Ce-tung, Ven Csia-pao)? --Sphenodon vita 2013. június 21., 22:15 (CEST)

Nem egyszerűen [u] és [i] ez a wu és yi, ami WP:KÍNAI szerint vu és ji? Oliv0 vita 2013. június 21., 22:59 (CEST)

Én is erre tippelek. Köszönöm szépen az átírási oldalt! S vajon kell kötőjelet tenni a zheng (cseng) és a yi (ji) közé? S mindig kell kötőjelet tenni, ha három szóból/szótagból áll egy kínai név? --Sphenodon vita 2013. június 21., 23:09 (CEST)

Ajánlom a figyelmedbe ezt az alkalmazást, igen hasznos. Az átírás ez esetben Vu Cseng-ji lesz. A kínai nevek írásmódja úgy alakul, hogy a családnév van elől (Vu), a keresztnévnél pedig a két szótag közé kötőjelet teszünk (Cseng-ji). Ha nincs kötőjel (pl. I Szunszin), akkor az azt jelenti, hogy koreai névről van szó, amiben direkt, megkülönböztetés céljából nem szerepel kötőjel a magyar átírásnál. Ha két szótagból áll a kínai név pl. Vu Ti, akkor állhat ebben az alakban vagy kötőjellel is Vu-ti. Ebben tapasztalataim szerint a magyar sinológiai irodalom sem egységes. – Laci.d National Emblem of the Republic of China.svg vita 2013. június 23., 12:00 (CEST)

Köszönöm szépen! :) --Sphenodon vita 2013. június 23., 12:06 (CEST)

Nagy részben

Az OH szerint jórészben (egybe), nagyrészt (egybe), nagy részben (külön). Érti valaki a logikát? Bináris ideWikidata Kelt: Wikipédia,  2013. június 23., 10:01 (CEST)

Gondolom azért van így, mert: a jórészt (v. jórészben) és a nagyrészt határozószók (jelentésük: főképp, rendszerint), míg a nagy részben nem határozószó, nem tudom pontosan mit jelenthet (valaminek a nagyobbik részében?). --Wikizoli vita 2013. június 23., 11:48 (CEST)

Wikizoli: +1. Érdemes elolvasni az AkH.11 104., AkH.11 107., AkH.11 135. pontokat és környéküket. --Sphenodon vita 2013. június 23., 12:04 (CEST)

Direkt termő szőlő vagy direkttermő szőlő?

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaSphenodon vita 2013. június 23., 21:08 (CEST)

Vajon hogyan kell helyesen írni? Az AkH. példatárában különírva szerepel a „direkt termő” (11. kiadás, 1985, 168. oldal). Akkor is így marad, ha a szőlő jelzőjeként szerepel? Vajon mit ír az OH.? --Sphenodon vita 2013. június 23., 20:37 (CEST)

OH: külön. --Pagonyfoxhole 2013. június 23., 21:06 (CEST)

Köszönöm szépen! :) --Sphenodon vita 2013. június 23., 21:08 (CEST)

Olyan ez, mintha szépen termő szőlő lenne, azaz direkt (módon) termő szőlő. --Wikizoli vita 2013. június 23., 21:28 (CEST)

Antiarritmiás vagy antiaritmiás?

Megoldva, kész, ok, stb. Megoldva– LADis LA ék.jpgpankuš 2013. június 15., 17:03 (CEST)

A szótárak egy r-rel közlik az aritmia, aritmiás, aritmológia szavakat. Melyik a helyes? Lásd: Antiarritmiás szerek. --Panda10 vita 2013. június 15., 16:20 (CEST)

Természetesen egy darab r-rel. Anti+aritmia. A (mint fosztóképző) + ritmus. A magyar nyelv hajlamos ezt ragképpen hasonítani, lásd aszimmetrikus sokszor asszimetrikust írnak. – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. június 15., 16:36 (CEST)

Egy ütemben magyarosítottam is, a hibás cím rosszredirt kapott, a nem hibás szimplán átirányítás lett. – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. június 15., 17:03 (CEST)

Magyarosítottam a cikket és a sablon tartalmát, de a sablon hibás nevével nem tudom mit lehet tenni: Sablon:AntiarritmiásSzerek. misibacsi*üzenet 2013. június 15., 18:04 (CEST)

A sablonban is kiigazítottam a linket, egyúttal át is neveztem ezt is. – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. június 15., 18:38 (CEST)

Ha már másban is visszamegyünk a kályhához: Antiarrhythmiás szerek. Mivel ezen a néven is legalább annyiszor megtalálható a neten, mint a másikon legalább a szöveg elején zárójelben illene odaírni. Üdvözlettel:Lji1942vita 2013. június 21., 08:55 (CEST)

Az antiarrhythmiás változat 14-szer szerepel itt a wikin. Azt is kijavítsam, hogy egységes legyen mindenhol? --Panda10 vita 2013. június 25., 13:43 (CEST)

Bocsánat, hogy belekontárkodok, de ez nem magyar hülyeség, hiszen a latin eredeti is hosszú r! Inkább az a hülyeség, amit újabban nekünk kell elszenvednünk az okosoktól: ventilátor, barikád, konkurencia stb. Ez nemcsak báncsa, hanem hasogassa is a latinos füleket. (Hogy legyen mit javítani... :))--Voxfax vita 2013. június 25., 16:17 (CEST)

A ventilátor más, mert latinul egy l: en:wikt:ventilo#Latin. Oliv0 vita 2013. június 25., 17:35 (CEST)

Ne keverjük a szezont a fazonnal. A magánhangzók általános rövidülésének ehhez semmi köze. Az orvosi latin köztudottan konyhalatin. A latin szótárak szerint is az arrhytmia csak az eü-ben használatos. A ritmus hiánya = a+rhytmia. Ez magyarul aritmia. A probléma egyébként könnyen megkerülhető, ha szívritmuszavarnak nevezzük. Az orvosi kifejezés lehet arrhytmia, de csak ha indokolt a szakkifejezés használata. Ha nem akarunk tudálékoskodni, akkor aritmia, vagy magyarul szívritmuszavar a megfelelő alak. – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. június 25., 19:07 (CEST)

Az a- előtag görög, sokszor görög az orvosi szókincs. Görögül a ῥυθμός rhythmós szóból lesz ἀρρυθμία arrythmía, mert dupla r-ré válik a szóeleji rh, de néha úgy is írták az ilyet, hogy ἀῤῥυθμία arrhythmía ( r + rh). A latinok pedig úgy írták át, ahogy tetszett nekik (pl. arhythmus), mivel a kulturált görög szónak ez csak valami népi írása volt latin betűkkel. Oliv0 vita 2013. június 25., 20:36 (CEST)

Ez rendben van, csak ennek semmi köze Voxfax példáihoz. Az orvosi latin meg ha görög is, csak indokolt esetben használandó szakkifejezésként, egyébként meg illendő magyarul leírni. A magyar nyelvérzékhez általában a latinos alakok állnak közelebb, köszönhetően a majd' ezer éves latin államnyelvnek. Akárhogyan is nézem, az aritmia tűnik a legmegfelelőbbnek. – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. június 25., 22:02 (CEST)

Gimnázium Fridericianum

Bántja a szememet a Gimnázium Fridericianum szócikk címe. Lehetne magyarul Fridericianum Gimnázium, vagy maradhatna az eredeti német nevén Gymnasium Fridericianum? Mi a véleményetek? --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2013. június 18., 19:35 (CEST)

Én a Fridericianum Gimnázium változatra szavaznék, de akár a német is lehet. Így semmiképpen sem jó! --Wikizoli vita 2013. június 18., 20:25 (CEST)
Ezt te sem gondolod komolyan! Minek a latinosan képzett név sorrendjét fölcserélni? Amíg nincs magyar neve, használjuk az eredetit!--Voxfax vita 2013. június 25., 16:23 (CEST)

Gymnasium Fridericianum Erlangen(de) -ez az intézmény neve. Én tiszteletben tartanám és nem keresztelgetném át saját ötleteim alapján. Tudtommal nincs hivatalos, vagy általánosan használt magyar neve (mint pl. Bécs, Pozsony, Párizs, Göttingeni Egyetem stb.) Üdvözlettel:Lji1942vita 2013. június 21., 07:56 (CEST)

Festett-sivatag vagy Painted-sivatag vagy Painted Desert?

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaPainted-sivatag --Sphenodon vita 2013. június 27., 15:14 (CEST)

A jelenleg Festett sivatag címen futó szócikknek vajon mi a helyesen írt címe? A jelenlegi biztosan nem, mivel szerintem kötőjel mindenképpen kell. A másik és fő kérdésem azonban az, hogy vajon mennyire lehet/szabad lefordítani az angol elnevezést (azaz a „Painted”-et)? Én csak a sivatagot („Desert”) fordítanám le, mivel tudomásom szerint nincs magyar megfelelője (azaz nem jutott el a magyarosodott állapotig), hiába fordítható le viszonylag könnyen a „Painted” szó. Követendő példa lehet a Petrified Forest Nemzeti Park vagy a Grand Canyon Nemzeti Park abban a tekintetben, hogy a nemzeti park magyarul van, a nemzeti park neve pedig angolul a magyar elnevezésben? --Sphenodon vita 2013. június 27., 00:40 (CEST)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés – a Magyar Nagylexikonban „Painted Desert”, a Britannica Hungaricában „Painted-sivatag”, a Cartographia Világatlaszban „Painted-sivatag”, Nagy Képes Földrajzi Világatlaszban (Hibernia Nova Kft., Térkép-Faragó Bt., Pannon-Literatúra Kft., Szarvas András, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.) „Festett-sivatag”, A Föld: atlasz és országlexikon-ban (Topográf Térképészeti Kft., Szarvas András Térképészeti Ügynökség) „Festett-sivatag”. --Sphenodon vita 2013. június 27., 00:47 (CEST)

Úgy látom, az iwikik kétharmada megtartja az angol nevet, egyharmada lefordítja az egészet. Én meghagynám az eredetit. --Pagonyfoxhole 2013. június 27., 00:55 (CEST)

Korábban valahol olvastam, hogy valaki azzal érvelt, hogy a Cartographia Világatlasz által használt alakok mérvadók szoktak lenni. Ez mindig így van, vagy csak bizonyos esetekben? --Sphenodon vita 2013. június 27., 13:21 (CEST)

Többnyire mérvadónak tekintjük, ha például az OH vagy az AkH nem mond ellent neki. --Pagonyfoxhole 2013. június 27., 14:14 (CEST)

@Pagony: Mondjuk most sem az OH sem az AkH nem mond ellent. :)) Értelek, köszönöm! Akkor Painted Desertté alakítom a szócikk címet. Még egy kérdésem lenne: hivatkozhatok az OH. 243. oldalára? (Ha jól jegyzeteltem ki a füzetkémbe a könyvtári példányból, akkor ezen az oldalon volt az az ábra, amelyen jól követhető, hogy mikor használjuk az idegen nyelvből érkezett szavak esetén az idegenes írásmódot és mikor a magyaros írásmódot?) --Sphenodon vita 2013. június 27., 14:30 (CEST)

Na de a Cartographia Painted-sivatagot mond, nem? Igen, ott van az ábra. --Pagonyfoxhole 2013. június 27., 14:36 (CEST)

Igen, nehogy desert legyen már! – LADis LA ék.jpgpankuš 2013. június 27., 14:46 (CEST)

Jaj, megkeveredtem, félreértettem, amit írtál! :) Én szívem szerint sivatagoznám, meg a Cartographia is azt tette, de nem szeretnék valami olyasmi szempontot kihagyni, ami mérvadó. Oké, akkor azt hiszem, értem: tehát ha az AkH-nak és az OH-nak nincs ellenvetése, akkor a Cartographia Világatlaszban vett alak lehet mérvadó, azaz Painted-sivatag lesz a gyermek neve. :) --Sphenodon vita 2013. június 27., 14:55 (CEST)

Igen, én is azt mondanám. --Pagonyfoxhole 2013. június 27., 15:13 (CEST)

Köszönöm szépen! :) --Sphenodon vita 2013. június 27., 15:16 (CEST)

Más ügyből kifolyólag, de ide tartozik: Mi van akkor, ha olyan földrajzi nevem van, ami nem szerepel egyik fent említett forrásban sem? Pl. Fair Isle? Vagy Isle Martin? Horse Island? Mer hogy sziget lesz, az oké, de mi lesz az első része? Az eredeti név, vagy fordítás? Előre is köszönöm a hozzászólásokat? - Gaja   2013. június 27., 21:17 (CEST)