Főmenü megnyitása

Kövek, sztélék, monolitok és társaik

Sziasztok. Megtenné valaki, hogy ránézne a Híres kövek listája-ra és megmondaná, hogy a rengeteg „kő”, „sztélé”, stb. egybe- vagy különírandó, illetve kis- vagy nagybetűvel, hogy ezek mennyiben tulajdonnevek, stbstb. Nekem már nagyon konfúz. Át is lehet javítani, sőt! Köszönöm! :-)eLVe hablaty 2009. április 2., 09:41 (CEST)

Rá fog nézni. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2009. április 2., 12:32 (CEST)

Helyesírási, elnevezési, stilisztikai és átírási todo

Az alábbi lapon elkezdtem vezetni az újra és újra előkerülő, ill. a megoldatlanul maradt problémákat. Szabadon lehet szerkeszteni. Bennó/Helyesírási. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2009. április 5., 19:43 (CEST)

Emlékmű

Egy pillantást vessetek erre: [1] Lövésem sincs az ilyen-olyan átírásokhoz, aki ért hozzá az vagy jelölje megtekintettnek, vagy vonja vissza, csak történjen vele valami. – Burrows vita 2009. április 5., 19:55 (CEST)

Az bizony Osztapenko, t-vel az ÚNMH (illetve annak cirill része) szerint is. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2009. április 5., 20:02 (CEST)

Baldvin nevű kékverek

A nem is olyan ritka név valamilyen okból nálunk (WP HU) "Balduin" formában honosodott meg. Tudja valaki miért? Az egykori belga király cikkében eszközöltem a javítás egy részét, de menetközben szembesültem a probléma általános és kiterjedt voltával, ezért a mókusok közé vetem azt.

Peyerk vita 2009. április 5., 20:35 (CEST)

Balduin a német alakváltozata a Baldvinnak, csakúgy, mint a Baudouin, ami a francia. Uralkodónevek esetében természetesen az anyakönyvezhető Baldvin forma az irányadó. Ha nem úgy van, javétandó. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2009. április 5., 20:41 (CEST)

Így gondoltam én is. Csak elbizonytalanított, hogy kivétel nélkül a Balduin alak szerepel nálunk, példának egy csokor itt: I. Balduin. A javítás kézzel embertelen volna, botot kéne ráküldeni. – Peyerk vita 2009. április 5., 20:45 (CEST)

nemzetközi grand prixek

Egy kopipészttel írt cikkrészlet tartalmazza a címben jelölt szófordulatot, nekem gyanús, hogy ezt nem így kell írni. Tévedek? Funatic vita 2009. április 9., 10:40 (CEST)

D Nem tévedsz, fhanszia szó, az x-et nem ejtik: grand prix-k (de ha nem konkrét rendezvény neveként szerepel, szerintem nyugodtan lehet nagydíjat írni). – Winston vita 2009. április 9., 11:23 (CEST)

Négyzetszámtételek

Az első kötőjelet mindháromból törölném, tehát kétnégyzetszám-tétel stb., vö. négyszín-tétel és mozgószabály. Ádám 2009. április 10., 00:54 (CEST)

Sajnos igen, mozgószabály. Még akkor is, ha a négynégyzetszám-tétel rém hülyén néz így ki. Pasztilla 2009. április 10., 09:51 (CEST)
Kicsit talán nyugtalanító tényező lehet, hogy a mozgószabály maradéktalan érvényesítésével a lehetséges összetételi határok bizonytalanná válhatnak, de szerencsére egy lehetséges két + négyzet + szám = kétnégyzet-szám alapforma nem értelmezhető (bár matekkettesekkel a hátam mögött erre mérget nem vennék), így egy morfológiai elemzés eredménye csak a két + négyzetszám alapalak lehet. Pasztilla 2009. április 10., 09:56 (CEST)

Köszi, átmozgattam őket. Ádám 2009. április 11., 14:59 (CEST)

Irene Papas

Görögül Ειρήνη Παπά - hogy került az angol, francia, német nyelvekben "s" a végére és magyarul hogyan kell írni? – HuckFinn vita 2009. április 12., 14:22 (CEST)

Basszus, ez érdekes, pont ma csöppentem én is bele ebbe a problémába, és nagy hirtelen nem tudtam megoldani. A Magyar nagylexikonban valamiféle franciás átiratban, Irène Papas alakban szerepel, ugyanott megjegyezve, hogy leánykori neve Irini Lelekou. (Eltérően a MNL. gyakorlatától a szócikk egyéb görögjei sem magyaros átiratban szerepelnek, például Cacoyannis áll ott Kakojannisz helyett.) Magyar tévében mindig [iréne papasz] alakban hallottam, ugyanakkor az eredeti alak átírása valóban Iríni Pappá (Ειρήνη Παππά) volna, ha minden igaz. Pasztilla 2009. április 12., 14:28 (CEST)
Fura dolog ez ezekkel a görög színésznőkkel, Melina Mercourival sem egyszerűbb a helyzet. Pasztilla 2009. április 12., 14:34 (CEST)

Ez tényleg milyen jó kérdés. (Már bocsánat, hogy itten a problémád mint delikátum van tárgyalva szimpla együttérzés helyett Vigyor). Az a gyanúm, hogy a szóvégi szigma egész egyszerűen a főnévképzésből idővel le tud maradni (ami amúgy is tendenciának látszik már nagyon régóta – rég alatt évezredeket értve). Melína Merkúri papája például még Merkúrisznak írja a nevét (meg lehet nézni a hewiki cikkében)!

Bocs a közbekotyogásért, de – nem beszélni semmilyen görög – nem lehet, hogy ez valami nőnem-szerű végződés? Merugye az -osz-ból göröghoni nőknél -u lesz, -isz-ből -i, itt meg az -asz-ból lesz -a (vö. férfire: Hárisz Papász)... - Gaja   2009. április 13., 18:01 (CEST)
Nem, tudtommal a nőnemű végződés ugyanúgy van görögül is (általában), mint latinul, -us, -a → -osz, -a.Mex plática 2009. április 13., 18:05 (CEST)
Vitatkoznék: -osz-u: Papadimitriu Athina, Stefanidu Janula - Gaja   2009. április 13., 23:10 (CEST)
Ez egyáltalán nem rossz ötlet, csak némileg furcsa, hogy a viszonylag stabil vezetéknevekre is érvényesítik, mint az orosz patronümikonoknál. Ha tényleg így van (az előfordulásokra stimmel), akkor tökéletesen magyarázható, az -asz egyébként hímnemű végződés, csak történetesen msh-tövű főnevekhez járul. Amit Mex idéz, az a magánhangzós képzés sémája. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 13., 18:21 (CEST)

Egy szerencsénk van, és ez részben eldönti a dolgot: egyikük sem hagyta el soha, egy pillanatra sem szűnt meg görög színésznőnek lenni, nem vándoroltak ki stb., tehát egyszerűen semmi okunk nem a görög nevüket írni át, azt pedig pl. a hewiki cikkéből szépen meg lehet tudni: Ειρήνη Παππά és Μελίνα Μερκούρη. Azután lehet töprengeni arról, hogy a nemzetközi stage nevük vajon miért alakult úgy stb., valamint természetesen illik redirt készíteni a legismertebb, és ezért a keresésben előforduló formákról.

Vigyázat, a Papá két péje az átírásban egyszerűsödik, mint minden duplász msh. Tehát: Iríni Papá (született: Iríni Leléku) és Melína Merkúri (született: María Amalía Merkúri) – a hangsúlyjel nélküli változatokról (Irini Papa és Melina Merkuri) illik redirt csinálni!

Kis színes, állítólag azt mondta Merkúriról a Papá[sz], hogyaszongya: Melína Merkúri was a star, I'm a struggling actress. ;) BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 12., 22:12 (CEST)

És magyaros átírásban nyilatkozott ángolul?! Gonosz Komolyra fordítva: én teljesen egyetértek a bennói átírással, de ki fog engem megvédeni Zimmytől, ha Melina Mercourit átmozgatom? Pasztilla 2009. április 13., 17:26 (CEST)
Hogy ne sikkadjanak el az észrevételeink, csináltam egy ilyen stand-alone vitalapot: Vita:Irene Papas. Eztet lehet, vagy egy admin törölni fogja azonmód? Pasztilla 2009. április 13., 17:40 (CEST)

Pont erre a célra hoztam létre ezt a lapot: Szerkesztő:Bennó/Helyesírási, elnevezési, stilisztikai és átírási todo, az összes ilyesminek az el nem sikkadása céljából, + ha valamiben nem jutunk megegyezésre, vagy jutunk, csak mindenkinek büdös a meló. Zimmytől ne félj, majd apuci megvéd! ;)

Plusz jutott eszembe még egy példa a szóvégi szigmaingadozásra: Szpirosz/Szpiro keresztnév. (A magányos vitalapokkal kapcsolatban megoszlanak az adminteológiai iskolák, de elvileg a hasznos tartalmúakat nem töröljük/lik). BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 13., 17:51 (CEST)

Nem lehet egyszerűen arról szó, hogy nemzetközileg így nevezte magát valamilyen okból kifolyólag (pl. hogy ne azt jelentse a neve, hogy pápa)? Azért kicsit gyanús, hogy az összes nyelven Papas (legalábbis a Wikipédián), nem lehet véletlen hiba. – Mex plática 2009. április 13., 19:10 (CEST)

Egyébként ha helyesen akarjuk átírni, akkor Iríni Pappá, görögül két p-vel van. – Mex plática 2009. április 13., 19:22 (CEST)

Csakhogy a dupla mássalhangzók az átírásban egyszerűsödnek, amint az szépen le van írva a WP:GÖRÖG-ben, tessék elolvasni.

Újabb nyom a szó végi sz eltűnési hajlandóságára: Σπύρος - with a nominative final s, that is usually dropped when Anglicised – igaz, nálunk épp a fordítottja történik. Mindenesetre az a gyanúm, hogy egy a nomképző/főnévképző -sz képes lemaradozni, talán ejtésben is. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 13., 19:27 (CEST)

HuckFinn gyors volt, mint a villám. Pasztilla 2009. április 13., 19:48 (CEST)

Mindenesetre megjegyzem, belenéztem a WP:GÖRÖGbe, és az újgörög átírás nem túl pontos. Ugyanis ha az θ hangot th-nak írjuk át, akkor zöngés párját, a δ-t pedig dh-nak kellene; hasonlóképpen, ha az χ az h, akkor a γ pedig gh kellene, hogy legyen. A b, d, g hangoknak a mai nyelven írásban μπ, ντ és γγ/γκ felel meg. Csak úgy mondom. Ráadásul ezek mind fonémaértékűek, tehát nem úgy van, mint a spanyolban, hogy a /d/-t hol d-nek, hol dh-nak ejtik, de nincs fonológiai különbség a kettő között; az újgörögben nem mindegy, d vagy dh. – Mex plática 2009. április 13., 19:59 (CEST)

A pontosnak átírás esetében nincs sok értelme, maximum azt lehet mondani, hogy nem következetes (szerinted). De miből gondolod, hogy a δ aspirált? Pláne hogy minden esetben, ahogy a théta? Nem is beszélve a gammáról. Az, hogy az aspirálatlan b-t, d-t és g-t csakis kettősbetűvel lehetne jelölni, pláne miből gondolod? Nem mindegy, hogy d vagy dh? BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 13., 20:40 (CEST)

Nem aspirált, hanem réshang. De mivel a theta sem aspirált t a mai görögben, hanem pösze sz, ahogy az angol think szóban, ennek mintájára írtam a dh-t és a gh-t. És igen, a δ mindig [ð] a kiejtésben, ez a hangértéke. Még n után is. A rendes d-t ντ-nek írják át és csak nazálissal fordul elő. – mex plática 2009. április 13., 20:44 (CEST)

Az átírási rendszerek kompromisszummal készülnek, és nem fonémát feleltetnek meg jelnek szigorúan. Ha neked nem tetszik az újgörög átírás akadémiai rendje, eridj, oszt reformáld meg. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 13., 20:50 (CEST)

De értsd már meg, hogy nem nekem nem tetszik, hanem egyszerűen nem jó, pontatlan. Máris találtam egy nagyon jó példát: δε [ðe] ’ne’ és ντε [de] ’nosza’. Abszolút nem mindegy, hogy melyiket hogy írod át. A jelenlegi átírással nem lehetne a kettő között különbséget tenni. – mex plática 2009. április 13., 20:55 (CEST)

Te meg azt értsd meg, hogy ezzel akkor sem tudunk egyedül mit kezdeni, ha szerinted pontatlan. Az ELTE újgörögöseit érdemes megkérdezni, leginkább, egyéb forradalmakat meg az Akadémián. Hiába tartod pontatlannak a szisztémát, nyilvánvalóan nem fogjuk tudni kijavítani egyedül a te szakvéleményed alapján... Hm? BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 13., 21:02 (CEST)

Nem csak szerintem pontatlan, hanem az. Tényekről beszélünk. Olyan nehéz ezt belátni? Gondolom neked is van újgörög szótárad, az enyémben egy eléggé szép terjedelmes fonetikai rész van. Más kérdés, hogy mi nem tudjuk megváltani a világot, csak elmondtam a véleményemet. Hozzáteszem, most sem értem, miért kell makacsul ragaszkodni az akadémiai szabályokhoz itt is, ha egyszer nem pontosak. Na mindegy… úgyis tök felesleges itt vitatkozni, mint mindig. – mex plática 2009. április 13., 21:07 (CEST)

Persze hogy felesleges, amíg meg nem érted, hogy a dolgok nem így működnek, különösen a kodifikálás nem. A WP:GÖRÖG szisztémája mögött tudományos tekintélyek sora áll, amivel szembeállítani nem tudunk semmi mást, egyetlen más elfogadott rendszert sem. Te sem tudsz prezentálni olyan rendszert, ami hasonlóképpen elfogadott volna, csak közlöd, hogy mely pontokon nem értesz egyet ezzel. Ezt köszönettel tudomásul vesszük, de szerinted mit kéne tenni? Írjuk oda, hogy ezután El Mexicano, elismert nemzetközi újgörög szaktekintély módosításainak megfelelően átdolgozott rendszert fogunk alkalmazni? ;) BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 13., 21:25 (CEST)

A vitába beleolvasva valószínűleg tökéletesen igazatok van, de ha a cíkkben nem szerepelne a rendes neve és filmjei, valószínűleg soha az életben ki nem találom, hogy a görög színésznőről szól az oldal. – VC-süzenet 2009. április 13., 20:58 (CEST)

Hát pont ezért szerepel. :) BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 13., 21:02 (CEST

Időutazok, időutazok. Kár, hogy nem a jövőbe. Pasztilla 2009. április 13., 21:46 (CEST)
Hagy játszam a hülyét (magamat) van egy ember úgy hívják hogy Irène Papas, úgy írja alá a hivatalos íratait, hogy Irène Papas, a magyar filmművészet úgy használja, hogy Irène Papas. Mostan akkor mi köze van az írásmódjának a fonetikához az újlatinhoz, jóskapistához és miért kell kitalálni egy olyan írásmódot amiről a googli és kiad nulla találatot (bocs, minket), a név alapján lehet, hogy a szerencsétlen hölgy, hogy nem is ismerné fel saját magát, világosítsatok fel, mert nem szeretnék hülyén meghalni. – VC-süzenet 2009. április 14., 18:22 (CEST)
Ne haragudj VCs, de ugyanez a megállapítás igaz fordítva is, sőt minden átírásra is, szerintem Kossuth sem ismerte volna fel, hogy a コシュート・ラヨシュ és a לאיוש קושוט karaktersorok az ő nevét rejtik, de Nagy Imre is nagyot nézne nevének görög átírásán: Ίμρε Νάγκυ. Kicsit ironizálva úgy is mondhatnám, az átírás célja nem az, hogy az alanyok felismerjék a saját nevüket egy más írásrendszerben, hanem hogy az adott nyelvet beszélük az eredeti kiejtéshez közelítő módon olvashassák fel a saját anyanyelvükön. Pasztilla 2009. április 14., 19:29 (CEST)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) Mi sem szeretnénk ezt az utóbbit semmi esetre sem Vigyor, tehát parancsolj:

  1. Először is a kiindulópontodban van a bibi, a nőt ugyanis nem hívják Irène Papas-nak, tekintve, hogy görög az istenadta, soha nem is volt más. Az ő neve Ειρήνη Παππά, így, görög betűkkel. Ez a neve. Ez az alfa, az "igazi", a "rendes", és minden más csak közelítő szükségmegoldás, pótkávé és cirkon, ebbe bele kell nyugodni.
  2. Ezt a nevet a nem görög betűkkel élő része a világnak különféleképpen átírja, saját konvencióinak többé-kevésbé megfelelően, s ahány koprodukciós és egyéb filmben fellép, annyiféleképpen írják a nevét. Ugyanezt tesszük tehát mi is, amit mindenki más.
  3. Mi történetesen az akadémiai szisztémának megfelelően, ami a WP:GÖRÖG-ben van leírva, elvégezzük ugyanezt az átírást. Ha nem ezt tennénk, aminek a logikája többek között a WP:ÁTÍR lapon van leírva, akkor is maradna a nagy kérdés, hogy vajon mennyivel inkább indokolt norvégesen írni egy görög színésznőt, mint a görög nevéhez még leginkább közelítő módon? Én, ha már választani kéne, ragaszkodnék Iríni tamil átírásához, mert tamilul láttam a legjobb filmjét, és kikérem magamnak, hogy ne tamilul legyen!

És persze aki száz másikféle formában látta, annak ránézésre nyilván új, és persze a rátalálás megkönnyítése érdekében minden más keresésben előfordulható formáról redir készül. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 14., 19:34 (CEST)

Azt szeretném leszögezni, hogy nem a kötekedés a szándékom, csak annyira szokatlan a név, hogy teljesen helytelennek érzem. Azt, hogy az igazi neve görögül , לאיוש קושוט elismerem és elfogadadom, de azért arra kíváncsi lennék, hogy a Zorba, a görög szerzödését, hogyan írta alá? – VC-süzenet 2009. április 15., 17:31 (CEST)

Hát nézd, az is egy megoldás lenne végül is, hogy a világ összes nem latin betűs írását felszámoljuk, mert micsoda nonszensz, hogy más ABC-t mernek használni, csak a bajnak van. Manapság azonban az ilyen hozzáállás valahogy nem trendi. ;) BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 15., 18:37 (CEST)

Valószínűleg rosszul fogalmaztam meg ezt a pár betűt, ha a mondatomból ezt lehetet kiolvasni. Én arra lettem volna kíváncsi, hogy a hölgy nem görög területen, hogyan használta a saját nevét. – VC-süzenet 2009. április 16., 18:07 (CEST)

Pasztilla-védelem

Meg kell alapítni a Wikihelyes Írók Szakszervezetét. Az majd gyakorolja a nyomást, mint végső eszközt. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 13., 21:45 (CEST)

Mivan? Mivan? Provokálsz? Hízelegsz? Mivanmostan? Pasztilla 2009. április 13., 21:46 (CEST)
Kétkulacsok. Sőt több ... :))
Mellesleg meg azon mélázok, hogy mi marad majd az eredeti wikipédiafelhalmozásból, ha minden szabványosított normának akad majd végre olyan elkötelezett védharcosa, mint Bömböc barátunk akhelyesírban. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 13., 21:57 (CEST)
Amúgy: vajon a Pasztilla megvédése és a Pasztilla elleni védekezés egyaránt kötőjeles?? :))
(növényvédelem, sugárvédelem: mely nyelv merne versenyezni véled - logikában? – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 13., 22:02 (CEST))

Vigyor Az anya szeretete mint szubjektív-objektív birtokos. ;) Ez elég sok nyelvre igaz így együtt. Aztán a kontextus eldönti a kérdést, hogy Pasztillát kell-e védeni, vagy ő véd minket, vagy tőle védenek. ;) BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 13., 22:17 (CEST)

Hamár ennyire: nemtom láccik-é az irodalomtörténeti pillanat,a kokonstrukció (co-contsruction) megszületése? Mer vana ugye a szimpla reakciósság, a rekontsrukció, vana szimpla forrongiság, a dekontstrukció, és van az egyberagasztás, a kokonstrukció. (Ezt magyar fül gyakran félrehallja "kákáncsomót"-nak, de hát a népi etimológusnak is élnie kell valamiből ... )
Szal amit én egybeszerkesztettem, Pasztilla azt el ne válassza! :) (Méghogy "kötő"-jel ... POV!! Elválasztójel - úgy má valósabb.)
(Ki lettem ám okosodva délután! :) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 13., 22:36 (CEST)
Ja, amióta divízül beszélsz máma óta, azóta maradtál te úgy :-) Pasztilla 2009. április 13., 22:54 (CEST)
Egyébként nem zavar a nyilvános ajnározásom és fetisizálásom, sőt, ha valahogy ezt lehetne rendszeresíteni és még szexisebbé tenni, azt hiszem, anyagilag is tudnék áldozni a célra, mert az mégis csak zsenáns, hogy három hónapokat kelljen várnom minden pellengérre állítás előtt. Pasztilla 2009. április 13., 22:59 (CEST)

Keselyűből nem lesz sztélé. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 13., 23:06 (CEST)

Egyébként meg pont sakkozóvédelemből kifolyólag nem írtalak kötőjellel, mert még azt hiszi valaki, hogy már abban is te babéraratsz! Bennó-megnyitás, Pasztilla-védelem ... – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 13., 23:12 (CEST)

villámvédelem

Sziasztok!

Időnként látványos villámok formájában egyenlítődik ki a feszültségkülönbség ég és föld között; azonban ez megtörténik derűs időben is, kevésbé látványosan. Ez utóbbit hívják szépidőáramnak. Vagy szép idő-áramnak. Vagy szépidő-áramnak. Hogy kellene ezt helyesen írni? Az elsőre tippelek. Köszönöm! SyP 2009. április 13., 10:13 (CEST)

A szép idő-áram nem játszik, semmiből sem levezethető megoldás. A szépidőáram akkor volna jó megoldás, ha volna egy módosult és rögzült jelentésű, nem ’szép idő’ jelentéstartalmú szakkifejezés, a szépidő. A fentiek fényében nem erről van szó, hanem egy nagyon is direkt utalásról a szép időre, szép időjárásra, úgyhogy a mozgószabályt és a szépidő-áram megoldást látom a legindokolhatóbbnak. (Lásd ehhez a fenti mélyég-objektum körüli purparlét.) Pasztilla 2009. április 13., 17:18 (CEST)

+1, lásd mozgószabály, azon belül is a meleg víz + csap → melegvíz-csap típust. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 13., 17:55 (CEST)

Köszönöm mindkettőtöknek. SyP 2009. április 15., 06:57 (CEST)

Szejm/Sejm

Miért írjuk a lengyel alsóház nevét Sz-szel? A lengyel Wiki szerint (pl:Sejm Rzeczypospolitej Polskiej) a helyes lengyel írásmód a Sejm, és mivel a lengyel nyelv latin betűs írást használ, a szabályos magyar írásmód ezt át kéne hogy vegye. Nekem a "Szejm" egy kicsit olyan, mint a "Rejsztág" vagy a "Hausz of Kommonsz". Javaslom, hogy a lapot nevezzük át "Sejm (lengyel)"-re, a jelenlegi lapból pedig csináljunk átirányítást.Malatinszky vita 2009. április 14., 20:54 (CEST)

Sejm lenne tényleg, ha nem honosodott volna meg. Az OH. szerint azonban (1303b) igen: szejm || szejmet, szejmek, szejmje, szejmmel. Ezért sz. Ez tehát nem a rejsztág és fetvozső esete, hanem a rúzsé, a rezsóé, a fotelé, a lézeré és társaiké. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 14., 21:04 (CEST)

Na, ez megint egy OH-s röhej! Bocs, ez „szvsz” volt. - Gaja   2009. április 14., 23:26 (CEST)
Na, ez megint egy Gaja-féle értékelhetetlen beszólás: nesze semmi, de az legalább jól hangozzék. Vigyor Mivel van bajod, a jövevényszavakkal, az idegen szavakkal, a rezsóval, a lézerrel vagy csak az időjárással? ROTFL. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 14., 23:43 (CEST)
Speciel - mint mindig - az OH-val. Hogy miért kell minden "magyarosítani". Nem értem a lentebbi "szábor"-t sem, "kortez"-t nem is találtam ebben a formában, az "althing" meg mitől magyaros? (Ugyanide sorolandó - szvsz - a jól ismert "kjókusin" és "fengsuj" című fantasztikus alkotások is...) Szerintem ezek a szavak egyáltalán nem elterjedtek, mint a rezsó, meg a többi fent említett. Szerintem pl. a "whisk(e)y" bármelyiknél elterjedtebb, mégsem magyarosodott. Azt is tudom, hogy a magyar helyesírásban nem illik logikát és józan paraszti észjárást feltételezni dőreség, de ez a sejmes dolog akkor is röhejes, a többi feljebb említettel együtt. Bocs, tudom, ez ügyben felesleges itt szót ejteni, de a fenti "megkeresés" miatt mondtam el bővebben a véleményem. Bocs. Felejtsétek el, megint nem kellett volna jártatnom a pofámat, úgyis felesleges. - Gaja   2009. április 15., 22:29 (CEST)
A konkrét esetre cáfolatul (keress rá a "szejm"-re), de egyébként is: attól, hogy te még nem láttad úgy leírva, nem biztos, hogy nem terjedt el. – Winston vita 2009. április 15., 22:42 (CEST)
Re Gaja: az althing attól magyarosodott, hogy nem alþing. A szejm, szábor és kortez szavak és írásmódok adatolása a magyarban nem kétéves módi, hanem egy évszázadot is bőven meghaladó. Pasztilla 2009. április 15., 23:06 (CEST)
Ne is törődjetek vele, feleim, a mi Gajánk szereti maga megállapítani, hogyan is vannak/legyenek ezek a dolgok, és nem vesződik olyan időrabló részletekkel, mint a korpuszkutatás, utánaolvasás stb., ahogyan az általa lesajnált kiadványok szerkesztői. ;) De mi így is szeretjük őtet. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 15., 23:14 (CEST)
Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után)
Amennyiben tulajdonnévként említed, azaz mint szervezet hivatalos nevét, akkor igazad van. A helyzet azonban az, hogy az egyes európai népek (egyébként nem lefordítható) nemzetgyűléseinek köznevesült, általánosabb megjelölése meghonosodott a magyarban, azaz meglehetősen elterjedt és az Akadémia által is támogatott a szábor, a szejm, a kortez, a parlament, az althing stb. használata. Hangsúlyozom: köznévi előfordulásban. Pasztilla 2009. április 14., 21:14 (CEST)
Bocs, de az OH mióta akadémiai??? Nem látom rajta az AK kiadói logóját... - Gaja   2009. április 14., 23:26 (CEST)
Miért feltételezed, hogy akadémiait írok és OH.-ra gondolok? A fenti alakok megtalálhatóak az idegen szavak írásmódjára nézvést irányadó, akadémiai kiadású Idegen szavak és kifejezések kéziszótárában. Pasztilla 2009. április 15., 09:33 (CEST)
Egyszer már elolvashatnád az OH.-ról szóló cikket, meg le is lehetne akadni erről a gumicsontról. Egyébként tudod, mit? És ha nem akadémiai? Ki a ***-t érdekel? A WP:HELYES állapította meg az OH. eminenciáját, nem pedig az Akadémia. Jó szokás szerint sikerül mindig a dolgok lényegét megragadni. Az OH. az akadémiai rendszer alapján kidolgozott, páratlanul bőséges helyesírási szótár, valamint kommentált szabályzatközlés. Egyik szerkesztője az MTA Nyelvtudint. munkatársa, a másik az MTA helyesbizottságának tagja. Az AkH. maga sem akadémiaibb ennél. Nem halálmindegy, ki adja ki? És ha az ukrán maffia adta rá a pénzt, attól még a szisztéma nem akadémiai? E***szem-f***szom megáll az ilyen okoskodásoktól. Ha meg az Akad.Kiad. logója volna rajta, nyilván az volna a baj, hogy miért akadémiai... Az általános fikázásokon kívül itt még részletes kritikát eddig nem sikerült összehozni az OH.-ról a fújoláson kívül, amit meg hallottunk, az általában az AkH. és egyéb akadémiai szabályozások ellenében hangzott el, és szintén nem volna nagyon differenciáltnak nevezhető. Tessék tudomásul venni, hogy a WP:HELYES a következő kétezer évre elrendezte a kérdést, lehet örülni, oszt akadjunk le arról a merőben óvodai jellegű problémáról, hogy az OH.-t ki adta ki. Csók a családnak. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 14., 23:43 (CEST)
Igazad van, bocs. - Gaja   2009. április 16., 09:51 (CEST)
Hozzátenném, hogy a fenti példák (Rejsztág, Ásszamblé és a többi) magyarra lefordítható, azaz nem jellemzi a fentiekhez hasonló sajátszerűség. Pasztilla 2009. április 14., 21:15 (CEST)
Most nézem, ezek még mindig Rzeczpospolita? Az nem népköztársaságot jelent?
Nem, mert abban benne volt a Ludowa is... - Gaja   2009. április 14., 23:26 (CEST)
Valamint úgy érzem, a fentiek némi magyarázatra szorulnak. Köznévi és tulajdonnévi használat közötti határ inoghat, de lengyel szejmről és magyar országgyűlésről beszélhetünk bármely történeti korban, míg a tulajdonnévi használat (Magyar Köztársaság Országgyűlése, Sejm Rzeczpospoliizé) behatárolja a történelmi korszakot. Pasztilla 2009. április 14., 21:24 (CEST)
Sejm Rzeczypospolitej Polskiej – a rend kedvéért. :-)Tomeczek Coat of arms of Poland.png Słucham! 2009. április 15., 09:46 (CEST)
Nade az meg nem azt jelentené magyrul hogy a Sejm az a lengyel közétársaságé? VigyorPeyerk vita 2009. április 16., 10:41 (CEST)
Nem valószínű, hogy népköztársaság, mert már az 1918-as Második Lengyel Köztársaság is Rzeczpospolita volt. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. április 14., 21:30 (CEST)
Köszi. Pasztilla 2009. április 14., 21:37 (CEST)
A rzeczpospolita a latin respublica tükörfordítása lengyelre, szó szerinti fordítása közügy lenne. Néphez nincs köze, amire Pasztilla gondol az a Polska Rzeczpospolita Ludowa volt, mint itt feljebb elhangzott a megfejtés. :-)Tomeczek Coat of arms of Poland.png Słucham! 2009. április 15., 09:46 (CEST)

Mit Európa ... Nagy Népi Hurál. (Mongolátírunk van? Ez jönne ki vajon a transzfirkáló masinériából?) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 14., 21:28 (CEST)

Latin bötüsökre koncentráltam tudniillik. Pasztilla 2009. április 14., 21:37 (CEST)
De ha további átírási rendszereket kívánsz tesztelni meghonosodott magyar szóalakulatokon, ajánlom még a duma, a rada, a szkupstina, a bulé és a knesszet leellenőrzését is :-) Pasztilla 2009. április 14., 21:45 (CEST)
Olyan szobatársaim nem voltak ... :( – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 14., 21:52 (CEST)
Na most vagy varrónőképzőbe jártál, vagy azóta kies Kánaán lett a Góbi-sivatagból. Pasztilla 2009. április 14., 22:32 (CEST)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) Ja, de ha lefordítom, és a mai lengyel országgyűlés címéül adom, akkor is szerintem Lengyel Szejm, és a Sejm csak a lengyel nevének írásakor. Hm? BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 14., 21:31 (CEST)

Igaz, igaz. Pasztilla 2009. április 14., 21:37 (CEST)
Csak egy beleböff: a Szábor lefordítható, mint a legtöbb parlament-elnevezés. A saját nyelvében világosan érthető köznyelvi jelentése van. Mint a magyar Országgyűlésnek: az National Assembly és hasonló formákban fut. Ilyen akár a Hurál is, vagy a Lok Sabha :-)Peyerk vita 2009. április 16., 10:41 (CEST)

Gárdonyi: Láthatatlan ember, "a"-val vagy "a" nélkül

Szerintem a Gárdonyi-regény címe névelő nélkül van (az én példányomon legalábbis): [2], [3], [4]. Más helyeken "a-val" van: [5], [6]. Ki mit tud? Akela vita 2009. április 16., 21:03 (CEST)

Az OSZK online katalógusában 99 kiadása szerepel (nem mind magyar nyelvű), a kép elég vegyes. A legkorábbi kiadások 1907-től névelő nélküliek (Láthatatlan ember), és egy 1932-es Dante-kiadás az első, amiben névelő is szerepel (ugyanakkor hat év elteltével, 1938-ban a Dante már ismét névelő nélkül adta ki a regényt). Ez a Dante-kiadás azoban sporadikus gyakorlatot tükröz, a következő névelős kiadás 1966-os (Szépirodalmi, Móra stb.), és az azóta megjelent kiadások jelentős része névelős. Gondolom, ez afféle nyelvművelős igyekezet, ti. hogy kicsit biccen a cím névelő nélkül, de a „tiszta forrás” tisztelete okán én az eredeti, Láthatatlan ember megoldást favorizálnám. Pasztilla 2009. április 17., 10:06 (CEST)
Pláne ha a Wells-regénytől való elkülönítést is segíti ez a megoldás. Pasztilla 2009. április 17., 10:08 (CEST)

akccch ...

A magyar helyesírás szabályaira nyelvészkörökben az AkH. rövidítéssel szoktak hivatkozni (az „akadémiai helyesírás” alapján).

Meg tudná mondani valaki, hogy ez az AkH. rövidés a magyar helyesírás mely szabálypontjai alapján jön ki a lerövidített akadémiai helyesírás alakból? Esetleg azt is (ellenőrizhető forrásból ...) , hogy hol és mikor alakult ki ez a szokás az (akadémiai?) magyar nyelvészek körében? – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 17., 15:39 (CEST)

Olvasd már vissza egy-két évvel ezelőtti magadat, és csodálkozz, mit magadra kaptál helyesírásice, erre ha megengeded, büszke vagyok... :-) Nekem régi meggyőződésem, hogy a kiadványok rövidítései nem indokolhatóak egyetlen szabályponttal sem, egyszerű hagyományon alapulnak, és az AkH.-ban (!) semmit nem találni erről, az OH. (!) már megmagyarázza azt is, hogy ez egy hagyomány, tessék tudomásul venni. Az AkH., OH., MTESZ. és társai tipikusan mozaikszók és nem rövidítések (azaz nem egyetlen szó/kifejezés rövidítései, mint az ápr., kb., stb.). A mozaikszók vagy csupa nagybetűsek (MSZMP), vagy csupa kisbetűsek (mgtsz) vagy tulajdonnévi jellegűek (Fidesz), de nem összevissza, mint az AkH. Ezen túlmenően azonban sokkal jobban szokott bosszantani, mert én arra sem tudok szabálypontot, hogy mi a rákfenéért kell a kiadványok rövidítésinek végére pontot tenni, amikor mozaikszót sosem zárunk ponttal. Ahogy a KGST és a gyes nem kíván pontot, úgy azt sem értem, a MTESZ. meg az OH. mögé miért kell? Pasztilla 2009. április 17., 16:43 (CEST)
Sablon:Irul-pirul
A történeti szempont, a story azért még mindig érdekes: ha maguk a nyelvészek fölkapnak és terjesztenek egy ilyen mozaikszót, akkor mire föl mondja az MTA Magyar Nyelvi Bizottsága, hogy a nyelvművelés - tudományág? És mekkora ennek a tudományágnak a hatósugara, tessékmondani? :) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 17., 17:00 (CEST)
(Ügyrendi: betűszó elé milyen névelő kell?) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 17., 17:03 (CEST)

Tudtommal nincs olyan elvetemült nyelvész, aki a nyelvművelést tudományágnak tartaná, legjobb esetben is csak kulturális hobbinak, rosszabb esetben kuruzslásnak, tudománytalan fontoskodásnak. Ügyrendi kérdésre: betűszót elvileg mindig a kiejtése szerint névelőzünk. Gond-megtorpanás ott lehet, ahol a kiolvasás mgh-val kezdődik, az íráskép első betűje pedig msh, ez a következő msh-kat érinti: f, l, m, n, ny, r, s, sz, mer ezeket így olvassuk ki: ef, el, em, en, eny, er, es, esz. Tehát pl. az RMDSZ ('az eremdéesz') és az LRI ('az eleri') és az SZDSZ ('az eszdéesz'), hiába kezdődnek leírva msh-val.

Ugyanez fordítva, ha egy betűszó valójában msh-val kezdődik, holott az íráskép első betűje egyébként mgh-t jelölne, akkor nyilván a kerül elé, pl. a UPC ('a jupiszi'), viszont: az HBO ('az éjdzsbíó').

Az OH. udvariasan megjegyzi, hogy amennyiben kialakult simán összeolvasós ejtésváltozat, részesítsük azt előnyben, mert olyan természetes, tehát: az UPC ('az upécé') és a HBO ('a hábéó'). ;) Csak dönteni kell. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 18., 00:02 (CEST)

"A Magyar Nyelvi Bizottságot alapvetően nyelvész tagok alkotják, az általuk művelt nyelvészeti tudományágak és interdiszciplináris tudományterületek: általános és magyar nyelvtudomány, magyar történeti és leíró nyelvészet, fonetika, dialektológia, alkalmazott nyelvészet, nyelvművelés, ... "
Forrással ... :)Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 18., 00:10 (CEST)

Hoppá. Ez két dolgot jelenthet: a nyelvművelő maffia (kétségtelenül vannak neki nyelvész tagjai, de ezek ott misszionáriusként tevékenykednek, nem pedig nyelvészként) betette lábát, vagy pedig interdiszciplináris területnek tekintendő, ti. a nyelvészet és a kuruzslás összeházasításaképpen. ;) Egy biztos: a legvadabb nyelvművelők se szokták azt állítani, hogy szigorúan vett nyelvészeti-tudományos alapja van a nyelvművelő óhajoknak. Ezt ugyanis nehéz lenne bebizonyítani. Azt, hogy vmi helyes v. nem helyesebb, csakis akkor lehetne megállapítani, ha van mihez mérni, mondjuk egy ideálisnak elképzelt nyelvállapot. Minthogy a nyelvészet ilyet nem ismer, nem is tud nyelvművelni, akik ismernek, azok művelnek. Ezen kívül helyességi megállapításokat még a helyesírás tesz, ez utóbbi viszont szigorú kódex alapján, ennek ellenére szokták szegényt összekeverni a nyelvműveléssel, éppen a helyes/helytelen páros mián. ;) BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 18., 00:19 (CEST)

Ez itt merő (ellenőrizhetetlen) ezotéria - dokument ott! :)

Nem tartom valószínűnek, hogy véletlenül gépelődött bele a jegyzőkönyvbe. Mert ahol zümmögés van, meg döngicsélés ... – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 18., 00:26 (CEST)

Noch dazu: épp egy orrhosszal a szociolingvisztika – elé! ...– Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 18., 00:28 (CEST)

balazsgeNullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 18., 00:39 (CEST)
"A születésnapi kiadvány utolsó oldalain a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport történetét, eddigi munkáját és terveit ismerhetjük meg. Újra kimondatik: a nyelvművelés nyelvészeti tudományág, amelytől el kell választani az amatőrök által végzett, azaz a laikus nyelvvédelmet (177)."
Jelentés a magyar nyelvről
Akadémiai?? Na ugye ... – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 18., 00:54 (CEST)

Éppen errefelé célozgattam maffia alatt... Nem találom szerencsésnek, ha magától a keresztapától idézel arra bizonyságot, mennyire tisztességes állampolgár is ő. ;) De minthogy nekem még lehetnek gyermekeim, nem kívánhatod, hogy ennél többet mondjak!! A laikus nyelvvédelmet a nyelvműveléstől kizárólag az különbözteti meg, hogy az előbbiek szerencsére nem vindikálnak tudományos tekintélyt maguknak, és nem megtévedt nyelvészekből állnak. ;) A nyelvművelés kiváló kulturális hobbi, rendkívüli kreativitásfejlesztési lehetőség, de épp annyira nem tudomány, ahogyan a versek írása sem tudományos tevékenység. Antul még lehet szép. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 19., 00:41 (CEST)

Szóval nyelvtörvény után lehet még verstörvényünk is, ha a tudomány ambícióin múlik ... Mindenesetre Niemöller-cikkünk már támadt a kövekből, úgyhogy ki-ki olvasgathatja, hogyan is működik a szalámigépsor. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 19., 00:57 (CEST)

Angol vs magyar

Sziasztok. Van egy alsóbb kategóriás autóverseny, a Masters of Formula 3. Namármost, szerintem ennél nem kell semmit magyarítani, szóval szerintem a név megfelel a szócikk címének. De. Az enwikin a Formula–3 nagykötőjel nélkül szerepel. Na most mi van akkor, ha az angol nevével szeretném elnevezni a cikket, de más helyesírási irányelv vonatkozik rá itt és ott? Melyik nyer? – Madridista Ideírjad 2009. április 19., 19:22 (CEST)

Úgy látom, a külföldi wikikben öszvérmegoldást alkalmaznak: a Masters-t meghagyják angolul, a többit pedig az adott nyelv szabályai szerint írják át (pl. sp. Masters de Fórmula 3); ez viszont itt biztos, hogy nem lesz jó. Vagy talán lehetne Formula–3 Masters. Vagy Formula–3 Mesterek. De ezt majd megmondják a nálam sokkal okosabbak. :-)Mex plática 2009. április 19., 19:33 (CEST)
Azért az angolok is használnak néha nagykötőjelet. – Dami vita 2009. április 19., 19:40 (CEST)

Kényes kérdés, de a keverés biztos nem szerencsés. Szerintem kétféle megoldás lehetséges: vagy Masters of Formula 3, vagy valamiféle szerkesztés a Formula–3 segítségével (bajnokok? mesterek?). Az biztosnak tűnik, hogy mondjuk egy norvég címet szuahéli szövegben sem írunk szuahéli helyesírással, this simply doesn't make sense, ahogy mi kínaiak mondani szoktuk. Dixi. ;) BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 19., 19:56 (CEST)

Inkább Mesterek, a bajnokok az Champions lenne. – Mex plática 2009. április 19., 20:09 (CEST)

Már amennyiben van valami értelme mesterek és bajnokok közötti megkülönböztetésnek egy sporteseményen. ;) Mellesleg a magiszter-majszter és szócsaládjai eléggé sokmindent tudnak jelenteni főnöktől tanáron át a kiválóságig. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 20., 12:52 (CEST)

Wikipédia-típusú weboldalak

A cikk címével kapcsolatban merült föl probléma. A cikknek az elődje ez volt még annak idején, amit kivettek, ezért külön erre a célre jött létre a Wikipédia-típusú weboldalak cikk. Mivel a korábbi alfejezet címből jövő Wikipédia-kezdeményezések nem tűnt túl szalonképesnek, ezért inkább a -típusú weboldalak nevet kapta, de most ezzel is probléma van. Ennek megfelelően szükség volna új névre, amit a közösség egyhangúlag el tud fogadni. (lásd még: Vita:Wikipédia-típusú weboldalak) [törölt kép] DoncseczTöj njaš znán. 2009. április 20., 12:48 (CEST)

Nagy gond nincs: a Wikipédia-típusú weboldalak szerintem mégcsak nem is saját kutatás, hanem merő saját találgatás, azaz egész egyszerűen lexikonképtelen elsődleges spekulálás. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 20., 13:01 (CEST)

Hogy is van ez? WP-típusú oldal az, ami wikirendszerben működik, és vmilyen enciklopédiajelleggel? Például mondjuk a StarWars-wiki vagy ilyenek? BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 20., 13:52 (CEST)

Állítólag. No de: forrás? :)
83,008 total pages on Muppet Wiki. Körülnézett már valaki úgy igazán Wikiában? Gyühet csőstül? :) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 20., 14:04 (CEST)

Talán hasonlóan kellene az enwikihez felépíteni: online enciklopédiák és wiki oldalak. A wikipédia-típusú tényleg nehezen meghatározható. Lehet külön lista a Mediawiki alapú oldalakról is. – Icône étoile d'or à cinq branches.svg Zimmy Gnome-envelope.svg 2009. április 20., 13:57 (CEST)

This is a list of notable online encyclopedias which are accessible on the World Wide Web.
Notable ... Kánontermő huzivoni: in-dujj! :) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 20., 14:08 (CEST)
Hiába is próbálkozol, nem lehet mindent dobozba zárni, elvágólag elrendezni. A wiki oldalak száma ~ égen a csillag, mindenképp szükséges az emberi (szükségképpen szubjektív) szelektálás. – Icône étoile d'or à cinq branches.svg Zimmy Gnome-envelope.svg 2009. április 20., 15:28 (CEST)
Jaja. Tudás a Wikipédiából, az objektív szükségszerűségek lexikonából!
Ha egyszerűen viszketegségnek hívnám az általad szükségszerűnek tiltulált érzékletet, akkor persze megint én lennék a troll ... :) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 20., 15:52 (CEST)
Már az előbb se nagyon értettem, mit akarsz mondani (talán arra válaszoltam, amire gondoltál, de nem biztos), de ezt már végképp nem értem. Kegyelmezz lágyuló agyamnak... objektív szükségszerűség lexikona ?? szubjektivitás = viszketegség?? – Icône étoile d'or à cinq branches.svg Zimmy Gnome-envelope.svg 2009. április 20., 16:33 (CEST)
Nem nevezném szükségszerűségnek azt, hogy mindenféle elsődleges és másodlagos forrást nélkülözve, valamennyire is racionálisnak, de legalábbis megísmételhetőnek tekinthető eljárásokat úgyszintén nélkülözve szócikkeket alkosson "a világ összes tudását" mutogató lexikonban néhány önjelölt névtelen tudáslapátoló munkás.
Amit nem tudsz rendezni, azt ne tedd lexikonba. Amiről csak véleményed van, tudásod nincs, akörül ne sürögj – hagyd meg bátran másnak. Amiről egyikünknek sincs releváns tudása, az a lap üresen marad. Senki sem kötelez senkit a saját eszén túli okoskodásra, csakis a saját viszketegsége.
Így érthető? – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 20., 17:04 (CEST)
Így már kicsit jobban, csak nem értem, mi köze van ennek az említett szócikkekhez. Az, hogy mi az online enciklopédia és mi a wiki, bárki el tudja dönteni. Az, hogy ezek közül mi kerüljön be, az szubjektív, de azért ez is nagy biztonsággal megállapítható, ha máshogy nem, a szerkesztők közös döntése (kvázi szavazása) alapján. Mint bármi más a WP-n. Mint a szócikkek címe ;-). Többet nem tudok mondani, kérem, kapcsojja ki. – Icône étoile d'or à cinq branches.svg Zimmy Gnome-envelope.svg 2009. április 20., 17:10 (CEST)
Az, hogy mi az online enciklopédia és mi a wiki, bárki el tudja dönteni.
Értem: ez nem egy wikirajongói oldal, hanem egy komoly enciklopédia. És hogy mitől az? Hát mert elég sokan elég sokszor kimondtuk ahhoz, hogy elég sokan elhiggyük magunknak. És kellően süketek is vagyunk ahhoz, hogy a saját komolykodásunkba vetett hitet hagynánk megzavarni.
Eszményünk Szalacsi, címerünk az ojjektum.
Büszke Új Világ! :) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 20., 17:24 (CEST)

Természetvédelmi területek elnevezése

A franc megesz, nem találom a neten a Földrajzinév-bizottság tavalyelőtti (vagy ilyesmi) ajánlásait természetvédelmi területek elnevezése tárgyában. Valakinek megvan? Nagyon vágja a csőrömet a netszerte elterjedt Pákozdi Ingókövek Természetvédelmi Terület írásmód az indokolhatóbb Pákozdi-ingókövek Természetvédelmi Terület helyett. Pasztilla 2009. április 20., 13:49 (CEST)

Válasz1: nincs meg. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 20., 17:46 (CEST)

Azér vegyé má vissza :-) Pasztilla 2009. április 20., 19:01 (CEST)
A fídbekk-leszoktató kampányból? :) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 20., 19:07 (CEST)
Nem, a posztirulpirulatív helyesírásguru-öndefiníciódból. De csak g*ci vagyok egy picit. Télleg picit. Egyébként azt gondolod, hogy ahol te megjelensz, ott többé fídbekk nem terem? :-) Pasztilla 2009. április 20., 19:21 (CEST)
Uram, én kisdoboskoromban legalább két alkalommal be voltam írva a hasonnevű újságba, mint "A szép magyarság bajnoka", és akkoriban az ilyesmit nem pofára osztogatták, mert az kor még a betű, és nem a kép kora volt ... :)
A fídbekkel az a gondom, hogy itt a Wikipédiában nagyon sok készülékben elhangolódott egymástól az adó és a vevő: kifele enifing gyühet, befele meg csak a kommunikátort önmaga adott állapotában megerősítő zöngemények. És elkísérletezgetek ugyan még egy darabig a ki s be harmonizálgatásával, de igazán nagy ambícióim azért már nincsenek e téren. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 20., 19:51 (CEST)
Jajmá, ne legyél ilyen morcos. Pasztilla 2009. április 20., 20:04 (CEST)
Nemtom, mire gondúsz! Az FNB-nek volt egy némileg botrányos ülése (56.) még 2006-ban, melynek eredményeként "az új természetvédelmi területek névjegyzékét a bizottság érdemi tárgyalásra alkalmatlannak találja." ;) Majd az 57. ülésen létrehoztak egy ad hoc bizottságot, hogy "az tegyen javaslatot az újonnan alakuló tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek elnevezésére". Ezek után és a dörgedelem hatására a KVM (körvédelmi és vízügyi) minisztérium itt meggyónta bűneit, hogyaszongya: A védett természeti területek nevének a védettséget fenntartó jogszabályokban történő meghatározása a Földrajzi Név Bizottság által megállapított követelményeknek megfelelően történt, ezért azok közül többnek az elnevezése módosult. (Például a korábban „Természetvédelmi Terület” megnevezéssel védetté nyilvánított területek elnevezése a Bizottság ajánlása alapján „természetvédelmi terület”-re változott.)
Ezek szerint tehát utólagos módosulások sora történt 2007-ben. Utána kéne nézni. Ja, külön szép, hogy a KVM-nek sikerült a dörgedelem közepén az FNB nevét rosszul írni le. Gonosz Vigyor BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 20., 19:58 (CEST)
Az mi az a körvédelem?! Gonosz Igen, erre gondoltam, azt hiszem. Még átnézem. Mindenesetre jelenti-e ez azt, hogy mehetnek kisbetűsre a Természetvédelmi Területeink? Pasztilla 2009. április 20., 20:04 (CEST)

Mivel nem egy Pákozdi nevű emberről kapta a nevét, hanem Pákozd településről, ezért biztosan nem kötőjel. (Azt nem tudom, h a tt-k neve csupa nagybetű-e, de gyanítom, igen.) – Winston vita 2009. április 20., 19:30 (CEST)

Ne haragudj, Winston, de ezt kár volt. A földrajzi nevek helyesírása nem így működik, hanem úgy, hogy az utótagként fungáló földrajzi köznév (tenger, hegy, völgy, ingókő) kötőjellel kapcsolódik a földrajzi névhez. A Baranyai-dombság sem Baranyai Pistáról kapta a nevét, és a Móri-árok sem az egyszeri Móri gazda után vette a nevét (lásd még a szintén kötőjeles Csepeli-sziget, Velencei-tó stb. példáit). Alkalmasint szívesen összefoglalom a földrajzi nevek helyesírásának alapszabályait, de ez csak egy gyors kérdés akart lenni. Pasztilla 2009. április 20., 19:46 (CEST)
Ami a csupa nagybetűzést illeti: emlékeim szerint az ajánlás épp affelé indult el, hogy ne csupa nagybetűzzünk már egy kristálytiszta földrajzi nevet (a tanösvényekkel és madárvártákkal egyetemben), amelynek semmilyen intézményi jellege nem ragadható meg, azt kivéve, hogy valamelyik Nemzeti Park Igazgatóság (!) kezelésében áll. Pasztilla 2009. április 20., 19:49 (CEST)

Csak ezt a határozatot találtam: [7] 59. ülés (2007. április 17.) … 59/568. Védett természeti területek elnevezése. A bizottság kisebb változtatásokkal elfogadja a védett természeti területek névsorát, amelyet az ad hoc bizottság terjesztett be. Ugyanez van a FNB holapján is [8], de egyiknél sincs link magára a névsorra. ;) - Vadaro vita 2009. április 20., 19:54 (CEST)

Ez az! Köszönöm, most már legalább tudom, hogy konkrétan minek a listája kell. Pasztilla 2009. április 20., 20:07 (CEST)

SZVSZ az ingókő nem földrajzi köznév. A kockakő sem az, a horzsakő sem az.

P/c vita 2009. április 20., 20:29 (CEST)

Azért a különbséget te is érzékeled, remélem, nem csak az utótag ragadott meg :-)
Drága barátaim, az szvsz-eiteket tényleg megspórolhatnánk, ha összefoglalnám a földrajzi nevek helyesírását, vagy csak kérdeznétek találgatás helyett :-), például azt, hogy Pasztilla miből gondolja, hogy az ingókő földrajzi köznév? Az ingókő egy földrajzi fogalmat jelölő földrajzi köznév ugyanis (míg a horzsakő, a kockakő és a zsírkő valóban nem azok), és még csak nem is Pasztilla gondolja így, hanem azért állíthatja ezt ilyen biztosan, mert A földrajzi nevek helyesírása című kiadvány huszonkét oldalon keresztül sorolja a földrajzi közneveket, segítségül a felhasználónak, hogy ne sokat kelljen gondolkodniuk ezeken a dolgokon. Az ingókő mint térszínformát leíró földrajzi fogalom szerepel köztük (84. oldal első oszlop). Az érdekesség kedvéért: további -kő végű földrajzi köznevek: cseppkő, kaptárkő, oltárkő, szerkő stb. A horzsakövet, a műkövet és a fogkövet ők sem gondolták földrajzi köznévnek. :-) Pasztilla 2009. április 20., 20:49 (CEST)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) A földrajzi köznévség nem annyira találgatások kérdése, hanem egy rögzített listán szerepelnek azok a köznevek, amik akként minősülnek (lehet persze vitatni a válogatás körét, de többnyire van neki logikája). De eltekintve ettől, mert végül is egészen mindegy jelen esetben, hiszen nem az eleje az alakulatnak önmagában földrajzi név, hanem az egész egybe, és egy földrajzi névnek számos nem földrajzi eredetű eleme lehet, pl. Blaha Lujzáról legvadabb ellenségei sem állíthatják, hogy ő egy földrajzi fogalom volna, a neve fölhasználásával elkeresztelt tér azonban már az. ;) BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 20., 20:54 (CEST)

A wikiszerű kérdés ilyenkor az, hogy ha A földrajzi nevek helyesírása című kiadvány a magyar helyesírás része (és ekként pl. az érettségin kötelező erejű), akkor vajon A földrajzi nevek helyesírása című kiadvány információtartalma szabad tartalom-e? – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 20., 20:58 (CEST)

Én is ennek próbáltam utánajárni, sikertelenül, hogy be lehessen gyűrni legalább a Wikiforrásokba. Pasztilla 2009. április 20., 21:06 (CEST)
Nem tudják megmondani, vagy nincs senki, aki merne mondani valami határozottat?
(Vagy még az se teljesen világos, hogy kit kell kérdezni? :) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 20., 21:11 (CEST)
Nem, a helyesírászati biztos pontjaim megvannak (IRL), de bizonytalanok. Pasztilla 2009. április 20., 21:49 (CEST)

Nem; egyáltalán nem szívesen spórolom meg az SZVSZ-emet, ugyanis nem találtam egyetlen olyan indokot sem, aminek alapján az ingókő földrajzi fogalom lenne, a cseppkő pedig nem. Mindkettő tipikus földtani fogalom. Természetesen, ha akár egyetlen okot mondasz arra, hogy az egyik miért igen, amikor a másik nem, meg fogok hajolni érved súlya alatt.

P/c vita 2009. április 20., 22:20 (CEST)

Ezt most már végképp nem értem. A cseppkő ugyanúgy földrajzi köznév, ezt írtam fent is (egyébként ismét: nem saját kútfőből). Pasztilla 2009. április 20., 22:23 (CEST)
Ja, és eddig nem földtani fogalmakról beszéltünk. Pasztilla 2009. április 20., 22:25 (CEST)
Oppardon; durván elnéztem. Kérem szíves elnézésedet:
P/c vita 2009. április 20., 22:28 (CEST)
Ugyan már, nincsen semmi. Hogy micsoda, azt kéred, én is nézzem el? :-) Pasztilla 2009. április 20., 22:31 (CEST)

Cserébe egy régi, de roppantul ideillő vicc:

Ballag a medve az erdő szélén, és találkozik a rókával, aki mexólítja:

— Te, Medve, azt mesélik, hogy van Neked egy halállistád, és én is rajta vagyok. Igaz ez?

— Igaz.

— Akkor most mit fox csinálni?

— Agyonütlek — mondja a medve, és kilapítja a rókát.

Ballag tovább, és találkozik a farkassal, aki mexólítja:

— Te, Medve, azt mesélik, hogy van Neked egy halállistád… Igaz ez?

— Igaz.

— Én is rajta vagyok?

— Igen.

— Akkor most mit akarsz csinálni?

— Agyonütlek — mondja a medve, és kilapítja a farkast.

Ballag tovább, és találkozik a nyuszikával.

— Te, Medve, igaz, hogy van Neked egy halállistád?

— Igaz.

— Én is rajta vagyok?

— Igen.

— Mondd csak, és lehúznál engem arról a listáról?

— Persze, Nyuszika, ezer örömmel — mondja a medve, és lehúzza a nyuszi nevét.

Természetesen, ha holnap a földrajzosok a fogkövet, a lúgkövet és a húgykövet, továbbá a vesekövet és az epekövet is fölveszik erre a listára, akkor utána azokat se magyarul, hanem ortopédül fogjuk írni… nem jól van ez. Miért pont a földrajzosok? Miért nem a kőfaragók vagy a balettáncosok?

Jó, jó, már abba is hagytam…

P/c vita 2009. április 20., 22:56 (CEST)

Pákozdra visszatérve: egy huszonéves turistatérképemen létezik Pákozdi-ingókövek megírású terület ... – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 20., 23:02 (CEST)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után)
Re P/c: Hát azért lássuk be, hogy erre nem sok esély van, mármint hogy ezek a földrajzi köznevek közé kerüljenek... Egyébként a földrajzi köznevek azt teszik, hogy a földrajzi nevek helyesírása mint olyan (már ahol van földrajzi köznév) sokkal egyértelműbb és tisztább, mint a köznévi helyesírás. Miért kelljen minden gleccsernél, cseppkőnél, szőlőskertnél azon gondolkodni, hogy na most ezt hogyan írjam? (Nem egészen értem egyébként, mi az ortopéd a Pákozdi-ingókövekben.)
A balett-táncosra meg rá kellett gugliznom, hogy lássam, milyen haragtartó kied. :-) Pasztilla 2009. április 20., 23:05 (CEST)
Ubul nem felejt!! Vigyor BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 24., 19:41 (CEST)
Re Nullextra: Az újabb Cartographia-turistatérképen is így szerepel: Pákozdi-ingókövek. Ez szép és helyes (szvsz), de akkor miért más a tt neve? Pasztilla 2009. április 20., 23:05 (CEST)
Erre egyetlen tippem van: ma már nem snassz bunkónak, kulturálatlannak, barbárnak lenni kultúrkörökben, mert nincsenek kultúrkörök. Sőt: ne is legyenek. Ha nincs elit - nincs hátrány se. Engem csakis olyan mérce alá lehet érvényesen állítani, ami alatt én vagyok a jobb. A természetvédelem nem nyelvészet, tehát lehet barbár a nyelve. A nyelvész nem biológus, tehát nyelvészmunkában bátran dobálózhat biológiailag barbár példákkal. A wikipédista nem akadémikus, tehát nem ciki írni nem tudni; az akadémikus nem wikipédista, tehát nem ciki, ha hypertextnek hív hatrőfnyi hivatkozásmentes szöveget; az informatikaért felelős államtitkár meg nem informatikus, tehát nem ciki, ha szociológusi munkásságában wiki-szoftvernek hívja a wiki-filozófiát.
Tiszta sor, nem? (És nem vagyok morc – csak leltárazok.) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 20., 23:39 (CEST)

Megtekintés kérése

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaMex plática 2009. április 22., 18:34 (CEST)

Szeretnék megkérni valakit, hogy tekintse meg az Overdose cikket, sok új változás van rajta. Köszönöm.– Módis Ágnes Vadszederke vita 2009. április 22., 18:31 (CEST)

Repülőterek - elnevezési szokások a gyakorlatban!

Csak kiegészítés, ha már a repülőterekről van szó:

IATA tananyag szerint a repterek nevei mellett hivatalos mozaikszóba sűrített változat is létezik (Amsterdam (AMS), Barcelona (BCN), Budapest (BUD), Alicante (ALC), Birmingham (BLX).

Mi repülőjegyek foglalásánál a zárójelbe tett mozaikszót használjuk. A repülőjegyen magán is mindig szerepel a megjelölés, a reptér teljes nevét nem írjuk ki. Ezt nem árt tudni, sőt nagyon fontos - mindenkinek, aki repülőjegyet vesz a kezébe!


Kata vita 2009. április 25., 16:29 (CEST)

Megtekintés kérése újra

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!
Tomeczek Coat of arms of Poland.png Słucham! 2009. április 24., 17:02 (CEST)

Szeretnék megkérni valakit, hogy tekintse meg az Overdose cikket, sok új változás van rajta. Köszönöm. – Módis Ágnes Vadszederke vita 2009. április 24., 16:48 (CEST)

Igazság szerint erre szakosodtak a járőrök, leggyorsabban ott várható reakció. Jut is eszembe, te miért nem vagy megerszerk? BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 24., 19:39 (CEST)

Az elején működött a dolog, de most csak akkor lesz megtekintett a lapom, ha előtte is az volt. Szeretném ha nem kellene folyton kérni, hanem én is tudnám a megtekintést, mint azelőtt. Mit tegyek? – Módis Ágnes Vadszederke vita 2009. április 24., 19:44 (CEST)

De, Ágnes megerősített szerkesztő, csak amint valaki olyan is beleszerkeszt a cikkbe, aki nem az (pl. Dencey), elveszik a megtekintettség. A megerősített szerkesztő megjelölni nem tud lapot, csak a már megtekintett lapon való szerkesztése automatikusan megtekintettnek minősül. Aktív értelemben lapot megtekinteni csak járőrök és adminok tudnak. – Mex plática 2009. április 25., 08:57 (CEST)

IPCC

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület címébe kell a kötőjel? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. április 25., 10:41 (CEST)

Igen, lásd 6 : 3-as szabály, ugyanis i-képzővel bővült, és így már 7 szótagos, a fő összetételi határra jár neki a kiskötő. A képző nélküli éghajlatváltozásnak még pont nem. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 25., 11:03 (CEST)

Amatőrcsillagászat, amatőrtávcső

Sziasztok! Az "amatőr csillagász" szókapcsolat külön írandó. Az amatőrcsillagászat, amatőr távcső talán nem? SyP 2009. április 25., 01:44 (CEST)

Az amatőrcsillagász egybeírva már meghonosodott, legalábbis én sok helyen látom. Hogy mennyire helyesen, azt majd valaki megnézni a szakirodalomban. Mamirendelő 2009. április 25., 08:18 (CEST)

A honosodást más értelemben használjuk a helyesírásban, kéretik nem idekeverni. ;) Az amatőr csillagász egészen bizonyosan külön írandó, és ezek szerint az amatőr csillagászat is. Nem látok olyan jelentésváltozást, ami indokolná az összetételként való kezelést. Hm? BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 25., 10:11 (CEST)

Az amatőr távcső esetében is úgy tűnik, hogy az analógiás esetek különíródnak: amatőr repülő stb. Hm? BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 25., 10:15 (CEST)

Érdekes, mert viszont amatőr-ökölvívás, amatőrboksz. De az is lehet, hogy ezeknél birtokos szóösszetételről van szó (’amatőrök ökölvívása’), míg az amatőr csillagászat maga a tevékenység amatőr (tehát jelző). – Mex plática 2009. április 25., 10:24 (CEST)

Jó volna érteni, hogy tudja az OH. egyszerre ajánlani az amatőrboksz, amatőr-ökölvívás és az amatőr sport, amatőr röplabdázás írásmódokat (456a.). A magam részéről egyébként van valami olyan körvonalazatlan nyelvi sejtésem, hogy bár személyeket jelölő köznevektől bízvást különírható, hiszen az amatőr elsődleges szótári jelentése ’vmit műkedvelésből folytató, űző [személy]’. Tevékenységeket jelölő szavaknál én is inkább az egybeírás felé hajlok: amatőrcsillagászat, amatőrboksz stb. Mégpedig azért, mert ezzel a megoldással érzékeltethető, hogy itt jelentéssűrítő összetételről van szó, azaz nem a boksz vagy a csillagászat amatőr (értsd akár pejoratívan is, azaz nem alacsony színvonalú bokszról van szó), hanem ’amatőrök részvételével, közreműködésével folyó csillagászat, sport’ stb. Mindenesetre ha külön, ha egybe, képzősítés esetén a mozgószabályt életbe léptethetjük, mert a különírás egyáltalán nem indokolható érzésem szerint, azaz pl. amatőrcsillagászati a helyes alak, szemben az amatőr csillagászati mozgalommal. Pasztilla 2009. április 25., 15:15 (CEST)
Mindez a professzionális, profi előtagú szerkezetekkel párhuzamosan talán jobban érthető. Ugyanolyan zavarbaejtő problémának tűnik, mint sokszor a férfi-, nő-, gyerek-, férfi, női, gyerek szerkezetek. Pasztilla 2009. április 25., 15:22 (CEST)

Ehe. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 25., 19:11 (CEST)

Mármint? Pasztilla 2009. április 25., 21:15 (CEST)

Az azt jelenti, hogy Micimackó szerint akkor is mondhatjuk, hogy "ehe", ha esetleg nem lopjuk el Zsebibabát. Ezenkívül azt jelenti, hogy ehhez most nem tudnék hirtelenjében mit hozzátenni, viszont tüzetes tanulmányozás után odatennék egy ehe-t, ami jelzi, hogy láttam, és szerintem is nagyjából így lehet a dolog. ;) BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 25., 23:20 (CEST)

Fel nem foghatom, mitől lehetne egy mozgalom „csillagászati” — legalábbis az én nyelvérzékemtől ez csillagászati távolságra van. Ez SZVSZ amatőr csillagász mozgalom, konkrétan az amatőr csillagászok mozgalma.
P/c vita 2009. április 26., 17:40 (CEST)

Szerintem is inkább amatőrcsillagász-mozgalom, de akkor a mozgószabály rántja össze. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 26., 17:57 (CEST)

Igazatok van, ám a lényegen mit sem változtat a megfigyelés. (Ehhhh, mindig sikerül a tutit kikaparni a gesztenye alól :-)) A lényeg: képző esetén még akkor is összeugrik a szerkezet, ha egyébként különírandó: amatőr csillagászat + -i → amatőrcsillagászati. Pasztilla 2009. április 26., 22:57 (CEST)

Bollywood

Tudna valaki segíteni abban, hogyan kell magyarul írni „Raakhee (born August 15, 1947) popularly known as Raakhee Gulzar (Hindi: राखी गुलजार)” nevét? (A Miss Marple cikkhez találtam, ő játssza az öreg hölgyet egy bollywoodi filmben. – Tomázia vita 2009. április 26., 10:54 (CEST)

Majdnem tuti: Raakhí Gulzar, ebből az utóbbi a férjezett neve, és a Gulzar olyan nemhindigyanús. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 26., 11:32 (CEST)

A történelem segédtudományai-műhely

Most kezdtem szerkesztgetni egy új műhelyt a fenti címmel. A kérdésem, hogy ez hogyan helyes: A történelem segédtudományai műhely A történelem segédtudományai-műhely Történeti segédtudományok műhely Történeti segédtudományok-műhely

A két fő verzió között is hezitálok, esetleg abban is várok javaslatokat, de a helyesírási kérdés a kötőjel használatára vonatkozik. Én a magam részéről kötőjellel írtam a tervezetben... Kabcsivita 2009. április 26., 12:08 (CEST)

A két (vagy több) változat közötti választás névhasználati döntés, mindenesetre leírom egyenként, hogyan nézne ki a helyesírásuk:

  • Ha a mozgószabállyal alkotsz összetételeket, akkor így:
    • történelemsegédtudományai-műhely ez pont nem jó, mert nem éppen jelzős szerkezet
    • történetisegédtudományok-műhely ez meg pont azért nem jó, mert többes számban áll a todományok
  • Ha kikerülöd a szószörnyet, akkor birtokossal:
    • a történelem segédtudományainak műhelye
    • történeti segédtudományok műhelye

BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 26., 14:29 (CEST)

Köszi szépen! Birtokossal lett megoldva. Kabcsivita 2009. április 26., 19:08 (CEST)

Azért olyant ne mondjunk már, hogy a mozgószabály értelmében történelemsegédtudományai-műhely meg történetisegédtudományok-műhely. A mozgószabály bővítmények és toldalékok nélküli jelzős szerkezetekre vonatkozik, és nem ránthat össze bármely tetszés szerinti, egymás mellé került szavakat. Azaz nincs történelemsegédtudományai-műhely és nincs történetisegédtudományok-műhely, ahogy nincs figyeljrám-mozgalom és nincs törlésrejelölés-szavazás sem. Az ilyeneket szabatosan valóban birtokos vagy jelzős szerkezetekké kell oldani, ahogy fent Bennó már ajánlotta. Ha valaki feszt ragaszkodik hozzá, hogy ő márpedig a [történetisegédtudományokműhely] karaktersorokat kívánja helyesen leírni, az egyetlen megoldás, amit látok, hogy a műhely neveként kezeljük, azaz „Történeti segédtudományok” műhely. De ez itt most nem játszik, csak az örök elégedetlenkedők kedvéért. Pasztilla 2009. április 26., 22:54 (CEST)

Már éppen erélyesen tiltakozni akartam a gyanúsítás ellen, hogy én ilyet írhattam volna ide, erre kiderül, hogy tényleg. Vigyor Sietve kihúztam. Vagy a CsGábor-féle egybeírásmaffia tehet róla, vagy az amatőrcsillagász-mozgalom, amire a választ ugyanakkor fogalmaztam. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 26., 23:04 (CEST)

Aztán meg bedőlök neked, pedig a történetisegédtudományok-műhely abszolút szabatos, és történetesen eléggé jelzős szerkezet az alapalak, a történeti segédtudományok. ;) Ad analogiam lásd személyijövedelemadó-törvény[tervezet]. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 26., 23:12 (CEST)

Ehhh... tényleg öregszel. Jelzősnek jelzős, de bővítményes is (többes). Mutass nekemn egyetlen személyragot, jelet vagy toldalékot a személyi jövedelemadó-ban. Pasztilla 2009. április 26., 23:15 (CEST)

Jogos. Vigyor Most sikerült a történetire koncentrálnom, ami viszont legalább tényleg jelző. Vigyor Vigyor Ebből két tanulság következik: 1) vagy nem szabad családi banzáj közepén lopva netezgetni, de legalábbis 2) nem szabad egyszerre több ablakot nyitva tartani, és azokba figyelmetlenül írogatni mindenfélét, aminek nyoma marad. Vigyor BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 26., 23:22 (CEST)

Még simán letagadhatod, hogy az unokaöcskös ült le a gép elé, és használta a júzernevedet. Pasztilla 2009. április 26., 23:27 (CEST)

Nem mintha elképzelhetetlen volna, de ilyesmivel ne is viccolj, adminökkáunttal való visszaélés súlyos deliktum. ;) BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 28., 13:57 (CEST)

Úgy érzed, rosszabbul csinálná? Gonosz Pasztilla 2009. április 28., 15:14 (CEST)

Sao Thomé-i

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaCikkek átnevezve – Mex plática 2009. április 28., 14:21 (CEST)

Érdeklődnék, hogyan helyes: Sao Thomé-i vagy São Tomé-i, előre is köszönöm. – VC-süzenet 2009. április 28., 09:48 (CEST)

Ha csak a szigetre gondolsz, São Tomé-i. Ha az egész ún. országra, São Tomé és Príncipe-i. Pasztilla 2009. április 28., 09:54 (CEST)
De h nélkül van: São Tomé, azaz Szent Tamás portugálul, soha nem volt benne h. – Mex plática 2009. április 28., 12:38 (CEST)

De hisz P. mester is úgy írta! Ja, nincs benne há: São Tomé-i (ejtsd nagyonkábé: szan toméi), ill. São Tomé és Príncipe-i, utóbbiban vigyázandó a hosszú í. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 28., 14:00 (CEST)

(pontosankábé pedig: szöun tomé) VigyorMex plática 2009. április 28., 14:21 (CEST)

Még pontosabban pedig: [sɐ̃ũ tuˈmɛ] Vigyor BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 28., 14:44 (CEST)

"Antillai" vagy "antilláki"?

Pár napja megírtam az Antillai spanyol nyelvjárás cikket, de most elbizonytalanodtam, hogy egyáltalán helyes-e így a cím. A hasonló földrajzi nevekkel nem megyek semmire, mert pl. Alpok → alpesi/alpi/alpoki, Andok → andoki, Kárpátok → kárpáti, Apenninek → apennini stb. Nos? (Sajnos most nincs kéznél az OH.) – Mex plática 2009. április 28., 10:19 (CEST)

Nem lenne jobb a Karibi spanyol nyelvjárás elnevezés? CsigabiSpiral jel.jpgitt a házam 2009. április 28., 10:39 (CEST)

Ez is felmerült bennem, de a könyvben, amiből írtam, Antillák cím alatt van. (Sőt, ha jól tudom, nem is pontosan ugyanazt jelenti a kettő, mert az Antillák csak a szigetekre vonatkozik, a karibi pedig a szárazföld – Venezuela, Kolumbia – partjaira is.) – Mex plática 2009. április 28., 10:50 (CEST)

Úgy tűnik, antillai így, egyes számban, viszont holland antilláki és kis-antilláki és karib (Antilla)-tengeri, antillai/karibi. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 28., 14:11 (CEST)

Köszi, akkor szerencsére maradhat így. VigyorMex plática 2009. április 28., 14:22 (CEST)

Changi

Hali! Elkészültem egy szócikkel, feltölteném, csak éppen a nevével vagyok bajban. A Repülési műhely vitalapján már beszélgettünk róla, Gyantusz javaslata az volt, hogy kérdezzük meg itt. Mi e helyes magyar neve a Szingapúr Changi repülőtérnek? Tulajdonképpen abban egyetértettünk, hogy az első szó „Szingapúr”, a „nemzetközi” szó nem kell, mert a repülőtér saját honlapján sincs erre utalás (a kicsiny Szingapúrban minden repülőtér nemzetközi). A kérdés, hogy a Changi-t Csanginak írjuk-e. Ezzel az átírással valószínűleg egyedülállók lennénk a világban. Korábban, a gyarmati korban, amikor még angolok is éltek itt RAF Changi volt a repülőtér neve. Az angol jelenleg is hivatalos nyelv Szingapúrban, ezért én nem látok kivetnivalót az angolos írásban, nem beszélve arról, hogy a világ összes menetrendjében így szerepel (Google test - (tudom, tudom) - csak kilencet talál Csangira és több mint ezret Changira.) CsigabiSpiral jel.jpgitt a házam 2009. április 15., 18:24 (CEST)

Az eset nagyjában analóg az indiai nyelvek és egyebek helyzetével. Szingapúr nemzeti nyelve, ha értesüléseim helyesek, maláj. A WP:ÁTÍR értelmében azt illenék átírni. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 15., 18:36 (CEST)

Én Csigabiékat támogatnám, azaz tekintettel az angol és a maláj nyelv hivatalosságára (a nem latin betűs tamil és a kínai mellett) a szingapúriak megteszik nekünk azt a szívességet, hogy minden tulajdonnevüket hivatalosságból is átírják latin betűsre, Lee Kuan Yew-tól Sembawangon keresztül a Sinapore Airlinesig. (A szingapúri irodalmi élet kínai és tamil nagyjainak nevei nyilván már delikátabb esetek.) Szerintem a Changi (és a szingapúri nevek angol/maláj változatai) indokolhatóak és védhetőek, hacsak Bennó elő nem áll valami etimológiával, és tamilból átírja nekünk, ahogy szokta Gonosz.
Nem mellesleg meglepetéssel értesültem e helyütt arról, hogy a malájból van átírás. Gondolom, valami olyasmi lehet, hogy a = a, b = b, c = c. GonoszGonoszGonoszGonosz Pasztilla 2009. április 15., 19:03 (CEST)

Mert maga egy műveletlen szamár, és mit sem tud a mozgolódó szingapúri dzsavi-hagyományőrzőkről dzsavihagyomány-őrzőkről... Vigyor Gonosz BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 15., 19:09 (CEST)

A hely szelleme miatt vagy dzsavi hagyományőrzők vagy dzsavihagyomány-őrzők alakot használjék kee, mer szájon találom ütni. Sablon:Akkor-is-sokkal-gonoszabb Pasztilla 2009. április 15., 19:15 (CEST)

Miért kell a nevébe a Szingapúr? Changi nemzetközi repülőtér vagy mifene. A Szingapúr csak egyértelműsítésnek kellene, ha van több is. Hm? BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 16., 11:48 (CEST)

És a London Heathrow repülőtér? Abból is csak egy van. A repülőtér hivatalos honlapján is szerepel a városnév (legalábbis az angol és az indonéz nyelvűben :), a kínait még nem fejtettem meg). CsigabiSpiral jel.jpgitt a házam 2009. április 16., 12:17 (CEST)
A közigazgatási-agglomerációs viszonyokat a magyarban kötőjellel jelöljük, analóg példával: Budapest-Ferihegyi repülőtér (OH. 705a.). Pasztilla 2009. április 16., 13:13 (CEST)
Kis nézgelődés után szerintem egyébként magyar szövegkörnyezetben Heathrow-i repülőtér vagy ha Londont is jelölni akarjuk, London-Heathrow-i repülőtér, -i képzővel. Pasztilla 2009. április 16., 13:14 (CEST)
Vagyis a London Heathrow repülőtér lapot is át kellene nevezni? CsigabiSpiral jel.jpgitt a házam 2009. április 16., 13:16 (CEST)
Hát én ebben különösebben nem foglalnék állást, de a repülőterek elnevezésén túlmutató, általános típushibaként szoktam észlelni (még állatrendszertani nevekben is), hogy mivel az eredeti (angol) forma grammatikailag nem jelöli a magyarban az -i képzővel megragadható jelzői viszonyt, magyar szövegkörnyezetbe helyezve is hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla, és Westminster-apátságot (Westminster Abbey), Heathrow repülőteret (Heathrow Airport), Galápagos-óriásteknőst (Galápagos tortoise) használunk a westminsteri apátság, Heathrow-i repülőtér, galápagosi óriásteknős helyett. Pasztilla 2009. április 16., 13:31 (CEST)
Ettől függetlenül szerintem a helyes megoldás Heathrow-i repülőtér vagy London-Heathrow-i repülőtér, Szingapúr-Changi repülőtér (majd ha előjönnek a hülyeségeikkel az új szabályozásban, lehet Szingapúr-Changii repülőtér), Párizs-Orlyi repülőtér, Berlin-Schönefeldi repülőtér, Moszkva-Seremetyjevói repülőtér. Pasztilla 2009. április 16., 13:34 (CEST)
Sok igazság van abban amit mondasz. Lesz munkánk bőven az átnevezésekkel :-). CsigabiSpiral jel.jpgitt a házam 2009. április 16., 13:43 (CEST)

Lehet, hogy műveletlen vagyok (biztos), de én a repülőterek neveit tulajdonnévnek érzem, nem valamiféle jelzőnek. Vagyis van a repülőtérnek egy autentikus neve és azon nem szabad változtatni. Itt van példának a John Fitzgerald Kennedy nemzetközi repülőtér, ezt hogyan "kellene" írni? „John Fitzgerald Kennedy-i nemzetközi repülőtér”?? Ne már. Persze lehet tippelgetni, hogy egy-egy repülőtér neve a hely nevét tartalmazza-e, ahol a reptér található, és akkor kell(?) az -i a végére (pl. Ferihegy, bár a „Ferihegyi”-t is idétlennek érzem), vagy valakinek a nevét? és akkor ne változtassunk rajta?

Példaként lehet találgatni, hogy a Yaoundé Nsimalen nemzetközi repülőtér vajon melyikbe tartozik és hogy kellene írni helyesen: „Yaoundé Nsimalen-i nemzetközi repülőtér”?? Halim Perdanakusuma nemzetközi repülőtér? vagy: Halim Perdanakusuma-i nemzetközi repülőtér? Pudong nemzetközi repülőtér vagy Pudongi nemzetközi repülőtér?

És ha tegyük fel egy harmadik eset kedvéért: mi van, ha a név jelent valamit azon a nyelven, pl. "Szabadság"? Akkor is elkezdjük ragozni magyarul és odatesszük az „-i”-t a végére, mert hátha helyet jelöl? (példaként: Las Américas nemzetközi repülőtér) misibacsi*üzenet 2009. április 21., 14:10 (CEST)

Nem tudom, hogy erre a kérdésre lehet-e számodra megnyugtatóan válaszolni, de az, hogy helyről vagy bármi másról van-e elnevezve egy repülőtér, viszonylag rövid nyomozás eredménye lehet, nem annyira ördöngös dolog, főleg internetes segítséggel. Másfelől az -i képző a magyar nyelv szerves része, mi, magyarok, ezzel alkotunk helynévből képzett származékokat, a nyelvünk egyik alkotóeleme, amelynek használatával nem ortopédabb lesz a kifejezésmódunk, hanem árnyaltabb és igényesebb, olyannyira, hogy a végén te is megállapíthatod, a Nsimalen helynév, a Perdanakusuma pedig személynév. Ezt teszi a nyelv. Arra nem nagyon mondhatok semmi ellenérvet, hogy szerinted a Ferihegyi repülőtér idétlen, szerintem ezt nem gondoltad át, egészen egyszerűen csak körbe kellene nézned hasonszőrű példák között, például a hasonlóan szerkesztett Budai várnegyed, Rákospalotai Múzeum, Bécsi nemzetközi repülőtér alakokat is idétlennek érzed?
A repülőterek pedig hagyományosan -i képzősök, de tetszés szerint tágíthatunk a körön, a Washington Capitolt is washingtoni Capitoliumnak fordítjuk, és így tovább. Visszatérve: a John Fitzgerald Kennedy nyilvánvalóan személyről kapta a nevét, amely magyarban sem kap semmiféle jelzőt. A további megfejtések: Yaoundé-Nsimaleni nemzetközi repülőtér (mert Nsimalen helynév), Halim Perdanakusuma nemzetközi repülőtér (mert egy személyről lett elnevezve), Shanghai-Pudongi nemzetközi repülőtér (mert szintén helynév).
A repülőtérnevek fordításáról: nem tudok ilyenről, csak olyanról, hogy a személynek, akiről el lett nevezve, magyar szövegkörnyezetben a magyaros nevét használjuk: Dzsingisz kán nemzetközi repülőtér, Teréz anya nemzetközi repülőtér stb. Pasztilla 2009. április 21., 14:35 (CEST)
Ja, tehát szó sincs tippelgetésről és találgatásról, a fenti példáidra két perc alatt meg lehetett találni a választ, és annak függvényében felelni a kérdésre. Ha ezt bárki túlzásnak tartja, tudniillik hogy tiszteljük és ismerjük legalább annyira a nyelvünket, hogy két percet áldozunk ilyesmire az időnkből, és nem a nemzetközi sablonokat meg paneleket vesszük át kritika és ész nélkül, akkor nagyon sajnálom. Pasztilla 2009. április 21., 14:39 (CEST)

Szokásod szerint kicsemegézted a könnyű kérdéseket, és azokra írtál valamit. A JFK elég nyilvánvalóan magas labda volt, nem vetted észre?... :-)

  • Csak két eset van: helynév vagy személynév? (lásd eggyel lejjebb)
  • Mi van, ha a név jelent valamit azon a nyelven, pl. "Szabadság"?
  • Mi van, ha a reptér neve helynév, de nem azon a helyen található? Mi lesz a neve?

szó sincs tippelgetésről és találgatásról, a fenti példáidra két perc alatt meg lehetett találni a választ - Hol??

A repülőterek hagyományosan -i képzősök - Kivéve, ha személyről kapták a nevüket?? Hol olvasható ez a "hagyomány"? Egyébként azt hittem, hogy mi itt elsősorban a nyelvtani szabályokat követjük, de ha mostantól a "hagyomány" az elsődleges, akkor szóljatok, hogy mihez tartsam magam. misibacsi*üzenet 2009. április 21., 22:02 (CEST)

Még mielőtt Pasztilla meglátná, hogy mit írtál ide :-): ennyire azért nem bonyolult a dolog, az esetek elsöprő többségét szépen le is fedték a példák, maradt egy valódi probléma, a fantázianév alapú elnevezés (ez egyéb földrajzi neveknél is gond). Ami a nyelvtani szabályokat illeti, a földrajzi nevek írása helyesírási szabályozás alá tartozik, a fordítás pedig konvenciókon alapul, nyelvtani szabályoknak maximum annyiban van szerepük, hogy az -i képzős viszonyulás nem maradhat jelöletlen, amint Pasztilla mondá volt. Tehát ha játszik szerepet itt nyelvtani szabály, az éppen az, ami előírja a nyomozást, és hogy ne kezeljünk helymegjelölést tiszteletnévként, a Ferihegyi repülőtér (és az analógiájára elnevezett háromezer másik hasonló reptér) nem Ferihegy repülőtér. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 21., 22:30 (CEST)

Re Misibacsi: Te meg baszd meg a telihóóóóóódat inkább, ahelyett hogy velem szórakozol, egyszerűen képtelenség, hogy ne lehessen veled normálisan kommunikálni, annyira imádsz hosszasan megsértődve lenni. Tisztességesen válaszoltam a sületlen kérdéseidre, arról kevéssé tehetek, hogy képtelen vagy elolvasni, és szokásodhoz híven ismét nem értettél meg semmit a fentiekből, ajánlom a kinyomtatást és a többszöri újraolvasást. Először is elnézésedet kérem, amiért könnyű kérdéseket tettél fel, és azokra kellett válaszolnom (tipp a megmaradt hiátushoz: John Fitzgerald Kennedy, Nsimalen és Perdanakusuma miléte-kiléte két perc alatt kiderül a Google alapján is). Elnézésedet kérem másodszor, amiért nem értetted meg az utolsó kérdésedre adott válaszomat, ezért ideírom ismét: „Nem tudok ilyenről [ti. fantázianevet viselő repülőtérről - TA], csak olyanról [ti. olyan fordításnak nevezhető esetekről – TA], hogy a személynek, akiről el lett nevezve, magyar szövegkörnyezetben a magyaros nevét használjuk”. Ha te tudsz ilyenről, leszel szíves megnevezni, aztán megnézzük az esetet. Az -i képzős hagyomány a magyar könyvekben olvasható, mellesleg a Nagy Fehér helyesírási tanácsadóból és az OH-ból is kiolvasható (repülőtér címszó alatt). Pasztilla 2009. április 22., 00:16 (CEST)
Majd legközelebb leszel szíves a {{Pasztilla ne!}} sablont használni, ha ennyire nem vagy képes tiszta fejjel olvasni semmit, amit én írok le. Pasztilla 2009. április 22., 00:22 (CEST)

A fenti válaszok fényében helyes a Doha nemzetközi repülőtér és a Dusanbe nemzetközi repülőtér elnevezése? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. április 21., 22:52 (CEST)

Nagyjából a zöme repülőtér szócikk rossz cím alatt szerepel. Pasztilla 2009. április 22., 00:16 (CEST)
Changi a szingapúri repülőtér neve, nem pedig egy helyrajzi megnevezés. Szingapúrban egyetlen repülőtér van, amely az ország területének 2%-át foglalja el, ez a Changi. Szingapúr hivatalos nyelvei a mandarin, a maláj, a hindi és az angol. A Changi mandarin nyelvű szó. A maláj nyelv latin betűkkel íródik, csakúgy mint a belőle kifejlődött indonéz, ezek alapján lehet meghatározni az átírási kötelezettséget maláj nyelvből. A kábítószer birtoklásáért Szingapúrban halálbüntetés jár, függetlenül annak mennyiségétől. Üdv, – Burumbátor Hajnali Tudósklub 2009. április 22., 07:30 (CEST)
Kis korrekció. Changi földrajzi név, Szingapúr legkeletibb része, ahol a reptér és egy börtön (a Penjara Changi) található, azaz a repülőtér nem valamiféle elvonatkoztatott fantázianevet kapott, ahogy sugallod, hanem Szingapúr ezen részéről lett elnevezve. Changi etimológiája bizonytalan, a 19. századtól adatolható Tanjong Changimindenesetre malájok lakta területen állt/áll, a mandarin változat átírása talán Csangji vagy Zhangyi volna. Pasztilla 2009. április 22., 10:11 (CEST)
Még egy kis korrekció, mert látom a cikket Burum nem olvasta :-(. Szingapúrban nem egy, hanem öt repülőtér van (Changi, Peya Lebar, Seletar, Sembawang, Tengah). Hogy hogyan férnek el? Pasztilla észrevétele alapján: legalább a maláj nyelv miatt nem kell Csanginak írni... CsigabiSpiral jel.jpgitt a házam 2009. április 22., 13:33 (CEST)
Burum valóban nem olvasta a cikket csak járt Changin legalább 6-szor, meg azonkívül,Szingapúrban is vagy 3-szor. Az általad említett repülőterek a nemzetközi légiforgalom számára nem léteznek, provinciális célokat szolgálhatnak ki (belföldi járat terméstesen nincs a Budapest-méretű országban.) Pasztilla véleménye, bár helytálló, de hibás. A Tanjung Changi egy maláj szó, a tanjung (öböl, kikötő) és egy mandarin földrajzi elnevezés, a Changi (jelentését nem tudom) összetételéből jött létre. A maláj nyelvben nincsen "ch" betűösszetétel, a magyar "cs" hangot egyszerűen a "c" betű jelzi. A Changi tehát egy mandarin nyelvű földrajzi elnevezés angol átírása... Erre kössetek bogot. Üdv, – Burumbátor Hajnali Tudósklub 2009. április 24., 06:27 (CEST)
Véleményem a politikai helyzetről és női hátsókról szokott lenni, fent azt írtam le, ami adatot hirtelen találtam. Egyébként nem látom a konfliktust az általam és általad leírtak között. Én sem találtam semmi etimológiát, csak azt, hogy malájok lakta terület volt, ha te állítod, hogy a ch miatt kínai eredetű, én készséggel magamévá teszem ezt a véleményt. Megjegyzem, attól, hogy a ch nem része a maláj ábécének (ahogy a magyarnak sem), attól még bőven előfordulhat tulajdonnevekben, és nem állítható, hogy pusztán a ch miatt valami nem maláj (ahogy magyar tulajdonnevekben is, mondja valaki, hogy nem magyar neve van Chernelházadamonyának vagy Cházár Andrásnak). Az írásmódot tekintve bog egyébként nincs, ahogy föntebb már körvonalazódott, delikát eseteket kivéve szingapúrilag adott két saját hivatalos nyelven való átírás (malájul is, angolul is Changi). Cartographia-világatlaszban is Changi. Magyar nagylexikonban is Changi. Pasztilla 2009. április 24., 14:42 (CEST)

Pasztilla: "telihold"?? Ezen már túl kellett volna lépned. És vegyél vissza bunkó stílusodból, nem a kocsmában vagyunk (legalábbis én nem onnan írok) és nem a kutyáddal beszélsz. Készítettél anno egy rossz képet, amiről leírtam a véleményemet - ha most nem hozod fel, ki emlékezne rá?

A fantázianevekkel kapcsolatban: egyrészt ilyet nagyon könnyű elképzelni (írtam is kettőt: "Szabadság", és Las Américas nemzetközi repülőtér), másrészt itt van pl. a FlyBalaton, ami Egyes menetrendekben csak mint Balaton repülőtér van feltüntetve. (idézet a cikkből). Nevezzük "Balatoni repülőtér"-nek, mert földrajzi név??

Ha jól értelmezem, kétféle eset van:

  • vagy földrajzi név van a repülőtér nevében (ezt ki kell nyomozni), és ekkor -i képzőt kap, vagy * van az összes többi eset, amikor változatlanul kell hagyni a nevet (mert személynév, tulajdonnév, fogalom neve vagy bármi egyéb...).

Jól gondolom?

Mi van abban az esetben, ha egy repülőtér neve személynév ("X. repülőtér"), majd később a személynévről elnevezik a kerületet vagy a várost, ahol a repülőtér van? Ebben az esetben megváltozik az írásmódja, és "X.-i repülőtér" lesz??

Vagy hogy földhözragadtabb példát mondjak, pl. a Ferihegyi repülőteret magához csatolja Ecser, ebben az esetben "Ferihegyi Ecseri repülőtér" lenne a neve??

Erre ti azt mondjátok, hogy nem valódi példákat hozok fel, ilyesmi nem létezik, és várjuk meg, amíg lesz ilyen... és akkor majd egyenként megbeszéljük az írásmódját? Pont ez a gond, hogy ha nincs rá szabály (azon kívül, amit írtam), akkor egyenként kell eldönteni, hogy melyiket hogy írjuk. Akkor már egyszerűbb, ha Pasztilla szépen végignézi az összeset, és átnevezgeti azokat a cikkeket (és a szócikkben is átírja, ahol kell), amik neve szerinte nem jó.

Az OH-ban próbáltam keresni, de nem találtam "repülőtér" címszót. Oldalszámot mond valaki? misibacsi*üzenet 2009. április 22., 10:16 (CEST)

Bunkó te vagy, öregem, ugyanis nem az indulat szülte vulgáris szavak teszik a szemétséget és a sunyiságot, hanem az, hogy egy számodra adott normális hangvételű, minden személyeskedést nélkülöző feleletre az "ahogy azt tőled megszokhattuk" felütéssel küldesz egy jobbhorgot. A miért nem baszod meg inkább a telihóóóóódat egy Kurt Vonnegut-idézet, eszembe nem jutott a fénykép, úgyhogy a személyes terheltségeinkről ennyi elég is.
Innentől a dolgot oldd meg magad, nem vesződöm veled, messziről kellene indulni, ha még a repülőteret sem sikerül megtalálnod egy betűrendes szószedetben (1233b.). Továbbá tanulmányozható a fantázianév kategóriája és az -i képző funkciói, ajánlom a Nyelvművelő kézikönyvet is beszerzésre. A fantázianevek fordítása kapcsán meg több ízben leírták sokan a véleményüket, természetvédelmi területek, hadseregek stb. nevei kapcsán, majd valaki belinkeli. Pasztilla 2009. április 22., 12:28 (CEST)

Egyrészt ne személyeskedjetek (egyikőtök se!), másrészt sorban:

  1. a fantázianév esetében is csak az a kérdés, hogy ha egyértelmű jelentéssel bír, lefordítandó-e. Analóg példa: Death Valley – Death-völgy legyen-e vagy Halál-völgy; a szóban forgó problémát a jelek szerint kétféleképpen kezeli a kartográfiai hagyomány, a Sziklás-hegység az Sziklás-hegység, nem Rocky-hegység (ehehe), de a Brown-zátony viszont nem Barna-zátony;
  2. tévedni látszol abban, hogy a jelek szerint azt feltételezed, a Ferihegyi repülőtér alakzatban csak a Ferihegyi a földrajzi név: nem, az egész alakulat tokkal-vonóval egy földrajzi megjelölés (ez a földrajzi névvel ellentétben "nem csupán a földfelszín egyes részleteinek azonosítására szolgálnak", de sokban hasonlóan viselkedik a földrajzi nevekhez), amiben történetesen szerepel egy földrajzi név (Ferihegy);
  3. ami a változásokat illeti: a repülőtereknek hivatalos nevük van, az nem változik automatikusan se a közigazgatási határ változásától, se semmi egyébtől, úgyhogy ez valóban akadémikusnak tűnő probléma; ha változik, akkor változik, elég akkor foglalkozni vele; amúgy sem értem a dupla kérdőjeleidet, mi abban a felháborító, hogy egy intézmény/akármi neve változik? Te még sose hallottál olyat, hogy a Kossuth Lajos Általános Iskolát hipphopp Pázmány Péterre keresztelték át, vagy Szivárvány Általános Iskolára? Naccucc. Mi ebben a felháborító? És főleg, miért kéne ezzel azelőtt foglalkozni, hogy megtörtént volna? Nekem erről az a Micimackó-részlet jut eszembe, melyben fel kéne tennünk, hogy mi lesz, ha bekövetkezik valami szerencsétlenség, mire Micimackó érett megfontolás után azt mondja, tegyük fel inkább, hogy nem következik be. Vigyor
  4. pusztán személynévről elnevezett földrajzi névről nekem nincs tudomásom, az ilyen konstrukciókban érthető okokból mindig szerepel valamilyen földrajzi köznév (Sztálinváros, Józsefváros, Margitsziget stb.); ha így keresztelnek el egy települést vagy településrészt, a reptér nevének megállapítása nem jelent gondot (Sztálinvárosi nemzetközi repülőtér), de mint mondám, a reptér neve nem változik automatikusan;
  5. ugyanez áll arra az esetre, ha Ecser magához csatolja Ferihegyet, ha ezt a reptér érzékeltetni kívánja nevében, és megváltoztatja, akkor meg lesz változva, ha nem, akkor nem. (Most aztán már tényleg nem értem a dupla kérdőjeleidet, mi ezen a felháborító? Mintha azon sopánkodnál, hogy ha Bamba Juliska férjhez megy, és fel kívánja venni ura, Tompa Tóni családnevét, akkor Tompáné Bamba Juliska lesz belőle; igen, gratulálok, a névváltozás névváltozást eredményez, a több ezer éves emberi kultúrában ez már csak így szokásos Vigyor); tehát elképzelhető, hogy Ecser-Ferihegyi repülőtér legyen belőle idővel, de az is elképzelhető, hogy Misibacsi repülőtérnek keresztelik át, és akkor mitévők leszünk??
  6. az úgynevezett intézményszerű földrajzi megjelölésekkel (ilyen a pályaudvar, a reptér, az állomás, a mozi, vendéglő, fürdő stb.) az OH. a 202. oldal második bekezdésében, a 203. oldal alján és a 204. tetején, valamint a 220. oldalon vegyes írásmódú intézménynevek alatt foglalkozik, példákat a mutatóban 1233. oldalon találsz.

Őszintén szólva értetlenül állok a problémáid nagyobbik része előtt, mert mintha azt kifogásolnád, hogy a helymegjelölés az helymegjelölés, az elnevezés meg elnevezés, de hisz ez többnyire eléggé egyértelmű, meg kell csak nézni a példákat Moszkva-Seremetyjevói repülőtértől a Budapest-Ferihegyi repülőtéren átal a Heathrow-i repülőtérig. Azután meg mintha az volna a gondod, hogy egy név tud változni... Tényleg nem értem. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 22., 11:57 (CEST)

Repülőtér, légikikötő, kikötő, vasútállomás, megállóhely: földrajzi köznév ?

A kérdés a címben.

Ha igen, miért nem kötőjelesen írjuk a földrajzi névként értelmezett ojjektumokat? Olyanformán, hogy Bécsi-repülőtér, Pogányi-repülőtér, Changi-repülőtér?

Ha nem, miért értelmezzük egyáltalán névként azt, hogy pogányi repülőtér? Miért nem pusztán jelzős szerkezet, szemben a Pécs-Pogány Repülőtér, Pécs–Pogány Repülőtér, Pécs-Pogány repülőtér, Pécs–Pogány repülőtér nevek valamelyikét viselő építménnyel (műszaki létesítménnyel, ami nem természetföldrajzi és nem is közigazgatási területi vagy vonalas egység), vagy intézménnyel (amely ugye nem pusztán van, hanem üzemel, légiirányítással, gép-, utas- és áruforgalommal, boltokkal, üzemanyagtöltéssel, karbantartással, javítással, adott esetben határátkeléssel és vámmal).

Hörgés elkerülésére: ha nincs betű szerint értelmezhető forrásunk se a szabály, se a hagyomány fennállására, akkor az analógiát nekünk kell megtalálnunk, és elsődlegesen a leírandó tárgy minéműségéből célszerű kiindulnunk. És egyelőre nem tudjuk, hogy a Luchthavent miért repülőtérnek, miért nem légikikötőnek fordítjuk, mint ahogy azt se, hogy a két magyar szó tényleg ugyanazt jelenti-e.

Győr-Gönyű kikötő, Győr-Gyárváros megállóhely, Szakály-Hőgyész, Mágocs-Alsómocsolád, Dombóvár-alsó és Balatonszéplak felső állomás, Bécs-Schwechat repülőtér és Bécs-Schwechat légikikötő nem ugyanaz, mint a günyűi kikötő, az andráshidai röptér és a hidasi állomás.

Szóval: lassabban a testekkel; a mankókkal nem ütni, hanem haladni; és legfőképpen: elő a dokumentekkel ... – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 22., 11:38 (CEST)

Eddigi top:
"16/214. MÁV-állomás neve. A bizottság akkor támogatja, hogy a Vámosújfalu területére eső Olaszliszka-Tolcsva vasútállomás új neve Vámosújfalu legyen, ha az érdekelt két másik község lemond nevének feltüntetéséről."
No kérem: Olaszliszkai vasútállomás, Tolcsvai vasútállomás, vagy Vámosújfalui vasútállomás légyen a Wikipédiában? (Ld: Szentesi vasútállomás kontra Szentes vasútállomás ....)
(És ha nem nézünk helyrajzi számokat, és nem keresztelik át még épp időben, akkor mi bizony az első kettőn huzakodunk ... :) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 22., 12:08 (CEST)
Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után)
Nem, a fentiek nem földrajzi köznevek. A repülőterek, kikötők, temetők, gátőrházak, várak és egyéb emberi létesítmények elnevezései a különírt tagokból álló ún. földrajzi megjelölések közé tartoznak, ezek továbbra is tulajdonneveknek számítanak, azaz a magyar helyesírási szabályok szerint a jelzői szerepű előtag nagybetűs lesz: Ferihegyi repülőtér, Farkasréti temető, Börcsi gátőrház, Cseszneki vár. Ugyanakkor ezen elnevezések egy része leíró jellegű, intézménynévi jellege egyáltalán nincs, ezért köznévi használatuk egyáltalán nem hibáztatható, pl. cseszneki vár, börcsi gátőrház. Szóval a válasz: azért értelmezzük tulajdonnévként ("névként" - 0E) ezeket, mert a földrajzi megjelölések közé tartozó tulajdonnevek.
Mindezek forrása az OH tulajdonnévi szekciója.
A vasút-, busz-, metró stb. állomások neveit nem sorolják a földrajzi megjelölések közé, érzésem szerint ezek fantázianevek, a legközelebbi könnyen azonosítható pont alapján nevezik el őket, nem feltétlenül a pontos elhelyezkedés alapján, a trolik végállomása például kétszáz méterre van a Baross tér szélétől, mégis Baross tér megállóhely a neve, az általad is említett Balatonszéplak felső vasúti megállóhely például közigazgatásilag már Zamárdi területére esik stb. Az OH. annyit említ, hogy a településrész-, utca- stb. nevekhez hasonlóan az állomásnevek esetében helységnévi egybeírást kell alkalmazni. (Az alsó/felső egyébként szintén kötőjel nélkül kapcsolódik: Dombóvár alsó megállóhely.)
A légikikötő és a repülőtér jelentésbeli különbségeiről nem tudok semmit, és nem is találtam semmit. Pasztilla 2009. április 22., 12:28 (CEST)
Dvár-Alsó kötőjelét a helyi hagyomány érzékeltetésére csempésztem bele ... :)
Mi legyen a kettős kötődésű földrajzi megjelölésekkel? Van rájuk írott rendszerszerű artikulus? – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 22., 12:44 (CEST)
(Amúgy meg ha egy vasútállomás keresztelője se nem földrajzi névadás, se nem földrajzi megjelölés, hanem szimplán fantázianév kreálása, akkor mit óberkodik a földrajzi bizottság fölöttük?!? :) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 22., 13:00 (CEST)
Az attól függ, mire gondolsz kettős kötődésű földrajzi megjelölés alatt, ha jól sejtem, több földrajzi név összekapcsolásának típusai érdekelnek. Ha a valamettől valameddig viszonyt kifejező szerkezettel állunk szemben, nagykötőjellel kapcsolódnak: Budapest–Bécs-autópálya (OH. 206, 353.), egyébként pedig, érzékeltetendő az értelmező jelleget, egyszerű kötőjel használatos mindhárom típusnál: két helynévről veszi nevét a Kál-Kápolna állomás (880a.), közigazgatási hovatartozás szerinti értelmezést ad Budapest-Ferencváros (539a.), a kiszolgált világvárosra való utalást rejt a Bécs-Schwechati repülőtér (1258b.). Utólagos betoldás: Ez utóbbi kettőre jellemző csak az értelmező jelleg, hiszen ezek magukban is megállják a helyüket: Ferencváros, Schwechati repülőtér.
Az állomásneveket illető spekulációimban tévedtem, az AkH. ezeket is a földrajzi megjelölések közé sorolja, ettől függetlenül egy részük erőteljesen fantázianév-jellegűnek tűnik számomra. Pasztilla 2009. április 22., 13:20 (CEST)
Ja, a felhozott Vámosújfalu vasútállomás például fantázianév-jellegű, abban az értelemben, hogy az -i képzőnek semmi keresnivalója a szerkezetben, eltérően a Szentesi vasúrtállomástól. Pasztilla 2009. április 22., 13:28 (CEST)

Eccer: nem a tól-ig, hanem a Pécs-Pogány, a Győr-Pér, meg a Keszőhidegkút-Gyönk érdekel. Milyen megfontolásból adsz neki más nevet, mint ami a neve? (Azaz: miért, mire föl értelmezed át?)

Kéccer: miért más Kurd vasútállomás, Döbrököz vasútállomás, mint a Dombóvári vasútállomás, Kaposvári vasútállomás? (Ráadásul Dombóváron és Kaposváron is van kettő állomás státuszú ( nem pályaudvar és nem megállóhely), plusz Kaposváron még egy vagy kettő megállóhely is. Milyen alapon böksz rá, hogy ezt hívjuk úgy, hogy Dombóvári állomás, a másikat meg inkább sehogyse hívjuk, mert a Dombóvár alsói állomás elég hülyén nézne ki ... :) Pedig: az régebbi, és mindaddig őt hívták Dombóvárnak, amíg Újdombóvár és Dombóvár nem egyesült, és a Dombóvár állomás név át nem szállt az Újdombóvári állomásra. Szóval: hol a földrajz mindebben? :) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 22., 13:48 (CEST)

A nem tól-ig is ott van, ha nem találod, sajnálom, egyébként te is kezdhetsz olvasgatni, jobb, mint unalmasnak lenni. Másfelől döntsd el, hogy feszt magaddal akarsz beszélgetni vagy hajlandó vagy következetes kommunikációra. Kitől kérdezed te ezeket? Ki beszélt eddig bármit is magyarországi vasútállomás-elnevezések átértelmezésről? Egy kurva szó erejéig sem indítványozta senki a vasútállomások neveinek átírását, kivel vitatkozol te itt és miről? Pasztilla 2009. április 22., 14:17 (CEST)
Ne pöccenj be idő előtt: te, Pasztilla állítod, hogy Szentes vasútállomás helyett Szentesi vasútállomás a helyes alak. Azaz: átkeresztelted, itt az orrom (orrunk) előtt, és még azt is hozzáteszed, de ez nem minden vasútállomásra igaz ám, mert egyik valódi, másik fantázia. Mér: mert "úgy tűnik" ... Nono. Rendszerszerű szentesnivalóm szentségelnivalóm eddig nekem lenne ... – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 22., 14:29 (CEST)
Hogy értsd az értelmét: Érdi vasútállomás kettő van: Érd és Érd alsó, Dombóvári vasútállomás kettő van: Dombóvár és Dombóvár alsó. Pécsi vasútállomás meg öt (!). ::Mennyiben "értelmező", és mennyiben "földrajzi név" vagy "földrajzi megjelölés" az, ami nem megkülönbözteti, hanem egybemossa a fizikailag más-más földrajzi térben vidáman egzisztáló kettő-kettő-öt objektumot? – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 22., 14:52 (CEST)
vasútállomások
Pécs állomás, Pécs felső állomás, Pécs-Külváros állomás, Pécs-Vasas állomás, Pécsbánya-Rendező állomás: ezek közül melyik nem Pécsi vasútállomás? – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 22., 14:56 (CEST)
Egyik sem Pécsi vasútállomás, az ugyanis földrajzi megjelölés (= tulajdonnév, ha még mindig nem értenéd), ezzel szemben mindegyik pécsi vasútállomás (= közszói szerkezet). Kellemes további fingkalapálást kívánok, van nálad jobb dolgom is. Pasztilla 2009. április 22., 15:00 (CEST)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után)

Semmi ilyesmit nem állítottam!!!

Igenis bepöccenek, mert utálom, amikor gusztustalan módon manipulálsz és csúsztatsz, kiragadott mellékes részletekből, 2%-os écákból kovácsolsz magadnak tőkét. A kérdésedből, hogy földrajzi nevek hogy kapcsolódhatnak egymáshoz, válaszoltam, azt te totál figyelmen kívül hagytad, és egy mellékes megjegyzésem félreértelmezése alapján ellavíroztál egészen máshová, és már azt a vasat ütjük, amit soha senkinek szándékában nem volt elővenni, de te eljátszhatod Thort, a haragvó és igazságos főistent. Nem kereszteltem át semmit. Olvass újra és újra és újra. A példákat (Vámosújfalu, Szentes) te hoztad, én ezeknek utána nem néztem, hanem azt állítottam, hogy a fantázianév-jellegű névnél (Vámosújfalu) valóban semmi keresnivalója az -i képzőnek, ugyanis nem Vámosújfaluban van, hanem Vámosújfalué (ezzel támogattam az általad beidézett FNB-határozatot egy utólagosan beszúrt mondatban), szemben a szentesi vasútállomással, ahol van keresnivalója (ez ugyanis az -i képző funkciója), azaz lehet a neve Szentesi vasútállomás, de nem állítom, hogy az, sőt, elejétől fogva jeleztem, hogy állomásnevek tekintetében spekulálok, de erősen eltávolodottnak érzem az állomásnévadási gyakorlatot a helynévi képzést diktáló koncepciótól. Pasztilla 2009. április 22., 14:58 (CEST)

Kovácsol a rosseb, tessék rendesen olvasni: "a Vámosújfalu területére eső Olaszliszka-Tolcsva vasútállomás". Hát hol a pokolban van ("földrajzilag"), ha nem Vámosújfaluban?
Bécs-Schwechat földrajzi hely van, Pécs-Pogány és Győr-Pér település vagy településrész viszont nincs, reptér meg mégis van ilyen néven. Türelemmel várom a rendszerszerű megoldást. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 22., 15:50 (CEST)
Bécs-Schwechat földrajzi hely annyiban van, amennyiben Budapest-Vecsés földrajzi hely. Két külön város. – Peyerk vita 2009. április 23., 01:25 (CEST)
Eggyel több. (Az olasz meg norvég városoknak utánanéztem, nem gondoltam, hogy még Bécsben sem bízhatok. Legközelebb azt is ellenőrzöm, hogy Óbuda nem önállósult-e megint ... :)) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 23., 07:01 (CEST)

Bocsánat, hogy beleszólok, de nagyon kérlek benneteket, hogy ne állítsatok már olyan marhaságot, hogy a szentesi vasútállomás neve „Szentesi vasútállomás”. A cikket eddig kétszer neveztem át „Szentes vasútállomás” alakra, mindkétszer vissza lett nevezve „szentesi vasútállomás” alakra, mintha nem lenne neve szegény állomásnak. – CsGábormegbeszélés 2009. április 22., 19:28 (CEST)

Alapvetően az a probléma, hogy nagyon gyakran a magyar hivatalok tulajdonnév megadása/választása/létrehozása során tesznek nagyívben az MTA helyesírási szabályaira, amik (a 11. kiadás legalább is) 1984 óta élnek... A hu.wiki nemtitkolt szándéka az, hogy harmonizálni akar az AkH-val (elvégre azért esznek közpénzből, hogy használjuk a tudásukat). És ezekből jött/jön most/fog jönni a galiba. Mindaddig ez lesz, amíg meg nem tanuljuk kívülről az AkH-t... ;) Illetve a másik lehetőség, ha kiadják a kipofozott, egyértelműbbé tett (és elhalasztott) 12. AkH-t. Vagy félreértelmezünk szabályokat. Vagy mindhárom együtt. --Gyantusz vita 2009. április 23., 00:48 (CEST)
Egyébként elképzelhetőnek tartanám azt a megoldást – magyar ügyek esetében –, ha a szócikk címe a valós (de helyesírásilag hibás) cím lenne és a bevezetőben szerepelne a helyes. VAGY fordítva. De itt vannak a külföldi esetek is, amikkel kezdeni kell valamit... --Gyantusz vita 2009. április 23., 00:52 (CEST)
Alapvetően az a probléma, ami már sokszor felmerült, hogy egyesek akármit helyesírási kérdésnek tekintenek. Pedig nem minden az.
Helyesírási kérdés az, hogyan kell leírni helyesen, amit így mondunk: 'szentesi vasútállomás'.
Helyesírási kérdés az, hogyan kell leírni helyesen, amit így mondunk: 'szentes vasútállomás'.
De semmiképpen nem a helyesírás tudományán belüli válasz az, hogy amit így mondunk: 'szentes vasútállomás', úgy kell leírni: "Szentesi vasútállomás".
Ez olyan, mint amikor a viccben a helyszínre érkező járőr a jegyzőkönyv elkészítése előtt kicsit átrendezi a tetthelyet a helyesírási problémák kezelése céljából.
Peyerk vita 2009. április 23., 00:58 (CEST)

Alapvetően az a probléma, hogy egyesek ugyanazon (képzeletbeli) hidrákkal viaskodnak, és újra és újra elismételgetik nagy fölfedezéseiket és óva intéseiket, holott (rajtuk kívül) senkinek nem jelent problémát e két terület elhatárolása, azoknak biztosan nem, akikhez mániásan ismételt szózatait intézi.

De azért leírhatjuk ezredszerre is: az, hogy Szentes vasútállomás v. szentesi vasútállomás v. akármi a dolog neve, nem helyesírási, hanem névhasználati kérdés. De minthogy ez a KF van fenntartva az elnevezési kérdések megtárgyalására is, nem szoktuk ezt minden alkalommal külön tisztázni. Ráadásul természetesen össze is fonódnak a területek, mert a neveknek van helyesírásuk is, ráadásul az gyakran vesz figyelembe elnevezési szempontokat. Ha csak nem szórakoztatja a t. hozzászólókat, nem kéne ezt minden alkalommal újra és újra leírni, nyitott ajtókat döngetni, valamint spanyolviaszkként eladni azt a nagy fölfedezést, hogy a névhasználat nem azonos a helyesírással. Vigyor BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 25., 15:41 (CEST)

Pusztán személynévről elnevezett földrajzi név

Beloiannisz. – Peyerk vita 2009. április 22., 23:44 (CEST)

És hogy az abszurditásra rámutassak, felhozom a magyar települések névsorának elsőjét is: Aba. A magyar településnevek döntő többsége puszta személynévből származik, ez jellegzetes magyar névadási mód. – Peyerk vita 2009. április 22., 23:50 (CEST)

Nem az Árpád-kori (vagy későbbi) elnevezéseket tárgyaltuk fentebb, tessék kontextust is olvasni. Misibacsi némileg valószerűtlen felvetése az volt, hogy (figyelje a sorrendet!):

  1. személyről elneveznek repülőteret (reptérelnevezések között viszonylag ritka az Árpád-kori törzsfők rokonsága manapság, fájdalom Vigyor);
  2. majd utóbb a személyről nevezik el a településrészt is, ahol a reptér fekszik;

e nem várt esetről van tehát szó. Erre feleltem, hogy amennyiben teszemföl Nelson Mandeláról repteret neveznek el, és neadjisten az illető település is utóbb felveszi Mandela nevét, az manapság ilyen elnevezéseknél leginkább Mandelaváros formában valószínű, e kritikus esetben tehát misibacsi képzeletbeli reptere a Mandelavárosi repülőtérré való átnevezés áldozata lesz. Vigyor Egyéb nevezékekről és a települések általános névadásáról nem volt szó. NB.: a fenti két példa esetében éppen a misibacsi által kérdezett névadás fordítottja történne, aminek semmi köze példánkhoz, a Beloianniszi nemzetközi repülőtér vagy az Abai nemzetközi repülőtér esetében semmiféle gondot nem jeletn az i-képzős forma megalkotása, és a névadás sorrendje is fordított, azaz a szokásos: település --> reptér. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 23., 00:14 (CEST)

Egyébként ha települési névadások gyakorlatáról van szó (nem erről volt), nem kell olyan messzire menni, Buda is valószínűleg személynév, nem is beszélve Csepelről, Árpád főlovászáról stb. stb. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. április 23., 00:20 (CEST)

„pusztán személynévről elnevezett földrajzi névről nekem nincs tudomásom, az ilyen konstrukciókban érthető okokból mindig szerepel valamilyen földrajzi köznév (Sztálinváros, Józsefváros, Margitsziget stb.)”

– Bennó

(kiemelés tőlem)
Figyelj Bennó!
Ebben az általánosító megfogalmazásban szó sincs repülőtérről. Azt elfogadnám, hogy ha most pontosítanád az állításodat. De nemrég éppenséggel vállt vállhoz vetve üldöztünk végig valakik a Wikipédián egy ilyen hibáért. Légy kissé visszafogottabb a kioktatásban, kérlek!
Peyerk vita 2009. április 23., 00:32 (CEST)
És a példáiddal mit akarsz megcáfolni? Fentebb azt írtam,
"A magyar településnevek döntő többsége puszta személynévből származik, ez jellegzetes magyar névadási mód."
Most felsorolsz velem szemben még pár tucat pldát, ami ezt támasztja alá? Vigyor Néha tényleg csak kötekszel. Tedd el nyugodtan a tanulságot, hogy könnyelműen fogalmaztad meg az általánosítást (ezt az egyetlen Beloiannisz megcáfolta, mint puszta névből származó modern kori elnevezés), és ne beszélj mellé hosszú körmondatokban.
Peyerk vita 2009. április 23., 00:37 (CEST)

Международный аэропорт "Домодедово"

Domogyedovói nemzetközi repülőtér

Az oroszok idézőjellel képezik a földrajzi nevet. Tessék csak utánanézni ...

(Ahol meg a forrásnyelv nem jelöl semmi effélét, ott fogjuk rá bátran a nyuszira, hogy az össze reptár mind-mind földrajzi helymegjelölésként tekint a városnévre, és véletlenül se márkanévként, vagy bármi más, a földrajzinál talán kevesebb földhözragadt "értelmet", de valamivel talán több tartalmat hordozó névtípusként adták neki pont azt a nevet, amit. Mert ugye egy repülőtér neve az úgy "lesz", és semmi tudatosság nem lehet benne, illetve legfeljebb pont annyi, amennyit mi itt a formából magából kitudományoskodhatunk, és pusztán a formából teljes hivséggel ki is tükrözhetünk.)

Tiszteltetem az álnyelvészeket, Bennó.

És köszi a kéretlent - de nem vagyok én még arra se méltó, hogy a sarutokat hordozzam. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 23., 00:43 (CEST) :Az idézőjel jelzi, hogy nem földrajzi név, tehát helyesen Domogyedovo repülőtér vagy Moszkva-Domogyedovo repülőtér.

Viszontüdv az álokosoknak. Pasztilla 2009. április 23., 11:31 (CEST)

Újabb nekifutás

Azokat, ahol a névben láthatóan a település szerepelt, amely otthont ad a reptérnek, átneveztem ‑i képzős alakokra; ahol viszont személynév vagy más, számomra nem azonosítható név szerepelt benne, azokat meghagytam.

Még azt szeretném tudni: pl. a Yaoundé-Nsimaleni nemzetközi repülőtér és hasonlók esetén a második tag (pl. Nsimaleni) miért nagybetűs? Nem olyan ez, mint a kál-kápolnai? (AkH.11 177. b)) Ha lenne ott repülőtér, annak nem Kál-kápolnai repülőtér lenne a neve? De a kérdés a Toulouse-Blagnaci repülőtér, a London-Heathrow-i repülőtér, a Bécs-Schwechati nemzetközi repülőtér vagy a Sanghaj-Pudongi nemzetközi repülőtér esetén is felmerül.

Ennek szellemében szeretném tudni, mi a végső javaslat a Lhásza Gonkar repülőtér, a Szingapúr Changi repülőtér, valamint a Liverpool John Lennon repülőtér esetére. (Az átírásba most ne menjünk bele!) Nekem alapvetően kétféle változat tetszene: Szingapúri Changi repülőtér, ill. a fentiek analógiájára esetleg Szingapúr-Changi repülőtér. (Ha pedig a fenti esetek netán egytől egyig megdőlnek, akkor Szingapúr-changi repülőtér.)

Rémlik nekem egy speciális alszabály a településnevek ilyesfajta összekapcsolásáról, de azért tartsuk észben, hogy ilyen esetekben a szokványosabb megoldás a nagykötőjel lenne (hiszen a két névadó településnév a repülőtéren kívül valójában nem kapcsolódik egybe, csak alkalmi kapcsolódásról van szó). A nagykötőjelnél pedig ha az egyik tag nagybetűs lesz, akkor a másik is úgy tesz, mint az Ászár–Neszmélyi borvidék esetén. Kiskötőjelnél viszont csak a legelső tag lesz nagybetűs, ha újból tulajdonnévi helyzetbe kerül: a többi tagnak menthetetlenül kisbetűsre kéne váltania (ahogy az az említett, fiktív Kál-kápolnai nemzetközi repülőtér esetében történne). Hogy van ez? Ádám 2009. április 30., 19:14 (CEST)

A Bécs-Schwechati repülőtér, Budapest-Ferihegyi repülőtér azért van így az OH-ban is, mert a kiindulás nem holmi településnevek egybekapcsolása, vagyis egy bizonyos Budapest-Ferihegy volt, ami aztán kapott egy -i képzőt. Ebben az esetben valóban Budapest-ferihegyi repülőtér volna a helyes alak. Hanemhogy kötőjellel kapcsolódik egymáshoz a Budapest és a Ferihegyi repülőtér földrajzi megjelölés, ezért lesz belőle Budapest-Ferihegyi repülőtér. Ezen az alaphelyzeten kiindulva találsz különféle okoskodásokat a vitalapomon, mindenesetre a Bécs-Schwechati repülőtér, Budapest-Nyugati pályaudvar stb. mintáján elindulva a fentiek Lhásza-Gonkar repülőtér, Szingapúr-Changi repülőtér, Liverpool-John Lennon repülőtér. A Kál-Kápolna innentől bicegő párhuzam, hiszen már a kiindulási helyzet is Kál-Kápolna (két településnév összekapcsolás), nem egy a káli utazóközönséget kiszolgáló kápolnai repülőtérről van szó. Pasztilla 2009. április 30., 21:53 (CEST)

OK, köszönöm – közben megtaláltam az OH. 202. oldalán azt az alszabályt, ami rémlett. Át is nevezem még a maradékot.

Eltűnődtem még rajta, hogy a Liverpool-John Lennon repülőtér típusánál „John Lennon” és a „repülőtér” közé hogyhogy nem kerül kötőjel, aztán beugrott a fő szabály, az AkH.11 190., az Ugocsa mozi és a Lukács fürdő esete. Minden stimmel. Jó nekem. :) Ádám 2009. április 30., 22:15 (CEST)