Főmenü megnyitása

Újabb nagybetűs kérdés

Voyager Csillagközi Küldetés nagybetűs? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. július 21., 17:02 (CEST)

Kicsi. | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 21., 19:18 (CEST)

Re Hkoala: Te mostanában vagy bőszen profilváltasz, vagy az Erdély-műhely illetékességi területe rendkívül tág. :-) Pasztilla 2009. július 21., 19:55 (CEST)
„Vezesd még egyszer győzelemre néped, Csaba királyfi, csillagösvényen” (kiemelés tőlem :-)) – Malatinszky vita 2009. július 21., 22:08 (CEST)
„Gondolta a f..e” :-) - most éppen nem Erdéllyel foglalkozom, hanem a vadonatúj botommal egyértelműsítek. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. július 21., 22:26 (CEST)
Vász??? Botod van?! Milyen érzés fénysebességgel szerteszórni magyarokat, románokat, németeket, franciákat vegyest? Pasztilla 2009. július 22., 23:17 (CEST)

Révai

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

A Révai Nagy Lexikona cikknek miért is nem Révai nagy lexikona a címe? – Malatinszky vita 2009. július 21., 22:10 (CEST)

Jogos, átmozgatva. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. július 22., 22:34 (CEST)

Köszönöm. – Malatinszky vita 2009. július 22., 23:39 (CEST)

Perzsa és pastu ismeret kéretik - Afgán tartományok nevei

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!
Afganisztán 34 tartománya

Üdvözlet! Jó lenne összehozni a (helyes) kiejtés szerinti átírását az afgán tartományoknak. Összehoztam egy röpke táblázatot, a forrása az en.wikiben leltek.

Ha ez segít valamennyit: en:Provinces of Afghanistan

tartomány = ولايت = vilájat
körzet = ولسوالۍ = voloszváli

Ráadásul jó, remekül szivatós ez a jobbraigazított, jobbról írósdi... Az utánna levő balról írt karaktereket feje tetejére, azaz jobbrólbalrára állítja a forrásban.

angol (mostani magyar cikk) név eredeti név helyes magyar átírás
1. Badakhshan perzsa: بدخشان Badahsán
2. Badghis perzsa: بادغیس Bádgis
3. Baglán perzsa: بغلان Baglán
4. Balkh perzsa: بلخ Balh
5. Bamyan perzsa: بامیان Bámján
6. Daykundi perzsa: دایکندی Dájkondi
7. Farah pastu: فراه Faráh
8. Faryab perzsa: فارياب Fárjáb
9. Ghazni pastu: غزني ???
10. Ghor perzsa: غور Gur
11. Helmand pastu: هلمند Helmand
12. Herat perzsa: هرات Herát
13. Jowzjan perzsa: جوزجان Dzsudzsán
14. Kabul pastu: کابل, perzsa: کابل Kábol
15. Kandahar pastu: کندھار vagy قندهار Kandahár
16. Kapisa perzsa: کاپيسا Kápiszá
17. Khost pastu: خوست ???
18. Kunar pastu: کونړ ???
19. Kunduz pastu: كندز ???
20. Laghman pastu: لغمان ???
21. Logar pastu: لوګر, perzsa: لوگَر Lugar
22. Nangarhar pastu: ننګرهار ???
23. Nimruz perzsa: نیمروز Nimruz
24. Nurestan نورستان Nuresztán
25. Oruzgan pastu: اروزګان ???
26. Paktia pastu: پکتيا ???
27. Paktika pastu: پکتیکا ???
28. Panjshir perzsa: پنجشیر Pandzssir
29. Parvan ???
30. Samangan perzsa: سمنگان Szamangán
31. Sar-e-Pol perzsa: سر پل Szar-e Pol
32. Takhar perzsa: تخار Tahár
33. Wardak pastu: وردګ ???
34. Zabol pastu: زابل Zábol

Előre is kösz a sok enerdzsit. A cél, hogy a közigazgatási felosztásban helyesen szerpeljenek, aztán majdcsak megíródnak eccer (motivációm az Afganisztánt érintő hadtudományis cikkekben való szerplésük). De ha persze más már megcsinálta, akkor az is patent!

Van ilyenünk is: Kategória:Afgán tartományok --Gyantusz vita 2009. július 21., 01:04 (CEST)

A perzsákat megcsináltam, a pastuban majd elmélyedek. (Bár mi alapján van hol egyik, hol másik? Tartományi szinten tér el a nyelvhasználat?) – Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 21., 01:41 (CEST)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Kábul bevett Kabul néven, ott nem érdemes követni a precíz átírást. – Winston vita 2009. július 21., 07:04 (CEST)

Re:Mathae: Kösz! Nagy a valószínűsége annak, hogy többségi alapon van a hivatalos nyelv megválasztva náluk (is; legalább is most már). Azaz a pastu többségűeknél ja. De ez csak kapáslövés, utána járok.
Re: Winston: Igen, a Kabul szerintem „meghonosodott” alak, ahogy a Tokió a Tókjó helyett. De ez gondolom FNB-kérdéskör is. --Gyantusz vita 2009. július 21., 11:05 (CEST)
Ha a jobbrólbalra szavakat <big></big>-be vagy {{times+}}{{times-}}-ba vagy {{rtl+}}{{rtl-}}-be teszed, akkor nem mozog el. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. július 21., 12:04 (CEST)

Sajnos nincs pastu irányelvünk, és pillanatnyilag szerintem olyan sem, aki ért hozzá... Hüm-hüm. perzsásan meg nem érdemes próbálkozni, hiába iráni nyelv, főleg, hogy egyes betűk gyanúsak. Mindenesetre a tartományok és kerületek nevét perzsásan írtam át, hiszen úgy is használatban vannak; amellett szerintem pastuul is nagyjából ehhez hasonlóan kell őket kiejteni, bár a voloszváli végén a szimpla -i helyett kiejtés alapján -ei vagy -ai írandó. Ja, és a vilájat természetesen azonos az oszmánok által is használt vilajettel. – Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 21., 21:42 (CEST)

Rendben! Bocs a késésért, kicsit el voltam foglalva pár sabonnal. Maximálisan köszönöm és alkalmazom! ;) --Gyantusz vita 2009. július 24., 00:16 (CEST)

Szó érte a ház elejét cirillügyben

Kedves oroszosok! Egy oroszos olvasónk szerint nem stimmel, amit a WP:CIRILL állít az -ogo, -ego végű melléknevekről:

Г г г  általában: g, az -огo és  -его végződésekben: v.

A vonatkozó akadémiai szentkönyv pedig hasonlóképpen nyilatkozik, szerintük is ilyenkor -ovo és -evo (36. o.). Hol az igazság? | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 24., 11:33 (CEST)

Mi a kérdés, illetve mi az ő javaslata? Szerintem jól van így. misibacsi*üzenet 2009. július 24., 11:55 (CEST)

Szerintem is így jó. - CFC vita 2009. július 24., 11:58 (CEST)

Bennó, lehetnél konkrétabb. Egyébként én is úgy tudom, nekünk van igazunk, meg az Akadémiának. – Winston vita 2009. július 24., 12:02 (CEST)

A nem stimmelést ő úgy érti persze, hogy nincs kivétel, a г ilyenkor is g. | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 24., 12:11 (CEST)

Akkor finoman mondd meg neki, hogy téved. misibacsi*üzenet 2009. július 24., 13:26 (CEST)
Könnyen elképzelhetőnek tartom, hogy vannak g-t mondó dialektusok (halvány emlékeim szerint hallottam is így beszélni, de nem emléxem, hogy kiket). Mindenesetre a nyelvjárások és a beszélők elsöprő többsége v-zik (mi, moszkvaiak pedig különösen, de a moszkvai dialektus hírhedten ronda).
P/c vita 2009. július 24., 22:58 (CEST)

Szeldzsuk Birodalom

Valójában a „Nagyszeldzsuk Birodalom” lenne, de ennek mi a helyes írásmódja? Több magyar forrásban mint Nagyszeldzsuk építészet, művészet stb. is szerepel, de minden változat előfordul. A törököknél Büyük Selçuklu Devleti, angol irodalomban: Great Seljuq Empire. Nagy Szeldzsuk Birodalom? Nagy-szeldzsuk Birodalom? Nagyszeldzsuk Birodalom? Vagy egyéb? Köszönettel Ogodej Kor.gif Box 2009. július 23., 12:28 (CEST)

  • Szerintem nagyszeldzsuknak csak a Barkyarük-féle Barkijarok létrejötte után nevezzük a szeldzsuk szultanátust, megkülönböztetve attól. Egészen a ghúridák hódításáig. Vagyis amiről a cikk szól az a Szeldzsuk (Salgûq) Szultanátus, aminek csak egy epizódja a Nagyszeldzsuk. L András vita 2009. július 27., 16:19 (CEST)
A cikk nem a Szeldzsuk Szultanátusról szól, hanem a Szeldzsuk Birodalomról. Valójában az irodalom két szeldzsuk időszakot és kultúrát különböztet meg, az egyik az oguz török eredetű, önmagát a Szeldzsuk dinasztiából eredeztető, Tugrul és Nizám által kiterjesztett Nagyszeldzsukok (vagy Nagy-szeldzsukok, vagy Nagy Szeldzsuk Birodalom stb...), akik valóban hatalmas birodalmat építettek ki Transzoxániától, Iránon át Szíriáig, és a másik, ennek nyugati, bizánccal határos anatóliai területein az anatóliai szeldzsukok, vagyis az Ikóniumi Szultánság. Két eltérő kultúra, azonos gyökerek. Mindenképpen meg kell őket különböztetni, főleg, mivel ez az adott szócikken belül is zavaró. Például Az anatóliai szeldzsukok (Icóniumi Szultánság) építészete a nagyszeldzsukokkal ellentétben... stb. Egy kultúrának van kialakulása, virágzása, hanyatlása, így mindegy hogy mikortól nevezzük őket konkrétan nagyszeldzsukoknak, (persze attól kezdve is lehet, hogy legnagyobb kiterjedését elérte) a birodalmat, és fejlődését tekintve ugyanazokról van szó. (Lásd a Szeldzsuk Birodalom cikk forrásanyagát ahol következetesen Nagyszeldzsukoknak nevezik őket). Ogodej Kor.gif Box 2009. július 27., 18:35 (CEST)
  • Én inkább a birodalom kifejezéssel nem vagyok kibékülve, mert az teljesen ízlés kérdése. Moravia Magna például mitől volt Nagymorva Birodalom? A szultanátus helyesebb kifejezésnek tűnik, és akkor már tényleg csak epizód a Nagyszeldzsuk megnevezés. A rumit, a perzsiait, az ikóniumit meg az összes szeldzsuk emirátust tudjuk néven is nevezni. L András vita 2009. július 27., 18:51 (CEST)
Az eredeti szócikk Szeldzsuk Birodalom volt, ezt kellene pontosítani Nagyszeldzsuk Birodalomra, valami ilyesmire. Ha mondjuk az enwikit nézzük, meg a könyvek forrásanyagait, Great Seljuq Empire, vagy a törököket, Büyük Selçuklu Devleti, szóval bevett kifejezésről van szó. Azon lehet vitatkozni, hogy birodalom-e, pl. Gaznavida Birodalom helyett Gaznavidákról is beszélhetünk, Hvárezm Birodalom helyett Hvárezmsahok-ról, stb. csak ugye ez egy uralkodó népcsoportot jelöl. Azt nem tudom van -e olyan hogy morvák (a Nagymorva Birodalom? esetében) :-) Nem tudom világos-e, mi a problémám? Ogodej Kor.gif Box 2009. július 27., 20:32 (CEST)
  • Persze, világos. Most megtaláltam a szeldzsukok cikket (inkább szub-szub-szubcsonkot) is, és a fent elővezetetteket abba beletenni és linkekkel eligazítani a különböző szeldzsuk államok között az odatévedőt. Így pedig a Nagyszeldzsuk lesz a kívánatos, egyértelmű forma. L András vita 2009. július 27., 20:49 (CEST)
Hát igen, van belőlük bőven ... nehéz eligazítani az olvasót, most már az lenne a következő kérdésem, (ami az eredeti) hogy írjuk? Nagyszeldzsuk Birodalom, Nagy-szeldzsuk Birodalom, Nagy Szeldzsuk Birodalom? :-) Én az elsőt preferálnám... Ogodej Kor.gif Box 2009. július 27., 20:57 (CEST)
  • Igen, mindenképp az első, a kötőjeles egy Nagy nevű ember szeldzsuk birodalmát jelentené, a kötőjel nélküli harmadik pedig egy (mint határozatlan névelő), aktuálisan épp nagyméretű szeldzsuk államot. L András vita 2009. július 27., 21:20 (CEST)
Köszönöm! Ogodej Kor.gif Box 2009. július 27., 23:03 (CEST)

Időszámítás

»Kr. e. , Kr. u.« vagy »i. e., i. u.«? Melyik a kívánatosabb? – eLVe kedvesS(z)avak 2009. július 24., 07:34 (CEST)

Erről az ősidőkben volt egy szavazás, amely konszenzus nélkül zárult. (Ehhez képest az útmutatóban az i. e. forma szerepel.) A kérdés azok közé tartozik, amelyek újra meg újra felbukkannak vö. WP:GITT. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. július 24., 07:45 (CEST)

Értem. Tehát akkor ez szabadonválasztott. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. július 24., 08:02 (CEST)
Bár. Egy olya, hogy pl. Kr. e. 697 zöld, tehát a helyes az i. e. 697. Akkor mégiscsak van sorrend. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. július 24., 08:05 (CEST)
A cikkben szabadon választott, az évszám cikkében az i. e. szerepel. A cikkben a Kr. e. 697 akár kék is lehet :-)Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. július 24., 08:26 (CEST)
ehh... :-| Való igaz. :-)eLVe kedvesS(z)avak 2009. július 24., 08:45 (CEST)

Emlékezetem szerint ezekben annak idején megegyeztünk:

  • Egy adott cikken belül legyen következetes az évszámok írásának módja, ne keverjük, hogy hol Kr. e. 697, hol pedig i. e. 697.
  • Azokban a témákban, amik Krisztus születésével vagy a kereszténységgel általában szorosabban kapcsolódnak használjuk a „Kr.” formát.

WikiThanks.pngKarmelaüzenőlap 2009. július 25., 12:22 (CEST)

Ha zöld a link, akkor lehet kékíteni úgy is, hogy közben megtartod azt, amit szeretnél: [[i. e. 697|Kr. e. 697]]. Megjegyezném, mivel tudjuk, hogy Dionysius Exiguus alaposan elszámolta magát, a Kr. e. kifejezésnek gyakorlatilag nincs értelme. L András vita 2009. július 25., 12:55 (CEST)

Én pedig azért maradnék az i. e.-nél, mert igaz, hogy mi a Kr.-érában élünk de a Kr.-nek mindig erős vallási konnotációja van (tetszik, nemtetszik; s nem mellékesen, feltételezhetően vannak más vallású olvasóink is szép számmal, akiket nem biztos, hogy mindig kellene emlékeztetni erre), másrészt ez egy enciklopédia. (Bár gondolom, a lezajlott vitákban is ugyanezek voltak az érvek.) – eLVe kedvesS(z)avak 2009. július 25., 13:41 (CEST)
Az i. e. használatának erőltetése Kr. helyett szerintem felesleges képmutatás, ugyanis ugyanahhoz (ti. Jézus vélelmezett születési időpontjához) viszonyít, csak éppen tudományos materialista, újabban pedig politikai korrektségi okokból a viszonyítási pont derogál. Változtatni persze nem lehet a rendszeren érzékenykedés ide vagy oda, így i. e. – egyébként tkp. értelmetlen – kifejezésével púderezi, nehogymá Jézus ott legyen. Pff. Ilyen erővel ne nevezzük Assisi Szent Ferencet se szentnek, mert erős vallási konnotációja van, és a muszlimok, ateisták, zoroasztriánusok és mások szerint nem szent... – Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 25., 14:06 (CEST)
  • A viszonyítási pont hibás, következésképp helyesebb azt mondani, hogy időszámításunk szerint, mint a Krisztus után. Nem beszélve olyan apróságokról, hogy Jézus nem Krisztusnak született, csak azzá vált (már amennyiben a felkentséget eredeti értelmében nézzük, így még harminc év tévedés van benne. Elég hülyén hangzik, hogy Jézus Kr. e. 7-ben született (nagyjából), és Kr. u. 30-ban lett Krisztussá (Felkentté).

A muszlimokkal pedig ne példálózzunk, mert ott államvallás van, ami nálunk - szerencsére - nincsen. Ráadásul a hidzsra egy konkrét dátum, tehát a hidzsra előtt az valóban a hidzsra előtt volt, míg a Kr. e. nem feltétlenül vot Krisztus előtt. L András vita 2009. július 25., 14:22 (CEST)

Abszolúte nem mindenhol államvallás az iszlám, ahol muszlimok élnek, de még a muszlim többségű államokban sem (pl. Törökország), amellett a hidzsra szerinti időszámítást Szaúd-Arábián meg talán egy-két kis öbölállamon kívül sehol sem használják hivatalosan. Még Iránban sem, mert nekik meg van saját.– Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 25., 16:21 (CEST)

Kategóriák ország szerint” katyvaszának felszámolása

Nem helyesírási, mint inkább nyelvi kérdés, melyik lenne a legpraktikusabb, legjobban hangzó, legszélesebb körben használható típus, és azt kéne bevezetni egységesen. Nemcsak azért, mert következetlen, hanem azért is, mert ez a használatot is hátrányosan érinti (egy téma főkategóriájának berakása előtt még a leggyakorlottabb szerkesztőnek is meg kell néznie, hogy egy adott szerkesztő annak idején melyik típust választotta önkényesen).

  • X ország szerint: Építmények ország szerint, Filmművészet ország szerint, Könnyűzenei együttesek ország szerint, Települések ország szerint, Vallási épületek ország szerint
  • X országok szerint: Énekesek országok szerint, Filmek országok szerint, Gazdaság országok szerint, Közlekedés országok szerint, Közigazgatás országok szerint, Sport országok szerint
  • Országok X-ei: Országok földrajzi egységei, Országok hadereje, Országok korábbi közigazgatási egységei, Országok közigazgatási egységei, Országok légierői, Országok politikája, Országok turizmusa
  • Egyéb: Művészettörténet országonként

Ui. Az alkategóriákat nem néztem, de ha kiötlünk valamit, azt rájuk is ki kéne terjeszteni. Ádám 2009. július 27., 18:05 (CEST)

Általában az egységesítés híve vagyok, itt azonban megtartanék két variációt: X országok szerint és Országok X-ei. Elég rosszul hangzana pl. "Országok sportja", "Országok énekesei" vagy "Politika országok szerint" (szvsz félreérthető), "Országok közlekedése". - Vadaro vita 2009. július 27., 19:04 (CEST)
A magam részéről kettébontanám a problémát. Vannak a személyek életrajzi cikkeit gyűjtő „országok szerint” és „nemzetiségek szerint” kategóriák, amelyek rendezése és harmonizálása a fenti javaslattól eltérő megoldást kíván. Koncentráljunk e helyütt a fogalmak gyűjtésére használt kategóriacímekre (haderő, földrajzi egység, turizmus stb.), ahol nyilvánvalóan nem zavarja meg a tisztánlátást a nemzetiség, nacionálé kritériuma.
Egyébként valóban jót tenne a rendszernek az egységesítés, de még lehetne egyet ötletbörzézni, milyen alternatív megoldások létezhetnek az „országok szerint”-re: „országonként”, „országonkénti”, „egyes országok x-e”, mittomén. Az „országok x-e” megfogalmazással szerintem alapvető baj, hogy nem szabatos, az „országok közigazgatási egységei” kitétel szoros elemzéssel nem is értelmezhető, és ehelyett már inkább szorgalmaznám „Az egyes országok közigazgatási egységei” megoldást. Pasztilla 2009. július 27., 21:13 (CEST)
A szerint egyébként ebben az értelmében (’a jelölt tárgyakat, dolgokat sorra véve’) hagyományosan többes számot implikál: országok szerint, és nem ország szerint. Pasztilla 2009. július 27., 21:17 (CEST)

Arab név

Újfent egy arab versenyző nevének átírására lenne szükságem.

  • Mohammed bin Sulayem en

Mdavid89 AdiumEmoticonset.pngvitalap 2009. július 27., 18:51 (CEST)

Mohammed bin Szulajm. Angol legyen redir, meg akár feltüntetve is. [Amúgy elég gázok ezek az emírségiek, arabul alig lehet megtalálni őket, csak angolul. A csávó honlapjának nincs is arab változata.] – Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 27., 19:25 (CEST)

gnósztikus kontra gnosztikus

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Melyik lenne a helyes? Az irodalom nem egységes. Bánfalvi András Mennydörgés című fordításgyűjteménye rövid, viszont a sokak által maximagasan tekintélyes Kákosy hosszú ó-val írja (Fény és Káosz). Az arány a többi irodalom esetében is kb. ennyi. Hozzáteszem, hogy az alapszó, a gnózis feltétel nélkül mindig hosszú. L András vita 2009. július 28., 18:19 (CEST)

Válaszoltam ide. Rövid o. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. július 28., 19:35 (CEST)
  • OK. 3:0-ra vezet a rövid o. Ha senki többet, így marad. Már csak azt magyarázza el valaki, hogy miért? A gnózis minden összetétele hosszú (eszerint ezt leszámítva): diagnózis, prognózis... L András vita 2009. július 28., 20:53 (CEST)

Az összetételek igen, de a gnosztikus nem összetétel. Sőt, éppen a te példád mutatja a rövidet: diagnosztikus. Bináris ide 2009. július 28., 23:58 (CEST)

Nem összetételről van szó, hanem továbbképzésről. Egyszer Bennó vitalapján ment ez ügyben agyköszörülés, mert Samat is hasonlóképp vívódott. Íme: Szerkesztő:Bennó/Archívum 38#Helyesírás. Pasztilla 2009. július 29., 16:26 (CEST)

  • Köszi, hogy ezt előbányásztad, hasznos volt átolvasni. L András vita 2009. július 29., 19:00 (CEST)

Úgy tűnik, egyezség van. Akkor miért van rajta függősablon? Bináris ide 2009. július 30., 21:31 (CEST)

San Stefanó-i v. San Stefanói

San Stefanó-i béke: ezt nem inkább egybe kellene írni? Akela vita 2009. július 30., 18:44 (CEST)

Nem, a többtagú tulajdonnevekből képzett mellékneveknél ez a helyes, pl. New York-i. Bináris ide 2009. július 30., 18:52 (CEST)

Ezzel szemben a hosszú ó helyességéért nem mennék tűzbe. Sőt: őszintén szólva még a fél vacsorámat se tenném rá. Bináris ide 2009. július 30., 18:53 (CEST)

Dettó: Campo Formió-i béke. Asszem magyar szövegben hosszú ó kell a szó végére, azt speciel valahol valóban láttam leírva. A kötőjelben nem voltam biztos. Akela vita 2009. július 30., 19:19 (CEST)

Re Bináris: Pedig hosszú ó. A kötőjel jelenléte nem oltja ki azt a jelenséget, hogy a szóvégi rövid o toldalékolás esetén megnyúlik és ezt a helyesírásunk is kifejezi: Friscóból, San Franciscóban, friscói, San Franciscó-i. Pasztilla 2009. július 30., 19:48 (CEST)

Jé... Mindegy, a vacsorám nincs veszélyben. :-) Bináris ide 2009. július 30., 20:11 (CEST)

abesszin vagy abesszín

Egy kis segítséget szeretnék kérni, van abesszin rókánk, abesszín petymegünk, abesszin bozótgébicsünk és abesszín szarvasvarjúnk is vaj, melyik a helyes? Előre is köszönöm. – VC-süzenet 2009. július 31., 21:26 (CEST)

Találtam egy ilyen szövegű hírdetést "abesszín kandúrka 3 éves gyönyörű (herélt) abesszin cicámnak keresek jó gondos szerető gyermektelen családot. :)– VC-süzenet 2009. július 31., 21:29 (CEST)

Rövid i, abesszin. De: Abesszínia persze. – Icône étoile d'or à cinq branches.svg Zimmy Gnome-envelope.svg 2009. július 31., 21:33 (CEST)


en:Temple of Set és en:Setianism fordítása

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!
  • Az elsőnek a fordítása Széth(Szet) Temploma, de a hozzá tartozó filozófia (vagy vallás, ha valakinek jobban tetszik) már keményebb dió. Ötletek: szetizmus, szetianizmus (uhh...). Valaki, aki nálam jobban ért az ilyenek fordításáshoz, szóljon.

Lord Sólyom

A többi egyiptomi isten kultuszának sincs -izmusa (amonizmus vagy réizmus). Amon-kultusz, vagy Ré-mítosz formájában emlegetik. A Széth-tel kapcsolatban én eddig Széth-kultusz alakban láttam és használtam. L András vita 2009. augusztus 1., 12:06 (CEST)

Csak a magyarhoz. Helyesen: Széth. Ugyanígy: széthiánizmus. Már ha van ilyen egyált. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. augusztus 1., 12:12 (CEST)
  • Sztem nincs (mármint széthiánizmus szó) :-) L András vita 2009. augusztus 1., 12:15 (CEST)
    • No várjunk. A Széth-kultusz, Amon-kultusz, stb., az az ókorra vonatkozik. Az "-izmus" meg a modern követőikre vagy feltámasztóikra. Kemetizmus is van. (Ami ugyan sztem tök abszurd, de az analfabéta angolok bármit átvesznek, ami keleties, itt meg mi átvesszük (mármint nem a wiki, hanem a köz).) Úgyhogy ilyen is lehet. Főleg, ha a szakaszcímet wikisítjük. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. augusztus 1., 12:19 (CEST)
  • eLVe-nek igaza van, ez az "-izmus" is a modern korhoz kapcsolódik, hivatalos angol oldalt lásd itt. Valakit lehet, hogy megőrjítek azzal, hogy "megint sátánizmus" a témám, de ha ehhez értek, erről írok... :)... más úgyse néz rá... Szóval a fentiekből én a Széthianizmust következtettem ki (vagy... Széthiánizmus, de ez nekem furán hangzik).

Lord Sólyom

    • Nem őrjítesz meg senkit (engem legalábbis nem). Ebből is kellenek precíz cikkek. A helyes fordítás már megvan, már csak megírni kell. ;-) (Csak zárójelbe, mert épp ma néztem: nagyon kéne az a cikk a Crowley-ról is. Meg még vagy 20-at tudnék hirtelen mondani.) Úgyhogy csak bátran. ;) – eLVe kedvesS(z)avak 2009. augusztus 1., 12:37 (CEST)


Igyekszek megoldani, de sokmindennel egyszem emberként vagyok, szerintem lassan nem ártana egy okkultizmus vagy ezoterika portál, ahonnan lehetne kicsit szervezettebben dolgozni. Lord Sólyom
    • Ja bocsi, azt nem mondtátok, hogy nem az ókorról van szó. A Crowley-téma igen messze állt tőlem. Vigyor L András vita 2009. augusztus 1., 12:41 (CEST)

Portugál

A vitalapomra jött egy felszólamlás, hogy miért helyesebb a Maria Pia portugál hercegné helyett a Maria Pia de Saxe-Coburgo e Bragança alakot használni. Ez részemről rendben is van (nem tudja valaki, kinek a felesége is volt? Mert a cikkben az sincs benne.). Viszont akkor mennyire lenne ildomos a nevében a Saxe-Coburgo helyett a Szász-Coburg alakot használni? Vagy maradjunk a portugál alaknál. A dewiki is ezt használja. – Lily15Cross Alcantara.svg üzenet 2009. augusztus 1., 16:55 (CEST)

Most már tudom).– Lily15Cross Alcantara.svg üzenet 2009. augusztus 1., 17:10 (CEST)

Mindszenty-emlékhely helyett „Mindszenty Emlékhely”?

Villy mellékelt egy képet, miszerint ez így van oda kiírva. Elég ez ahhoz, hogy intézménynévnek és rögzültrossznak tekintsük? (Szerintem csak a Keresztény Múzeum tekinthető intézménynek.) Ádám 2009. január 29., 16:06 (CET)

Hogy elég-e? Attól függ, kit kérdezel... :-) Helyesírási szempontból nekem az édeskevés, hogy az egyszobányi tárlat szervezőinek volt pénzük egy nagy böhöm táblát a tetőre applikálni. Intézményi működtetője a Keresztény Múzeum, ez egy állandó kiállítás neve, és mint ilyen egyedi cím. Nagy kezdőbetű lehet indokolt, intézményszerű jelölés nehezen. Olyan ez, mintha a Néprajzi Múzeum állandó kiállítását is intézményként hivatkoznánk meg A Magyar Nép Hagyományos Kultúrája alakban. (Pedig az harminc éve áll, termek során át húzódva.) Pasztilla 2009. január 29., 16:33 (CET)

Pasztilla! Ez ám mem egyszobányi tárlat, külön telephelyen működő hatalmas kiállítás. Az én érvelésem abból indult ki, hogy ez a KM filiáléja, ami eléggé elkülönül a KM többi részétől. Amúgy asszem idén bezárják, mert nincs pénz. Villy Itt tessék beszólni 2009. január 29., 17:27 (CET)

A teremszám nem sokat változtat a lényegen (lásd Néprajzi Múzeum példája), azt, hogy egyetlen teremről van szó, a netről szedtem meg a saját szócikkünkből. Pasztilla 2009. január 30., 09:02 (CET)

Kötőjellel kell, Egom meg köszönje meg, hogy helyesen írjuk akkor is, ha ők nem tudják... :P – Award-star-silver-3d.pngAlenshaAward-star-silver-3d.png sms 2009. január 29., 17:30 (CET)

Elfogulatlanul közelítve a kérdéshez azt az egy mentőötletet tudnám elképzelni a csupa nagybetűs írásmód mellett, ami az OH.-ékkal is különíratja egyes termek nevét, pl. Nádor Terem. Ennek azonban még utána kell néznem, mert nem emlékszem az indoklásra. Ádám 2009. január 29., 17:41 (CET)

Aztán itt van még a Babits Mihály Emlékház is, amely a szócikke szerint „[j]elenleg a Balassa Bálint Múzeum részeként működik.” Tartok tőle, hogy itt is ugyanez a helyzet, sőt a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma utolsó két szavának kezdőbetűjével. Ádám 2009. január 29., 17:51 (CET)

Ha lúd akkor legyen kövér: Itt van pl egy csomó ilyen: Győr-Moson-Sopron megyei múzeumok listája, vagy szinte az összes megyénkénti lista hasonló esetekkel. Amúgy az én voksom a Mindszenty Emlékhely forma. Lásd Ádám vitalapja. Villy Itt tessék beszólni 2009. január 29., 18:03 (CET)

Ha már itt tartunk, a Nádor Terem nem először akad fenn a rostán, érdekelne az a pontosabb indoklás (Ádám, te hol találtad meg?). Ami a Mindszenty-emlékhelyet illeti, vsz. nem nagyon indokolható az intézményszerűsítés, házon belül persze szívük joga, a tanácsteremre is kiírhatom, hogy Tanácsterem, és a konyhámra is, hogy Konyha (sőt akár azt is, hogy Bennó Főkonyha), mely esetben rólam van elnevezve. ;) BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2009. január 29., 18:12 (CET)

OH. 220. o.:

A kiállítótermek elnevezésében minden elem nagy kezdőbetűs: Bartók Terem, Nádor Terem stb. Ha azonban a terem helyet jelöl, vegyes írásmódú: Törpe terem (az Aggteleki-cseppkőbarlangban), illetőleg személynévi előtaggal kötőjelezni szokás: Gombocz Zoltán-terem.

Csak azt nem értem: milyenek azok a (kiállító)teremnevek, amelyek nem helyet jelölnek? Ádám 2009. január 29., 22:35 (CET)

Jó kérdés, fogalmam nincs, melyik terem nem van fizikailag is. Valszeg rossz a megfogalmazás, és egészen egyszerűen arra gondoltak, hogy az olyan terem, amely nem egy épületen belüli, valamilyen okból kiemelt jelentőségű termet jelöl.
Ettől függetlenül az egész OH-passzus hülyeség első olvasatra, már ti. hogy kiállítótermekre szűkítik le az egészet, mintha bizony másféle termek nem lennének. Tudomásom szerint például egy darab tárlatot sem szoktak rendezni a Bartók-teremben (?) vagy az MTA-s szociológusok Jakobinus Termében (?).
De még csak a Törpe terem írásmódot sem értem, mert nem arról van szó, hogy nagyon pici az a barlangrész, hanem arról, hogy a hét törpét formázó alakzatok találhatóak benne, tehát minimum Törpeteremnek illene lennie. A nagyobb baj inkább az, hogy még csak nem is így hívják azt a termet, hanem A hét törpe tanyájának. Ezúttal is sikeresen dezinformál az OH. Pasztilla 2009. január 30., 09:00 (CET)

Én mint érintett fél nem szeretném kimondani a végső szót. Megtenné valaki, hogy felteszi a pontot az ügy végére: mi legyen a fent nevezett emlékhellyel (és a másik két hasonló hely nevével)? A fenti káosz fényében egyelőre el tudom fogadni nagybetűvel is, bár hosszabb távon tisztázni kell majd az OH. idézett sorait. Ádám 2009. február 4., 11:47 (CET)


Ha kiállítás neve, akkor címként kezelendő és nagybetűs, mint Pasztilla is mondta. Ennyi kreatív joga van a címadónak. Satak Lord 2009. február 12., 20:02 (CET)

Pasztilla egyedi címet mondott, ami azt jelenti, hogy a kezdőbetűje nagy lesz. Mindszenty nagy M-ét amúgy sem akartuk elvenni, de most már kétszeresen is nagy lett. ;) Ádám 2009. február 19., 12:44 (CET)

Portál név

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Üdv! A botgazdák üzenőfalára érkezett egy kérés azzal kapcsolatban, hogy a Portál:Ókori Róma portálra hivatkozó portálsablonokat kell felhelyezni az ókori római témákkal foglalkozó cikkekre. Hogyan kell lennie helyesen a portál nevének?
1. Ókori Róma Portál
2. Ókori Róma portál
3. Ókori Róma-portál
4. Ókoriróma-portál
stb. Üdv! – Hunyadym HunyadymVita 2009. július 26., 12:21 (CEST)

Szerintem ezek közül a 2-es a jó. misibacsi*üzenet 2009. július 27., 12:05 (CEST)
  • Szerintem is, de kis kiegészítéssel: Ókori Róma portálja L András vita 2009. július 27., 16:22 (CEST)

A kettes biztos nem. Amennyiben az Ókori Rómát tulajdonnévnek fogjuk fel, a hármas a helyes, hiszen tkp. birtokos szerkezetről van szó, ad analogiam Budapest-portál. L András verziója sem rossz, de mindeképp kéne elé egy névelő: Az Ókori Róma portálja.Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 27., 18:26 (CEST)

Zenei hangok

Szócikkírás közben belebotlottam egy érdekes problémába. A zenei hangokat megkülönböztendő, mindig megadjuk az ún. oktávfekvést, így a hang neve nem egyszerűen a, hanem a1 vagy c2 vagy A1 stb. Azonban ezek kimondva egyvonalas a, kétvonalas a, kontra a. A baj az előttük szereplő névelővel van. Ha a "kiejtést" veszem alapul, akkor ugye így kellene írnom összefüggő szövegben: "vegyük például a a1-t..." és nem "vegyük például az a1-et...". Ti. olyan hang nincs, hogy "a egy". Én értelemszerűen az előbbi módon írnám, első alkalommal megadva a "kiejtést". Sztetek a szöveg többi részében ez nagyon zavaró lenne? --Haderadi dolce vita 2009. augusztus 8., 17:49 (CEST)

Tyű. És mi volna, ha feloldanád, hogy szabadulj ettől a kellemetlen szituációtól? „Vegyük például az egyvonalas a-t (a1).” Pasztilla 2009. augusztus 9., 12:19 (CEST)

Ne tessék itten gúnyolódni, kérem, mert czérna lelkem vala, és ríni fogok. Hangosan. Egyrészt zenei szakszövegekben ez a szokás, másrészt éppen azért rövidítik, hogy rövid legyen (tyű) és jobban olvasható, így jobban kiugrálja a szövegkörnyezetből magát neki onnan. Egyébként a szitu nekem nem kellemetlen, de úrigyerek valék és megkérdezém másokat. --Haderadi dolce vita 2009. augusztus 12., 16:45 (CEST)

Laikusok kedvéért elárulnád, hogy mi a bevett szokás a zenei szakirodalomban? (Feltételezem, nem itt merült fel először a kérdés). – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. augusztus 12., 18:16 (CEST)

Babilon kontra Babilón

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

El kéne dönteni végre, hogy melyik a helyes. A Babilónia cikk (és az asszír királyok mintája) alapján elkezdtem átnevezni a babilóniai uralkodókat. És csak most találkoztam a Babilon cikkel, ami a Babilónból lett átirányítva. Egyfelől két cikk amúgy sem kéne ugyanarról (bár ez nem ide tartozik), másfelől valami konszenzusnak kéne kialakulni, hogy a hosszú vagy a rövid o a helyes és a preferált. Laszlovszky András vita 2009. augusztus 9., 11:57 (CEST)

Röviddel helyes: Babilon, de: Babilónia. Ez nem konszenzus kérdése, így van helyesírási szótárban. – Icône étoile d'or à cinq branches.svg Zimmy Gnome-envelope.svg 2009. augusztus 9., 14:42 (CEST)
  • Ja, nekem nincs olyanom. Vigyor Mindenesetre akkor ez is egy olyan helyesírási elv, amit csak bemagolni lehet, mert értelme nincs. Laszlovszky András vita 2009. augusztus 9., 14:50 (CEST)
Jaj, dehogynem. Én pl. pont úgy mondom, ahogy a szótár. :) – Icône étoile d'or à cinq branches.svg Zimmy Gnome-envelope.svg 2009. augusztus 9., 15:09 (CEST)
  • Én meg nem úgy mondom, mert nekem az a nevezetes o hosszú, még ha az Akadémia a feje tetejére is áll. Ettől még átneveztem rövid változatra a babiloni királyokat. Laszlovszky András vita 2009. augusztus 9., 15:29 (CEST)

Lovag

Bouillon Gottfried vagy Godefroy de Bouillon? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. május 31., 17:30 (CEST)

Ő a baromi bonyolult esetek közé tartozik, akikkel majd a WP:NÉV középkoros reformjának kell valahogy elbírnia, egyrészt majdnem uralkodó, másrészt a legrémesebb névadási káosszal kecsegtető nemzetközi szereplő, a Bouillon a hercegi címe. Ha nem uralkodósan szerepel (ami vsz. inkább Boulloni Gottfried, akkor a második tippem a franciás névalak volna, mert a családja (dél-németalföldi) franszia család (a mama lotharingiai). BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. június 12., 14:39 (CEST)

Magyarosíthatnánk Erőleves Gottfrídra, és ezzel átvágnánk a gordiuszi csomót
P/c vita 2009. július 7., 13:52 (CEST)

Szerintem Bouillon Gottfridet Magyarországon mindenki Bouillon Gottfridnek ismeri, legalábbis én így tanultam a suliban, és minden könyv, amit őróla és a korszakáról olvastam, így nevezte. Egyszerűen őt nálunk így hívják. Ha egy cikkben azt látnám, hogy Bouilloni vagy Bouillon-i Gottfrid, én magam írnám át Bouillon alakra. – Perfectmiss vita 2009. augusztus 1., 16:26 (CEST)

Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC)

Most találtam. A (GCC) nyilvánvaló törlésén kívül is szorul változtatásra, úgy érzem, de az Öböl és a mente közti viszonyban most hirtelen nem vagyok biztos. – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. június 22., 12:13 (CEST)

A Dnyeszter-menti Köztársaság mián javasolom az Öböl-menti Együttműködési Tanács változatot. Üdv, – Burumbátor A hangom nélkül Te nem tudod, hogy ordítok, vagy éppen ásitok... 2009. június 22., 12:16 (CEST)
Én is ilyenre gondolnék alapvetően, és nem is kérdeztem volna, ha a vízfelületnek Öböl lenne a teljes neve. De hát nem az, hanem Perzsa-öböl (izé, a résztvevők szemszögéből Arab-öböl). Nem tudom, ez befolyásol-e valamit. – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. június 22., 12:30 (CEST)
Kossuth Lajos tér vagy Kossuth tér...?? :DDD – Burumbátor A hangom nélkül Te nem tudod, hogy ordítok, vagy éppen ásitok... 2009. június 22., 12:36 (CEST)
Öböl-háború vagy... :) – Winston vita 2009. június 22., 14:33 (CEST)

Na, ez az! Az öbölháború is kötőjeltelen, de akkor viszont az öbölmente is? – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. június 22., 16:04 (CEST)

Nem, az más szabály, attól függ, hogy az Öböl tulajdonnév (a Perzsa-(Arab-)öböl rövidülése), vagy köznév (bár ebben nem vagyok biztos). Egyébként, rövidre zárandó a kérdést, lásd AkH.11 184., „Duna menti”. Most már csak azt nem értem, miért „Dnyeszter-menti Köztársaság”? (Ilyenkor persze nincs egy helyesírásbuzi se, aki másfél-két oldal hosszan belekotnyeleskedne. :pWinston vita 2009. június 23., 14:04 (CEST)
Helyesírásbuzi jelen. Mi van, mi van, mit kell mondani hosszan, hogy mindenkinek fényes legyen a tekintete?! Nincs nálam semmi nyomdaszagú matéria (munkahelyt vagyok), de erős meglepetést okozna, ha a Dnyesztermenti Köztársaságnak kötőjeles volna a neve. A mente, köze, környéke és társaik birtokos személyragja arról tanúskodik, hogy birtokos viszonyban van az előtaggal, és mint ilyen mindig külön íródik: nagymama retikülje, Dnyeszter mente, Duna–Tisza köze. Ez az alap, innentől kezdve két forgatókönyv képzelhető el, amennyiben egy államalakulat földrajzi névről veszi a nevét.
  1. A tulajdonnév és a közszói (földrajzi névi) utótag közötti kötőjeles és különírási és egyéb skrupulusok megszűnhetnek, kvázi jelentésváltozáson megy át a szerkezet annak jelzéséül, hogy területileg sem azonosítandó a puszta földrajzi névvel, és ezt egybeírással (= rögzüléssel) jelezzük. Így lesz Elefántcsont-partból Elefántcsontpart, Szomáli-földből Szomáliföld, Kaukázuson túlból Kaukázusontúli Köztársaság stb.
  1. Az államalakulat nevében is megtartja az eredeti helyesírású alakot, csak nagybetűsít: Dnyeszter Menti Köztársaság.
Nem tudom, mi a fenti, kötőjeles Dnyeszter-menti Köztársaság írásmód forrása (helyesírási szempontból nem indokolható), de a felvetésre a válaszom Öböl Menti Együttműködési Tanács, vagy ha feltételezünk egy egységes geopolitikai régiót, amely a Perzsa-öbölről vette a nevét, hát Öbölmenti Együttműködési Tanács. Pasztilla 2009. június 23., 16:07 (CEST)
Vajon érdemes-e a bíboros urat megkérdezni arról, mik voltak az indítékai, amikor közel egy éve átmozgatta a szócikket Dnyeszter-menti Köztársaság alá, vagy valaki más is tudja? Pasztilla 2009. június 23., 16:30 (CEST)

Íme a tettesek: itt vannak azonmód véres kézzel. Ami a dolgot illeti, a kötőjelezés nekem védhetetlennek tűnik. Mert vagy van egy Dnyesztermente régiónév (lásd Volgamente), és akkor Dnyesztermenti, vagy nincs, akkor viszont Dnyeszter Menti. | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 23., 22:46 (CEST)

Most ezt nem értem, ott nincsen semmiféle megbeszélés, kis hőzöngés és megaszondás, a lapgazda meg sem szólalt, Akela meg sajnos törölte a saját hozzászólásait. Szóval, témára visszatérve: szerintem az a tény, hogy a Dnyeszter mentével határozták meg önmagukat mint kvázi-államalakulatot, noha a függetlenségéért cikázó terület nem azonos magával a Dnyeszter mentével mint földrajzi fogalommal, már az egybeírás felé mozdítja a történetet.
Két kérdés vanik: 1) A földrajzinév-bizottság nyilatkozott-e az ügyben? Kéretik utánanézni. 2) És amennyiben nem nyilatkozott, okulásul és megoldásul használhatjuk-e a fentebb általam elősorolt párhuzamokat, különösen az olyan, erre az egészre fenemód hajazó példát, mint a Kaukázusontúli Köztársaság. Különösen, hogy a Dnyeszter Menti alkalmi jellegű szerkezetnek hat itt, teszem azt a Dnyeszter Menti Foszfátbányászati Felügyeletnél megteszi, de államalakulatocska nevében... Valamit tegyünk, mert kötőjellel már csak nem maradhat. Pasztilla 2009. június 23., 23:26 (CEST)

Ápdét, a jelek szerint az FNB sajnos nem foglalkozott velük eddig, mert ők egy el nem ismert izé, el nem ismert izéknek pedig nem jár szentesített név. :-( | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 24., 21:15 (CEST)

Csak olyat találtam a határozataik között, hogy Dráva menti belvízrendszer (és ugyanez Zagyvával, Murával, sőt olyan ínyencfalatok, mint Ráckevei (Soroksári)-Duna menti belvízrendszer) ami ismét megerősíti, hogy a kötőjelre semmi szükség nincsen (nem mintha újdonság lenne). Ha tehát van olyan, hogy Dnyesztermente (mint ahogy van Alpokalja), akkor és csak akkor írható egybe melléknévi alakban is, egyébként külön. (Ez a kis vagy nagy kezdőbetű kérdését persze nem befolyásolja.) Ádám 2009. június 25., 15:26 (CEST)

Öböl mente

Nekem ezzel az egésszel problémám van. Ha jól látom, a sima Öbölözés egy megbocsátható arabisztikai önzés, amit a nemzetközi köz egyáltalán nem annyira hivatalosan felkap. Na de ha ez a Perzsa (Arab)-öbölt jelenti, akkor nekünk mi okunk nem írni bele? Perzsa (Arab)-öböl Menti Együttműködési Tanács? Na jó, vicceltem, lehet simán Perzsa-öböl Menti Együttműködési Tanács, mert ma jók voltatok. Vigyor De ha mindenki beleszeretett az Öbölbe, és nem tesszük fel, hogy létezik egy *Öbölmente tájegység, akkor Öböl Menti stb. | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 23., 20:35 (CEST)

Szerencséd, hogy vigyort tettél oda, mert természetesen nem nevezgetjük át ilyen hülyeségekre. Pusztán már a tény, hogy nem kívánták semmilyen nyelven sem precizírozni az öblöt, számomra azt implikálja, hogy az Öbölmente mint geopolitikai-gazdasági régió vanik. Pasztilla 2009. június 23., 23:26 (CEST)

Bennó tkp. nem mond hülyeséget, ugyanis a testület originál, arab neve így szól: Az *Arab-öböl államai együttműködésének tanácsa. Namármost, mivel nálunk az *Arab-öböl neve Perzsa-öböl, az eredeti nevet figyelembe véve lehetne a bennói verzsön. A spanyol kollégák egyenesen olyat írnak rá, hogy ... para los Estados Árabes de Golfo Pérsico, ami erős elhajlás a fordítástól, de tkp. a lényeget fejezi ki. A többiek nyilván azért hagyják ki a perzsa/arab kitételt, mert tekintettel vannak az érzékenykedésekre; meg aztán az öböl szó nyugaton bizonyára inkább jelenti a perzsát. – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. június 24., 01:10 (CEST)

Hát nem tudom, a magam részéről utálom már harmincnegyedszer is eldörögni, sűrű szemöldökráncolások közepette, hogy ne vegyük a kezünkbe az irányítást ilyen esetekben, és ne kezdjünk el újrafordítgatni már lefordított neveket, csak azért, mert mi jobban tudjuk és ez itt a filológiai műhely. Ha a magyar külpolitika már használja egy bizonyos ideje, és kizárólagosan ezt használja, akkor számunkra nem lehet más kiindulópont, mint a már bevezetett magyar karaktersor [öbölmentiegyüttműködésitanács], és azon belül kell megoldani a helyesírási kérdéseket, ha vannak. A magyar diplomatika szótárában nincs Perzsa-öböl menti vagy Arab-öböl menti, vagy bármi másféle együttműködési tanács, ilyen nem létezik, ezt mi alkotnánk, és engem személyesen legalábbis nem hívnak Janinak. :-) Pasztilla 2009. június 24., 10:24 (CEST)

Hát mielőtt legközelebb újra eldörögnéd, tanácsos lenne például utánanézni, hogy valóban létezik-e bármiféle szaknyelvben az illető alakulat. Honnan veszed, hogy nem egyszerűen fordítási slendriánságról van szó? Miért kellene szentesítenünk a Külügyminisztérium rózsás körmű üdvöskéinek bikkfateljesítményeit? A magam részéről azt mondanám, hogy egy biztos, a Perzsa (Arab)-öbölnek nem létezik olyan szentesített névváltozata, mint az *Öböl. És ugyan az öbölháború esetében ez még csak elmegy, a fenti tanács neve esetében szerintem nem. Amúgy is erőst csodálkozom a pálfordulásodon: mióta szempont, hogyan fordítanak diplomáciai testületek jól-rosszul valamit, ami más szakterületeket érint? Mióta tényező a külügy földrajzi nevek esetében például? Nem feltűnő-e, hogy az illető alakulat nevében egy földrajzi név található? Megint ott fogunk kikötni, hogy a Kormányt és a Parlamentet azért kellene nagybetűvel írni, mert a rendeletek szövegében úgy szerepel többnyire...

És még egy ettől független szempont: a fordítás egészen külön terület. Abban szentesítést nem ismerünk, kivéve azt a néhány testületet, ami ilyen joggal fel van ruházva, például az FNB-t. Minden más csak jól-rosszul összeállított javaslat. | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 24., 11:51 (CEST)

Messze nem értünk egyet. Nincs semmiféle pálfordulás, te kevered erőst a dolgokat, mert ugyan miféle bikkfaságot látsz te itten?! Megbocsáss, de nekem az, hogy Bennó páposz kijelenti, Öbölmente mint geopolitikai fogalom márpedig nem létezik, egészen pontosan szart sem ér. Mindennemű szaknyelvi és fogalmi rendszerekben azért ne legyél már ennyire bicskanyitogatóan határozott, a rózsás körmű üdvöskét éppen te játszod teljes elánnal úgy, hogy továbbra sem érted, mit mondok én. Az egész fenti dumád felejtős, mert nem a Perzsa-öbölről beszélek és nem földrajzi nevekről beszélek, hanem egy nemzetközi viszonylatban létező geopolitikai fogalomról. Nem állítom én sem, hogy van ilyen, de nincs akkora arcom, hogy le is söpörjem az asztalról, mert nem tudom, se diplomata nem vagyok, se nemzetközi gazdasági szakértő. Te viszont agyalágyult vagy, és felnyomtad a vérnyomásom. Pasztilla 2009. június 24., 13:01 (CEST)
  1. Nem mondtam olyat, hogy Öbölmente nem létezik, kérdeztem, hogy létezik-e. Erre nem válasz se a személyeskedés, se a hőzöngés. Bennó páposzénál Pasztilla Önkéntes Kiváló Mérvadó szava sem ér többet... Lehetőségeimhez mérten nyomoztam Öbölmente után, de nem találtam ilyet. Ha te megtalálod, majd szólj.
  2. Ha szerinted ez a fogalom létezik nemzetközileg, ugyan mondd már meg, mi neki a neve. A tanács két általam ellenőrizhető hivatalos nevében nem szerepel ilyesmi, az angol Arab States of the Gulf-ról beszél, a francia coopération du Golfe-ról.
  3. Ha létezik is ez a geopolitikai fogalom, magyar változatban az *Öbölmente létezésének semmi jele.
  4. Ha létezik is a fogalom, kérdés, hogy mi legyen a megfelelője.
  5. Ha a tanács nevét fordítani kell, és nincs neki bevett változata, akkor meg kell hagyni az elsődleges hivatalos nevén, és megadni egy hozzávetőleges megfelelőt, ebben az esetben viszont szerintem semmi okunk megfeledkezni róla, hogy a Gulf = Perzsa (Arab)-öböl.

Végezetül: azt nem mondom, hogy arcodból vegyél vissza, mert az magánügy, de a hangnemből sürgősen. | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 26., 11:17 (CEST)

Megnyugtatóbb lenne, ha bármiféle szakirodalomban fellelhető volna valami megfelelő. Egyelőre csak a neten nyomoztam, minisztériumi és külügyér honlapokon a legváltozatosabb megfelelők találhatóak GCC-országoktól Öböl-együttműködési Tanácsig, sőt Öbölbeli Együttműködési Tanácsig. Nagyon úgy néz ki, hogy ki-ki azzal felelteti meg, ami éppen eszébe jut. Ha az a bizonyos geopolitikai régió létezik, annak is inkább Öböl a neve, Öbölmente formában semmi nyoma. | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 26., 11:25 (CEST)

Mára utolsó: eu-s honlapokon előfordul a jellegzetesen bikkfa Perzsa-öböl Együttműködési Tanács. Csak jelzésül, miszerint másnak is megfordult már a fejében a nem ördögtől való ötlet. | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 26., 11:33 (CEST)

Ápdét2: mint azt sejteni lehetett, a sima Gulf mögött érzékenykedési elkerülés szándéka érhető tetten: With the rise of Arab nationalism (Pan-Arabism) in the 1960s, some Arab states of the region started adopting the term "Arabian Gulf" (in Arabic: الخلیج العربي al-ḫalīǧ al-ʻarabi) to refer to the waterway.[6] However, this naming has not found much acceptance outside of the Arab world, and is not recognized by the United Nations[7][8][9][6] or any other international organization.[10][6] The United Nations Secretariat on many occasions has requested that only "Persian Gulf" be used as the official and standard geographical designation for the body of water.[11] Historically, "Arabian Gulf" has been a term used to indicate the Red Sea.[12][13][14][15][16] At the same time, the historical veracity of the usage of "Persian Gulf" can be established from the works of many medieval historians.[17][18][19][20][21]. At the Twenty-third session of the United Nations in March-April 2006, the name "Persian Gulf" was confirmed again as the legitimate and official term to be used by members of the United Nations.

Ez bizony arra enged következtetni megint csak, hogy a tanács nevében a Gulf = Perzsa (Arab)-öböl, és egy földrajzi fogalom segítségével definiálják a régiót is, a Gulf egyszerűsítésnek pedig összesen PC-oka van. A tanács hosszabb neve tehát leginkább Perzsa-öböl Menti Államok Együttműködési Tanácsa, a rövid neve pedig Perzsa-öböl Menti Együttműködési Tanács, respektíve Arab. Ennyi mára, Pasztillácska pedig megölelheti a kemencét. | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 26., 11:41 (CEST)

Igenis Pasztilla Önkéntes Kiváló Mérvadó szava többet ér, amennyiben hőzöngve arra int, hogy talán legyünk tisztában a témával, aztán söprögessük le az asztalról az egész miskulanciát, úgy, ahogy van. Itt – már legalábbis a megközelítést tekintve – pedig te vagy arrogáns, nekem szokás szerint a pofám nagy változatlanul, de épp ezúttal nem kívánok borogatni semmit, egészen egyszerűen bizonytalan vagyok. Semmiféle kurrens nyomtatott anyagom nincsen, amiben utána tudnék nézni, a fenti erőlködésed semmivel sem visz közelebb semmihez, de az, hogy az Öbölmenti ilyen magától értetődő Gugli-találatok ezreiben, lehet annak folyománya is, hogy a nemzetközi porond általad ügyesen újra feltalált letisztult, minden jelző (perzsa vagy arab) nélküli the Gulf, der Golf, le Golfe és egyéb előfordulások magyarultak ekképpen. Lehet, hogy a sajtónyelv a ludas, és nincs ez a régiónév szentesítve a világgazdaság világában, nem tudom. De tény, hogy a fenti előfordulásokat (the Gulf, der Golf...) a magyar az öbölmenti kifejezéssel látszik megragadni, nem az öblivel vagy az öbölivel vagy egyéb mással. Pasztilla 2009. június 26., 15:26 (CEST)
Mutatom csak neked, hogy magának a CGC-nek a honlapján, a szervezet nevének angol verzióját hogy adják meg ([http://www.gcc-sg.org/ English billentyű bal felső sarokban): The Cooperation Council For The Arab States of The Gulf. Nemzetközi szervezeteknek van bejegyzett nemzetközi (angol vagy francia) nevük, nem tudom, hogy ez az-e, de ha az, éppenséggel betehetjük pedáns módon a Perzsa-öblöt, de éppen szerényen el is fogadhatnánk az Öbölmentit. Pasztilla 2009. június 26., 15:32 (CEST)
A szervezet rövidítése (GCC) pedig a hivatalos rövid névváltozatból jön (ugyanazon a honlapon megtalálható, bármely tetszés szerint allap fejlécén): Gulf Cooperation Council. Pasztilla 2009. június 26., 15:37 (CEST)

épp ezúttal nem kívánok borogatni semmit – nekem úgy tűnt, mintha szentesíteni akarnál egy egyelőre sehonnét autentikus forrásból meg nem erősíthető *Öbölmentét, de ezek szerint félreértés voltam. Szorri.

Továbblép: javaslatom röviden: minthogy úgy tűnik, nincs bevett neve a dolognak, legyen valamelyik hivatalos nevén, és adjunk meg közelítő fordítást, de abban lehetőleg Perzsa-öblözzünk, mert nem látszik nyomós ok lenni arra, hogy eltekintsünk a nevétől. | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 29., 13:56 (CEST)

Ps. a GCC jelentése számomra is világos volt, azért idéztem be mindössze, mert arra példa, hogyan igyekeznek kikerülni a GCC megnevezését.

Viszont: ennek az izének nem az arab lenne az elsődleges hivatalos neve? Ebben az esetben Mathaekoll. legyen szíves complimenter átírni. ;) | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 29., 14:00 (CEST)

Origo: rögzültrossz, vagy lehet az OH. alapján Origó?

Ádám 2009. június 22., 15:06 (CEST)

Nem egészen értem, hogy egy hírportál nevét miért kéne magyarítani. Persze a középpontot jelző kifejezésnél jogos a kérdés. Szerintem. Cassandro Coat of arms of Malta.svg Ħelyi vita 2009. június 22., 15:22 (CEST)

Kérdés, hogy mi lehetett az elnevezés mögötti intenció. Ha olyan fantázianévnek tekintjük, mint a Peep Show-kat és Exotic Shopokat és Greenlight Szoláriumokat, akkor nem indokolt szerintem a piszkálása, ha viszont az origó jövevényszó lebegett a lelki szemeik előtt, akkor simán rontott helyesírású a cím. | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 22., 15:36 (CEST)

Ja. Mint a Magyar Hírlap meg a Magyar Nemzet... :DDD Elvégre a magyar – melléknév. – Burumbátor A hangom nélkül Te nem tudod, hogy ordítok, vagy éppen ásitok... 2009. június 22., 15:47 (CEST)

Azokkal mi bajooooodd? A periodikumok címében minden szó nagybetű, kivéve a kötőszavakat: Élet és Irodalom, Agrártörténeti Szemle. ;) | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 22., 15:50 (CEST)

off: elméleti kérdés: tekinthető-e egy internetes „napilap” periodikumnak? Cassandro Coat of arms of Malta.svg Ħelyi vita 2009. június 22., 15:52 (CEST)

Persze. A megjelenési felület közömbös. Az elektronikus napilap is napilap. | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 22., 15:54 (CEST)

Az égvilágon semmi bajom velük, ez csak az én sajátos módszerem a rácsodálkozásra... :))) – Burumbátor A hangom nélkül Te nem tudod, hogy ordítok, vagy éppen ásitok... 2009. június 22., 16:04 (CEST)

Szerintem nehéz másképp elképzelni, mint az origó ’kezdőpont, kiindulópont’ szóra utalva, úgyhogy akkor átrakhatjuk, ugye? Ádám 2009. június 22., 18:07 (CEST)

Találtam egy újabb szempontot: nagyon valószínű, hogy egyszerűen az URL-cím ékezetmentessége tapadt a névre magára. Az OH. azt mondja az internetes portálok címeiről, hogy a portálcímek az állandó címek írásmódját kövessék, ha lehet, és idézi a Jójáték.hu-t és a Legjobblap.hu-t. Ezek annyiban különböznek az Origótól, hogy a cím lényegében egybeesik az URL-lel. Az Origó esetében nem, bár például az Index.hu mindkétféleképpen használatos. Ezek alapján azt mondanám, hogy a címet nem kell se rögzültnek, se rögzületlennek tekinteni, az ékezetmentesség egyszerűen a korábbi URL-szabványból maradt szokás. Az elsődleges cím tehát lehetne Origó (esetleg egyértelműsítővel), a másodlagos az Origó.hu és az összes ékezetmentes forma. | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 22., 18:14 (CEST)

A Portál neve (szerintem) Origo.hu. Legyen ez a szócikk címe. Akela vita 2009. június 22., 20:54 (CEST)

Az elnevezés szerintem is egyértelműen az URL ékezetmentességéből származik (ma sem jellemző az ékezetes domének/domainek használata, pedig ma már van rá szabvány, a modern böngészők már évek óta támogatják), de vegyük figyelembe, hogy a portál és az egész mögötte álló cég (Origo Média és Kommunikációs Zrt.) is az ékezetmentes nevet vette fel, szerepel a logójában stb. A szócikk címében ezért az ékezetmentesnek kellene szerepelnie. A szócikkben pedig meg lehet jegyezni, hogy ez a helyesírás szabályai szerint helytelen. Samat üzenetrögzítő 2009. június 22., 21:00 (CEST)

Az egész vitát nem értem. Nem kell megjegyezni, hogy rossz helyesírású, mert ez egy név, amin ezt nem kell számonkérni. Megteheti, hogy külföldön bevett írásmódban használt nevet választ. Ahogy az Index is Index.hu, úgy ezt is át lehet nevezni Origo.hu-ra, egyetértek. Vagy Origo (internetes újság)-ra. – Icône étoile d'or à cinq branches.svg Zimmy Gnome-envelope.svg 2009. június 23., 09:30 (CEST)
Életemben nem gondoltam volna, hogy eljön ez a pillanat, de egyetértek Zimmyvel. Azoknak a neveknek az esetében, ahol a név vagy cím leíró jellegű, közszói elemekből áll, csak éppen szarul rakták össze (lásd a jó öreg Nyomozó Hivatalok és Rák Kutató Központok példáját), értem a rögzültrossz sablon használatának indokoltságát. Ott azonban, ahol fantázianévről van szó, nem egészen értem, mit akarunk mi itt a helyesírásicizmussal, egészen addig persze, amíg bele nem látunk a névalkotó fejébe. Tudjuk-e biztosan, hogy a név kiötlésekor az értelmi szerző nem tudatosan a nemzetközi (értsd angol origo) változatot választotta-e? Lehetőségében állt volna-e – ha már fantázianév – az origooo vagy az ori-go! fantázianeveket kiötlenie, és ha így lett volna, akkor is kötözködnénk vele? Valószínűleg nem, ezeknél sokkal egyértelműbb lett volna az eredeti szándék, tehát az origo tehet róla, hogy nem választott elég szofisztikált nevet, és teret adott a wikipédiás vitákoknak :-) Vegyük ugyanis észre, hogy mindösszesen csak azért jöhet szóba egyáltalán ez az egész, mert pusztán egyetlen ékezetnyi különbség van az oldal fantázianeve és a magyar közszó között. Pasztilla 2009. június 23., 10:33 (CEST)
Velem nincs vitád, ugyanezzel kezdtem. Ádámtól kérdeztem, hogy szerinte eldönthető-e a névválasztás mögötti intenció (NB. meg is lehet kérdezni, ha valakit nagyon érdekel :-)). Úgy tűnt, szerinte egyértelmű. Nekem erről nincs véleményem. | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 23., 12:02 (CEST)

Apró helyesbítés, azt írod: nemzetközi (értsd angol origo)origo helyesírású angol szó nem létezik, az origo nemzetközi latin vándorszó. Az angol szókincsben origin formában (az origo origin- tövéből) és csak némileg más jelentéssel. Ezek a dögök a koordináta rendszerközepét is originnek írják. ;) | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 23., 12:10 (CEST)

Nem tudom, megnézte-e valaki az OH. 232. oldalán az Internetes portálok címei pontot. Idézem:

(…) A portálcímek helyesírása az általános gyakorlattól akkor tér el, ha a cím lényegében egybeesik az ún. URL-lel. Ilyenkor az ékezetektől és a kezdőbetű-használattól eltekintve [kiemelés tőlem] alkalmazkodni kell az URL írásképéhez. (…)

Példájuk a Jójáték.hu, ahol a két szót az URL-nek megfelelően egybeírják, az ékezeteket viszont megőrzik (tekinttel arra, hogy az ékezetes URL-ek nem túl elterjedtek, tehát sejthető, hogy ékezet nélkül kell beírni – gondolom én). Az OH. szótári részében az origó csak köznévként szerepel, de a tanácsadó részben az előbbi idézetnél pár oldallal hátrébb említik A leglátogatottabb internetes portálok listában, Origó néven (237. o.).

Én egyelőre beraktam a rögzültrossz sablont, de mindazonáltal jobbnak látnám átnevezni, jelölve, hogy ők maguk rövid o-val írják. Megjegyzem, nem ez az egyetlen eltérés, ugyanis ők a nagy kezdőbetűt is elhanyagolják (és pl. a Freemailnél sem őrizzük meg a honlapon szereplő szögletes zárójeleket: [freemail]).

A rögzültrossz sablon szövege viszont pontatlanul volt fogalmazva, mivel a címek nemcsak műcímek (vagyis egyedi címek), hanem állandó címek is lehetnek (tehát újságok, folyóiratok címei), és feltehetőleg ezeknél is ugyanazon elvek szerint járhatunk el, mint az egyedi címeknél. Lásd még: AkH.11 196. és következők. A sablon szövegében a műcím szót címre cseréltem (és esetleg a kategórianévben is lecserélhetjük): ez akkor sem árt, ha a fentiek alapján végül arra jutunk, hogy átnevezzük a szócikket hosszú ó-sra. Ádám 2009. június 26., 03:38 (CEST)

Ádám: éppen ugyanezt idéztem be én is az OH.-ból (csak nem egyenesen). Meg vagyok győzve, de szerintem sem kell a rögzülés, egyszerűen arról van szó, hogy az Origó.hu URL-reprezentációja bizonyos technikai okokból ékezetmentes, és nem használ nagybetűt, a saját logójuk pedig tipográfiai-művészi szabadság jelleggel úgy néz ki, ahogy. A [freemail] valóban hasonlóan jó példa. | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 26., 11:09 (CEST)
Kicsit hibás indoklás. Sehol nem hívják magukat origó-nak. Lehet, hogy a névválasztásban a korábbi technikai korlátok is szerepet játszottak, de ez lényegtelen. – Icône étoile d'or à cinq branches.svg Zimmy Gnome-envelope.svg 2009. június 26., 13:09 (CEST)
Nem kell semmiféle rögzültrossz sablonnal elrondítani. Ez egy név, amint Pasztilla nagyon helyesen leírta, lehetett volna Origooo is. Ha egy köznévről lenne szó, más lenne a helyzet. Vagy Széchenyi lapjár is beírjuk, hogy helyesen Szécsényi? ;-) – Icône étoile d'or à cinq branches.svg Zimmy Gnome-envelope.svg 2009. június 26., 09:26 (CEST)

Az [origó] kiejtésű szó a magyarok számára ugyanolyan értelmes szóalak, mint az [ajtó] vagy az [ablak]. Valódi fantázianév az lehet, aminek a magyarban nincsen jelentése, pl. Prittyprütty – ha egy cég, egy alkotóművész vagy egy folyóirat ilyen nevet választ, azt úgy írja le, ahogy akarja, hiszen nem utal létező szóra. Az [origó] nem ilyen. A nyelv sajátosságai miatt egyébként így is, úgy is, hosszú ó-val ejtjük, úgyhogy óhatatlanul egybe fog esni a köznévvel. (A vezetékneveket, mint a Széchenyi, fölösleges idekeverni: soha nem merült fel, hogy a fenti sablont személynevekre is kiterjesszük.)

Ellenpélda a Mammut cég vagy a Délmagyarország folyóirat neve lehet, értelmes érvként szerintem max. ilyeneket lehet felhozni, már ha van értelme ebbe az irányba elmenni. Ádám 2009. június 26., 14:31 (CEST)

Miért kellene fantázianévnek lenni? Ez egy név, amit ők választottak, az ő általuk kitalált írásmóddal. Teljesen mindegy, hogy hogy ejtjük ki. Az általad felhozott példák pont ugyanezt támasztják alá, tehát nem kell abba az irányba elmenni, mert már ott vagyunk. ;-) Ez nem helyesírási kérdés, hanem címválasztási kérdés. (Szerintem se kell a személynevek helyesírásával foglalkozni, de ebből a szempontból ez párhuzamba vonható.) – Icône étoile d'or à cinq branches.svg Zimmy Gnome-envelope.svg 2009. június 26., 14:43 (CEST)
Vitatkoznom kell Ádámmal, nem is értem, ez a definíció honnan jött, a fantázianév nem attól fantázianév, hogy nincs jelentése, hanem attól, hogy nincs oksági viszonyban, pontosabbn nem direkt módon írja le az elnevezett tárgyat, intézményt, bármit. Nem fantázianév az Országos Rendőr-főkapitányság, Fantázianév a Nefelejcs presszó, a Horizont mozi, a márkanevek 99%-a, például az Édes Álom ágynemű-garnitúra, valamint az Index és az origo is. Az URL-en kívül számtalan alkalma lenne magának az origónak is Origó alakban hivatkoznia önmagára, mégsem teszi. Pasztilla 2009. június 26., 15:11 (CEST)

A fantázianév terén valóban pontatlan voltam: igaza van Pasztillának. Másfelől viszont azóta is keresem a terminust a fantázianeveknek arra a szűkebb csoportjára, amelyek az adott formában nem esnek egybe jelentéssel bíró magyar szóval, tehát amelyekben a névadónak korlátlan szabadsága van, a név használóinak pedig teljesen meg van kötve a keze. Egy cég pl. nevezheti magát Prixpruksz Kft.-nek, és nem mondhatja senki, hogy vagy mindkettő x, vagy mindkettő ksz legyen – ezt ettől fogva így kell írni. Azoknál a szavaknál viszont, amelyek léteznek a magyarban valamilyen rögzült írásformával, nem feltétlenül tehetjük meg ugyanezt a névadás során (hacsak nem valami szándékos szójáték vagy egyéb jelentés van mögötte). Nemigen tudnék pl. elképzelni Hofehérke Ruhabolt nevű céget hivatalos névként. Ádám 2009. június 29., 15:24 (CEST)

Szerintem olyan verdiktet vagy irányelvet nem fogunk találni, ami különbséget tenne fantázianév és fantázianév között a tekintetben, hogy alakilag egybeesnek-e egy létező magyar szóval. Csak egy ötlet: megboldogult kamaszkoromban tele volt az ország Jóbarát presszókkal, ezek voltak minden komoly település legkomolyabb helyei (a Gyöngyvirág és Makk Hetes presszók mellett, de azok itt most irrelevánsak). Helyesírásilag ugye Jó Barát presszó volna a nevük, nem hozza véletlenül az OH, úgy is mint művelődéstörténeti adalékot? Vagy bármely más, egyébként különírandó, de fantázianévként egybeírandó intézmény-, márka- stb. nevek, mint mondjuk a legendás Zöldfa vendéglő (szemben a helyes Zöld Fa alakkal)? Vagy a magad által is említett Mammut? Pasztilla 2009. június 29., 15:38 (CEST)

Akkor mivel magyarázható, hogy az OH. az ilyen eseteket szinte minden esetben javítva közli – vagy ha mégsem, akkor külön kitér rá, hogy miért nem? (Megint nincs nálam a kötet, azért nem idézek példákat.)

Ui. Ha azt mondjuk, hogy az Origo név a Mammut, a Délmagyarország vagy akár a Plusssz csoportjába tartozik, az még nem tudom, mitől jelentené, hogy ne kéne rá {{rögzültrossz}}(?) sablon, mint ahogy az utóbbi háromra is tennénk. Zimmyt talán megtévesztette a sablon neve, úgyhogy most {{sic}} néven tettem vissza, és írtam a vitalapjára. Ha gondolod, szólj hozzá. Ádám 2009. június 29., 18:37 (CEST)

Szent Bazil Székesegyház

ez helyes így? És amúgy nem Vaszilij Blazsennij? (Muszáj magyarra átírni? Kutya se ismeri így, szerintem mindenki Vaszilij Blazsennijnek ismeri...) – Timish Evil Eye.svg levélboksz 2009. június 24., 20:35 (CEST)

Végre egy (viszonylag) egyszerűen megválaszolható kérdés: Szent Bazil-székesegyház. ;) Ami a Bazilt illeti: a kutya ismeri vagy nem ismeri szentek esetében nem tényező, viszont nem Vazulnak kellene lennie inkább? Valakinek utána kéne néznie a legendáriumban. Ami ismert templomneveket illeti: nyilván kell a Vaszilij Blazsennijről redir, de mondjuk hiába ismeri mindenki Notre Dame-nak a párizsi Notre Dame-ot, a párizsi Miasszonyunk-székesegyház forma sem kárhoztatható. A feltalálás érdekében azonban nyilván kell szükséges számú redir. | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 24., 20:40 (CEST)

Updét2: De, Szent Vazul a tuti névforma. Vaszilij Blazsennij, a Bolond Vaszilij/Bazil/Vazul, tehát a székesegyház a moszkvai Szent Vazul-székesegyház. Redirek: Szent Bazil-székesegyház, Szent Vaszilij-székesegyház és Vaszilij Blazsennij-székesegyház. | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 24., 20:53 (CEST)

Átneveztem, redireket megcsináltam. Köszönöm a segítséget! – Timish Evil Eye.svg levélboksz 2009. június 25., 09:56 (CEST)
A templom elsődleges neve: Собо́р Покрова́, что на Рву́.
Magyarul: a körülárkolt Mária oltalma-székesegyház.
Собор = székesegyház
Покров = Mária Oltalma, egyházi ünnep
Ров = (vár)árok, (vizes)árok
A másodlagos, "népszerű" elnevezése: Храм Васи́лия Блаже́нного.
Magyarul: Boldog Vazul-templom.
Peyerk vita 2009. június 29., 16:24 (CEST)

Remélem, ez utóbbi hozzászólást előbb-utóbb észreveszik és megrágják a felvetők, és főleg a válaszoló (szmájli nélkül). Pasztilla 2009. június 29., 21:49 (CEST)

Ez mind nagyon szép, csakhogy ~1580 óta formálisan is szentté van avatva. Nem véletlen, hogy a világ minden mívelt nyelvén a "Szent Vazul" különféle formái alatt hivatkoznak a templomra elsődlegesen. Nekem nincs véleményem arról, hogy a Mária oltalmához képest miért Vazul élvez elsőséget, de Vazul kétségtelenül szent. Azt nem tudom, honnan vetted ide Szent Baszileioszt, mert rajtad kívül bizisten senki nem keverte a Krisztus bolondja Vazullal. Arról én nem tehetek, hogy őt is szentté avatták. ;) | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 29., 22:35 (CEST)

Viszont az is egészen kétségtelen, hogy a székesegyház neve nem „Szent Vazul”. :-):-):-):-):-) Pasztilla 2009. június 29., 22:39 (CEST)

Szerintem itt egy tévedés esete forog fenn. A "Boldog" az neki a szentté avatástól független jelzője, a róla nevezett katedrális viszont nyilvánvalóan Szent Vazul-sze. Csak ez tudná magyarázni, miért nevezik következetesen szinte minden nyelven Szent Vazul-székesegyháznak. Unter uns gesagt: székesegyházat nem is lehet másnak, csak szentnek a csontjaira alapozni. ;) A szent tehát Szent Vaszilij Blazsennij, de nyilván hülyén festene a Szent Boldog Vazul, simán csak Szent Vazul a sze. | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 29., 22:46 (CEST)

A boldog / szent kérdésben én is kicsit bizonytalan vagyok, mert nem tudom, hogy ez a különbség az ortodoxoknál ugyanazt fedi-e, mint a katolikusoknál. Az biztos hogy szentté avatták, de az is biztos, hogy a templom nevében ez nem jelenik meg.
A "blazsennij" szó többszörös jelentésű. Egyházi szövegkörnyezetben, formális esetben "boldog" a jelentése. Általánosabban "megelégedett, üdvözült" is, de jelentheti azt is, hogy "együgyű, balga". Az utóbbi jelentéshez viszont a szótárak a biz megjelölést teszik. Ha a magyar irodalomban "bolond" formában honos, akkor akár ez is lehet a templom nevének fordítása.
Másrészt viszont az orosz nevekben teljesen egyértelmű, hogy a székesegyház szót csak az elsődleges névben használják (gondolom ez a hűdenagyonhivatalos forma), Vazul kapcsán viszont a templom szó szerepel.
Peyerk vita 2009. június 30., 09:05 (CEST)

mondtam, hogy hagyjuk meg Vaszilij Blazsennijnek, deeee neeeem. Szóval veszekedjetek csak, úgy szép az élet :) – Timish Evil Eye.svg levélboksz 2009. június 30., 09:12 (CEST)

Szerintem is jó a Vaszilij Blazsennij, csak mire ideértem, már szükségesnek látszott a pontos fordítások bemutatása :-) Szerintem nyugodtan nevezd vissza Vaszilij Blazsennij székesegyházra (még ha nem is pontos, mert templom lenne), mert magyarul ez a bevett neve.
Egyébként utánaolvastam, és ebben a szövegkörnyezetben a "blazsennij" egyértelműen "boldog" jelentésű, a "szent őrült" oroszul "юродивый" (jurogyivij), ezt használják Vazulra is.
Peyerk vita 2009. június 30., 09:26 (CEST)

Párhuzamos utózmányokat lásd Pasztillánál: itt: ezek szerint tehát nyerésre a legesélyesebb a Vaszilij Blazsennij-székesegyház forma, és akkor már csak a lelkiismeretünkkel kell megvívni, már ami az elvszerűséget illeti, de arra ráérünk később is. :-) Felvésem a WP:HTODO lapra, hogy az ehhez hasonló esetekre (bonyolultabb, összetett templomnevek) kellene valami átfogó kivételséget megállapítani. Egyébként meg a Vaszilij Blazsennij annyival szebb a Szent Vazulnál, hogy pusztán esztétikai okokból is az előbbi részesítendő előnyben. Vigyor | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 30., 13:37 (CEST)

Собо́р Покрова́, что на Рву́ - úgy todom, a на Рву elnevezés nem a templom körüli árkot jelenti, hanem a Kreml előtt egykor kiépített árkot, amely mellett a templom épült. Oroszországban sok régi templomot neveznek ma is "na + (folyónév)"-vel. - Vadaro vita 2009. június 30., 15:54 (CEST)

Az angol és az orosz szövegek - még amikor állítólag egymás fordításai is - gyakran ellentmondóak az izgalmas részletekben. Egy orosz utikönyvben találtam olyan szöveget, ami szerint maga a templom - illetve az őse - volt körülárkolva. De simán elhiszem azt is, hogy a Kreml várárkáról van szó.
A terepet ismerve gyanús, miféle árok lehetett akár a templom körül, akár a Kreml ezen oldalán, hiszen a Vörös tér sok méterrel magasabban van a Moszkva folyónál, és a templom éppen a lejtő peremén épült, a folyó fölé, ahogy a Kreml fala is. A na + folyónév valóban gyakori, de a Kremlnek a másik oldalán volt egykor egy kis folyó, itt nem. A Nyeglinnaja (jelentése: 'nem agyagos' :-)) a mai Sándor-kerten át folyt a Moszkvába. A Vörös tér felől nekem nagyon fura elképzelni egy árkot a domboldalon. Legközelebb sokkal figyelmesebbnek kell lennem a város történeti múzeumában a makettek körül Vigyor:– Peyerk vita 2009. június 30., 16:53 (CEST)
Amikor a Kreml szócikket írtam, akkor olvastam: három oldalról folyó vette körül, a mai Vörös tér felől pedig a jobb védhetőség miatt ástak árkot, amit végleg csak az 1812-t követő újjáépítéskor temettek be. Ne kérd, de ha nagyon muszájjj, előkeresem a könyvet. - Vadaro vita 2009. július 7., 20:31 (CEST)
Ez nekem pont elég pillanatnyilag, köszönöm. De mivel a Kreml inkább háromszög alakú, ezért két oldalról volt folyó: a Moszkva és a Nyeglinnaja. – Peyerk vita 2009. július 7., 21:59 (CEST)

Függőben: a részleteket egy majdani névhasználati irányelvrendezés fogja eldönteni. | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 7., 13:11 (CEST)

Készülök (készülődök...) írni az orosz templomnevek (és egybek) magyarra fordítását, illetve egységes névhasználatát segítő nem-tudom-mit, mondjuk segédletet. Ha nagyjából meglesz, "élesítés" előtt majd kikérem a T. Ház véleményét. - Vadaro vita 2009. július 7., 20:38 (CEST)

macska

Kérdésem: Kötőjellel vagy anélkül írjuk, hogy nyugat-afrikai aranymacska? -nyugat afrikai aranymacska? – Pussycat vita 2009. augusztus 11., 04:38 (CEST)

Kötőjellel. Lásd: Nyugat-afrikai fakúszószirtiborz. Afrikai aranymacska szócikk egyébként létezik. CsigabiSpiral jel.jpgitt a házam 2009. augusztus 11., 08:59 (CEST)
Mi??? Nyugat-afrikai fakúszószirtiborz? Ezért érdemes volt felkelnem! Face-smile-big.svg --Haderadi dolce vita 2009. augusztus 12., 16:51 (CEST)
Ha ennyire tetszett, akkor érdemes ezt is megnézned. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. augusztus 12., 18:19 (CEST)
Köszönöm a Sziámi macska miatt kérdeztem csak. – Pussycat vita 2009. augusztus 14., 13:02 (CEST)

A "ref"-nek hol a helye?

Hová kell írni a <ref> és </ref>kifejezéseket, ha a mondat végére kerülnek? Szerintem a szöveg után, de még a mondatzáró pont ELÉ. (A megjelenő ref-hivatkozás ne lógjon a levegőben, két mondat között, hanem világosan tartozzék ahhoz a mondathoz, amelyikre vonatkozik.) Van erre szabály? (Kérdésemhez példa: 61. hibakódra hivatkozó bot-javítások, pl. itt is). Akela vita 2009. augusztus 14., 15:55 (CEST)

Ha a pont után helyezzük al, akkor vonatkozik a mondatra. (Ugyanevvel a logikával: ha a pont elé, akkor csak az utolsó szóra vonatkozna.) Egyébként nem lóg a levegőben a két mondat közt, mert van utána egy szóköz. CsigabiSpiral jel.jpgitt a házam 2009. augusztus 14., 16:02 (CEST)

Ezzel kapcsolatban megoszlik a gyakorlat. Annyi bizonyos, hogy ha teljes mondatra vonatkozik a hivatkozás, akkor a mondatzáró ponton kívül, szorosan szokásos az illesztés. Ha a mondat közben vonatkozik egy szóra vagy kifejezésre, akkor amögé szorosan. Ha félmondatra, és éppen vesszőhöz kerülne, akkor az egyik iskola a vessző mögé teszi, a másik elé. ;) | Nagy Gömböc hamm! 2009. augusztus 14., 16:07 (CEST)

szerintem ez valahol a helyesírási szabályzatban is benne van, de legalábbis a szakdolgozatírás útmutatóiban biztosan, hogy hogy kell pontosan lábjegyzetelni. – Timish Evil Eye.svg levélboksz 2009. augusztus 15., 12:16 (CEST)

Megtaláltam az OH-ban (298. oldal): „A főszövegben a jegyzetszámokat, ha olyan szóhoz kapcsolódnak, amelyet írásjel követ, általában az írásjel után kell kitenni: ...helyesírás.17 Értelemszerűen, ha egy jegyzet egy zárójeles vagy gondolatjeles részre vonatkozik, akkor a jegyzetszámnak a zárójelen, illetőleg a gondolatjelen belül kell megjelennie: ...az író – legalábbis ebben a művében17 – nem utal a múltra; ...az író (legalábbis ebben a művében17) nem utal a múltra...” – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. augusztus 15., 15:58 (CEST)

Az ellenőrzőműhely is hibának tekinti ha nem így van (61-es hiba), és bot javítja. – Bean49 vita 2009. augusztus 15., 19:34 (CEST)
Az ellenőrzőműhely programjánál (azt hiszem) lehet állítani, hogy mit jelöljön hibának, ha az írásjel előtt, vagy ha utána van, mert nyelvfüggő. Mintha a műhely indulásakor lett volna ilyen kérdés. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. augusztus 15., 19:42 (CEST)
Értesítsetek, ha itt valami változás lesz, mert addig szorgosan rendezgetem át az írásjeleket (.,:;!?) a <ref>-ek elejbe. :-) --Bitman vita 2009. augusztus 16., 14:54 (CEST) (alias GumiBot)

Foundation vagy Alapítvány?

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

A Lance Armstrong szócikkel kapcsolatban merült fel bennem a kérdés, hogy az alapítványáról szóló szócikket hogyan hozzam létre: eredeti nevén, Lance Armstrong Foundation vagy Lance Armstrong Alapítvány. Magyarban az alapítványos változatot használjuk, viszont az talán nem túl eredeti. Szerintetek? – BluesD Definition of Free Cultural Works logo notext.svg Üzenhetsz 2009. augusztus 14., 22:29 (CEST)

A Helyesírási Kocsmafalon kellene felvetni az ilyen kérdést. Szerintem lehet "alapítvány". misibacsi*üzenet 2009. augusztus 15., 09:20 (CEST)
Akkor kiveszem innen és beteszem oda. – BluesD Definition of Free Cultural Works logo notext.svg Üzenhetsz 2009. augusztus 15., 10:54 (CEST)

Ezzel lassan ideje lenne kiegészíteni a némingkonvensönünket (WP:NÉV). Lásd ugyanebben v. hasonló tárgyban fentebb a moszkvai Nagyszínházról, a Vaszilij Blazsennijről stb. Alapvetően az a kérdés, mi legyen az elsődleges cím, illetve hol húzzuk meg a kör határát. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének nyilván ez az elsőrendű (és egyben az egyik hivatalos) neve, az Európai Uniónak hasonlóképpen. Számos nevezetesség, város, ember esetében ugyanígy járunk el, de valahol meg kellene húzni a határt, és azt mondani, hogy elsődleges címe az illető intézményről szóló szócikknek az elsőrendű hivatalos neve legyen, a név fordítása pedig redir, és zárójelben közlendő. Példa: az Anórthoszi Ammohósztu ezen a néven szerepel elsőrenden, tekintet nélkül arra, hogyan lehetne lefordítani. Persze lesz egy sor aleset és probléma. Hol késik a WP:NÉV reformja? :( ;) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Gömböc (vitalap | szerkesztései) 2009-08-14

Hát igen. Szerintem ez nem olyan nagy szervezet, hogy magyarosítani kéne (mint pl. az Európai Uniót). De kíváncsi vagyok a többiek véleményére és érveire is. – BluesD Definition of Free Cultural Works logo notext.svg Üzenhetsz 2009. augusztus 15., 12:44 (CEST)

Nem annyira a nagyság a fő meghatározó, hanem a gyakori előfordulás. | Nagy Gömböc hamm! 2009. augusztus 15., 14:26 (CEST)

Nem arról van szó, hogy bármit is magyarosítani kéne — nem kell. Arról van szó, hogy magyar vagy hunglish wiki vagyunk-e? Az effajta szervezetek magyar neve alapítvány. Érdeklődve várom a szócikket Asimov: Foundation és Empire c. könyvéről: mindkettő olyan kis szervezet, hogy egyáltalán még csak nem is léteznek. Tehát nem „kell” lefordítani egyik nevét se: a fordítók és kiadók súlyos hibát követtek el (de mi majd helyrehozzuk jól).
P/c vita 2009. augusztus 15., 17:48 (CEST)
Akkor majd megnyitom Foundation névvel a szócikket. Tényleg felesleges lefordítani. – BluesD Definition of Free Cultural Works logo notext.svg Üzenhetsz 2009. augusztus 16., 02:01 (CEST)

Ne hagyd magad Ubul által megvezetni, az irodalomnak és a műfordítási szokásoknak semmi közük ahhoz, mi lesz pl. a Wikimedia Foundation elsődleges címe... Pasztörizált percénket ki fogom tiltani a helyesírási KF-ről. Vigyor | Nagy Gömböc hamm! 2009. augusztus 16., 10:07 (CEST)

Az, ahogy az MTA-nak nevezett bűnszövetkezet szekerét tolod, önmagában bizonyítja, hogy a bölcsek köve nem lehet Nálad:
P/c vita 2009. augusztus 16., 10:18 (CEST)

Elkészült: Lance Armstrong FoundationBluesD Definition of Free Cultural Works logo notext.svg Üzenhetsz 2009. augusztus 16., 13:06 (CEST)

Melyik lenne a helyes cím…

Nyugat-Magyarországi felkelés avagy Nyugat-magyarországi felkelés? Ki tudja megmondani? [törölt kép] DoncseczTöj njaš znán. 2009. augusztus 18., 21:05 (CEST)

Sztem a második. (De azért ne vedd százasnak.) L András vita 2009. augusztus 18., 22:37 (CEST)

OH. 1129. oldal: nyugat-magyarországi. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. augusztus 18., 22:50 (CEST)

  • Csak apróban: ha cikkcím lesz, akkor az első nagybetűs... L András vita 2009. augusztus 18., 22:57 (CEST)

Biztosan kicsi mindkettő, eseménynév amúgy is, max. technikai okokból nagynak fogja mutatni a lap címét a száftvör. ;) | Nagy Gömböc hamm! 2009. augusztus 19., 00:53 (CEST)

Természetesen miután megírtam a cikket, s a helyes cím tényleg a második alternatíva, akkor a címben nagy N betű fog látszani, de a bevezető szöveget akkor így kezdem: A nyugat-magyarországi felkelés etc. etc. [törölt kép] DoncseczTöj njaš znán. 2009. augusztus 19., 08:48 (CEST)
Vagy ott is nagy N-nel, de attól függetlenül a magyarországi kis m-el kell, hogy legyen. [törölt kép] DoncseczTöj njaš znán. 2009. augusztus 19., 08:51 (CEST)

A technikai ok nem lenne probléma, mert létezik a {{kisbetűscím}}(?) sablon. Ellenben helyesírási megfontolásokból mégiscsak nagybetűvel illenék kezdeni. Már ha úgy tekintjük a wikioldalak címét mint könyvekét vagy újságcikkekét. A {{kisbetűscím}}(?)-et jellemzően védjegyek és terminus technicusok esetében használjuk (pH, M1 (televízióadó), iPhone, cd (parancs). Minden más köz- és melléknévcímű cikk (pl. Augusztus 21., Törökök, Éghajlat, Digitális aláírás) címe nagybetűvel kezdődik. Az oldalon (és mondaton) belül természetesen kicsivel. --Bitman vita 2009. augusztus 19., 10:25 (CEST)

Itten félreértés támadt, a probléma ugyanis nem probléma. ;) Annak, hogy a lap címében naggyal mutatkozik az első karakter, kizárólag a szoftver az oka. Enciklopédiákban, lexikonokban a szócikkfejet, ha nem tulajdonnév vagy egyedi cím, nem kezdik nagybetűvel. Ennek egyetlen jelentősége, hogy magában a nyitó mondatban, ahogy Doncsecz írja, kicsivel szerepel az, ami egyébként is kicsi. Tehát példa: „A nyugat-magyarországi felkelés” stb. A kisbetűscím sablont csak akkor alkalmazzuk, ha valamiért fontos, hogy mégis kisbetűsnek mutassa magát a szócikkfej. Erre itt és általában nincs szükség. | Nagy Gömböc hamm! 2009. augusztus 19., 11:33 (CEST)

Akkor már ketten mondjuk ugyanazt. :-) --Bitman vita 2009. augusztus 19., 22:53 (CEST)

Katiny vs. Katyń

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Kerestem de sehol nem találtam az 1919-1921 közötti lengyel-orosz háború azon eseményét, amikor a lengyelek varsói győzelme után eltűnt kb. 10000 orosz hadifogoly. Később Sztálin ezt az eseményt a Katyn-i vérengzés előzményének és jogalapjának tekintette. Tud erről valaki többet? – BFG

Ilyesmit a Tudakozóban érdemes feltenni. – Timish Evil Eye.svg levélboksz 2009. augusztus 15., 21:52 (CEST)
Lásd a Katiny című cikket. WikiThanks.pngKarmelaüzenőlap 2009. augusztus 19., 14:30 (CEST)

Ez most nem egészen ide tartozik, de megkérdhetem, hogy ha Katiny, akkor mér' Katyńi vérengzés? Az utóbbiban végig az eredeti lengyel névalak van használva.... szerintem zavaró. --Lord SólyomKössé' belém "Natura nostra infernus est" 2009. augusztus 19., 15:26 (CEST)

Vélhetően az okozza a problémát, hogy mivel a lengyelek latin betűkészlettel írnak, ezért a helyesírás szabályai szerint eredetiben kell lennie az ilyeminek, viszont vannak városnevek, amiket szokásjog alapján írunk, pl. Isztambul, vagy akár Bécs. A legjobb lenne a Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás) részre áthelyezni a dolgot, ahol a helyesírók eldöntik, melyik alak a követendő. – Timish Evil Eye.svg levélboksz 2009. augusztus 19., 17:03 (CEST)
Ja hogy ez orosz területen van, akkor tárgytalan, Katiny :) – Timish Evil Eye.svg levélboksz 2009. augusztus 19., 17:08 (CEST)


No áthoztam azé' a helyesírásba is, mer' szerintem nem tárgytalan. Még ha a címek valamilyen megfontolásból(?) különbözőek maradnak is, a város nevét magában mégiscsak egységesen kéne használni. --Lord SólyomKössé' belém "Natura nostra infernus est" 2009. augusztus 19., 17:20 (CEST)


Valamikor, valahol (itt a Kocsmán?) már volt szó a név helyes (át)írásáról, hogy melyiket használjuk. Ennél több most nem jut róla az eszembe, elnézést. - Vadaro vita 2009. augusztus 19., 17:41 (CEST)

Nem ártana összeszedni valamit, így nem maradhat. --Lord SólyomKössé' belém "Natura nostra infernus est" 2009. augusztus 19., 18:48 (CEST)

A KF archívumában lehet megtalálni az előzményeket. Nagyonis céltudatos döntés eredménye volt a lengyeles alak, a logikája pedig az, hogy maga az esemény lengyelül híresült el, és tekintve, hogy elsősorban őket érinti, azzal adózunk az eseményről szóló cikk címében nekik, hogy a lengyeles alak az elsődleges. Természetesen a szócikk elején tisztázni kell, hogy Katyń azonos Katinnyal. Amúgy az ehhez hasonló esetekben nehéz elvágólagos igazságot tenni. Az viszont biztos, hogy maga a helység a Katiny néven szerepeljen. | Nagy Gömböc hamm! 2009. augusztus 19., 18:54 (CEST)

Hasonló példa hirtelenjében: a nándorfehérvári diadalt nem fogjuk belgrádi diadalként emlegetni csak azért, mert ma az utóbbi az elsődleges cím. Persze sántít az analógia, mert Katiny tudtommal a bides életben nem volt lengyel terület (csak a lengyelek szerették volna nagyon. :-) Viszont kétségtelenül hozzájuk kötődik elsődlegesen az esemény, ez a némileg esetleges logikája a dolognak, de hát az emberiség történelme tele van csakis egyedi jellegük alapján kezelhető helyzetekkel. Szegény enciklopédiaszerkesztőnek ez nem jó. ;) | Nagy Gömböc hamm! 2009. augusztus 19., 18:59 (CEST)

Jobb lenne egy olyan történelemben élni, ahol 20 ember mindig veszt 21 emberrel szemben egy csatában? Szerintem egy ilyen történelem nem is létezne. Ha mindenki előre tudná, mi lesz, mert minden eset beskatulyázható valami matematikai törvénybe, akkor vsz. senki nem csinálna semmit. Ez nekem jó lenne (egy lusta embernek jó, ha nem kell semmit csinálnia), de amúgy meg unalmas. Ha így lett volna, akkor nem lenne technikai fejlődés, és nem születhetett volna meg sem a számítógép, sem az életnek olyan alapvető kellékei, mint a Star Wars:Galactic Battlegrounds, meg a Wikipédia. Egyáltalán nem is lennénk lexikonszerkesztők. Ez a lehetőség engem mélyen elborzaszt, mivel nyilvánvaló számomra - mint ahogy bizonyára számotokra is, hogy én lexikonszerkesztőnek születtem. Gubb 2009. augusztus 19., 19:05 (CEST)


Nos azt látom, hogy a Katinyi vérengzés átirányít a lengyeles alakra. Azt is elfogadom, hogy a cikk címe az elsődlegesnek minősülő lengyeles alakot használja. De azt, hogy a cikkben végig Katyn van, mikor a helység saját cikke Katiny.... hát azt már nem, a cikk elején tisztázni kell, hogy Katyn=Katiny, s utána csak az utóbbit használni. --Lord SólyomKössé' belém "Natura nostra infernus est" 2009. augusztus 19., 19:26 (CEST)

Ugyanezt megfordítva is le lehet játszani. A főszövegben kell egy döntést hozni, ami éppannyira lehet az, hogy a cikkben mindenütt katynozunk, tekintettel a tekintendőkre, mint az, hogy Katinyozunk. Teljes következetességre csak a magadfajta zöldfülűek tarthatnak igényt, akik még nem vették tudomásul, hogy a világ bonyolultabb. ;) | Nagy Gömböc hamm! 2009. augusztus 20., 12:13 (CEST)

Könnyen lehet, hogy a világ a hozzám hasonlóktól lesz bonyolult... a nagy tömegek torzítják a téridőt.... kituggya mit tehet egy nagy egó :-).... Na de a viccet félretéve tőlem ugyan visszafele is játszhatjuk a dolgot, nem annyira a megoldás formája, inkább megléte érdekel. Tudván, hogy egy aprócska -i milyen komoly félreértéshez vezethet (a la Madách), szeretném, ha a vérengzésről szóló cikkben lenne egy annyi, hogy Katyn (magyarosan/magyar átírásban/mittudomén: Katiny).... csak hogy oda-vissza tisztázva legyen a dolog. --Lord SólyomKössé' belém "Natura nostra infernus est" 2009. augusztus 20., 12:59 (CEST)

Jutott eszembe még egy példa egyszerű lelkületű cicák számára: lásd pl. Auschwitz esetét. Namármost: Oświęcimnek ez a böcsületes lengyel neve, de mikor a Reich magába vette 1939-ben Lengyelo.-nak ezt a részét, egyszersmind átkeresztelte német nevére, ami ugyan létezett, de a bides életben nem volt soha az elsődleges neve a helynek.

Ugyanakkor felállították a tábort rajta kívül, és elkeresztelték, ahogy elkeresztelték. Mármost hogyan neveznéd meg a helyet, ahol történt, ami történt? Német nevén, tekintettel a tekintendőkre, azután meg a cikkben mindig Oświęcimet írnál, függetlenül attól, hogy a táborokat sose hívták így?

A helyzet Katyn esetében ezzel analóg. Hogy profánul mondjuk, a mészárlás lengyel nevet nyert a keresztségben... Én azt hiszem, hogy szigorúan a mészárlás cikkében maradhat Katyn végig, hiszen innen híresült el, tegyük szívünkre kezünket, a kutya nem tudná, hogy létezik egy Katiny, ha nem ott zajlik, ami (ez különben A.-ra is igaz, bár a Habsburg császárok számos címe között ott szerepelt az Auschwitz hercege is, ami így utólag különös akusztikával bír...), én tehát nem izmoznék a Katinnyal. Más kérdés, hogy a település nyilván elsőrenden orosz nevén szerepeljen. | Nagy Gömböc hamm! 2009. augusztus 20., 17:27 (CEST)

No a kérdést akkor ezzel lassan meg is lehet oldani.... csak annyit kell tisztázni a Katyn cikkben, hogy a magyar átírás különbözik, utána marad a lengyel változat, amin elhíresült. E a pontosítás mellett csak azér' kardoskodok, mert szerintem a link nem elég, hiszen a cikket nem biztos, hogy csak a wikin olvassa valaki (diákokat ismerve elég gyakori a copy-paste megoldás a dolgozatok elkészítésénél). --Lord SólyomKössé' belém "Natura nostra infernus est" 2009. augusztus 20., 18:22 (CEST)