Főmenü megnyitása

Helmand tartomány

Afganisztán tartománya
Helmand tartomány
Helmand tartomány
Tartományi székhely Lashkar Gah
Koordináták
Kormányzó Naeem Balocs
Terület 58 584 km²
Népesség 1 441 769[1]
Népsűrűség kb. 25 fő/km²
Körzetek száma 14
Helmand districts.png

Helmand tartomány (Pastu- és beludzs nyelven: هلمند) egyike Afganisztán 34 tartományának. Székhelye Lashkar Gah.

Földrajzi elhelyezkedéseSzerkesztés

 
Tájkép Helmand tartományban

Helmand tartomány Afganisztán déli részén helyezkedik el, egyike az ország legnagyobb tartományainak. Nevét az őt átszelő Helmand folyóról kapta. A folyó itteni szakaszán található a Kadzsaki-gát, amely Afganisztán legnagyobb víztározóját hozta létre.

TörténeteSzerkesztés

A Helmand folyó völgyét már az i.e. 1. évezredben keletkezett zoroasztriánus szent könyv, az Aveszta is említi, mint lakott területet, Haetumant néven. A térség ebben az időszakban a zoroasztrizmus egyik fellegvárának számított, de a hindu vallás és a későbbiekben a buddhizmus követői is megtelepedtek itt.

Az ókorban a tartomány területe előbb a Méd Birodalom, majd az Óperzsa Birodalom része lett. I.e. 330-ban Nagy Sándor makedón király foglalta el és csatolta birodalmához, melynek bukását követően a Szeleukida Birodalom tette rá a kezét. A szeleukidák hanyatlását követően Asóka indiai király befolyása alá került a terület, de a történelmi Zabulisztán régió részeként jelentős önállósággal rendelkezett egészen a 7. század végén bekövetkező az arab hódításig.

A 9. században a terület a Szaffárida dinasztia uralma alá került, akik Zaranjban állították fel székhelyüket. A 10. században Mahmúd gaznavida szultán csatolta birodalmához, majd a gaznavidákat egy évszázad múlva a Gúrida dinasztia váltotta fel.

A 13. században a mongolok végigpusztították Zabulisztán területét is, súlyos kárt okozva a térség településhálózatának. A 14. század végén azonban a timuridák uralma alatt megkezdődött a térség újbóli "felvirágoztatása", mely Pir Muhammad ibn Dzsáhángir 1383 - 1407 közötti kormányzósága alatt hágott tetőfokára. A 16. században Bábur, a Mogul Birodalom alapítója hajtotta uralma alá a területet, a mogulok uralma alatt azonban a térségben állandó háborúskodások zajlottak a szafavidák ellen, melynek következtében állandóan váltakozott a két dinasztia fennhatósága Zabulisztán felett. Végül 1709-ben Mir Weis Hotak felkelésével a térségben egy rövid életű önálló állam, a Hotaki Birodalom jött létre, melyet azonban 1738-ban az Afsaridák teljesen meghódítottak.

Végül 1747-ben a térség az Afganisztán elődjének számító Durrani Birodalom fennhatósága alá került.

A modern afgán állam részeként, az 1960-as években Helmand volt a székhelye az USAID (amerikai) fejlesztési programnak, melynek következtében a helyi lakosság "kis Amerikának" is nevezte a tartomány területét. Ennek a programnak az eredményeként építették ki Lashkar Gah székvárost, nyugati tipusú kanalizációs rendszert építettek ki és a Helmand folyón létrehozták előbb a Kadzsaki-, majd a Grisk-gátat. A fejlesztési program egészen 1978-ig, a Saur forradalomig tartott.

 
Brit katonák kiürítenek egy bázist 2013 augusztusában.

A tartomány területén a Szovjetunió afganisztáni háborúja alatt illetve a 2001-es amerikai invázót követően is súlyos harcok zajlottak. Az afganisztáni háború idején Helmand tartomány a tálibok fontos bázisának számított, 2010-ben még a tartomány több települése az ellenőrzésük alatt állt, ebben az évben viszont a nemzetközi és afgán haderő a Mostarak hadművelet keretében elfoglalta az egyik legjelentősebb bázisuknak számító Márdzse várost.

A tartomány védelmét az ISAF részéről az Amerikai Egyesült Államok hadereje és - 2006 óta, a Herrick hadművelet keretében - az Egyesült Királyság hadereje látja el. 2012 óta megkezdődött a terület ellenőrzésének fokozatos átadása az afgán haderő számára.[2]

LakosságSzerkesztés

Helmand tartomány majdnem 1 450 000 lakossal rendelkezik, a lakosság abszolút többsége törzsi szervezetben és falusi környezetben él. Az etnikai összetétel alapján a többséget a pastuk alkotják, a legjelentősebb kisebbségeknek a beludzsok, tádzsikok és a hazarák számítanak. Vallási összetétele szerint a lakosság abszolút többsége az iszlám vallás szunnita irányzatát követi, a hazarák egy kis része azonban hagyományosan síita. Emellett egy kisebb szikh közösség is él itt.

A lakosság hagyományosan mezőgazdálkodásból él, a tartomány gazdaságának azonban fontos része a máktermesztés is, melyből ópiumot állítanak elő. Helmand tartomány a világ legnagyobb ópium-előállító régiója, az itteni ópiumtermelés az összetermelés 75%-át fedezi.[3]

ForrásokSzerkesztés

  • Program for Culture and Conflict Studies
  • Kochhar, Rajesh, 'On the identity and chronology of the Ṛgvedic river Sarasvatī' in Archaeology and Language III; Artefacts, languages and texts, Routledge (1999).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Archivált másolat. [2010. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 17.)
  2. http://www.nytimes.com/2013/03/03/world/asia/marines-quit-afghan-province-feeling-the-war-was-worth-it.html?pagewanted=all&_r=0
  3. Archivált másolat. [2011. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 3.)