Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)

(Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás) szócikkből átirányítva)
Kocsmafal – nyelvi (helyesírási, stilisztikai,
elnevezési és átírási) kérdések szekciója

Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.)

  • Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: Új szakasz nyitása!
  • Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!
Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára
  • Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
  • Ha azonnali válaszra van szükséged, és/vagy élőben szeretnél értekezni a többi szerkesztővel, lépj be a Wikipédia IRC-csatornájára!
  • Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
  • Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
  • Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.

Nagybetűs EgyházakSzerkesztés

  Függőben nehogy elfelejtődjön. – Rlevente   üzenet 2018. május 15., 13:33 (CEST)

Mi indokolja az alábbi egyházak, egyházi szervezetek, közösségek nagybetűs elnevezését? – Rlevente   üzenet 2018. május 11., 11:22 (CEST)

Ha jól emlékszem, @Bennó: azért kisbetűsítette a katolikus egyházat, mert nem jogi személy. – Hkoala   2018. május 11., 12:39 (CEST)

Biztos, hogy van erről valahol régebben a kocsmafalon bőven okfejtés. A kényes kérdés nem a jogi személyiség, hanem az intézményszerűség. Vallásfelekezetek és mozgalmak hagyományosan nem minősülnek intézménynek, bár nyilván tarthatnak fenn intézményeket. Az egyházi közigazgatás egységeit a polgári mintájára szoktuk kezelni (pl. egyházmegye, egyházkerület). Ettől függetlenül pl. a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az OH.-ban naggyal szerepel, ezt ők intézménynek tekintik, és ilyen esetnek tűnik a Budapesti Zsidó Hitközség vagy a Hit Gyülekezete is. Egyszóval a kérdés korántsem egyszerű. Irányzatnév/felekezetnév a keresztény tudomány, ezt nem kezelném naggyal, de pl. a Metodista Világtanács már intézményszerű/egyesületszerű jelenség. @Pasztilla: Bennó fogadó 2018. május 11., 19:31 (CEST)

Hű, énnekem mostanában pislogni se sok időm van, látok fent ilyet is, olyat is, sőt még amolyant is, de kifejteni talán egy hét múlva tudom. Elnézést. Pasztilla 2018. május 11., 19:44 (CEST)

Az egyháznevek minden kezdőbetűje nagy, így az Erdélyi Gyülekezet is; továbbá a Metodista Világtanács is, mivel szervezet neve.

talán kivétel az afrikai intézményesült egyházak, az anglikán közösség és a keresztény tudomány - ezekben bizonytalan vagyok. – M. V. 2019. május 7., 05:52 (CEST)

Szerintem az állami weboldalak nem éppen a legjobb források helyesírási kérdésben. Meglehetősen gyakran találni rajtuk orbitális hülyeségeket, gyakran teljesen random módon írnak dolgokat. Lásd pl. az Államadósság Kezelő Központ vagy a korábbi Állami Autópálya Kezelő intézményneveket... Xia Üzenő 2019. május 7., 09:00 (CEST)

Állami weboldal ide vagy oda, az egyháznevek minden kezdőbetűje nagy. Akármelyik egyház saját weboldalán is így találhatók meg. – M. V. 2019. május 7., 17:18 (CEST)

Nekem a felsoroltak specifikus/szervezetszerű entitásoknak tűnnek. Az biztos, hogy a 12. kiadás példatárában a katolikus egyház, református egyház mint olyan csupa kisbetűs. – Pagony foxhole 2019. május 7., 17:30 (CEST)

  megjegyzés-- Kénytelen vagyok hozzászólni, mert messze nem olyan "random" az intézmények, cégek stb. nevének helyesírási gyakorlata, mint aminek látszik.

A "református egyház" kisbetűs, mert nem tulajdonnévi a szerkezet. A Magyar Református Egyház viszont az intézményneveknek megfelelően csupa nagybetű. Tehát a példa jó, ha a világ református egyházairól beszélünk, hiszen nagyon sok van belőlük a különböző országokban.

Az Erdélyi Gyülekezet az iskolapélda arra, miért KELL nagy kezdőbetűkkel írni. Erdélyben számos gyülekezet van - Budapesten egy konkrét gyülekezet viseli büszkén ezt a nevet. A budapesti Erdélyi gyülekezet tehát nem egyszerűen egy erdélyi gyülekezet.

A kérdést az egyházi szervezeteknél egyszerűen az dönti el, hogy konkrét entitást jelölnek-e, esetleg köznevek kombinációjából álló nevükkel.--Linkoman vita 2019. május 7., 18:04 (CEST)

@Pasztilla: esetleg most végig tudod gondolni a fenti találós kérdéseket. Samat üzenetrögzítő 2019. szeptember 3., 19:53 (CEST)

Az a helyzet, hogy szócikket írni sincs érkezésem, pedig mégis csak az volna a fő ambícióm. A közeljövőben is csak szórványosan lesz időm. A kocsmafalakat pedig már jó ideje levettem a figyelőlistámról, mert csak az időt és az ideget viszik a hasznosság jutalomérzete nélkül. Sajnálom. Pasztilla 2019. szeptember 3., 20:32 (CEST)
  Samat üzenetrögzítő 2019. szeptember 3., 21:09 (CEST)

Modell/típus újratöltveSzerkesztés

  Függőben RuIsZa vita 2018. május 28., 19:50 (CEST)

@Linkoman: és @Pallerti: már beszéltek a témáról: az autók terén mit nevezünk típusnak, mit modellnek, mit modellváltozatnak. Az én álláspontom:

  • típus: külön modellnéven ( ) futó autók, de a Citroën és a Toyota Picasso ill. Verso névvel ellátott autói is külön típusnak számítanak. Még nem tudtam magammal megállapodni abban, az egyes generációk külön típusnak számítanak-e, de ha a Peugeot 3008-at/5008-at nézem, akkor igen.
  • modell: Olyan, mint a Peugeot 208 Active vagy a Suzuki Vitara GLS, valamint a karosszériaváltozatok (kombi/limuzin/kupé/kabrió/ferde hátú) is idetartoznak.
  • modellváltozat: Én ezt a szót nem használnám.

Esetleg használhatjuk úgy, ahogyan éppen jólesik? – RuIsZa vita 2018. május 23., 14:02 (CEST)

@RulsZa: -- Sajnálattal látom, hogy nem sikerült megmagyaráznom, miért tartom fontosnak az általam felvetett kérdést.

A "használhatjuk úgy, ahogyan jólesik" kifejezés mutatja, hogy csak ízléskérdésnek látod a dilemmát. Pedig nem az! Sőt, a Te Peugeot 3008-as szócikked fejrésze mutatja, hogy Te úgy határozod meg a Peugeot 3008-as jelzéssel ellátott személygépkocsit, hogy "autó" - ez ugyanis a mondat utolsó szava!

Az előző felsorolásodból teljesen hiányzik azon neveknek a szintje, amelyet az angol szaksajtó "make" (gyártmány) szóval vagy "marque" (márka) szóval jelöl. Pont azért vetettem fel a kérdést Pallertinek, mert a szaksajtó magyarul, németül, angolul stb. is teljesen vegyesen használja a típus (Jaguar Type E) és a modell (Model T a Fordtól) szavakat. Ez volt eddig is a dilemmám: a típus és modell szavakat lényegében azonos tartalommal használják. A sokkal világosabb "submarque" (almárka) csak a marketing szaknyelvében használatos, az autós sajtó ritkán használja.

Az én javaslatom névcentrikus, tehát a generációkat egyértelműen úgy határoznám meg, mint azonos nevű, ám időben egymástól elhatárolható, eltérő műszaki tartalmú elnevezéseket.(pl. az OPEL KADETT különböző generációi között ég és föld különbség van műszakilag).

Ugyancsak névcentrikus a felfogásom a gépkocsik bármely jellemzőjének kifejezése tekintetében. (Ezeket nevezem modellváltozatnak).

Ilyen jellemző lehet

  • a motor lökettérfogata (pl. 1500)
  • a motor elhelyezése (pl. Volkswagen Bogár Boxer)
  • a karosszéria (pl. a Toyota általában a kombik karosszériára használja a VERSO szót - pl. COROLLA VERSO, ám van TOYOTA VERSO is, más egyéb nevek nélkül. A kétféle felhasználás ugyanannak a névnek a különböző funkciójú felhasználását jelenti.

A lényeg az, hogy az autógyárak bizonyos műszaki jellemzőket ki akarnak fejezni a névadásukkal, más jellemzőket pedig nem akarnak. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk.

Te például a "modellváltozat" szó tekintetében egyszerűen annyit írsz: nem használnád. Ennyi. Az indokait csak Te tudhatod.

Összefoglalva a fentieket, 3 szint van az elnevezésnél:

  • az adott gyártóra asszociáló név (pl. BMW)
  • az adott gyár azonos nevű, eltérő műszaki tartalmú autóira használt egyetlen név
  • az azonos nevű autók további műszaki jellemzőire utaló, több tagból álló név.

Kérlek, előbb ezeknek a szinteknek a lényegén gondolkodj el kicsit, a döntés a szóhasználatról csak ezután jön. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk...--Linkoman vita 2018. május 24., 21:50 (CEST)

@Linkoman: akkor legyen külön típus a generáció is, bár van másik oldala is az éremnek, mert a Toyota Prius második és harmadik generációja alig különbözik. A Verso a Toyotánál nem kombi (a kombi a Wagon), hanem egy olyan egyterű változat, mint a Citroennél (most nincs pöttyös e-m) a Picasso, tehát külön típusként kezelném. Peugeot 3008-ról (sajnos) nem írtam cikket. A modellváltozat nekem jó úgy, ahogy írtad. Viszont neked mi a véleményed arról, hogy egy anonbanda folyamatosan azt írja autós cikkek bevezetőjébe, hogy: Első VÁLTOZATA xxxx-ben került le a futószalagról? RuIsZa vita 2018. május 25., 07:18 (CEST)

Mecseki Kisvasút vagy Mecseki kisvasút?Szerkesztés

  Függőben A Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben összegyűjtött szócikk-címek szinte kivétel nélkül hibásak (plusz a Budavári Sikló címe is), ezeket egyenként javítani, és a hivatkozásokat kékíteni kellene. – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 20:37 (CEST)

Próbálom kékíteni a Péccsel kapcsolatos szócikkeket. Éppen a Mecseki Kisvasútnál tartottam (@Vampeare: még 2014-ben nevezte át Mecseki kisvasútra), de most látom, hogy minden kisvasút (alföldi, debreceni, felsőpetényi, hegyközi, hortobágyi, kecskeméti, nyírvidéki) nagybetűs, csak a pécsi kicsi.

Van ennek valami különös oka? Az átnevezés volt hibás, vagy a többi kisvasút vár az átnevezésre? – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 14:27 (CEST)

A nagybetűsek hibásak. misibacsi*üzenet 2018. október 23., 16:07 (CEST)

  • @EniPort:: azért írtam át, mert szerintem nem intézménynév a Mecseki Kisvasút, hanem ez egy kisvasút, ami a Mecseken van; ahogy pl. a Gázi Kászim pasa dzsámija sem nagy P és nagy Dzs. Ha intézménynek tekintjük, akkor nagybetűs a helyes (AkH. 187.), de mivel szerintem nem intézmény, így az AkH. 190. a mérvadó és kis k-val írandó. vampeare vita 2018. október 23., 16:09 (CEST)

A völgyekben kanyargó kisvasutak még akkor sem tulajdonnevek, ha történetesen van saját intézményi hátterük. Ahogy a budavári sikló és a tihanyi komp sem az. Pasztilla 2018. október 23., 16:19 (CEST)

Köszönöm szépen a válaszokat, a pécsi kisvasút akkor most jól van, viszont egy hozzáértőnek (lehetőleg botgazdának) szükséges volna átnéznie a Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben jól összegyűjtött szócikk-címeket: ezek szerint szinte kivétel nélkül hibásak (plusz még az említett Budavári Sikló címe is). – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 20:34 (CEST)

Még tiszta szerencse, hogy a fogaskerekű vasút megmaradt, nem vették észre mindent nagybetűsítő árgus szemek. Pasztilla 2018. október 23., 20:45 (CEST)
Nem szóltam, megvan az is: Budapesti Fogaskerekű Vasút. Pasztilla 2018. október 23., 20:46 (CEST)
+ Budapesti Libegő – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:01 (CEST)

Itt van a témában eddig fellelt, átnevezésre váró szócikkek listája; kérlek bővítsétek, vagy jelezzétek mellette ami kész. – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 21:04 (CEST)

  1. Alföldi Kisvasút
  2. Almamelléki Állami Erdei Vasút
  3. Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút
  4. Bodrogközi Gazdasági Vasút
  5. Budapesti Fogaskerekű Vasút
  6. Budapesti Libegő
  7. Budavári Sikló ez nagyjából megvan, vagy folyamatban, botgazda már nem kell hozzá
  8. Csongrád–felgyői Gazdasági Vasút
  9. Csömödéri Állami Erdei Vasút
  10. Debreceni Vidámparki Kisvasút
  11. Dombóvári Gazdasági Vasút
  12. Egri Gazdasági Vasút
  13. Fegyverneki Gazdasági Vasút
  14. Felsőpetényi Kisvasút
  15. Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút
  16. Gemenci Állami Erdei Vasút
  17. Hegyközi Kisvasút
  18. Hortobágyi Kisvasút
  19. Hortobágy-halastavi Kisvasút
  20. Kaposvári Gazdasági Vasút
  21. Kapuvári Gazdasági Vasút
  22. Kaszói Állami Erdei Vasút
  23. Kecskeméti Kisvasút
  24. Kemencei Erdei Múzeumvasút
  25. Királyréti Erdei Vasút
  26. Lillafüredi Állami Erdei Vasút
  27. Mesztegnyői Állami Erdei Vasút
  28. Mezőhegyesi Gazdasági Vasút
  29. Nagybörzsönyi Erdei Vasút
  30. Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút
  31. Nagyvisnyói Állami Erdei Vasút
  32. Nyírvidéki Kisvasút
  33. Ókígyósi Gazdasági Vasút
  34. Pálházi Állami Erdei Vasút
  35. Süttői Állami Erdei Vasút
  36. Szegedi Kisvasút
  37. Szegvári Gazdasági Vasút
  38. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút – Ezzel szerintem nem kell foglalkozni. Jó helyre mutat, időnként beeső linkek meg legalább nem lesznek pirosak. – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:19 (CEST)
    Az egyetlen rá mutató linket kékítettem. Viszont azt érdemes esetleg meggondolni, hogy ha az összes többinél Tiszakécskei Gyermekvasút illetve Veszprémi Gyermekvasút formát használunk, akkor nem volna-e érdemes ezt is Széchenyi-hegyi gyermekvasútnak nevezni a mostani semmitmondó Gyermekvasút (Budapest) helyett. – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 22:30 (CEST)
  39. Szigetközi Gazdasági Vasút
  40. Szilvásváradi Erdei Vasút
  41. Szobi Gazdasági Vasút
  42. Tiszakécskei Gyermekvasút
  43. Tiszakécskei Kisvasút
  44. Tömörkényi Halgazdasági Vasút
  45. Vál-völgyi Kisvasút
  46. Veszprémi Gyermekvasút
  47. Zsuzsi Erdei Vasút

Azért az Állami Erdei Vasút végződésűekben nem vagyok biztos, hogy csupa kis kezdőbetűvel helyesek lennének. – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:10 (CEST)

Töröljétek ki kérlek, amit hibásan raktam be a listába: van már benne gazdasági vasút, erdei vasút, gyermekvasút, stb. – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 21:19 (CEST)
Ami Állami Erdei Vasút, azt is nyugodtan át lehet keresztelni mondjuk kisvasúttá, pl. a Szalajkavölgyi Állami Erdei Vasút is Szilvásváradi kisvasút vagy Szilvásváradi erdei vasút néven futhatna. vampeare vita 2018. október 23., 21:41 (CEST)

Felkészül: Gellért-hegyi Sikló, sőt, amilyen figyelmesek, Gellérthegyi Sikló. Pasztilla 2018. október 23., 21:45 (CEST)

Van egy Gyermekvasút (Marosvásárhely) cikk is. Nem lenne jobb átnevezni Marosvásárhelyi gyermekvasút, esetleg Somostetői gyermekvasút névre? Whitepixels vita 2018. december 12., 06:45 (CET)

Kiegészítő kérdés: ha nem tulajdonnév, akkor viszont nem Somostetői gyermekvasút vagy Budavári sikló a helyes, hanem somostetői gyermekvasút, illetve budavári sikló nem? Palotabarát vita 2019. május 19., 11:23 (CEST)

UEFA és egyéb hasonló sportesemények írásmódjai 2.Szerkesztés

  Függőben Tomcsy   üzenet 2019. október 8., 03:59 (CEST)

Júniusban már volt erről szó, előzmények itt találhatóak: Wikipédia:Kocsmafal_(nyelvi)/Archív165#UEFA_és_egyéb_hasonló_sportesemények_írásmódjai. Most ismét elővenném a témát, annak kapcsán, hogy az UEFA kitalált egy harmadik kupát, aminek a neve UEFA Európa Konferencia Liga. A kérdés, hogy a következő sporteseményeket hogyan kell helyesen írni? Kell-e kötőjel, ha igen hova; kisbetűs vagy nagybetűs-e?

angolul mostani létező cikk mozaikban
UEFA Champions League UEFA-bajnokok ligája BL
UEFA Europa League Európa-liga EL
UEFA Europa Conference League UEFA Európa Konferencia Liga EKL
UEFA Nations League UEFA Nemzetek Ligája NL
UEFA Super Cup UEFA-szuperkupa nem használnak mozaikszavas írást
UEFA Women's Champions League UEFA Női Bajnokok Ligája női BL
Women's EHF Champions League Női EHF-bajnokok ligája (nem UEFA, csak kérdés, hogy a női szót hova kell írni?) női BL
UEFA Futsal Champions League UEFA-futsal-bajnokok ligája

Az esemény szervezője (UEFA, EHF) a véleményem szerintem szükséges mindenhova (az Európa-ligához is, ami érthetetlen hogy miért nincs ott). Tomcsy   üzenet 2019. szeptember 27., 02:59 (CEST)

Az érveim a kötőjel nélküli, nagybetűs változatra, azaz hogy az UEFA Nemzetek Ligája formulája a helyes, vagy legalábbis az is helyes:

  • Az előzményekben linkelt 2015-ös MNO cikkben ugyan nem kaptak választ a kérdésekre, de számomra azt sugallja, hogy a cikkben lévő 1. kérdésben említett formula már helyes és még örülnek is hogy megszabadulnak attól a BL-es verziótól, ami itt van.
  • Ha rövidítve mozaikszóval írjuk, akkor BL, EL, NL, stb, ami azt jelenti, hogy tulajdonnévként tekintünk rá. Ha amúgy kisbetűvel írnánk a szavakat, akkor miért írhatjuk naggyal, amikor rövidítünk? Ha tulajdonnév, akkor teljesen kiírt változatban is nagybetűsnek kellene lennie. Az érthetetlen, hogy kiírva kisbetűs, de mozaikban nagybetűs.
  • Ha kisbetűs, mert utótagként kezeljük, akkor a sok utótag miatt össze kellene rántani. UEFA-bajnokokligája? 7 éve a nőiről volt szó, akkor ugyanez merült fel.
  • A sportsajtó évek óta nagybetűs formában írja a többségét (az Európa-ligát valamiért nem, hanem így ahogy nálunk is szerepel, de nagybetűvel is előfordul). A sportsajtó is azért igyekszik helyesen írni, és valahogy elképzelhetetlen hogy tömegével helytelenül írnák ezeknek az eseményeknek a nevét. Ugyanakkor az új Európa Konferencia Liga nevére, már három változatot láttam: Európa Konferencia Liga, Európa Konferencia-liga és Európa Konferencialiga.
  • Az Európa-ligához természetesen kell az UEFA feltüntetése, ugyanis röplabdában is van ilyen nevű esemény, nem sajátíthatja ki a foci.
  • Pár egyéb hozzáfűzni való: a mostani UEFA-bajnokok ligája név bő 10 éves érve az volt, hogy az UEFA a bajnokok számára írja ki az eseményt és azért kell így írni ahogy most van. Véleményem szerint nekünk nem kell vizsgálni, hogy miért ez a neve, és amúgy sem csak bajnokok indulnak. Az említetteken kívül az előzményekben van még pár eset, pl. FIFA Aranylabda, 2019-es IIHF jégkorong-világbajnokság, PDC-dartsvilágbajnokság. Az előzményben nem volt szó az UEFA-szuperkupáról, az M4 idén így írta: UEFA Szuperkupa. Tomcsy   üzenet 2019. szeptember 27., 15:24 (CEST)

  megjegyzés Az AkH.12 289. explicit példaként említi az UEFA-torna alakot. Szerintem ezek után nehéz vitatkozni azzal, hogy az UEFA-szuperkupát kötőjellel kell írni. -Malatinszky vita 2019. szeptember 27., 16:00 (CEST)

Igen, a torna vagy döntő szó egy utótag. A kérdésem, hogy a szuperkupa szót tulajdonnévnek tekinthetem-e, miután az az eredeti név fordítása. Ha tulajdonnév, akkor nagybetűs az is. Tomcsy   üzenet 2019. szeptember 27., 17:27 (CEST)
Erről az AkH.12 191. azt írja, hogy a „rendezvények, rendezvénysorozatok” nevét kisbetűvel írjuk (pl. országos középiskolai tanulmányi verseny), kivéve, ha intézménynévnek lehet tekinteni őket (pl. Budapesti Nemzetközi Vásár). Én az UEFA-szuperkupában nem látok intézményjelleget: itt az UEFA az intézmény, a szuperkupa pedig egyszerűen az UEFA egyik rendezvénysorozata. De hát mittudomén... -- Malatinszky vita 2019. szeptember 27., 17:45 (CEST)
Az intézményt én nem úgy értelmezem, hogy annak intézménynek kell lennie. a BNV-hez hasonlóan: Sziget Fesztivál, Eurovíziós Dalfesztivál. Ezek mitől intézményesebbek a sporteseményeknél? Helyesírásilag teljesen ugyanaz a feltétel, rendszeresen van. További gyakorlat még, hogy vannak kiemelt cikkek labdarúgókról, amiben a Bajnokok Ligája nagybetűvel szerepel, de az UEFA nélkül. Közben a kötőjeles kisbetűsre mutat a link. A kiemelt cikkek egyik tulajdonsága, hogy helyesírásilag tanúsítva vannak. Azaz vagy a cím helyesírása rossz, vagy a tanúsítások (vagy a tanúsítók se tudják eldönteni, hogy mi a helyes). Továbbá a nagybetűs írásmódra még van pár anomália: Ázsia-kupa, CONCACAF-aranykupa. Nálam az Ázsia-kupa ugyanaz, mint az Európa Liga, nem sajátíthajta ki a foci az eseményt. Miért ne írhatnám "AFC Ázsia Kupa" néven? A másik meg "CONCACAF Arany Kupa". Utóbbiból is a sajtóban van aranykupa, Arany-kupa verzió is. Megjegyzem, hogy a hasonló Copa América eseményt helyesnek gondolom, a CONMEBOL nélkül is. Mindegyikben ugyanazért lehet nagybetűs minden szó, amiért a Eurovíziós Dalfesztivál is az. Az is angolból fordított szöveg. Tomcsy   üzenet 2019. szeptember 27., 19:49 (CEST)

Nem ismerem a sportrendezvények intézményi hátterét, de lehet, hogy ez is szempont lehetne a helyesírás megítélésében. Számomra úgy tűnik, hogy a Bajnokok Ligája nagy kezdőbetűvel helyes ([1], a forrás vélhetően az OH., mert a MHSz 148. oldalára való hivatkozás az Európa-liga helyesírására vonatkozik, másutt nem találom a szótárban, és nekem nincs OH.-m; vagy itt is: [2]), ebből kifolyólag az lenne számomra logikus, hogy a Nemzetek Ligája is nagy kezdőbetűvel helyes. De ha ezek nagy kezdőbetűsek, akkor ugyancsak logikus lenne a többi UEFA-rendezvénysorozat nevét is nagy kezdőbetűvel írni. Az Európa-ligát, az Európa-konferencialigát amiatt írnám kötőjellel, mert míg a nemzetek ligája, bajnokok ligája birtokviszonyos szerkezet (különírás), az Európa-liga nem az, hanem nyelvtanilag hasonló az Európa-bajnokság írásmódjához. Az UEFA-szuperkupa vagy UEFA Szuperkupa írásmódja közül a másodikat követném, ha azt a logikát követjük, hogy az UEFA-rendezvénysorozatok nevét is nagy kezdőbetűvel írjuk (annak ellenére, hogy nem vagyok a nagy kezdőbetűk elterjedésének híve) (lásd még [3], de korábban [4]). A [5] értelmében az UEFA egyfajta minőségjelző vagy kijelölő jelző lehet, s így érdemes felfogni? Az AkH.12 289. szabályozza a mozaikszó és a hozzákapcsolódó összetételi utótag együttesének helyesírását. A témát érintő a) pont példái azonban tulajdonnévi jellegű utótagokat nem hoznak fel, csak köznévieket: MTI-hír, OTP-kölcsön, UEFA-torna, tv-közvetítés; TDK-dolgozat, URH-adás; Alitalia-iroda, Orex-üzlet. Vagy, amennyiben a sportesemény is intézményszerű, ilyenkor helyesírási szempontból hasonló lehet az „intézmény alintézménye” eset AkH.12 189.?; bár ez utóbbinál nem szerepel egyszer sem az intézmény és alintézmény együttes írásmódja, csak külön az alintézményé; azonban hivatalos levelekben gyakran találkozom azzal, hogy együtt, egymás után írják le őket. --Sphenodon vita 2019. szeptember 28., 10:27 (CEST)

Érdekes válaszok vannak az oldalon. Itt az a válasz, hogy a Bajnokok Ligája tulajdonnév, és mögé kötőjelesen került a selejtező. Legalább arra is van válasz, hogy a döntő cikk címe mi lesz. Viszont felmerül, ha a BL tulajdonnév, akkor az EL (és a többi) miért nem? Amelyiken az Európa-liga+döntő a kérdés, ott nem derül ki, hogy eredetileg lehet-e nagybetűsen írni, mindössze az volt a kérdés, hogy ehhez a szerkezethez a döntő hogyan kapcsolódik. Ha meg az EHF Kupa alak is helyes, akkor az Európa Liga is elvileg helyes. Tomcsy   üzenet 2019. szeptember 28., 23:07 (CEST)

A témához kapcsolódóan: az IAAF Gyémánt Liga atlétikai versenysorozat nevét a sajtóban így, nagybetűvel írják. Nem is találok másképpen írt változatot. A cikk nálunk IAAF Diamond League néven létezik.Tomcsy   üzenet 2019. október 8., 03:59 (CEST)

@Tomcsy: Mondjuk ez szerintem biztos átnevezhető IAAF Gyémánt Liga névre. Mindig így hivatkoznak rá a sajtóban és maguk a sportolók is. Gerry89 vita 2019. október 9., 09:33 (CEST)
@Gerry89: Én nem nevezek át semmit, ameddig gyakorlatilag semmi reakció nincs a kérdéskörre hónapok óta. A példát azért is vetettem fel, mert ha ez így helyes, akkor az UEFA Európa Liga is helyes, ugyanis semmi különbség nincs a kettő között. Mindkettőben ott van a szervezet és az esemény neve. Számomra egyértelműen kirajzolódott az e-nyelv oldalon lévő válaszokból, valamint a napi sajtóban is tömegesen használt írásmódokból, hogy a nagybetűs formulát helyesen használják, még akkor is, ha a szabály ajánlásként írja a kisbetűs formát, az ajánlás viszont nem kötelezettség. Ha nem helyes a nagybetűs forma, akkor a napi sajtó tömegesen helytelenül ír. Valamint nem kell azzal foglalkozni, hogy hol van kötőjel, mi miért kisbetűs, vagy mit kell egybeírni mert hat szótagnál több-e vagy sem, vagy éppen birtokviszonyos szerkezetben van-e. Tomcsy   üzenet 2019. október 9., 11:52 (CEST)
@Tomcsy: bennem is felvetődött már, hogy vagy mi gondoljuk túl ezt a nyelvêszkedést, vagy egyszerűen a napi sajtóban írnak konzekvensen helytelenül dolgokat. Nem csak ebben a témában, de sosem láttam még sehol Dinamo Kijivet, vagy épp Gyinamo Moszkvát. Holott értem, hogy átírási szabályok vagy épp ajánlások miatt, ami valóban csak ajánlás, ezeket így kell írni. Például nekem evidens, hogy Magyar Kupa-győztes, nem pedig magyar kupagyőztes. Nem mindenkienek az, ki így, ki úgy ïrja a szócikkekbe, holott a jelentése a kettőnek nem ugyanaz, ráadásul ez a sorozat (tulajdon)neve, nekem evidens a nagy kezdőbetű. Gerry89 vita 2019. október 9., 12:48 (CEST)
+épp a napokban nem jutottam dűlőre egy játékos nevének átírásával kapcsolatban, pedig eddig ezeket átírtuk, mégha európai születésűek is. Most nem. Aztán kiderült, hogy néha igen, néha nem. Nem látom a konzekvenciát, de akik ezt javasolták a nyelvi kocsmafalon, azok nálam sokkal nagyobb tudással rendelkeznek e téren. És itt megint az van, hogy a sajtó nálunk Hakim Ziyech-t Zijesnek írja, mi nem. Akkor megint a napi sajtó az, amelyik folyton helytelenül ír le dolgokat? Gerry89 vita 2019. október 9., 12:53 (CEST)

Bár az UEFA-bajnokok ligája írásmód mögött értem a logikát, azonban tartalmilag nem állja meg a helyét (nem csak az UEFA-tagszervezetek bajnokai számára van kiírva), így hosszas megfontolás után az eseménysorozatok intézményszerű, azaz csupa nagybetűs elnevezését támogatom, mint pl UEFA Bajnokok Ligája. A női sorozatoknál a női jelzőt a címszó elejére tenném, ami nem címszerű helyzetben természetesen(?) kisbetűs lesz, mint pl női UEFA Bajnokok Ligája. Joey   üzenj nekem 2019. október 9., 11:45 (CEST)

Az intézményszerűséggel kapcsolatban lásd az OH. részletes magyarázatát feljebb #A kontinentális "olimpiák" elnevezései szakaszban. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 12., 11:39 (CEST)

  megjegyzés-- Alapvetően egyetértek Gerry89-cel. A Bináris által hivatkozott szöveg pedig - és ez nagy érdeme! - mérlegelést ír elő és nem merev szabályt ad.

Én a nagy kezdőbetűs írásmódot támogatom, mert vizuálisan is kiemeli, mire figyeljen az olvasó.

Ami pedig A két elfogadható változatot közül csak azt kellene eldönteni, melyik legyen az alapverzió és melyik az átirányítás. Azt ellenezném, ha bármelyiket mint "hibásat" mellőznénk - fontos "hibás" változatot szövegesen meg lehetne jeleníteni, hiszen a cél az, hogy az olvasó megtalálja, amit keres.--Linkoman vita 2019. október 12., 12:07 (CEST)

Találtam még egyet: UEFA-futsal-bajnokok ligája. Ránézésre rossznak tartom, nem értem a kötőjelek halmozását. A 2019–2020-as UEFA-futsal-bajnokok ligája bevezetőjében nagybetűs. Felírtam a fenti táblázatba is. Tomcsy   üzenet 2019. december 30., 05:00 (CET)

Olyan sportág nincs, hogy UEFA-futsal. Akkor pedig ha úszóbajnok, akkor futsalbajnok, nem? De ha azt szeretnénk valahogy megtartani, hogy ez valamilyen Bajnokok Ligája, akkor is rossznak érzem a kötőjeleket. Garamond vita 2019. december 30., 13:00 (CET)

IPA sablonokSzerkesztés

  Függőben Gaja    2019. december 19., 18:24 (CET)
Áthoztam a sablonműhelyből, hátha itt nagyobb eredménye lesz... - Gaja    2019. december 31., 20:23 (CET)

Tisztelt Műhelytagok! Először ide írom, mégis csak ti vagytok a kompetensek...

Van nekünk három IPA-sablonunk, felhasználás szempontjából ugyanarra, egy szó IPA-karakterekkel való átírásához: {{IPA}}(?), {{IPA2}}, {{Kiejt}}.

Nem gondoljátok, hogy ezek funkcióit, lehetőségeit egyesíteni lehetne egyetlen sablonban? Szerintem felesleges mindhárom, még ha egyik esetleg „többet tud” a másiknál... - Gaja    2019. december 14., 11:11 (CET)

Szeretném jelezni, hogy folyamatban van (a kezeim között, egyelőre allapon) egy részben ezzel kapcsolatos feldolgozás. Az IPA-átírás(ok) rendszere, a használható input megoldások a fő csapásiránya, de ezeknek a sablonoknak is átnézem a részleteit. Én abban botlottam meg, hogy több sablonunk, táblázatunk és szócikkünk is azt hiszi, hogy az Wikipédia olvasója egy jól körülhatárolt betűkészletben fogja látni a (részleteiben gyakran eléggé kritikus) fonetikai szövegeket. Valójában a legtöbben helyettesítő fontokat látunk. A részletekről itt kezdtem el információkat összeállítani: {{Times}}(?), valamint lásd ennek vitaoldalát is! – Garamond vita 2019. december 14., 13:27 (CET)
Akkor (elnézést) először megint én. Attól tartok, másutt is bőven találnánk ilyen eseteket, mármint hasonló célra több megoldást. Nem feltétlenül gondolom ezeket kiirtandóknak, egyrészt valóban lehetnek apró használati különbségek, miért kellene korlátozni a szerkesztői kreativitást ebben? Másrészt nyilván vannak olyan esetek is, amikor a szerkesztő nem látja át teljesen egy megoldás összes velejáróját, inkább létrehoz egy újat, amit kezelni tud. Jobb lenne, ha mind tökéletesek lennénk, és mindent át tudnánk gondolni, de nem vagyunk azok. Én hajlok arra, hogy megengedjük a tökéletlenséget.
A szóban forgó esetekre tételesen: nem tartozik ide, mert más a feladata (de megemlíti némelyik elemzett sablon, ezért én is megemlítem): {{hallgat}}(?), {{hangminta}}(?), {{hangminta2}}(?). Ezekre tehát nem térek ki a továbbiakban. Ide tartoznak viszont az alábbiak: {{IPA}}, {{IPA2}}, {{hang}}, {{kiejtés}}, {{kiejt}}. Részletezve:
  • {{IPA}}(?) – körülbelül ezer esetben használtuk, ez a kiejtés megadására a pontosabb sablon (de a leírása kishibás, majd javítom: a példában szereplő {{kiejtés}} sablonnak nincs két paramétere, ezért a vénuszi nyelvre történő szellemes hivatkozás nem jelenik meg)
  • {{IPA2}} – csak pár tucat felhasználás; praktikusan azonos az {{IPA}} sablonnal, át lehetne írni az előbbire mindenütt (annál inkább, mert az include-ok kezelése kicsit laza benne)
Mind a két említett sablonnál kifogásolom, hogy ami a betűkészleteket illeti, az „ahogy esik, úgy puffan” algoritmussal vannak a fonetikai jelek megjelenítve (holott éppen ezeknél nem számíthatunk arra, hogy a szó ismertsége miatt amúgy is jól fogják kiolvasni, ráadásul az apró részletek is lényegesek, hogy egy ékezet csúcsos ◌̌ vagy kerek ◌̆ , vagy hogy a számtalan fajta felső vessző közül éppen melyiket szeretnénk.)
Az eddig emlitett sablonok nem tartalmaznak kiejtésre vonatkozó hivatkozást (az {{IPA}} sem, csak a dokumentációja!). Nagyon gyakori és logikus azonban a leírt formákhoz az elhangzó csatolása. Erre szolgálhatnak az alábbi sablonok:
  • {{hang}}(?) – média lejátszása és egy erre figyelmeztető ikon (ezt a sablont alig használtuk)
  • {{kiejtés}}(?) – média lejátszása és ikon hozzá, csaknem ugyanaz, mint a {{hang}}, több mint kétszáz esetben alkalmaztuk
  • {{kiejt}} – nagyjából ugyanannyi esetben használtuk, mint az előzőt. Nagy különbség nincs köztük, az utóbbinak a figyelmeztető ikonja ugyanúgy néz ki, csak rosszabbul nagyítható, mert nem vektoros. Ezt is logikus lenne az előbbivel helyettesíteni. (Botok előnyben.)
Konkrétan akkor azt javaslom, hogy az {{IPA2}}-t szüntessük meg, a helyére kerüljön {{IPA}}, valamint a {{hang}} és {{kiejt}} helyett is, azokat törölve {{kiejtés}} álljon alkalmazásba. – Garamond vita 2020. január 1., 12:37 (CET)

Közben ötleteltem... Lehetne ez a sablon olyan, ami az egyes IPA-karakterekhez megadja a kiejtést is. Az angol wikin (pl. en:Edinburgh) az egyes karakterek fölé húzva az egeret, tooltipben látható a megfelelő hang. Én ezt továbbgondolnám egy univerzális megoldásra: az egyes IPA-jelekre kattintva elindulna az adott jelhez tartozó hangfájl... Tudom, bilibe lóg a kezem...   - Gaja    2020. január 1., 19:12 (CET)

Ez nagyon szép elgondolás. Hasonlóak léteznek is, pl. IPA pulmonic consonant chart with audio. De ebben az idealizált formában nem hinném, hogy meg lehetne oldani. Kiírni, hogy mit jelent a szimbólum, az nem nagy kihívás. De megszólaltatni, hát az bukni tud pár helyen. (Hangösszevonások, vagy csak egyszerűen affrikáták, mondjuk ɖ͡ʐ. Módosító szimbólumok, önállóan nem lehet megszólaltatni őket, pl. ◌̃ valami nazalizálva, ◌ʰ valami hehezettel, ◌ʲ valami palatalizálva stb. Vagy el kell készíteni minden hang nazális, hehezetes stb. változatát. Aztán: a röviden, hosszan, nagyon hosszan ejtendő változatok. Igaz, ez a legkevésbé fontos. A hanglejtések jelei. A főhangsúly és mellékhangsúly jele. Szünet két szótag között, vagy éppen a szünet hiánya.)
Szóval alighanem az a jó megoldás, amit amúgy is csinálunk, hogy egy szónak, szókapcsolatnak van hangmintája, nem elemi egységeinek. Ami ezen túlmegy, az már nem sablon, hanem beszélőgép, annak már igen sokat kell tudni.
Engem most jobban érdekelne, hogy a máskülönben igényes Nemzetközi fonetikai ábécé táblázatban miért nem találok nyolcvanegynéhány jelet (ʟ, ʘ, ɧ, ʛ, ʜ stb. stb. Összevetettem ugyanis az X-SAMPA szócikkel, az enWiki ide illő cikkeivel valamint az IPA meg a SIL táblázataival, mint pl. IPA fonetikai jelek, IPA-számok, Interaktív táblázat. A Unicode táblázataival direkt nem hasonlítom össze, mert abban van ugyan jó néhány fonetikai célra javasolt jel, amiről azonban nyelvészeti szempontból nem sokat lehet megtudni, mivelhogy ezek a táblázatok nem a szerepkörét írják le egy betűnek, hanem a megjelenését. Amiről az IPA azt tartja lényegesnek, hogy „dentális”, arról a Unicode-nak az jut az eszébe, hogy a diakritikus jel alul egy lefelé nyitott kis téglalap, „combining bridge below” (◌̪ ).
A felvetett problémára a konkrét javaslatomat fentebb már leírtam. – Garamond vita 2020. január 2., 01:42 (CET)

Ordos CitySzerkesztés

en:Ordos City - mi a hivatalos magyar neve? Az Ordosz szócikk már foglalt, Ordosz hot a cirill alapján (Ордос хот), de nem tudom, hogy van-e meghonosodott elnevezése. Köszönet. Xia Üzenő 2020. január 5., 18:43 (CET)

Az rossz ötlet, hogy a jelenlegi Ordosz cikket átnevezzük valami olyanra, hogy Ordosz (tájegység), a városról meg Ordosz (település) néven legyen cikkünk?

A mongol wikipédián valóban Ордос хот (átírva Ordosz hot) a városról szóló cikk címe, de ebből a хот (hot) egyszerűen azt jelenti, hogy város, és az ilyen köznevet nem szoktuk átvenni az eredeti idegen nyelven (a néhai Karl-Marx-Stadt az egyetlen ellenpélda, ami eszembe jut). Akkor már a Mexikóváros és a Belizeváros mintájára Ordoszváros lehetne inkább, de erre nulla Google-találat van.

--Malatinszky vita 2020. január 6., 18:26 (CET)

Az a baj, hogy Hohhot is pontosan ilyen, tehát mégiscsak használatos a "város" szótag. Nekem megfelel az Ordosz (település), csak nem tudom, hogy van-e elfogadott változat már ebből, vagy annyira jelentéktelen település, hogy nincs rajta az atlaszon. Hátha valakinek van Világatlasza otthon, addig nem írnám át a wikidatában a város nevét. Xia Üzenő 2020. január 6., 18:39 (CET)
Nekem egy 90-es évekbeli Cartographiám van, az huszárosan oldja meg: a mutatóban az áll, hogy Ordosz, v., de a térképhelyen semmiféle város nincs, csak a tájegység. – Pagony foxhole 2020. január 6., 18:49 (CET)
Oké, akkor legyen Ordosz (település), aztán majd kezdünk vele valamit, ha valakinek lesz jobb ötlete. Köszönöm, hogy megnézted. :) Xia Üzenő 2020. január 6., 19:18 (CET)

Úgy tűnik, nem a név része, mert a mongolban is csak azért van mögötte a város jelző, hogy egyértelműsítse, Ордос címmel ugyanis az ordosz törzsről van cikkük. Viszont Ордос város cikkének első sora alapján a város neve csak Ордос, ellenkező esetben mondjuk Salt Lake City mintájára kellene hozzá a hot. – LA pankuš 2020. január 8., 15:16 (CET)

Köszönöm, akkor Ordosz (település) lesz. Xia Üzenő 2020. január 13., 11:34 (CET)

PriznicSzerkesztés

  MegoldvaGaja    2020. január 16., 13:32 (CET)

Mivel sajnos a Weierstrass/Weierstrasß vita megoldás nélkül elarchiválódott, idehozom Vincenz Priessnitzet is, akit németül„hivatalosan” Vincenz Prießnitznek hívnak. Kéne valami lerögzített megoldás az ilyen nevekre, mert előbb-utóbb megkezdődik az átnevezgetés ide-oda. Én a személyneveknél mindenképpen a német wikin szereplő neveket javasolom, aztán a nevekből készült származékoknál mi legyen, az már egy másik vita lehet. Vélemények? - Gaja    2020. január 13., 10:37 (CET)

Az én fejemben valahogy így van:

  1. Főszabályként követjük az AkH.12 202. útmutatását, amely szerint „a latin betűs írású nyelvekből átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül, eredeti formájukban használjuk, még akkor is, ha közkeletűek”. Ezen nem változtat az sem, ha a névben szokatlan betűk vannak, pl. Hannes Þór Halldórsson, Rudolf Höß, Paweł Golański.
  2. A főszabály alól kivételt enged meg az AkH.12 207., amely szerint „néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet (...) hagyományos megmagyarosodott formájában” írunk. Példa erre Kolumbusz Kristóf.
  3. Vannak személynevek, amelyek köznevesülnek. Az így keletkezett közneveket általában már a magyaros, gyakran az eredeti kiejtéstől is elrugaszkodott helyesírást követve írjuk. Példák: Prießnitz -> priznic; MacAdam -> makadám; Garbo -> garbó.
  4. Külön szabály (AkH.12 214.) vonatkozik a híres tudósok nevéből képzett mértékegységekre. Itt nagyjából megőrizzük az eredeti helyesírást, de a mellékjeles betűket a szűkebben vett latin ábécé betűivel helyettesítjük (Ampère -> amper; Gauß -> gauss).

A vita rendszerint abból szokott fakadni, hogy megmagyarosodott-e az illető neve, tehát például hogy a német matematikus a fenti 1. kategóriába tartozik (és így Weierstraß a neve, ahogy azt németül írják), vagy a 2. kategóriába (és ezért Weierstrass alakban írjuk).

Vincenz Prießnitz eléggé kevéssé ismert, ezért nemigen lehet azt mondani, az ő neve megmagyarosodott, tehát szerintem ő az 1. kategóriába tartozik, és így a nevét magyar szövegben is Prießnitznek kell írni. Ettől függetlenül a nevének 'borogatás' jelentéssel köznevesült alakja helyesen priznic (3. kategória).

--Malatinszky vita 2020. január 14., 16:12 (CET)

Köszönöm, valahogy én is így gondolom. Ezek alapján „önhatalmúlag” átnevezem Herr Priznicet. - Gaja    2020. január 16., 11:48 (CET)

És egy nyomtatásban megjelent cikk címében nem írjuk át az ss-t ß-re. (pl. itt Oláh-Gál Róbert – visszajavítottam.)

Basszus, pedig azt nem akartam... Köszönöm! - Gaja    2020. január 16., 13:32 (CET)
Én csak tenorra gondoltam. :-) Wikizoli vita 2020. január 16., 14:58 (CET)

Oruzsejnaja palataSzerkesztés

A Fabergé-tojásokról szóló cikkben olvasom, hogy egy részük Oroszországban van, és ezek a moszkvai „Kreml Múzeum Fegyver-palotájában vannak kiállítva”. A „Fegyver-palota” nyilván az Оружейная палата nevű épület. Mi ennek a szokásos magyar neve? Ugye a „Fegyver-palota” semmiképp se jó, hiszen azt Fegyverpalotának kéne írni, így egybe?

--Malatinszky vita 2020. január 14., 16:30 (CET)

Tudtommal Fegyvertárnak szokás emlegetni. – Pagony foxhole 2020. január 14., 16:37 (CET)

Ütk: Itt többször Fegyvertár.Burumbátor Súgd ide! 2020. január 14., 16:38 (CET)

Köszönöm a válaszokat. A Fabergé-tojások cikkben átjavítottam a nevet. --Malatinszky vita 2020. január 14., 17:19 (CET)

Csak kiegészítés: a палата - palota hamis barát, nem egyezik a jelentésük. Az orosz палата (palata) magyarul termet, kamrát és ezekkel kapcsolatos dolgokat jelöl, a magyar palota oroszul дворец (dvorec). A Fegyvertár csak része egy nagy palotának. Peyerk vita 2020. január 15., 07:35 (CET)

Bibliai személyek és keresztnevek egyértelműsítéseSzerkesztés

Nem látom, hogy milyen logika szerint egyértelműsítjük vagy sem a bibliai személyeket, amennyiben azonos alakú keresztnév is létezik. A Kategória:Ószövetségi személyekben háromféle megoldásra van példa: Ádám és Éva esetében a bibliai személyt főjelentésnek tekintjük, Rebeka és Eszter esetében a keresztnév a főjelentés, Hágár esetében nincs főjelentés. Elég zavaró tud lenni a háromféle megoldás (épp most javítottam a névnapos cikkekben a bibliai Évára mutató hivatkozásokat), nem lehetne egységesíteni? – Hkoala   2020. január 15., 20:23 (CET)

A főjelentéseknek nemcsak a használatában, de még a létezésében is óriási viták voltak, és vannak most is, hogy szükség van-e rá, de a jelenleg érvényes útmutatóban létezik. Én nagyjából egyet értek a fenti megoldással: a Hágár esetében semmiképpen nem választanék főjelentést, de a másik kettőnél sem ragaszkodnék hozzájuk. Főjelentésnek tekinteném példaként a floridai Miamit, amelyről itt olvashatsz, ha érdekel. – Porrimaeszmecsere 2020. január 15., 22:20 (CET)

A főjelentést is egyértelműsíteni kell. Annyi a különbség, hogy az egyértelműsítés nélküli alak nem az egyértelműsítő lapra mutat, hanem a főjelentésre. Egyértelműsítés nélküli cikkről csak néhány kivételes és megszavazott esetben lehet szó. Tehát az említett esetekben mindent egyértelműsíteni kellene + a véleményem szerint itt nincs szó főjelentésről. – Vépi vita 2020. január 16., 08:32 (CET)

Úgy gondolom, minden olyan esetben, amikor egy bibliai szereplő neve anyakönyvezhető keresztnév is, egyértelműsíteni kell. A keresztnevek egyértelműsítő tagja hagyományosan „keresztnév”. A bibliai szereplő nevére jó lenne kitalálni valami egységes egyértelműsítő tagot. Pillanatnyilag van, ahol „Biblia” az egyértelműsítő tag, de van Lámek (Noé apja) és Kám (Noé fia) típusú egyértelműsítő tag is. Néha alkalmazzuk az általában szokásos foglalkozással való egyértelműsítést: Sámuel (bíró).

A próféták, apostolok és evangélisták, úgy tűnik, kivételek; őket Sámuel próféta, Barnabás apostol, Lukács evangélista formában emlegetjük. (A nem bibliai próféták közül Mohamed próféta is ezt a mintát követi, de a Joseph Smith próféta helyett a Joseph Smith (mormon) alakor használjuk.) Ezeket vagy egységesíteni kéne, vagy kivételként rögzíteni a WP:NÉV-ben.

--Malatinszky vita 2020. január 16., 19:50 (CET)

Ugyanez ugyanitt legutoljára: Wikipédia:Kocsmafal_(nyelvi)/Archív145#Evangélisták. – Vépi vita 2020. január 16., 20:02 (CET)

Kínaipostás-problémaSzerkesztés

A kezdőlapi érdekességek közt említést kapott a kínaipostás-probléma nevű matematikai (gráfelméleti) optimalizációs feladat. A kapcsolódó cikk először a helytelen írásmódú „Kínai postás probléma” címmel futott, de Adam78 idővel átnevezte a jelenlegi Kínaipostás-probléma formára. A cikk vitalapján van is erről egy kis megbeszélés erről Adam78, Szerkesztő:Syp és Kope részvételével.

Szerintem nem jó ez az írásmód, ugyanis a probléma nem a kínai postásokkal kapcsolatos. Itt arról van szó, hogy van egy postásproblémának nevezhető feladat (hogyan lehet optimalizálni azt az útvonalat, amit a postás naponta bejár), amit egy kínai matematikus vetett fel. Ennek megfelelően szerintem a helyes írásmód a kínai postásprobléma volna. (Nem a postás a kínai, hanem a probléma.)

Hasonló gondolatmenet mentén nevezzük a kínai maradéktételt kínai maradéktételnek, nem pedig kínaimaradék-tételnek.

Van ellenvetés az átnevezéssel kapcsolatban?

--Malatinszky vita 2020. január 16., 20:28 (CET)

Szerintem Kopénak és a matematikusoknak van igazuk: a kínai postás probléma, ugyanis ez nem az alvásprobléma, részprobléma stb. esete. – Pagony foxhole 2020. január 16., 20:50 (CET)

Senki többet? Nevezzem vissza a Kínai postás probléma alakra? --Malatinszky vita 2020. január 20., 14:39 (CET)

Ciprusi név helyesenSzerkesztés

Sziasztok! Gyanítom, hogy Fanos Katelaris (Φάνος Κατελάρης) helyesen magyarul nem így írjuk. Tudna valaki segíteni? – Gerry89 vita 2020. január 17., 13:24 (CET)

Az átíró szerint Fánosz Katelárisz. – Dodi123 vita 2020. január 17., 13:28 (CET)

@Dodi123: Köszi, átnevezem. – Gerry89 vita 2020. január 17., 13:31 (CET)

Armagh és GarySzerkesztés

Sziasztok! Amikor földrajzi névhez kötődő melléknevet képzünk Armagh és Gary város nevéből, akkor az -i todalékot kötőjellel, vagy egybeírva kötjük hozzájuk? Kérdezi köszönettel Rakás vita 2020. január 19., 17:26 (CET)

Armagh végén a gh néma, tehát mindenképpen kell a kötőjel. Gary meg szerintem az Ady esete, itt nem írnék kötőjelet. - Gaja    2020. január 19., 18:46 (CET)

Gaja+1. A Garyből képzett garyi alak, írásmódját az AkH.12 217. szabályozza, amely szerint akkor kell kötőjellel kapcsolni a toldalékokat, ha az utolsó betű néma, vagy ha az utolsó hangot „betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli”. Mármost itt az utolsó betű, az y nem néma, tehát a szabálynak ez a fele itt nem érvényesül. Az utolsó hangot az y betű jelöli. Ez nem szokatlan a magyarban (az én nevem utolsó hangját is y jelöli például, és Gaja példája Ady nevével szintén helytálló). Ráadásul itt nincs is szó betűk együtteséről; itt egyetlen betű jelöli az utolsó hangot. Még egy potenciálisan eltéveszthető dolog van: ha a tulajdonnév utolsó betűje i akkor az -i toldalékkal képzett alakban a második -i kiesik (Helsinki --> helsinki, Márokpapi --> márokpapi, Gari --> gari). Itt azonban nincs erről szó: az y-ra végződő szavakra ez a szabály nem érvényes. --Malatinszky vita 2020. január 20., 14:38 (CET)
Egy témába vágó kérdésem nekem is lenne: Klagenfurt am Wörthersee? Most ez a város neve a korábbi Klagenfurt helyett, ami megnehezíti a "klagenfurti" leírását: Klagenfurt am Wörthersee-i vagy klagenfurt am wörtherseei? (vagy más) Palotabarát vita 2020. január 19., 21:53 (CET)
Szerintem Klagenfurt am Wörthersee-i, mint a New York-i. De miért ne lehetne szövegben klagenfurti? Wikizoli vita 2020. január 19., 22:05 (CET)
Maguk az osztrákok is Klagenfurtnak mondják Klagenfurtot. – Hollófernyiges vita 2020. január 20., 12:00 (CET)
@Hollófernyiges, Wikizoli: kösz mindkettőtöknek! Valszeg "klagenfurti" lesz, de cikkcímben szerepel, ezért dilemmáztam a pontosság mértékén - majd a folyószövegben kap magyarázatot. Palotabarát vita 2020. január 21., 11:48 (CET)

@Rakás: a kérdésed egy kicsit úgy hangzik, mintha találtál volna egy várost, amelynek "Armagh és Gary" a neve, és ennek a furcsa városnévnek a toldalékolását firtatnád. Ugye nem erről van szó, hanem itt két külön városnév toldalékolására vagy kíváncsi? --Malatinszky vita 2020. január 20., 13:55 (CET)

@Malatinszky: Halogatás miatt a két kérdés egyben lett lett feltéve. Ez minden. Rakás vita 2020. január 20., 16:58 (CET)
@Malatinszky: De most szöget ütöttél a fejembe. Ilyennel is talákoztam már. Rakás vita 2020. január 20., 17:06 (CET)
@Malatinszky:…Pl.Lausanne, Genf és Fribourg. Így együtt. Ilyenkor csak az utolsó tagot kell toldalékolni? Rakás vita 2020. január 20., 17:29 (CET)
@Rakás: Én ennek a három városnak a lakóira úgy hivatkoznék, hogy lausanne-i, genfi és fribourgi emberek. Esetleg az utolsó lehet fribourg-i, ha valaki nem olyan paraszt, mint én vagyok, és franciásan lenyeli a szóvégi g-t. Mindenesetre én mindegyik városnevet külön-külön toldalékolnám. De én inkább valami olyanra gondoltam, mint a Tyne and Wear --> Tyne and Wear-i (amit az AkH.12 217. b pontja alapján írunk ilyen furán). --Malatinszky vita 2020. január 20., 18:32 (CET)

@Malatinszky: Ha nem voltam teljesen egyértelmű a fenti példában, akkor most ideírom: Lausanne, Genf és Fribourg egy cikkcímben van így együtt. Rakás vita 2020. január 20., 19:46 (CET)

Csak érdekességképpen: nemrég futottam bele egy (francia) választókerületbe, aminek ez volt a neve: Németország-Ausztria-Szlovákia-Szlovénia-svájci választókerület. Én legalábbis így írtam volna le, az Újpest-Fót-gödöllői törvényhatósági közút mintájára. De aztán végül lehagytam az utolsó i-t, mert nagyon bénán néz ki, mégoly szabatos is. Palotabarát vita 2020. január 21., 22:37 (CET)

Pilóta nélküli repülőgép vs drónSzerkesztés

Valamit kellene kezdeni a cikkel, mert a drón ide irányít át, és drónnak magyarul ezeket a kis repülő tárvirányítású izéket is nevezzük, amikre kamerát lehet szerelni és reptetni. Meg vannak a delivery drone-ok és társaik. Lásd még en:Drone. jelenleg nincs ötletem, hogy kéne egyértelműsíteni. Xia Üzenő 2020. január 20., 20:18 (CET)

Szerintem a kettő ugyanaz. Az átirányítás jó. Az nem jó, hogy a cikk kizárólag a hadászati felhasználást mutatja be. Piraeus vita 2020. január 20., 20:55 (CET)

Hamisz Al-OwairanSzerkesztés

Khamis Al-Owairan Al-Dossari (Arabic: خميس العويران الدوسري‎) megfelelő magyar átírására vagyok kíváncsi. Most hivatkozásokban Hamisz Al-Owairan-ként szerepel. Előre is köszönöm, Csurla vita 2020. január 21., 19:56 (CET)

A WP:ARAB szerint valami Hamísz al-Úvajrán ad-Dúszarí féle hangsor lenne. Ebből a Forvo szerint a Hamísz-t valóban így ejtik ([6]), az ad-Dúszarí-t pedig al-Dószari-nak ([7]) – érdekes, hogy itt a kiejtésben nam hasonul a névelő l-je, pedig a táblázat szerint kellene. Az al-Úvajrán-ra nem találtam kiejtést, de az meg akár lehetne al-Ovajrán is (a nemzetközi romanizáció alapján). Nemt'om @Mathae: mit szól ehhez... - Gaja    2020. január 22., 09:40 (CET)