Főmenü megnyitása

People First Party (親民黨) nevének magyar fordítása

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaÁdám 2011. április 13., 23:52 (CEST)

Ez a Kínai Köztársaság cikkben jelenleg Első Néppárt-ként szerepel, de az a gyanúm, a kínai név nem ezt jelenti (mint ahogy az angol People First Party sem ezt sugallja, hanem arra utal, hogy olyan párt, amelynek számára „első a nép”. (Franciául parti du peuple en premier.) Hogy lehetne ezt visszaadni magyarul? Az Első Helyen Álló Nép Pártja vagy A Népet Elsőnek Tartó Párt aránylag szabatos lenne, de ezek nem valami tömörek… A Nép az Első Párt rövid, de teljességgel félreérthető. Az Első a Nép Párt akár elképzelhető, s végül még A Nép Elsősége Párt (esetleg: Népelsőségpárt) merült fel bennem. Egyéb ötlet? Ádám 2011. április 9., 00:56 (CEST)

Idézőjeles változat nem lehet? „Első a nép” Párt? – Mathae Fórum 2011. április 9., 11:34 (CEST)

Idézőjel se kell. Van már példa az ilyen típusú elnevezésre (bármily esetlen is), legfrissebben a Lehet Más a Politika. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. április 9., 15:43 (CEST)

Az utóbbit senki sem mondja Lehet Más a Politika pártnak, de azért köszönöm a megerősítést, átjavítottam. Ádám 2011. április 13., 23:52 (CEST)

Az teljesen mindegy a mi szempontunkból: az egyesület kitételt se veszi fel minden egyesület a nevébe, viszont határozottan vannak mondatszerűen fogalmazott tulajdonnevek. Ha a névnek része a párt kitétel, akkor a név Első a Nép Párt. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. április 13., 23:56 (CEST)

Theobald I, Count of Blois

Fenti átírásához kérnék segítséget - én (erősen) hajlok az I. Teobald blois-i gróf felé, de láttam I. Theobald, Blois grófja alakban is. Hm? Viktor vita 2011. április 13., 09:10 (CEST)

Vagy esetleg I. Tibold, magyarosan? Viktor vita 2011. április 13., 09:11 (CEST)

Én a másodikat javasolnám mindkét tekintetben, tehát I. Theobald Blois grófja. A h-ra vonatkozóan: ez egy latin betűs írású nép, nincs szükség átírásra. A blois-i gróf pedig azt jelenti szerintem, hogy egy gróf, aki Bloisból származik, holott a címe volt, Blois grófság ura. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. április 13., 09:15 (CEST)

Mármint vesszővel, ugye: I. Theobald, Blois grófja? – Winston vita 2011. április 13., 09:41 (CEST)

Itt, ha jól tudom, a latin írás nem számít, az Edwardok is át lettek írva Eduárdra... Úgyhogy, szerintem is, Tibold lesz a vége... - Gaja   2011. április 13., 09:59 (CEST)

Az csak az uralkodókra (és talán a királyi hercegekre?) vonatkozik. – Winston vita 2011. április 13., 10:04 (CEST)

Szerintem a hercegekre sem. Legfeljebb az uralkodó hercegekre. Az uralkodóknál pedig a megszokás miatt. A VIII. Henry vagy XI. Louis elég csúnyán nézne ki. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. április 13., 10:14 (CEST)

köszi mindenkinek, és úgy látom, az I. Theobald, Blois grófja a konszenzus. Viktor vita 2011. április 13., 10:23 (CEST)

Három hozzászólásból még nehéz lenne konszentust emlegetni, de az átnevezés lehetősége mindig fennáll, ha új szempontok merülnek fel. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. április 13., 10:26 (CEST)

Határeset: valóban uralkodók és uralkodó fejedelmek esetében szokásos, viszont ha Tibold/Theobald nem ilyen, akkor a sorszámozástól is el kéne tekinteni esetében (ez nem angolszász címeknél nem is szokásos). Aztán meg végig kéne gondolni, mit szeretnénk egységes formának hasonló feudális titulusok esetén, ugyanis most a blois-i gerófokról van Blois grófja, blois-i gróf és egyéb formában is cikk. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. április 13., 10:38 (CEST)

A sorszámozástól nem kéne eltekinteni, tekintve hogy több volt belőlük és a grófságok, hercegségek esetében eléggé elterjedt hagyomány a számozás. Vagy legyen ez is szül-hallal? Lásd Blois grófjainak listája LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. április 13., 10:43 (CEST)

Ha már úgyis mozgásban van a WP:EGYÉRT, mindjárt ezt is fel lehet vésni bele. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. április 13., 10:48 (CEST)

Rossz ötletnek tartom, hogy formailag keveredik. Nagyon szerencsés lenne, ha a római sorszámozás kizárólag uralkodókat jelölne, és ez esetben már ránézésre is egyértelmű, hogy akit így jelölünk, az önálló állam feje. Itt más megoldást kéne találni az egyértelműsítésre, pl. a szülhalt. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. április 13., 10:51 (CEST)

A koncepció világos, de jó sok lapot érint. Szerintem akkor át kéne tenni a javaslatok KF-re, ahol az egyértekről szóló megbeszélés folyik. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. április 13., 12:02 (CEST)

Nehéz eset, annak idején ez volt az első, emlékezetes összezördülésem Peadarral, ami megalapozta a jó viszonyunkat... Ott már az "uralkodó" fogalmával is gondok voltak, hogy ti. honnantól uralkodó egy herceg. De egy gróf végképp nem fér bele az uralkodók körébe. (Vagy igen?) Én ezért annak idején az eredeti (a témákból adódóan francia) neveket használtam, mindig sorszámmal, tehát II. Louis de Bourbon és hasonlók. Ebben nem látszik az, hogy mi a titulusa az illetőnek (szimpla nemestől hercegig bármi lehet), és valahogy mégis kívánkozik hozzá egy magyarosítás... Mindenképp jó lenne precíz, pontos szabályozást alkotni. Aztán még ott vannak az angolok, ahol X Y, Z grófja/hercege alakokban van a név eredetiben... azokkal is kezdeni kéne valamit. – Mathae Fórum 2011. április 13., 15:47 (CEST)

Mivel áttettem a WP:EGYÉRT vitájához is, ide is beteszem a másvitasablont. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. április 13., 16:44 (CEST)

Az egyértelműsítő lapokról egy másik lapon (is) folyt megbeszélés.

Végül is nem a cím számít, hanem az, hogy szuverén-e. Most hirtelen nem tudnám megmondani, hogy az 1648-ban elsimert német államok között volt-e grófság. Őket elismerték a békében szuverénnek. A francia grófok nem voltak azok. De nem tudom, pl. a burgundi hercegek (Merész Károly) szuverének voltak-e de jure, hiszen a birodalom részét képezték. De a német birodalmi (az etnikai eredetűeket: szász, frank, sváb, bajor, "lotharingiai") hercegeket is lefordítjuk. A keleti rank részen a toulous-i gróf hasonló tartományúr volt, neki voltak gróf hűbéresei. Úgyhogy nem teljesen egyértelmű. a walesi herceg (ez pl. nem Wales hercege) nevét szabály szerint Charlesnak kellene írni. Így is szerepelt régen a sajtóban, de mára már lekárolyozták. Sőt András herceg is van, pedig sosem lesz király. Pongyolaság, majd egyszer ez is biztos szabály lesz, addig meg lehet jókat anyázni. :-). Paulus Pontius Crassus vita 2011. április 13., 17:02 (CEST)
Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) A Wales hercege kétségkívül helyes egyébként, de ez is példa arra, hogy a bevett szóhasználat is számít. Blois grófja jó itt szerintem, de nem biztos, hogy lehet és kell formálisan mindent egyöntetűsíteni. Például macsói bán, erdélyi vajda. Paulus Pontius Crassus vita 2011. április 13., 17:08 (CEST)

Itt azért keverednek dolgok. Először is, hogy Wales hercege v. walesi herceg, ez merőben megegyezés kérdése, a cím ui. mindkétféleképpen magyarázható (és hát nincs is nagy különbség). Aztán meg királyi családok tagjait ne keverjük ide, mert azokra gyakran kiterjed az uralkodók névkezelési gyakorlata. És hát persze, egyéni elbírálás kérdése lesz, valahol meg kell húzni a határokat, nem lesz kristálytiszta. Burgundia nekem erősen szuverénnek tűnik, a blois-i grófok kevésbé. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. április 13., 17:06 (CEST)

Ha kukacoskodni akarok, és néha miért nem tenném én is, akkor a walesi herceg nem jó, mert ő általában angol, kivéve amikor német, görög-dán beütéssel. De hogy walesi lenne, arra nagyon régen volt példa, nyilván karóba is húzták. :-) Paulus Pontius Crassus vita 2011. április 13., 18:33 (CEST)
Rosszul teszed. Akkor lehetne igazad, ha egy jelző kizárólag egyetlen dolgot jelölhetne, csakhogy nincs így. A walesi értelme ’Waleshez tartozó’, akár származik onnét, akár a hivatala köti oda. Lásd ad anal. nagybecskereki püspök, akiről senki sem gondolja, hogy neki Nagybecskerekről kellene származnia, item alsóegresi járásbíró stb., világos, hogy a hivatali kötődést jelöli a jelző. A hercegi méltóságneveknél a megoldás hasonló. Azért walesi, mert Wales hercegi koronáját viseli. Tüstént világos lesz, mi a probléma, ha mondjuk belegondolsz abba, hány magyar király nem volt magyar a szó másik közkeletű értelmében, és világos, hogy az angol királynő címében sem az etnikai hovatartozását jelöli a jelző (a jelenleg uralkodó brit királyi családban több a német és a skót vér, mint az angol, attól ők még az angol királyi család, nem a német). ;) BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. április 14., 00:00 (CEST)
Ebben teljesen igazad van, én azért mégis úgy érzem, a Blois grófja egyértelműbb, mint a blois-i gróf. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. április 14., 00:03 (CEST)
Az más kérdés, nekem is jobban tetszik a Blois grófja forma. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. április 14., 00:10 (CEST)
Az más. Eddig nem mondtad. Továbbragozva a kérdést, nekem úgy tűnik, hogy a walesi herceg típusú meghatározások rögzült pongyolaságok. Valójában Wales hercege. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. április 14., 09:16 (CEST)
Ez azért messzire vezetne. Ha belegondolunk, az "angol király", "német-római császár" kifejezés is ugyanez a kategória - a mi Ulászlóinkat, Zsigmondunkat és Habsburgjainkat például elég nehéz magyarnak tekinteni, mégis "magyar király" mind. Pedig csak Magyarország királyai voltak. – Mathae Fórum 2011. április 14., 13:07 (CEST)
Egyszerűen arról van szó, hogy a jelzőnek ez a fajtája többféle jelentésbeli dimenzióval is bír. Lásd egyébként az ausztriai/osztrák jelzőpárost, az előbbi ugye nem jelenti feltétlenül az utóbbit, az utóbbi meg föltétlenül az előbbit, de akár jelentheti is. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. április 15., 20:35 (CEST)
Különben szerintem mégis jobb lenne a blois-i gróf, éppen az egyöntetűség miatt. Paulus Pontius Crassus vita 2011. április 14., 13:34 (CEST)
A NBR-be eső burgundi grófság vagy a Fro.-hoz tartozó burgundi hercegség? :) És mi van akkor, ha e kettőt egyszerre birtokolta valaki? – Mathae Fórum 2011. április 13., 17:23 (CEST)

A francia is csak később lett az, mert mindkettő eredetileg a középső-frank részkirályság (Burgundiai Királyság, mellette az Itáliai Királyság és a kérészéletű Lotharingiai Királyság). A franciák úgy tették rá a kezüket Burgundiára, hogy a király öccse lett a herceg, de hogy ekkor mit csináltak a hűbéri esküvel, arra már nem emlékszem, de egyszer majd megnézem megint. Egyébként vitatni mindent tudtak, a teljesen szabálytalan német királyi választásból is balhé lett itt is a wikin, miszerint Zsigmond 1410-ben vagy 1411-ben lett-e király. Zsigmond szerint persze 1410-ben. 7-ből 2 szavazatot kapott, plusz az egyik helyett az 5-ből ő szavazott, úgyhogy 3 a 7-ből nyilvánvaló többség. :-) Paulus Pontius Crassus vita 2011. április 13., 18:15 (CEST)

Ja, kifejezetten a burgund hercegnek alkották meg a dauphin címet. Ha jól emlékszem. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. április 13., 19:56 (CEST)

A dauphinok Viennois hercegei voltak, aztán amikor kihaltak az 1300-as években, területükkel együtt a címet is átörökítették a mindenkori francia trónörökösre. – Mathae Fórum 2011. április 13., 21:44 (CEST)
Akkor nem jól emlékeztem. Sejtettem. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. április 13., 21:48 (CEST)

Articuli Pronunciati De officio Palatinus

Ez egy nagyon érdekes kifejezés, úgy tűnik, teljesen bevett a középkorban és a weben. Azt állítja, hogy a palatinus nem a cicero-caesari első declinatio szerint ragozódik. Mintha negyedik declinatio-s lenne, mint az exercitus és a fructus. A szótár viszont nem ezt jelöli, mert hiányzik belőle az ilyenkor kötelező palatinús birtokos eset megjelölés a palatini helyett. Egyébként pedig lehet slendriánság, én ne tudnám? Csak azt mondom, hogy még a leírt és elterjedt szónak se higyjünk. Amúgy tényleg nem tudom, itt mi a helyes. A wiki a címet népszerűsíti, ezért ez burjánzik, akár helyes, akár nem. Paulus Pontius Crassus vita 2011. április 15., 17:43 (CEST)

Háhá! Szép kövér példány. Sima elírás: a palatinus (= ’nádor’) a palatinATus (= ’nádori hivatal’) helyett áll, ez utóbbi viszont tényleg 4. decl., és ez neki a birtokos esete, ahogy mondád. Csak az ellopott szótagot vissza kell juttatni jogos helyére. :) És még egy, ha már itt tartunk: a nagybetűk indokolatlanok, ez 1 db egyedi cím, tehát csak a legeleje nagy: Articuli pronunciati de officio palatinatus. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. április 15., 20:28 (CEST)

Viktor Zujev

A WP:NÉV alapján nyilvánvalóan átnevezendő a szócikk, hiszen hiányzik belőle az apai név. A kérdés csak az, hogy mire. Ő maga a szovjetunióbeli Vityebszkben, a mai Fehéroroszország területén született, és sporteredményeit is belarusz színekben szerezte, ezért szerintem egyértelműen belaruszból kellene átírni. Belarusz neve: Віктар Валер'евіч Зуеў, ezért a javaslatom Viktar Valerjevics Zujev. --Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2011. április 12., 09:38 (CEST)

Ez elég egyértelműnek tűnik szerintem, felnőtt életében ő már FO sportoló volt, viszont van egy tévedés a cikkben: születni nem születhetett FO-ban, hanem csak a SZU-ban, mert 1983-ban született. Erre oda kéne figyelni. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. április 12., 12:00 (CEST)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Már hogyne született volna Belorusziában? Méghozzá belorusz és szovjet kettős állampolgárként ráadásul, mivel a SZU-ban az alkotmány és a törvények szerint kettős állampolgárság volt (szövetségi és köztársasági). --Peyerk vita 2011. április 17., 00:58 (CEST)
Igen Átnevezve és a cikk is kicsit gatyába szedve. A korábbi szerkesztők hagyatékaként sajnos még bőven vannak olyan sportolóéletrajz-cikkek, amikben az utódállamok versenyzői nem szovjet születésűekként vannak feltüntetve... Esetleg bottal ki kéne gyűjteni az ilyeneket. --Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2011. április 12., 13:04 (CEST)
Csak úgy megjegyezném, hogy az MTA-s magyar átírás szerint az ў u-nak írandó át... - Gaja   2011. április 12., 12:53 (CEST)
Ennek ellenére az atlaszok is rendre v-vel hozzák. (pl. Mahiljov, Bariszav) :-) - CFC vita 2011. április 12., 15:34 (CEST)
És? Akkor minek magunkat kötni a magyaros átíráshoz, ha ez sem egységes??? - Gaja   2011. április 12., 15:37 (CEST)
Dehogynem. Itt egységes, atlasszal, és minden mással párhuzamosan ugyanolyan, amit én ismerek. De ha te nem akarod, ne csináld, senki sem fog bottal verni érte. Ha neked jobban fekszik a Barisaw, használd azt. A nemzetközi átírásban amúgy is nagyobb a káosz, csak az oroszra vagy 8 féle szabvány/ajánlás létezik. - CFC vita 2011. április 12., 15:41 (CEST)
Nyugi. Én néztem el. Mindjárt javítom is a Belarusz ábécében, mert ott rossz. Bocsi! - Gaja   2011. április 12., 15:44 (CEST)
Igazán semmi probléma. - CFC vita 2011. április 12., 15:52 (CEST)

San Martino-i vagy San Martinó-i?

O végű helységnév -i (vagy bármi más) raggal egybeíródik, a szóvégi ó meghosszabbodik (marengói csata, torinói dóm). Két tagú helységnévhoz -i (vagy bármi más) rag kötőjellel kapcsolódik: New York-ban, Sankt Pölten-i. Namármost: O végű, kéttagú, kötőjeles ragos esetben is meghosszabbodik-e az -ó betű: San Ildefonsó-i, San Martinó-ban, Madonna di Campiglió-ban? (És mi a szabály a két tagú, -a, -e végűekre: Monte San Michelé-n, Santa Catariná-ban, itt nincs szóvégi -ó, csak a ragozási hasonulás miatt?) Akela vita 2011. április 19., 10:39 (CEST)

Több tagú helységnevekhez (és egyéb tulajdonnevekhez) csak az -i (és a -s, -ista, -izmus) kapcsolódik kötőjellel, a többi toldalék egybeíródik velük (ha 217. a) vagy c) nem áll fenn). Ettől függetlenül az idegen szavak szóvégi a-je, e-je, o-ja és ö-je valóban meghosszabbodik "az olyan toldalékos alakokban, amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő".
Tehát: New Yorkban, Sankt Pölten-i (helyes); San Ildefansó-i (helyes), San Martinóban, Madonna di Campiglióban; Monte San Michelén, Santa Catarinában.
Forrás: A magyar helyesírás szabályai 216. a) és 217. b) szabálypont Simin vita 2011. április 19., 11:11 (CEST)

Pontossan. San Francisco szokott az állatorvosi ló lenni, tehát: San Franciscó-i, de San Franciscóban, rag közvetlenül, i-képző kötőjellel, szó végi rövid a, e, o nyúlik. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. április 19., 11:38 (CEST)

Symbol OK.svg OK, köszönöm. Madschar Sprache schwere Sprache. Akela vita 2011. április 19., 11:54 (CEST)

Federation of Malaya magyarul?

Ennek az angol cikknek sajnos még nincs magyar iw-je. Mi lenne magyarul ez a Maláj-félszigeten 1948 és 1963 között létezett államalakulat?

A dolog azért érdekes, mert ez a nemzet – az angolok szerint (en:Malaysia at the Olympics) Malaya néven – részt vett az 1956-os és az 1960-as nyári olimpiákon, és ezen leendő 2 cikk címeként szeretném ezt helyesen feltüntetni a {{Maláj olimpiai eredmény infobox}}(?)-ban. Egyelőre Malaya van beírva. Előre is köszönöm! --Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2011. április 15., 21:38 (CEST)

Nincs épp agyontárgyalva a téma, de úgy tűnik, Maláj Föderáció az államalakulat neve. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. április 15., 21:42 (CEST)

Csak hogy a mai Malajzia hosszabb neve angolul Federation of Malaysia, ami szerintem szintén fordítható lenne Maláj Föderációnak... Ilyenformán bekavar. Hm? --Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2011. április 15., 22:08 (CEST)

Arról nem tehetünk, hogy ennyire megtetszett nekik a név. ;) Nem ritkaság, hogy nagyjából ugyanott különböző időkben nagyon hasonló nevű államok egzisztáljanak (lásd pl. a sok Francia Köztársaságot). Szóval ez sztem ne zavarjon. Esetleg finom megkülönböztetésül a későbbi államnevet lehetne Malajziai Föderációnak írni. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. április 15., 23:15 (CEST)

Ápdét: az FNB. vonatkozó határozata például Maláj Szövetségnek írja, úgyhogy ez tűnik a legjobbnak, viszont nem tud mai hosszú államnévről, simán Malajzia röviden is és hosszan is, ezt lehet követni. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. április 15., 23:14 (CEST)

Kortárs atlaszban Maláj Államszövetség. A mai meg szerintem Malajziai Államszövetség volna, de az angol cikben nem találok ilyet. Egyébként a Malajzia elnevezés szerintem a Tanzániához hasonló mix név, a Malaja kiegészült az Indonézia végződésével, amikor az indonéz szigetvilág egyes részei csatlakoztak.

(Egy fentebbi vitában említve van az osztrák, magyar, orosz, maláj vs. ausztriai, magyarországi, oroszországi, malajziai jelzők közötti különbség.)

--Peyerk vita 2011. április 17., 01:17 (CEST)

No, igen, de Tanzániánál nincs ilyen gondunk, hogy előtte explicit hogy hívták :-) Mint a {{Tanzániai olimpiai eredmény infobox}}(?)-ban is látható, szépen be van írva, hogy 1964-ben még Tanganyika néven vett részt :) --Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2011. április 17., 22:50 (CEST)

Malajzia budapesti nagykövetségének e-mail címe Budapesten: mwbdpest@axelero.hu vagy mwbdpest@t-online.hu --Akela vita 2011. április 17., 12:23 (CEST)

A Malajzia#Történelem cikkszakaszból idézve:

1948-ban megalakították a Maláj Államszövetséget, amely brit protektorátus volt. Az ötvenes években kiéleződtek a belső ellentétek és felkeléssé fajultak, amit a briteknek csak külső segítséggel sikerült leverniük. Az ország önállóságát csak 1957-ben ismerték el, amikor Maláj Államszövetség néven a brit Nemzetközösség független állama lett. 1963-ban csatlakozott az államszövetséghez az észak-borneói terület és Szingapúr, ekkor változott az ország neve Malajziai Államszövetségre. Szingapúr 1965-ben kivált, és önálló köztársaságként független állam lett.”

Ezek után a vélemények? Pl. lehet e a Maláj Államszövetség rövid neve magyarul a Peyerk által fentebb már említett Malaja? --Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2011. április 17., 22:50 (CEST)

Én inkább Malájföldet mondanék, de ez már ingovány, nem vagyok a könyvespolcom mellett. --Peyerk vita 2011. április 17., 22:58 (CEST)

Jól hangzik, de tényleg utána kellene nézni. --Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2011. április 17., 23:53 (CEST)
Malaya magyarul semmi esetre sem. Irakot sem híjuk Al-H'ráknak. Röviden Malajzia, (zárójelben Malájföld, ez utóbbi kikopóban van, kicsit régies, de teljesen helyes), hosszan Maláj Államszövetség vagy Malajzia(i) Államszövetség. Sztem. Akela vita 2011. április 19., 10:16 (CEST)

Talán elkerülte a figyelmedet, hogy két különböző névről beszélünk. Angolul Malaya volt 1963-ig, majd ez a borneói államok csatlakozása kapcsán Malaysia lett. Az angol Federation of Malaya magyar megfelelője tehát semmi esetre sem lehet Malajzia(i) Államszövetség.

Egyébként fentebb a Malaya magyar névként való használata mellett senki nem szólt.

--Peyerk vita 2011. április 19., 10:30 (CEST)

Joey kérdésére írtam (22:50). Az valóban nem esett le nálam, hogy a hosszú-rövid név probléma mellett plusz államjogi váltás is volt. A Malájföldet jó lenne megtartani, én még úgy tanultam (60/70-es évek ford.) Összeszedtem mindent, amit találtam, ennek alapján helyreigazított ötletem: 1948 előtt „Malájföld” (brit gyarmat), 1948-57 is röviden „Malájföld”, hosszú hivatalos nevét annó „Maláj Szövetségnek” tanultam. 1957 után - ha különbséget akarunk tenni - akkor „Malajzia”, hosszú hivatalos neve „Malajzia(i) Államszövetség”. (A Külügyminisztériumban nincs valakinek nexusa? Ott számon tartják és használják a hivatalos megnevezéseket). Akela vita 2011. április 19., 11:50 (CEST)

Már idéztem egyszer az FNB. vonatkozó határozatát, ami a régi hosszú nevet Maláj Szövetségnek írja. Bővebben ez szerepel a megfelelő tételnél: Malajzia MY MYS 458; korábban Malájföld, Brit Malájföld, Maláj Szövetség + Brit Észak-Borneó. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. április 19., 11:54 (CEST)

Ebből a régebbire Malájföld / Maláj Szövetség, a maira Malajzia / Malajzia elnevezések jönnek ki.

A Föderációt következetlenül, többféleképpen fordítjuk magyarra, ebben és a kortárs verziót (Maláj Államszövetség) támogatnám, mellesleg az FNB kompetenciája e tekintetben kérdéses a számomra. (Nem kell egyetérteni.)

Ez a példa viszont arra is jól rámutat, hogy a "rövid név" és a "hosszú név" terminológiailag felszínes, pontatlan, mert valójában "országnévről" és "államnévről" van szó. Az állam és az ország fogalmi viszonyához mondjuk a község és a falu fogalompárt érdemes összevetni. A mai Malajziának a "rövid" és a "hosszú" neve ugyanaz. --Peyerk vita 2011. április 21., 13:18 (CEST)

Én úgy látom, hogy több szempontból is hasznos volt ez a megbeszélés. Valóban, az ország és az állam fogalmi viszonyának kezelése szempontjából, rövid-hosszú név kapcsolata, illetve hogy részben azonos területen létező/létezett államalakulatok egyes időkben milyen névvel is illettek, és ezt magyarul hogy kezeljük az elnevezésekben. Nagyon érdekes, hogy az 1963-tól számított (a Maláj-félszigeten és Borneón egyaránt jelenlevő) mai Malajzia rövid és hosszú neve egyaránt Malajzia.

A kérdés eredetileg az angolul röviden Malaya, hosszan Federation of Malaya névvel illetett (csak a Maláj-félszigeten létezett) alakulatra vonatkozott, amire szerintem a fentiek alapján elfogadható rövid névként magyarul a Malájföld. Erre a névre módosítom a {{Maláj olimpiai eredmény infobox}}(?)-ban az 1956-os és az 1960-as részvételt. --Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2011. április 21., 16:30 (CEST)

Georgi Markov

Megoldva, kész, ok, stb. Megoldva--Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2011. április 20., 16:15 (CEST)

Ez az átirányítás mindenképpen felszámolandó ebben a formában, mert van egy olimpiai bajnok birkózó és egy olimpiai ezüstérmes súlyemelő is, akik mindketten szintén Georgi Markovok. A kérdés az, hogy mi legyen ezzel a cikkel? A gyilkosság cikkének interwikijei magára a személyre mutatnak...

Vélemények? --Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2011. április 20., 12:39 (CEST)

Sőt, fejből legalább 3 focistát is tudnék mondani (kettő tuti Georgi), és egy jéghokist. :-D - CFC vita 2011. április 20., 13:54 (CEST)

Én úgy látom, a kialakult szokás ilyen helyzetre az, hogy kell egy Georgi Markov (egyértelműsítő lap), amelyiken fel vannak sorolva Georgi Markov (író) (erre kell átnevezni a Markov-gyilkosság lapot, ami maradhat ezután átirányitás, ahogy automatikusan létrejön), Georgi Markov (súlyemelő), Georgi Markov (jégkorongozó), Georgi Markov (labdarúgó). A Georgi Markov-ot pedig törölni kell, a rá való hivatkozásokat a megfelelő személyre javitani. Paulus Pontius Crassus vita 2011. április 20., 14:17 (CEST)

Kész, az alapalak az egyértre mutat, a gyilkosság az íróra. CFC, a többi sportolót írd be, őket nem találtam! --Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2011. április 20., 16:15 (CEST)

Vesszők

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Tisztelettel kérek valakit, aki jogosult rá, hogy a Közösségi portálon "A Wikimédia hírei" között tegye ki a hiányzó vesszőket. Legalább itt ne hibázzunk! Köszönettel: --Vadaro vita 2011. április 21., 22:03 (CEST)

Megoldva. --Pagonyfoxhole 2011. április 21., 22:15 (CEST)

Köszi! --Vadaro vita 2011. április 21., 22:20 (CEST)

Báthori vagy Báthory

A Báthory család tagjainak nevét az 1989-ben kiadott Erdély rövid története nem y-nal, hanem i-vel írja. Mi a forrása a wiki-n használt y-nak? Paulus Pontius Crassus vita 2011. április 14., 17:10 (CEST)

Ez egy jó kérdés... Sok helyen ipszilonoznak. Itt is volt már néhány kör róla. Egyelőre nem jutottunk dűlőre vele. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. április 14., 17:20 (CEST)

Megnéztem négy könyvemet. Az egyik i-vel ír mindenkit, ahogy említettem, a többi viszont a somlyóiakat (somlyaiakat), azaz a fejedelmi családot y-nal, az ecsedieket pedig i-vel. Ezek általában az újabb kiadások. Akkor esetleg így kellene írni és ezt a család szócikkében is megemlíteni? Paulus Pontius Crassus vita 2011. április 14., 18:04 (CEST)

Én is az i-t látnám szívesebben. De a Makkai féle Erdély története és a Makkai–Mócsy Erdély y-nal írja mindet. A kezdeti i-s lelkesedésemet végül Bethlen János Erdély története törte le, akinek 1663-as munkájában is y van. Ennél korábbit egyelőre nem láttam. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. április 14., 18:48 (CEST)

Attól függ, hogy pontosan kikkel kapcsolatban. Megpreparáltam a Báthory család cikket, és az látszik, hogy a somlyai Báthoryakat újabban y-nal írják, de az én összes könyvem, amit eddig néztem és ott referenciaként megjelöltem, az ecsedi Báthoriakat i-vel. Így is nézd meg, légy szíves a könyveidet, és írd bele esetleg a cikkbe az eredményt, utána meglátjuk. A középkori Báthory Bereck viszont szerintem akár Bátori Berecket is kívánhat. Paulus Pontius Crassus vita 2011. április 14., 19:28 (CEST)

Itt: szerkesztő:Pasztilla/Vitalaparchívum 14#Vita:Báthory család van még némi adalék a kérdéshez. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. április 14., 19:41 (CEST)

Aláírások: István Kristóf Gábor Boldizsár Zsigmond (akár fel is lehetne tölteni illusztrációként a család cikkéhez). --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2011. április 14., 20:29 (CEST)

Ez szép. Ebből az derül ki, hogy maguk is vegyesen használták. István és Kristóf y, Gábor i. Zsigmondot nem tudom elolvasni, Boldizsárban bizonytalan vagyok, de i-nek tűnik. Eszerint csak egyedileg lehet eldönteni a kérdést. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. április 14., 21:05 (CEST)

Én Boldizsárt y-nak néztem... de tényleg nem egyértelmű. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2011. április 15., 17:58 (CEST)

Ezeket az aláírásképeket szerintem közkincs-régi licenc alatt fel lehet küldeni. A kérdés akkor így módosítható: akiről biztosan tudjuk (az aláírása alapján), hogy i-vel írta a nevét, átnevezendő-e? LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. április 14., 23:28 (CEST)

Félek, úgy nehéz lenne betartatni, és különben is, ha rokonok, írják ugyanúgy! :-) Én inkább csak arról szavaznék, hogy a történelmi család minden ágát y-nal írjuk, vagy az ecsedit i-vel. Paulus Pontius Crassus vita 2011. április 15., 00:23 (CEST)

Szeretném ezt a kérdést újra elővenni, mert megint volt néhány y-ozás más nevekre is. Az a helyzet, hogy a középkori nevekre a szakirodalom nem használ y-t, csak i-t és teljesen fonetikusan irja a neveket, mert a források latinok és valami egészen furcs helyesírás van bennük, nem is egységes, hanem ad hoc. Javaslom tehát, hogy 1500 előtt ne használjunk y-t, hanem i-t, fonetikusan, kivéve, ha a szakirodalom kifejezetten nem egységes valamilyen írásmódban. Paulus Pontius Crassus vita 2011. április 20., 12:39 (CEST)

Symbol support vote.svg támogatom Paulus Pontius Crassus vita 2011. április 20., 12:39 (CEST)

Ennél pontosabb javaslatra lenne szükség: 1500 előtt született, 1500 előtt meghalt, 1500 előtti forrás vagy esetleg valami más szabály? Például mi a helyzet Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534) ipszilonjával? --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2011. április 20., 13:50 (CEST)

A figyelőlistát lestem, így nem vettem észre, hogy hozzászóltál. Én alapvetően visszatérnék ahhoz a javaslathoz, hogy a Báthory család csoportosításainál a korai és az ecsedi ágat írjuk i-vel, mert a szakirodalom egy része így teszi. Az a rész, a kényelmesebbik, aki mindenkit i-vel vagy y-nal ír, talán kisebb súlyú. y-nal azért veszik talán, mert a 16. századtól ez lett az elterjedt, i-vel meg azért, hogy kezdetben ez, és ne változtassunk. De ezentúl, akiről biztosan tudjuk, az aláírása alapján, hogy írta, azt írjuk úgy. Ha pedig valakinek a közeli családtagjai valahogy egyöntetűen írták, akkor írjuk őt is úgy, ha róla nem is tudjuk, hogy írta. Így egyelőre a példád, Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534) maradna y, de pl. tegnap jött meg a Századok a Mátyás halála utáni pozsonyi békéről a Habsburgok és a Jagellók között, ebben Báthory István (erdélyi vajda, 1430–1493) és unokaöccse Báthory György (főlovászmester, ?–1534) i-vel szerepel. A témába vág éppen, hogy az idősebb Bátori nevében azért írta alá a békét az ifjabb Bátori, mert az idősebb Bátori a magyar arisztokrácia azon utolsó nemzedékéhez tartozott, aki még nem tudott írni, de György már tudott. Valahol itt kell keresni a választóvonalat is. Egy biztos javaslat lehet tehát, hogy aki 1500 előtt halt meg, az i-vel írandó mindenképpen. A somlyaiakat ez y-nak hagyná első lépésben mind. A koraiakat mind i-sítené, az ecsedieket pedig kettévégná, de a szakirodalom miatt, én az összes ecsedit mégis i-vel írnám, kivéve, ha valakiről tudjuk ennek az ellenkezőjét. Az i-y megkülönböztetését úgy tűnik, azok teszik, akik átfogó történetet írnak sok koron keresztül, sok Bátoriról, aki pedig egyről ír, az ehhez az egyhez igazítja minden más Báthory nevét. Lásd a család szócikke elején a hivatkozásokat. Paulus Pontius Crassus vita 2011. április 22., 22:43 (CEST)

Én már annyifélét láttam, hogy nem merek állást foglalni a kérdésben. Mindenesetre mivel mindenféle változat előfordul az irodalomban, valamelyiket ki kell választani, egyértelműen megfogalmazni a szabályt és használni. Csak azt nem tudom, hogyan lehetne ezt a későbbiekre jól és gyorsan előtalálható módon leszögezni. (Báthory család cikke?) LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. április 23., 00:10 (CEST)

Közben ezt találtam: http://hu.wikisource.org/wiki/A_magyar_helyes%C3%ADr%C3%A1s_szab%C3%A1lyai/A_tulajdonnevek_%C3%ADr%C3%A1sa#A_szem.C3.A9lynevek A 157. pont az idevágó. A b) alapján a család által használt, korunkhoz legközelebbi alakot kell használni. Ebből, félek a Báthory következne még Bereckre is, ha ki tudnánk mutatni az egységes használatot. Viszont láttuk, hogy maguk a Báthoryak is keverték a kettőt. Nincs tehát kialakult családi használat. A c) szerint követhetnénk a kialakult gyakorlatot, a szakirodalmat, ami kell kell vizsgálni alaposan. Mindenesetre ezt a találmányt beleírom a Báthory család szócikkbe. Paulus Pontius Crassus vita 2011. április 23., 21:47 (CEST)
A Makkai féle könyveknél a mind valójában kikre vonatkozik? Benne vannak az ecsediek is, tehát a kenyérmezei vajda és a várnai országbíró is? Vagy a család őse, Bátori Bereck is? Paulus Pontius Crassus vita 2011. április 23., 21:50 (CEST)

Nem, Makkai Erdély történetét írta, nem a Báthori családét, úgyhogy nincs mindenki benne. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. április 23., 22:03 (CEST)

Idegen nyelvű?

Jól tudom, hogy az első a nyerő? --Vadaro vita 2011. április 22., 20:13 (CEST)

Idegen nyelvű, OH 833. o. Mint ahogy angol nyelvű stb. --Pagonyfoxhole 2011. április 22., 20:18 (CEST)

Köszöntem! --Vadaro vita 2011. április 22., 20:51 (CEST)

-i vagy -iki (mikori)

Ahoj,

az 1988. március 15-i tüntetés, mint szócikkcím így helyes, vagy "március 15-iki" kéne hogy legyen? – Vince blabla :-) 2011. április 22., 18:13 (CEST)

15-i a helyes. A 15-én sem 15-ikén. --Pagonyfoxhole 2011. április 22., 18:35 (CEST)

Én úgy tudom, hogy nem 15-i, hanem 15-ei. - RepliCarter Chinese entertainment.jpg Hagyj üzenetet 2011. április 22., 18:39 (CEST)

Mindkettő jó, tehát 15-i, és 15-ei. OH 1033 o. Ogodej Kor.gif vitalap 2011. április 22., 19:06 (CEST)

Így van, de a standard a 15-i. Sőt 1848-i. --Pagonyfoxhole 2011. április 22., 19:24 (CEST)

Igen, a másik „csak” megengedett. Ogodej Kor.gif vitalap 2011. április 22., 19:32 (CEST)

Ez szuper. Vannak, akik rendszeresen javítgatják a 15-i formát 15-eire. (Nekem a 15-i szimpatikusabb.) LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. április 22., 19:27 (CEST)

Hát ezzel most jól megleptetek, én emlékeim szerint itt a WP-n a helyesírásguruktól kaptam azt a mély behatást, ami miatt a 15-eit gondolom helyesnek a 15-i-vel ellentétben. Hm... --Peyerk vita 2011. április 22., 23:31 (CEST)

Alapnak a 15-it hozzák a szótárak, de a magyarázatokból kihámozható, hogy ennek ejtése az, hogy tizenötödiki, míg a 15-ei ejtése natürlich tizenötödikei. Elgondolkodtam, hányan mondanák azt, hogy a március tizenötödiki ünnepnap, és hányan, hogy tizenötödikei. Én alighanem ösztönösen tizenötödikeit mondanék. Hát, tényleg hm. --Pagonyfoxhole 2011. április 22., 23:53 (CEST)


A Magyar Helyesírás Szabályai vonatkozó pontjai az alábbiak:

296. Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz; Magyarország 1514-ben; 1848. márc. 15-én; április 4-ig vagy 4-éig; 12-től vagy 12-étől; stb.

Az elseje, elsején, elsejéig stb. szóalakok számjegyes írása: 1-je, 1-jén, 1-jéig stb. Az elseji v. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. 1-jei.

297. Ha a napok sorszáma után névutó következik, a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni:

1983. december 20. és 31. között; de:
1983. december 20-a és 31-e között; vagy:
1983. december 10. óta; de:
1983. december 10-e óta stb.”

Namost én ezt úgy értem, hogy ha azt mondod: "március tizenötödiki", akkor úgy írod számmal: "március 15-i", de ha úgy mondod: "március tizenötödikei", akkor úgy írod számmal: "március 15-ei". Viszont szerintem a hónap napjához igényes beszédben hozzá tartozik a birtokos rag, tehát gondozott írott szövegben is a sorszámos változat, vagyis a "március 15-ei" az elvárható.

Az éveknél viszont nem használunk birtokos ragot a beszédben, az "ezernyolcszáznegyvennyolcadik évi" számmal "1848-i". Olyat ugye nem nagyon mond senki, hogy "ezernyolcszáznegyvennyolci", ez tehát egy tömörített forma, és nincs köze a hónap+nap kérdéséhez.

Hogyan jut ennek ellenkezőjére az OH. (már megint)?

--Peyerk vita 2011. április 22., 23:49 (CEST)

Én spec. beszédben is használom a "tizenötödiki" és "tizenöti" változatot. (És még mindig jobban tartom, mint a nyolckerületet a nyolcadik kerület helyett.) Viszont nem a beszélt alakot tartom az írott változat alapjának. Abból indulok ki, hogy a 15. az azt jelenti, tizenötödik. Ha a pontot kötőjelre cserélem, attól még mindig tizenötödiki lesz a 15-i kiejtése is. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. április 23., 00:02 (CEST)

A kérdés picit ravaszabb. A "március 15." az szerinted "március tizenöt", "március tizenötödik" vagy "március tizenötödike"? A birtokos rag természetesen a beszélt nyelvben sokszor elmarad, de igényes szövegben (TV-bemondó stb.) gondolom te sem fogadod el. Vagy igen? --Peyerk vita 2011. április 23., 00:22 (CEST)

Szerintem annyira nem ravasz a dolog. A "március 15." egyszerre "március tizenötödik napját" és "március tizenötödikét" jelent. A régi hónapnévhasználat nem is támogatta volna a "Boldogasszony tizenötödike" formát, hanem szépen kimondva: "Boldogasszony havának tizenötödik napja". Tehát a "tizenötödiki" semmivel rosszabb rövidítés, mint a "tizenötödikei". Nyelvtörténetileg. Sőt. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. április 23., 08:35 (CEST)

(megj.) Az OH konkrétan a március címszó alatt, az 1033. oldalon, tehát nem az általános szabályok között említi a március 15-i, és a ~március 15-ei példákat. Ogodej Kor.gif vitalap 2011. április 23., 08:16 (CEST)

És azt hogyan fogalmazza meg hogy a 15-i elsődleges a 15-eivel szemben? Merthogy a fentiek alapján ez ellentétes az AkH-val. --Peyerk vita 2011. április 23., 08:24 (CEST)

Konkrétan erről nem ejt szót, hanem sorrendileg előbb hozza a 15-i alakot. De a kérdés jó. Ogodej Kor.gif vitalap 2011. április 23., 08:44 (CEST)

Hm. Fentebb azt írtad, a 15-ei "csak megengedett"... Az AkH. is előbb hozza a birtokos nélküli verziót, de nyilvánvaló a szövegből, hogy ez nem helyesírási hanem nyelvhasználati kérdés, ugyanis azt mondja, a toldalékokat oda kell írni. Ha tehát kimondod a birtokos ragot akkor le is írod, ha nem mondod ki akkor meg nem is írod le. Innen pedig már csak az a kérdés, melyik a preferált verzió gondozott beszédben és írásban. Szerintem a birtokosragos, egyértelműen. --Peyerk vita 2011. április 23., 10:04 (CEST)

Az OH (és a MHSz is) példaként a szabálymagyarázatoknál mindig az -i alakkal operál, illetve azt hozza elöl, pl. 411. o.: "február 16-i", 417. o.: "október 4-ig vagy október 4-éig" stb. stb. --Pagonyfoxhole 2011. április 23., 12:25 (CEST)

A magyar helyesírás szabályai 296-os pontjánál ugyanez a helyzet. Én ebből éppen arra következtetek, hogy írásban az -i alakot tekinti elsődlegesnek az -ei alakkal szemben, az meg persze más kérdés, hogy beszédben ki mit használ, én pl. inkább -eit. --Pagonyfoxhole 2011. április 23., 12:35 (CEST)

A sorrendnek jelentést tulajdonítani szerintem nem indokolt, ezt semmi nem támasztja alá, főleg nem a szabályt leíró szövegtől eltérő értelemben. A szabályzat 296. pontja világosan azt mondja, hogy a toldalékokat oda kell írni, és az e pont végén lévő mondatból ("Az elseji v. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. 1-jei.") az is egyértelmű, hogy a változatok közötti különbség abban rejlik, a birtokos ragot kimondjuk-e vagy nem. --Peyerk vita 2011. április 26., 08:41 (CEST)

Ezzel továbbra sem tudok maradéktalanul egyetérteni, mert az -i toldalékot indokolható írás- és nyelvtörténeti hagyománynak tartom, szerintem nem véletlenül nem vették ki a példák közül sem. A magam részéről továbbra is a 15-i formát használom. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. április 26., 08:53 (CEST)

Én ezt elfogadom, csupán azzal vitáztam, amiben az elején majdnem megegyeztek többen, hogy ez volna a standard. Nyilvánvalóan nem az, és nyilván oka van annak, hogy - az itt még meg nem szólalt - helyesírásguruk a másikat preferálták, és eddig ez tűnt konszenzusnak. Ha szükség van egységesítésre, akkor én a 15-ei alakot preferálom, ha nincs rá szükség akkor elegendő rögzíteni hogy egyenrangú a kettő. A harmadik lehetőség az, hogy a többség szavazás útján a 15-i alakot rámkényzeríti :) --Peyerk vita 2011. április 26., 09:55 (CEST)

Ukrán jégkorongozó

A jégkorongozó neve: Олексій Володимирович Понікаровський A segítséget előre is köszönöm! Engusz vita 2011. április 25., 23:08 (CEST)

Olekszij Volodimirovics Ponyikarovszkij, szerintem... - Gaja   2011. április 25., 23:18 (CEST)

Rendkívül hosszú nevek

Van két ilyen szörnyedvény:

Rendkívüli Állami Bizottság a Betolakodók Bűntetteinek Megállapítására és Kivizsgálására (szovjet)
Egyesült Nemzetek Bizottsága a Háborús Bűntettek Kiderítésére (amerikai)

Nem vagyok biztos a csupa nagybetűzésben, vagy ha igen, a névelők kisbetűsségében, valami nem stimmel nekem ebben. Persze az is lehet, hogy így jók. Vélemény? LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. április 26., 09:34 (CEST)

Pedig de, intézménynevekben úgy néz ki a csupa nagy, hogy kivéve névelők és kötőszavak. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. április 26., 09:48 (CEST)

OK. Köszi. Csak furcsa volt, akkor nem forszírozom a kérdést. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. április 26., 09:52 (CEST)

Ajdabija átírása

Sokféle átírással találkoztam ennek a líbiai városnak a nevével kapcsolatban. Segítséget szeretnék kérni a pontos átírás illetően. --Ksanyi vita 2011. április 27., 17:23 (CEST)

Mathaet érdemes megkérdezni. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. április 27., 17:42 (CEST)

Adzsdábija. Már átírtam az összes líbiai várost, és Adzsdábijával meggyőztem Mathae-t (mármint hogy egy j, nem kettő) :-P - CFC vita 2011. április 27., 18:15 (CEST)

Fogalmazzunk inkább úgy, hogy az ellenkezőjéről sem vagyok meggyőződve, és analógia is szól az egy j mellett. – Mathae Fórum 2011. április 28., 08:56 (CEST)
Csak megfigyelés, de a -bija/-bijja tudományos átírásokban nem duplázódik a j, ha alif előtt áll, viszont tá marbúta esetén mindig (pl. arabijja). Én innen szedtem :-) - CFC vita 2011. április 28., 10:15 (CEST)
Nagyjából erre gondoltam én is, bár nem hiszem, hogy a B számítana. Az alif-végződés az esetek többségében az idegen eredetű szavak jellemzője (Ifríkija, Líbija, Szúrija), feltehetően erről van itt is szó, bár Adzsdábijáról ez nem ordít, ellenkezőleg, nagyon is arabosnak tűnik. De persze lehet, hogy valami görög vagy másmilyen név eltorzulása. – Mathae Fórum 2011. április 28., 12:05 (CEST)

Férjezett nők szócikkcíme

A WP:NÉV-ben sem találtam pontos iránymutatást, illetve egyáltalán szerte a wikin semmiféle kialakult gyakorlatot arra nézve, hogy asszony- vagy lánynevükön kell e szerepeltetni azoknak a nőknek a szócikkét, akiknek házasságuk révén megváltozott a nevük. Bárhol, bármi előfordulhat... De tényleg! Mind a magyarok, mind pedig az egyéb nemzetbeliek vonatkozásban. Nekem elsősorban a sportolóéletrajzok területén van ilyen irányú tapasztalatom, így elképzelhető, hogy más területen rendezett a dolog, de sportban teljes a káosz e tekintetben... Lásd pl. Elek Ilona vs Jeneiné Gyulai Ilona szócikkcímeket, csak hogy mondjuk ugyanarról a sportágról beszéljünk.

Vélemények? --Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2011. április 27., 20:30 (CEST)

Érett megfontolás után azt mondanám, hogy a hivatalos név a döntő, ha nincs művésznév vagy egyéb. Ha tehát megállapítható valami hiteles forrásból, mi a hivatalos asszonyneve, akkor azt kéne használni. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. április 28., 09:52 (CEST)

Ez általában rendelkezésre áll, és gyakran meg is van említve a szócikkben (lásd pl. Elek Ilonának mindkét asszonyneve szerepel ott), azonban gyakran előfordul – sportolóknál pl. kiemelten – hogy amitől nevezetesek, azt még hajadonkorukban tették, és így lánynevükön jobban ismertek. Ezzel együtt a külföldieknél mégis talán-talán a férjezett nevű szócikkcím a gyakoribb. Hm? --Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2011. április 28., 10:10 (CEST)

Praktikus okokból célszerűbb lenne azt a nevet adni a szócikknek, amit akkor viselt, amikor ismertté vált valamiről (pl. amikor országos- vagy világbajnoki díjat nyert, stb), illetve amilyen néven ezt az eredményt az egyéb lexikonok hozzák. A cikkben persze meg kell említeni a többi nevet is. misibacsi*üzenet 2011. április 28., 13:15 (CEST)

És mi van azokkal, akik hajadonként és férjezettként is kiemelkedőt alakítottak? :-) Elek Ilona ilyen például, hiszen már '36-ban is olimpiai bajnok volt, de még '52-ben is (már Schacherer Károlynéként) csak egy mindent eldöntő összecsapáson maradt le a bajnoki címről, és lett olimpiai ezüstérmes? Ráadásul 2 férje is volt összesen, később Hepp Lászlónénak hívták.
Jeneiné Gyulai Ilona pedig igaz, hogy mindkét olimpiai bronzérmét férjezetten nyerte, de azon időkben más-más volt a férje (az első egy épp akkor olimpiai bajnok román vívó). Jó, mondjuk ez egyszerűbb, mert most már hosszú évtizedek óta Jenei Imre felesége. --Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2011. április 28., 14:35 (CEST)
Viszont Jeneiné Gyulai Ilonának nem ez a hivatalos neve; Romániában ilyen nincs. A nő megkapja a férj vezetéknevét és kész. Így hivatalos nevei: Gyulai Ilona, utána Drîmbă Ilona, majd Jenei Ilona. (Esetleg az is lehet, hogy a személyi igazolványában Ileana szerepel.) Viszont a romániai magyar sajtóban Jeneiné Gyulai Ilona néven emlegetik. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2011. április 28., 18:46 (CEST)
Az Ileanát kizárnám szócikkcímként, hiszen tudtommal a huwikiben a magyar nemzetiségű személyeket magyar névvel tárgyaljuk, mégha külföldi állampolgárok is. Lásd pl. Tófalvi Éva, Szabó Katalin (tornász) vagy Beca József. Viszont lehet, hogy akkor Gyulai Ilona átirányítását esetleg meg kellene fordítani... Hm? --Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2011. április 28., 19:18 (CEST)
Az Ileanát én is kizárom, ezt Bennónak írtam válaszul, hogy a hivatalos név nem minden esetben nyerő. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2011. április 28., 19:34 (CEST)

Egyetértenék, bár szerintem célszerű lenne a szócikk elején tisztázni élő személyek esetén a mindenkor aktuális hivatalos nevet rögtön. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. április 28., 13:39 (CEST)

:És mi van azokkal, akik hajadonként és férjezettként is kiemelkedőt alakítottak?

Ez egyszerű: ha már hajadonként kiemelkedőt alkotott, a szócikket ezen a néven kell létrehozni.

A szócikkben meg kell említeni az "Élete" illetve "Eredményei" szakaszokban, hogy mikor mi lett a neve, és azon a néven mit ért el.

Az asszonynevekről átirányításokat kell csinálni a hajadonnévvel létrehozott cikkre. misibacsi*üzenet 2011. április 28., 14:47 (CEST)

Ennek ellenére nagyon sok cikknél épp az ellenkezője jellemző. Lásd pl Mincza-Nébald Ildikó vagy Olga Valerjevna Medvedceva, csak hogy egy magyar és egy külföldi példát hozzak. Úgy látom, nem lesz igazi megoldás... --Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2011. április 28., 17:57 (CEST)
Külön érdekesség Olga Arkagyjevna Brizgina esete – akinél fontos, hogy szintén a férje után van a vezetékneve – mert bár ő maga kétségkívül orosz, azonban a férje ukrán, így az ő neve nálunk Viktor Arkagyijovics Brizhin lenne, h-val, hiszen az ukrán г „h” lenne nálunk, szemben az orosz г „g”-jével... --Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2011. április 28., 18:24 (CEST)

Michelle Rodríguez

Felvetődött bennem, hogy miért is írjuk í-vel? Mex nevezte át annak idején, értem is, hogy miért (spanyolul valóban így lenne), de sem a spanyol wikin, sem a saját honlapján nem használják így. Mi legyen vele? Szerintem röviddel kéne írni... - Gaja   2011. április 27., 23:39 (CEST)

Viszonylag egyszerűnek tűnik. Michelle az USA-ban született, most is ott él. Láthatólag kényelmi és alkalmazkodási okokból a család elhagyta a spanyolosan valóban hiányzó ékezetet, a hivatalos honlapján is ékezet nélkül írják a nevét. Szerintem ilyenkor maradjunk az ékezet nélkülinél, a másik, a spanyolos lehet redir. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. április 28., 09:56 (CEST)

Köszönöm, átneveztem! - Gaja   2011. április 28., 10:29 (CEST)

Hadművelet

Jól gondolom-e, hogy ezekben az esetekben a hadművelet kötőjellel írandó? --Burumbátor Speakers’ Corner 2011. április 28., 21:37 (CEST)

Nem, ezek fantázianevek. Olyasféle különbség ez mint a Dante-strófa [rá jellemző, általa használt] és a Deák ütősegyüttes [tiszteleti névként felvéve] között. A hadműveletek körül van néhány gond, de nem a kötőjel hiánya. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. április 28., 21:40 (CEST)

Terima kasih, Tuanku! :) --Burumbátor Speakers’ Corner 2011. április 28., 21:44 (CEST)

Egy hely, ahol lehet kérdezni

Hátha nem ismeritek: [1]. Bár lehet, hogy biztosabb, jobb forrásaitok vannak. :-) SirVivor vita 2011. április 30., 08:16 (CEST)

Gratulálok, igen hasznos kontribúció. Javaslom, add meg egy orvostudományi kongresszusnak is Gyurcsók telefonszámát, hátha még ők is akarnak kérdezni valamit. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2011. április 30., 08:58 (CEST)

Természetesen, ha minden szerkesztő tisztában van az összes létező helyesírási szabállyal, akkor nincs szükség semmilyen segítségre. Ebben az esetben javaslom, zárjátok be ezt a Kocsmafalat.

Ha megfelelő forrásokkal alátámasztott a vélemény, akkor tökmindegy, milyen helyen adják a segítséget. Én is kaptam már ott használható választ. (Persze Bennó abszolút nyelvtudományi szaktekintélye zárójelbe tesz minden külső segítséget. Gondolom, így érted fenti hozzászólásod.) SirVivor vita 2011. április 30., 10:08 (CEST)

Ja, és szívesen. SirVivor vita 2011. április 30., 10:26 (CEST)

Na de kérem! Egyrészt valóban nem árt összegyűjteni azokat a helyeket, ahol ilyen segítségadás esélyes (pl. az Index.hu helyesfórumát, az e-nyelves segítségközpontot) stb. Ami a forrásokkal alátámasztott véleményt illeti: nem azzal lövik a nyulat, hanem az értelmezésükkel. Forrásunk van bőven, a sok (értelmes) találgatásból pedig jó esetben kultúra fejlődhetik. ;) BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. április 30., 10:52 (CEST)

subnotebook vagy szubnotebook?

Kedves szerkesztők, segítsetek eldönteni, hogy a 'subnotebook' vagy a 'szubnotebook' forma a helyes. Üdv, --Pkunk vita 2011. április 30., 15:15 (CEST)

Én az első verzióra szavaznék, mert a második igencsak öszvér. --Pagonyfoxhole 2011. április 30., 15:19 (CEST)

Én is. - RepliCarter Chinese entertainment.jpg Hagyj üzenetet 2011. április 30., 20:22 (CEST)

Nem igazán szavazásra gondoltam. Én eddig 2 dolognak néztem utána; az egyik a google keresés a magyar nyelvű oldalakon: a 'szubnotebook' szóra: 1 ezer, 'subnotebook': 30 ezer (kb) találatot adott. A másik: egy orvosoknak szánt helyesírási tanácsadó, ahol ugyan vegyesen használják a 'sub-' és 'szub-' prefixeket, de a szub után általában magyaros átírással áll a folytatás, a sub után pedig a latin szavak állnak, a megfelelő helyesírással. Arra lennék kíváncsi, hogy mi a valóban szabályos? --Pkunk vita 2011. április 30., 22:29 (CEST)

Akkor megvan a válaszod. --Pagonyfoxhole 2011. április 30., 22:35 (CEST)

A gugliteszt ugyan nem perdöntő, az általános elv azonban kirajzolódik a fentiekből: a kétféle helyesírást nem kéne keverni. Vagy subnotebook, vagy *szubnótbúk, de az utóbbi még nem gyökeresedett meg. Vegyesen is fordul elő idegenes és honos írásmód, de csak amennyiben valódi összetételről van szó, és a két elem írása eltér: show-biznisz a példa pl. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. április 30., 22:39 (CEST)

Correction: *szabnótbuk*. :) --Pagonyfoxhole 2011. április 30., 23:02 (CEST)
az oroszok egyszerübben elintézték: нетбук, смартбук, субнотбук :) - na persze, nekik megvan a saját külön ábécéjük --Pkunk vita 2011. május 1., 00:04 (CEST)
:-) BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. április 30., 23:11 (CEST)

Kösz, ok. --Pkunk vita 2011. április 30., 22:53 (CEST)

Pont az évszám után

Amikor csak hónapra pontos évszámot írunk, kell-e az évszám után pont?

  1. 1920. januárjában...
  2. 1920 januárjában...

Előre is köszi. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. április 30., 20:18 (CEST)

Ebben a formában nem kell. Ha 1920. január lenne, akkor igen, de ha 1920 januárja, akkor nem. - RepliCarter Chinese entertainment.jpg Hagyj üzenetet 2011. április 30., 20:21 (CEST)

Erről itt találsz leírást. Hungarikusz Firkász Nuvola apps ksig.png Ide írkássz! 2011. április 30., 20:28 (CEST)

Köszi. Eddig mindig pontoztam. Eztán nem pontozok. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. április 30., 20:30 (CEST)

Idegen helyesírású földrajzi nevek magyar kiejtése

Bretagne kapcsán döbbentem rá, hogy rengeteg olyan földrajzi név van, ami latin betűs nyelvből jön át, de a kiejtése nem magátl értetődő. Ezeknél sokszor szerepel az eredeti nyelvbéli kiejtés IPA karakterekkel, néha pedig "közelítő" magyar kiejtés is.

Namost ha ezek a magyar nyelvben használt földrajzi nevek, akkor kell legyen magyar kiejtésük is. Például Bretagne esetében nem egyszerűen a francia kiejtést adjuk vissza megközelítően brötány formában, hanem ennek a földrazi névnek ez a magyar kiejtése, ahogy New York kiejtése nyújork, vagy Częstochowa kiejtése csensztohova.

Forrás persze nemigen találató, csak esetleg az idegen szavak szóárában meglévőkre, de egy használható lexikonból ez az információ nem hiányozhat.

Mit gondoltok?

--Peyerk vita 2011. április 30., 20:20 (CEST)

Kell magyar kiejtés, legalábbis a problémásabbnak gondolt esetekben. (igaz, hogy késhegyre menő viták lesznek belőle, de ezt vállaljuk fel az adott cikk vitalapján). A "problémás"-t úgy gondolom, ahol egy szerkesztő problémásnak gondolja laikusok számára. misibacsi*üzenet 2011. április 30., 20:53 (CEST)

Limitált, de legalább egységes készlet: az OH mindig megadja a listázott idegen földrajzi név "magyar" kiejtését (akárcsak az eredeti, tehát nem magyarosított formában hozott idegen szavakét az Akadémiai-féle új Bakos). --Pagonyfoxhole 2011. április 30., 20:59 (CEST)

Általában (és joggal) ódzkodunk a nem IPA-tól (mert forrás nélkül visszafejthetetlen és követhetetlen), de forrásjelöléssel szerintem nincs akadálya annak, hogy a szócikkben közöljük mondjuk az OH. vagy a Bakos ejtési javaslatait (meg persze ezeknél specifikusabb forrásokét is, ahol vannak). Különösen ott, ahol a lokális IPA eltérhet (ilyen mondjuk a Strasbourg fentebb tárgyalt esete: dacára annak, hogy ezt ma franciásan írjuk, ejteni mindenki g-vel ejti [a sokszoros németes megszokás miatt], tehát a strasbourg írásképnek a ~straszburg ejtés felel meg, ezért a franciás gyakorlat ellenére nem számít némának a -g). Ilyen van még. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. április 30., 21:04 (CEST)

Nekem mostanában tűnt fel ez az egész, és azt látom, hogy teljes összevisszaság van akörül, hogy megadja-e egy szócikk a szó kiejétését vagy nem, és ha igen, IPA-val vagy máshogy, dőlt zárójelben-e vagy szögletesben, stb.

Egyébként én épp az IPA-tól ódzkodom, mert azt kb. csak az érti, aki tanult nyelvészetet (vagy még ki?), egy mezei olvasó viszont nem megy vele semmire. Még ha úgy van megadva, hogy a magyarul olvasható (pl. brötány) mellett mellesleg ott van az IPA is a főokosoknak, akkor hagyján, de csak úgy magában az IPA szerintem semmire se jó. Egy magyar nyelvű enciklopédiának szerintem az a dolga, hogy a francia, angol, stb. nyelveket és nyelvészetet sosem tanult magyaroknak segítsen, hogy amikor a magyar szövegükben angol, francia, stb. nevű városokat, embereket, stb. akarnak említeni, akkor azt hogyan tegyék, és nem dolga az, hogy arról adjon információt, hogy a franciák, angolok, stb., amikor a saját nyelvükön beszélnek, akkor hogyan tekergetik a nyelvüket. Akit ez érdekel, az az adott nyelvű szótárban majd utánanéz, de angolul, franciául, stb. nem a magyar nyelvű wikiből kell akarni tanulni.

Különben tudom, hogy egy ideje a tévében meg a rádióban is egyre többször hallani olyat, hogy amikor a magyar nyelven beszélő műsorvezető valami angol szóhoz ér, akkor pár másodpercre átalakul a szája angolos kiejtésűvé, de szerintem ez botrányosan hülyén hangzik - arról nem is beszélve, hogy milyen kiszúrás azokkal, akik amúgy értelmes emberek lévén a szövegkörnyezet miatt pl. azt várják, hogy egyszercsak el fog hangzani az Edinboró szó, de amikor a város neve következik, akkor azt hallják (ha abból a furcsa amerikai angolos kiejtésből egyáltalán ki tudnak valamit venni), hogy Edinbrö - és akkor elkönyvelik, hogy tévedtek, nem is a skót fővárosról szól a szöveg, hanem valami másik, biztos kisebb, és akár egész máshol található városkáról... Ha csak az IPA-t adjuk meg, az nekem kb. ilyen: mintha arra akarnánk vele kényszeríteni az olvasókat (legalábbis az IPA-t olvasni tudókat), hogy angolos kiejtéssel ejtsék az angol szavakat, franciással a franciákat, stb.

A Bakoson meg az OH-n kívül még milyen (nem túl speciális) támpontok vannak? – Radírpók vita 2015. december 17., 17:28 (CET)


2 cikk

Sziasztok!

Valaki, aki ért hozzá átnézné a Rekonq és a LightWorks szócikkeket, hogy nincs-e bennük elgépelés, esetleg helyesírási hiba? Köszi. --Peda 2011. április 30., 22:42 (CEST)

Megnéztem, amit találtam javítottam, de még lehet, hogy nem mindent... Én már nem látok több hibát benne. - Gaja   2011. május 1., 00:52 (CEST)

Oszáma halálhelye

(Másolva a cikk vitalapjáról.) Látom, hogy Abbottabad. Gondoltam, ezt biztos javítani kell, de meg vagyok lőve. Az angol cikk ugyan közli az urdun is használt eredeti változatot, meg ad hozzá egy kiejtési mintát is, ami Ábtábád módján magyarítható, de ez az istennek sem passzol a WP:ÚJIND-hez. Az urdu alakból Ajbtábád következne, esetleg Ebtábád vagy Ébtábád vagy Íbtábád, mert van benne egy y. A hindí wikin lévő alakot visszafejtve viszont Abtábádot kapunk. Ilyenkor mi van? – Mathae Fórum 2011. május 2., 19:15 (CEST)

Én majdnem beleokoskodtam, de nem mertem semmit sem írni, pedig a perzsából nekem is Ajbtábád gyütt ki. :-) - CFC vita 2011. május 2., 19:26 (CEST)

Mi van az atlaszban? – Malatinszky vita 2011. május 2., 19:40 (CEST)

A világatlaszban Abbotábád átirányítás Abbottabadra, az utóbbi van a térképen. Más alak egyáltalán nincs. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. május 2., 19:59 (CEST)

Na, ez az, ami biztos nem jó. – Mathae Fórum 2011. május 2., 21:28 (CEST)

Tekintve, hogy Pakisztánnak két hivatalos nyelve van, az angol és az urdu, és tekintve, hogy a város lakói túlnyomó többségének ezek közül egyik sem az anyanyelve (az enwiki szerint a lakosság mindössze egy százaléka urdu anyanyelvű), nem értem, hogy miért pont az urdu név átírásán erőlködünk ahelyett, hogy az ország másik hivatalos nyelvén Abbottabadnak neveznénk ezt a várost. – Malatinszky vita 2011. május 2., 22:21 (CEST)

Azért, mert az angolra csak akkor fanyalodunk, ha az ország lakossága tekintélyes részének elsőrendű anyanyelve. Ha pusztán közvetítőnyelv (mint pl. Indiában és mint itt is), akkor a helyi nyelvekkel vesződünk, irántuk való megbecsülés jeléül. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. május 2., 22:27 (CEST)

Abbottabad lakossága nyilván hálás a magyar wikipédisták megbecsüléséért. Mindazonáltal még mindig nem világos, hogy az urdu/hindi miért rúg inkább labdába, mint az angol, mikor az abbottabadiak 99 százalékának az urdu ugyanolyan közvetítőnyelv, mint az angol. Aztán kíváncsi volnék arra is, hogy az általad fent vázolt elv alapján a szingapúri repülőtér miért nem Szingapúr–Csandzsi repülőtér, a szingapúri Bölcs Vezér neve miért nem Li Kuan-ju, és Pápua Új-Guinea fővárosa miért nem tpi:Pot Mosbi. – Malatinszky vita 2011. május 2., 23:19 (CEST)

A poén a dologban, hogy egy Abbott nevű angolról nevezték el a várost, ez nem számít bele? Alensha 2011. május 2., 23:10 (CEST)

A KNMH szerint Abbotábád Ogodej Kor.gif vitalap 2011. május 2., 23:25 (CEST)

Ez akkor el is döntötte a kérdést. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. május 2., 23:31 (CEST)

Biztos úgy jártak el, mint Togliatti esetében, hogy felismerhető maradjon az eredeti név. – Mathae Fórum 2011. május 3., 01:17 (CEST)

Ez esetben a KNMH és a Cartographia némiképp ellentmondásban van. Nem nagyban, csak a világatlasz Abbottabadot adja elsődleges alakként. Aminek az a pikantériája, hogy a földrajzi nevek esetében a világatlaszt szoktuk alapnak venni. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. május 3., 00:02 (CEST)

Ez így nem pontos. Az atlaszt segítségnek használjuk (és nem szakforrás), amennyiben éppen vették a fáradságot, de sajnos lusták egy csomó helyen, ahol nem tudjuk követni őket. Lásd részletesebben: WP:NEMLATIN. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. május 3., 09:51 (CEST)

Ezzel nem feltétlenül értek egyet. Praktikus okokból. Ez esetben szerencsés a helyzet, mert az atlaszban megtalálható mindkét alak. No de mi van akkor, ha a KNMH (vagy bármi más által helyesnek tartott alak) egyáltalán nincs az atlaszban? A mezei olvasó olvas egy cikket, aztán kedve támad megnézni a térképen is, és nem találja. (A fordított eset nem érdekes, mert az átirányítás azt megoldja, ha az atlaszban talált nevet keresi.) Ezért legalább annyival ki kéne egészíteni a nemlatin irányelvet, hogy földrajzi nevek esetében amennyiben eltérünk a világatlasztól, meg kell adni az atlaszos formáját is. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. május 3., 10:25 (CEST)

Nem értem, mit van ezen mit egyetérteni: az atlasz nyilván nem átírási szakforrás. Segítségük tudjuk használni, ahol gondosak voltak, ahol meg nem, ott muszáj vagyunk magunk átírni. Ettől teljesen független, hogy a keresésben előfordulható alakokról redir kell. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. május 3., 11:13 (CEST)

Közben leesett, hogy az a y azért kell bele, mert az angol kiejtés alapján írták át Abbott nevét, így valószínűleg Eb(o)tábádnak ejtik. – Mathae Fórum 2011. május 3., 13:14 (CEST)

A KNMH-ban bizonyos következetes megfontolások és irányelvek alapján (amelyet a bevezetőben viszonylag részletesen taglalnak) keletkeznek ezek az alakok. A Cartographiában nem tudom mi alapján léteznek ezek az átírások. pl. a KNMH-ban az "-abad" → "-ábád" mindig konzekvens. A nevek átírása is egy bizonyos koncepciót követ. Ezért lehet szakforrásként felhasználni. Ha ebben nincs meg a keresett név, szerintem akkor lehet a Cartographiát, vagy valami mást keresni. (Vagy a saját átírási irányelveink szerint kiolvasni – már ha vannak) Ogodej Kor.gif vitalap 2011. május 3., 14:03 (CEST)

Címhelyesírás

Sziasztok! Az Igmánd–Kisbéri-medencéről írott szöveg rossz helyesírású címmel szerepel. Viszont nem tudom, hogyan lehetne ezt javítani. Azt gondoltam, amit kivastagítunk a szócikk elején, az lesz automatikusan a cím. Úgy látszik, ezt rosszul gondoltam, mert hiába javítom a vastagítást, a szöveg címe nem változik. --Dör Sün vita 2011. május 2., 21:31 (CEST)

Nem, át kell nevezni. A cikklap tetején (nálam a legördülőben) van az átnevezés opció. --Pagonyfoxhole 2011. május 2., 21:37 (CEST)

Nekem viszont kétségeim vannak azzal kapcsolatban, nagy-e a Kisbéri k-ja... BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. május 2., 21:38 (CEST)

Én is eltűnődtem, de az OH-ban van egy ilyen: Sváb–Bajor-medence. --Pagonyfoxhole 2011. május 2., 21:50 (CEST)

Köszönöm Pagony! Megyek, megkeresem. Akkor mégis átnevezésnek hívjátok! Szerintem ez a kifejezés nem igazán logikus, nem történik átnevezés. A táj neve akkor is az volt, ami, amikor rossz cím alatt szerepelt, nem nevezzük át, csak a jó cím alá mozgatjuk, de mindegy. Biztos, hogy nagy a Kisbéri, így szerepel mindenütt, de minden hasonló szerkezet nagybetűs. A legismertebb talán: Eperjes–Tokaji-hegység. --Dör Sün vita 2011. május 2., 21:48 (CEST)

Már átneveztem. Egyébként a cikkcímünket nevezzük át, nem a tájegységet, wikizsargon. :) --Pagonyfoxhole 2011. május 2., 21:51 (CEST)

Irish Guards vs. Ír Őrség?

Sziasztok, talán tudtok segíteni a Vilmos és Kate esküvője kapcsán felmerült dilemmában: azokat a brit egységeket hogyan nevezzük meg, amelyeknek ilyen különleges és a hagyományaikban gyökerező neve van, mint Irish Guards, Blues and Royals, Coldstream Guards. Számomra az eredeti megnevezés megtartása tűnik célrevezetőnek, nem gondolom, hogy bárki is az Ír Őrséget keresi, ha Vilmos egységére kíváncsi. Előre is Köszi! Viktor vita 2011. május 3., 11:06 (CEST)

Utána kell nézni, mennyire van szokásos fordításuk. Ha nincs, akkor zárójelben szokjuk megadni a körülbelüli megfelelőjét. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. május 3., 11:11 (CEST)

Merénylet-e a túszdráma?

Javaslom a „Merénylet a müncheni olimpián” c. cikk címének megváltoztatását. Nézetem szerint ez semmiképpen sem „merénylet” (lásd a cikket), hanem „túszejtés”, „túsz-szedés”, „túszdráma”, „emberrablás”, „terrorakció” vagy - ha a mindenki szándékával ellentétes, sajnálatos végkifejlete alapján minősíteni is akarjuk – akkor „vérfürdő”, „mészárlás”. Az interwikikben e két fő kifejezés valamelyikét használják, a „merénylet” szót sehol sem. Ez szerintem „emberrablás” vagy „túszejtés” (prise d’ôtage, Geiselnahme) volt, ami később „vérfürdőbe” (massacre, massacro) fordult. A korabeli sajtóban is a fenti két fő kifejezés egyikét használták, a „merénylet” szót legfeljebb utólag, filozófikus, átvitt értelemben. „merénylet az olimpiai eszme ellen”. A „merénylet” célja valakit megölni, meggyilkolni, elpusztítani, likvidálni, kikapcsolni, kiiktatni, semlegesíteni. Itt a terroristák célja „túszejtés révén fogolycsere kikényszerítése” volt. Véleményeket köszönettel. Akela vita 2011. május 3., 23:58 (CEST)

A túszdráma nekem jónak tűnik. Kifejezi, hogy a túszejtésnél több, mert vérfürdő is volt. A terrorakciónál pedig itt talán azért jobb, mert a drámához az elrontott szabadítási akció is hozzájárult. Paulus Pontius Crassus vita 2011. május 4., 03:11 (CEST)

Magas dinamikatartományú kép

A kezdőlap miatt bukkantam erre a tükörfordításra: Magas dinamikatartományú kép. SZVSZ magyarul egy tartomány nem lehet magas. Magyarul a számegyenes vízszintes. Tehát:

  • a számok, értékek nem magasak, hanem nagyok;
  • az értéktartomány nem magas, hanem széles.

Köv.képp ezt széles dinamikatartományú képnek kellene hívni:

P/c vita 2011. május 3., 20:56 (CEST)

A cikket én követtem el a kezdőlapon lévő linkre kattintva. Én, a high voltage - nagyfeszültség analógia alapján inkább a nagy dinamikatartomány megnevezést pártolom, ha már magyarítani kell. Ha az angol eredeti a wide range kifejezést használná, akkor tudnám elképzelni, hogy "széles" legyen. Viktor vita 2011. május 4., 09:00 (CEST)

A cikket időközben átneveztem nagy dinamikatartományú képre, Viktorhaukkal egyeztetve. misibacsi*üzenet 2011. május 4., 19:07 (CEST)

navigációs rendszer helyesírása

Sziasztok! Mi a helyzet akkor, ha egy rövidítés transzliterálásakor dupla kétjegyű mássalhangzó keletkezik? Láttam a cikkekben (és a wikihírekben is) a GLONASZSZ és a GLONASSZ formát egyaránt, melyik a helyes? (lásd még: TASSZ, SZSZSZR :) ) Köszi, SyP 2011. május 6., 06:39 (CEST)

Ugye a TASZSZ is híresen így volt írva anno. Egymás melletti betűk önállóak maradnak ilyenkor, nem válnak kettőssé. --Pagonyfoxhole 2011. május 6., 10:15 (CEST)

Egyetértek. --Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2011. május 6., 15:34 (CEST)

Nem 100%, attól függ hogy tényleg betűszóról van szó vagy más rövidítésről. Ha ugyanis az oroszban gyakori, szótagokból vagy -darabokból összerakott rövidítésről van szó, akkor ott a hosszú mássalhangzót akként kell átírni. A TASZSZ és az SZSZSZR betűszavak, de a GLONAS(Z)SZ esetében nem tudom. Az miaz? --Peyerk 2011. május 6., 15:43 (CEST)

ГЛОба́льная НАвигацио́нная Спу́тниковая Систе́ма (ГЛОНА́СС) Betűszó, mindenesetre két külön sz-et érdemel. --Pagonyfoxhole 2011. május 6., 15:46 (CEST)

Így van, megnéztem, ez egy vegyes rövidítés, ahol a két SZ külön szókezdetből származik, tehát a GLObalnaja NAvigacionnaja SZputnyikovaja SZisztyema = GLONASZSZ. --Peyerk 2011. május 6., 15:49 (CEST)

Eduárd - Edvárd

Nem tudom perfectmiss mire alapozta véleményét, de e szerint mind az Eduárd, mind az Edvárd anyakönyvezhető. Viktor 2011. május 6., 15:40 (CEST)

A kettővel fentebbi yorki hercegnős szakaszban van felvetve a téma, nem itt. – PerfectmissRed right arrow.pngide írj! 2011. május 6., 15:59 (CEST)

Igen, csak én sem értem, hogy miért a Sarah-Sára szakaszban kell megbeszélni az Eduárd - Edvárd ügyet? Teljesen más probléma. Amúgy meg: a szótár ("English Collins") és az angol wiki alapján Edward kiejtése kb. /ˈedwəd/, vagyis a vitatott helyen egy "Zöngés labioveláris (ajak-hátsószájpadlás) közelítőhang" áll, amit a v nemigen ad vissza. Viktor 2011. május 6., 16:04 (CEST)

Csaxolók, hogy az Edvárd hivatalosan is anyakönyvezhető férfinév nálunk, így kérném az összes Eduárdot átnevezni Edvárdra, főleg, mert amúgy sem hívja őket senki Eduárdnak, csak a Magyar Wikipédia. – PerfectmissRed right arrow.pngide írj! 2011. május 6., 15:20 (CEST)

Kedves mindenki, csak szerenék szólni, hogy perfectmiss elkezdte átnevezni az Eduárdokat, sajnos pont Eduárd wessexi herceggel kezdte. Kérem foglaljatok állást Eduárd - Edvárd ügyben SOS. Viktor 2011. május 6., 15:33 (CEST)

1. Nagy P-vel írom a nevem. 2. Ellenben a grófot Edvárdnak mondjuk magyarul, nem Eduárdnak, és egy darab ideje már anyakönyvezhető az Edvárd alak is, így nem indokolt az álmagyar Eduárd alak (német változat ugyanis). 3. Miért sajnos? Őt nevezzük a legkevésbé Eduárdnak. Hitvalló Eduárdról se hallottam még. Az OH is jó lenne, ha haladna a korral. – PerfectmissRed right arrow.pngide írj! 2011. május 6., 15:58 (CEST)

1. bocs, gondolom elhiszed, hogy nem szándékos volt 2. falun lehet, hogy Edvárdnak mondják, de aki beszél angolul és hallotta az eredeti alakot, az nem. Ha már itt járunk: mindkettő álmagyar. 3. Akkor nézd meg a Hitvalló Eduárd angol király cikket vagy mutass egy forrást, ahol Edvárdot használnak. 4. Vicces, hogy az követeled, hogy az OH haladjon a korran (igazából sztem nem a Wikipédiának kellene diktálni itt a tempót), miközben te is Arany János hozod, aki Edvárdot hol Edwardot, hol Eduárdot, hol meg Edvárdot használt, i.e. nem konzekvens. Lehet, hogy egy régies, elavult alakot akarsz visszahozni? Lehet, hogy nem Aranyt kellene forrásnak használni? Viktor 2011. május 6., 16:08 (CEST)

Nálunk a sima Edvárd ejtés terjedt el, dacára a "Zöngés labioveláris (ajak-hátsószájpadlás) közelítőhang"-nak. (Te hogy mondod a Wales-i bárdokat?) De tudom, mindenki hülye, csak az OH az okos. Én meg falusi bunkó vagyok, aki bár tud angolul, mégse Ed(h)uárdozik. Miért akar a Wikipédia mindig pápább lenni a pápánál? Mutass forrást, ahol Eduárdot használnak. CSAK a Wikipédiát fogod megtalálni, és - ahogy a vitalapodon írtam - egy-két 2011. április 29-30-án írt cikket, amik az esküvő napján a westminsteri apátságról íródtak, és szerintem a wiki volt a forrás. Mindenhol máshol az eredeti Edward alak van, amit a bunkó magyarok Edvárdnak ejtenek, mert falurú' gyüttek és nem tunnak angolul. Az Edvárd pedig anyakönyvezhető név, ergo nem indokolt az Eduárd. Mellesleg az angol neveket fonetikusan lehet magyarul is anyakönyvezni, így lett pl. Jessica-ból Dzsesszika, mint anyakönyvezhető név, és így lett Edwardból Edvárd. Az anyakönyvezhetőséget és a nevek helyesírását pedig szintén az Akadémia állapítja meg. De biztos ők se tudnak angolul. Vagy csak az OH-szerkesztők tudnak, a nevekkel foglalkozók meg nem. – PerfectmissRed right arrow.pngide írj! 2011. május 6., 16:29 (CEST)

1) "Nálunk a sima Edvárd ejtés terjedt el" - hol, a családban vagy Mo-on? Utóbbira lécci adj forrást, adatot, stb. 2) Én walesinek mondom, mivel hallottam már eredeti kiejtésben, nem velszinek. 3) A wiki nem pápább a pápánál, csak követ egy elfogadott forrást: OH. 4) Mutass forrást, ahol Edvárdot, konzekvensen és széleskörően használnak - online, lécci. 5) Eduárd, mint szerénykedtem linkkel, az MHA Nyelvtudományi Intézetére hivatkozva, megjegyezni, szintén anyakönyvezhető. SZóval EZT az érvet most dobni kéne. Viktor 2011. május 6., 16:37 (CEST)
Magyarországon. De úgy látom, csak olvasni szoktál az Eduárd királyokról, azt se hangosan, mert akkor hallanád, hogy Edvárdnak ejti mindenki az Edwardot. Kíváncsi lennék rá, hogy amikor feleltél Hitvalló Edwardból az iskolában, Edvárdot mondtál-e vagy juszt is Eduárdot? – PerfectmissRed right arrow.pngide írj! 2011. május 6., 17:26 (CEST)
Ti urak, ti urak, ti velsz ebek! Hát ne éljen Eduárd? – Malatinszky 2011. május 6., 16:19 (CEST)
Edward király, angol király... --Pagonyfoxhole 2011. május 6., 16:23 (CEST)
Ugye most nem fogunk akkor elkezdeni Károly velszi herceget gyártani, mert Arany azt használta? Viktor 2011. május 6., 16:22 (CEST)
Szerintem Arany Jánost és művét hagyjuk ki a vitából. Egyrészt, mert a mű 154 éves és akkoriban mások volt a helyesírás és a nyelvhasználat is, másrészt mert Arany János (a költők többségéhez hasonlóan) élt a költői szabadsággal és , feltehetően, ezért variálta a nevet. Hungarikusz Firkász Nuvola apps ksig.png Ide írkássz! 2011. május 6., 16:30 (CEST)
Gondolom Arany arra koncentrált, hogy a szótagszám jól jöjjön ki, meg persze arra, hogy beszóljon Ferencjóskának, nem pedig az helyesírási szabályzatra. – Malatinszky 2011. május 6., 17:23 (CEST)

Mivel az Edward név rendkívül elterjedt a germánoknál, korántsem lehet rájuk egy darab szabályt alkotni. Vannak olyan nyelvek, ahol az Eduárd a kiejtésközelítő, és vannak ahol az Edvárd. Következésképp nyelvfüggő, hogy melyiket kell alkalmazni. Szerintem. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. május 6., 16:02 (CEST)


Nem tudom, hogy a germánoknál mi terjed el, Magyarországon eddig találtam: Alvinczi Eduárd, Gámentzy Eduárd, Szigligeti Eduard...viszont nem sok Edvárdot. hm...Viktor 2011. május 6., 16:49 (CEST)
Az iwiwen 221 Edvárd és 143 Eduárd van (illetve utóbbi kevesebb, mert belesorolta az Eduárdákat, illetve számomra ismeretlen okokból egy Lászlót és egy Ritát is…) Alensha 2011. május 6., 21:53 (CEST)
És ezek hány százaléka Edvárd Kálen? Iwiw mint megbízható forrás? LOL. Xiǎolóng Dragon01.svg vigyázz, harap! 2011. május 6., 21:56 (CEST)
(Egyébként ezeknek a nagy része, ahogy nézem 0-12 éves... ami csak annyit jelent, hogy mostanság "divatos" így írni, ez azonban nem jelenti azt, hogy nekünk egy divat miatt át kéne nevezni a királyokat is...) Xiǎolóng Dragon01.svg vigyázz, harap! 2011. május 6., 22:00 (CEST)
Mostanában törlik a kamuregeket. Nem néztem át mindet, de amiket láttam, átlagos, rendes polgári neveknek tűntek. Nincs a közelben a csillagtökűd, ne reménykedj. Kínaiból többet találsz itt, mint csillámvámpírból, érdemesebb volt lecserélned rajongásod tárgyait :D Alensha 2011. május 6., 22:02 (CEST)
Nem az a lényeg, hányan viselik az Edvárd és hányan az Eduárd alakot, hanem az, hogy hány ember (utca embere, hírolvasó) olvassa ki Eduárdnak az Edwardot? Hányszor hallottad azt a tévében, hogy "Itt megy András herceg és öccse, Eduárd"? Sehányszor. Magyarul Edvárdnak hívjuk/ejtjük ezeket a szerencsétleneket, Hitvalló Edvárdtól Edvárd wessexi grófig. És ha most valaki azt mondja, hogy ő biza Eduárdnak ejti és írja őket, és iskolai dolgozatban is mindig úgy írta és feleléskor úgy mondta, és a történelmi tudományos művekben felháborodottan kijavította az Edwardot/Edvárdot Eduárdra, és a tanárát is lecseszte, mert az Edvárdozott, akkor visítok. – PerfectmissRed right arrow.pngide írj! 2011. május 6., 22:13 (CEST)

PS: az átnevezésekkel viszont le kéne addig állni, amíg megegyezés nem születik. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. május 6., 16:09 (CEST)

+1 – Malatinszky 2011. május 6., 16:17 (CEST)
+2 - ezt kértem is Prefectmiss-től és írtam az adminoknak, hogy állítsák vissza az Eduárd wessexi gróf-ot. Viktor 2011. május 6., 16:20 (CEST)
+3 --Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2011. május 6., 16:25 (CEST)

Eleve el se kellett volna kezdeni az Eduárdozást. – PerfectmissRed right arrow.pngide írj! 2011. május 6., 16:29 (CEST)

Miért? Mellékesen megragadnám az alkalmat annak propagálására, hogy aki átnevez, az a cikkben is javítsa ki a névelőfordulásokat, mert így meglehetősen hülyén néz ki: a cím Edvárd, míg a cikkben mindenhol Eduárd van. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. május 6., 16:31 (CEST)

Erre gondolom a meginduló vita miatt nem volt ideje, mint ahogy nekem se, hogy azt a szaros grófot a hétvége előtt befejezzem. :( Viktor 2011. május 6., 16:33 (CEST)

Az OH nem hülye, vagy okos, hanem szabály. Innen üzengetni neki pedig eléggé mindegyis. OsvátA Palackposta 2011. május 6., 16:38 (CEST)

Lehet, hogy megkérdezem őket levélben, hogy mi a véleményük a dologról. – PerfectmissRed right arrow.pngide írj! 2011. május 6., 17:26 (CEST)

Hogy érdemben is hozzászóljak: én úgy látom, hogy az Eduárd semmiképp sem rosszabb, szokatlanabb vagy kevésbé elfogadott, mint az Edvárd, és a választás alapvetően szimpátia kérdése. Tény az is, hogy az (angol) Edward névhez kiejtésben az Eduárd esik közelebb, ezért nekem ez a szimpatikusabb névalak. Malatinszky 2011. május 6., 17:23 (CEST)

Ez így van. Lásd Baldvin/Balduin, Gottfried/Godefroy és még több hasonló. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. május 6., 17:26 (CEST)

Nem a szimpátia határozza meg a szócikkek címét. Az OH-t tartjuk a helyesírási alapnak itt a wikin, és ha az OH a királyok megnevezésére az EDUÁRD alakot ajánlja, nem az EDVÁRD-ot, akkor úgy fogjuk írni, egész egyszerűen azért, mert meglévő helyesírási szabályokhoz kell alkalmazkodni, nem újakat kitalálni, ha van meglévő. Az, hogy az Edvárd anyakönyvezhető alak, nem jelenti azt, hogy az Edward nevű uralkodókat Edvárdnak kellene átírni. Szerintem egyetlen történelemkönyvben sem fog az ember Edvárd királyt olvasni. Az uralkodók elnevezésére kialakult szokásrendszer van, ezt nem kéne bolygatni csak azért, mert manapság mindenféle hülyeséget lehet anyakönyveztetni a Herkulestől a Gollamig. Xiǎolóng Dragon01.svg vigyázz, harap! 2011. május 6., 17:31 (CEST)

Vicces, hogy az Edvárd alakot a Gollamhoz hasonló hülye névként írod le. Arról pedig meg vagyok győződve, hogy az OH azért írta az Eduárd alakot, mert az Edvárd akkor még nem volt anyakönyvezhető nálunk, vagy valamiféle félresikerült hagyománytiszteletből (mert ti. a 19. században használták az Eduárd alakot nálunk). – PerfectmissRed right arrow.pngide írj! 2011. május 6., 17:51 (CEST)
Nem volt világos nekem, hogy az OH állást foglal a kérdésben, de ha igen, akkor persze ez eggyel több (és ráadásul igen nyomós) ok arra, hogy az Eduárd alakot használjuk. – Malatinszky 2011. május 6., 17:42 (CEST)

Nem, mint ahogy az imént idézett keresztnévlista, az OH is mindkét alakot elismeri. --Pagonyfoxhole 2011. május 6., 17:49 (CEST)

Akkor miért a magyar (pórias) kiejtéstől idegen Eduárd van erőltetve? – PerfectmissRed right arrow.pngide írj! 2011. május 6., 17:58 (CEST)
Már miért lenne idegen kiejtésű? Ha jól tudom, az Edvárd csak az utóbbi években elfogadott alak, az Eduárd a hagyományos. Hogy lenne akkor idegen a magyarnak? Pont hogy inkább az Edvárd a hülyeség, mert a W=/=V-vel, egyáltalán nem az a hang. Ez ma már csak a magyarul elfajultan ejtett angol nevek miatt lehet anyakönyvezhető, mert pl. a szinkronstúdiók se képesek normálisan ejtetni a színészeikkel. Az Edvárd egyszerűen rossz berögződés elterjedése. Xiǎolóng Dragon01.svg vigyázz, harap! 2011. május 6., 18:06 (CEST)
Rátapintottál a lényegre: elterjedés. Az Edvárd kiejtés terjedt el, nem az Eduárd. De hajrá, változtassátok meg, talán sikerül egyszer azt visszahallani az emberektől és a médiából, hogy "Eduárd wessexi gróf", és akkor majd lehet örülni. Talán a feng shuiból is egyszer majd fengsuj lesz, ha egyszer a Wikipédia azt mondja, hogy az a helyes. – PerfectmissRed right arrow.pngide írj! 2011. május 6., 18:59 (CEST)

Kedves Perfectmiss, szereném felhívni a figyelmed valamire: a "wessexi gróf" kiejtése hogy terjedt el a magyarban? Meg tud bírkózni vele, a nép, vagy pedig az is legyen "vesszekszi gróf", hogy mindenki ki tudja mondani? Viktor 2011. május 6., 23:02 (CEST)

Fengsuj - (a tildéimet valaki ellpopta, úgyhogy így póriasan: Nullexra vótam ... )
Off: ad Nullextra: műszaki kocsmafalon Peyerk pontosan ezt a tilde-problémát (és més súlyos bajokat) vet fel, már N+1-edszer. Valami nagyobb zűr van. Akela 2011. május 6., 19:17 (CEST)

A név(amúgy) az Odoardo, Eduardo, Édouard formákból lett, csak az angolok írják V (W) hangzóval. Még a németek (sőt a hollandok is) is Eduard-nak hívják az angol királyokat, pedig ők kicsit germánabbak a briteknél. Nem az U a deviancia, hanem a W. Akela 2011. május 6., 18:43 (CEST)

Sziasztok, remélem van valakinek valami ötlete arra, hogy mikor és hogyan lehet eldönteni a kérdést. Szavazzunk? Box? Balsarokban Eduárd wessexi gróf, akit az OH szabály és a wiki eddigi gyakorlata támogat. Kihívója Edvárd vesszekszi gróf (elterjed kiejtés), a modern kor embere. Tényleg, ki vagy kik döntenek? Viktor 2011. május 6., 23:02 (CEST)

Bennót a mókusok elé vetjük. Ha kiszabadul - Eduárd, ha nem - Edvárd. Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2011. május 6., 23:07 (CEST)
A számomra kérdéses, hogy ha az OH mindkét alakot hozza, akkor miért is kellene nálunk egységesíteni? Ilyen esetben meg lehetne nézni személyenként külön, hogy az egyetemi anyagokban, a mai szakirodalomban preferálják-e valamelyik alakot, és azt átvenni. Nagyon sok Edu/vardunk van?
WikiThanks.pngKarmelaüzenőlap 2011. május 6., 23:10 (CEST)

OH-ban rögzített helyesírási kérdésről az éppen ráérő, arrajáró érdeklődők pillanatnyi és helyi többsége döntsön? Érdekes távlatokat nyitó ötlet. Akela 2011. május 6., 23:12 (CEST)

Nekem nincs OH-m. De mintha fentebb arról lenne szó, hogy mindkettő benne van. Szóval nem annyira problémás, hogy helyileg eldöntjük. Viszont emlékeztetnék egy fentebbi gondolatomra: először ki kéne találni, hogy van-e olyan germán nyelv, ahol az Edvárd közelebb áll a kiejtéshez, mint az Eduárd. Szerintem lesz olyan, de nem értek hozzá. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. május 6., 23:17 (CEST)

Kis kutatás

Akkor gyüjjenek, amiket találtam vala: Keresés: I. Eduárd király vs I. Edvárd király:

I. Eduárd király

Symbol opinion vote.svg megjegyzésVan itt Edward is bőven. Jól kutyulja. Nem minden egyetemi hallgató való az egyetemre. :-) Paulus Pontius Crassus 2011. május 7., 23:29 (CEST)

I. Edvárd király
I. Edward király (Paulus Pontius Crassus 2011. május 7., 23
29 (CEST))
  • Szántó György Tibor: Anglia története, Kozmosz, 1986
  • Szántó György Tibor: Anglikán reformáció. angol forradalom, Európa, 2000 (ugyanaz a szerző, de más kor, más lektorok)
  • Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény, Osiris, 1999 (II. Edward)
  • Marc Bloch: A feudális társadalom, Osiris, 2002 (Hitvalló Edward)
  • A kereszténység története, Lilliput, 1996
  • The Times, Képes világtörténet, 1992
  • A viking világ atlasza, Helikon, 1997 (Hitvalló Edward)


Az arány fifty-fifty, a többi helyen Edward alak szerepel. Ezek alapján a közösségnek kell eldöntenie itt, hogy melyik alakot részesíti előnyben, én relevánsabb forrásnak tartom a történelmi könyveket és az ELTE gyakorlatát, mint mondjuk a műfordító választását vagy egy online portál gyakorlatát. Xiǎolóng Dragon01.svg vigyázz, harap! 2011. május 6., 23:24 (CEST)

Bizony, a források súlya folytán az Eduárdokhoz billen a mérleg. Úgy tűnik, hogy az Eduárd korszerű a szakirodalomban. Hát ne éljen Eduárd? WikiThanks.pngKarmelaüzenőlap 2011. május 6., 23:30 (CEST)

Az a baj, hogy helyesírási kérdést csináltok belőle, pedig nem az. Ha valaki ma rákeres Edvárd hercegre, akkor vagy tudja, hogy angolul Edwardnak írják és úgy keresi, vagy beírja, hogy "Edvárd herceg", mert úgy hallotta a tévében, úgy beszélték meg a munkahelyen, hogy ott volt-e Edvárd az esküvőn, és az iskolában is Hitvalló Edvárdról (kiejtve) tanult. De hogy nem fog Eduárd herceget keresni, az tuti, mert az egy másik név, még ha azonos alapnévből is képződtek. Nem fog Eduárdot keresni, mert nem úgy ismeri az ipsét, hanem Edward/Edvárdnak. Én se hallottam soha életemben Eduárd hercegről, se Eduárd nevű angol királyról. Ha valaki nekiállna Eduárd hercegezni, akkor nem is tudnám, hogy ki az ördögről beszél az illető (Hitvalló Eduárdot meg külön kiröhögöm, de legalább neki a melléknevéről tudom, hogy kiről van szó.) Ez nem helyesírási kérdés, hanem magyarosítási. Magyarul Edvárdnak mondjuk őket, még akkor is, ha a W nem egyenlő a V-vel. Lehet homokba, azaz OH-ba dugni a fejet, csak nem érdemes. A Wikipédiát az olvasóknak írjuk, nem az Eltének. Legalább redirektek vannak, hogy a falusiak is megtalálják őket? – PerfectmissRed right arrow.pngide írj! 2011. május 6., 23:39 (CEST)

Perfectmiss:

Nem az olvasók legalsó színvonalához kellene igazodni a cikkek írásakor. misibacsi*üzenet 2011. május 7., 00:39 (CEST)

Van egy mondás, miszerint egy lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme. Te értsd, ahogy akarod, de az akadémikusok nem a Wikipédiáról fognak tájékozódni, míg az olvasók legalsó színvonala valószínűleg igen (vagy legalábbis nagyobb a valószínűsége). Például én azért kerülöm el nagyívben az orvosi cikkeinket, mert bár én vagyok az Olvasó (nagy ó-val), mégse nekem szólnak ezek a cikkek, hanem a szakértőknek (merthogy én csak a kötőszavakat értem belőlük, úgyis mondhatnám ezek a cikkek nem követik a Közérthető tudomány ismérveit.) Egyszóval én magam vagyok az olvasók legalsó színvonala, és én Eduárd angol királyt nem ismerek egyet se. Evvan. – PerfectmissRed right arrow.pngide írj! 2011. május 7., 20:57 (CEST)
Ez ugyanúgy helyesírási kérdés, amit te itt most leírtál. :) Egyébként meg erre van az átirányítás funkció. Az, hogy valaki az Edward-ot Edvárdnak hallja és így keres rá, irreleváns a szócikk címadása szempontjából. A Youtube-ot is Jútyúbnak meg Jutubénak megy Jutubnak ejti a magyar paraszt, mégse ez a szócikk címe. Xiǎolóng Dragon01.svg vigyázz, harap! 2011. május 6., 23:44 (CEST)
És akkor már ne habozzunk, igazodjunk a magyar paraszt kiejtéséhez! Legyen nekünk Májkűl Dzsekszn, meg Britni Cpirsz, Csársz herceg, Dájáná hercegné és Dzsordzs Buss, meg Nikolász Sárközi. Hm? Xiǎolóng Dragon01.svg vigyázz, harap! 2011. május 6., 23:50 (CEST)
Vagy Edvárd vesszekszi gróf? :) Viktor 2011. május 8., 21:18 (CEST)
Oppálá, mire bukkantam:
„Az alábbi listában kék háttérrel emeltük ki a helyesírási szabályzat által indokolható, annak alapján javasolt formákat”
MHSz. OH. Magyarázat, megjegyzés
Szóalak Oldal Szóalak Oldal
Edward (király) 114. Eduárd (király) 620. AkH.11 207.; Arany János A walesi bárdok c. versének egyes sorait idézve azonban az Edward alak a megfelelő.
Innen: A Magyar helyesírási szótár és az Osiris-féle Helyesírás eltéréseinek listája
Köszönet Adam78-nak!
WikiThanks.pngKarmelaüzenőlap 2011. május 6., 23:42 (CEST)
Ez csak azt bizonyítja, hogy mindkét verzió elterjedt, tekintve, hogy a listában teljesen véletlenszerűnek tűnik, hogy az MHSz vagy az OH változatát vesszük mérvadónak… Alensha 2011. május 8., 05:23 (CEST)

A királyok és a pápák nevét egységesen magyarosan írjuk, tehát az Edward alak valójában kiesik (kivéve persze, ha Arany János versének egyes sorait idézzük). Az Edvárd egy új keletű fejlemény, valahogy úgy, ahogy most már létezik Atilla név is (sic!) a hagyományos Attila mellett, dacára annak, hogy rövid t-vel és hosszú l-lel mondjuk (innen is látható, hogy a kiejtés nem mérvadó). A történelmi királyok nevét viszont nem szokás az aktuális trendekhez igazítani, úgyhogy nem marad más, mint az Eduárd, ami egyébként Arany János versében is többször szerepel. Ádám 2011. május 8., 19:15 (CEST)

Te is a mókusok előtt végzed majd, mint Bennó ... :) Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2011. május 8., 19:20 (CEST)

Korábbi viták

Alensha 2011. május 8., 05:33 (CEST)