Főmenü megnyitása

Mennyiségek számjeggyel és betűvel

(Vigyázat: offtopic, mert nem helyesírás, hanem stilisztika!) → már nem offtopic, tessék megnézni, a kocsmafal helyesírási ÉS stilisztikai immáron. Yess!:)--MerciLessz BalhéLessz 2007. június 11., 14:42 (CEST)

"A Hexatrygonidae a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a rájaalakúak (Rajiformes) rendjébe tartozó család. 1 nem 5 faja tartozik a családhoz."

Nagyon avétos, ha az egyjegyű tőszámokat folyószövegben szívesebben látom betűvel kiírva? --MerciLessz BalhéLessz 2007. június 11., 09:47 (CEST)

Nem, úgy elegántos, legalábbis én is úgy szeretem, de ez egyéni stíl kérdése. Pasztilla 2007. június 11., 10:27 (CEST)
(Vésessük gyorsan kőbe a főfilológussal! Hm?:)--MerciLessz BalhéLessz 2007. június 11., 10:39 (CEST))
[1] Az enwiki szerint 10-ig legyenek kiírva, egy listában legyenek egységesek, és ne kezdődjön számmal a mondat (illetve akkor legyen a szám kiírva). --Dami reci 2007. június 11., 14:05 (CEST)
Szerintem e tárgyban (is) hagyjuk az enwikit, nem mérvadó a magyar íráshagyományra nézvést. A fentiek alapján tehát: „Öt és 12 kölyke születik” volna a mondat. Szép :-) Pasztilla 2007. június 11., 15:45 (CEST)
Nem olvastad végig, az is fontos, hogy egy listán belül egységes legyen, tehát öt és tizenkettő, vagy 5 és 12, de lehetőleg nem keverve.--Dami reci 2007. június 11., 16:36 (CEST)
De végigolvastam, csak értelmezési problémák adódnak itten, ez ugyanis nem lista, hanem felsorolás. Vagy még assem. Azt hittem, arra gondolsz, hogy listában egymás alatti tételek esetén ne legyen az egyik szám, a másik bötü. Pasztilla 2007. június 11., 17:09 (CEST)
Akkor én voltam félreérthető, remélem így érthető. Az egymás alatti tételeknél, vagy táblázatoknál a számok számként való leírását ajánlja az enwiki. --Dami reci 2007. június 11., 17:23 (CEST)
Merhogy az egymásalatti meg a táblázat amúgy se nagyon látszik folyószövegnek, ugye?:)--MerciLessz BalhéLessz 2007. június 11., 17:29 (CEST)
Nem tudom, most mi rosszat mondtam :), vagy nem mondtam. A kérdés, hogy van valami gond az enwikis megfogalmazással (és mielőtt megint belém köttök, kérlek olvassátok el az eredetit, rövidebb, mint a vita akörül, hogy én hogy foglaltam össze) a magyar helyesíráshoz viszonyítva?--Dami reci 2007. június 11., 17:45 (CEST)
Le is szűkítettem az akciómat arra az egyszerű esetre, amikor a mondat egyjegyű számjeggyel nyit, és az ilyen mondatokban aztán szépen a többi számjegyet is betűsítem. Bemelegítésnek pont jó.--MerciLessz BalhéLessz 2007. június 11., 15:50 (CEST)
Azért arra ügyelj, hogy az „1 kg wikipédistára 8 kB hasznostartalom” esik mondatban maradjanak a számok ;-9 . Már mértékegységek előtt, úgy értem. Pasztilla 2007. június 11., 15:55 (CEST)
A szabált igyekszem tartani. Az itt közölt mérőszámokra viszont forrásmegjelölés nélkül nem tudok tekintettel lenni. A kibic per definitionem csak girhes csontváz lehet?--MerciLessz BalhéLessz 2007. június 11., 16:03 (CEST)
A kibicé már a szekrényben sem zörög, itt csak egy kíméletlen élharcost látok. Pasztilla 2007. június 11., 17:09 (CEST)
Hahh, méghogy avétos... Izibe bottá transzformálódok, és csihipuhi...:)--MerciLessz BalhéLessz 2007. június 11., 14:14 (CEST)

Mindamellett, hogy betűvel szerintem is sokszor szebb, főleg, ha számokat tartalmazó típusjelzésekkel keveredik, az OH így nyilatkozik a 409. oldalon:

Az írásgyakorlat azt mutatja, hogy a folyamatos szövegekben inkább betűírást szokás használni a számok lejegyzésére akkor, ha a szám kiejtett alakja rövid: egy, három, nyolc, tíz, húsz, ötven, száz, ezer, húszezer, tízmillió stb. A betűírást részesíti előnyben az írásgyakorlat akkor is, ha a szám toldalékos vagy névutós alakban áll, valamint ha összetételi előtag: harminckettőt, ötvenhét után, hatvanféle, tizedmagával, kéthetenként stb. A számjegyírás gyakoribb viszont akkor, ha a szám kiejtett alakja viszonylag hosszú: 2989 adat, 372 dolgozat, 745 fő részére stb. Az időpont, pénzösszeg, mérték, statisztikai adat és ehhez hasonlók lejegyzésekor a szám hosszúságától függetlenül – főleg ha nem folyamatos szövegben fordulnak elő – inkább a számjegyírás dominál: 4 órakor, 2005 Ft, 12 méter, 35% stb. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a fenti példák nem írhatók le számjegyírás helyett betűvel, és fordítva [...].

cheryn/IRC 2007. június 11., 14:17 (CEST)

Már az AkH.11 288. is ezt javasolja. Folyó szövegben (hacsak nem hosszabban kimondható számról vagy időpontról, pénzösszegről, mértékről, statisztikai adatról van szó) lehetőleg inkább betűvel írjuk őket. Ádám 2007. június 11., 16:16 (CEST)

Persze a kimondási próbából a "kérdezzemegorvosátgyógyszerészét" egyedek kizárva...--MerciLessz BalhéLessz 2007. június 11., 16:19 (CEST)

Hallelúja!! Megérkezett az örömhírvivő földrajzi nevek ügyében

Mártonfi Attilától kaptunk egy linkajánlót, amin az összes fentebb taglalt intézményi és földrajzi névi probléma részletesen fejtegetve van, csemegézzetek: [2] – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. június 11., 21:16 (CEST)

Nem akarok okoskodni, de hónapokkal ezelőtt hívtam fel a figyelmeteket erre az oldalra. (A Death Valley-vel kapcsoaltos vitában is ennek az oldalnak a szerkesztőitől kértem a véleményt. Ami nem aratott osztatlan sikert itt.) Péter 2007. június 11., 22:48 (CEST)

Mintegy

"Mintegy 6 nem és 18 ma élő faj tartozik a családba."

A "mintegy" gyakran használt szófordulat a mennyiségi bizonytalanság kifejezésére. De szerencsés-e (vagy helyes-e...) a használata akkor, ha utána darabra pontosan megadott szám áll, és nem egy kerek tízes-százas-ezres, vagy tucat, vagy valami más "becslésszerűbb" kifejezés? (A "számjegy-betű probléma" lekezelése már folyamatba téve...:)--MerciLessz BalhéLessz 2007. június 14., 11:51 (CEST)
Az én értelmezésem szerint is a mintegy valóban hozzávetőlegességet implikál, ettől függetlenül nem tartom kizártnak pontos (nem kerek) értékekkel történő használatát sem, mert ugyanakkor a megengedőlegesség is benne van. A fenti példában talán ott lehet létjogosultsága, hogy amennyire tudom, az állat/növényrendszertan és a nevezéktan is folyamatosan változó és viták kereszttüzében álló valami, azaz mondhatom, hogy közmegegyezés alapján 6 neme és 18 faja van, de nincs kizárva, hogy a Timor szigetén nemrégiben felbukkant botsáskafaj lesz a tizenkilencedik, ráadásul egy hetedik nemet kell neki kreálnunk stb. Persze nem értek az egész topikhoz, úgyhogy csak tipp az értelmezésem. A pontos számmal kifejezett mintegy megengedőlegességéről: „A gyűlésen mintegy tizennégyen vettünk részt.” = Legjobb tudásom és emlékeim szerint tizennégyen voltunk ott, de meghagyom az esélyt annak, hogy tévedek. Pasztilla 2007. június 14., 12:07 (CEST)
„A dromedármókus mintegy 3-5 kölyköt hord ki vemhessége során.” = nem egyszerűen intervallum, hogy 3, 4 vagy öt pici dromedármókus születik, hanem azt is jelzi: benne van a pakliban, hogy 2 vagy 6 rusnya kis dög jön a világra. Pasztilla 2007. június 14., 12:10 (CEST)
Kössz: pont azér bocsátom közszemlére, mert én is bőszen vacillálok. Vehemens cimborádra is van kilátás?:)--MerciLessz BalhéLessz 2007. június 14., 12:16 (CEST)

(További ügyrendi kérdés, hogy szabad-e vajjon ideiglenessen a Wikipédiában állomásozó "Mintegy"-kategóriát fundálni? Mert ilyen mátyáskirályosan bukkan elő: van is, meg nincs is, és jó lenne valahogy megtaggelni, amíg föl nem száll a füst. --MerciLessz BalhéLessz 2007. június 14., 12:26 (CEST))

Véleményem szerint a mintegy az angol upto kifejezésnek is lehet a megfelelője. Tehát nem csak a bizonytalanság, hanem a mennyiségi lehetőséggel való rendkívül bújtatott kérkedés is. (New York lakossága mintegy 17 millió fő.) --Burumbátor Szellemszoba 2007. június 14., 14:33 (CEST)

Hát ha ezt a diszkrét kivagyiságot is bestiklizáljuk, akkor a 6-tal aztán végképp nemigen van mit hencegődniük a mosómedveféléknek ott, ahol effélék a listavezető X-félék...--MerciLessz BalhéLessz 2007. június 14., 14:48 (CEST)

SOS és iszonyat, beindult a Portál névtér

Látjátok feleim szümtükhel, micsoda csapás ért bennünket, alig hogy két hónapja diadalmasan magyarítottunk minden portáltot, beütött a portál névtér, és most kezdhetjük az elejiről immár Portál: előtagokkal... Idelistantom a listot, és kérek minden kollégát és kolleginát (lovagot és lovaginát... by Hofi), helyezze el a kegyelet virágát és legjobb ötleteit a név mellé immár Portál: kezdettel (ez persze azt jelenti, hogy a portál minden névből ki fog maradni, csak a névtérben marad meg). Hajjaj:

Wikipédia:Arab portál
Wikipédia:Biológiaportál
Portál:Csillagászat
Wikipédia:Feröer-portál
Wikipédia:Filmportál
Wikipédia:Filozófiaportál
Wikipédia:Fizikaportál
Wikipédia:Földrajzportál
Wikipédia:Globális felmelegedés portál
Wikipédia:Informatikaportál
Wikipédia:Írásportál
Wikipédia:Közgazdaságtan-portál
Wikipédia:Magyar portál
Wikipédia:Matematikaportál
Wikipédia:Nyelvi portál
Wikipédia:Ókori irodalmi portál
Wikipédia:Ókorportál
Wikipédia:Orvostudományi portál
Wikipédia:Politikaportál
Wikipédia:Törökország-portál
Wikipédia:Történelemportál
Wikipédia:Vallásportál
Wikipédia:Zeneportál

– Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. június 15., 00:22 (CEST)

Biztos, hogy jó ez nekünk? Milyen belülről és alulról eredő igény hozta létre ezt a névteret? Az az igénybirtokos miért nem állt mingyár elő a javaslataival? Minden kérdésre várnék kielégítő (szatiszfaktoriális) választ! Köszönettel, --Burumbátor Szellemszoba 2007. június 15., 00:30 (CEST)

Szerintem a legtöbb jó lesz úgy, hogy simán lehagyjuk a végéből a portál szót, amin variálni kell, az az arab meg a magyar. A magyar helyett elvileg lehetne Magyarország, de Adapa, amikor csinálta, direkt úgy csinálta, hogy magyar legyen, ne csak magyarországi, szóval őt kéne megkérdezni. (Lehetne persze még: magyarság, magyar kultúra...) Az arab szintén lehetne pl. arab kultúra portál, arab országok portál. – Alensha Ankh.svg üzi 2007. június 15., 16:28 (CEST)

Tipp:Portál:Arabok, Portál:Magyarok stb. ? --Vince blabla :-) 2007. június 15., 16:31 (CEST)

Burumnak: a világ haladásának útja a Portál névtér volt, az elv pedig az azt hiszem, hogy a szócikk névtértől legyen megkülönböztetve minden, ami nem közvetlenül oda tartozik. Ami még hiányzik a repertoárunkból, az a Műhely névtér. – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. június 15., 17:49 (CEST)

jajj, hogy a legegyszerűbb megoldásra nem bírtam rájönni... :D Igen, az jó lesz, Vince. – Alensha Ankh.svg üzi 2007. június 15., 17:51 (CEST)

Megkésve, kedves Bennó, a felvilágos ításodhoz: a szócikk névtértől eddig is megvolt különböztetve, ami nem od avaló volt, csak eddig ippeg Wikipédia névtérben voltak a Portálok és a műhelyek is. És nem is volt rossz eddig se.
A világ haladásának irányára ki figyelt fel? Mert ha egyébként senkinek nem okozott hiányérzetet a Portál névtér hiánya, akkor miért pont errefelé halad a világ?--Burumbátor Szellemszoba 2007. június 29., 12:17 (CEST)

Érdeklődnék, van-e valami fejlemény a fenti problémával kapcsolatban. Most készülök beindítani egy gitárportált és kíváncsi lennék, hogy akkor most hogy is lesz... --Opa Wiki notes.png vita 2007. július 21., 18:15 (CEST)

A vessző használata a magyar nyelvben

Nincs egy kollégának kedve összeszedni mindazt, amit tudni kell a magyaros vesszőzésről (mikor, miért, mikor ne) mondjuk a vessző vagy a vessző (írásjel) cím alatt? :) – cheryn/IRC 2007. június 15., 18:48 (CEST)

isteni ötlet, példának okáért az OH vonatkozó szakasza remekül összeszedi... ha valakinek volna ehhez kellő ereje. :o) – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. június 18., 13:57 (CEST)

Pl. Jancsónál a Szegénylegényekben... (bocs) P/c 2007. június 18., 23:11 (CEST)

Magyar cím vagy angol

Javítsatok ki, ha tévedek, de ha egy műnek van magyar címe, akkor a szócikkben végig azt használjuk (és egyszer megadjuk az eredetit), ugye? Vannak kivételek erre a Wikipédián? --Dami reci 2007. június 18., 11:56 (CEST)

Hogyan javíthatnánk ki, mikor nem tévedel? :o) – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. június 18., 13:56 (CEST)
Nem vagyok biztos benne, hogy létezik-e olyan, hogy "hivatalos magyar cím"? Azt semmiképpen sem tudom elfogadni, hogy ha egy forgalmazó ad valami agyament nézőfogó magyar címet egy filmnek, könyvnek, bárminek, akkor azután a jövőben azt kötelezően kellene használni. Természetesen meg kell említeni; nyugodtan lehet az "Alien" és "Aliens"-ről beszélni, írni, de hozzá kell tenni, hogy Magyarországon "A nyolcadik utas: a halál" és "A bolygó neve: halál" címmel forgalmazták.
És mi van akkor, ha ugyanaz a mű több címmel jelent meg? Akkor mi a "hivatalos"? Csak egy példa: Tolkiens Gyűrük Urának az előzménye, a "The Hobbit" magyarul először "A babó" címmel jelent meg. Szerencsére később a Gyűrük Urának a fordításakor a hobbitok megmaradtak hobbitnak és nem lettek babók, se a könyvben, se a filmben. Egyébként még később a könyv már "Hobbit" címmel jelent meg ismét magyarul. És még sok példát említhetnénk a többszörös cím- vagy névadásra.
Összefoglalva: szerintem a wiki címben (és linkben) mindenképpen kell a magyar és az eredeti cím. Utána nem lehet merev szabályként csak a magyart használni. Általában igen, ha csak egy magányos könyvről vagy filmről vagy egyszerű sorozatról van szó. Viszont nem célszerű, ha egy egész univerzum épült az eredeti, esetleg már kultikussá vált film köré. A fenti "Alien" is ilyen, hiszen rengeteg könyv is megjelent már a filmekhez kapcsolódóan. Hasonló a "Doctor Who" is a rengeteg filmmel, spin-offal, hangjátékkal, könyvvel, képregénnyel. Ilyenkor szerintem jobb az Alien vagy a Doctor Who világáról beszélni, fordítás nélkül.--tgunda reci 2007. július 18., 13:56 (CEST)

Fejléc szövege

Minden kedves wikiszerkesztőt várják a Wikimedia Foundation felügyelőbizottságának új tagjelöltjei, meg lehet ismerkedni a bemutatkozó anyagaikkal, és támogatni őket.

Nos, van benne pár bukta, meg fölösség, amit ki kéne javítani. :) --Vince blabla :-) 2007. június 19., 17:19 (CEST)

Lehetne pl. A Wikimedia Foundation felügyelő bizottsága új tagjelöltjeinek bemutatkozó anyagai megtekinthetőek. De ez csak egy tipp. --Vince blabla :-) 2007. június 19., 17:19 (CEST)

Szerintem inkább "megtekinthetők", ha ezt a megoldást választjuk. Ádám 2007. június 20., 10:59 (CEST)

A mondat tényleg vacak, félholt sietésben született, de tessék jót javasolni helyette, mert egy másik rosszra nincs értelme lecserélni. :o) Ha megegyezünk, lecserélem. – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. június 21., 22:23 (CEST)

Minden kedves wikiszerkesztőt várnak a Wikimedia Alapítvány felügyelő bizottságának új tagjelöltjei. Megismerkedhettek bemutatkozó anyagaikkal, és támogathatjátok azokat, akiket alkalmasnak véltek.

P/c 2007. június 21., 22:43 (CEST)

Köszönet! Máris átvezettem. A Foundation nem fordítanám le, nehogy azt higgye valaki, hogy már megalakult a magyar leányalapítvány (még nem, de készülődik). – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. június 21., 22:49 (CEST)
Nem kéne egyértelművé tenni, hogy ez még nem a szavazás (pl: "támogathatjátok az indulásuk a szavazáson", bár ez nagyon kacskaringós.. :( ), csak a totál népszerűtlen jelöltek kiszűrése onnan (és persze elméletileg, az hogy megismerjék a jelölteket, mire szavazni kell)?--Dami reci 2007. június 21., 23:16 (CEST)

Most már ugyan tárgytalan, de nem jobb a kuratórium a felügyelőbizottságnál? A Google Hejesírás szerint jóval elterjedtebb: kuratórium ⇔ felügyelőbizottság. --TgrvitaIRC 2007. június 27., 02:44 (CEST)

Gerilla-marketing külön vagy egybe?

Lásd: Vita:Gerillamarketing -- nyenyec  2007. június 20., 02:35 (CEST)

OH 739. oldalán: gerillabúvóhely, gerillaháború, gerillahadsereg stb. Ez alapján (meg amúgy is) gerillamarketing.cheryn/IRC 2007. június 20., 09:48 (CEST)

Teljesen egyértelmű, hogy egybe, mert hat szótag és csak kétszeres összetétel. De ha már szóba került, megjegyzem, hogy a gerilla is a konkvisztádor tipikus esete: helyesen magyarosítva gerrilia lenne (sp. guerrilla < guerra, azaz "kis háború"), vö. vanília (sp. vainilla < vaina "kis hüvely"). --TheMexican (escríbeme) 2007. június 20., 10:09 (CEST)

Magyaros kiejtés alapján magyarosítunk, nem spanyolos alapján. :) Tokió se véletlen nem Tókjó, meg a többi… – cheryn/IRC 2007. június 20., 10:17 (CEST)
És a gerilla mitől lenne magyarosabb, mint a gerrilia? :))) --TheMexican (escríbeme) 2007. június 20., 10:28 (CEST)
Attól, hogy minden magyar így ejti. – cheryn/IRC 2007. június 20., 11:18 (CEST)

Én magáról az átvételről beszélek, amikor bekerült a szó a magyarba, akkor valószínűleg még senki nem ejtette sehogy :) Mindegy, nem ide tartozó téma, úgyhogy abbahagyom a kötözködést :))) --TheMexican (escríbeme) 2007. június 20., 11:29 (CEST)

:P – cheryn/IRC 2007. június 20., 11:38 (CEST)

Az értekezletet csendre intem, a vitát lezárom: a helyzet totál egyértelmű: kéttagú összetétel, tehát egybe. – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. június 21., 22:24 (CEST)

Megjegyzem, szerintem a lezárással elkéstél :P – kdano * 2007. június 22., 09:39 (CEST)

magyar Wikipédia

A magyar (angol, német, szingaléz) wikipédia kifejezésben a wikipédiát kis vagy nagy kezdőbetűvel kell írni? --TgrvitaIRC 2007. június 26., 23:10 (CEST)

Mivel az Alapítvány védjegyéről van szó, mindig nagy kezdőbetűvel (szemben pl. a wikipédistával, ami közszó.)--Linkoman 2007. június 27., 03:02 (CEST)

Szerintem az ügy éppen átmeneti korban van, attól függ, hogy köznevesülni fog-e a wikipédia. Ha nem, akkor a nem intézményszerű említéseknél a jelzője marad kicsi, a Wiki nagy. Ha egyszer köznevesül, akkor a szimpla említéseknél kicsi lesz a piripócsi általános iskola mintájára, aminek a hivatalos neve Piripócsi Kossuth Lajos Általános Iskola. – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. június 27., 21:57 (CEST)

képzők

Hogyan írjuk helyesen:

  • terrális, terresztriális vagy terresztrikus? (Itt van-e esetleg eltérés a jelentésben?)
  • troposzferikus vagy troposzférikus?

SzDóri 2007. június 28., 14:31 (CEST)

-szferikus (Bakos'83, OH'05) terresztrikus (Bakos'83)

P/c 2007. június 28., 15:22 (CEST)

(disclaimer: tudom hogy a Google nem mindenható, főleg nem helyesírás szempontjából az érdekesség kedvéért írom csak ide, milyen értelemben is használják a keresésem szerint):

  • Terresztriális: Földi eredetű, földkérgi
  • Terresztrikus: a föld nagy területein elterjedt (pl. faj) (biológia, geofizika)

SyP 2007. június 28., 21:27 (CEST)

Én ezt egyszerűen magyarul írnám, és megoldódna a probléma. :))) --TheMexican (escríbeme) 2007. június 28., 21:31 (CEST)

kedves ötlet, de a nemzetközi szókincsben és a bevett szakkifejezések között kevéssé alkalmazható. :o) Namost, bontsuk széjjel:
  1. a troposzférikus/ferikus probléma hasonlít az akadémikus/akademikus mítikus/mitikus és hasonlók problemájához/problémájához. :o) Én ebben nem volnék szigorú, az AkH. (és nyomában az OH) viszont felsorol egy sor kivételt emide, egy másik sort amoda. De félre tréfa: a szabályosnak számító írásmód szerint ilyenkor megrövidül, tehát troposzferikus.
  2. az első probléma viszont szókincsbéli, meg kell tudni, van-e különbség az alakok jelentése között. – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. június 28., 21:41 (CEST)
A példákban, amiket felsoroltál, szerintem a probléma abból adódik, hogy a latinban ezek harmadéles szavak voltak, ahogy a spanyolban is: troposférico, académico, mítico. --TheMexican (escríbeme) 2007. június 28., 21:54 (CEST)
Pontossan! Sőtdemennyire. Izomeeeerikus. :o) – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. június 28., 22:30 (CEST)
Ezt egy kicsit lehetne érthetőbben? Tanultam egy kis latint, de ez magas...SzDóri 2007. június 28., 22:44 (CEST)
Re: SzDóri: Arról van szó, hogy a latinban ahol a szóhangsúly volt (és általában az hosszú magánhangzó is volt), a magyarban ezekben a szavakban szintén ott van a hosszú magánhangzó. Egy egyszerű példa: kultúra/kulturális. Miért nem kultúrális? Azért, mert a latinban a második szó hangsúlya az a-ra esett és nem az u-ra. --TheMexican (escríbeme) 2007. június 28., 23:57 (CEST)

A jelentések tényleg különböznek — pontosabban, a 'terrális' alakkal még sosem találkoztam. A terresztrikus idevágó (ha jól érzékelem a problémát) jelentése az, hogy szárazföldi — ez egyébként szaxövegben is simán írható.

P/c 2007. június 28., 22:26 (CEST)

A terrális nekem is gyanús, ezek szerint viszont a másik kettő jogos? – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. június 28., 22:30 (CEST)
"Terresztriális" létező fogalom. Halvány emlékeim szerint mintha planetológiában találkoztam volna vele (bizonyára él a csillagászat egyéb részeiben is, de azok nekem már szakmán kívül vannak).
P/c 2007. június 28., 22:54 (CEST)

Usersablonok

Az usersablonok nevét is egységesíteni kéne: egyik neve például: Jobbkezes, a másiké pedig User keresztény.

Vagy az előbbi is legyen User:Jobbkezes, vagy utóbbi is Keresztény!

Diaby 2007. június 30., 16:32 (CEST)

Cikk

Sziasztok! azt szeretném kérdezni h ha egy cikk el van kezdve de nincs befejezve de én ezt +szeretném tenni de sehol nem találom bármilyen fajta szerkesztés pontot! segítsetek nekem légyszi, 62.201.89.42 2007. július 3., 17:50 (CEST)62.201.89.42 2007. július 3., 17:50 (CEST)No_Comment
Megoldva, kész, ok, stb. Megoldva62.201.89.42 2007. július 3., 17:50 (CEST)
Nagyon örülünk! :) Ha legközelebb hasonló gondod támad, a kezdőknek szánt kocsmafalra írd inkább. További minden jókat kívánunk! – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 3., 17:53 (CEST)

A nap képe

Nincs olyan, hogy "világörökségi helyszín". "A világörökség része."

Könyörgöm, ne akarjunk minden főnévből melléknevet faragni!

P/c 2007. július 5., 17:41 (CEST)

Igazságod vagyon, az "archívum"-linkre katténtva máris javéthatod, előre is köszöni a hálás közösség. (Át szoktam nézni hónap elején az egész hónapot, de annyi a gebasz mindig, hogy elfáradok a végére, igazán más is beszállhatna :o) Szokott lenni fordítási hiba, helyesírási, nyelvhelyességi, mindenféle). – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 5., 17:44 (CEST)

Biztos??? (Próbáltam, sőt a tűzoltókba is belepiszkáltam, miszerint szegények nem "gyakorlatot végeznek", hanem gyakorlatoznak, csk éppen semmi eredmény nem látszik... öreg kutya nehezen tanul új trükköket, vagy miszösz)

P/c 2007. július 5., 18:40 (CEST)

Bocsánat, hogy elfeledtem a lényeget: csak egy kis idő múlva látszik az eredmény, a frissítés után. Addig ne tessék csüggedni, a sablonok elmentették ám a módosításokat! Köszönet érte. – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 5., 19:01 (CEST)

A fentiekkel kicsit vitába szállnék, egyrészt mert nem szeretem az ilyen asztalról lesöprő stílust, másrészt már miért ne lenne olyan kifejezés, hogy "világörökségi helyszín"?

Hadd ne soroljam tovább, ezt a kifejezést mindenhol így ismerik: világörökségi helyszín.

A másik, hogy olyanról még nem tetszett hallani, hogy a tűzoltók tűzoltási gyakorlatot végeznek? Pedig lehet így mondani. Te így mondanád: a tűzoltók tűzoltást gyakorlatoznak?? Mert ez elég furán hangzana... A tűzoltók gyakorlatoznak pedig nem jó, mert tágabb értelmű, ez lehet autóvezetés vagy létrán való közlekedés, vagy bármi más, amit a tűzoltók gyakorolni szoktak...

Commons: igazán más is beszállhatna :o) Szokott lenni fordítási hiba, helyesírási, nyelvhelyességi, mindenféle) (Bennó)

Nekem meg az volt a benyomásom, hogy egyedül csinálom a fordításokat, de egy embernek tényleg sok... :-) Nem szoktam gyakran átmenni a Commons-ba, ezért nem veszem észre, ha valaki belepiszkál, és elront valamit... misibacsi 2007. július 5., 20:46 (CEST)

Kedves Misibacsi! + Szerintem senki se akart megbántani, én biztos, hogy nem, sem a munkádat kicsinyelni. 1. A világörökségi helyszín akkor is lehet randa, ha sokan használják. Ilyen az "adott esetben", a "mód és lehetőség", a "feltett kérdések tekintetében" és társai, ezer és ezer guglis találattal, pláne hivatalos helyen! Attól még Pásztörpercnek lehet az a véleménye, hogy magyartalan ez a szókapcsolat (az is egyébként, hiába terjed gombamód). A világörökségből i-képzős melléknevet alkotni valóban nem magyaros ötlet, hasonlít a "tőlemi eltávozás", a "magamtóli tiltakozás" és egyéb szörnyszülöttekhez, csak történetesen polgárjogot nyert, szemben velük (egyébként kiválóan mutatják a hasonló szerkesztések az indoeurópai nyelvek és a magyar mélységes belső eltéréseit). 2. A tűzoltók gyakorlatoznak szerintem bőven elég, ha a képen látszik, hogy mit csinálnak. 3. Fő, hogy minél többen legyenek, akik beszállnak. :o) – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 5., 20:58 (CEST)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) Kedves Misibacsi!A "tűzoltók gyakorlatoznak" azt jelenti, hogy a tűzoltást gyakorolják. Pontosan ezért mondjuk meg, hogy itten a tűzoltókról van szó. Természetesen a tűzoltók gyakorolhatnak bármi egyebet is — no, olyankor, tehát minden egyéb esetben ezt meg is mondjuk. Teszem azt, "a tűzoltók sakkozni tanulnak", a "tűzoltók a vizitdíj fizetését gyakorolják" stb. A másik oka annak, hogy a tűzoltás gyakorolását nem nevesítjük külön éppen az, hogy elkerüljük az Általad oly szépen hozott tautologikus iszonyatokat, ami ellen minden ép nyelvérzék joggal tiltakozik.

Éppen így persze nem mondjuk azt sem, hogy a tűzoltók létrán való közlekednek: azt mondjuk, hogy a tűzoltók létrán közlekednek — helyett: a tűzoltók le-, illetve felmásznak a létrán.

A stílus miatt kérem szíves elnézésedet: P/c 2007. július 5., 21:07 (CEST)

Az a javaslatom, maradjunk ennél a szókapcsolatnál, mert én nem érzem magyartalannak, és szeretném látni, hogyan fordítjátok a vastagított kifejezést ebben a mondatban (ami az enwikiből származik): A UNESCO World Heritage Site is a specific site (such as a forest, mountain, lake, desert, monument, building, complex, or city)... (zárójelben megjegyzem, nincs problémám a világörökség része kifejezéssel, csak az más jelent). Egy magyarázat is jó lenne, mi a kifogás a világörökségi helyszín ellen. A honlapokat azért soroltam fel, nehogy úgy tűnjön, hogy én találtam ki az egészet. misibacsi 2007. július 6., 12:07 (CEST)

Misibacsi, ez nem volt szép tőled. Fentebb leírtam, hogy miért minősül nemmagyarosnak a szerkezet, bárhogy fázom is egyébként az ilyen minősítéstől, azért olyasmit lehet mondani egy-egy nyelv belső hajlamait ismerve, hogy jellemzően "szereti az igeneves mellékmondat-tömörítő szerkezeteket" (például a latin), "a mozgást jellemzően statikus-passzív rendszerben fejezi ki" (például a francia) stb. Ugyanígy lehet mondani, hogy a birtokos viszonyból eredő kapcsolatokat a birtokkal a magyar sokféleképpen szereti kifejezni, de i-képzős jelzővel csak helynevek mellett (budapesti lakos, pécsi gyerek), esetleg helyként érzékelhető intézménynevek mellett (múzeumi tárlat, iskolai rendezvény, miniszterelnökségi fogadás), de elvont fogalmak esetében nem kedveli az ilyesmit – csillaggal jelölve a példák mint magyartalanok: (*világörökségi helyszín, *bürokráciai elvek, *szépségi szempontok, *aktivitási mérleg, *fontossági sorrend). Szándékosan olyanokat soroltam fel, amiknek egy részét már úgy megszoktuk, vagy annyira lenyomta a torkunkon a hivatali bikkfanyelv, hogy nem is érezzük magyartalannak. A jelenség maga azonban egyértelműen magyartalan, és ahol lehet, használjuk szervesebb, ízesebb, szebb szókapcsolatokat (a világörökség része, bürokratikus elvek, a szépség diktálta szempontok, az aktivitás mérlege, fontosság szerinti sorrend stb.). Ezek persze mind csak tendenciák, a nyelvi gazdagság szempontja inkább csak azt diktálná, hogy ahol van ízes magyaros megoldás, ott ne szegényítsük a nyelvünket. – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 6., 12:32 (CEST)
Mivel az i-képzős jelzők kérdésköre rendkívül bonyolult, és semmiképpen sem szeretném azt a látszatot kelteni, mintha elvont fogalmakkal ne fordulna elő (nyitvatartási idő, ügyrendi kérdés), ajánlok további olvasmányt, ami éppen azt tárgyalja, mi állapítható meg a korpuszt vizsgálva arról, mikor szerencsés és mikor nem az i-képzős jelzővel alkotott szerkezet használata:
A világörökségről azt lehet mondani, hogy ellene szól összetett szó és elvont fogalom volta, valamint az, hogy a jogi nyelvből elharapózott hasonló konstrukciókhoz képest nem bevett, lévén újdonság. Ezért támadhat az az erős érzése az embernek, hogy nem magyaros.

mellesleg meg van dicsérve a commons, hogy kivételesen olyan képet választottak, amitől nem jön rám a frász, amikor felkelés után álmos fejjel bekapcsolom a gépet... mert legtöbbször vagy valami ronda dögöt választanak, mint az a tegnapi sáska vagy mi, vagy olyan hátborzongatót, mint a kancsalműtét, amikor orvosi műszerekkel piszkáltak egy szemgolyót... ezek után kellemes volt ma ezt a szép régi hidat látni. – Alensha Ankh.svg üzi 2007. július 5., 19:03 (CEST)

én pedig alig várom a holnaputáni napképét. Olyan izgi lesz!!!:( --Lily15Cross Alcantara.svg üzenet 2007. július 5., 19:10 (CEST)
a horvát vonat? mi vele a baj? nekem tetszik. utazás-hangulata van. (pont utazom is aznap :D) – Alensha Ankh.svg üzi 2007. július 6., 14:13 (CEST)

Pedig a skorpiólégynél direkt azért odaírtam, hogy egy ártalmatlan rovar, hogy ne ijedjetek meg... :) misibacsi 2007. július 6., 12:07 (CEST)

Charles d'Orléans

Elfoglaltságom miatt csak most vettem észre, hogy a François Villon szócikk szavazásra lett bocsátva, és Pumukli ellenzi az esetleges kiemelt státuszt, elsősorban Charles d'Orléans herceg névmagyarítása miatt. A szócikk referálásakor Pumukli valóban felvetette a visszafranciásítás kérdését, amire én akkor nem reagáltam, mert úgy véltem, a hozzáértők majd úgyis leteszik garasukat valamelyik írásmód mellé, s útmutatót adnak a nevek magyarítását illetően. Mivel ez nem következett be, hagytam az egészet; annál is inkább, mivel a szócikk írásakor éppen azért magyarítottam, mert – hogy csak az Orléans-iaknál maradjunk – a Franciaország történelme szócikkben Orléans-i Fülöp, a Zsigmond magyar király szócikkben Orléans-i Lajos szerepel, a szakavatott Mészöly Dezső pedig maga is „A börtönből szabadult Villonnak Orléans-i Mária születése napjára szerzett hálaadó énekei” címmel fordította az ominózus 3 verset. Semmibe sem kerül visszaírni a nevet Charles d'Orléans-ra, ehhez viszont kellene valami támpont...--Fekist 2007. július 6., 13:42 (CEST)

A helyzet nem teljesen egyértelmű, se a szokás, se a gyakorlat. Általános elvnek azt lehet mondani, hogy az uralkodók és fejedelmek neveit magyarítjuk, amennyire lehet (ez azt jelenti, hogy a legközelebb eső magyaros formát használjuk, már ha létezik, mondjuk Louis XIV magyarul XIV. Lajos, de Anacletus pápa marad Anacletus). Számos részprobléma és részkérdés adódik persze, mint minden hasonló szerves rendszerben. A gyakorlatban a hercegi rangú családokat még szokás olykor magyarítani a fejedelmek mintájára, de ebben a szokás eltérő. Ránézésre Orléans hercegeit nem kéne magyarítani. Ezt tudom mondani az eddigi gyakorlat alapján, de jó lenne, ha valaki más is hozzászólna. – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 6., 13:47 (CEST)

Idézet az ilyen kérdésekben minálunk illetékes OH-ból (243. o.): Rendszerint három esetben írjuk az idegen szavakat, neveket magyarosan: a) A személynevek körében kizárólag az uralkodók (királyok, császárok, hercegek, pápák stb.) nevét: II. János Pál, XV. Lajos, Ferenc Ferdinánd stb.

Namost hogy jó dolgunk legyen, a fenti szabályozás sem teljesen egyértelmű, mert a példákból látszik, hogy az uralkodócsalád tagjaira kiterjed a magyarítás (Ferenc Ferdinánd egy percig sem uralkodott, trónörökös volt a legmagasabb rangja). Azért azt nagyjából biztonsággal megállapíthatjuk, hogy az uralkodó hercegeket kivéve a hercegi családokat nem kéne magyarítani. A nagyjából önálló dukátusok fölött úr kora középkori európai hercegi családok talán a kivétel, de Orléans hercegei Villon korában szerintem már nem tekinthetőek ilyennek, valószínűleg nem kéne magyarítani őket. – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 6., 13:55 (CEST)

A Magyar Nemzeti Szövegtárban 1-szer szerepel Charles d'Orléans alakban, Orléans-i Károly alakban egyszer sem. Nekem is jobban tetszene a magyar, de attól tartok, az OH. fent idézett javaslata ezt nem támasztja alá, amint Bennó is kifejtette. Ádám 2007. július 6., 14:31 (CEST)

SZVSZ Bennónak maradéktalanul igaza lehetne, ha nem lenne ott az a "rendszerint". Azt hiszem, nagyon szerencsétlen lenne egy család egyes tagjait magyarítva írni, más tagokat meg anélkül hagyni — és a hozott példákból olybá tűnik, hogy ezeknél a derék orléansiaknál kialakult gyakorlat a magyarítás. Ez tehát az "időnként" esete.

P/c 2007. július 6., 15:58 (CEST)

Maradéktalanul igazam van, mert nem állítottam semmit! :) Viszont ezek szerint nem voltam teljesen pontos: a "gyakorlat" alatt ugyanis a szakmai (itt a történettudományi) értendő, nem pedig a mégoly tisztes Mészöly Dezső, pláne nem az ún. "gyakorlat", ami mondjuk a 19. században még azt jelentette, hogy boldog-boldogtalant magyarítunk, ha csak lehet (Verne Gyulák és társaik). Most tehát legyünk határozottabbak: az Orléans-család egyetlen tagját se magyarítsuk, akkor se, ha a csak róluk szóló monográfiák és a velük foglalkozó szépirodalom magyarítja a nevüket. – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 6., 16:02 (CEST)
Ja és még egy: Pásztörperc kolléga nem számolt el a "kizárólag" kitétellel! :) A fenti mondatban a "rendszerint" értelme szerintem az, hogy általában háromféle okból magyarítunk, azon belül viszont személynevek körében KIZÁRÓLAG! Erre varrjunk gombot. Aber félre tréfa: a mindent magyarosító népszerű 19. század közepi és végi gyakorlat után a 20.-ban nagyjából megszületett a megállapodás arról, hogy kivételes esetektől eltekintve nem magyarítunk neveket. Az uralkodók e kivételes eset, Orléans-ék nem uralkodók, tehát nevük inkább ne magyaruljon... Asszem ez lehetne mostan a kiérlelt álláspont. – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 6., 16:05 (CEST)
Rendszerint kizárólag az uralkodókat, ugyi... időnként másokat is. (OH, de szép szabál ez! A "személynevek köre" már önmagában is fájdalmas vonítást vált ki belőlem.) Téziseimet visszavonom, fejemre hamut szórok stb.
P/c 2007. július 6., 18:23 (CEST)
Igaz ami igaz, (halkan mondom, mert a szerkesztők egyike szokott erre járni), az OH időnként nem a legszebb magyarsággal vagyon fogalmazva, de hát tkp. és mégiscsak hát no. Ők egy szabálmagyarázat, egy tankönyv és todományos népszerűsítés, nem pedig egy eposz. :) – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 6., 18:31 (CEST)

Hát, nagyon köszönöm mindenkinnek. Győzött Charles (a kék sarokban) Károly ellenében. Javítok...--Fekist 2007. július 6., 19:02 (CEST)

Nem örülök ennek a "javításnak". Az Orléans-ok a francia uralkodóház mellékága, királyi hercegi státus, szerintem magyarított forma a helyes (Orléansi Károly herceg, vagy Károly orléansi herceg). Vagy akkor a Savoyai Jenőt (ez a furcsa hibrid helyesírás is az AKH szerint van ám!) vissza kellene Eugénesíteni, ő még uralkodó herceg (Herzog) sem volt, csak osztrák hercegi rangra (Prinz) emelt francia gróf... üdv Akela 2007. július 7., 01:48 (CEST)

Nyilván sose lesz tökéletesen elveszerű az eljárásunk, és valahol meg kell húzni a határt. Melyik francia hercegi család nem állt rokonságban valamelyik uralkodóházzal? Meddig kell ezt figyelembe venni? Az összes huszadági Valois-rokonra ki fogjuk terjeszteni a magyarítást? És akkor még hol vannak a Capetingek távoli rokonai... :) Ami Savoyai Jenőt illeti, szerintem ő még a régi, meghonosodott magyarítások közé tartozik, és tekintve fontos szerepét a magyar történelemben, ez valahogy jár neki. Persze én is csak magyarázom a bizonyítványt, mert arról le kell mondanunk, hogy a döntés minden szempontból védhető lesz. Meg kell húzni a határt valahol. – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 7., 12:41 (CEST)

Határ szükséges, de ezt senki sem tudja matematikai egzaktsággal meghúzni. A határ nem vonal, hanem egy (szürke) zóna, ahol ilyen bizonytalan példák adódnak, mint az irodalmár Charles d'Orléans. A „régóta meghonosodott” is értelemszerűen kezelendő. Hány év a „régóta”? Mi az, hogy „fontos szerepe” volt? Valaki egyszer (itt a WP-n) nagyon értelmesen leírta: „a WP-nek nem célja a meghonosodott elnevezések és a szóhasználat erőszakos megreformálása” (bocs, nem tudom előásni az idézetet, de érdemes megfontolni). Én sem azt állítom, hogy MINDENT így, és MINDEN mást amúgy, és a kettő között legyen egy késpengével vágott vonal. Az uralkodó családok (és ebbe az uralkodó hercegek, grófok is beleférnek) általában magyar nevű, a többi „futottak-még” hercegecskék általában maradjanak eredeti néven. Köztük az egyes konkrét, vagy kétes eseteket - nincs más mód! - a meghonosodottság, a jóhangzás, a jó azonosíthatóság néha egymásnak ellentmondó szempontjai szerint EGYENKÉNT kell(ene) eldönteni, és ott sem kiirtani a másik nevet. (Például Valois Margit és Valois Károly nyugodtan lehet magyarul, de a magyar elnevezéssel nyilván nem szabad túl messzire elmenni a rokonságban, tehát Jeanne de Valois de la Motte grófnő, eredeti néven helyes, akárcsak a sok királyi szerető (bár királyfiak anyái, hercegnők, grófnők voltak). A távoli pereputty nem az uralkodó család, de matematikai pontossággal határvonalat definiálni – szerintem – nem lehet. (Érzésem szerint ez ekvivalens azzal, amit Te (helytállóan) írtál: „egyik döntés sem lesz minden oldalról védhető ”, azaz egyik sem lesz kizárólagosan helyes). Visszatérve az eredeti alapkérdésre: Névre való hivatkozás módja (szerintem) ne legyen döntő a szócikk kiemelt minősítésére. Inkább azt nézzük, a tartalom és a forma jó-e és az eredeti szöveg lefordításán túl van-e hozzáadott saját érték? Az névhasználat módjának egyetlen helyen van (lesz) némi fontossága: amikor szócikk-cím (lesz). Üdv Akela 2007. július 7., 15:15 (CEST)

Én meg vagyok győzve. A grófi családokat mondjuk túlzásnak tartom, de el tudnék képzelni egy konszenzust, amit mindjárt fel is véshetünk valamelyik útmutatóba, tehát: "Alapelvként magyarítjuk az uralkodókat, uralkodó hercegeket, pápákat, császárokat, az uralkodócsaládok tagjait, de a határ nem merev, a vitás esetek egyedi elbírálást igényelnek, és az is külön szempont, ha valami meghonosodott magyarul már, mert az önmagában hordoz információt arról, hogy egyes irodalmi-történelmi alakok korán, sőt akár a maguk korában már ismertek voltak itthon, beépültek a magyar kultúrtörténetbe. Ezekben az esetekben is mondjuk az első előfordulásnál fel kéne tüntetni az eredeti névformát, ha cikk címében szerepel, akkor pedig redirektként, és valószínűleg meg kéne engedni, hogy vegyesen használjuk ezeket a neveket, akinek tetszik, annak legyen Charles d'Orléans, akinek meg úgy, annak Orléans-i Károly, és egyik változat hívei se irthassák ki a másikat, pláne ne lehessen ez buktató mondjuk a kitüntetési eljárásban." Ha magamhoz térek az ünnepi mámorból, igyekszem ezt rendesebben is megfogalmazni, de így elfogadható? – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 7., 15:36 (CEST)

Véleményem szerint a Bennó által megfogalmazottakkal messzemenően egyet lehet érteni, kellően rugalmas, célszerű lenne útmutatóban rögzíteni. Mindazonáltal úgy érzem, a jelen esetben valóban jobb megtartani az eredeti írásmódot – ennek megfelelően végre is hajtottam a korrekciót. --Fekist 2007. július 7., 17:52 (CEST)

A (helytálló) kulcsmondat: „arról le kell mondanunk, hogy a döntés minden szempontból védhető lesz”. 100%-ban egyetértek. A nyelv nem kőbe vésett, lezárt, halott adatbázis. A leírt irányelv is jó irányba mutat. Hadd szóljon! Akela 2007. július 7., 22:25 (CEST)

Vita:Szűz Máriá-s lelkület

Szeretnék megerősítést kérni. Azt pl. az OH.-ból tudjuk, hogy a helyes alak "Szűz Mária-i", nem pedig "szűz máriai", és a vonatkozó AkH.11 164. példáiból az is látható, hogy az "s" melléknévképző ugyanolyan hatású, mint az "i".

Ui.: Az nekem sem egészen világos, hogy a melléknévképzés során a "szűz" és a "szent" szavaknál miért nem tartjuk számon a köznévi eredetet úgy, ahogy az "amerikai egyesült államokbeli" szónál számon tartjuk; ha nem tévedek, pusztán arról lehet szó, hogy tulajdonnév és tulajdonnév közt is különbség van, ha az egyik személynév, a másik meg földrajzi név. Ádám 2007. július 8., 13:09 (CEST)

szűzmáriás

P/c 2007. július 8., 15:02 (CEST)

Rövidítések a Wikipedián

Nézelődtem a helyesírási irányelvek között, de azon kívül, hogy az OH az irányadó, semmiféle irányelvet nem találtam a rövidítések használatával kapcsolatban. Személy szerint nekem feláll a szőr a hátamon, ha ilyeneket látok egy szócikkben: tkp., a.m. Természetesen nagyon sok esetben indokolt, sőt olykor megkövetelendő a rövidítések használata. Ha van valami útmutatás ezzel kapcslatban, akkor elnézést, ha nincs, lehetne készíteni. Rochard 2007. július 8., 16:37 (CEST)

Kapásból nem tudok ilyesmiről, de az OH egy egész fejezete (359–408) foglalkozik a rövidítésekkel és mozaikszavakkal. Külön szabályozás hiján ez számít itten irányadónak a WP:HELYES alapján. (Igazából mi a baj a tkp. és az a. m. esetén? Mindekettő ígyen szerepel azösszesútmutatóban...?) Vagy valami ennél általánosabb gondod van a rövidítésekkel (nem tetszenek, nem jók stb.)? – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 8., 16:54 (CEST)

Szócikkben, ha csak nem tesznek pisztolyt a fejünkhöz, ne szerepeltessünk olyan típusú rövidítéseket, amilyenek itt fent elhangzottak. Vegyük a fáradságot, és írjuk ki: tulajdonképpen, annyi mint. A bajom inkább a tulajdonképpen mint kifejezés használatával van. Ahol ezt látom, mindjárt ki is törlöm, mert semmit nem tesz hozzá a mondat értelméhez. --Burumbátor Szellemszoba 2007. július 8., 17:20 (CEST)

Tulajdonnevített köznév?

Itten vannak Szövetségesek, meg Tengelyhatalmak, meg Editor, s más nyalkaságok. Fölteszem, hogy ők a játék szereplői, s ezzel érdemelték ki a nagykezdőbetűt. De hogyan győződhetek meg föltevésem helyességéről, ha a játékkal ennél szorosabb ismeretségre nem vágyom? --MerciLessz BalhéLessz 2007. július 10., 20:57 (CEST)

Természetesen mind kicsi. – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 10., 21:52 (CEST)

További tréning szükségeltetne e tárgyban. Ahogy elnézem, komoly szerkesztők is képesek tulajdonnevesíteni bármit, amire csak ránéznek, ráadásképpen a helyesírási szabályzatra hivatkozva, amit a jelek szerint pedig fel sem csaptak. Például Linkoman itt. Valaki artikulálja sokkal szebben, mint ahogy én ezt megaszondani képes vagyok? Köszönettel. 89.133.155.168 2007. július 12., 00:06 (CEST)

További knowledge sharing szükségeltetne olyan, rossz helyesírású címmel két hete zavartalanul létező cikkek tárgyában, mint a középső-jura vagy a kora-jura. További gyöngyszemek, gondolom, Korovioff munkásságában még fellelhetők. 89.133.155.168 2007. július 12., 00:15 (CEST)
ezt a sokszámjegyű létállapotot és a nemecsekpárti attitűdöt együtt adják? figaro itt, figaro ott, figaro mindenütt...:) pintéri üdvözlettel: --MerciLessz BalhéLessz 2007. július 12., 00:23 (CEST)
mi több: figarotto...:) --MerciLessz BalhéLessz 2007. július 12., 00:25 (CEST)

nemecsekernő és a gittegylet (nem Gittegylet!) tisztelete csak egy a számsor mögött, ott van még sok-sok Geréb János, meg az Ottó, a Tóth Ottó is. 89.133.155.168 2007. július 12., 00:52 (CEST)

Hm. Tudjátok ugye, hogy van egy {{helyesírás-figy}}(?) sablon, amivel lehet a megtévedteket jobb belátásra téríteni?? Netán szó nélkül javétani, és a szerkösszefoglalóban fenyegetőzni nyomdafestéknemtűrő módon?? Mindent lehet (majdnem). :) – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 12., 11:51 (CEST)

Nem lehet, azóta azon gondolkodom, hogy Geréb János volt-e vagy keverem Bokával.
Nem lehet valamint azért sem, mert én ugyan nem szállok vitába Linkomannal, annak ódiumát kockáztatva, hogy meg leszek bélyegezve mint a jogtudományt cseppet sem tisztelő akárki vagy bárki vagy senki, valamint pedig az alsó- és középső- alakulatok száma tengernyinek látszik, azaz tessék rászabadítani egy helyesírásos robotot. 198.43.100.41 2007. július 12., 12:00 (CEST)

Méghogy. Inkább csak javéjjad rögvest, és utána átkozódjál, meglásd. :) Megjegyzem, jobban kedveltem CsO bognári stílusát, igazán fájlalom, hogy nélkülöznünk kell... – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 12., 12:16 (CEST)

Jó, akkor úgy marad. Örülünk? Pasztilla 2007. július 12., 13:01 (CEST)

Földtörténet - kötőjelek

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!
Elkezdtem a magyar helyesirásnak megfelelő javításokat (késő-triász helyett késő triász), de korovioffnak fenntartásai vannak. Tessék hozzászólni, ez itt alant a vitámról van idemásolva.

Kedves Pasztilla, jelentős munkát végeztél a kötőjeltelenítésben, de attól tartok, ezt nem gondoltad át teljesen. A kornévsorozatot az erre hivatott szakmai testület, a Magyar Rétegtani Bizottság sztenderdizálta, ennek a linkje meg is található a Földtörténeti korok alapcikkben és itt: [3] Nemigen partizánkodhatunk, mivelhogy ezeket a neveket tekinti alapnak a magyar nyelvű szakma, és ha rákeresel a nevekre, azt figid látni, hogy a szakmai írások dominéns részben ezt a nómenklatúrát követik. Nem javaslom, hogy átírjuk a Magyar Rétegtani Bizottság sztenderdjét, akkor sem, ha nem tűnik tökéletesnek. Mi nem hozhatunk létre tudományos sztenderdet, azt kell követnünk ami van. Egyébként talán érdemes volna Földtörténet portált létrehozni - elég sokat nyűglődtem azzal, hogy sztenderdbe tegyem az eddigi cikkeket, koordinálás nélkül pedig láthatóan feleslegesen dolgozunk.--Korovioff 2007. július 12., 13:58 (CEST)

Szia, Korovioff! A helyzet az, hogy a WP:HELYES alapján az akadémiai sztenderdet követjük a Wikipédia helyesírásában, annál is inkább, minthogy kevésbé tartható szempont a számtalan szakmai és közösségi és miegyéb szenderdek követése. Az akadémiai példatárban kifejezetten kötőjel nélkül szerepelnek. A Magyar Rétegtani Bizottság kicsit elkapkodta szerintem, mert nehezen indoikolható a késő-triász és a kék liász közötti, kissé inkoherens különbségtétel. Ha gondolod, vigyük a helyesírási kocsmafalra, aztán lássuk, ki mit szól hozzá. Pasztilla 2007. július 12., 14:02 (CEST)

Vigyük oda, és javaslom, addig hagyd abba a munkát. Nem "számtalan" szakmai sztenderdről van szó, hanem annak az EGY testületnek a nomenklatúrájáról, amelyik hivatott ezt meghatározni. (Nincsen másik, mi meg pláne nem vagyunk.) A logika, amit említesz, különben sem működik általános érteemben, különben az összes rendszertani nevet is át kellene írnunk és akkor jól néznénk ki :-) --Korovioff 2007. július 12., 14:08 (CEST) A kék liász egyébként kivétel, ez nem az MRB-től származik. --Korovioff 2007. július 12., 14:09 (CEST)

A t. Helyesírási ad hoc Bizottság idézett forrásában a következőket találtam a keretszövegben:
  • tudomány-területeken
  • idõ-jellegû
  • világ-méretû
Nem vagyok olyan biztos abban, hogy helyesírásilag valóban ez a követendő példa. --MerciLessz BalhéLessz 2007. július 12., 14:14 (CEST)

Én még typót is találtam a szövegben, csakhogy most nem ez a kérdés, hanem a sztenderd elnevezések. Akár tetszik a szöveg, akár nem, ez a testület az egyetlen, amely sztenderdet hozott létre. Mielőtt rátaláltam és beletettem az alapcikkbe, a magyar wikipédia cikkeiben szinte mondatról mondatra tapintható volt az MRB bevezetőjében is említett elnevezési káosz. Nem kéne visszatérni ehhez az állapothoz. --Korovioff 2007. július 12., 14:27 (CEST)

Szaknyelvi megállapodásoknak szerintem ott van helye, ahol az adott témáról nem nyilatkozik az akadémiai helyesírás. A felső jura, stb. esetében erről nincs szó. Ha korábban kavarodás volt a szakmai szövegekben, fel kellett volna ütni a szabályzat ide vonatkozó oldalait, az újság szerkesztőségében hivatásos korrektort alkalmazni, nem pedig egymás közt megszavazni, hogy mi a helyes. A különírt formát támogatom. – KovacsUr 2007. július 12., 14:39 (CEST)

A lista és a kísérőszöveg tanulmányozásából eléggé kiviláglik, hogy nem annyira helyesírási, hanem elnevezési káosz uralkodott. Két párhuzamos tudományterület használ formailag igen hasonló, de mégsem teljesen azonos két párhuzamos nómenklatúrát. A javaslat tehát elsősorban szakmailag igyekszik rendet vágni. Amúgy meg epedjünk együtt Pásztörperc kolléga mielőbbi felbukkanásáért, mert ő feltehetőleg munkakapcsolatban áll a Bizottsággal, vagy annak némely tagjával. --MerciLessz BalhéLessz 2007. július 12., 14:53 (CEST)

Nem így van. Elnevezési káosz van, ez igaz, ezért is kellett kialakítani a sztenderd nómenklatúrát. De nem azért van a káosz, mert két párhuzamos nómenklatúrasorozat létezik. Ha átnézed az MRB határozatait és magát az elnevezéssort, láthatod, hogy mind a két elnevezéssorozatot használják és sztenderdizálták: az egyik sorozatot akkor használják, amikor időről, a másikat, amikor kimondottan kőzetrétegekről van szó. A két sorozat a nómenklatúrában összhangban van egymással, nem ez a problémánk. --Korovioff 2007. július 12., 14:59 (CEST)

Korovioff: „Nem "számtalan" szakmai sztenderdről van szó, hanem annak az EGY testületnek a nomenklatúrájáról.”
Pontosan. Ez a testület EGY szakmai/érdeklődési terület/mánia sztenderdjét fektette le, rajtuk kívül még számtalan szakmai/érdeklődési terület/mánia létezik, feltehetően java részük igyekszik lefeltetni a maga sztenderdjét, és máris előállott a káosz. Megjegyzem, a Wikipédia sztenderdje épp ebben a káoszban igyekszik rendet vágni. Egészen egyszerűen csak arra szeretnék valami érvet hallani, hogy mitől olyan védhetetlen szakmai szempontból a helyesírásilag egyetlen elfogadható különírás, és miért ráncolódik egy geológushomlok, ha középső krétát olvas középső-kréta helyett. Pasztilla 2007. július 12., 15:07 (CEST)
Kovacsur, ezzel az a gond, hogy ha részletében elveted a sztenderdet, akkor utána hol állsz meg? Használod a kilométert, de azon belül meg nagyobb hasznát látod a láb alkalmazásának? A rendszertani nevekben átírod ü-re a görög eredetű y-okat a magyar helyesírási szabályzat szerint? A sztenderd nómenklatúra kialakításában nem a kötőjel, vagy nem kötőjel volt a legnagyobb probléma. Ha elkezdesz utánanézni, hogy az egyes korszakok nevét hogyan magyarították, ott is találhatsz bőven kérdéses eseteket, helyesírási szempontból is, csak egy példa: a kínai eredetű neveknél. Ha felállítjuk a saját Földtani Nomenklatúra Bizottságunkat, akkor semmi gond, átalakíthatjuk az egészet részleteiben is. De amíg erre nem vagyunk képesek, nem vethetjük el a sztenderd egyes részleteit, mert abból csak káosz származik. Az MSZB nómenklatúrája az egyetlen elérhető sztenderd és a szakmai publikációk sem tehetnek mást, minthogy ezt használják. A másik opció a káosz. Nem javaslom, hogy kekeckedjünk a sztenderddel, semmi jó nem származik belőle, inkább alkalmazzuk. Ha majd feláll egy jobban megcsinált SZAKMAI sztenderd, az más helyzet. --Korovioff 2007. július 12., 15:10 (CEST)

Pasztilla, lásd fent. Külön ajánlom figyelmedbe a rendszertani neveket, ahol szintén annak az egy bizonyos területnek a "mániája" következtében figyelmen kívül hagyjuk az általános helyesírási szabályokat. A szakmai bizottságokat pontosan azért állítják fel, hogy ne legyen káosz, ld. pl. a Földrajzinév-bizottságot stb. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy a Magyar Sztratigráfiai Bizottság a Nemzetközi Sztratigráfiai Bizottság megfelelője, mely utóbbi pedig azért felelős, hogy globálisan létezzék elnevezései és kortagolási sztenderd. Ha eltérünk az MSZB sztenderdjétől, azzal használhatatlanná válik az alapcikkben szereplő elnevezési sor (máris az, mivel átírtad az MSZB belinkelt elnevezéseinek egy részét és így az egész hitele kérdőjeleződik meg). Ami nélkül egy csomó azóta született szócikket meg se tudtam volna írni, nem beszélve az ezután készülőkről. Továbbra is azt javaslom, hogy ne teremtsük a káoszt, hanem csökkentsük, amire van eszközünk, az MSZB-nomenklatúra. Miután ezt a részét "wikipédiásítjuk", jönni fog valaki, aki majd a rhaeti korszakot írja át, meg egy másik, aki sz-esíti a dínók rendszertani kategóriáiban az s-t. --Korovioff 2007. július 12., 15:19 (CEST)

FYI: A földrajzinév-bizottság az akadémiai helyesírással összhangban dolgozta ki a sztenderdjeit, kereszthivatkozások garmadáival, ezen túlmenően pedig a növény- és állatrendszertanban dívó binominális nómenklatúra követelményeit figyelembe vétték már az 1960-as években is és azóta is, és az illetékes bizottság ezen ajánlások figyelembevételével alkotta meg példatárát. Az indokot nem egészen látom itt fent sem, hogy miért ráncolódik a kötőjeltől a homlok. A rhaeti miatt a helyedben nem aggódnék, Rhätische Alpen/Rhaetische Alpen -> Rhät/Rhaet + -i = rhäti/rhaeti, teljesen rendben van. Ugyanilyen okokból nem aggódnék tudományos nevek kiejtés szerinti magyarítása miatt, ez a blődli nem következik abból, hogy a felső jurát helyesen írjuk le. Pasztilla 2007. július 12., 15:32 (CEST)

Kedves Korovioff!

A MRB-nak semmivel sincs több kompetenciája arra, hogy a földtani nevek helyesírásában rendet tegyen, mint pici fiamnak vagy akár a sarki fűszeresnek: egyikük se ért hozzá, egyiküket se bízta meg ezzel se az Akadémia, se az MFT, se a MÁFI. Hogy értsd: az MRB meghatározhatja, hogy egy időszakot pl. felső júrának vagy pityipalkónak hívjunk-e, de nem döntheti el, hogy azt felső-jurának vagy Pityi Palkónak írjuk-e.

Mit tesz isten, az MFT és a MÁFI az idén tavasszal hozzáfogott egy egységes földtani szótár kidolgozásához. Az első (adatgyűjtő) szakaszt szeptember 30-án zárjuk le. Ha majd megjelenik, ez a szótár minden szempontból legitim lesz, odáig azonban ilyesmi a magyar földtanban nincs. Odáig földtani nevek helyesírásához iránymutatónak a Kázmér-féle szótárt célszerű elfogadni — akár egyetértünk vele, akár nem.

P/c 2007. július 12., 15:39 (CEST)

Lemaradt: Kázmér ezeket az összetételeket (amelyekre a szilurt hozza példának) kötőjel nélkül írja.

P/c 2007. július 12., 15:49 (CEST)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után)

Alaposan végignézve a linket, csak megerősödött bennem az érzés, hogy míg a fenti bizottságok egyeztettek más területekkel (például Magyarul Beszélők Társasága), addig a sztratigráfiai kör ezt elmulasztotta, olyan további gyöngyszemekre lelhetünk a lexikográfiai vezérfonalban, mint kimmeridgei, bathi emelet elgépelve bath emeletnek, kerülnek felsorolásra, világ-méretű stb.. Megjegyzem a Magyar nagylexikon szerkesztősége úgy hajította ki a kötőjeleket a késő-kréta és egyéb formációkból, hogy a lábuk nem érte a földet. Igazából nem értem azt sem, hogy mitől volna sztenderd egy a Földtani Közlönyben (a pdf fájl fejlécében Földatni Közlöny szerepel, de remélem, javíthatom) megjelent háromoldalas szösszenet, amelyet az MTA Földtani tudományos Bizottságának kezdeményezésére összeült Helyesírási ad hoc Bizottság [sic!] gründolt össze. És amelyet egyébként a magyar Rétegtani Bizottság „jó szívvel ajánl” a szakma figyelmébe, és amelyet egyébként „a folyóirat következő számától kezdve” ők is alkalmaznak. :-) Nem látom az utalást arra, hogy bárki, aki a helyesírással barátságban van, megfogalmazta volna ezzel kapcsolatos észrevételeit vagy ajánlásait (különben nem lennének kötőjelek). Nem akarom e nagy múltú lap renoméját rombolni, de magam is publikáltam a hasábjaikon, és csak a hülye maximalizmusunkon meg makacsásgunkon múlt, hogy végül minimális helyesírási hibával jelenhetett meg a cikkünk, pedig ez még Piros Olga korszakára esett, aki egy anygal. Szóval azon felül, hogy a Földtani Közlöny jó szívvel követi ezt az ajánlásféleséget, még mindig nem látom, nekünk miért kellene ragaszkodni ahhoz a nyomorult kötőjelhez. Pasztilla 2007. július 12., 15:50 (CEST)

Re:Pásztörperc Így is van, Kázmér Miklósnak külön örülök, nem tudtam. Pasztilla 2007. július 12., 15:52 (CEST)

Kedves Pasztilla!

Kázmér Miklós: Geológiai kisszótár. Angol-magyar és magyar-angol. Tankönyvkiadó, Bp., 1987. Kézirat, p. 386.

(Demény A.-val a geokémiai részt csináljuk majd a szótárban.)

P/c 2007. július 12., 16:01 (CEST)

Köszönöm, de nem úgy mondom :-) hanem hogy titkon eszembe jutott Kázmér, de nem hittem benne, hogy kötőjeltelenként hozza, ezért fel sem vetettem. Egy időben bedolgoztam az ásványnév-összegyűjtős prodzsektjébe, úgyhogy megvan minden :-) Pasztilla 2007. július 12., 16:07 (CEST)


Egy kérdés: a Kázmér-féle szótárt mi hitelesíti Kázmér Miklóson kívül? És miért van az, hogy a szakmai site-ok 90 százalékában mégis késő-krétát találunk és nem késő krétát stb.? A geológusdoktori diszszertációt nyilvánvalóan úgy dobják vissza ezek a tótumfaktumok, akik az MSZB-ben ülnek, mint Magyar Nagylexikon a "késő-krétát", ha "késő krétát" stb. látnak leírva benne. Én sem tagadom az MSZB-anyag esetlegességeit, de ez legalább sztenderd. Miközben, p/c, az Akadémia, az MFT és a MÁFI nem rendelkezik semmilyen sztenderddel. Ha elkészül az az anyag, amiről beszélsz, az más helyzet, de ki tudja, mikor érünk oda? (Te tudod?) Az egységes elnevezéseket pedig addig is biztosítani kell az enciklopédián belül. --Korovioff 2007. július 12., 16:04 (CEST)

(A kimmeridgei Kázmérnál is így van; az tényleg egy legitim szaxó, akár tetszik, akár nem.)
P/c 2007. július 12., 16:05 (CEST)

Kázmért az hitelesíti, hogy figyel a részletekre, ez sem legitimáció, de azért valamivel több, mint a fenti háromoldalas szösszenet. Azzal a gondolattal tényleg meg kell barátkozni, amit pásztörperc írt: a helyesírást elég ritkán ismerik szakmai bizottságok, ennélfogva elég nehezen kezelhető bármiféle alkotmányuk helyesírási ajánlásként. Az, hogy a szakmai szájtok meg a Gugli-tenger áradatában mi hogyan van írva, ismét csak hagyjuk. A szakmai szájtok döntő többsége a nagykötőjelet sem ismeri. Pasztilla 2007. július 12., 16:07 (CEST)

Korovioff, feszt ragaszkodsz hozzá, hogy ez a Földtani Közlöny-cikk egy sztenderd. Miért teszed??? Jó szívvel ajánlani ajánlást szoktak, a sztenderdet be kell tartani. Pasztilla 2007. július 12., 16:08 (CEST)

Csak azért, amit már leírtam. Módszertani és praktikus okokból nem látok más megoldást. Senki nem fogott hozzá a korszakokról szóló cikkek megírásához mielőtt betettem az MSZB-nomenklatúrát, mert egyszerűen nem voltak meg a nevek egy konzisztens sorozatban. Akár tecc, akár nem, ez az egyetlen létező konzisztens elnevezési sor, hívjuk akár sztenderdnek, elősztenderdnek, vagy ajánlásnak. Itt és ehelyt a lényeg nekünk az, hogy legyen EGY olyan névsorozatunk, amit következetesen használhatunk. Felőlem lehet az akár Kázmér is, feltéve, ha bebizonyosodik, hogy mögötte nagyobb hitelesség áll, mint a szaktudomány bizottsága mögött. Ebben az esetben viszont valakinek be kell írogatni a teljes kázméri elnevezéssort, mert a neten nincs meg, és enélkül nem tudunk továbblépni a cikkek írásában. --Korovioff 2007. július 12., 16:16 (CEST)

Kedves Korovioff!

A Kázmér-féle szótárt a MÁFI szerkesztőségi állásfoglalása hitelesíti. (Nem a Tankönyvkiadó és nem az ELTE TTK, hanem a MÁFI).

Az, hogy a doktori értekezéseket efféle helyesírási ügyek miatt hazavágnák, 1*űen nem igaz. Hadd idézzek saját értekezésemből:

"... A mögötte feltorlódó Dinaridák miatt megszűnt kapcsolata a Thetissel; kialakult a Pannon medence. Az üledékgyűjtő egyrészt feltöltődött, másrészt kiemelkedett, minél fogva a terület az alsó miocén (eggenburgi emelet) végére szárazra került (a Szécsényi slír és a Pétervásárai Homokkő Formáció még tengeri, a Zagyvapálfalvai Formáció már ártéri összlet)..."

(kiemelés most)

P/c 2007. július 12., 16:18 (CEST)

Kedves Korovioff, továbbra is szerfelett érdekelne, miért nem elfogadható számodra Pásztörperc levezetése, és miért nem tudunk különbséget tenni szakkifejezés és írásképe között, olyan végtelenül egyszerűnek tűnik:

  1. A szakmai bizottság hivatott dönteni elnevezésekről.
  2. A helyesírási bizottság hivatott dönteni ezeknek a helyesírási szabványhoz igazodó írásmódjáról.

Egyre jobban érdekel, hogy miért omlik benned össze egy világ, ha helyesen, kötőjel nélkül vannak írva ezek a mindenki által elismerten sztenderd kifejezések. Pusztán a tekintélytiszteletnek is betudhatnám, tekintve, hogy egy vállrándítással elsiklottál a kék liász írásmódja felett, mondván, hogy arról nem rendelkezik a FT-szösszenet, ezért nem kék-liász.
Miért nem egyezhetünk meg abban, hogy a kifejezések sztenderdek az MRB megállapítása szerint, az írásmódjuk pedig sztenderd az akadémiai helyesírás szerint? És kicsit félreértelmezed a MN szerkesztési mikéntjét, egyáltalán a szerkesztés mikéntjét, oda szakemberek dolgoznak be, aztán jönnek a lektorok, akik tudnak helyesen írni (a Földtani Közlöny szerkesztőségébe is elkelne egy-kettő) és a helyesírási sztenderdhez igazítják az egészet. Ez így működik a wikin is. Pasztilla 2007. július 12., 17:05 (CEST)

A MÁFI állásfoglalás volt a legfajsúlyosabb érv, amit eddig hallottam (bár nem ártana tudni, pontosabban mit is mond a MÁFI ebben a bevezetőben). Megfontolásra javaslom ugyanakkor, hogy a dátum 1987, a MÁFI honlapján ugyanakkor jelenleg a Magyar Rétegtani Bizottság nómenklatúrája szerepel, továbbá hogy a neten is ellenőrizhetően a szakforrások túlnyomó többsége

a kötőjeles alakokat alkalmazza (azaz fütyül Kázmérra). Továbbra is azt gondolom, hogy a számunkra leghasználhatóbb sztenderd-elősztenderd-ajánlás a Sztratigráfiai Bizottságé. Pasztilla: az akadémiai megoldás tudományos szaknómenklatúrák esetében nem a szakmai és a helyesírási szempontok szétválasztása, hanem pont hogy az egyesítése a szakértők egyeztetései útján. Ez az az út, amelyen a magyar tudomány még nem ment végig, mi magunk pedig csak esetleges és vitatható "döntéseket" tudon hozni. Innentől fogva, hogy egy vágányra kerüljünk és megint lehessen cikkeket írni, három utat látok: *1. Ideiglenesen (az akadémiai sztenderd elkészültéig) fogadjuk el Kázmért: ebben az esetben viszont valakinek az alapcikkbe be kell írnia a teljes Kázmér-féle névsorozatot. *2. Ideiglenesen fogadjuk el a Bizottság nomenklatúráját. *3. Alkossunk saját "öszvérnómenklatúrát", megtartva, ami tetszik és kidobva, ami nem. (E harmadik verzió az, amit én nem javasoltam, mert szerintem zűrzavart okoz és ha elkezdünk módosítgatni, akkor nem lesz megállás.) --Korovioff 2007. július 12., 17:16 (CEST)

4. megoldás: alkalmazzuk a Bizottság nómenklatúráját a magyar helyesírási szabályzatnak megfelelően. Nem azt dobjuk ki, ami nem tetszik, hanem azt, ami nem veszi tekintetbe a helyesírást. Itt fent szépen leírod, hogy „az akadémiai megoldás tudományos szaknómenklatúrák esetében nem a szakmai és a helyesírási szempontok szétválasztása, hanem pont hogy az egyesítése a szakértők egyeztetései útján”, de hiszen éppen ez nem történt meg a MRB esetében! Valóban ennyire bonyolult, amit kérdezni akarok? Valaki segítsen már! Könyörgök! Pasztilla 2007. július 12., 17:35 (CEST)

Értsd: a nómenklatúra arról rendelkezik, hogy mikor alsó-felső, és mikor kora-késő. Pasztilla 2007. július 12., 17:36 (CEST)
Közben eszembe jutott egy negyedik megoldás is, amit leginkább el tudok képzelni kompromisszumnak az elhangzott érvek alapján. Ez Pasztilla javaslatára hajaz. Tehát vállaljuk részben magunkra a meg nem valósult geológus-nyelvész egyeztetést. Mondjuk azt, hogy elfogadjuk a Rétegtani Bizottság nómenklatúráját, azzal ez EGYETLEN kivétellel, hogy általános helyesírási okokból a kötőjel nélküli változatokat használjuk, de közben leszögezzük, hogy a nómenklatúra további korrumpálását nem javasoljuk, vagy ha mégis tovább változtatunk, azt csak alapos vita után tesszük. (Például a kínai eredetű nevek esetében a további vita indokolt lehet.) Ha ebben megállapodunk, akkor egy rövid összefoglalót és ide mutató linket tegyünk az alapcikk vitalapjára (esetleg utalhat rá a cikkszöveg is). Kázmért pedig mindenképp vessük el mint hivatkozási alapot, praktikus szerkesztési okokból (mert senki sem fogja idemásolni), másrészt mert 20 év alatt a sztratigráfia annyit változott, hogy Kázmér mint névsorozatalap egészen bizonyosan elavult. Ez elfogadható lenne? --Korovioff 2007. július 12., 17:38 (CEST)

(Zárójelben: a "kora" vagy "alsó" és a "késő" vagy "felső" kérdés egészen más, mint amiről vitáztunk, mellesleg mindenféle nómenklatúravitán kívül megoldott, bár a gyakorlatban néha nehezen alkalmazható: amikor időről van szó, akkor "kora" és "késő", amikor konkrét kőzetrétegekről, akkor "alsó" vagy "felső", vagyis a Wikipédia által használt kontextusokban leggyakrabban "kora" és "késő".)--Korovioff 2007. július 12., 17:43 (CEST)

IMÁÁÁÁÁDLAK!!! Megyek gyereksétáltatásba, aztán visszatérek. Pasztilla 2007. július 12., 17:44 (CEST)

Remélem, kellemes volt a séta. Tehát, ha p/c is így gondolja, és neked sincs további megjegyzésed, akkor tegyük ezt. Remélem, nem bánjátok, hogy ennyire kiveséztük a témát, ez az egyetlen módja, hogy amit eldöntünk, abba később se lehessen belekötni. Üdv, --Korovioff 2007. július 12., 17:48 (CEST)

Mélyen egyetértek:
P/c 2007. július 12., 18:11 (CEST)

Praktikusan mit jelentene ez a megállapodás? Valahol foglaljuk össze az egyezséget, egy idemutató linkkel, mondjuk a Földtörténeti korok vitáján, és abálhatom tovább a kötőjeleket? :-) Pasztilla 2007. július 12., 19:19 (CEST)

Nyugodtan, és köszönet érte, az újabb cikket már én is így írtam. A Földtörténeti korok vitalapján összefoglaltam ezt a vitát (módosítsatok rajat, ha túl szűkszavú), és ideirányítottam a további esetleges változtatási javaslatokat. Üdv, --Korovioff 2007. július 12., 19:37 (CEST)

Szerintem jól van ez így, majd idővel nyilván frissíteni kell a linket, mikoron ez a fenti piszkálódás archívumba kerül. Pasztilla 2007. július 12., 19:57 (CEST)
Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!
– ha minden igaz, földtörténeti vonatkozásban az összes késő-, középső-, kora-, alsó-, felső- javítva, ha mégis találnátok, szóljatok. Köszönettel, ez férfimunka volt. Pasztilla 2007. július 12., 21:27 (CEST)
Hm, roppant törpös!
P/c 2007. július 12., 21:33 (CEST)

Pl., ill. ill.

Lenne egy kérdésem: ill. és pl. vagy illetve és például (is)? Lexikonokban csak az előbbiekkel találkoztam. Van erre helyesírási szabály vagy csak szokás dolga? Burbank 2007. július 12., 17:55 (CEST)

Lásd ugyanitt fentebb: "Rövidítések a Wikipedián" fejezet. Üdv, --Korovioff 2007. július 12., 17:57 (CEST)

Igen, de ez vélemény vagy szabály? Biztosat ebből sem tudtam meg. Nyomtatásban eddig ezeket nem nagyon láttam kiírva, csak itt a WP-n, itt viszont sokszor. Burbank 2007. július 12., 18:03 (CEST)

Például három millió, illetve majdnem négy. Kiírva. Persze ez kinek nagyon, kinek nemnagyon...:)... --MerciLessz BalhéLessz 2007. július 12., 18:24 (CEST)

OK, feltehetőleg ennyien nem mennek rossz irányba :)Burbank 2007. július 12., 18:31 (CEST)

A „Wikipédia nem papír” c. :) szösszenetben mintha erről is szó esne, de ha nem, akkor is így van: nem kell spórolnunk a papírral, írjuk csak ki a szavakat. :) – KovacsUr 2007. július 12., 18:55 (CEST)

+1 KovácsÚr. Itt nem kell spórolni a drága papírral, valamint fő az elegancia. A stb. maradhat, de pl., ill., vö., ti., kb. szebb, szabatosabb, elegántosabb és legfőképpen fájintosabb kiírva. Pasztilla 2007. július 12., 19:21 (CEST)

GySEV vagy GYSEV?

Utóbbi időben már felmerült párszor az a kérdés, hogy a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. rövidítését GYSEV-nek vagy GySEV-nek kell-e írni. Mivel eddig mindenki csak a helyesírásra tudott hivatkozni, ezért szeretném a közvélemény álláspontják megtudni.
Helyesírás ide vagy oda: Én azért tartanék ki a GySEV forma mellett, mert tudtommal a cégnek ez a hivatalos rövidítése az alapítás óta. Mivel a cégnek az alapítása óta német neve is van (Raab-Oedenburg-Ebenfurther Eisenbahn AG.), ezért ennek is van rövidítése, ami a következő: ROeEE. Tudni kell ehhez, hogy az Ö-betű a cég alapításakor a írott német nyelvben még nem létezett, ezért Sopron nevét Oedenburg-nak írták. Az O-betűből a mögötte lévő E-betű volt hivatott Ö-betűt csinálni. (Ugyan úgy, ahogy a magyarban a G utáni Y megváltoztatja a G hangzását.) Ezért a rövidítésekben mind az Y, mind a kis E-betű elengedhetetlen. (Nem beszélve arról, hogy a magyarban a GY egy külön betűnek számít.) És hiába lehetne RÖEE-t írni a ROeEE helyett: A vasút mégis az utóbbi írásmódot használja, hisz az a hivatalos rövidítése, úgy mint magyarul a GySEV. Szóval jelen esetben már szerintem nem helyesírásról van szó, mint ahogy azt nekem mondták, hanem egy cégnév hivatalos, az cégalapítás óta meglévő rövidítésről. Hisz nem hiába írták több mint száz éven keresztül minden ügyiratra és minden vasúti járműre a GySEV rövidítést.
Példaként ld.:

Továbbá:
Emléklap: Sopron új állomásépületének átadása
GySEV ABmot 14-es motorkocsi
GySEV 121-es gőzmozdony vezetőállása
GySEV 122-es gőzmozdony

Üdvözlettel: Taurus1047.5

A helyesírás úgy szól, hogy tulajdonnévi betűszókban a kétjegyű betűket is csupa nagybetűvel írjuk (OH 391. o.). Bár az csak az egyik dolog, hogy a helyesírás mit szól valamiről, és ettől eltérhet, hogy miképpen anyakönyveznek egy tulajdonnevet a központi tulajdonnévregiszterben, ez esetben az OH szótárrésze külön említést tesz a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasútról GYSEV néven (OH 771. o.). Ennélfogva én a nagybetűs GYSEV-re voksolnék. – chery 2007. július 13., 01:11 (CEST)
Én nem vagyok róla meggyőződve, hogy ez betűszó. Tudtommal a betűszó az, amit szóként ki lehet egyszerűen olvasni, pl. MALÉV. Szerintem a GySEV csak sima rövidítés. --TheMexican (escríbeme) 2007. július 13., 08:19 (CEST)
Ld. AkH.11 276. – rövidítések és mozaikszók. A GYSEV nem rövidítés.

A kérdés két helyen is felbukkan a szabályzatban: AkH.11 8. és 283. a). Szerencse, hogy az OH. egyértelművé teszi ezt a konkrét esetet is. Ádám 2007. július 13., 01:34 (CEST)

Lassan, de biztosan azért a vasutasok is megtanulnak helyesen írni. Nézzük meg magát a GYSEV-t: http://www.gysev.hu. Többnyire már a helyes alakban írják le, még ha itt-ott elő is fordul a honlapon a rossz hyelyesírású változat. És néha már a vonatok oldalára is jól felfestik. Mindenképpen üdvözlendő tény.

Az viszont már tényleg botrányos, hogy egy-két havonta rendszeresen jön egy helyesírással hadilábon álló júzer, és ezt a mozaikszó-témát mindig az elejéről kell kezdeni. --VargaA 2007. július 13., 08:10 (CEST)

Nincs itt vész. Maga a cég összevissza írja, tehát nem látja kulcskérdésnek, ennélfogva igazodjunk a helyesírási szabályokhoz; a soproniak meg úgyis az idők végéig GySEV-nek fogják írni és gyesevnek ejteni. --MerciLessz BalhéLessz 2007. július 13., 08:35 (CEST)

Köszönöm a véleményeket. Mivel itt sem volt minden egyértelmű, ezért megkérdeztem egy vasúttörténész úr, aki azt írta nekem, hogy "mindenkinek igaza van és még sincs igaza". Bár a vasúttörténész úr saját maga is GySEV-nek írja, a magyarázat a következö: Az eredeti magyar engedélyokiratban hivatalos rövidítés nem szerepel. Kb. az 1900-as évek elejére vált bevett szokássá a GySEV rövidítés használata, ennek is a legkülönbözőbb formái, tehát: gysev, Gysev, GYSEV, GySEV. A szokásjog (elterjedés gyakorisága) a GySEV formát mutatja. Függetlenül attól, hogy a magyar helyesírás szabályai mit mondtak, mondanak. Pár éve viszont megjelent a GySEV arculati kézikönyve (vagy valami hasonló című anyag), amiben kötelező érvényűvé a GYSEV (tehát csupa nagybetűvel) rövidítést adja. Tehát ma (2007-ben) hivatalosan ez a használatos.

A cég német nevével kapcsolatban: A szokás a GySEV-hez hasonlóan a ROeEE. A magyar megnevezéssel és rövidítéssel ellentében a német elnevezést és rövidítést az I. világháború utáni osztrák területre kerülés miatt szükségessé vált osztrák engedélyokirat kiadása már rögzíti: kiírva Raab-Oedenburg-Ebenfurter Eisenbahn (a vasút nevében Ebenfurth H nélkül), ill. rövidítve ROeEE. Az arculati könyv megjelenése óta a hivatalos német rövidítés: Raaberbahn.

Összegezvén: Szakmailag úgy szerencsés és helyes egy név, ill. rövidítés alkalmazása, ahogy azt a vizsgált/tárgyalt időszakban használták. Tehát ha máról beszélünk, akkor GYSEV és Raaberbahn a helyes, ha kezdetektől az arculati kézikönyv megjelenéséig, akkor GySEV és ROeEE. És mindez függetlenül attól, hogy a magyar, vagy német/osztrák helyesírási szabályok mit mondanak.

Üdv: Taurus1047.5

Nem hiszem, hogy ez akkora probléma volna, mint fent a tárgyalás terjedelméből látszik. 1) Ma biztosan GYSEV az írásmód, csupa nagybetűvel, 2) történeti körülmények között tárgyalva pedig nyilvánvalóan az akkor szokásos írásmódot illenék követni. – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 14., 12:59 (CEST)
A második pontot illetően nem vagyok meggyőzve. Ugyanazt a nevet rövidíti, csak más írásmódban. Századeleji történéseket sem dátumozunk így: deczember 1.-én; és 19. századi kontextusban sem beszélünk ministeriumokról, sem gymnasiumokról. A mai helyesírási szabályokat alkalmazzuk régi szavainkra is. (Vagyis most nem azért GYSEV, mert a cég is így írja, hanem azért írja így a cég is, mert GYSEV.) (Egyébként érdekes, hogy a helyesírási kocsmafal termeli ki mostanában a legrosszabb jelentőség/vitamennyiség arányú szakaszokat. :)) – chery 2007. július 14., 15:53 (CEST)
Nem bizony, de az 1828-as "Némely rakonczátlan follyók meg-rendszabályozására kiküldött tekintetes bizottságot" se modernizáljuk. Az intézmény az intézmény. És az is evidencia, hogy ha idézünk, akkor marad a deczember, ha akkor úgy írták. – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 14., 16:42 (CEST)
Te hol húznád meg a határvonalat, meddig kellene kisbetűsnek lennie és mikortól volna adekvát nagybetűvel írni? Az elképzelés azért nem helytálló, mert a GYSEV nem idézett tanulmánycím, hanem egy tulajdonnévből képzett betűszó. Ezeknek a helyesírására megvannak a szabályaink, ráadásul az OH külön is megemlékezik erről a darabról (és még a „régi arculathoz” sem rendel kis y-t írni). – chery 2007. július 14., 18:24 (CEST)
Mint az fentebb az említve lett, ez vasúttörténelemmel kapcsolatos téma. A határvonal az "arculati kézikönyv" megjelenési idöpontja lenne, hisz onnan kezdve egységesítve lett az írásmód. Ha az az előtti időszakról beszélünk, akkor a fentebb említett "GYSEV" rövidítés bármely formája alkalmazható. (De a GySEV volt a megszokott.) És ha valakinek úgy tetszik, akkor akár "gy.s.é. vasút" (így, csupa kisbetűvel) is lehetett volna ezidáig a rövidítés, hiszen 1900-as évek elött ez volt a megszokott rövidítési forma. (Mivel a GYSEV eredetileg bejegyzett neve csupa kisbetűvel van írva; De ez most nem ide tartozik.) - [User:Taurus1047.5|Taurus1047.5]]
Mint ez fentebben részletesen kitárgyalódott, lényegében teljesen irreleváns, hogy a GYSEV mikor jutott el odáig, hogy le tudja írni helyesen a saját nevét, és hogy ennek mikor adta írásos jelét saját arculati kézikönyvében. A ma érvényes magyar helyesírás nem a GYSEV arculati kézikönyvével kezdődött, így a téma szempontjából semmiféle fordulópontnak sem tekinthető. A jelen vita arról szól, hogy most, 2007-ben a wikipédiában hogyan rövidítsünk egy tulajdonnevet. Egy tulajdonnév helyesírása kizárólag helyesírási kérdés. --VargaA 2007. július 14., 19:30 (CEST)
Tisztelt VargaA! Ha továbbra is javítja a GySEV-et GYSEV-re akkor én szintén javítom Önt! El is ment a kedvem itt a wikipedian. GySEV témában több motorvonat típusról akartam szerkeszteni néhány szösszenetet de más is szólt, hogy ilyen kukacoskodók vannak itten, így nem csinálok semmit. Nem éri meg. Üdözlettel: Antinyelvészkedő --

Antinyelvészkedő 2007. július 14., 20:10 (CEST)

A többi példa ugyan nem ide tartozik, de GYSEV-ügyben engem meggyőztél, nem gondoltam végig a dolgot, pardon grácia fejemnek. Az adekvát eljárás valószínűleg az, hogy mindenkor GYSEV-nek írjuk. De a problema maga tényleg nagyon érdekes. – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 14., 18:34 (CEST)
Mer összeszedtük egyhelyre. De ha eccer lessz kategórizálós falunk, az eztet is le fogja pipálni!...:)... --MerciLessz BalhéLessz 2007. július 14., 16:00 (CEST)

F.C. vagy FC

Chelsea vitalapján található a gond. Ezúttal még az angol Wikipedia sem nyújtott számomra megnyugtató választ, de az is lehetséges, hogy mindkét verzió jó. Burbank 2007. július 14., 16:52 (CEST)

Illendő lett volna a problémádat rendesen felvetni. Az a bajod ugyanis, hogy még sosem láttad lígy leírva a Chelsea F.C. nevet. Az angol labdarúgóklubok neveit az angol Wikipédián kizárólag eben a formában találjuk meg. Aki ezzel vitatkozik, az azzal a pár százezer anol anyanyelvű felhasználóval is vitatkozik, akik azokat az oldalakat rendszeresen látogatják és javítják, pontosítják. És bár valószínű, hogy pontok nélkül is használják, ez a hivatalos forma. Armyyour 2007. július 14., 16:56 (CEST)

Ide is átmásolhattam volna a vitalapot, de egy link elég lesz. Burbank 2007. július 14., 17:08 (CEST)

Hát, ha legalább jó linket adtál volna meg... Armyyour 2007. július 14., 17:11 (CEST)

Ugyanezt komolyban!

Tisztelt tagtársak! Szeretném, ha az összes helyestudoncmókus összedugná fejét, és szülnénk valami megoldást a problémára:

  1. Nem az volna-e az eddigi jó szokásainknak megfelelő eljárás, ha a clubokat teljes nevükön jegyezné a wiki? Hiába ismétlődik az F. C., végül is az általános iskolákat se ált. isk. formában jegyezzük a lapok címében. Ha eldöntjük, az elég sok átmozgatást fog jelenteni, de sebaj.
  2. Ettől teljesen függetlenül viszont személyesen és magyar helyesírásilag nagyon fázom a ponttal ellátott, de szóközzel el nem látott rövidítésektől, az az érzésem, hogy ezt a formát a magyar helyesírás semmilyen körülmények között sem támogatja. Vagy FC, vagy F. C., de akkor szóközzel. Mit gondoltok erről?

– Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 14., 18:04 (CEST)

NAGYONOFF: Semmi mókus: ürge! Aranymagvas... :)... --MerciLessz BalhéLessz 2007. július 14., 18:07 (CEST)

Ha sok pluszmunkához vezet, hagyjuk a globális felmelegedésbe az egészet! Bevallom, az angolokat sem értem... Burbank 2007. július 14., 18:23 (CEST)

Dehogy "az angolok"! Néhány angolul (is) beszélő wikipédista, akik ugyanolyan fölkészültséggel és civilizáltsággal nyomeszolják a maguk cikkeit és véleményeit, mint mi itt... --MerciLessz BalhéLessz 2007. július 14., 18:38 (CEST)
Dehogy hagyjuk! Te nem ismersz még bennünket. :) Lassan indulunk be, na de ha aztán! Egyébként pont erre vagyunk, és botsegítséget is lehet kérni, ha majd lesz döntés. Most már nem feladni, mikor beindult a gépezet! :) – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 14., 18:25 (CEST)
  1. Miért ne?
  2. Ja.

chery 2007. július 14., 18:33 (CEST)

Az angol Wikiseket megkérdeztem és üzenik: azért nem javítják át mindenütt, mert belefáradtak, sokszor átbeszélték már ezt... :)))))) Burbank 2007. július 14., 18:43 (CEST)

Tehát ez a helyes változat. Üvöltés nélkül is elmondhattad volna, de köszönöm, jó hír. Armyyour 2007. július 14., 18:44 (CEST)

Bocs, ebben a kánikulában jó tudni, hogy a maradék egymilliárd felhasználó is hasonlóképp szenved...Az egyik srác azt írta, hogy belefáradt a norvég klubok átjavításába, hagyják őt békén. Burbank 2007. július 14., 18:46 (CEST)

Laosz népe

Laoszt a laosziak vagy a laók lakják? (Illetve Laoszban laoszi vagy lao nyelven beszélnek?) Ennek az apropóján: 2. Thai-Lao Barátság Hídja. (Meg persze ennek: Laosz.) Köszönettel: – chery 2007. július 15., 13:50 (CEST)

"... a fő etnikai csoport a lao... Hivatalos nyelv: lao" (Magyar Nagylex.) — de az országban mintegy 40 további nyelvet beszélnek. Ezzel szemben az állam neve Laosz, polgárai a laosziak. A híd tehát a Thai-Laoszi Barátság Hídja.

P/c 2007. július 15., 15:30 (CEST)

A "lao" szerintem olyan, mint a "magyar", a "laoszi" pedig mint a "magyarországi". Ilyen alapon nekem értelmesebbnek tűnik, hogy a híd a Thai–Lao Barátság Hídja, mint ahogy magyar–szlovák barátságról beszélhetünk (ha beszélhetünk), nem pedig magyarországi–szlovákiai barátságról. Ha laosziakról akarnánk beszélni, akkor másfelől thaiföldiekről kéne beszélni, tehát elvileg a Thaiföldi–Laoszi Barátság Hídja lenne a másik opció. De ennek szerintem nincs értelme, mert hagyományosan népek vannak egymással baráti vagy ellenséges viszonyban, államoknál diplomáciai kapcsolatról beszélhetünk, hiszen mindkét állam több népet tömörít magába.

Egyébként hasonló különbség van a "maláj" és a "malajziai" között is, erről első kézből való ismereteim vannak. Ádám 2007. július 15., 15:54 (CEST)

A laóval értenék egyet, ha a P/c által fölvetett kérdés nem bizonytalanított volna el. A helyzet ugyanis tényleg az, hogy Laoszban messze nem mindenki lao. – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 15., 16:20 (CEST)
60 % lao, 38 % a negyven hegyi törzs, 2 % egyéb (kínai stb.)
P/c 2007. július 15., 16:34 (CEST)
Az eredeti szándékuk, hogy a barátságukat minden laoszira kiterjesztik-e, végül is homályban marad, mert bár a híd külföldi nevében is lao szerepel, úgy tűnik, hogy az országot is egyszerűen „Laoországnak” (a lao nép demokratikus köztársasága) hívják arrafele. De ezt talán úgy is értelmezhetjük, hogy nem is nagyon tesznek különbséget lao és laoszi közt (mint ideát német és német török közt). Mit gondoltok a 2. Thai–Lao Barátság Hídjáról? – chery 2007. július 16., 10:07 (CEST)
Azt, hogy a híd mindenképpen kicsi! :) (ejnye, ejnye). Ezen kívül a számozás nem lehet az elején, mert az magyarul azt jelentené, hogy a barátság a második, holott csak a híd. Aztán: a barátság se lesz nagy természetesen, híven az alkalmi szószerkezetből utcanévi előtaggá lett szókapcsolatokra vonatkozó szabályozáshoz, tehát: Thai–Lao barátság második hídja ez a szörnyszülött, vagy Thai–Lao barátság 2. hídja. Elég rémes. A Lao azért nagy, mert az első elem ilyenkor is nagybetűs, a nagykötőjeles kapcsolatok esetében pedig mindkét tagra kiterjed a nagybetűsítés. Brrr. Ad analogiam Mennyei béke tere és a Német–Francia közeledés emlékoszlopa. Nekem még az a kérdésem volna ilyenkor hogy vajh a névelő nem része-e egy ilyen szörnyellának magyarul, de abba már bele se merek gondolni, hogy ha szinte címként kezelnénk. Szóljanak hozzá egyéb okosaink. – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 16., 10:59 (CEST)
Igaz, a második hídon én is gondolkoztam. Akkor Thai–Lao barátság második hídja, uraim? :) – chery 2007. július 16., 11:15 (CEST)
További analógia: [ötvenhatosok tere]. – chery 2007. július 16., 11:15 (CEST)
Barátság II kőolajvezeték mintájára? (2-es ragzása nélkül.) Burbank 2007. július 16., 11:17 (CEST)

Zweite Thai-Lao-Freundschaftsbrücke. Második Thai-Lao Barátsághíd. (Alárendelősdiben a németekhez érdemes fordulni...) --MerciLessz BalhéLessz 2007. július 16., 11:19 (CEST)

Angolul is így van. Kérdés: magyarul így keresnéd? Burbank 2007. július 16., 11:30 (CEST)

Magyarul sehogyse keresném, legfeljebb belebotlanék. --MerciLessz BalhéLessz 2007. július 16., 11:33 (CEST)
Ammán igaz. Burbank 2007. július 16., 11:34 (CEST)
Még szükségebb estén talán így: thai-lao+híd --MerciLessz BalhéLessz 2007. július 16., 11:40 (CEST)
De tényleg szörnyen magyartalan. Töprengjünk. – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 16., 11:38 (CEST)
Lehagytad: ...Béláim!... :) ... --MerciLessz BalhéLessz 2007. július 16., 11:42 (CEST)

A Thai-Lao Barátság II Híd minden szocialistának könnyeket csalna a szemébe:) Burbank 2007. július 16., 11:40 (CEST)

Hát ha olyan cikkcímeink és kategórianeveink vannak, mint "Az USA akármije(i)", akkor itt is használhatnánk névelőt: A thai–lao barátság II. hídja. Ádám 2007. július 17., 00:40 (CEST)

"jelentés-megkülönböztetés" vagy "jelentésmegkülönböztetés"?

Szerintem az első írásmód a helyes, de ettől függetlenül hol erre javítják ki az anonok, hol a másikra, én meg mindig javítgatom vissza... --TheMexican (escríbeme) 2007. július 16., 16:12 (CEST)

Ekkora hátszéllel ne csodálkozz rajta!!...:)... --MerciLessz BalhéLessz 2007. július 16., 16:17 (CEST)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után)

Nem-nem, a második a helllyes. Kéttagú összetétel, se a jelentés, se a megkülönböztetés nem összetett szó, a meg igekötő pedig szintén egyszótagú. Szótagszámtól függetlenül egybeírandó, akármilyen hosszú. A mozgószabályok tekervényei között ez szokott az egyik leggyakoribb félreértés lenni, hogy ti. valami "már túl hosszú" ahhoz, hogy egybe lehessen írni. Ilyen szabál nincs, a kiskötőzés a hármas összetételektől kezdődik. A jelentésmegkülönböztethetetlenségenként is még egybeírandó volna, ha létezne ilyen szörnyszülött. :) – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 16., 16:19 (CEST)


Hát most majdnem hanyattesék. Erre meg hogy találtál rá?! :) – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 16., 16:21 (CEST)
Roppant ravaszul: jelentésmegkülönböztetés kopipaszta innen ki, keresés ablakba be, keresés gomb megnyom... --MerciLessz BalhéLessz 2007. július 16., 16:27 (CEST)

jelentések megkülönböztetése

P/c 2007. július 16., 17:59 (CEST)

Köszönöm a válaszokat, akkor már ezt is tudom. --TheMexican (escríbeme) 2007. július 16., 19:16 (CEST)

Thai baht -> "thai bát" mehet?

Szerintem mehetne a WP:ÁTÍR alapján, mivel a szó eredeti thai alakjában (บาท) nyoma sincs "h"-nak, csak a "b", "á" és "t" megfelelői szerepelnek benne (a "h" az angol átírásból ered), de azért gondoltam, rákérdezek. Ádám 2007. július 18., 15:01 (CEST)

Hmm. Nem akarsz esetleg Thai átírást is csinálni? Reményeim szerint az átír lapon idővel minden nem latin betűs rendszernek saját lapja lesz. Mondjuk: WP:THAI? – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 18., 15:06 (CEST)

Úgy érted, legjobb belátásom szerint, „a vakok közt a félszemű is király” alapon? :) Merthogy forrásom nincs hozzá, az OH. sem tér ki erre a nyelvre. Azt már láttam valahol, hogy a Csao-Phraja folyónév írásában megőrződik a „ph” (talán azért, mert ez fonémikus értékű a thaiban). Ha vállalkoznék is rá, egypár dolgot tisztáznom kéne előtte, pl. az s és a cs hang egyes szavakban mintha felcserélhető lenne, máshol nem (hogy ez vajon lexikálisan van-e kódolva, nyelvjárástól függ, vagy mitől), vagy hogy az egyik hang a magyar dzs-hez vagy a gy-hez áll-e közelebb (illetve melyiktől mely fonetikai jegyekben tér el), meg azt is ki kéne találni, mi legyen a rövid á-val és a hosszú a-val, amelyek szintén fonémikusak a thaiban, no meg az ötféle hangsúly – tán külön egy tudományos és egy köznapi átírást is ki lehetne fejleszteni, mivel a tónusok is fonémikusak, de a hétköznapi átírásba aligha vehetjük be őket. A glottális zárhang átírása is megfontolást kíván. Tovább nehezíti a dolgot, hogy az angol és a német cikkben írt fonetika határozottan eltér néhány ponton egy thai barátom magyarázatától (pedig művelt, fővárosi születésű, anyanyelvi beszélő) és attól, amiről magam is meggyőződtem, pl. a ก betű kimondottan [g]-t jelöl, az idegen Wikipédiák szerint viszont nincs [g] hang a thaiban, és ez a hang valójában [k]. Bátoríthat minket egyébiránt, hogy még az angol átírás is eléggé következetlen, erre már az útikönyvek is figyelmeztetnek, és a prospektusokból, feliratokból is meg lehet erről győződni (bár az angol eleve hajlamosabb eltérni a tényleges kiejtéstől, ha az idegen betűk bizonyos hagyományoknál fogva nem szó szerint azt jelölik). Nincsenek igazából könyveim, csak említett thai barátom magyarázatára tudok hagyatkozni, no meg persze más Wikipédiákra – feltéve, hogy sikerül tisztázni az eltérések forrását. Szóval egyelőre kétségeim vannak, de hát végül is a Wikipédia szelleme a folytonos javulás… Ádám 2007. július 18., 19:45 (CEST)

Hát ha egyszer valaki szert tenne az Akadémia Kelet nevek átírását szabályozó drága útmutatójára, jaj de jó tudna lenni. Én előjegyeztettem minden fórumon, és az első példány az enyém lesz, ha felmerül. De most ebben a rekkenő hőségben nem másznék be valami emberi könyvtárba megnézni közelebbről, és különben is. Fénymásoljuk le az egészet? Lehet, hogy azt kéne. A csoda hitte volna, mikor ezelőtt négy hónappal megrendeltem (van az tán már több is), hogy ekkora hiánycikk. Tán ki kéne adni újra. – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 18., 19:55 (CEST)
Van az már öt is, kedves Bennó! És Angkor királyai azóta sem tudták meg pontosan, Akadémiailag alátámasztva, hogy hogyan is kell magyarusul írni a neveiket. A cikk közben turuli magasságokba szárnyalt... :))) --Burumbátor Klub (szivar és konyak csak ismerősöknek) 2007. július 18., 20:14 (CEST)
Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaÁdám 2007. augusztus 2., 11:38 (CEST)

Csillagképek írásmódja

A csillagkép szót kötőjellel kellene kapcsolni a névhez, nem? Pl.: Androméda csillagkép versus Androméda-csillagkép. Az Androméda-galaxis nyomán. - Xbspiro 2007. július 20., 08:30 (CEST)

Nem, a csillagkép pont kivétel, és ha nem is olyan egyszerű, azért nem is halálosan bonyolult a különbségtevés (az OH szótári részében egyébként benne van az összes Androméda-égitestnév. Tehát: Az égitestnevekhez járuló magyarázó utótagok nem alkotnak a megnevezéssel összetételt, a név közszói elemének tekintendők, így külön kell írni őket: Uránusz bolygó, Ida aszteroida, Kis Vízkígyó csillagkép. (Vö. Pista bácsi, Doxa óra, Budapest főváros.) (OH 215. o.)
A kérdés már csak az, hogy miért minősül összetételnek az Androméda-köd, az Androméda-galaxis, a Galilei-holdak és a Csurjanov Geraszimenkó-üstökös, míg mondjuk az Androméda csillagkép nem, a válasz az, mint az efféle esetekben általában (lásd példának az Amazonas folyó és Bükk hegység esetét versus Harz-hegység és Shannon-folyó), hogy ti. meddig terjed az illető égitestnév neve, hogy része-e a nevének a közszói elem vagy nem, mert ha igen, akkor összetételi utótagként kiskötőjeles, ha nem, akkor magyarázó utótagként különírandó. Nem ám teljesen kristályos ez a szabályozás, sok benne a hagyomány-elem, és a kérdés, amit föl kell tennünk magunknak, az valami olyasmi, hogy a közszói elem nélkül beazonosítható-e a dolog, példa: a Bükk, az Orion és az Androméda minden közszói elem nélkül simán azonosítható, míg Gagarin, Galilei és Csurjanov Geraszimenkó nem, mert ezek személynevek, illetve ha Androméda alatt nem a csillagképet értem, ami az ókor óta ismert, akkor oda kell vésnem, hogy Androméda-köd, és ilyenkor ez része biz a névnek. Remélem, sikerült valamivel felhomályosítani a kérdést, konkrét esetekben pedig meg kell nézni, mit tart mondjuk az OH a név részének, és ennek megfelelően eljárni. Magyarul a végeredmény: Androméda csillagkép, de a lap címében simán az Andromédát kellene használni, mert a neve csak addig terjed. Épp ez különbözteti meg a csillagképeket a többi nevükkel alkotott összetételtől. – Bennó Pffffft-kalpagos.gif (beszól) 2007. július 20., 12:30 (CEST)