Portál:Klímaváltozás

(Wikipédia:Globális felmelegedés portál szócikkből átirányítva)
Üdvözlünk a klímaváltozás portálján!

A klímaváltozás a világ legnagyobb problémájává nőtte ki magát. A világ kormányainak elsődlegesen ezen válság megoldásán kell dolgozniuk. Kína, USA, Európa széntüzelésű erőműveit fel kell váltsák a megújuló energiaforrások. A világ erdőinek irtását nemzetközileg kell megakadályozni. Az embereknek egyre jobban figyelnie kell a CO2 kibocsátásra, mivel ez a gáz az üvegházhatás egyik előidézője. A klímaváltozás drasztikusan erősödik, ezért tenni kell a jelenség megakadályozása érdekében. A portál célja, hogy a műhellyel együttműködve felhívjuk az emberek figyelmét a növekvő problémára (a Wikipédián keresztül is). Az Európai Unió is tevékenykedik a jelenség ellen, honlapjuk magyar nyelven is megtekinthető (Climatechange.eu).

Az éghajlatváltozás rajtad múlik! Tekerd le! Kapcsold ki!
Hasznosítsd újra! Sétálj! Változtass!

– Climatechange.eu

Üvegházhatás

Az üvegházhatás sematikus rajza

Az üvegházhatás a légkör hőmegtartó tulajdonsága, mely számos dologtól függ: mindenekelőtt a Nap távolságától, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjától, illetve az atmoszféra sűrűségétől. Hasonló, de nem azonos folyamat alakul ki jóval kisebb méretekben a fóliasátrakban és az üvegházakban – a nevét is ez utóbbiakról kapta.

Joseph Fourier' fedezte fel 1824-ben, számszerűleg először 1896-ban Svante Arrhenius svéd kémikus vizsgálta. 1998–ban Buenos Airesben 180 ország részvételével ENSZ-konferenciát tartottak az üvegházhatás káros következményeinek csökkentése érdekében.

Folyamata: a Napból az energia rövidhullámú sugárzás formájában érkezik a Földre. A légkörbe lépő sugárzás teljesítménye kb. 1370 watt/négyzetméter. Amíg eljut a földfelszínre ez 324 watt/négyzetméterre csökken. A beérkező energia 30%-a visszaverődik a világűrbe, míg a fennmaradó rész (240 watt/négyzetméter) elnyelődik, melegítve a felszínt. A legnagyobb visszaverődés a sarkokon alakul ki, ahol a felszínt hó és jég borítja, és a napsugarak beesési szöge nagyon alacsony. A felmelegedett felszín felmelegíti a légkört, ahonnan az energia infravörös sugárzás formájában távozik. A Föld által elnyelt és a világűr felé kisugárzott energia évi mérlege nulla. Ha ez nem így lenne, a Föld hőmérséklete szakadatlanul növekedne. Ekkor jön létre az üvegházhatás jelensége. Az üvegházhatású gázok egyfajta falat alkotnak a Föld felszíne és a világűr közt, visszaverve a „világűrbe szánt” plusz energiát, vagyis melegedést okozva. Összegezve átengedik a napsugárzást, de nem engedik át a földfelszínről érkező hősugárzást. Tovább a teljes szócikkhez…

Szén-dioxid és metán

A szén-dioxid és a metán az üvegházhatás jelenségének fő okozója.
A szén-dioxid szerkezeti képlete
A szén-dioxid szerkezeti képlete
A CO2 molekula
A CO2 molekula

A szén-dioxid (képlete: CO2)légköri nyomáson légnemű, gáz halmazállapotú vegyület. A légkörbe számos forrásból kerülhet; szén és széntartalmú anyagok égése, állatok, növények és mikroorganizmusok légzése során keletkezik. A tiszta levegő 0,035% (térfogatszázalék) szén-dioxidot tartalmaz. Ez a mennyiség az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedett, ami bizonyítottan hozzájárul a globális felmelegedéshez, azaz a szén-dioxid üvegházgáz. Tovább a teljes szócikkhez…

Az ammónia szerkezeti képlete
Az ammónia szerkezeti képlete

A metán (képlete: CH4) színtelen, szagtalan gáz. A földgáz fő alkotórésze (97%-ig metán), szénbányák levegőjében is megtalálható kis mennyiségben. A biogáz egyik jelentős (45-70%) alkotórésze. A természetben is előforduló üvegházhatású gáz, amely főként a szerves anyagok rothadási folyamataiból eredhet. A legnagyobb veszélyforrást ebben az esetben az olvadó tundraövezetek mocsári és lápterületeinek kibocsátása jelentik. Tovább a teljes szócikkhez…


A legnagyobb kibocsátók

Ország Évi üvegházgáz-kibocsátás[1][2]
(2005, a LULUCF-kibocsátásokat nem számítva, millió tonna)
USA 7 241
Kína (1994) 4 057
Oroszország 2 132
Japán 1 359
India (1994) 1 214
Németország 1 001
Kanada 746
Nagy-Britannia 657
Olaszország 579
Franciaország 558
Irán (1994) 385
Magyarország 80
  1. http://unfccc.int/resource/docs/2005/sbi/eng/18a02.pdf
  2. http://unfccc.int/resource/docs/2007/sbi/eng/30.pdf

A hét szócikke

Trópusi ciklon

A trópusi ciklon több száz kilométer átmérőjű felhőörvény. Ciklonálisan, vagyis az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes, a délin vele egyező irányban forog. A Ráktérítő és a Baktérítő közötti területen, azaz a trópuson, pontosan a 10. és a 20. szélességi kör között keletkezik. Az örvénylés irányát nem számítva semmiben sem hasonlít a hazánkban is előforduló mérsékelt övi ciklonokhoz. A Csendes-óceán térségében tájfunnak, a Karib-tenger térségében hurrikánnak hívják. Tovább a teljes szócikkhez...


A hét képe


A Kellemetlen igazság egyik promóciós posztere. További képek

Műhelyrészleg

Tennivalók


Cikkek

Fő cikkek

Biológia

Politika


Kémia

Földrajztudomány

Kutatók, aktivisták

Meteorológia

Energia