Melína Merkúri

görög színésznő, énekesnő, politikus (1920-1994)
(Melina Merkuri szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 22.

Melína Merkúri (latin átírásban gyakran: Melina Mercouri; görög betűkkel: Μελίνα Μερκούρη; eredeti nevén María Amalía Merkúri) (Athén, 1920. október 18.New York, 1994. március 6.) görög színésznő, énekesnő, politikus, a görög Parlament képviselője, 1981-től Görögország első női kulturális minisztere.

Melína Merkúri
SzületettMaría Amalía Merkúri
1920. október 18.
Athén, Görögország 1822
Elhunyt1994. március 6. (73 évesen)
New York, USA
ÁlneveMelina Mercouri
Állampolgárságagörög
Nemzetiségegörög
HázastársaPanos Harokopos (1941 - 1962)
Jules Dassin (1966 - 1994)
SzüleiEirini Lappa
Stamatis Mercouris
Foglalkozásaszínésznő, énekesnő, politikus, a görög Parlament képviselője
Tisztsége
  • a görög parlament tagja (1977. november 20. – 1994. március 6.)
  • az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének helyettes tagja (1978. január 23. – 1982. január 1.)
  • Minister of Culture and Sciences of Greece (1981. október 21. – 1989. július 2.)
  • az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének képviselője (1989. szeptember 21. – 1991. május 4.)
  • Minister of Culture of Greece (1993. október 13. – 1994. március 6.)
IskoláiNational Theatre of Greece Drama School
Kitüntetései
Halál okarák
SírhelyeElső athéni temető[1]

Melína Merkúri aláírása
Melína Merkúri aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Melína Merkúri témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életének első szakaszában a legfontosabb személy nagyapja, Szpirosz Merkurisz volt, aki több évtizeden át töltötte be Athén polgármesteri tisztségét. Apja parlamenti képviselő volt. Szülei válása után az anyjával élt. Nagybátyja a Görög Nemzetiszocialista Párt vezetője volt, aki a második világháború alatt a Görög Nemzeti Bank elnöke lett.

A második világháború alatt, még tizenévesként ment férjhez Pánosz Harokoposzhoz.

Első filmje, a görög Stella (1955) volt, amelyet Mihálisz Kakojánisz rendezett. A film elkerült a cannes-i filmfesztiválra, ahol Arany Pálmára jelölték. A díjat ugyan nem kapta meg, de a művésznő itt találkozott azzal a férfival, Jules Dassin rendezővel, akivel együtt élt élete végéig.

Melína Merkúri az 1960-ban Jules Dassin rendezésében készült Never on Sunday című filmjével szerzett nemzetközi hírnevet. A filmbeli szerepéért Oscar-díjra jelölték, ezután sztárrá vált az olyan filmekkel, mint a Topkapi, Phaedra és Gaily, Gaily. 1978-ban abbahagyta a filmezést. Utolsó filmjét, az A Dream of Passion-t szintén Jules Dassin rendezte, partnere Ellen Burstyn volt.

Az USA által támogatott katonai diktatúra idején (1967-1974) Melína Merkúri Franciaországban élt. Amikor megfosztották görög állampolgárságától, azt mondta: „Görögnek születtem és görögként fogok meghalni. Pattakosz úr fasisztának született és fasisztaként fog meghalni.” Ezekben az években négy lemeze jelent meg Franciaországban, egy görög szöveggel, három franciával, mind a négy görög zeneszerzők alkotásaival.

A görögországi demokrácia helyreállítása után hazatért és először parlamenti képviselő lett. 1981-ben kulturális miniszterré nevezték ki, ezt a tisztséget két cikluson át, 1989-ig töltötte be. 1993-94-ben ugyanezt a hivatalt foglalta el. 1971-ben írta meg önéletrajzát Görögnek születtem címmel.

Kulturális miniszterként az ő javaslatára jött létre az Európa kulturális fővárosa kezdeményezés az Európai Unió kultúrpolitikájának részeként. Az első kulturális főváros Athén lett. Küzdött a parthenoni márványok hazahozataláért, amelyeket Lord Elgin az Akropoliszról vitt el, és amelyek a londoni British Múzeumban láthatók.

1994-ben halt meg egy New York-i kórházban, tüdőrákban. Holttestét Athénba szállították és miniszterelnöknek kijáró pompával temették el.

Filmszerepei

szerkesztés
  1. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 30.)

További információ

szerkesztés