„Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Nyelvtani javítás kézi ellenőrzéssel: a szóvégi magánhangzó megnyúlik a toldalék előtt. (Idegen szavaknál és neveknél is, lásd OH. 276. oldal.) Káros kötőjelek ki, szükségesek be. |
|||
177. sor:
1558 januárjában az orosz hadsereg megtámadta Livóniát – elfoglalta [[Narva (település)|Narvát]] és [[Tartu|Dorpatot]], 1559-ben közeledett [[Riga]] felé. 1559 augusztusában Zsigmond Ágost litván nagyfejedelemként pártfogásába vette Livóniát.
Svédország és Dánia is meg akarta szerezni Livóniát. 1560-ban Johann von Münchhausen [[kurzeme]]i püspök áttért a lutheranizmusra és eladta a püspöki címét Magnus dán hercegnek, aminek következtében [[Dánia]] elfoglalta [[Saaremaa|Saaremaát]]
1561-ben a lengyel–litván zsoldoshadsereg megszállta Livóniát. November 28-án aláírták a vilnai szerződést, amely feloszlatta a Kardtestvérek államát. [[Kurzeme]] és [[Zemgale]] a lengyel-litván állam hűbéri födjei lettek, amelyeknek uralkodójuk a Kardtestvérek utolsó nagymestere, Gothard Kettler lett. [[Latgale]] lett lengyel-litván kondominium ''Lengyel Livónia'' (''Inflanty Polskie'') név alatt. [[Tartu|Dorpat]] Oroszországhoz került, [[Észtország]] – Svédországhoz, [[Hiiumaa]] és [[Saaremaa]] – Dániához.
| |||