A nyugati szlávok közül elsőként [[Pribina]] morva fejedelemsége jött létre a mai [[Szlovákia]] területén, Nitrava ([[Nyitra (település)|Nyitra]]) központtal. 828-ban Pribina egy templomot is felszentelt Nyitrán. A felszentelésen részt vett Adalramus salzburgi püspök, aki ezt az eseményt feljegyezte. A másik morva fejedelemség 833 körül elfoglalta Pribina országát, őt és fiát elűzték. Pribina fiával, Kocel herceggel menedéket keresett. A frankok vazallusaként később [[Zalavár]] környékét szerezte meg (Blatnograd).
A mai szlovák etnikum ősei, a Kárpáttótok Medencében maradttöbb szláv törzsek,elem melyekösszeolvadásából aalakultak magyarokki a honfoglalásátkéső követőenközépkorra a [[Magyar Királyság]] területén. éltekEtnogenezisükben ésalapvetően fejlődtekhárom tovább,szláv népcsoport vett részt: a Magyar12. Királyságszázad északivégétől betelepülő [[morvák]], hegyvidéki[[oroszok]] területein.és Akisebb tótokrészben területüknek[[lengyelek]]. megfelelőenEgyetlen sajáttörténeti nyelvüketforrás használtáksem igazolja, ekkoribanhogy hároma nyelvjárástVág használtak,és azNyitra únvölgyében élő morva csoportok megérték volna a Magyar Királyságot.<ref>Györffy nyugati,György: -"Néppéválás középEurópában és keletiaz ősszlovákÉszaki nyelvetKárpátokban", ''Kortárs XXVI. Megválasztott2., közös1982.'', nyelvük300. ekkorold.</ref> mégA tótoknak nem volt sem közös nyelvük, asem háromközös nyelvjárásnemzettudatuk, tájszólása kisebb''szlovák'' eltéréseketkifejezés mutatottis csak a nyelvhasználatban,18. viszontszázadban párbeszédjelent soránmeg megértettékelőször. A ''tót'' ezért mai pejoratív értelme mellett a ''szlovák''tól különböző történeti jelentést is hordoz. A különböző származás miatt a szlovák tájszólások akár a meg nem érthetőség szintjéig különböznek egymástól még ma egymástis. A tót értelmiségiek (papok és tanítók) a 19. század folyamán dolgozták ki a hivatalos szlovák irodalmi nyelv és a nemzettudat elemeit. Ezek 1920 után kezdtek el terjedni, ade nyelvcsak alapjáulaz pedig1950-es évektől meginduló urbanizáció nyomán jutottak el a közép-szlováklakosság nyelvjárástdöntő választottáktöbbségéhez.<ref>Kusý, Miroslav: "A szlovák jelenség", ''A szlovákkérdés a XX. században, Kalligram, Pozsony, 1996'', 496. old.</ref>
