„Hegyvidéki éghajlat” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
9. sor:
Minden hegységben, ha elég magas, elérjük azt a magasságot, ahol az [[évi középhőmérséklet]] 0 °C alatt marad, és ahol több [[hó]] esik, mint amennyi elolvad. Ez a hóhatár.
Hogy a hóhatár milyen magasságban kezdődik, az elsősorban a földrajzi szélességtől függ. Míg a [[Himalája]] [[india]]i oldalán az örök hó határa kb. {{szám|4900|m}},{{refhely|Pallas}} addig az [[Alpok]]ban {{szám|2800}}–{{szám|3000|m}}-nál vagy a [[Skandináv-hegység]]ben már {{szám|600|m}}-nél kezdődik (''a 20. sz végén''). {{refhely|Földünk és környezetünk}}
A [[mérsékelt övezet]]ben a növényzeti övei: először szántó, majd [[lombhullató erdő]]k, utána [[Tűlevelűek|fenyőerdő]]k, majd hegyvidéki rét és cserjék, végül mohák, zuzmók, és kopár [[szikla|sziklák]].
|