„Szepsi Laczkó Máté” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
CsurlaBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Élete: egyértelműsítés - Báthory Gábor
lektorálás, forrásolás
1. sor:
Szepsy (v. Sepsy, Szepsi) '''Szepsi Laczkó Máté''' ([[1576]][[1633]]. január 20.) református lelkész, [[Lorántffy Zsuzsanna]] udvari lelkésze.
{{lektor}}
{{nincs forrás}}
Szepsy (v. Sepsy, Szepsi) '''Laczkó Máté''' ([[1576]] – [[1633]]) református lelkész, [[Lorántffy Zsuzsanna]] udvari lelkésze.
 
== Élete ==
Szepsi Laczkó Máté [[Szepsi]]ben született, iskoláit itt kezdte, majd később [[Sárospatak]]on folytatta. Ezt követően [[Olaszliszka|Olaszliszkán]], majd [[Kassa|Kassán]] tanított. [[Lórántffy Mihály]] ösztöndíjával 1608-ban [[Lutherstadt Wittenberg|Wittenberg]]be ment tanulni. Két év után hazatért és [[Erdőbénye|Erdőbényén]] taníttanított, aztán még egyszer elment a németországi [[Hanau]]ba tanulni, és visszatért Erdőbényére. Nemsokára [[Lorántffy Zsuzsanna]] ([[I. Rákóczi György]] felesége) szolgálatába állt., Ekkorekkor kezdett aszőlészettel tokajiés borokkalborászattal foglalkozni.<ref>{{CitWeb|tit=Szepsi Laczkó Máté nyombában|url=http://www.erdobenye.hu/?modul=oldal&tartalom=1054625|accd=2018-03-18}}</ref>
 
''Emlékezetre való dolgoknak rövid megjegyzései'' címmel írt följegyzései 1520-tól 1619-ig terjednek; [[Bocskai István]] és [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] korára elsőrangú történelmi forrás. Nyomtatásban [[Mikó Imre (politikus)|Mikó Imre]] jelentette meg 1858-ban.<ref>{{MÉL|2||ABC14240/14970.htm}}</ref> [[Bartoniek Emma]] szerint a krónika nem saját feljegyzéseit tartalmazza, hanem „több író által szolgáltatott adatok első, lazán megszerkesztett összeállítása”.<ref>{{CitLib|tit= Fejezetek a XVI-XVII. századi magyarországi történetírás történetéből |aut=Bartoniek Emma |red= Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára | loc = Budapest | ann = 1975 | isbn = 963 7301 08 9 | pag = 509 | url = http://mek.oszk.hu/10000/10043/pdf/tortenetiras2.pdf}}</ref>
Maga a híres [[Paracelsus]] is meglátogatta a vidéket az aszú erős gyógyereje hallatára. Szepsi Laczkó Máté 1633-ban halt meg Erdőbényén.<ref>[http://www.krepuska-feszt.hu/magyar_borkronika.html Magyar borkrónika]</ref>
 
== Emlékezete ==
''Emlékezetre való dolgoknak rövid megjegyzései'' címmel írt följegyzései 1520-tól 1619-ig terjednek; [[Bocskai István]] és [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] korára elsőrangú történelmi forrás.<ref>[[Mikó Imre (politikus)|Mikó Imre]]: Erdélyi történelmi adatok. III., Kolozsvár, 1858.</ref>
A szájhagyomány szerint nevéhez fűződik az első [[aszúbor]] előállítása, de mai ismereteink szerint a módszer évszázadokon át alakult ki. <ref>{{CitWeb|aut=Zelenák István|tit=Szepsi Laczkó Máté emlékezete|dátum=2014-003-26|url=https://www.agroinform.hu/gazdaelet/szepsi-laczko-mate-emlekezete-14793|accd=2018-03-19}}</ref> A [[tokaji aszú]] készítésének első leírását is neki tulajdonítják; ezzel szemben az „[[Aszúszőlő|aszú szőlő]]” kifejezést már [[Szikszai Fabricius Balázs]] 1574-ben írt, 1590-ben kiadott latin – magyar szótárában is szerepelt.<ref>{{CitPer|aut=Petneki Áron|tit=A tokaji bor dícsérete|per=Rubicon|tom=27|fasc=8|ann=2016|lun=8|url=http://epa.oszk.hu/03100/03122/00013/pdf/EPA03122_rubicon_2016-8_052.pdf}}</ref>
 
Emlékezetét őrzi Erdőbényén a református templom előtt felállított mellszobor, [[Lavotha Géza]] alkotása.<ref>{{CitWeb|tit=Szepsi Laczkó Máté (Erdőbénye)|url=http://www.tokaj-turizmus.hu/Szepsi-Laczko-Mate-Erdobenye|accd=2018-03-19}}</ref> Nevét a sátoraljaújhelyi Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium viseli.<ref>{{CitWeb|tit=Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium|url=http://www.szepsilm.t-online.hu/|accd=2018-03-19}}</ref>
Erdőbényén Szepsi Laczkó Máté mellszobra, [[Lavotha Géza]] 1997-ben felállított, kőből készült alkotása annak tiszteletére készült, hogy külföldi tanulmányútjáról ide tért haza, és itt halt meg Szepsi Laczkó Máté (1567-–1633) prédikátor és történetíró, az első aszúbor készítője.<ref>[http://www.vendegvaro.hu/Szepsi-Laczko-Mate-szobor Szepsi Laczkó Máté szobor]</ref>
 
== A [[tokaji aszú]] megalkotása ==
 
A szájhagyomány szerint nevéhez fűződik az első [[aszúbor]] előállítása. Úgy tartják, hogy az országot érő támadások miatt későn szüretelt szőlő tartalmazott olyan „beteg” szőlőszemeket is amelyeket ma az aszú készítéséhez használnak. Az elkészült, miseborként is használt italban fedezte fel Szepsi Laczkó Máté a különleges ízvilágot. A [[tokaji aszú]] készítésének első leírását is neki tulajdonítják.
 
A legenda (feljegyzések szerint) szerint [[1631]] (mások szerint 1650, de ekkor már rég halott volt) [[húsvét]]ján ajánlotta fel Szepsi Laczkó Máté az első aszút Lorántffy Zsuzsának Sátoraljaújhelyen. Ez az esemény újabb kutatások szerint 10-20 évvel korábban történt, de fontosabb, hogy valószínűleg sokkal hamarabb készítettek már aszúbort [[Tokaj-hegyalja|Hegyalján]]. Ezt támasztja alá, hogy már az 1590-es években használták az „[[Aszúszőlő|aszú szőlő]]” kifejezést ([[Szikszai Fabricius Balázs]] latin – magyar szótárában), és készítettek egy bizonyos „főbort”, amit talán az aszúborral is lehet azonosítani.
 
Egyes források szerint Szepsi Lackó Máté leszármazottja [[Szepsy István]], tokaj-hegyaljai kiváló borász. Mások cáfolják a rokonságot, mivel szerintük Szepsy Laczkó Máté nevében a „Szepsy” azt jelenti, hogy [[Szepsi]]ből való, tehát tulajdonképp egy szepsi illetőségű Laczkó Mátéról van szó, és így nem lehet szó rokonságról.
 
== Források ==