„Vaskapu-szoros” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Speciális:LintErrors/obsolete-tag-ek javítása AWB |
eltüntettem 1-2 idegesítő dolgot. |
||
27. sor:
}}
{{Kezdőlapkép|Vaskapu megnyitása 1896-40.JPG|méret=270px|szöveg=A Vaskapu megnyitása 1896-ban}}
A '''Vaskapu-szoros''' ({{románul|Porțile de Fier}}, {{szerbül|Đerdapska klisura}}) folyami szurdokvölgy a [[Duna|Dunán]], a [[Déli-Kárpátok]] és a [[Szerb-érchegység]] között, [[Szerbia]] és [[Románia]] határán. Ez a [[Kárpát-medence]] legnagyobb részének egyetlen kifolyása a világtenger irányába,
Az ókortól, azaz a nagy népvándorlások és a folyami hajózás megindulásától kezdve természetes határként működött a Kárpát-medence és a [[Balkán (térség)|Balkán]] északi része között. A hajózás megkönnyítésére [[Tiberius római császár]] i. sz. 33–34 során a szoros jobb partján egy 210 méter hosszú utat építtetett, ennek segítségével lehetett biztosítani a hajók állati erővel való vontatását a zúgókon keresztül. A római építmények elpusztulása után a középkorban a hajózás gyakorlatilag alig működött. A hajózás biztonságossá tételének, az Al-Duna szabályozásának gondolatát [[Széchenyi István]] vetette fel, s a terveket [[Vásárhelyi Pál (vízépítő mérnök)|Vásárhelyi Pállal]] készíttette el. A munkálatokat már 1834-ben elkezdték, de egy év múlva abbahagyták, és csak 1856-ban nyílt lehetőség a folytatásra. A szabályozott szakaszt [[1896]]-ban adták át. Mára állandó vízi út vezet át itt az Északi-tengertől a [[Fekete-tenger]]ig, a [[Rajna–Majna–Duna-csatorna]] révén.
A Vaskapu-szoros alatti szakaszon két [[vízerőmű]] működik: a ''Vaskapu I'' erőmű 1964 és 1972 között, a ''Vaskapu II'' 1977 és 1984 között épült.
38. sor:
== Kialakulása ==
[[Fájl:Iron Gates map.png|bélyegkép|jobbra|260px|A Vaskapu-szoros a Kárpát-medence nagy részének egyetlen kifolyási helye]]
A Vaskapu a Kárpát-medence területén a [[miocén]] és [[pliocén]] korban létezett [[Pannon-tenger]] megszűnésével párhuzamosan jött létre. A Pannon-tenger medencéje fokozatosan feltöltődött, és vize kiutat keresett az ugyancsak emelkedőben lévő környező hegységek hágóin keresztül.
A [[Fekete-tenger]] irányába történő kifolyás megindulása után a távozó hatalmas víztömeg mély medret vájt magának a továbbra is emelkedőben lévő hegyláncon keresztül.
== Földrajz ==
A Vaskapu valójában nem egyetlen szoros, hanem több szakaszból álló, 134 kilométer hosszú rendszer.
A Duna első szűkülete a román [[Ómoldova]] előtti Moldova-sziget után a ''[[Galambóc]]i szurdok'', amit a szerb oldalon álló galambóci várról neveztek el. A ''Ljupovska'' völgyi szakasz után következik ''Gospodin Vir'' szurdoka. A sziklák 500 méterre emelkednek a folyó fölé, és a szárazföldről is csak nehezen közelíthetők meg. A szélesebb ''Donji Milanovac'' szakasz után következik a legszűkebb, 150 méter széles és a duzzasztás előtt is 75 méter mély vizű szurdok, a ''[[Kazán-szoros|Nagy Kazán-szoros]]''. Az utána következő ''Kis Kazán-szorossal'' együtt összesen 19 kilométer hosszúak. Az ''Orșova-völgy'' szélesebb szakasza után következik az utolsó szűkület, a ''Sip-szurdok''. Szűkebb értelemben ezt a helyet nevezik Vaskapunak, ahol a folyam kilép a [[Havasalföld]]re.
A szoros vízrajzi jelentőségét az adja, hogy a Középső-Duna vízgyűjtőnek (gyakorlatilag a Kárpát-medencének) szinte egyetlen kifolyási pontja, a folyó itt lép át az Alsó-Duna vízgyűjtőbe (Moesiai-medence és Duna-delta).
== Történelem ==
|