„Vaclav Fomics Nyizsinszkij” változatai közötti eltérés

Márkus Emília villájában éltek Budapesten 1944-ig. Nem zárkóztak el a világtól, részt vettek a társasági életben. Nyizsinszkij olykor prófétának, olykor magának a megváltónak képzelte magát. Szerette, ha fotózzák, a sajtóban is rendszeresen szerepelt, de a balettet életében végérvényesen az őrület váltotta fel.

 

[[Kép:Vaslav Nijinsky tombstone.jpg|bélyegkép|balra|220px|Síremléke a párizsi [[Montmartre-i temető]]ben]]

1944-ben a család a bombázások elől Sopronba költözött, ahol a pestinél is borzalmasabb bombázásokat éltek át. A háború után [[Svájc]]ba emigráltak. 1948-ban a berkshire-i Sunningdale-be költöztek, ahol Romola brit állampolgárságért folyamodott. A táncos 1950-ben hunyt el egy [[london]]i kórházban. [[1953]]-ban a holttestét újratemették a [[párizs]]i Cimetière de Montmartre-ban.