„Hatiny” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
→Története: Katyńi vérengzés |
||
14. sor:
1943 február-márciusában a németek a Winterlauben-offenzíva során ukrán és lett kollaboránsokból álló SS-hadosztályokat vetettek be a partizánok és a polgári lakosság ellen. 143 települést égettek fel, néhányat ''(Ambrazejevo, Anyiszkovo, Buli, Zsernoszeki, Kaljuti, Konsztantyinovo, Paporotnoje, Hatiny, Szokolovo)'' teljes lakosságával együtt. Az offenzíva során a BSZSZK területén mintegy 3500 embert öltek meg, 2000-et németországi kényszermunkára hurcoltak, mintegy 1000 gyereket pedig a [[salaspils]]i megsemmisítő táborba. A [[Pszkovi terület]]en is számos embert öltek meg.
A német megszállás alatt a BSZSZK 2,3 millió lakosa vesztette életét, több ezer települést romboltak le, 186 falu végleg eltűnt a térképről. 433 teljesen elpusztított települést a háború után újra felépítettek. A szovjet kormány az [[1966]]-ban döntött a központi emlékműkomplexum létesítése mellett. A [[vasfüggöny]]ön túl sokan ekkoriban ama véleményüknek adtak hangot, miszerint a helyszín kiválasztása (a névhasonlóság okán) a Katinyi ([[Katyńi vérengzés|Katyń]]) gyilkosságok elleplezésének szándékával történt. [[1967]] márciusában pályázatot írtak ki a komplexum építésére, melyet J''. Gradov, V. Zankovics, L. Levin'' építészek és ''Sz. Szelihanov'' szobrászművész kollektívája nyert meg. Ünnepélyes megnyitása [[1969]]. [[július 5.|július 5-én]] történt. Azóta az országba érkező számos külföldi politikai vezető ([[Richard Nixon]], [[Fidel Castro]], [[Radzsiv Gandhi]], [[Jasszer Arafat]], [[Csiang Cö-min]]) látogatta meg az emlékhelyet. Alkotóit [[1970]]-ben [[Lenin-díj]]jal tüntették ki.
== Az emlékműkomplexum ==
| |||