Wikipédia

„Than Károly” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Dencey (vitalap | szerkesztései)
53 648 szerkesztés
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 972 szerkesztés
belső hivatkozás
43. sor:
}}
 
ApáthiApáti '''Than Károly''' Antal ([[Óbecse]], [[1834]]. [[december 20.]] – [[Budapest]], [[1908]]. [[július 5.]])<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11621-14587-75?cc=1452460&wc=92QJ-JWP:40678301,43353801,1077274501 Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halott akv. 1334/1908. folyószáma alatt.]</ref> magyar [[Vegyész|kémikus]], a budapesti tudományegyetem egykori kémiatanára, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja. [[1872]]-től [[1880]]-ig a [[Királyi Magyar Természettudományi Társulat]] elnöke. [[Királyi tanácsos]], a magyar főrendiház tagja, aki jó nyelvérzékkel rendelkezett, hiszen a [[Magyar nyelv|magyar]] mellett [[Német nyelv|németül]], [[Francia nyelv|franciául]], [[Angol nyelv|angolul]] és [[Latin nyelv|latinul]] is beszélt.
 
== Életpályája ==
Jómódú családba született, apja, apáthiapáti Than János ([[1789]]-–[[1858]]),<ref name="thanjanos">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-66RQ-LFZ?i=865&wc=M6WK-2WL%3A101518901%2C102409701%3Fcc%3D1542666&cc=1542666|title=familysearch.org apáthi Than János gyászjelentése}}</ref> királyi pénztarnok volt Becsén, édesanyja Setény Ottilia. Tíz testvére közül [[Than Mór]] bátyja érdemeit is számon tartja az utókor. [[Szabadka|Szabadkán]], [[Kalocsa|Kalocsán]], [[Szolnok]]on és [[Nagybecskerek]]en járt gimnáziumba. Tizennégy éves korában részt vett az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharcszabadságharcban]]ban előbb lövész, majd később tűzmestertűzmesteri beosztást látott el [[Bem József|Bem]] seregében. A fegyverletétel után gyógyszerészi pályára lépett. [[1855]]-ben kitűnő eredménnyel érettségizett [[Szeged]]en.<ref name="tudósok">{{cite book | author=Csiffáry Gabriella |work=Than Károly | title=Magyar Tudósok Önéletrajza | url=http://www.booker.hu/konyv/magyar_tudosok_oneletrajzai_csiffary_gabriella/ | year=2003 | publisher=Palatinus | pages=360 | id=ISDN 963 9380954 }}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.huszadikszazad.hu/tudomany/than-karoly |title=Than Károly |accessdate=2011-05-09 | publisher=Huszadik Század }}</ref><ref name="Szab">{{cite book|url = https://books.google.com/?id=53APqy0KDaQC&pg=PA252 |title = History of analytical chemistry|first = Ferenc|last = Szabadváry|publisher = Taylor & Francis|year = 1992|isbn = 9782881245695|pages = 252–254}}</ref>
 
Egyetemi tanulmányait [[Bécs]]ben végezte, ahol egy évig orvosi szakon, majd a gyógyszerészetin főleg kémiával foglalkozott és [[1858]]-ban a [[kémia]] doktora lett. Még ebben az évben ösztöndíjjal tartózkodik [[Robert Wilhelm Bunsen|Bunsen]] híres laboratóriumában [[Heidelberg]]ben, majd felkereste [[Párizs]] nevezetesebb tanintézeteit is, hogy ismereteit gyarapítsa. [[1859]]-ben Bécsben mint tanársegéd, majd mint magántanár folytatta működését; [[1860]]-ban a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|pesti egyetemen]] a kémiai tanszék helyettes tanára, [[1862]]. [[július 18.|július 18-án]] pedig a tanszék rendes tanára (professzora) lett. (Ennek az állásnak egyik alapfeltétele volt a kiváló [[magyar nyelv]]tudás, addig ugyanis a pesti egyetemen is [[német nyelv|németül]] folyt az oktatás.)<ref>{{cite web |url=http://www.kfki.hu/chemonet/hun/mvm/arc/than.html |title=THAN KÁROLY (1834-1908) |accessdate=2011-05-09 | publisher= kfki.hu }}</ref>
 
Tervei szerint új '''Kémiai Intézet''' épült a Trefort-kertben, mely [[1872]]-re készült el. Az akkor igen modern épület tapasztalatait vették alapul a később épült intézetek szervezésekor [[Birmingham]]ben, [[Champaigne]]-ban, [[Róma|Rómában]], [[Graz]]ban és [[Aachen]]ben. A pesti épület ma is áll a Múzeum krt. 4/b alatt, de a kémia tanszéket már kiköltöztették. A felújított épületben ma [[bölcsész]]kari szakok találhatóak ma.
 
Than Károlyt 1860-ban levelező, majd [[1870]]-ben rendes tagjává választotta a [[Magyar Tudományos Akadémia]]. Az Akadémia matematikai és természettudományi osztályának [[1887]]-től elnöki, [[1907]]-től haláláig pedig az Akadémia másodelnöki (alelnöki) tisztét viselte.
 
A Királyi Magyar Természettudományi Társulat kémiai-ásványtani szakosztályának [[1891]]-től haláláig elnöke volt. Ekkor kezdeményezte az önálló magyar kémiai folyóirat létrehozását, melyet saját 1000 Ft-os adományával is segített. A '''"Magyar Chemiai Folyóirat"'''-nak [[1895]]-ben megjelent az első száma, Than Károly lett a szerkesztőbizottság elnöke.
 
Hosszú és gazdag munkássága után [[1908]]-ban nyugdíjazását kérte. Még ebben az évben ([[július 5.|július 5-én]]) elhunyt. Neje Kleinschmidt Ervina Terézia Mária Albertina volt.
61. sor:
Than igazi iskolateremtő tudós volt. Alapos előtanulmányai után megválasztják a pesti egyetem tanárává, innentől kezdve egész erejét a közoktatás, közművelődés és a tudományos munkásság hazai felvirágoztatásának szentelte. A [[kémia]] tanításának módszerét az egyetemen átalakította; tartalmas és a formában is kiválóan gondos előadásaival nemcsak megkedveltetni tudta tárgyát, hanem fölébresztette tanítványaiban a kutatásra való hajlamot is. A [[20. század]] első felében működő kémiai tudósaink mindegyikét Than Károly tanította. Az egyetemi tanításra vonatkozó nézeteit már [[1871]]-ben az Akadémia elé terjesztette és [[1875]]-[[1876|76]]. évi rektori beszédében részletesen taglalta a tanítási és tanulási szabadság jelentőségét.
 
A tanításon kívül az első Magyar [[Gyógyszerkönyv]] (''Pharmacopoea Hungarica'', 1871) kidolgozásában is elévülhetetlen érdemeket szerzett. A már említett [[Kémiai Intézet]] alapítója és vezetője. Nevéhez kötődik az analitikai mérőoldat faktorbeállító anyagának, a [[kálium-bikarbonátnakbikarbonát]]nak és [[kálium-bijodátnakbijodát]]nak (az úgynevezett Than-só) a bevezetése. Közegészségi tekintetben igen fontos munkát végzett (tagja az [[Egészségügyi Tudományos Tanács|Országos KözegészségügyiKözegészségi Tanácsnak]]), [[1885]]-ben [[Fodor József (orvos)|Fodor József]]fel és Balló Mátyással együtt a fővárosnakfőváros [[víz]]zel való ellátása ügyében, továbbá az orosz [[pestis]]veszély alkalmával hatékony módszert dolgozott ki a [[fertőtlenítés]]re, amelyet a bécsi birodalmi járványbizottság is elfogadott. TanításA tanítás mellett, ami ideje maradt, azt a kutatásra fordította. Korszerű eredményeit azonban elsősorban magyar lapokban publikálta, nem vágyott nemzetközi hírnévre.<ref>{{cite web |url=http://www.stop.hu/articles/article.php?id=582225 |title=Than Károly százhetvenöt éve született |accessdate=2011-05-09 |date=2009-12-20 | publisher= stop.hu }}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.tankonyvtar.hu/kemia/magyar-kemia-080903-312 |title=Than Károly |accessdate=2011-05-09 | publisher= sulinet.hu }}</ref>
 
== Önálló kutatási munkái ==
111. sor:
 
== Egyéb munkái ==
Nagyobb szabású művének "A„A kisérleti chemia elemei"elemei” első kötete (Általános kémia) [[1897]]-ben jelent meg. Időközben számos ásványvizet analizált, melyeket szintén az Akadémián mutatott be. Ilyenek a [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák Ferenc]] keserűvíz (1862), a [[polhora]]i sósforrás, a [[Csíz (település)|csízi]] [[jód]]tartalmú forrás ([[1886]]), a [[harkány]]i [[kén]]es [[hévíz]] (1886), melyben felfedezi a [[karbonil-szulfid]]ot; a [[Margit-sziget]]i hévforrás, a [[borszék]]i főkút, a [[városliget]]i [[artézi kút]] ([[1880]]); a szilácsi [[vas]]as vizek ([[1885]]).
 
Számtalan új készüléket szerkesztett vagy módosított a tanítás és kutatás céljaira, amelyeket leginkább a [[Természet Világa|Természettudományi Közlöny]]ben tett közzé. Az ő kezdeményezésére indult meg a [[Magyar Kémiai Folyóirat]] (1895). [[A Pallas nagy lexikona]] kémiai részének szakszerkesztője.
 
== Jelentősebb eredményei a kémiában ==
* az [[analitikai kémia|analitikai kémiába]] bevezette a mérőoldatok hatóértékének beállítására (faktorozására) a [[kálium-hidrogénkarbonát]]othidrogénkarbonátot és a [[kálium-hidrogénjodát]]othidrogénjodátot
* jóval [[Svante August Arrhenius|Arrhenius]] előtt javasolta, hogy az elemzések eredményét ne [[vegyület]]ekben, hanem ionok szerint adják meg. Ezen érdemét dicséri a később róla elnevezett ''Than-féle egyenérték'' fogalma.
* javasolta a gázok normáltérfogatának az egy [[gramm]]-[[molekulasúly]]nyi ([[Mól|mol]]) [[gáz]] által 1 atm [[nyomás]]on és 0&nbsp;°C-on mért [[térfogat]]ot nevezzék. (Ezt ő megmérve 22,3 [[liter]]nek találta.)
137. sor:
| szöveg2 = A Than Károly Ökoiskola [[Budapest II. kerülete|Budapest II. kerületében]]
}}
* Síremléke a [[Fiumei úti NemzetiÚti Sírkert]]ben, nemzetünk nagyjai közt található.
* Halálának 100. évfordulója tiszteletére, 2008-ban önálló kötet jelent meg róla, amely az eddigi legnagyobb terjedelmű és legalaposabb Than-monográfia.
:Adatai: ''Beck Mihály: Than Károly élete és munkássága''. Sajtó alá rendezte: Gazda István. Piliscsaba, 2008. Magyar Tudománytörténeti Intézet. 201 old. (Than publikációinak teljes jegyzékével.)
* A [[Than Károly SE]] 2006-ban alakult, jelenleg futball csapattal rendelkezik, amely a BLSZ IV-bajnokságban játszik.<ref>{{cite web |url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/521 |title=Budapest, Than Károly SE |accessdate=2011-05-10 | publisher= magyarfutball.hu }}</ref>
* Nevét iskola is őrzi, a Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola - Budapest, II. ker. 1023 Lajos u. 1-5., melynekamelynek halljában a kémikus mellszobra is megtalálható.<ref>{{cite web |url=http://www.than.hu/news.php |title=Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola |accessdate=2011-05-10 | publisher=than.hu }}</ref>
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Than_Károly”