„Karbonsavészter” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a a két R csoport nem (feltétlenül) azonos |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Fájl:Ester-general.svg|bélyegkép|jobbra|A karbonsavészterek általános szerkezeti képlete]]
A '''karbonsavészterek, másnéven alkil- alkanoátok,''' [[alkoholok]] és [[karbonsavak]] reakciója során keletkeznek [[kondenzáció|vízkilépéssel]]. Az [[észterek]] egyik csoportját alkotják. Jellemző funkciós csoportjuk az '''[[Észterek|észtercsoport]]''' (R−COO−R’). Az elnevezés első tagja a karbonsavat, a második az alkohol szénhidrogéncsoportját, a harmadik pedig a [[Funkciós csoport|funkciós csoportot]] jelöli.
Vannak '''gyümölcsészterek''', amelyek megtalálhatóak a [[Gyümölcs|gyümölcsökben]], mint aromaanyag. Ezeket is elő lehet állítani mesterséges úton kis szénatomszámú alkoholból és kis szénatomszámú karbonsavból.
7. sor:
A karbonsavészterekhez tartoznak a '''[[Viasz|viaszok]]''' is. Nagy és páros szénatomszámú telített [[karbonsavak]] és ugyanilyen típusú [[alkoholok]] észterei. Szilárd halmazállapotuk van és nem oldódnak vízben.
== Fizikai tulajdonságok ==
* A [[Karbonilcsoport|karbonilcsoportban]] a kötés [[poláris]], ezért a [[molekula]] is poláris.
* Halmazban pedig [[Kémiai kötés|dipol- dipo]]<nowiki/>l kötés alakul ki (az [[Éter (kémia)|éterekhez]] képest itt erősebb a kötés).
* Olvadáspont és a forráspont is magasabb mint az étereké.
* H- kötés nem alakulhat ki szemben az alkoholokkal és a karbonsavakkal. (Az alkohol csak hidrogéndonor, a karbonsav hidrogén donor és akceptor is.)
* <chem>C2 -C18 -ig</chem> folyékony halmazállapotúak, illékonya és kellemes illatúak (ezek a gyümölcsök aromái).
* <chem>C18</chem> felett szilárdak.
* A vízben való oldódásuk jobb mint az étereké de gyengébb mint az alkoholoké.
== Kémiai tulajdonságok ==
* Kondenzációval, alkoholból és karbonsav észterből, észter keletkezik (egyensúlyra vezető reakció) → <chem>R-OH +HOOC-R'<=> ROCOR' +H2O</chem>.
* Lúgos közegben való hidrolízise az észternek, a kondenzáció ellentettje, a folyamat neve pedig szappanosítás → <chem>R-COOH +NaOH <=>R-COOH- Na +H2O </chem>.
== Fontosabb észterek ==
* Kis C- atomszámúak: (kis C- atomszámú alkoholból és kis C- atomszámú karbonsavból jönnek létre)
* gyümölcsészterek
* gyógyhatású észter pl.: aszpirin (acetil-szalicilsav)
* Nagy C- atomszámúak:
* viaszok (legnagyobb nem polimer molekulák)
* zsírok, olajok (glicerin /3 értékű alkohol/ és zsírsavak észterei)
# ak:
== Előállítás ==
| |||