„Episzkopalizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
{{építés alatt}}
Az '''episzkopalizmus''' a katolikus egyházjogban a neve azon rendszernek, amely szerint [[Krisztus]] az összes egyházi hatalmat közvetlenül a [[püspök]]i karra, mint az [[apostol]]ok utódaira ruházta volna, melynek még a [[Pápa (egyházfő)|pápa]] is alá van vetve. Ezért a közzsinaton egybegyűlt püspököknek a pápa fölé emelkedő hatalma és jogosítványai vannak.
Eredete a [[14. század]]ba nyúlik, a midőn az [[avignoni fogság]]ban levő pápákkal szemben az egyház helyzetének javítását az irodalomban a közzsinat föllépésétől várták, s ezt kezdik a pápákkal szemben a javítás keresztülvitelére jogosítottnak tanítani. A rendszer alapelve az, hogy a közzsinat a pápa felett áll. Ezen elv értelmében működik a pisai 1409. évi zsinat. A [[Konstanzi zsinat|konstanzi zsinat]] (1414-1418) 5. ülésében kimondja a zsinat felsőségét a pápa felett. Ismétli ezen elvet a bázeli (1431-1443) zsinat. A [[trienti zsinat]] elkerülte azon kérdés megoldását, hogy mily viszony áll fenn a pápa és püspökök között, habár gyakorlati eredményében a pápai hatalom fölénye érvényesül, mert nemcsak hogy számos, a zsinat feladatát képező tárgyat engedett át a zsinat a pápa elintézésének, milyen a katekizmus, a tiltott könyvek jegyzéke stb. hanem kifejezetten is fenntartja a pápa azon jogát, hogy a zsinat fegyelmi határozatait megváltoztathassa. A vatikáni zsinat sem döntött az E. javára, mert a püspököket juriszdikció tekintetében egészen a pápa alá rendeli.
| |||