„Ulánbátor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Peadar (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
átírások; infobox csupaszítás
2. sor:
| név = Ulánbátor
| helyi név = Улаанбаатар
| kép = Panorama Ulan Bator 39.JPG
| képaláírás =
| zászló = Flag ulaanbaatar.svg
| címer = Ulanbataar.svg
| ország = Mongólia
| alapítás éve = [[1639]] Urga néven<br />[[1924]]-től Ulánbátor
| népsűrűség = 259
| terület = 4704
| tengerszint feletti magasság = 1350
| időzóna = Kínai idő
| eltérés UTC-től = +8
| szélességi fok = 47
| szélességi ívperc = 55
| szélesség = N
| hosszúsági fok = 106
| hosszúsági ívperc = 55
| hosszúság = E
| weboldal = www.ulaanbaatar.mn
}}
 
124 ⟶ 108 sor:
[[Fájl:Ulanbator-Straße.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Ulánbátori utca]]
[[Fájl:Vizszallito.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Vízszállító kocsi a Gandan-dombon, a kolostorba igyekvő lámával ([[1972]])]]
Régi neve ''Da HüreeHüré (Даа Хурээ)'' vagy ''Ih HüreeHüré (Их Хурээ)'' („nagy [[kolostor]]”); [[1911]]-től, az önálló Mongólia megalakulásától [[1924]]-ig ''Nijszlel HüreeHüré (Нийслэл Хурээ)'' („főváros-kolostor”). Külföldön az [[orosz nyelv|orosz]] ''Urga'' elnevezést vették át, ami a mongol ''örgö'' („jurtapalota”) szóból ered. Később kapta az Ulánbátor nevet ami „vörös hőst” jelent.
 
[[1639]]-ben jött létre az első [[buddhizmus|buddhista]] főpapi székhely egy lámakolostorban, amely – a [[nomád]] viszonyoknak megfelelően – egyik helyről a másikra vándorolt, és végül [[1778]]–[[1779|79]]-ben telepítették le a mai város helyén. A templomok és szerzeteslakások mellé előbb [[kínaiak|kínai]] kereskedők, kézművesek, majd [[oroszok|orosz]] kereskedők települtek, és a [[19. század]] közepére a kolostorváros nemcsak a lámaista egyház, hanem a [[Kína]] és [[Oroszország]] közötti [[Tea (növényfaj)|tea]] kereskedelem központja lett. A régi fővárosnak két központja volt: a nagyobbik a mai ''Szühebátor tér'' helyén állott kolostor körül, a kisebbik az ún. ''Gandan''-dombra épült kolostor körül alakult ki, ezeket vették körbe a városi lakosság [[jurta|jurtái]]. Különálló negyedet alkottak a kínai kereskedők vályogházai.