„Drégely vára” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 80.99.19.125 (vita) szerkesztéséről Zerind szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
A vár sorsa 1552 után.Az ezredforduló után Drégely vár romjainak ásatásai (Majcher Tamás, majd Mordovin Maxim vezetésével) egyértelművé tették, hogy a vár a korábbi vélekedésekkel ellentétben 1552. után is használatban volt (pl. zsoldjegyzékek is ismertek 1552. utánról), sőt a történeti irodalom is utal a palánkvárral párhuzamos létére. |
||
63. sor:
És eltemettesse Szondi Györgynek tagját,<br>
Mert majd itt megláttyák az ő szörnyű halálát.|[[Tinódi Lantos Sebestyén]]: Budai Ali basa históriája}}
Az alsó [[palánkvár]] felgyújtása után a védők visszavonultak a sziklán magasodó felsővárba, melynek kaputornyát a törökök tüzérsége hamarosan földig rombolta. A gyalogsági rohamokat visszaverő magyar végváriak még életben maradt katonái, végül a harmadik napon halált megvető bátorsággal kitörtek, és Szondy kapitánnyal az élen mind hősi halált haltak a véres közelharcban, csak a várkapitány két apródja, Libárdy és Sebestyén maradt életben, akiket Szondi már korábban Ali basához küldött, kérve, hogy életükről gondoskodjék. A rommá lőtt
Nováki Gyula, Feld István, Guba Szilvia, Mordovin Maxim, Sárközy Sebestyén
Castrum Bene Egyesület-Civertan Bt.
Budapest, 2017. </ref>
== A vár mai állapota ==
| |||