„Drégely vára” változatai közötti eltérés

A vár sorsa 1552 után.Az ezredforduló után Drégely vár romjainak ásatásai (Majcher Tamás, majd Mordovin Maxim vezetésével) egyértelművé tették, hogy a vár a korábbi vélekedésekkel ellentétben 1552. után is használatban volt (pl. zsoldjegyzékek is ismertek 1552. utánról), sőt a történeti irodalom is utal a palánkvárral párhuzamos létére.
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 80.99.19.125 (vita) szerkesztéséről Zerind szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
(A vár sorsa 1552 után.Az ezredforduló után Drégely vár romjainak ásatásai (Majcher Tamás, majd Mordovin Maxim vezetésével) egyértelművé tették, hogy a vár a korábbi vélekedésekkel ellentétben 1552. után is használatban volt (pl. zsoldjegyzékek is ismertek 1552. utánról), sőt a történeti irodalom is utal a palánkvárral párhuzamos létére.)
És eltemettesse Szondi Györgynek tagját,<br>
Mert majd itt megláttyák az ő szörnyű halálát.|[[Tinódi Lantos Sebestyén]]: Budai Ali basa históriája}}
Az alsó [[palánkvár]] felgyújtása után a védők visszavonultak a sziklán magasodó felsővárba, melynek kaputornyát a törökök tüzérsége hamarosan földig rombolta. A gyalogsági rohamokat visszaverő magyar végváriak még életben maradt katonái, végül a harmadik napon halált megvető bátorsággal kitörtek, és Szondy kapitánnyal az élen mind hősi halált haltak a véres közelharcban, csak a várkapitány két apródja, Libárdy és Sebestyén maradt életben, akiket Szondi már korábban Ali basához küldött, kérve, hogy életükről gondoskodjék. A rommá lőtt Drégely várátvárat a hódítók nemhelyreállították építettékés újjáőrséget helyeztek el benne. A hegyi vár [[1593]]-ig török, helyettemajd a [[17. század]] második feléig magyar használatban volt. A völgybeli községben emeltettek[[1575]]-ben egya törökök lovas csapatok állomásoztatására is alkalmas, az [[Ipoly]] átkelőjét védő és az alsó-magyarországi [[bányaváros]]<nowiki/>ok fenyegetésére alkalmas palánkvárat (Bügürdelen) emeltettek, amely török, majd ezt követően magyar használatban volt szintén a [[17. század]] második feléig.<ref>Nógrád megye várai - az őskortól a kuruc korig
 
Nováki Gyula, Feld István, Guba Szilvia, Mordovin Maxim, Sárközy Sebestyén
 
Castrum Bene Egyesület-Civertan Bt.
 
Budapest, 2017. </ref>
 
== A vár mai állapota ==
430

szerkesztés