„Harvard-architektúra” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Stilisztika:=stilisztika+1; |
a a mondat részleges följavítása és pótmondat beszúrása |
||
4. sor:
[[Fájl:Harvard architecture.svg|thumb|292px|A Harvard architektúra elméleti felépítése]]
Ezt az elvet eredetileg a [[Mark I.|Harvard Mark I]] (1944) számítógéphez dolgozták ki. A Mark I az utasításokat 24 [[bit]] széles [[lyukszalag]]on, az adatokat elektromechanikus [[Regiszter (számítástechnika)|regiszterekben]] tárolta. Ezek a korai gépek korlátozott adattárral rendelkeztek és a központi egység nem adott lehetőséget a programtároló adatként való elérésére. A programokat egy operátor töltötte be
A korszerű harvard architektúra alapú számítógépek az adatokat és a programutasításokat elkülönítve tárolják, ami a párhuzamos adatutak miatt teljesítménynövekedést eredményez, illetve az adatok és a programkód elkülönülése miatt különféle egyéb járulékos előnyöket biztosít, pl. kártékony kódok írása nehezebb – ez is egy ok, ami miatt a beágyazott rendszerekben előszeretettel használják ezt a felépítést.
| |||