„Bulvársajtó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszavontam 84.236.37.31 (vita) szerkesztését (oldid: 19140348) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
45. sor:
A bulvár önmagában termék, amelynek értékesítését médiaszakemberek felügyelik, hatásait pedig tudományosan elemzik.
A
* Napi hírek, különös tekintettel tragédiákra, balesetekre, egyéni sorscsapásokra, az érzelmek, drámai helyzetek kiemelésével. („A hős alezredes kimentette a családot a lángoló autóból”<ref name=autogenerated1 />)
69. sor:
==Politika és bulvár==
Bár a politika a bulvársajtóban alárendelt szerepet játszik, jelenléte és hatása nyilvánvaló a
Ha a bulvár témájú cikkek, újságok, műsorok előkelő helyen szerepelnek a tömeget megcélzó médiában, nyilvánvalóan igény merül fel a szerepük kihasználására a politikai befolyás területén is. A különböző politikai pártok igyekeznek irányítani - és akár finoman manipulálni - a közbeszédet, s ez az irányultság a teljes nyomtatott és elektronikus sajtóra érvényes, függetlenül annak komolyságától vagy bulvár-jellegétől.
Ezekben a termékekben vagy fizetett újságírók által készített, „rendelt cikkek” révén szereznek befolyást, vagy nem közvetlenül, hanem rejtett módon, többnyire átláthatatlan tulajdonosi szálakkal kötődnek az adott médiához.
75. sor:
A független újságírás napjainkra csupán mítoszként létezik.<ref>David Nalle arra emlékeztet, hogy az amerikai sajtótörténet szinte csakis pártos újságokat ismer.(…) Később a nagy, meggyökeresedett lapok mind vagy az egyik, vagy a másik politikai párt mellé álltak. A leghíresebb sajtómágnás, [[William Randolph Hearst]] arról volt nevezetes, hogy bármilyen kérdésben, bármilyen irányban el tudja dönteni egy-egy törvényhozási szavazás kimenetelét. Forrás: [http://archive.is/akdp#selection-387.0-387.28 Az objektív újságírás mítosz] – Metazin, 2007. december 1.</ref>
A
A nyugatnémet [[Vörös Hadsereg Frakció|RAF]] terroristacsoport merénylete a [[Axel Springer SE|Springer]] szerkesztősége ellen (1972) erre a kettősségre kívánta szélsőséges eszközeivel felhívni a figyelmünket.
84. sor:
Kritikusok időnként felvetik, hogy a fogyasztói részről kialakult bulvártól való függőség gerjesztése közvetlen kiadói érdek, hiszen az egy-egy konkrét média iránti keresletet növeli. A példányszám és a nézettség növelése árukapcsolást tesz lehetővé akár reklámok elhelyezésével, akár a politikai befolyásolás területén.<ref>A késő modern kapitalizmus globális technológia elosztó rendszerei: a kábel- és szatellittévéláncok alkalmasak voltak arra, hogy előbb ellehetetlenüléssel fenyegessék az államszocializmusban uralkodó cenzúrát, majd, hogy felbontsák a nemzetállamok elkülönült kulturális tereit. Létrejött a globális médiatér, amely egyszerre növelte meg a liberális kapitalizmus melletti politikai befolyásolás és a társadalmi képzelet feletti radikális kontroll lehetőségeit. György Péter: A be nem váltott ígéret (Népszabadság 2007. október 13.</ref>
A felszínes, érdekesnek beállított álinformációk és féligazságok folyamatos közlése olyan torz világkép kialakítására ad lehetőséget, amely a valóságtól idegen, valójában nem létezik, s csak a bulvár szereplői és a
A mélyebb gondolatok és érzelmek megnyilvánulása helyett, az egyszerűsítő sablonok olyan, érzékelt világot teremtenek, amelyben a fogyasztás növelése magunk számára is fontossá válik, s értékrendünk ennek megfelelően átalakul, hamis lesz. (George Gerbner)<ref>elmélete in Toward `cultural indicators' („»Kulturális mutatók« felé”,1969) Gerbner elméletét azonban később sokan bírálták: a mai, sokcsatornássá és sokszínűvé vált televíziós piacon nem beszélhetünk egységes televíziós világképről. Bajomi-Lázár Péter Manipulál-e a média? (2/4) Médiakutató 2006. nyár http://www.mediakutato.hu/cikk/2006_02_nyar/04_manipulal-e_a_media/02.html</ref>
| |||