„Catalaunumi csata” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A csata előzményei: Sajátos spekulációk ki |
|||
28. sor:
450-ben [[II. Theodosius bizánci császár]] baleset áldozata lett. Utódja, [[Marcianus bizánci császár|Marcianus császár]] a kelet-római birodalom jelentős erőforrásaira támaszkodva megváltoztatta a hunok iránti politikáját,{{refhely|Bóna-Hunok|81. o.}} megszüntette a 443-tól fizetett {{szám|20700}} font arany évi adó folyósítását.{{refhely|Bóna-Hunok|56. o.}} Ez komoly belső fizetési nehézségeket okozott a hun birodalomban. A helyzet kezelésére Attila saját aranyból bizánci mintára solidusokat veretett, hogy a germán szövetségeseknek folyósítani tudja szokott járandóságukat. A hun király és a nyugat-római birodalom kapcsolatait [[Justa Grata Honoria|Honoria]] társcsászárnő esete bonyolította, aki levélben feleségül ajánlkozott és gyűrűt küldött Attilának, mert öccse, [[III. Valentinianus római császár]] gyakorlatilag fogságba vetette. Attila komolyan vette az ajánlatot, és hozományul [[Gallia]] tartományt kérte, amit már korábban szeretett volna megkaparintani. Valentinianus ezt megtagadta, árulónak tartott nővérét pedig eltüntette.{{refhely|Bóna-Hunok|82. o.}}
Attila ebben a helyzetben Gallia megtámadása mellett döntött, ami jelentős zsákmánnyal kecsegtethette germán szövetségeseit is. Élénk diplomáciai tevékenységgel igyekezett a korabeli Gallia [[frankok|frank]] erőit megosztani. Ebben némi segítséget kapott a [[Loire]]-menti parasztfelkelők,
# [[450]]-ben a [[Bizánci Birodalom|Keletrómai Birodalom]] trónjára új császár ült. [[Marcianus bizánci császár|Marcianus]] trónra lépését követően azonnal felmondta az Attilával kötött megalázó szerződést és beszüntette az adófizetést a hunoknak. Azonkívül [[Ravenna|Ravennában]] hasonló lépésre vette rá III. Valentinianust is. Így nemcsak a Honoriáról szóló tárgyalások szakadtak meg, hanem a Nyugatrómai Birodalom is leállította az évi adó megfizetését Attilának.
| |||