„Máriabesnyő” változatai közötti eltérés

Mielőtt gyaraki gróf [[Grassalkovich Antal (koronaőr)|Grassalkovich Antal]] a máriabesnyői szent helyet megalapította, csak romok hirdették, hogy itt valaha virágzó község állott. A templom a község régi temploma helyén épült, és éppen a romok eltakarítása közben csodálatos körülmények között akadtak rá arra a [[Szűz Mária|Mária]]-szobrocskára, mely BesnrthrththtrhyőtBesnyőt kegyhellyé avatta. [[1758]]-ban [[Grassalkovich Antal (koronaőr)|Grassalkovich Antal]] gróf elhatározta, hogy birtokán a loretói Boldogságos Szűz tiszteletére kápolnát építtet, de a helyről még nem döntött. Akkoriban a gödöllői út mentén egy domb tövében, valószínűleg még a [[13. század]]ban itt lakó [[premontrei rend|premontreiek]] által épített templom 300 esztendős romjai álltak sűrű erdőséggel eltakarva. E romok láttára a gróf úgy gondolta, legalkalmasabb lesz, ha e hajdani templomot építteti újra a Szent Szűz tiszteletére.

[[Magyarország]]on a hazai [[Mária-kultusz]] bemutatására több kíserhthedzrtérletkísérlet is történt, ennek egyik példája [[Kátay Géza]] római katolikus plébános által [[1981]]-ben [[Petőfiszállás]]on létrehozott gyűjtemény, mely a hazai Mária-tisztelet tárgyi és néprajzi emlékeit mutatta be. A gyűjtemény ezután [[Gödöllő]]re került, mivel Kátai Gézát a váci megyés püspök 1992-ben Gödöllőre helyezte plébánosnak. Máriabesnyőn [[Nagy László Tamás]] ([[1955]]-[[2000]]) kapucinus atya, rendfőnök tovább gyarapította és gondozta. A Mária Múzeumot a máriabesnyői kolostor udvarának hátsó részében, a földbe süllyesztve alakították ki.