Wikipédia

„Árpád magyar fejedelem” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎A honfoglalás: helyesírási hiba
67. sor:
 
A legkorábbi, vitathatatlanul megbízható forrás Árpád életéről Georgiosz Hamartolosz krónikája a 10. század elejéről.{{sfn|Kristó|Makk|1996|p=17}}{{sfn|Róna-Tas|1999|pp=54–55}}{{sfn|Kristó|1996|p=183}}
[[893]]-ban [[Nikétasz Szklérosz]], a [[Bizánci Birodalom|bizánci]] császár követe Árpáddal és Kurszánnal tárgyalt az [[Duna|Al-Dunánál]] egy [[Bulgária|bolgárok]] elleni hadi szövetségről.{{sfn|Kristó|1996|p=183}}{{sfn|Spinei|2003|p=52}} Egy magyar hadsereg hamarosan bizánci hajókon átkelt a Dunán a bolgárok ellen.{{sfn|Spinei|2003|p=52}} Bíborbanszületett szövegből kikövetkeztethető, hogy ezt a sereget Árpád fia, Liütinka vezette.{{sfn|Spinei|2003|p=52}} A bizánciakkal az egyezkedés még elhúzódott, és közben az [[Etelköz]]ben szállást találó magyar törzsek a [[Kárpát-medence]] felé egyre gyakrabban tettek felfedező utakat. Ezeket legtöbbször maga Árpád, vagy „társfejedelme”, Kurszán szervezte, de legalábbis támogatta a gazdag vidék felderítését, hiszen már akkoriban foglalkoztatta a magyar törzsek vezetőit, hogy nyugatabbra vonulnak. Kurszán tisztsége szintén vitatott, Spinei szerint Árpád volt a gyula, és Kurszán a kende.{{sfn|Spinei|2003|p=52}} Kristó szerint fordított volt a szzerepükszerepük, Árpád kende volt, és Kurszán gyula.{{sfn|Kristó|1996|p=183}} {{sfn|Kristó|1996|p=186}}
 
[[894]]-ben Árpád szerződést kötött a [[morvák]] fejedelmével, [[I. Szvatopluk morva fejedelem|Szvatoplukkal]], miszerint a magyar és morva hadak együtt kiűzik [[Pannonia (provincia)|Pannóniából]] a [[Frank Birodalom|keleti frankokat]]. Ennek a szövetségnek az emléke a [[A fehér ló mondája|fehér ló mondájában]] őrződött meg. Szvatopluk halála után a magyar törzsek megszállták a Felső-Tisza vidékét, és Árpád serege élén [[895]]-ben a [[Vereckei-hágó]]n át az [[Alföld]]re lépett, és elfoglalta a területet.
 
[[894]]-ben érett meg a bizánci-magyarbizánci–magyar együttműködés, és Árpád megtámadta [[I. Simeon bolgár cár|Simeon]], bolgár cár birodalmát. A magyar csapatokat Kurszán vezér, társfejedelem vezette. A bolgár cárság sorozatos csatavesztést szenvedett a magyar seregektől, és az Al-Duna területét feladták. Ezzel a [[Délvidék]] is Árpád népének uralma alá került, de az al-dunai csaták alatt a bolgárok szövetkeztek a [[besenyők]]kel,{{sfn|Spinei|2003|p=52}}{{sfn|Curta|2006|p=178}} akik megtámadták és elfoglalták a magyarok védtelen szállásterületeit Etelközben.{{sfn|Engel|2001|pp=11–12}} Simeonnal 895-ben megütköztek, a rendkívül véres [[Déli-Bug menti csata|Déli-Bug menti csatában]], melynek során a magyarok 20 ezer fős veszteséget okoztak Simeon hadának, de a csatában mégis alulmaradtak. A vesztes csata után a besenyők által elfoglalt etelközi területeikre vissza nem mehettek, így a Kárpátok hágóin át a korábbi portyázásaik során már alaposan megismert [[Erdély]]be menekültek,{{sfn|Molnár|2001|p=13}} és itt le is telepedtek, csak gyenge dunai bolgár helyőrségekkel találták szembe magukat (melyeket korábban az ő támadásaik gyengítettek meg jelentősen) a Kárpát-medence keleti felében. A [[Tisza]] vidékéig magyar terület lett a Kárpát-medence, és Árpád serege sorozatos csatákat vívva szilárdította meg pozícióit az új hazában.
 
[[899]] [[március]]ában [[Arnulf keleti frank király]] követsége érkezett a nagyfejedelem udvarába, és arra kérte Árpádot, hogy segítsen neki legyőzni az [[Olaszország története|itáliai]] király seregeit, és akkor a magyaroké lehet egész Pannónia, azaz a mai [[Dunántúl]]. Árpád seregei legyőzték [[I. Berengár itáliai király]] hadait, és a [[Lombardia|Lombardiából]] hazatérő magyar seregek birtokba is vették a Dunától nyugatra eső területeket. Azonban a morvák is szemet vetettek ezekre a területekre, és megtámadták az itt szállást kereső magyarokat. Árpád serege legyőzte a morvákat, és büntetésül elfoglalta azok [[Nyitra (település)|nyitrai]] hódításait is, így [[900]] őszére az egész Kárpát-medence magyar fennhatóság alá került, és Árpád vezetése alatt végéhez ért a honfoglalás.
 
Álmos nem léphetett Pannóniába, ezért Erdélyben megölték.{{sfn|Engel|2001|p=19}}{{sfn|Róna-Tas|1999|p=344}} Engel, Kristó és Molnár ezt azzal magyarázta, hogy feláldozták, mint a kazár kagánt, ha valami baj történt a néppel.{{sfn|Engel|2001|p=19}}{{sfn|Molnár|2001|p=13}}{{sfn|Kristó|1996|pp=191–192}} Ezzel szemben Róna-Tas azt állítja, hogy ha megölték egyáltalán, akkor az idős fejedelmet Árpád vagy valaki más ölte meg, hogy félreállítsák.{{sfn|Róna-Tas|1999|p=344}} Spinei elveti a Képes Krónika által leírt történetet, arra hivatkozva, hogy a Gesta Hungarorum utoljára Ungvárnál említi Álmos fejedelmet.{{sfn|Spinei|2009|p=72}} Ez azt is írja, hogy Álmos itt nevezte ki Árpádot a magyarok vezérévé.{{sfn|Kristó|Makk|1996|p=15}}<ref>''Anonymus, Notary of King Béla: The Deeds of the Hungarians'' (ch. 13), p. 37.</ref>
a magyarok vezérévé.{{sfn|Kristó|Makk|1996|p=15}}<ref>''Anonymus, Notary of King Béla: The Deeds of the Hungarians'' (ch. 13), p. 37.</ref>
 
== Szállásterülete ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Árpád_magyar_fejedelem”