„Árpád magyar fejedelem” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Uralkodása: helyesírási hiba
86. sor:
==Uralkodása==
[[File:Aquincum-Óbuda-01.jpg|190px|thumb|right|alt="Attila király városa" (Aquincum, Budapest)| [[Aquincum]] romjai, " Attila király városa" a ''[[Gesta Hungarorum]] szerint''<ref>''Anonymus, Notary of King Béla: The Deeds of the Hungarians'', note 1 on p. 8.</ref>]]
Árpád neve teljesen ismeretlen a korabeli keleti frank forrásokban. Akkoriban az volt az egyik nagyhatalom a Kárpát-medencében.{{sfn|Kristó|1996|p=201}} Ezek a források, köztük az Annales Alamannici és az Annales Eisnidlenses csak a másik magyar főnököt említik, Kurszánt.{{sfn|Kristó|1996|p=201}} Kristó és más történészekltörténészek feltételezik, hogy Árpád követte apját a kende tisztségben, és Kurszán volt a gyula.{{sfn|Kristó|1996|p=201}} Ezzel szemben a román Curta szerint Árpád volt a gyula, és Kurszán a kende, és Árpád csak azután egyesítette a fejedelmi tisztséget, miután a bajorok megölték 902-ben vagy 904-ben.{{sfn|Kristó|1996|p=201}}{{sfn|Curta|2006|p=189}}
 
Ezzel szemben az évszázadokkal később írt magyar krónikák, például a Gesta Hungarorum és a Képes Krónika hangsúlyozza Árpád szerepét a honfoglalásban.{{sfn|Engel|2001|p=19}}{{sfn|Kristó|Makk|1996|p=18}} A Gesta Hungarorum kiemeli Árpád nagylelkűségét és vitézségét.{{sfn|Kristó|Makk|1996|p=19}} Továbbá azt is nyomatékosítja, hogy Tétény, az egyik magyar törzs vezére csak azután szerezte meg Erdélyt a maga és utódai számára, hogy Árpád feljogosította a hódításra.<ref>''Anonymus, Notary of King Béla: The Deeds of the Hungarians'' (ch. 24), p. 59.</ref>{{sfn|Madgearu|2005|pp=91–92}}