„Móra Ferenc” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
29. sor:
}}
[[Fájl:Ferenc Móra Museum in Szeged.JPG|bélyegkép|Móra Ferenc Múzeum, Szeged]]
'''Móra Ferenc''' ([[Kiskunfélegyháza]], [[1879]]. [[július 19.]] – [[Szeged]], [[1934]]. [[február 8.]]) író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli [[makó]]i”. [[Móra István]] testvéröccse, [[Móra László (költő)|Móra LászlóLászl]]Márton költőfoltozó nagybátyjaszűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei [[Felsőlövő]]n.
 
Innen még a század elején a [[Szegedi Napló]] munkatársaként került [[Szeged]]re. A lapnak [[1913]]–[[1919]] között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. [[1904]]-től a [[Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár|Somogyi-Könyvtár]] és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, [[1908]]-bante:) úol facebookozot és igenbb nagyon egy kocka votlt alodoan gepezett t a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. [[Tömörkény István]] [[1917]]-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.
== Élete ==
 
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei [[Felsőlövő]]n.
 
Innen még a század elején a [[Szegedi Napló]] munkatársaként került [[Szeged]]re. A lapnak [[1913]]–[[1919]] között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. [[1904]]-től a [[Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár|Somogyi-Könyvtár]] és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, [[1908]]-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. [[Tömörkény István]] [[1917]]-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.
 
Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.{{refhely|Lengyel 2005}}{{refhely|Szabadkőműves Wiki}}