„Gellért-hegy” változatai közötti eltérés

A [[legenda]] szerint [[1046]]-ban a hegy sziklás dunai oldaláról lökték a mélybe (egyes források szerint hordóban, mások szerint talyigán) a [[Vata-féle pogánylázadás]] résztvevői a hittérítő [[Szent Gellért|Gellért püspök]]öt. Bár a legenda valóságtartalma megkérdőjelezhető, a [[15. század]]tól a hegyet Szent Gellért-hegynek (''Mons Sancti Gerhardi'')<ref name="mno.huSzepesi 2001">[{{CitWeb|url=http://www.mno.hu/portal/38270|aut=Szepesi Attila|tit=Kelen-hegy, Blocksberg, a boszorkányok hegye] – |work=mno.hu|lan=hu|loc=Budapest|red=Magyar Nemzet, Online|date=2001-10-26|accd=2018-04-15|form=|aurl=|archd=|misc=(2018. októberáprilis 2615-én még az eredeti url-ről is elérhető a jelenlegi url: https://mno.hu/migr_1834/kelenhegy-blocksberg-a-boszorkanyok-hegye-816551)}}</ref> is szokták nevezni.

A [[török hódoltság]] idején a hegytetőn álló kápolna helyére [[palánkvár]]at építettek. A törökök a hegy lábánál [[gyógyfürdő|fürdőket]] építettek, amelyek az itt feltörő hőforrásokból nyerték a vizet. A ''Gellért-hegy'' elnevezés csak a [[15. század]]ban vált általánossá. A [[Buda (történelmi település)|Budát]] közel másfél évszázadig ([[1541]] és [[1686]] között) a kezükben tartó [[Oszmán Birodalom|törökök]] a szentként tisztelt és a hegy tetején eltemetett [[Gürz Eliász]] muzulmán papról ''Gürz Eliász dombjának'' nevezték.<ref name="Szülőföldünk, Budapest 1975">Szülőföldünk, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975.</ref><ref>[{{CitWeb|url=http://www.mno.hu/portal/81309|aut=Gazsó Rita|tit=Történetek a Gellért-hegy viharos századaiból|work=mno.hu|lan=hu|loc=Budapest|red=Magyar Nemzet Online|date=2002-06-03|accd=2018-04-15|form=|aurl=|archd=|misc=(2018. április 15-én még az eredeti url-ről is elérhető a jelenlegi url: https://mno.hu/migr_1834/tortenetek-a-gellerthegy-viharos-szazadaibol-787568)}}

Történetek a Gellért-hegy viharos századaiból] – [[Magyar Nemzet]], 2002. június 3.</ref> [[Evlija Cselebi]] 1660–1664-es magyarországi utazásairól írt művében ez áll: ''„A budai vámfelügyelő elbeszélése szerint [[Gül baba]] dombjától, a Közép-hegyektől és Muhabad dombjaitól'' (mai [[Szabadság-hegy]]) ''egész a Gürz-Eliász hegyig és Kile ovaszi'' (ma [[Kelenföld]]) ''dombjaiig menve, onnan pedig egész Ó-Budáig széltében és hosszában három órányi helyen 7000 szőlőkert van.”''

A német telepesek kezdték ''Blocksberg''nek nevezni a Gellért-hegyet, amire négy magyarázat is létezik. Az egyik a ''Blocksberg'' szó 16. században – az európai boszorkánymisztika erőteljes fejlődésének idején – német nyelvterületen keletkezett ''Boszorkány-hegy'' jelentését veszi alapul, és eszerint a Gellért-hegy ''Blocksberg'' neve onnan származik, hogy boszorkányhitet erősítő jelenségeket (például sötétben mozgolódó embereket) gyakran észleltek a hegy környékén. Ennek a magyarázatnak megalapozója lehetett a feltételezett, korábban országszerte létező magyar szokás, a Szent Gellért hegyére való járás, amit Szent Gellért halálának emlékére tartottak pogány módon. Egy másik elképzelés szerint a [[Harz]] hegység környékéről idetelepült németeket a Gellért-hegy emlékeztette a Harz hegység [[Brocken]] hegyére (ami egyébként szintén pogány szertartások színhelye volt). A harmadik elképzelés szerint a Dunába leszakadó, meredek falú Gellért-hegy sziklatömege alakjának, formájának következtében is kaphatta a ''Blocksberg'' nevet. Az elfogadott, negyedik magyarázat szerint az egykor a Gellért-hegyen állt, törökök építette palánkvár, őrház német ''Blockhaus'' elnevezéséből származik a ''Blocksberg'' név.<ref>{{CitPer|aut=Dömötör Sándor|tit=Szent Gellért hegye és a boszorkányok|per=Tanulmányok Budapest múltjából|ann=1939|tom=|fasc=7|pag=92–111|issn=|lan=hu|misc=(pdf)|url=http://epa.oszk.hu/02100/02120/00007/pdf/BPTM_TBM_07_092-111.pdf|accd=2018-04-15|aurl=|archd=}}</ref><ref name="mno.huSzepesi 2001"/>