„Gellért-hegy” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Története: kis kiegészítés forrással |
→Története: sablonizálás |
||
57. sor:
Az [[Árpád-kor]]ban a hegynek ''Pesti-hegy'', illetve ''Kelen-hegy'' volt a neve. A „kemence” jelentésű, [[szláv nyelvek|szláv]] eredetű ''pest'' szó valószínűleg a hegy belsejében található barlangot és hővizes tavat, egyesek szerint az itt lévő mészégető kemencéket jelentette. Innen kapta nevét a szemközt, a [[Duna]] túloldalán kialakuló [[Pest]] városa is.
A [[legenda]] szerint [[1046]]-ban a hegy sziklás dunai oldaláról lökték a mélybe (egyes források szerint hordóban, mások szerint talyigán) a [[Vata-féle pogánylázadás]] résztvevői a hittérítő [[Szent Gellért|Gellért püspök]]öt. Bár a legenda valóságtartalma megkérdőjelezhető, a [[15. század]]tól a hegyet Szent Gellért-hegynek (''Mons Sancti Gerhardi'')<ref name="
A [[török hódoltság]] idején a hegytetőn álló kápolna helyére [[palánkvár]]at építettek. A törökök a hegy lábánál [[gyógyfürdő|fürdőket]] építettek, amelyek az itt feltörő hőforrásokból nyerték a vizet. A ''Gellért-hegy'' elnevezés csak a [[15. század]]ban vált általánossá. A [[Buda (történelmi település)|Budát]] közel másfél évszázadig ([[1541]] és [[1686]] között) a kezükben tartó [[Oszmán Birodalom|törökök]] a szentként tisztelt és a hegy tetején eltemetett [[Gürz Eliász]] muzulmán papról ''Gürz Eliász dombjának'' nevezték.<ref name="Szülőföldünk, Budapest 1975">Szülőföldünk, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975.</ref><ref>
Történetek a Gellért-hegy viharos századaiból] – [[Magyar Nemzet]], 2002. június 3.</ref> [[Evlija Cselebi]] 1660–1664-es magyarországi utazásairól írt művében ez áll: ''„A budai vámfelügyelő elbeszélése szerint [[Gül baba]] dombjától, a Közép-hegyektől és Muhabad dombjaitól'' (mai [[Szabadság-hegy]]) ''egész a Gürz-Eliász hegyig és Kile ovaszi'' (ma [[Kelenföld]]) ''dombjaiig menve, onnan pedig egész Ó-Budáig széltében és hosszában három órányi helyen 7000 szőlőkert van.”'' [[Fájl:Blocksberg.jpg|bélyegkép|250px|<div style="text-align: center">A Gellért-hegy látképe, litográfia (1825)</div>]]
65 ⟶ 67 sor:
A [[17. század]]ban a hegy gyakran szerepelt a hazai [[boszorkányüldözés|boszorkányperekben]], mint a boszorkánytáncok, boszorkánygyűlések helyszíne. Még a más vidékeken tapasztalt boszorkányjárást is „''szentgellértre való járásnak''” nevezték el.
A német telepesek kezdték ''Blocksberg''nek nevezni a Gellért-hegyet, amire négy magyarázat is létezik. Az egyik a ''Blocksberg'' szó 16. században – az európai boszorkánymisztika erőteljes fejlődésének idején – német nyelvterületen keletkezett ''Boszorkány-hegy'' jelentését veszi alapul, és eszerint a Gellért-hegy ''Blocksberg'' neve onnan származik, hogy boszorkányhitet erősítő jelenségeket (például sötétben mozgolódó embereket) gyakran észleltek a hegy környékén. Ennek a magyarázatnak megalapozója lehetett a feltételezett, korábban országszerte létező magyar szokás, a Szent Gellért hegyére való járás, amit Szent Gellért halálának emlékére tartottak pogány módon. Egy másik elképzelés szerint a [[Harz]] hegység környékéről idetelepült németeket a Gellért-hegy emlékeztette a Harz hegység [[Brocken]] hegyére (ami egyébként szintén pogány szertartások színhelye volt). A harmadik elképzelés szerint a Dunába leszakadó, meredek falú Gellért-hegy sziklatömege alakjának, formájának következtében is kaphatta a ''Blocksberg'' nevet. Az elfogadott, negyedik magyarázat szerint az egykor a Gellért-hegyen állt, törökök építette palánkvár, őrház német ''Blockhaus'' elnevezéséből származik a ''Blocksberg'' név.<ref>{{CitPer|aut=Dömötör Sándor|tit=Szent Gellért hegye és a boszorkányok|per=Tanulmányok Budapest múltjából|ann=1939|tom=|fasc=7|pag=92–111|issn=|lan=hu|misc=(pdf)|url=http://epa.oszk.hu/02100/02120/00007/pdf/BPTM_TBM_07_092-111.pdf|accd=2018-04-15|aurl=|archd=}}</ref><ref name="
[[1715]]-ben épült fel a [[gellért-hegyi kálvária]], mely – az évszázadok során többször felújítva – [[1951]]-ig létezett.<ref>{{cite web |url=http://epa.oszk.hu/02000/02007/00041/pdf/EPA2007_bp_regisegei_37_2003_297-301.pdf |title=A gellérthegyi kálvária |accessdate=20170605 |author=Pető Mária |year=2003 |work=Budapest régiségei XXXVII |publisher=[[Országos Széchenyi Köynvtár]] |pages=297–301 |language=magyar }}</ref>
|