„Uesiba Morihei” változatai közötti eltérés

Fiatalkorában gyenge és beteges volt, apja, Joroku ösztönzésére [[szumó]]zni, úszni és futni kezdett. Rövid idő alatt roppant erőre tett szert. A tanabei középiskola elvégzése után abakusz (számviteli) főiskolára járt. A diploma után könyvvizsgáló lett, és munkájának elismeréseképp Tokióba akarták áthelyezni, de Morihei felmondott. Elnyomott halászok jogi képviselője lett. Robbanékony természete miatt sokszor összetűzésbe került a törvénnyel, apjának nem kis fejfájást okozva ezzel. [[1900]]-ban, 17 évesen [[Tokió]]ba ment, ahol nyitott egy kis papír-írószer üzletet, pár alkalmazottal. Tokiói tartózkodása alatt az egyik [[tendzsin szinjo-rju dzsúdzsucu]] [[dódzsó]]ban gyakorolt, de ellátogatott egy [[Singake-rju]] iskolába is. Az üzlettel nem sokat törődött, alig egy év után felszámolta. Egy hibásan összeállított diéta miatt skorbutos lett. Hazatért Tanabéba, az otthoni tápláló ételek nyomán hamar felépült.

 

 

Valószínű, hogy a fronton szerzett élmények hatása alatt lett feltűnően befelé forduló, nem találta helyét a világban. Apja biztatására folytatta [[jagju-rju]] tanulmányait, melyet még a hadseregben, Maszakacu Nakai dódzsójában kezdett tanulni. [[1908]]-ban mesterfokozatot ért el. Apja a családi birtokon egy dódzsót építtetett, ahova meghívta tanítani Kijoicsi Tadakit (későbbi 9 danos kodokan [[dzsúdó]]-mestert), akinek segítségével Morihei tovább finomíthatta harcművészeti technikáját. 1910 végén megszületett kislánya, Macukó.