Wikipédia

„Archaeopteryx” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Leírása: link korr
→‎Leletei: korr, eliras jav., form, link
99. sor:
 
== Leletei ==
A tizenegyAz ''Archaeopteryx''ként azonosított tizenegy fosszília mindegyike a [[solnhofeni litográf pala|solnhofeni litográf palából]] ismert. A [[toll]]ak létezésének legrégibb bizonyítékaival szolgál és a jura időszakból nem is került elő más bizonyíték. Az ''Archaeopteryx''ek bizonyos fejlett tulajdonságai arra engednek következtetni, hogy eredetük még mélyebbre nyúlik vissza az időben.<ref name = "weln04">{{cite book|title=Feathered Dragons|year=2004|chapter=The Plumage of ''Archaeopteryx''|editor=Currie PJ, Koppelhus EB, Shugar MA, Wright JL|author=Wellnhofer P|pages=282–300|publisher=Indiana University Press|isbn=0-253-34373-9}}</ref> Korábbi vélemény szerint mindegyik előkerült példány ugyanahhoz a fajhoz tartozott. Hosszú ideig két vagy fajról beszéltek, ám az ''A. siemensii'' és ''A. bavarica'' önállóságát ma már ismét megkérdőjelezik. [[Kína]] jura és [[kora kréta]] korú paláiból jó állapotú tollas dinoszauruszok ismertek, amelyek alapján a tollazat evolúciója és a madarak felé vezető evolúciós út egyre jobban ismert.
 
A fajmeghatározás azért nehéz, mert jelentős méretkülönbségek vannak a leletekben. A hüllők egész életükben növekednek, míg a madarak növekedése a felnőtt korban megáll. Az Archaeopteryx epifízisporcain nincs heg, ami a növekedés lezárultát mutatná. Ha hüllőszerű volt a növekedése, akkor minden bizonnyal minden lelet egy fajhoz tartozik, azonban ha madárszerűen növekedett, akkor a különböző méretű példányok mind felnőttek voltak és különböző fajokhoz tartoztak.
105. sor:
=== Első: a „toll” ===
[[Kép:Archaeopteryx lithographica.jpg|thumb|right|120px|Az első toll-lelet]]
 
Első példánya, a ''Die Feder'' („a toll”) néven említett lelet egy evezőtoll maradványa, amelyet [[1860]]-ban a [[solnhofen]]i [[solnhofeni litográf pala|palabányában]] találtáktaláltak, majd [[1861]]-ben [[Hermann von Meyer]] (1801-1869) [[frankfurt]]i paleontológus írta le ''Archaeopteryx'' néven. Abban az időben [[negyedidőszak]]nál régebbi madárlelet egyáltalán nem volt még, így a jurából származó lelet nagy feltűnést keltett. A legelső madárleletnek tartották. Ma a [[Berlini Természettudományi Múzeum]]ban és a [[Müncheni Őslénytani Múzeum]]ban található a két darabja. Függetlenül attól, hogy a [[nem (rendszertan)|nem]] leírásának alapja, nem tekinthető [[típuspéldány]]nak.
 
=== Második: londoni ===
A második példányt, a ''Londoner exemplar''t („londoni példány”) 1867-ben [[Eichstätt]] közelében találták. Ez volt az első közel teljes [[fosszília]], az [[Archaeopteryx lithographica|A. litographica]] [[faj]] [[típuspéldány]]a. [[Ernst Häberlein]] megvásárolta, majd [[1881]]-ben, miután felfedezte a tollak lenyomatát, a berlini Humboldt Egyetemnek kadtaadta el. A [[British Museum]] természettudományi részlege hamarosan megvásárolta, mivel [[Richard Owen]] nem szívesen látta volna tudományos vizsgálatát és publikációját. A lelet hosszú időre egy raktár polcára került, leírása csak kis adagokban, hosszú idő alatt történt meg.
 
Az Archaeopteryx váza meglehetősen töredékes. Hasonló a testhelyzete a berlini példányéhoz, de a kisebb csontok elkülönülnek a toll-lenyomatoktól, ami arra utal, hogy már oszlófélben volt, amikor besodródott a solnhofeni lagúna vizébe. A farok tollazata ép, de a szárnyak evezőtollai két nagyobb csomóban álltak össze.
114 ⟶ 115 sor:
=== Harmadik: berlini ===
[[Kép:Archaeopteryx lithographica (Berlin specimen).jpg|thumb|left|120px|A berlini példány]]
 
A „berlini példányt” valamikor [[1874]] és [[1876]] között találták [[Eichstätt]]ban. Teljes testlenyomat, a tollak és a [[koponya]] jó állapotban maradt fenn, az egyik legszebb és legteljesebb darab az összes között. Tollai, szárny- és farokcsontjai madárszerűek, míg a koponya és a többi vázelem a hüllőkre emlékeztet. A lelet hosszú adásvételi sorozat után a Berlini Múzeumba került, ahol [[2007]] óta az állandó tárlaton kiállítják.
 
124 ⟶ 126 sor:
 
=== Ötödik: haarlemi ===
A haarlemi példány már [[1855]]-től ismert, [[Riedenburg]]ban találták, de a [[hollandia]]i Tylers Múzeum raktárában hevert majdnem egy évszázadig. [[1857]]-ben repülő hüllőként sorolták be. Csak [[1970]]-ben, [[John Ostrom]] állapította meg, hogy Archaeopteryx volt. Hermann von Meyer eredetileg [[Pterodactylus crassipes]] fajként sorolta be, ezért John Ostrom – és még néhány más kutató – szerint az Archaeopteryx lithographica fajnevet valójában az ''A. crassipes'' fajnévre kellene cserélni. A töredék a [[Haarlem Tylers Múzeum]] birtokában van.
 
Nagyon töredékes lelet, csak a bal szárny néhány csontja, a medence egy darabja és néhány lábcsont alkotja. A térd körül néhány toll lenyomata is kivehető.
130 ⟶ 132 sor:
=== Hatodik: eichstätti ===
[[Kép:Archaeopteryx (1).jpg|thumb|right|120px|Az eichstädti példány]]
Az eichstätti példány [[1951]]-ben Eichstättban került elő. Először [[Compsognathus]]ként írták le, majd a ''Jurapteryx recurva'' nevet kapta, mivel tollazata szabad szemmel nem, illetve gyengén látható. [[1970]]-ben [[Franz Mayr]] ismerte fel az Archaeopteryxet, amikor súrló fényben feltűntek a tollak halvány körvonalai. [[1973]]-ban [[Peter Wellhofer]] írta le. Az eichstädti Jura Múzeum tulajdonában van.▼
 
▲Az eichstätti példány [[1951]]-ben EichstättbanEichstättben került elő. Először [[Compsognathus]]ként írták le, majd a ''Jurapteryx recurva'' nevet kapta, mivel tollazata szabad szemmel nem, illetve gyengén látható. [[1970]]-ben [[Franz Mayr]] ismerte fel az Archaeopteryxet, amikor súrló fényben feltűntek a tollak halvány körvonalai. [[1973]]-ban [[Peter Wellhofer]] írta le. Az eichstädti Jura Múzeum tulajdonában van.
A lelet nagyon jó állapotú, csaknem teljes. A többi Archaeopteryx egyednél kissé kisebb, talán fiatal példány lehetett. Ez az első olyan lelet, amelynél bizonyítani lehetett, hogy a [[négyszögcsont]] ''(os quadratum)'' úgy ízesül az [[agykoponya|agykoponyához]], mint a mai madaraké. Az egyedfejlődés menetére vonatkozó következtetéseket is le lehet vonni belőle, mivel a [[lábközépcsont]] ennél a példánynál még nincs összeforrva, míg a többi ismert Archaeopteryx lábközépcsontjai összeforrtak. A teljes csontvázban nem látható a [[villacsont]], ami arra utal, hogy porcos volt és csak idősebb korban csontosodott el. Lábcsontjai arányában hosszabak, mint az idősebb példányoké. Ezek a tulajdonságok arra mutatnak, hogy az Archaeopteryx csak felnőtt korában tanult meg repülni, fiatalon még inkább futott. Csontjainak madárszerű jellegei is inkább felnőtt korára alakultak ki.▼
 
▲A lelet nagyon jó állapotú, csaknem teljes. A többi Archaeopteryx egyednél kissé kisebb, talán fiatal példány lehetett. Ez az első olyan lelet, amelynél bizonyítani lehetett, hogy a [[négyszögcsont]] ''(os quadratum)'' úgy ízesül az [[agykoponya|agykoponyához]], mint a mai madaraké. Az egyedfejlődés menetére vonatkozó következtetéseket is le lehet vonni belőle, mivel a [[lábközépcsont]] ennél a példánynál még nincs összeforrva, míg a többi ismert Archaeopteryx lábközépcsontjai összeforrtak. A teljes csontvázban nem látható a [[villacsont]], ami arra utal, hogy porcos volt és csak idősebb korban csontosodott el. Lábcsontjai arányában hosszabakhosszabbak, mint az idősebb példányoké. Ezek a tulajdonságok arra mutatnak, hogy az Archaeopteryx csak felnőtt korában tanult meg repülni, fiatalon még inkább futott. Csontjainak madárszerű jellegei is inkább felnőtt korára alakultak ki.
 
=== Hetedik: solnhofeni ===
[[Kép:Solnhofen Specimen.jpg|thumb|right|150px|A solnhofeni példány]]
 
A solnhofeni példányt az [[1960-as évek]]ben fedezték fel török ​​vendégmunkások Eichstätt közelében. Tényleges megtalálási körülményei ismeretlenek, tulajdonjoga is vitatott. Jelenleg a solnhofeni Müller Múzeumban van, [[Friedrich Müller (polgármester)|Friedrich Müller]] solnhofeni polgármester gyűjteményében volt rendszerezés nélkül. Eredetileg ezt is Compsognathusnak gondolták, mivel tollai szabad szemmel nem láthatók. [[1987]]-ben [[Günter Viohl]] azonosította, majd [[1988]]-ban [[Peter Wellhofer]] írta le.
 
141 ⟶ 145 sor:
 
=== Nyolcadik: bavarica ===
[[Kép:Archaeopteryx bavarica Detail.jpg|thumb|left|120px|Az A. bavarica.]]
 
A második solnhofeni példányt [[1992]]-ben egy a „Solnhofen Club AG” társaság tulajdonában lévő palabányában[[pala]]bányában találták. [[1993]]-ban Peter Wellhofer Archaeopteryx bavarica néven új fajként írta le. A toll-lenyomatok nagyon jó állapotban maradtak fenn, a csontváz tanulmányozása sok új ismerethez vezetett. A [[szegycsont]] és a lábak szerkezete szintén jól látható. Számos részlete – koponya, állkapcsok, farok – a madarak evolúciójának új távlatait nyitotta meg.
 
=== Kilencedik példány ===
[[Kép:Archaeopteryx (Daiting Specimen).jpg|thumb|right|120px|A kilencedik.]]
 
A kilencedik példány nagyon töredékes. [[1997]]-ben ismerték fel, hogy Archaeopteryx. Régóta tárolták, korábbi tulajdonosai, megtalálója ismeretlen. [[2009]]-ben mutatták be először Münchenben.
 
153 ⟶ 159 sor:
=== Tizenegyedik: thermopolisi ===
[[Kép:Archaeopterix lithographica Thermopolis.jpg|thumb|left|120px|A thermopolisi példány]]
 
A thermopolisi példány [[2005]]-ben tűnt fel a [[wyoming]]i Thermopolisban. [[Gerald Mayr]] még ebben az évben publikálta a [[Science (folyóirat)|Science]] folyóiratban. A 150 millió éves leletben az ősmadár tollazata az összes többi példánynál jobb állapotban maradt fenn, a lenyomatban a tollak legfinomabb szerkezete is tanulmányozható.<ref>[http://www.geologypage.com/2014/07/new-specimen-of-archaeopteryx-reveals.html GeologyPage: New specimen of Archaeopteryx reveals previously unknown features of the plumage]</ref>
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Archaeopteryx”