„Öntészet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó  változtatást (195.199.139.22), visszaállítva Szalax szerkesztésére
A viaszveszejtéses öntés folyamata bedolgozva a Viaszveszejtéses öntés szócikkből
42. sor:
 
==Viaszveszejtéses öntés==
A viaszveszejtéses vagy viaszvesztéses eljárás – a precíziós öntés változata – évszázadokkal ezelőtt alakult ki, és elsősorban az [[ötvösség]] és a [[szobrászat]] területén alkalmazták előszeretettel. A viaszból[[viasz]]ból kézzel mintázott egyedi műtárgy – [[ékszer]], [[érem]], [[plakett]], [[kisplasztika]], [[Szobrászat|szobor]] – hűen visszaadja alkotója keze munkáját. Olyannyira, hogy gyakran még a művész ujjlenyomata is felfedezhető az öntvényen. Az így létrehozott alkotáson nem jelennek meg a legtöbb öntészeti eljárásra jellemző osztófelületek melletti kitüremkedések, sorják, így a végső megmunkálás, a [[cizellálás]] sokkal kevesebb munkát igényel. Ezzel az ősi eljárással napjainkban is rendszeresen készülnek egyedi műtárgyak. Magyarországon elsősorban az [[ötvösség]] és az [[éremművészet]] területén alkalmazzák, de készülnek egyedi kisplasztikák is szép számmal ezzel az eljárással. Virtuóz mestere volt [[Ligeti Erika]] [[Szobrászművész|szobrász]] és [[Éremművészet|éremművész]], de a ma élő alkotók közül jelentősek [[Kótai József]], [[Soltra E. Tamás]], [[Szabó György (szobrász)|Szabó György]], [[Szöllőssy Enikő]], [[Szunyogh László (szobrász)|Szunyogh László]] így készült művei is.
 
=== A viaszveszejtéses öntés folyamata ===
== Keramikus formázás==
Tűzálló anyagból elkészítették a formát (gipsz, samott, homok keveréke), a kész formát olyan vastagon vonták be viaszréteggel, amilyen vastagra a kész szobrot tervezték. A viaszréteghez csőhálózatot illesztettek, amely a későbbiekben elvezette a megolvadt viaszt és gázokat. A viaszszobor felületét agyaggal borították, úgy, hogy a csövek vége a szabadba nyíljon. A szobrot kiégették, ekkor a belső anyag és a külső agyag kiégett, a viaszréteg pedig kifolyt. A viasz helyén keletkezett résbe beleöntötték a folyékony [[bronz]]ot (9 rész réz, 1 rész ón); a bronz kihűlésekor az agyagformát széttörték, és a bronzfelületet még díszítették (cizellálták).<ref>Imrehné Sebestyén Margit: A képzelet világa 9., Apáczai Kiadó, 2013.</ref>
 
== Keramikus formázás==
A keramikus formázás célja nagy hőállóságú forma létrehozása. Ehhez [[cirkon]] és [[Alumínium-oxid|timföld]] kötőanyag keverékét öntenek egy mintára. Száradás után a formát leválasztják a mintáról és kiégetik. Ezután a forma feleket összeillesztik és kiöntik.
 
71 ⟶ 73 sor:
*'''Kupolókemencék''': Aknás típusú kemence, a legrégebben használt típus az öntödékben. Az alapanyagot (nyersvasat, [[koksz]]ot) felülről adagolják, [[levegő]]t fújnak be, a megolvadt vasanyagot és a salakot külön csapolják.
*'''AOD (Argon Oxygen Decarburization) konverterek''': A konverterben lévő vasfürdőt a befúvatott [[argon]]–[[oxigén]]–[[nitrogén]] gázkeverék állandó keverésben tartja, amivel meggyorsulnak a redukciós folyamatok. Főleg alacsony [[szén]]- és szennyezőtartalmú saválló acélok gyártásakor használatos.
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Öntészet