„Rituálé” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''rituálé''' (''[[Latin nyelv|latin]]: ritus'') vagy '''szertartás''' [[vallás]]i vagy szekuláris összefüggésben szabályszerűen és előre megszabott rend szerint ismétlődő cselekmények, amelyek sokféle célnak kívánnak eleget tenni, így még tömör áttekintésük is képtelenség.{{refhely|Világvallások| → rituálé}}
{{építés alatt}}
A '''rituálé''' (''[[Latin nyelv|latin]]: ritus'') vagy '''szertartás''' [[vallás]]i vagy szekuláris összefüggésben szabályszerűen és előre megszabott rend szerint ismétlődő cselekmények, amelyek sokféle célnak kívánnak eleget tenni, így még tömör áttekintésük is képtelenség.{{refhely|Világvallások|→ rituálé}}
 
A rituálé egyértelműen a vallási élet része, de a vallási szférán kívül is általános jelenség (bizonyos alkalmakkor, például [[December 31|szilveszter]] éjjelén, [[nyugdíj]]ba vonuláskor vagy a házasságkötés előtt szinte mindig ugyanazokra a ceremóniákra kerül sor).
 
A nyilvánosan bemutatott szertartások mindig szociális drámák is egyben. Nem véletlen, hogy a [[színház]] a vallási szertartásokból eredeztethető, például Görögországban, Indiában (''ahol a rituálé és a dráma ma is szorosan egymáshoz kötődik'') és Japánban (pl. [[nó]] dráma). {{refhely|Világvallások → rituálé}}
 
== Szertartáscsoportok ==
Antropológiai irányultságú valláselméletében Anthony F. C. Wallace (1923–2015) öt fő szertartáscsoportot különböztetett meg {{refhely|Világvallások → rituálé}}:
* technikai szertartások, beleértve a [[jóslás]]i és erősítési (élelem vagy alkohol megszerzését célzó) szertartásokat
* gyógyító vagy rontó (antiterapeutikus) szertartások
* [[ideológia]]i (az egész közösség jólétéért bemutatott) rituálék, beleértve az átmeneti rítusokat, a [[tabu]]kat, a ceremoniális és udvariassági, illetve – [[katarzis]]hoz vezető –lázadási rituálékat
* szoteriologikus, a közösséget és az egyént célzó szertartások (beleértve a megszállottsággal, az [[exorcizmus]]sal, az új [[identitás]]sal és az extázissal kapcsolatos rituálékat is)
* az életet megújító szertartások
 
== Összetevők ==
A vallási szertartásoknak a következő összetevőit szokták megkülönböztetni:
ismétlődés, tudatos részvétel, szándék, minta, hagyomány, célkitűzés, végrehajtás. {{refhely|Világvallások| → rituálé}}
 
== Példák ==
* a [[koronázás]] szertartása
* [[eljegyzés]]
* [[úrvacsora]]
* [[tridenti mise]]
* [[keresztség]]
* [[bérmálás]]
* temetési szertartás
* rituális fürdő (héber: mikvá) a zsidó törvények szerint berendezett fürdő, melyet az izraelita nőknek havi tisztulás és gyermekágyi betegség után használni kell. A használata menyasszonyok és azok számára is elő van írva, kik az izraelita hitre térnek. {{refhely|Pallas}}
* rituális gyilkosság → olyan gyilkosság, mely vallási célból követtek el, hogy az [[Áldozat (vallás)|áldozat]] vére vallási szertartáshoz felhasználtasson. Ezt a vádat emelték a keresztényüldöző pogányok az első századok keresztényei ellen ([[ókeresztény egyház]]), majd később a török köznép pedig egyaránt a keresztények és zsidók ellen, míg keresztény országokban különösen a zsidókat vádolták ismételten rituális gyilkossággal. {{refhely|Pallas}}
* rituális vágás (héber sechita, saktolás) → az izraeliták számára a mózesi törvények ([[Tóra]]) szerint élvezetül megengedett állatoknak zsidó rítus szerinti levágása. A vágás csorba nélküli éles késsel történik a nyakon, a gége és tápcső átmetszésével. Az elvérzés után azonnal megvizsgálják, a barom (baromfiaknál csak a kopasztás után) belsejét, hogy nincs-e oly baja, melynél fogva a húst az izraelitának nem szabad megennie. A vizsgálatnál fő tekintettel vannak a tüdőre (réa), melynél a legkisebb abnormitás is elegendő, hogy a barmot tréfának nyilvánítsák. A baromfinál a gyomrot, combot és főleg a tápcsőt szokták megvizsgálni. A vágást minden feddhetetlen életű, jámbor izraelita végezheti, ki ismeri az erre vonatkozó előírásokat. A községek a vágás végzésére rendesen alkalmaznak külön egyéneket (sakter), kik azonban csak akkor vállalhatnak hivatalt, ha egy vagy több [[rabbi]] bizonyítványban ([[kabbala]]) elismeri, hogy az illető ismeri a vágási törvényeket. Némely helyen a szárnyas állatok és a barmok számára külön-külön metszőkés van. Kisebb izraelita községekben a sakterek egyszersmind előimádkozók és templomszolgák szoktak lenni. Újabb időben itt-ott mozgalom indult meg a vágás ellen, melyet állatkínzásnak akartak minősíteni, de orvosi és egyéb szaktekintélyek szerint éppen a vágás a legalkalmasabb mód, hogy az állat haszontalan kínzása nélkül, a lehető leggyorsabban elvérezzék, ami [[Maimonidész]] szerint <ref>Móre, III. 26 és 48</ref> a rituális vágás voltaképpeni célja. {{refhely|Pallas}}
 
== Kapcsolódó cikkek ==
32 ⟶ 29 sor:
== Források ==
* {{hely|Világvallások}} {{CitLib|szerző= |szerző2= |szerző3= |cím=Világvallások a-zs |alcím= |közreműködők= |hely=Budapest |kiadó=Akadémiai Kiadó |kiadó2= |év=2009|url=|fejezetszerző=|fejezetcím= |oldal=|isbn= 978 963 05 8708 2}}
* [http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/087/pc008778.html#8 Pallas Nagylexikona]
 
{{nemzetközi katalógusok}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Rituálé