„Brenner János (szerzetes)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a korr., hiv.
28. sor:
}}
{{más|Brenner János (építész)}}
Boldog '''Brenner János''' ([[Szombathely]], [[1931]]. [[december 27.]] – [[Szentgotthárd|Zsida]], [[1957]]. [[december 15.]]) magyar elsőfogadalmas [[Ciszterciek|ciszterci]] szerzetes, [[rábakethely]]i (ma [[Szentgotthárd]] része) káplán, az [[1956-os forradalom|1956-os forradalmat]] követő [[Keresztényüldözés|egyházüldözés boldoggá avatott]] [[vértanú]]ja.
 
== Élete ==
Három, később pappá lett fivér egyikeként, kisparaszti családban született. Gimnáziumi tanulmányainak befejezése után, 1950-ben jelentkezett novíciusnak a ciszterci rendbe. Beöltözésekor kapta az Anasztáz nevet. Csak néhány hétig tapasztalhatta meg a nyugodt, [[Isten#A kereszténység Istene|Istennek]] szentelt életet, mert a szerzetesrendek elleni támadás a [[ZircZirci apátság]]etot sem kímélte. Brenner a budapesti [[Hittudományi Akadémia]] világi hallgatója lett két szemeszteren át, miközben titokban végezte [[Noviciátus|novíciusi]] évét. Ezt követően 1951-ben tette le első fogadalmát.
 
Miután a rendi vezetés már látta, hogy a kommunista diktatúrának egyhamar nem lesz vége, úgy próbálták biztosítani a növendékek jövőjét, hogy felvételüket kérték egyházmegyei szemináriumokba. Így került Brenner 1951-ben a [[Szombathelyi egyházmegye]] kispapjai közé.
A következő évben a szemináriumok nagy részét feloszlatták. Brennert társaival együtt 1952-ben átvették a győri papneveldébe. Kovács Sándor püspök szentelte pappá 1955. június 19-én a [[Sarlós Boldogasszony-székesegyház (Szombathely)|szombathelyi székesegyházban]]. A város [[Szent Norbert]]-templomában mutatta be újmiséjét.
 
[[Rábakethely]]en, a határ menti [[Szentgotthárd]] második kerületében lett káplán. A plébániához négy [[Leányegyház|fília]] tartozott: [[Magyarlak]], [[Máriaújfalu]], [[Zsida]] és [[Farkasfa]]. Kozma Ferenc plébános jó példát adott és sokat segített az ifjú papnak. János atya minden áldozatra készen állt a hívekért. Különösen rajongott a gyermekekért és az ifjúságért. Tisztelte, szerette az embereket, nem volt személyválogató.
 
== Halála ==
43. sor:
János atya tisztában volt azzal, hogy a papi hivatás gyakorlása ebben az időben még emberpróbálóbb feladat, mint amikor a szerzetesrendeket szétverték. Lelki naplójának alábbi gondolata is erre utal: „Uram, Te tudod azt, hogy boldogságot itt az életben nem keresek, hiszen mindenemet beléd helyeztem... Uram, tudom, hogy tieidet nem kíméled a szenvedéstől, mert mérhetetlen hasznuk van belőle.”
 
Egy őszi este, amikor kismotorral hazafelé tartott Farkasfáról, az erdőből ismeretlen személyek fahasábokat hajigáltak eléje, de ő ügyes manőverezéssel kikerülte őket. Hazaérkezve azt mondta: „Nem volt szerencséjük!” - és jót derült rajtuk.
Mind a mai napig nem lehet pontosan tudni, mi történt az 1957. december 14-éről 15-ére virradó éjjelen. Csak mozaikdarabokból - a gyanúsítottak, elítéltek vallomásából, valamint néhány szemtanú visszaemlékezéséből és a nyomokból - lehet következtetni az eseményekre.
 
Szemtanúk elmondása szerint december 14-én nagy jövés-menés volt Szentgotthárdon. A tanácstagok részére baráti estet rendeztek, és ezzel egy időben volt a rendőrségi bál is. A rábakethelyi sírásó, miközben egy fiatal halott másnapi temetésére készítette a sírhelyet, egy bőrkabátos csoportot látott a templom és a temető körül. A plébános pedig Zsidára ment karácsonyi gyóntatásra. Az éjszakát egy családnál töltötte, mert másnap reggel ő misézett ott.
 
Éjfél körül egy tizenhét éves fiatalember - egy korábbi [[ministráns]] - zörgetett be a plébániára, azzal a kéréssel, hogy súlyos beteg nagybátyját kellene ellátni a szentségekkel. Brenner átment a templomba, nyakába akasztotta betegellátó tarsolyát, amelyben az [[Eucharisztia|Oltáriszentséget]] vitte, és kísérőjével a dombtetőn keresztül vezető koromsötét gyalogúton elindult Zsida felé. Útközben többször megtámadták, de sikerült elfutnia. Végül a feltételezett beteg háza mellett kapták el. Ez is azt bizonyítja, gyilkosai tudták: Brenner János komolyan veszi hivatását. Ezért várták a megadott címen. És ott, nyakában az oltáriszentséggelOltáriszentséggel, harminckét késszúrással megölték. A boncolási jegyzőkönyvből azt is tudjuk, hogy a [[nyelvcsont]] és a gégeporc[[gége]]porc szarvainak többszörös törése volt látható a holttesten. Ezt fojtogatással nem lehet előidézni, a sérülés úgy keletkezett, hogy ráléptek a nyakára, megtaposták. A [[Reverenda|reverendához]] tartozó fehér papi galléron talajnyomok voltak, és egy cipőtalp körvonala is kirajzolódott rajta. Tehát nemcsak megölni, hanem meggyalázni is akarták.
 
A nyomozás színjáték volt, mindenki gyanúsított volt, még a plébános is. Végül egy személyt a járási és megyei bíróság halálra ítélt, majd a Legfelsőbb Bíróság felmentette őt. Később azt a fiút ítélték el, aki Brenner Jánost kihívta a plébániáról, de őt is felmentették.
 
„Az Istent szeretőknek minden a javukra válik” (Róm 8,28) - Brenner János újmisés jelmondata papi életének vezérgondolata volt. Ezzel a lelkülettel élt és halt [[Jézus|Krisztusért]] és a rábízottakért. Rövid, de Istent szerető élete alatt minden a javára vált, még (vagy legfőképpen) a halál is, hiszen az ő vére is a kereszténység magvetése. „A jó pásztor életét adja juhaiért.” Brenner János ezt tette: életét adta egy nem létező betegért, életét adta hivatásáért, Krisztusért. Minden áldozatra képes volt. Nem félt a fenyegetéstől, az üldözéstől.
 
Több vádat is felhoztak ellene a nyomozás során (féltékenység, embercsempészet), keresve a gyilkosság okát, amit rábizonyíthatnak, de nem találtak senkit, aki rosszat mondott volna róla. A nyomozás végén valaki megjegyezte: „Lefolytatták Brenner János szenttéavatási perét!” Mindenki előtt nyilvánvalóvá vált az Isten ügyét hűségesen szolgáló, tiszta lelkű, becsületes pap élete. Nem embercsempész volt, hanem emberhalász...
60. sor:
A nyomozás során a helyiek közül sokakat megfélemlítettek és elhallgattattak. Kóczán Tibor édesanyját, aki felelősségre vonta fiát és a faluban is beszélt róla, egy határőr „véletlenül” lelőtte a kukoricaföldön. Később az is kiderült, hogy Kóczánt a falu párttitkára kérte meg a pap elhívására.
 
Brenner Jánosról évtizedekig nem volt szabad beszélni. Fényképét az [[Állami Egyházügyi Hivatal]] leszedette a [[győr]]i papi [[Szeminárium (papnevelő intézet)|szeminárium]] folyosójáról. Papok megverésénél és vallatásánál a későbbiekben elhangzott a mondat: „Te is úgy akarsz járni, mint Brenner János?”.
 
== Emlékezete ==
Sírjára újmisés jelmondata került: „Az istenszeretőknekIstent szeretőknek minden a javukra válik”.
 
Emlékét az egyházmegyében megőrizték. [[1981]]-ben, születésének 50. évfordulóján a szombathelyi Szent Erzsébet-templom gyóntatókápolnájában őt ábrázoló üvegablakot helyeztek el.
69. sor:
Az úton, ahol megölték, a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után emlékkápolnát építettek, amelyet [[1996]]. [[augusztus 25.|augusztus 25-én]] [[Konkoly István]] megyés püspök szentelt fel. A harang oldalára jelmondatát írták.
 
[[2006]]. [[december 16.|december 16-án]] [[Veres András (püspök)|Veres András]] szombathelyi püspök ünnepi szentmisével Brenner János-emlékévet nyitott meg a szombathelyi székesegyházban. Az ünnepségre [[Kisléghi Nagy Ádám]] festette meg Brenner János portréképét. <ref>[http://www.katolikus.hu/szombathely/brenner/brenner-ujd.html] December 17-én vasárnap az egyházmegye minden templomában megemlékeznek Brenner János vértanúságáról.</ref>
 
[[2007]]. [[december 16.|december 16-án]], halálának 50. évfordulóján szobrot emeltek egykori középiskolájában, a [[Ciszterciek|Ciszterci Rend]] [[A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma|Nagy Lajos Gimnáziumában]], [[Pécs]]ett.<ref>{{Pécs Lexikon|1|121}}</ref> Ugyanebben az évben [[Horváth István Sándor]] könyvet írt az életútjáról, ''A Jó Pásztor követője – Brenner János életútja'' címmel.<ref>[http://zalalovo.plebania.hu/plebania/plebanosok Lekérdezés időpontja: 2014. november 8.]</ref>
 
[[2007]]-ben mutatták be Iváncsits Tamás Brenner Jánosról szóló, ''A jó pásztor'' című zenés drámáját Szentgotthárdon. A darab sikerétől felbátorítva Lauer Ferenc rendező a következő évben elkészítette a filmváltozatot is. A DVD-film szerzői kiadásban jelent meg, a Brenner János Emlékhely Alapítvány, a Bólyi Római Katolikus Egyházközség, [[Bóly (Magyarország)|Bóly]] önkormányzatának kulturális bizottsága és magánszemélyek támogatásával.<ref>[http://uj.katolikus.hu/cikk.php?h=1240 Új film Brenner Jánosról (katolikus.hu)]</ref>
77. sor:
[[2008]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jétől]] Brenner János nevét viseli a Szombathelyi Egyházmegye fenntartásában lévő, szombathelyi székhelyű óvoda, általános iskola és kollégium közös igazgatású többcélú intézmény. Az új intézmény neve: Brenner János Óvoda, Általános Iskola és Kollégium.
 
[[2009]]-ben jelent meg [[Nagy Gábor (költő)|Nagy Gábor]] a [[Barankovics István Alapítvány]] ösztöndíját elnyert regénye ''Ki a konkolyt vetette'' címmel, mely egy a Kádár-rendszerben elkövetett nyugat-magyarországi falu káplánjának brutális gyilkosságát rekonstruálja.<ref>[http://www.martinus.hu/hirek/1335/ki_a_konkolyt_vetette_cimu_konyv_bemutatoja_kormenden Dr. Gyürki László pápai prelátus: ''Ki a konkolyt vetette'' könyvről (Szombathelyi Egyházmegye, martinus.hu) ]</ref>
 
== Boldoggá avatási eljárás ==
[[Szentté avatás|Boldoggá avatási]] eljárása [[1999]]-ben kezdődött meg. 2008. július 31-én az eljárás első, egyházmegyei vizsgálati szakasza véget ért, és az eljárás a továbbiakban [[Szentszék|Rómában]] folytatódott. 2017. november 8-án [[Ferenc pápa]] jóváhagyta Brenner János boldoggá avatását.<ref>[https://www.magyarkurir.hu/hire6khirek/boldogga-avatjak-brenner-janost Boldoggá avatják Brenner Jánost]</ref> A boldoggá avatásra [[2018]]. [[Május 1.|május 1-jén]] [[Szombathely]]en, az Emlékmű-dombon<ref>[https://brennerjanos.hu/hirek Brenner János boldoggá avatása 2018. május 1. Szombathely, Emlékmű-domb]</ref> került sor. Az ünnepi [[Szentmise|szentmisét]] [[Angelo Amato]] [[bíboros]], a [[Szentek Ügyeinek Kongregációja]] [[prefektus]]a és [[Erdő Péter]] prímás, [[bíborosEsztergom-Budapesti főegyházmegye|esztergom-budapesti]] [[érsek]]ok koncelebrálták, utóbbi mondott szentbeszédet. A vértanú [[Ereklye|ereklyéit]] öccse, Brenner József [[Prépost|nagyprépost]] helyezte az oltárra.<ref>[https://index.hu/belfold/2018/05/01/boldogga_avattak_brenner_janos_vertanut/ Boldoggá avatták Brenner János vértanút]</ref>
<!--{{Friss esemény|Ebben a szakaszban}}-->
[[Szentté avatás|Boldoggá avatási]] eljárása [[1999]]-ben kezdődött meg. 2008. július 31-én az eljárás első, egyházmegyei vizsgálati szakasza véget ért, és az eljárás a továbbiakban Rómában folytatódott. 2017. november 8-án [[Ferenc pápa]] jóváhagyta Brenner János boldoggá avatását.<ref>[https://www.magyarkurir.hu/hire6k/boldogga-avatjak-brenner-janost Boldoggá avatják Brenner Jánost]</ref> A boldoggá avatásra 2018. május 1-jén [[Szombathely]]en, az Emlékmű-dombon<ref>[https://brennerjanos.hu/hirek Brenner János boldoggá avatása 2018. május 1. Szombathely, Emlékmű-domb]</ref> került sor. Az ünnepi szentmisét [[Angelo Amato]] és [[Erdő Péter]] [[bíboros]]ok koncelebrálták, utóbbi mondott szentbeszédet. A vértanú ereklyéit öccse, Brenner József nagyprépost helyezte az oltárra.<ref>[https://index.hu/belfold/2018/05/01/boldogga_avattak_brenner_janos_vertanut/ Boldoggá avatták Brenner János vértanút]</ref>
 
== Jegyzetek ==